a a 2 ae | : Larger Independent oe .- . . BB ee fa the Hungarian Langoage Ara: 10 cent megtigyels ; expedicidkat k kom. | munista teriilet f6lé. Most ais & kinaiak uj fegyverrel” le- i “\ szallasra kényszeritették _ ai nemzeti gépet és “Moszkva | megint imperialista haborts | | merényletré) kiabal. | A nyugati valasz azonban most tigyesebh, mint. Po-| | st megeliz6 politikai ‘ssztine hovel | fuk az amerikai népet’ , stb. bokat - ver.” ‘Lehete { ilyen \kb-| partok kezei_ kézé keriiltek, | ~ Vers pilota lelévésekor voll. igazoljak, hogy ilyen deriila- Csiang szovivGi szerint ter- itera: nines Andok. An ido, _mészetes, hogy nemzeti | repil 7 | An ENSZ / wong edik tj fordulatokban, ‘Brazilidban ismét lemondott a kor- | ‘A liberdlis sajté most kii-| ri ilmények kéz6tt fegyver many és az or s7ig ‘anarehia felé sodrédott, mire a jiv6 lénféle mesterkedésekkel ta- | ake ra. gondolni? by elejére népszavazist tilutek ki Algirban mégis: megren naszt} ja ala as washingtoni | dezik a vilasztisokat, de esak Ben Bella jel iItjei indulnak :s megnemtal nadasi” politikat.. giors egyik oktatéja Ameri-_ Marokké Moszkv: ival targyal arr él, hogy tamaszpontokat ad. Egy newyorki riporter arrél | | tha s7bkétt és. clarulta, hogy | ¢86S¢ Latin-Amerikdra kite pe est ak egy Kina \ ran! Ker ik is. hérbe Gibraltarral szemben,.. Laoszbél kivonulnak' az ame- ir _ hogy a kubai népet tulaj- cha ban hat nagy igibazie jesztheti -esaipjait. | Washingtont, hogy a leléitt rikaiak, de a vietnami_ kommunista yonkéntesek” nem (Bu onképpen nem a rendszer son 900 save eép var beve | Azok a latinamerikal kor- & ep helyett mielébb kid jon supedi feivelie sikapeeeiatet lnosal Kirdlysiggal) ... Kelet érdekti, hanem # jermeés, Lon’ tésre, minyok, amelyek tétovan | Wat, g clnok, az alsé sorban Ajub kan pakisztani elndk, M lenzies Rerlinhen ‘ijabb robhantisokra, lévésekre keriilt sor... Es don attél fél, hogy amerikai. tayo de neaeck Kubira, sajatma- eX ACMILI AN , 3 az amerikal kiilpolitika ujhal a Kuba dilemma. békly yéi kG beavatkoz’s esetén Castrébél |). e a guknak készitik a kitelet, nore ry i | Aa veszély az Egyesiilt Alla-;| ®Mellyel majd felakasztjak | i ‘ ~—— a3 anszir al minissereintk és Nehru. zitt vergédik ... Q | martir lenne. ¥ y os s ae A HE LY TE ET NEM AZ ONOS eee fo AZ elso- kommunista_ sremle- -Aréta a- “nyug ral iak semmit Uy, The an ul a mag ar ii a él an cana ae — a ; NM térténne a keletnémet ‘culated Rusk’ lini ‘ se lenség jelére: ameri ikal tanko- nem fesznek Berlinnél: a kos By Bd 4 Seouichank rs ~/kiikinbéke megkitése utan?|/mondtak a berlinick, hogy 24 Kinastt a ,Karesi Grhaz” vetkexd Iépést Mosrkva fogia aey wcsiinee he } OK. F : - Bonn, Adenauer kormé nya |— A Z0V jetuni¢ an is meg: A keletnémetek. 4tvennék a - jobb lett volna, ha Kenne- (Checkpoint Charlie) koré, a a a‘ megtenni vee | stipe : ir ; * : i «ois NMS tiga ny -mogdtt jared New Yorkba visszatert yiserahivta Kroll moszkvai né- | kisérelték rakétakat kiléni a) soviet katonal, perenderése-| U Th hant ENSZ fatitkar nvilatkozolt a sajtonak as Kijelen- met kdvetet. Kroll ellenezte Vénusz felé, Eddig dt kisérle e tette, hogy elvi leg ugyan a magvarorszdgi kormany meg- a német kiilpolitika egyolda- tértént,. Aes: mind kudarco t és megprobalnak a Ayte ; hivasat. is elfogadta, de nagy elfoglaltsaga miatt most nem | lt nyugatl iranyzatat és ellen- | vallott. : os eee Snore ; | téthe keriilt Bonnal. | uk elismerésére kényszerite- | tehetett eleget a meghiv Asnak, Parizs, Elfogtak a de Gaull | lek ve — irja Alsop. Ekkor ha- : ~ (rom : una, “| yalaszté asat dsszekapesoltak-e a magyar tigynek ENSZ g alambelt Brookhaven Natio zetdjét, Niaux volt drnagyot lehetéség_ nylina: 1. En : ; : a2 ENSE val Laboratory kézelében egy. ‘A volt tiszt elfogatasa ‘utadr edni a kommunistdknak | és | napirendjérél valé esetleges levételével, U Thant azt felelte, éyve) ezclétt kisérletképpen | Ongvilkossagot kévetett el. —~ veszni hagyni egész Berlint s| hogy e hiresztelés teljes képtelenség, a keleteurépai kommu- radiéaktiv eézium-darabkat ds. | |Belgiumban is elfogtak fran |vele taldn az egész vildgot is. nista kormanyok semmiféle liven iigyletet nem ajaniottak, | tak a faldbe. Azdta az elasott cia dsszesckiivoket, akik Pom. |. 7 Allandé Bsszetitkdzésekbe | de neki nem is lett volna médjaban barmit igérni, mert_ anyag kori két holdnyi teru- page ee élete ‘keveredni a keletnémetekkel, | a fdtitkarnak nines médjaban- egyes kérdéseket napirendre | etn tlie Kipusrtult a nd- | Ps See ami Moszkvanak kellemes, Ab tani vagy a napirendrél levenni, Javaslat tértént, hogy! le Csikags. Az amerikai len-szen 6 tavolbél nézheti a nyu- | a magy ar iigvet idén is. vegyék fel a kézgytilés moore New York. U Thant Kijelen-| evelck Nagviandesa Zablocz- | gatiak bajlédasat. 3. A nyu- és a napirendi bizottsig fog eziig gyben dénteni, teite: még nem biztos, hogy | ky kongresszusi képviselé té- ‘gatiak gyors csapast mémek palydzik-e a végleges ENSZ._ jékoztatasa alapjan éles han-| fatitkari _ -megbizatasra. 'eon foglall alldst a Kadar-/@ keletnémetekre, Moszkva tijbél a harmas Ve) | korméanynak nyujlandé min- zetést (trojka) javasolja, | dennemti nyugati. engedmeny és Uj Jalta” ellen. | 8 i ) od ope ‘ew York elnik elleni merény Arra a kérdésre, hogy félitkarrd valé végleges meg: Brookhaven. A New York elndk elleni merény! * nt neaRaRO Ne, U Thant emlékeztették ra, hogy 1958-ban, mint burmai ENSZ- -megbizott elitélte a Szovjetunié magyarorsz4gi_be- avatkoz4sat és azt az embertelenség sulyos tényének nevezte. | Fenntartja-e most is ezt a nézetét, U_ Thant azt- felelte, | : ‘hogy abban az iddben a burmai kormanyt képviselt ilat- 27-én Floridébol amerikai Ta-| Ww ashington. : Az amerikai | yt képviselte, nyila [Rétat littek ki a Vénusz boly-_|firhajésok héttagi ‘esoportiat | ahonnan: clindult, | ‘ kozatat a -kormany utasitasara tette és a kormany Allas- : a FT pontjat fejezte ki, Jelenleg, mint ideiglenes f6titkarnak, az fovaleten ted evil jRilene 1) p Uotaval boviletsek. | bres Berlinnél félelmetes « esap-| ar = ee ore ee a feladata, hogy az ENSZ-kézgytilés: Altal elfogadott hatdro- | tdssal sikeriilt a rakéiat he-| Eliz zabet ville. -Csombe. el-|da késziil, — . : Ma mar tiszva sem_ EYSL ik | LA kikGté pillérei kizé kere zalokat tile telhetéleg érvényre juttassa. Mint ENSZ-{6-|lyes iranyba tériteni és val6é-/ndk _szerint _ Katanga ellen | : : — tekre feszilett dréthalét épitett ae Ezen a Y helyen tabb keletherlini tiszott at . titkarnak ninesen yen. kérdésekben személyi vélemé se szinil, hogy december 14-én | ‘Ujabb- fegyveres akcié késziil:| *® RUSK ES A RUSZKIK ‘szabad viligha, de. it is agyonlétek exy menckiilét 1961. oktéberéhen, A gumi- us Sak 8 oe : Nem, kap ulasitast semmiféle kormanytél, igy a mostani és cere aN noe Baye aA sakes eed | | | _esénakhdl doigoz6 embercket L pines orség vig) yar ae folyik. Berlinben az 1958. evi helyzet nem azonos. | iV Venusz. kozelségébe érkezik. | i egy timiikodést Katangaval. izepette idegfeszité udvarias- esetben sem veszit, legfel-| jebb ugyanoda keri il Ht vissza,_ 2 de Moszkva még ebben az|_ L : Cape Canav eral. ‘Augusrtus| P A fenyeget5 veszedelem ké-