nem aise: 6 eszen “kicsi, mig we MURGdIK. De katasztrofa lehet by 10 majusi kirdndulasat is pranyu gue tette egy... micsoda?.., | , ami nem ikatreszbal wwe egy, A kis | " : as Apollo . any a) SAR ‘Grpe is tud Gini, erikaban a torpe ceayarek szadiisa a ket és Ze sbi SDS. Mi i ue ) lucol Mi ez? Ezer PP sem a keétsz ‘az aélkodik: a +t e s esavart azonban kiemelik és eldob- . A hibas cs » Ati tudjak, hoev Inubas és megbénitia a, trits t SR BRIS; soy geépezctet, us. + ember nem ériit m * sat, vippieket és a jo Iste “& re tan? Nem ‘tudnak ¥ avolt SDS- emberek, akiket fgjtak bibiresokbol balonna, 1 wmusrél dadognak. De melyik musrdl? Arrél, amit Marx és Lenin elvtars | uért nem emelik ki uk a suemétbe ezeket az SD S-eket, fekete ) Isten tudja: meé Ws maganklub cinkosait? Miert hagy jak geP pezetben, hogy ae nate vAlaszt og Ci mm un ane 0F05%, eszre sem ITOSS murkas * akart mikAdni, i hon yan YE aN * oa eyjetnia unkass we Ses ” oa etal BAR ge DR EE OS * rer - ng wee TRS FPR PS 3 Sy ” yy $e AOR aS vee SS wR BoP Re BE Ey Lg TRY ; ver mély bute em szerepel az as } fy PRS ge, Pe Meg BS wht Se 2g hiins MOEBOUE CHAK az ue i. A megin- rala miféle kom- ria fel a “kiz kommuniz- izzadt Fz mar mindentitt megbukott és panikban me- ‘il a leleplezés elél. Az egyik ilyen alelndk, zy mi, azt mondja a TV-n, hogy az amerikai Aas -sitahanov izmusr ol, a Dezertorok lfachen, Kanada eee aaa tere sokdig probalt hintazni umerkdles és a. libaralis“ers Wiz6tt. Végre rajott arra, runkban a liberalis erkdlcs » Beadta tehat a derekat, ‘lentette, hogy tisztara ma- y, hogy valaki katonaszéke- zmem Kanaddra, hanem a bre és a faképneél hagyott regre tartozik, Kanada ,,er- szempontbdl nem avatkoz- bbe, azért csak hadd jdjjenek a dezertGrdk! ntés a liberdlis erkdéles to- glllésérél. tanuskodik. Az kanadai liberalis Establish- sajtd, a professzorok és a segek egész sora kévetelte, dilk meg ezeket a szegény a fasiszta amerikal hadse- Ok egysze arcolni a Kommune wut el tert az az emberi életforma, afasiszta Amerildé, dintés kissé fejbekolintja a * tes hazafiakat, de hat mar 2 aZ elsd eset, hogy a libe- sles gydz a természetes, mentes erkiles f6ldtt. Az még csak azt a szolidaritast Negeti, aminek a két szom- manyzat kOz6tl -—~ ame-_ eonnee eveznek a pkellene “tab 0r kézstt,. oe ; U ieibue Persze, a libe- avilkoss ig Oszténével — a “dekel ellen, Az alh pee fia, km pa Sen nade er “Aki nem volt. id einak, nem lesz i6 kanadai- harsanyan. ‘érvel- al professzorok és 1 k idedzinlése el- litet kizarjak, meg- &g rsorompdkat a Se- ASU a pozicio- sadszer ellen harcolnak, mert az rossz. Miért ez? Mert kizsdkmanyolja a munkdst. Nna. Hal- jt mar ez a minusz 150 1Q-s titkdrka, vagy mi, normarél, nok, Peru jelenlegi- gyon bator ember. Nem azért, mert eg a — ségvizein’ riien nem akar- sitotta az dihumani- — Vaan tor marad | ile ikea 2 SePPNOl — hem ne Mi is az, az ,Onkéntes lasztd Beldy Bela: Peru Juan Velasco Alvarado § tdbor- lijjat huzott a . Egyesiilt t Allamok al azt ma Monaco is nyugod tan azeért, mert hazaja probl akarja megoldani. Es datlansag gara van szlikség. ‘Elészér wnacionalizalta” az ame- rikai olajva llalatot, ami még peru- ul is annyit jelent, hogy — eré- szakkal sorra fogdostatta el az amerikai halészhajokat, amelyek Peru ,,fel- belli] merészeltek ha- ldszni. Sajnos, ezek a vizek rat nagy felséget kepviselnek, mert : megtehetné.. Hanem irtozates ehhez a tue amvett 108. pok he he res - réstinket, hogy Cernan kdromkodott egyet. iesztette Ki azoki a a maxima- 5 mérféld helvett. Ilven alapon kisajatithatta lis " ag Less Areant is yaina, Az Egyesiilt Allamok erre — egy. 1968 évi tOrvény kOtelezé rendel- kezéseiné| fogva — beszlintette a fegyverszallitasokat. Na iszen! Ve- lasco Alvarado generalis azonnal diszruhaba O1G20Ul, — kirantotta kardiat (amerikai segély) ¢s kiuta- amerikal katonal misz- Sit — Rockefeller esedé- kes odautazasat is lemondta, _Mindez cs sak gy lehet értelmes, ikai éssze el gondalko- ha latiname) nil dik valaki. Nekiink értelmetien. Az szidkat. még érthelt6 — bar tlirhetetlen, a ami a kezeligyébe kertil. Ez szokdsiogga vall egves latinamerikai krokben, De azon Woe Ea aus az ember, hogy hogy elvegve, . diihés, m reri-— nem kap t6bb- < van azonban erre egy. igen ay nentsége, Az, hogy az ily en ae rasra Ame rika sZoK sgavalnak, ahol cind alkozike erre, Mar Sesliviae, hogy Amerikatel akkor ha ha- . el gyi a ince ‘szi- 3 a Be Seis amely- / my ae aoe tir | Ne & fr lapj iain. Magaban_ hordo: za nen th hagy 5 a fakepn “eA bubspestist, S soda latos, ‘hogy. pont Bok ee a ~ . : r ase . Bis - Csator na- -amerikaiaktol ae om az ‘egészséges @ sor _. a kiv ansdig, hogy esziendeig a Szevietben. Nem, | vas biintetés volna, elszal bad tandd rabszole a megdébbenté, hogy a Vasfligeony életét kockaztatia a legenvheéebb S bent birdlattal is, al mit \ af _ és kizsakmanyold a TV és a magazi Igen, ez a megdGbbenté! Ma mdr nem az habo- izsakmanyo Ht mrunkast” eek ava ideolégiai racketeerek -¢ vélemény, € eZ peatie’: ant Mr. nem valasztottak? .Térvény és rend.” Megkaptuk. Nixont is, a légkort fs, diktdtora na- Hak gazda igi “kény elmes émait hazafias de magogidval - rettenhetetion batorsa- elrabolta a masét, Azutan. —poregés orosz kozmonauta is. Percek teltek | latszik. a tarsbérletrél, a - his-te}- - hinné ez a politikai analfabéta, magyar, en ngye el amunksspa’, nem a . Harvardta. ‘akat S hetneeoza? Ogy az amerikal munkés- koplal. és | -szoronkodik, mikSzben az dueioe eszi magadt beef steakbél nag pan-dachdjdban emésztget? ‘Micsoda. one ahhoz, hogy: ennyire szembe athatatian Kar kutatnt : a oe ngresszus bizottiagainak. hogy ik ezek a lelki deformaltak az elvei- ss —- a pénzt hozza. Ez az egyetlen mondat, amerikal munkdst kizsdkmdnyoljak és. Ra sa kell felszabaditani, elarul- aw et aM ember 3 neha a erabertele en aandelatokhoe kar Nem, “Ennyiee Peay “fontas, ‘Csak, FE we a ily sdgot halleat, De még eze ek bet éljenek harom ez meg szdmukra Ennvire embertelen ga sem Iehet. | a dicsé rendszerrél mond. Ezek ae csir' eK oa viszont blintetlentil rormbolhat- nak, mert senki sem titi képen Amerikaban. Amerikaban, gardzdalkod- orbel- véserni kell! Nixon igért, amig —- meg _ »rendjét” is, Es a ful- amiben mar alig lehet lélegzeni. Megsertodotul Az egész vildg lélegzetfojtva iZ- gulta végig az “Apollo 10 hési ut- jdt. Aki a TV-n figyelte Sket, On- kéntelenil safdt életbiztonsd- gahoz viszonyitotta a kemény fér- batorsdgat. A haldltmegvetd karosszékben tlve is tigy éreztiik, mintha mi magunk _ktizdenénk ott fenn az ezernyi fo- a nagy eantytival, késziilékkel és hazard minden 6la Ikodé kockdza- taval. Amikor a Hold-kabin elldk- te magatél labait, szdzmilliok d&b- bentek meg. A kis legyeeske a vi- lagtir megkbzelithetetlen maga- nvossdgdaban — hirtelen pGrégni kezdett. Ez pedig irtézatos ka- tasztrofat jdsolt. Ipy pusztult el a kdvetkeztében lezuhant el, amelyek megallitottak a szivve- Mi lesz? Ekkor tértént, Nem volt ez istenkdromlds, sze- xudlis mocsok sem ee csupan annyi volt kértilbellil az amerikai kOznapi nyelven, hogy a fene egye meg! Ezt az amerikai kraftausdruc- kot mar szamtalanszor hallottuk és olvastuk eldkelG kézéleti méltosa- életben lehet eoktél is. A mindennapi hiba, de ¢ ef a ieny. . De egy Bible College na tandra felhaborodott és megsért6dbtt. Siirginyt menesztett Nixon elnok- héz és a NASA-hoz 5s azt kévetel- te, hogy az asztronautak kérjenek rave ra ezért _nyilvanosan bocsdnatot, = A valaszt e pillanatba an mée nem ismerjlik, de azt reméljlik, Noes nem is isme) rhetjUk meg, mert — nem lesz valasz. A fele kezetnélkti- ees li biblia-kollégium szaz hallgatoja- nak tandrkaja volt az egyetien, aki megsértodétt, Talan inkabb a bib- dial megbocsatas kdtele gségét kel- lett volna gyakorolnia, de 6 a ka- rosszékbél megtorlast kivan. Ame- Rkult ki ebben a hazug céeér az erkélesi halal fréletér. o— ami alalt, rikat kell ér tenl, 2 besa Ze smplént eve) 1869.1 ben 1 sziiletet tt k mi Ede zeneszerzo, OO IS7S-ban sztietet : ban [stak Janos Seo ob SASEIMUVES? (96 eau ts wa eee & idk AS esd WE, eae meghall | ee vu FE SEE SE OS aa & Sw os Ls ox me os 1 Knefler Frieves, az Gszaks «y be e' FESS Se x ce PR EN SY ai i kal _ Pola hdbar ara ‘ wka, (bo eve de i budape ne gt ge < fiirdot megny Ak, & “ppagen sean E NASON SORE ENE IAL RISERS IAAI S ISIS SUAS SUNOS SUS NSAI USSR AICI RNA, A hihetetlen A Aubetetlen : béké 8 vil fait testy éreinek sat, az sem, hogy Moszkv: natot kért a leigazot b csatlh bs hazavonult, Mingez, lene nek tiinik, de World Council ‘of ehh testdans és ortodox egvhc ralis vezérképv iselete. en olya nh 2 miarona zat ak nv Se ewer dh hozott, aml srkblesteea is. “Hows Tél slreértés ne essék: e sorok irdja jo protestans és egész csalddja az volt a refor- macié 6ta. De ez nem hallgattat- hatja el a felhdborodas és erkilesi mepvetés hangjat. A’ World Council of Churches mar régen bebizonyitotta, nem valldsi-egyhazi, hanem szél- sdbaloldali politikai testtilet. Vala- mi i mem n tu dott | a rel iket on ik al ma: a nak a 1 er: byob De ood An. de : : ye : : __megperdilt ta ek ~amelyilk . | ényében Rako- nden is an- | van a. gaa | kuruc)