| " Megeafolta. a talals ry Gaiscar ‘in, amidén az Elysée- -pal alotabol bejelentet He a jeléltse- eet a francia elnékvalasztasokra, Palfordulds? A nézetek ebben a tekintetben mevosz: lanak, Vannak, akik dgv velik. Valery Giseard d’iestaing esyszertion alkalmazkodik a nyugall vilagnak ban daltaldnos aramlataihoz, a ditasdhoz. amelyet nehany eve Angidban Thatcher foliIkerekedése jelzett, a kovelmultban pedig a tengerentiilon Ronald Reagané, Az ilven megitéles rint a hulkim elerte F ennek kedvez, tehat a nyonraba kell szegddni, MegerésitO tenyeziket latnak abban ahogyan | parizsi kulpolitika az utobbi nanokl yan egves arnyalata ban alakul Az 1980-as délelén r ehbesveltek, pok szelléztettek a hirt. hogy vege a hires francia—nivu | gatnemet egyetériesnek, most Nelmut Schmidt ragaszko- | dik jobban az eurdpai enyhileshez, mig Giscard Esta: ing-nek inkabb fonntartasal vannak. Arra celogiak, hogy ha Reagan W ashingtonban hivatalba lep, minden eddigi- | nel készsegesebb, megeértibb, az elkiiléniiiést kevesbé | hangoztato francia szévetsegessel tldlja maid kdzlekedési vétséget | jar. elkdveidknek kuNGld6n ese-|celd dOsszegst fizet. tenkéent igen snl buinte-felasz heivseeskhen tessel kall szamolniuk ivezelt sebe ssOeel figvelmeziet a DAT kozle- ‘val tulleph Angel: ménye. Girigorszdvban pol-|az auldvezet ines, daul gyorsha#iasért 20 nap-| veralkch ‘a elveszik a Jogositvanyt. es lesxerelik a rendszamtab- lat. Danlaban. ha alk: sholos atapotban vkoz balesetel a vezetd. ez tébb mint 13-000 markajaba keriilhet, Finn- orszdgban pedig ugyanezert 2 hdénapig ‘erjedd elzdras 100 ma rk anak aki py eh gy | x ey : =e Es a : H } oOS Bea wnaa » ytd at ~ ee alebuvta lana 4559 meeleleib ob del meghaladia, kdnak anzbiintetéssel. Als nyanak elkobzdsayal molnia. INTEZZEN MINDENT EGY HELYEN 7 ec gece ge ali Bitigin an a IRE, $200 CK PCRS ne iN 8 tw wy salir neetinengenatintat tok tntlan kris yt NARA ACER EE V8 Om KOZPONTI UTAZAS| SZOLGALAT | Kedvezményes utazasok : Budapest—Toronto—Budapest * : eh? ape OT me LSE, 7 are ann i accaiccccoiieatet — . =a : . 7 NAPTOL EGY EVI WARTOREODASRA, annette fe ale Ser g Toronto—Budapest—Toronio 997.00 NAPTOL EGY EVI Pinte KODASKRA. Perera ecarencener ical: ser A NR neni _ REPULOJEGYEK FLORIDABA $149. 00. tél. CHARTER UTAZASOK LONDONBA, FRANKFURTBA, AMSTERDAMBA ES _ JUGOSZLAVIABA: ctheetheeieeeneen trannies siunnetin KOZPONTI BEFIZETO FOKEPVISELET. UTLEV EL—V IZUM—HOTEL—A UT6BER Lis _ EURAILPASS ne IKKA —- TUZEX — COMTURIST — - IBUSZ — fSképviselet. — KOZIEGYZOSEG: forditasok, vegrendeletek, _hitelesitések, sth. _ CEDOK F LEGI iAGYOBB HIV ATALOS MAGYAR UTAZASI TROD: A amerika ma sot a gaan bi Goad ee Peiaszor majdnem _ inegemlitl . 4, ak | | ohban fargvall a State Departinenthen, gare ke. weg he | eo ‘Holott e foldresz — a geologusok s a nyvamukban jaré. _ tzietemberek tanusdga szerini amert | megic- | : : penten 2h kmh iN GPPhex ok nek az ene gedélvezett 0.8 promil 04. mi dd'Esta: Sze- ranclaorszagol is, a kizhangulat szamba —jegvaik mes | tanto Nek, y ; i ! IS NVI) 4 | Obol a nyugat-europal erdeken zed kulatas! tapasztalatainak az eredmenye, ‘atias hangnem mevleléce a. Magas saint honapi elzardssal kell szae 0. - Pranciaorszig veg felleve, niostante aS akrabban konzervativizinus (érhe. Gas. aki ennek vallja mi aga. Margaret ~ t sR —erdteljeseh ben kids: PROSE SSDIPOLP RATED CADE EA RODCDDS | tthe Gs Cat REPEC ERERERPAREL OPTI COETT MOE Tt: eames Uj szelek f Gjnak Frane staorszaghar an 1s? hangovtald francia arisztokratanak, iletve elndki korszakban mind szemelves vondsokat tart- ja jellemzdnek oa franck ean baloldal, amidén az el- hacdiaral atanak a szemmel iithata jegyell Aw Otedik Noztarsasdag alkelmanva ADB Y Ts monarclikus jogokal ad az al- ceclotl, amiker meg Giscard d‘lastaing elnok sem voll. mutatia ki Maurice Duverger iprofesszor alapvelGnek szanito lanulmanvaban, amely- inek a cime is fovalom leit: La manarche républicaine”’ moakatl. a heteves mbarodotl A hajla 1 poe nok valasztasi Iz? esztendokkel ¢ sondal is. Afrika a Wozel-Keletre Venezuelat. vagy Mexikot Allamal kozith eldkerii de ezzel vegeszakad mindenki netan ganday NEVE felsorolasnak. Libty Is, -flegalabb annyi gaadasagi meglepetest, erisd kdolajat es idldgazt rejt. mint amennvit kornyveke. ami esak azert is ardekes, ne valasa kortibelii) husz esitenddvel eel sth kendddatt, _Osszekapesolodik ekkeppen opimitan a vvarinattartok kepviseldl taveztak heiwukre erkeztek a kutatok, feltarni amit a féld mehe rejthet. 5 visszavonzza oa fellell nvugati a gardarsagal, Noha Kisse levgy's rset is igazolni latsaik e hurdtornyvok wre eje néu -e@ keplet. a eltelelezest: ki a tengerbél, -elvan orszdgokban, amelvekrél viszonylag keveset hella- mn. Gabon, Kamerun, Kongda vagy az alig haéremszazez- res lelekszaimo Hevenlitdi-Guinea francia, nvol tizietembereket foxad, és igyveksztk tarevaldsi felelekel szabni. erdekeket kovetd evek vegere Az lsd szerint WEPTKEG parizsi gliamouk ao ony HEN BUNS glajigenvenek az A masodik észrevetel viszont sietve ha nem szainak kozbe helyi kértthnenvek”’. hogy e tekintetben valdban nem érezhetik tel- a villalkozok, mert az afrikai kielagta opytijtani, sevtelen, rg jesen vedve magukat tozasok nem egyszer koekavtaltak fordula- lehelisege- a mar biztosnak hitszd tizlet sorsal. A gyakori | tk sem tudjak avonban visszatarlani az uj het keresO tzletembereket az alfrikai olajpiae kiaknaza- sanak a szdndekatol. Az elmiilt évben a vezeté olajmono- poliumok szinte havonta hoztdAk nvilvanoss agra legfris- sebb felledezeseiket, porton fart fel egy csaknem ea lonnas evenkenti termelesre alkuimas mezit. ] , hogy a fran- cla gazdasagi kérékben nem fouati tak egyértelmi jo er- zessel e hirt. mert egy, az Elf-Aguilaine dltal mar al- Viesgalt és hasznosithatatilannak minésitett terileten bu kkantak raa hollandok a leletre. A esadi medence régéta felkelletle a kutatok figyel- mel, s mint a legutébbi eredménvek bizonyitottak, nem aaptalanul, Csdd ugyanis 200 millié tonnara becsiilt kéesz-. lettel ‘rendelkegik, hatarozé lehetne. Libla kazelsége amennyiben mindenkeppen kozremiikodneék meg- abban, MWhan felkelés | A kize aimultban részleteket kézéltiink Sir John Hae- kett tabornok bestseller kényvebél, melynek cime: A lar- madik vilighabertt — 1985 a uguszt us", Ebben Sir sao es a NATO tébb tandcsaddja a jugoszlaviai valsagbol kiindulva lAtia a IIL, vilaghaboru kirobbanasat. | Nos, a héten kapott hirek szerint erre sajnos talan még hamarabb sor kertil, mint 1985 augusztusa. Mi kesztet benniinket arra, hogy ezt a merész kije- lenlést mestegyiik? Jugoszldvia Kosovo nevii tartomanydhan jelenleg ast- romallapot uralkedik, mert Pristina varosdban a kézel- miuliban felvonult tisezerct tty lanyi tlintett csak ugy tudta aresilatn a jugoszidv rendérség, hogy flistbom- bakat alkalmazott a témeg ellen, A véres Ossvecsapasnak B t&bbszaz sel restilije volt. Az elsé Uintetést a didksdg rendezte, amikoris mar- ans ll-en az alban szarmazasi fiatalok — felvonultak, gyenlo elbanast és a fliggetlen alban kéztarsas Ag kikial- lisa! i kévetelve, ~ Kosovo elnike, David Nzimani azzal vadolla a tiinte- téket miszerint .az ellenség keze”’ mozggatja azon eré- kel, amelvek vel akarjak pusztitani Jugoszlaviat”. A helyzetet még silyosbitia Enver Hoxha, a szomszé- dos Albduia kommunista diktatordnak betegsége, mert a halala ulan varhata ‘alsagol a Szovjetunié nyilvan a sajat geszienyejenek hikapardasdra fogja felhasanalni. A 72 éves Hoxha stilyos beteg es ha lehunvja a szemét, az 1961-ben a szovjel Gr deksz! erabol kisvakadt Albaniat ..Visszacsatol- jak", Ag izolacionista alban politikat Hoxha utédai valo- 7 sziniileg: felszamoljak és ezaltal Jugoszlavia nyomban az DIVISION OF : INTRAGSERV 1: LIED. 519 BLOOR ST. W earuek ONTARIO oroszokal falalja a hataban. Ad ostromallapot meghirdetdse utan minden nyilva- nos. -esoportosulas: tilos ebben a ith hyoméan alban lakos- sdigu tartomanyban, amely. egyben Jugeszlavia legszega- a nyel bb és legelhanyagoltabb vidékének is szamit.. a, Aw egvik tlinteté felyonulas eélja a. pristinai (Kosovo | (van drosa ) ‘bortin volt, ahol Lébbszaz : polltiveal. fogoly siny-| Amikor az olajral esik szd, szinte termeszetes, noe Ihet_ még Nigeria | : -olvenszer | csad) kinecsel, ha feltetelekel az fizletemberek, : szer lassu megszilardulasat, és teljes Nyugat felé fordu- a Perzsa- omepallapitas egvebként alig két evii- mar ir on ne salikségletet biztositsa az 1975 éla az allam teriiletén a tudemany es a politika: egvkorl tue is mind: | am a, gazdasag _ srdzalekat kulféldon ertekesiti, gvakarlat meég- a nvugatl-afrikal partok s a nagy 7 nemzetkizi olajtarsasdégok egymasnak adjak a kilincset Melett ott talaljuk Angolat is, amelynek kinese egyet- J len tarlomanyban, Nabindaban rejlik. E kis félddarabon nindmaig tevékenykedik angol és spa- fel. _ . Co _ szen jelentkezik az : A Le Nouvel Mcanamiste cimil francia gazdasagi he-: jngositvé- (tsap tobb oldalas clemzésebél ket megjegyzésre erdemes és g erigyeln. ek Iki egy, az OPEC-hez hasonld fudjak | hozzattizi: - oe ty i Ket. | val- ben a gyilkos Femelkedelt, A Plilips Petroleum Elefantesant- | | kU16 endé - ~_ * teszik hozzd — épitette ki igazdn a poszt fel. saujellegat, adott uralkodoi allliréket a tisztségnek. A va- laszlasi hadjaratra vagy féltucat olyan kétet jelent meg, ,amely a cimlapjan az elnédkét XIV. Lajos kosztiimében es vonasaiban abravzolja, kiéztiik olyan tekintélyes tollabél, mint tarsa. Thomas Ferenczi. A hét ev, a teljesen kitélétt hivatali idé — mondjak inegerdsitette a francia allam{féi meéltdsdg monarchi- kus Vondsait. Hat még, ha a kovetkez6 korszakkal Uzen- negyre, emelkedik. A nyugati polilikai-tarsadalmi hul- lamzadson itl ennek is szerepe van abban, toldjak meg ‘Prizsban, hogy Giseard d'Estaing masodik elnéki szaka- szara, ponbosabban a valasztdsi hadjdratba immar nem az uj Uberalizmus hir dots} eként, hanem az ,dzamos jobb- poldal” vezéralakiaként jelentkezik. hogy ag orszdg kinese eljuthasson az ezerdtszdz, kétezer s, kilometerre levé tengerpartra. viszont inkAbb a sajaét keziikbe vennék ennek a lerme-— lesnek és szallitdsnak az irdnyitasdt, amely még igy is dragabb lenne, leldolgozasa. Egveldre tehat bizonytalan, mi is legyen a Zaire-ban valamivel kedvezdbbnek itelik mar ami a Mobutu-rend- lesat illeti, Noha Kinshasa egyik gazdasagi katasztréfa- bol a mastkba lep at. s csak a kiilf6ldi kdleséndék tartjak Annyit: mar’ sikertilt elérni, hogy legaldbb az olaij- mukod6é Gulf Oil réven. 7 Nigeria a Guineai-dbol menti -orszagok kdzott a leg- mertebb és a legerdsebb olajtermelé. Nemcesak a ter- ineles mennyisegeben az els az afrikaiak kéziil, de az (lajexportalé Allamok Szervezetében (OPEC) is az été- dik, A felszinre hozolt nyersanyagdnak a kilenevenhat s ennek is koriilbeliil a felet az Egyestilt Allamokba. A lagosi érids” ‘kormanyellenes .szakadar mozgalom. tos Kapesolatban all most is Luandaval. Talalhatnank még kisebb afrikai termeléket is, hi- olaj vildgaban Benin, Kamerun vagy a nept Kongo. Am mint azt a Frankfurter Rundschau megjegyzi, .a hangot tovabbra is a nagy olajtdrsasdgok adjak meg", hiszen meg a k6rvonalai sem rajzolédtak afkrikal szervezetnek. Fia tak gyilkosok Az USA-ban 26 percen- ként gyilkoInak meg egy embert. Az elmull tig ev- sagok szama mepketszerezddétt, de né- mely varosban élszérds3re s az elkovetok evyre flatalabbak. Nem egy tizenéves 1 dollarért, vagy esup dn heee kedvéeért habo- zas neélkiil leldéne egy em- Pbert. A fiatalok dénkénvesen tervszeriitienti] kovetik el erdszakos eselekmeényel- kal. as Ba rmerre hogy nem kell rajla egyen- stilyozni: egy vizszintes ab- fordulhat Az ujfajta japan kerek-|h par felfalalaja bizonyara azokat a cirkusai artistakat irigyelle meg, akik egy ke-| reken exyensulyozva tetszés szerinu. karikaznak barmi- Iven irdnvban. A legujabb- kerekpartipussal harki megteheti ugyanezl, — mint-| Allé gérgék tamasztjak ald. A szerény egykerekii jarmii a jelek szerint hamarosan meité vetélytarsa lesz a ha- gyomanyos kerekparnak a rirosi kézlekedésben. rusoszlévidban lodik, akiknek bine csupan anny? volt, hogy fiiggetlense- | gel szeretnenek a esaknem 100%-os alban nyelvit tarto- many szamara. A legutobbi harom het leforgasa alatt titokzatos -til- zek pusztitottak el Kosova tartomanyban a szerbek tir- i¢nelmi nevezetességii emlekmiiveit, tObbek hdsdtt a hi | res Pee-i kézépkori kolostort is, ami érithet6 moédon nyom- ban elHenhatast valtott ki az uralkodé szerbekbdl, voszlavia legnagyobb szamd nyelvi esoportjabol. Tito utédjai itt egyszerre tébb olyan problémaval ta- laijak szemben magukat, amelyek aldassak ennek az 6sz- szefercelt mildllamnak a létezését: . ie sGsorban nemzelisegi differenciak, amelyeket sti- lyosbit'a esaknem 40%%-os inflacid(!!!). Jugoszlavia tel- jesen el van adésodva:és jelenleg csaknem egymillidé [6- Ju nyl munkanélkiilit tartanak szamon a 22 milliéds lakossag | kéreben, Kosoveéban ézek | a prob blémak lermészetesen felnagyit- va jelentkeznek. Ha Jugoszlaviat a lengyel helyzettel sszeveljiik, a Onbizdségek azonnal szembetiinnek: | Az orszag tébbnemzetiségii és sokvallastt dsszetétele (a horvatek katolikusok, a szerbek ortodox: gorégkeletiek, : az albanok mozlimok, stb.) Jugoszlaviadban nem teszi le-- heldvée az orszagosan egységes fellépést, mint azt Len- gyelorszaghan tapasztaltuk. Tito. 35 éves uralma ive j nem tetl egyebel, mint a “Vivide et impera * elv alapjan, § sikeresen egymasnak gre atta az egyes nemzeliségeket. -Ugyanakkor, Jugoszlaviaban té tébb olyan csatorna akad, amelyen a tarsadalmi és nemzetiségi feszi iltségeket leve- ; pethelik, Jugoszlaviaban. aranylag nagyobb az ulazasi sza- | , sét,a politikai hatarozathozatalban is ‘bizonyos | F -munkastandesok altal ve | Ee badsag mertkig részt. vesmnek. az un. zetetl iizemek. | Ennek ellenére. a jugoszlav helyzet stilyosséga - Sugoszlivia: ‘bors Uatészekke lepett lb. “seth szerz6k — a Le Monde magyar szdrmazasi munka-— mint példaul az alaszkai olaj- | Westown Plaza - — - Dixon & Is | 2nd Floor, 235 Dixon Rd. Az itt koncesszidval rendelkezdé Gulf O}L tar- ‘roneshoz kapesolédva énbe- J. or | | . jabba bonyolitja az , amtigyis kuszalt kouép- eurépai hely: zetet. mes Soe he magyar erécymeries a | Wen gyogyszertarban 326 College St. Toronto, Ont. telefon: 922-4145. ; Mindenfajta receptet elkészftiin Gyépyszerkiildés barhova. UJ MAGYAR ETTEREM A ST. CLAI2-E*!! NORTH GREEN ROOSTER RESTAURANT 682 St. Clair. Ave. W, Magyaros ételek. Legolesodbb arak a kérnyéken, hétf6tsl—szombatig, reggel 9-161 este 9-ig. TELEFON: 651 5742 Nyitva: A kiilféldi nagyvallalatok § Islington Weston, Ont. M9P 2M5 Ertesitjik honfitarsainkat, hogy SZALMA Z5UZSA vezetésével MAGYAR UTAZAS! IRODA NYILT a fenti cimen., Specialitasunk az udvarias, gyors és pontos kiszolgalas. Valamint egyéni és Uzileti utazasok a vilag minden pontjara, csoportos utazasok Magyarorszagra és Magyar- orszagrol, charter gépek, autobérlés, hotelfoglalds, cruise-ok, utlevelek és vizumok intezése, IKKA kirendeltség. Mindent « egy helyen intézhet, irodank kénnyen megtaldlhaté és nem kell a varosban parkelé utan vadasznia, nalunk i ingyenes. ; Forduljon bizalommal hozzank, -araink versenyképesek,. Takarékoskoriik, ha eldre tervez. Bévebb felvilagositasért hivia irodankat, vagy keressen fel sxomelyesen, mindenkit szivesen varunk. LATTA MAR ,ANDY” CSODALTOSAN S7¥*T_ VIRAG- ES AJANDEKUZLETET? ea 8b EK Ha nem, j6jj6n el, mert ezt latni kelll 1 Cserepes és vagott virdgok, naponta frissen érkeznck | a kertészetbél, szobandvenyek. { Kiilénlegesen szép ajandéktargyak nagy valaszt¢kban. xe ® Eskivél FLOWERS & GIFTS BOUTIQUE ‘LTD. 887 YONGE ST., TORONTO, ONT. M4W 2H2 TELEFON; 921-2900 —~ 964-3921 — 921-5608 fényképezésre kuilén terem. - ADOREVALLASOK — _ KANADAI ES HAZAL UGYINTEZES | ty FORDITASOK — VALOPEREK LEGGYORSAB. | 1BAN — IKKA — PENZ- ES GYOGYSZERKULDES | A VILAG MINDEN RESZEBE — UTLEVELEK, | ’ VIZUMOK BESZERZESE. * Dr. Baranyai Zoltan volt budapesti iigyvéd 1200 BALLIOL ST. SUITE 1401 TORONTO, ONT. M4S 16 TELEFON: 489-6917 Dr. Telekes L. Laj jos — — hiztositas Alapitva 1955-ben, : so Bathurst St., Suite 201, Toronto, Ontarile fa Lawrence PlazAval szemben) TELEFON: 787-0304 ~ CHARTER UTAZAS- _ TORONTO—BUDAPEST—TORONTO ({Varsél megdlldssal) julius 14-461 augusztus 25-ig — $835. 00 _ Tavdbbi charter-ek: | { Londen, Amszterdam, Frankfurt, Varsé és Jugoszlé vis. ; _ BUDAPEST—-TORONTO—BUDAPEST — ., $588.00 vi fariézkodéare, HighPak tr vel CentreLtd. | 1592 BLOOR, ST. wW, a W. fo Hane): Toronto | c %