E : Z Ne mulassza el megneézni a németiil | pice: aagant |IWINDSOR | Searkestiséy és , kladéhivatal: 362. Bathurst St. Toronto, ; Telefon: EM-3-7678. | _ Laptulajdonos-f6szerkes7té: KENESEI F. LASZL6 — ee - Megielenik minden szombaton ae Cléfizetési arak : egész évre 35, fél évre $2.75, | egyes sz4m ara 10 Cent. “Amerikdban : egész évre $6, fel évre $3.25. Mas kiilféldi 4llamokban, 6 amerikai dollar _Valaszbély eg nélkiil érkezett levelekre nem valaszolunk | _*Felhivas nélklil bekiildétt kéziratokat nem Orziink meg és nem kiildiink vissza. : Minden névvel aldirt cikk tartalmdért a szerz6 felelés. CANADIAN HUNGARIANS oe Editor i in Chief and Publisher | LASZLO F, KENESET Ontario-ban LEI BE IDE. SOM IDE LIE TLE RTE SDE SG AZ UJ AUTOMOBIL, MINT KORKEP | ns ee | Egészen példatlan, hogy milyen kelendst |az uj automobilok. Az idei tavaszi hénapok- az amerikai kézénség. A szakmabeliek becs- ‘lése szerint, a legutols6 modelbol hétmillis |kocsi fog gazdara talalni, mielétt az 1956-08 -modelek az 6sszel piacra keriilnek. | Ez a példatlan kelendéség elsésorban az orszig gazdasdgi helyzetét mutatja, mis- ‘részt azonban az uj stilus helyes megvalasz- tasanak a bizonyitéka. A kocsik visszatik- trézik az orszag hangulatat. Vidémak, erd- |teljesek, gyorsak és célszertiek. Az autdke- reskedék véleménye szerint, pontosan ez az, amit az amerikai vevékézénsége kivan. Bizonyos, hogy a keresked6ék is mindent el- kévetnek, hogy nagy forgalmat érjenek el., Rendkiviil magas drakat kindInak a ‘eseribe. ladott hasanalt kocsikért, A “nagy forgalom, kicsi haszon” elvét kévetik. Kénnyii és hosz- |sztlejdarata hitelt nyujtanak. De minlez még nem indokolna meg ezt a rendkivl fel- lendiilést. > Vannak még mas indokok is. A veviknek ‘készpénz tartalékai vannak és biznak abban, hogy kereseti lehetéségeik a mai iramban folytatodank. Az uj kocsik gépészeti tékéle- tesitése, a biztonsdgi kivanalmak és a ké- nyelmi szempontok fokozott kielégitése is vonzza a kézénséget, Az uj autok vasailéi- nak a fele 500 dolldrral tébbet fizetett az alapdraknal, hogy “extra” féket, énmiikidé sebességvaltét, zavartalan kildtést és nds ujitasokat kapjon a 8 hengeres motor mull az eddigi 6 helyett. A kézénség nagyr Seno paar akik még csa Published every Saturday — | Editorial and Business: Office : | 362 Bathurst ih miceel. Toronto, ¢ ones Canada. ae -KANADA VAROSAI Quebec varosa, Quebec. | - (Canadian Scone). -Amidta Champlain Samuel 1608-ban : “megalapitotta, Quebec dlland6an a védelmi er6 jelképe volt. & Montredlt6l 167 mérféldre észak-keletre lévé La Cita- delle uralkodik az itt elsatikiilt Szt. Lorine folyé kérnyékén. A Citadelle az idegi kézpontja annak az eréditménynek, amely Quebec-et Eszakamerika egyetlen fallal eOvalvelt va- : Tosiva teszi. oe A mésodik vilaghabord alatt ebben az erédben tartott . két értekezletet Sir Winston Churchill és Roosevelt elndk, a éppen ugy, ahogy az indidnok is ugyanezen a teriileten tar- totték héborus tandeskozAsai kat, a fehér eniber megérkezte bs elgtt. ee “Quebec éveken at esupan. hatérvaros. volt. “Nem voltak 7 olyan: emlékmiivei, amelyek egy févarost rendszerint diszi- _ teni szoktak. Azért mégis fontos volt, mert a francia gyar- mat kormanyzdi itt éltek kezdettél fogva. | . .. Aatén eljétt az i id6, amikor Talon, a nagy intendans ery a batalmas: birodalom: fovarosdul Almodta meg Quebecet. Ez a oe birodalom. a Hudson SbdIt6] a ‘Sziklas hegység vonulataig _ terjedt volna — s hogy ezt elérjék, 1760-ig a Franciaorszag- bél jott ‘telepesek legnagyobb része Quebecben szallt partra | és ¢ onnan sz6rédott gzét, hogy Btthont teremtsen ; a. fests i Sat. ol a, , ahonnan a misszionariusok |. In inst a _ Meveantenyséeet | | finder fontossiga ellenére, Quebeenek sok ‘éven at r nem | elényeit) népszeriisége, a kérnyékre irinyuld — volt tébb mint. 4 vagy 5 ezer lakosa.. Intézményei azonban, a “Sovereign: Council” és a térvényszékek a masfél szdzados - francia uralom: alatt védték és irdnyitotték a messze elte- : MNS birtokokat. fe ~ Quebec varosét mokesor: Bszakamerika Gibraltarjanak| | navel Magas, sziklas hegyfoka, amely védi a Kanada bel- : sejébe vezeté keskeny kaput, kezdett6l fogva természetes ee védelmi pontil szolgalt. A Quebec név indian eredeti, jelen-| - _ tése.: : “ghol a folyé elkeskenyedik”. _ | ywowve | Sokfelé jart utasok szerint Quebec Kanada legszebb sal a vilég egyik legszebb varosa. Eszakamerika egyik legnagyobbj| : szillodajanak, a Chateau Frontenaec-nak ablakaibdél mr -féldekre lehet litni a folyét és a déli part tajképét, amint ; lek és nyugat felé terjed. A vildg minden kik6tojébdl hae { | ladnak el itt hajék, vagy lehorgonyoaznak Wolfe’s Cove-nal, -kézel ahhoz a térténelmi készirthez, ahol 1759-ben az angol] seregek elfog! altak a varost Montcalm francia tabornok csa-| pataitél, ep A sziklara félkan vargé ‘sziik utedk normandiai €ptiletei kézt csinos tizleteket taldlunk, amelyek kivalo mi- néségti fogyasztasi cikkeket és ktilf6ldrél behozott ritkasago- kat drusitanak. Quebee varosdban van Eszakamerika néhany lerjobb étterme. | Quebec iparilag i is erdsen fejlédik, a féldrész egyik leg- nagvobb bér és labbeli termeloje. A Laval egyetem Kanada egyil « legfontosabb tanulma-j; nyi kézpontja, a klasszikus tudomins ‘ok fomiiveldje és tanul- | manyi rendjében a latin, gérég¢ és francia irodalomra helyezi a hangsulyt. Hogy. alapos angol tuddsra teevenek szert, a quebeci egyetemi hallgaték nagy része angol nyelvti egyete-|fekszik a legkeletebbre. Mint a térkép men folytatja tanulmanyait. hatoé, Newfoundland két részbél itl egyik — Quebecnek szimfénikus zenekara van, amelyet bikeztien, egy sziget, a masik a labradori partvidék A tamogat a lakossig és a varosban évenkint megforduld szaz-| sziget és a szarazfild kézétt fekszik a Belle ezer turista. A francidul beszélé kana idaiak természettél fog- Isle tenge a ‘os. Newfoundland lakosa; ha- va zenekedvelOk és nagyon szeretik a hangversenyeket, va-|lAszatbél, fakitermelésh él, papiresdrtisl ishél lamint az éneklést. eS banydszatbél élnek. A Grand Rh; inks ha- A Sat. Lérine tengeri * elkésziilesevel uj lehetdségek | lisztertiletei hosszi évtizedek 6éta latjak el a nyfInak meg Quebee varosa szamara. A szallitasi kéltsézek vilAgpiacot herringgel, cod-dal, homérral és esékkenése lehetéve teszi maid az itteni termeléknek, hogy |lazaceal. A Grand Banks tovabbi ney -ezetes- meefelelobb féltételek mellett versenyez zhessenek a kedve- | zobb teriileten termelékkel. Quebee varosinak népe biiszke | é bcapuaaiah aira és virosdra, Nem engedik, hogy varosuk esu-| ‘ an csak egy ujabb modern észak: amerika H ae valiék, | at . ge | LEGOLCSOBB FORINT ATUTALAS| | A LEGELONYOSEBB ARON. | | ‘Okiratok hitelesitése, ohazai. valas-iigy ek. | ‘Csomag: és gyégzyszerkiildés, utlevél és vizum ugy ek? | ai — Keérjen dijtalan felviligositist. | if E U kéltdzkodési mozgalomra vezetheté vissza és |az Atlagos amerikai esaldd tagjainak a meg- | szaporodasara. A kérnyéken az autéra sokkal . linkabb van sziikség, mint a nagy vérosok- ben, ahol gyakran Hib terhet jelent, mint /kénnyebbséget, | Az eléttiink elsuh hand koesik vidim yi légos 2 stilusd it keletkezik. Tc er Broo! k-nal teriil el a Vide | iss obb papirgyva ara, A Bell Islandi vasbg |pedig: tébb, mint 40 millié tonna vasdy Ip n tak ki, Newfoundlandban igen | || Mezogazdasagi miivelésre alkalmas féld | . hogy az élelmiszerek lecnagvobb | | importante kell. re ROPA TRAVEL BUREAU|| DR. GREEN SANDOR, kanadai kozjegyz6, oe volt szabadkai tigyvéd, irodaja: | | 630 LONG GE STREET | nt. |‘ Telefon: wa. 2.1293 ue EGY HETIG ! é aa 5, angol felira okkal ellitott ato: os filmet. . : 1 6. 05-kor és 8, 30-kor, 7 valamint szombaton 2 .05, 4.45, 7 és 9.15-kor. — hala a Gondviselésnek —- vidim, remény- Iban, havonta 600,000 uj autét vasarolt meg jan é16 zene-inyencek, boldogan szorongat-_ jak zsebiikben, az eléaddsokra kiadott je}, ee a Csery ( C. Minaly. — gyeket, OY Mata aaa aaa aaa ahaa aaa eae Aa ae AZ Operahdz innepélyes -legyesiti magéban a személy és oe sree eo OO Kanada tiz tartomanyabd! Newfoundland yen lat- : 668.000 Ts. a kéd, amely a hideg Labrador dramlat : s a melee Golf-dramlat tala Ukogisa folytan | _KaNaDat MAGYARSAG | - OROSZORSZAG ER ED ETE |; | pas sz kiewicz, Henryk : The Origine of Russia. Londres 1954, — G. Allen & Unwin. p. 556, 2 térk. | A magyar . térténettudomany figyelmét semmiesetre sem keriilheti el ez a nagyjelentéségi dSsszefoglalé ma, ami _|vagy 80 év szorgos kutatdsanak eredménye. A hatalmas é3 nagy gonddal kiallitott kétetben talalhaté anyag olyan lenyu- 2626, mint amily en meglepé megallapitasokra jutott nyo- mukban a tudés szerz6. . A legfontosabbakat ezek kéziil igy foglalhatjuk 6ssze : ows [tévedés az az allitas, hogy Oroszorszag fogalma ala vonhato 0 IME IRE TER IME TIO LDE TLE SBE GE IVELDA | a 1X. szazadban kialakult egység lett volna. Orszag fogalma kék, z6ld, sarga, rozsaszinii tarka valtozata|alA vonhaté teriileti és kézigazgatasi egység majd a XIV. visszatikrozi az orszag hangulatat, amely|szdzadban a moszkvai fejedelomség félemelkedésével kezdé- dik. Ebben az allamalkoté tevékenységben nem valami tiszta szlav elemé a kezdeményezés érdeme, hanem erés finn-ugor | keveredésti szlavoké, akiket a késébbiek folyaman orosznak . |neveznek, A “rus” (valdsziniileg “vérhenyes’: jelentésii) sz6bol szarmaz6 “orosz” elnevezés a Kiew teriiletén kezdet- leges szervezO tevékenységet felmutat6 norman elemre vo- natkozott, De jelentette az e teriileten a bizAnci patridrka engedélyével az egyhazi szertartasokban nemzeti, tehat 6s- | . " szlav nyelvet hasznalokat.is. Egyik ausztriai olvasénk irja : hogy Bées| Magyar vonatkozasban eltekintve attél, hogy lépten- — a biiszke csdszdrvdros — ismét korond-|nyomon szé esik a Volga, a Don stb. kérnyékén él6 finn-ugor zasra késztilédik, Most azonban nem kerij] | népekrdél, a rajuk vonatkozé egykori foljegyzésekrél és azok elé a kineses kamrabél, az egykoron fényl6|késébbi értelmezéseirél (pl. a Bendeffytél kézélt Julidnus- esaszari korona, hogy egy Habsburg uralko-|féle jelentésekrél), figyelemremélték még a kévetkezdk : a dé fején ragyogjon. Ma az “Austrian Musi-|Piast és Rurik.csalad térténetében a X. szdzadtél 1282-ig 15 cal Coronation” elémunkdlatai lazasan foly-| Magyar hazassdg is eléfordul. Ez igen hathatés kapesolatnak nak, mert Ausztria a zene vi lagfejedelmeinek | politikai stb. kévetkezményei nem maradhattak el. (Géza fe- alkotasait gloriaval kivanja dvezni. ijedelem, akinek felesége I. Mieszko lengyel fejedelem nétest- _ Az 1945 mAarcius 12-6n bombatalalatok al-|vére, s6goraval egyiitt szimolja fel a cseh-morva fejedelem- tal elpusztitott és ujra felépitett Bécsj Al-;séget. S minden valosziniiség arra mutat, hogy e két tehetsé- lami Operahdz, olyan egyediilallé iinnepsé-|ges uralkodé kézés politikai meggondoldsok utan jutott arra gek keretében fogia meenyitni kapuit, ame-|42 elhatarozasra, hogy Bizane helyett Réma felé tajékozdd- lyekre az egész viladg zeneszakértéi és a ki-|Jék. II. Mieszko befogadja a menekiilé magyar hercegeket : valtsagos helyzetben lév6. zenekedvelék tii-|Andrast, Bélat és Leventét, Amikor Béla megveri a lengyele- relmetlen vagyakozdssal néznek. Ez a “Ko-|ket haborgaté pomeranokat, Mieszko ismeretlen nevi led- ronazas” a jotékonysag nevében zajlik | a és nyat hozzaadja feleségiil, s drékbe Galiciat, kb. 1030-ban. grandiézus nemzeti tinnep.alakjaban bonta-|Ebbél a frigybél szdrmazott Sz. Laszlé, akinek anyja neve kozik ki. Méreteire és pompajara kévetkez- | tehat ismeretlen, s igy téves az egyesek dltal eralitett Riche- tetni lehet azokbél az adatokbél, amelyek |84,\vagy Rizseka név). | mar eddig is rendelkezésiinkre dllanak. rer _ A napjaink problémai kézt szereplé Kérpétalja multja- pl. egy hely dra — eldaddsonként — az elgg {Tol is sz6 esik. Paszkiewicz megerositi a tudés Bonkalé San- sorokban 5.000 Schilling (210 US dollar), egy |dor allitasat, hogy e tertiletre a szldv (aligha ukran!) elem paholy 30,000 Schillingbe (1.200 US dollar) |beszivargdésa a XIII. szdzadban kezdédik. N. Barsov-nak e nézettel szembenallé célzatos elméletét szlav forrasok cafol- kertil. E pyramidalis Arak mellett is, teljesen | elfogyott a 2.059 hely és a vildg minden ta-| jak meg, amikor a XIT. és XIII. szdzadban a Kérpatokat azok magyar hegyeknek nevezik. wan if | 1 THEATRE Otlawa Street Magyar zene, Windsor, Ont. ked6 és megelégedett. ; Common Council. KORONAZASRA KESZULODNEK BECSBEN megnyitasét | EA FELELETEK : ERD SSES. ood : u | aaa” ; ‘jottem: Amerikaba és egy” itteni egyetemre iratkoztam be. Oszténdijambél azon- ban nem tudok megélni és sziikségem volna arra, hogy kii- ilén is pénzt keressek. Azt mondjak azonban, hogy nem keres- hetek itt alld4st, mert tanulmanyi vizummal engedtek be az orszigba. Igaz-e ez és ha igaz, mi egyebet tehetek ? Felelet : Csak az igaz, hogy a Bevandorlasi és Honosité Hivatal elézetes engedélye nélkiil nem vallalhat allast. Az engedélyt azonban megadjak, ha kimutatja, hogy masképpen jnem tudna megélni. Az allas vallalast akkor is megengedik, tha ez a foglalkozds tanulmanyainak gyakorlati kiegészitésé- hez sziikséges. A Bevandorlasi Hivatal mindkét esetben mun- kavallaldsi engedélyt ad, feltéve, hogy az Allds nem kockaz- a sorozatnak, melynek céija, itatja a tanulmanyok sikerét. Tehat mielétt 4 llasba meg, hogy minden kanadai j jsoban kérjen irasban vagy személyesen engedélyt a Bevandorlasi _. _megismerje hazajal. E legkézelebbi fidkjatol, lh. | i Ta chard» “Rézsalovag” és “Az drnyéknélkiili |; asszony”, Berg “Wozzek” operak keriilnek szinre. A nyole eldadas egyik estéjét Blacher “A velencei mdr” és Adam “Giselle” cimii | ballettek ‘fogjak betélteni. ' A nyole premier-eléadas és ezeknek ismét- lései alkotj4k majd a f. év november 5-én/| kezd6d6 és*decomber 5-ig tarté nagrszabast zenei és tarsadalmi —események magjat. Eza kézlemény egy ike annak mR my Nem szabad a priuszt elhallgatni a honositas! kérvény ben. Kérdés : Amerikai polg Arsdégért folyamodom. A kérdé- sek kézt van egy arrél, hogy letartéztattak-e valaha? Ti- zenot evvel ezelott egy allitdlagos kihagasbdl kifoly édlagr eld- allitottak a rendérségen, de a birdi targy alason felmentettek, Fel kell-e ezt az esetet tiintetnem ? Felelet : Igen. Minden kérdésre pontosan és észintén Kell felelni Az uy Devandorissl tarvény ertelmében a iono- , dékos fal lrevezetés miatt yi isszavonhate, “ami Shontalanna” & | tenné, és sulyos kévetkezményekkel jarna Onre és esaladjara ¢ 8 (nézve. Nem sorolhatunk fel mindent, aminek elhalleatdsa az samo sag elvesztésével jarhat. De semmiesetre sem | szabad elhallgatnia esetleges tavollétét az Egvesiilt Allamok- _ bol, a “priuszt” (letartéztatast vagy btintetést), hazassaga- inak jogi kortilményeit és barmely szervezetben vald tagsa- jgat. Az tirlap valamennyi kérdésére részletesen, legjobh tu- }domasa szerint kell feleletet adnia, | Ki jogosult kedvezményes kvétara ? Kérdés : Nagybatyam és nagynéném szeretnének Euré- jpabol az Egvesiilt Alamokba vandorolni. Ugy hallottam, fhogy az uj bevandorlasi tOrvény értelmgben kedvezményes | kvétara van joguk. Igaz-e ez és hogy juthatnak hozza ? fuk szima 7 Felelet : Sajnos, nem igaz. Csak négyféle. kedvezmény |van. Szakmunkasok részére, akiknek munkaéjara az Egye- ner Brook ‘silt Allamokban sziikség van-; amerikai polgdrok sziilel ré- | |szére ; ittartézkodé kiilféldiek hazastarsa és gyermekei ré- “Port aux | szére; amerikai polgarok olyan gyermekei részére, akik 21 - léven feliiliek vagy hazassdg gban élnek. Nagy bdesik és n nagy-— Inénik részére nines kedvezmény és osak a rendas kvota ke- , jretében engedik be éket. | Ha bevandorlasi vagy honositasi kérdésben felviligosi- a tT east t ohajt, forduljon, akar magyar levélben is, a Common -| Council. for American Unity-hez, : 20 West 40 Street, New aN | York 18, N. Y.. ahol ‘keszsegeel ¢ és ingyen meghizhats tana- | csot mae | ~NEW SANA ayy KANADA AT. r MAGY: ARSAG hhirdetéseit ezrek és , earek ol- oe yassak, s éppen ezért j 6 befektetést esinal, ha elhelyez egy | | hirdetést Japunkban. — ‘Nazvobh t Kinetickndl | Sraldelattal 2 _ | saivesen n szolgalunk. ek eet ies gph CONARRM hth eter pnd edd apaaen : 7 22 . poe =. ey q. b q