UR tai AL TOE EOC DETRUSOR IEA rae oo ain itireewe sta ee : cece, ge OUHERLU TEU CLEEL BILAL aap eer atr enn enna nga : wes so/psadabaeasasengesersias Sasisviceenesssie. ‘ EERIE ELLE MALATE IE, TEM MMI E MM I pap nS mms sages iti: = N 2 N S Ve Nae te x ie = s Nee e Nae COGS LRAT OL UO LA UDUO CL LLLE OU Es TUNER ARG RACAL RNR RA SAT * ropacaaane msn es sya aticanaamariea KANADAI MAGYARSAG PADANYI VIKTOR: HOKKY KAROLY: ACIOS | whe A FREE EUROPE-F6DER | rww — wewwwwy vvwvvvy bd VY VV wwwwUWwwwwwvwu.e BIZOTTSAGA FEGYVERSZUNET SZENTTEAVATAS Mesint Kisért TNTER ° MARION. — ideas | a | egint kisért az INTER ez a lidérefény, mely : IN DOKINABAN? ROMABAN a “eseliszlovakok” eldtt esillog, Ez a Balti-tengertél a Feke- Ha a vilaghaboru lezdréd4sat vessziik alapul. a ma- sodik vildghdborus magyar emigracié néhany nap mul- tetengerig, az Adridig terjedé teriiletet akarja 6sszefogni. Pee > * ’ 7 z » e - 4 . : Reteneeet tee 3 * xX. ¥y TR BS . wen * 1 : Se a ee oss ag ea s 2 yes Fo ve! aa ‘ % ‘ rd 7 taval 9 3 tizecl| evebe lep. A keép, amit ae a kdzel 10 evi | ee f « hi 5) x k 2 tt ‘hivatalos Pp [US 1 AL A 7K EN TTBAV ATASA | seonpeeeeet A tery nem ui. I Ql ISMOP] UY Ie Nom Osusky vary Prohagka os a eee ds ONG So aa e La ¥ ft “83 ay ‘ee AS ok. PPV ed bes seouessrnssonnanes 8 Fvcnosonese F eee POE ats Moon g a CY se ov buon cb do Seman Sine css yeh OF 2% — emigracid mutat. nemesak végtelentil elszomoritd, hanem | A genfi konferenciarol ¢ oO a sziidanyja. A franeia Szabadkdémiives PaAholy tAlalta elé- oo ; nein, mint a véros teljesen ziirzavaros is. A téredékek szdzféleségének 3 | jelente és szerint agy a fra ane - . kantak ar ildzadék katonai vezetoi utasitast Kaplak at szembenalldsuk kenoksdganak mindennemii rendszere- | rr te BS : 3 : szesbe a zése nehéz, mivel azonban leetébbiink mdr azt sem tud-|'" hogy egymiassal lépjenek érintke ‘ S ALN! MVE AZON DAN leSTODUUNK Mar azt sem Tua-i. “valdsokat a a. hol ie &ll de hava je tartagik m4n tulaidanignnan | onten. A feevverszimet] tdrgyalasokat & Ja, Nol is all es hova is tartozik mar tulajdonképpen ‘h rdviselé felek eavideliiles Genfben fogidk ebben a “mindenki ellen felvé mindenki haborujaban” Jefortatni. Vietnam kormanyat mindket ay gaiaessle Se * Gye : .s ARR EE SERS uz elvek és az-események évek stn tarto esiiréue-esavars- Ihadviselé fél (a f ancl Ak és a Vietminh-bol- Bg 8 :. " . + : se & : mi & SERS EEE, " “e Sai utan, elkertilh etetlennek évezztik a fogalmak némi) stale) om cnvuetatta arrol. hogy Viet- « esevistak) meenvuetatta al re “* es £t ERAQP¥ eS py as) e 1 : us eters AM elo Pelteéte Je minden vondené nek, Aze sas ftigeetler aséeét és erysder ot tiszteletben alibi ‘eh ua meekiserelitik am: aeyar emigracia bomloett. fomjak tartan! pve f ye , ¥ Fey #Ry oe ; H g Hea, mall Rae . “ur mb Val Ve at ts mely wey ray ui setoan hal ry ldaliva ay al It. A felting mereevezést Eden és Malotov tenvek ALitiak Whigukbat abl waldatinale, & Job Yooldali sei. hozta létre. A hivatalos rolentés amelvet FS ray re * ~ “Eh LET GAS ‘ er PR ERLE ag ea oo lnrdsawot ragalmaz “balol lalinak kilene év vakuuméban j; den szivegezett. meg, a_ kévetkeziképen tampontok és fervele ‘mm onelkiil maradt tulg ris) tisztagni, he ene ee " n JAPAN ALG nkate wor Hy ra leeeyszeriisitent, 1. ) A hy: ad Y ielg felek képviselol azonnal MEG A hi ACTO kanvy- és 8 7 isebbse.. beotnégeany fe AM a HIGRACIO konyy- és szemleolvasé ki ee erintkezcst teremtenek, a hadszintéren Is. XII. Pius papa vasarnap félmillié fényi té- [82°F 2 vilag kézvelemeénye elé. De ezt a kézvélemény hiivésen meg clott szentté avatta elddjét. az 1914- ben | £08 radta. Senki sem vette komolyan. Nem volt komoly vissz- elhunyt X. Pius papdt. A esoddlates pompa-. hangja. Sokdig porosodott 4 lomtarban. ju felvonulison 40 biboros, 400 piispdk és al A tervia fGderacidbs 9 ‘illamot akar Osszefogni. Esztor- katolikus egyhiazi vildgnak sokezer veretdje | SZXg, Lettorsz ae Litvania, Lengyelorszag, Cseh-, és Ma- vett reszt, amelyet a papal testérsée, maid. syarorszag, Romania. Bulgaria és Albania 6sszehazasitasat az olusy katonasde diszfelvonuldsa kdvetett akarja. A kilene allam kéziil hét! sohasem élt epyvazon allam- ckeretben! Csak ketto! Cseh és Maeyvarorszie voltak eeytitt 4 X, Pius papaikia katolikus Fevhaz 4560-ik- ° _ Szentic, exyezerth parasztesaladbol emelke- Fe Osztrak-Magvar Monarehidban, 3 dett a papal trémra, s most h: i utidin ney sem a foldrayz, sem a tdrtenelem, sem a népraiz, sem ven dvvel. a szentek sordba. r kultura, sem a hagvemsdny, sem gazdasagi vay politikal | sem a katonai s seervegel oeviiltarta eementie nem crarta Oket soha bssze! Ay Osatrak-Alagvar Monarehidban 12 envetisde elt. ktlzdott, hareolt, doleozett, katonAskodott peevull evazanidos kozis clet hagyomanya fiizte dket erybe. Bones mevis ney lita, heey széet kell verni — pedige a eseh ns cesemock, EPPEN IDEJE MAR... - masonnmgionnennienn Pavement ecnek tekintely. ‘s résget is meetéveszti a vildesaitd és a) de eannlasneavrk 9 BOLSE yy ISTA ARULOK ag | o | | | “memodrok” Liurmaja, amely az egvetemes katasztrdafa fele- | A hadviselé Telek tanulmin sez : LETARTOZTAT pnep ebben az allamkeretben sokkal clonydsebb sorsban élt, oR ERR PERL LES beh cebet. «bib hens ° x RE my ¥ re Pee L iy v wwe ¥ ove aA 4 * : EY x . x ont ays FOS intel edeoseket 9 bbl Pa edl bal, hoes S 4 * TOATA AT ASA AY US “Ae BAN muni YQ WE ee VAP, i} y ply @ ‘a Le Pa fe lelosséeet prenannnie amelyet éloté. lésséget mindenaron kilpolitikal torekvesekre akarja vissza- |v cesziintessék az ellenségeskedéseket. elsd- vezertnl Imperializmusokrol, — persze foleg és elsdsorban | oo yay pedig a kiizdé seregeket meghataro- nemet imperializmusrol — beszél minden dnigazol6 ivyeke- ott teriileteken dsszpontositsak. et. sot a Katasatrofa egyre fenveretobb esodtomeget ts Kul) 3.) 4 felek képviseldi a leheté leghama- politikai: megoldasokkal akarjak a hangadék rendezni —| aj) ‘elentést kételesek tenni a genfi konfe- foderacio, konféderacié Europa-Unié, NATO, EDC a divatos | ..neinak. szavak évek 6ta — mintha néhany elnyomott, vagy agyon- Molotov egvébként szombaton este vissza- falleatott nang erase “m tudnd a vilde, noes Al tayt Moszkvaba, ahonnan allitélag ismet katasztrofa tarsadalmi fesztiltségek Osszeecsapasa volt, S a2] vreeea foo ntazn) Centhe éroék haboru utan! “ktilpolitikal’ rendezédés is tarsadalmi vera ioe ee eek nagy erdket éssz- felvonuldast jelent és tarsadalmi Osszeesapdst jdsol. ‘pontositanak Hanoi és kérmyékén a junius ENNEK A TARSADALMI, vagy ha ez a szo jobban tet-| pezepére vart nagy tamadasuk elikészitésé- szik. vilagnézeti felvonulasnak — mint az el6z6 haboru el6-|ye Pzuttal azonban a franciak sem maradtak keésziileti idejében is — esak a formdi politikaiak, — hiszen tétlenek. Nagyobb katonai egységeket vezé- a formak mindig volitikaiak — inditékal és merhatarozdi nyeltek a Vérés Folyé deltAjahoz, ahol a £6 ezonban éppugy az eletfelfogds s az ezen éplilo érdekek sik-| yédelmi teriiletiik fekszik, és nagvsikerti el- jardl erednek, mint a haboru elétt, hiszen a masodik vilagha-|jontamaddsokkal ismét felszabaditottak a boru nem oldott meg semmit és nem zart le semmit, minden | yfanoj kériil elteriilé erédéket, amelvek egy maradt a régiben és megoldatianul, mert a haboru célja vée-| yéez6t a kommunistak az uiébbi hetekben si elemzésében éppen az volt, hogy a megoldas utan kidlto! poruivettek, vagy meeszalltak. problémak tervbevett megoldasat megakadalyozza. A gyozte-| “A katonai evézelmet semmivel sem Ichet eek evdzelme az volt, hogy ez sikeriilt, s a a@vézelem veresége pétolni” mondottn MacArthur tébornok Ko- az. hogy a problema megmaradt. yedban. Ha most a v6résik feeyversziinetet S6T, AZ ELMULT EVEK SORAN tovabb sulyosbodott. jakarnak kétni Indokinaban, ez kizdrélag an- A PROBLEMA A VILAG KET FELENEK szembenalla-| yak kiészinheté, hogy a franciék katonai ere- sa, mégpedig kétfajta sikon is. Az egyik a “szabadsag” és | je megszilardult, “oovenlsée” ellentétes kévetelménveinek szembendllasa a li- " _oreueret) berdlis—kapitalizmusban és a szocializmusban, a mésik a _ nemzeteszmének és a nemzetkdziséenck Osszctitkézése, a- VALTOZAS mely egy nemzetek feletti, vildguralmi térekvés és az indi-| IRORSZAGBAN vidudlis nemzeti énvédelem eseméje kézdtt folyik. Lényegé- | ies “ ° ben mind a két szembendllds tarsadalmi, Hletéler vilagnéze e- | om ti, esaképpen az elsé a tarsadalom belsd szerkezetét kiszabo | elvekre, a masik pedig az egyes tarsadalomnak foglalatat meghatéroz6 kovetelményekre epi. ‘ralom megteremtéje és lerendds vezetOje 71 A KETFELE SZEMBENALLAS kombindlddott. és vi-|éyves kordban politikai vereséget szenvedett. ldgnézetileg mind a négy matematikailag lehetséges valtozat| Utédja John Costello dublini tigyvéd, aki a eldallt. Ez a négy alaptipus aztan tovabbi valfajokra Aga-| kor manyt csupdn koalicié utjan volt képes zott aszerint, hogy belsé kombindciéjukban — nemzeti, €s; megalkotni. De Valera 1922-ben lett minisz- nemzetkési szocializmus, nemzethizi és (bar kisebb, de min-| terelndk és 32 éves uralma alatt tekintélyt er famon de Valera, a Fiiggetlen Ir Kéztar- asdg miniszterelnéke, az ir szabadsdgmoz- “AS AR ARE i} SNAKE Ee Ag Fu] jelentést ndott ki W: ash metonban arrol, hogy ery titkos kommunista eviilésen | Iben sohasem ismert! ez a tervo mew sokkal tobb népet s Javal nagvabb feriile- vay tet akar mardl holnapra désszeterelni, Oly yan népeket, melyek dllamfelforgate tevekenység miatt letartoz-|eeymasrél mit. sem tudnak. Eo népek 75 szazaléka egymast tattak az Eevestlt Allamokban miik6d6! coha nem litia — vagy ha igen, akkor esak — f uidlag. Egy- kommunista szervezctek h het vezetajéet. A le. mis Cletét, felfogdsil, gondolkodasdt, természetét oeyalta- tartoztatottak: S, Silvermann, R tobert Ikins, I Inn nem ismerik! Ez az “eoviittes "olyan lenne, mint a buts- J. Goldring, J, Dinam, Leo Marder Sidney, |zanor, Révid ideie j6 — de tartésan drvizet okoz. A kérdés Resnick és Sherman Tate. Ezzel 109-re emel-lényege ismeretlen eléttiink — s e@ népek elétt is. Mar ma- kedett a7, 148 ota letartoztatott kommunis- gaa gondolat is halva eziiletett. A francia szabadkémiivesek ta vezetOk szama Amerikaban. eat hamar belatiah. Olvan lenne ez, mint a léehajé, mely izo- o lAlian alla népek felett, — de alulrdl nem kap taplalékot, le- ELSOTETUL n NAP vii Miso elfugia az elsé erdsebb sal, mint Csehszlo- Oe en vail, Ta A kit isziul az ce, a tervezdk lAtni fogjak az tires wu NIUS sueAN TELIBES —s_ |“ Tete amely dsszezsugorodik - hasznavehetetlentil | Csehszlovs ‘kia ugvaniey amlott dssze ketszer is. lelész6r 20 NAPFOGYATKOZAS LESZ — ee | ne i SARA EREPREEECERSERED AEP PODDEDPODPOL ED: COPE PDPE LILLE ee SRE OE RRRRROREORO RARE (ABE OENEORSEEEEEE DE , ea ore Pay oe ®. on, 7% oe oe Co "naa Reese ont ont lccccnedl Sagat atte, @. eal atates A hold arnyéka juni s 80ein a fold ony Sdlovikok, magyarok, lengyelek, rutenek, akiknek semmi siivan teliesen el fogja takarni a napot, Ez jean kapesolatuk nem voll ezzel ay Thurdpira erdszakalt civ az USA-beli Nebraskatél Quetiecen, lamtikolmannval, Benes azt mondta, hogy ezekoa népek el- Gréniandon, Islandon, Svédorszagon, Orosz- Houltak 6t — pedig 6 Arulta cl dket_ a békekonferencién, De orszagon at Tranig huaddik, A sav mentén | ol irilta a Wsenteate is ~~ roman _fsntonescu, 8 a szerb csillagaszok és mas tuddésok ezrei alitettak Stojadinavie— de magaa Kremlin ist Eg) syetlen nep sem szol- fel | meefigye 16 Allomasokat, A féld és a nap galta ki anny ‘a Titlert, mint a eseh nép. Méer Antonescu szamos tulajdonsdgat, az dcednok pontos ki- Roméniaja seme _ terjedését, az atomenergiara vonatkozd sz4-| Ez hagy tanulsag! Csak tanulndnak beléle az epigonok, mos adatot esupén a napforyatkozds révid {kis mindig is Benes kordl stirgoldtek, | pillanatai alatt lehet tanulmdényoani. De a eseh nép komolyabbik része, s felelos vezetai, alik A napforyatkozis Torontoban is l&thatd! tényleg feleldsséurcl képvi sclik néptiket, hallani sem akar- lesz, de nem lesz teljes, 0 ELEKTRONIEKUS LEVELSZORTIROZO anne § enn A kanadai posta harem éven beltil tizembe a | helvez eey olvan clektronikus levél-szortira- progr: ummban diktatorként aan on Stalin diktaturdija wo késziiléket, amely pératlan a vildgen és) mar esak hetetozte Benes politika, {, rabszolg? iva léve a Vas- risriny mogatt 1QQ millid ombert, ‘Nem, akik lisztan lAtnak, nak ra belertiz Benes @plletébe, s az Osszeomlik, mint a kartyavdar. Azok a népek, kik ke nysacrhazassig eban éltek a C, S, Re ben, ha halljak Ossusky, Ripka, Zen] cl, Peroutka, Feuera- pbend, Hodzsa Fedor, Letlrich, Kvetko s Uirsai nevét, tudjaé, | Renta SONS SERRORTTRR, lory ezek moéedlt, ha a nap yr ajuk slit, megiclenik Benes si- * iét Arnvéka, denféle ésazveveheté mértékben) “nemzecti” lberalis-kapital- | és fiiggetlenséget biztositott a Dél-lrorszigi gamely forradalmasitja a postai szolydlatnak | izmus — melvik ésszetev6 bizonyult domindlonak, a belsé i arinn-nek, ami Jrorszag neve a kelta-ir nyel- og ay jeven fontos rdszet. | Rea c nem kérnck sem Benes Csehszlovakiajabol, sem Stalin czevkezetre iranyuldé szocidlis, vagy liberalis elv-e, vagy al yen, | oA xen Grinként 200 exer levelet tud We pidemokraeiajabol ~~ sem egy Intermarium levegiiben légé foglalatra vonatkoz6 “nemzeti", vagy “nemzctkbzi” maxima. nn) & zortin i mig emberi erdvel ennyi idé alatt t | tal ikolmanybdl, Rzcknek a népeknek sem Jenne kézés vérke- esak 1590-at lehet syétvalogatni A kenadai Tingesc ezzel az olromba allam-testtel — s véerszerénységben leeven. mind szocialista — liberalis-kapitalista, mind nem- crakomi: te ital tervezett késgiilék omar Dusztulna el. zeti —- nemyzetkézi vonalon a fokozatok egész skalaja allt EMBEREK messze tul van a kisérletezés Allapotin. y Itt esak egy modon lehetne eredményt érni, Kin kilén eld, amely skalat elméletileg egy szinszalaggal lehetne érze- keltetni, egy fokozatos dtmenettel a legharagosabb zéldtél a legvérésebb vérésig és amely skalanak kézepéen, a semle- tort By © ges Atmenet pontjan egy elméleti eezurat kellene vonni, s ez c attorte a Vasitig- iechetne az abszolut kézép. Hangsulyozzuk, esak elméletileg, /gonyt ¢s a szovjet rabsaghol a szabad vilig. mert a valéségban ilyen egyszertien lehetetlen. iba mentett at nyole menekiiltet. Egy kozit- A DONTES GRAIBAN az dsszetevd elemek kéztil sehol- lok: Libuse Cloud, ae Egyestilt Allamokban sem a szocialista-kapitall ista_ Svembenales mutatkozott er6-| talalt menedekre eS dramai kiszabadulasa sebbnek. hanem mindeniitt a nacionalista-internacionalista “utan XZ iowa Sioux City-ben telepedett le. fesziiltséx, amelynek elnevezésére nemzedékiink életében egy | Nemrégiben megkerdeztek tole, va}jon lye: nem tulszerencsés terminologia keletkezett, a “jobb” es a- ‘neknek képzelte-e ae amerikaiakat, mre gy “bal. felelt: “Az amerikaiak is emberek -~ szegeé- onyek, gazdagok. fiatalok és 6regek, emberi- ERR RR 0 es Tiz hénappal ezelétt tértént, hogy egy “HAzi lag készlilt’ tank | | S6T. HOGY A SOKFELESEG atirzavara még = AZ AMERIKAIAK IS a it eb ba a Ca A helvettes postatigyi miniszter nvilatko-, talin meg lehet szervezni az északi népek eryestiléset; lehet- gatn sverint at uj médszerrel a posta olyanséges a dunai népck konféderaeiéja, s a balkani népek 8z6- sok kiadast fow meetakaritani. hogy bar a velstite sem Iehetetlen. Wa maid a harem ktlén-kiil6n erysér- eépek bedllitasa tobb mint 20 millio dollarba | | be forrt, ki lehet épiteni fokozatosan a gazdasigi egységet. kertil, mégis tekintélyes hasznot fog hozni az A gazdasagi verkeringés vért vihetne az agyaglabu kelosz- sgusba — s S alekor mir katonai egysrrol is szo lehetne. De Dimboviean fiivallas. : Az uj gépek beallitasaval meg foe valtoz- addig még sok viz lefolyik ni az elsé osztalyu postal kiildemények cuész €s Struman. szortirozdsi rendszere. Példaul 20 percet. ves, “rn majd igénybe a Montrealban vasuton, vagy. ZILAHT FARNOS BSZTER: léviuten Torontéba érkez6 levelek kezelése, a VALASZ EGY jelenlew sztikséwes tohbb drai idé helvett. , Dund n, Visztuldn, LEVELRE 1954 junius 5 év olan, agnulan: 2 év utan... mert futéhomokra @pillt, Az el-. sg Vihar elhordta alola a homokot. Széthoardtak a szudétak, - onak oly an elméleti tervekrdl, amelyek ulabb szenvedést hoz- . Nem akarjak, hogy még egy Clementis jéjjén, aki. aki feldulta KGzép-Hurdpa békéjet, akia kassai A nemzeteszme alapjara helyezked6 vildgnezetet "Jobb" aes mészetesen viselkednek. Es én na. _ A% wi xép etetése szivorendsierre folyik bivbe (rilten ei nak. n nemzetkézit “bal’-nak kezdték nevezni vilagszerte. ey . , 318] hy . ver ek kt laltam uk i és beépitett clektromos szemmel, valamint ge A peremutaté korbe riilten siet, rs ¥3 . ‘ ne os y * il * . ceF ET ge oO < rt "1 £ # “~ 4 : .2 . : we sey er tend m een Fe , tes — }. - a 4 “JOR Be ES A “BAL elnevezés azért volt azerenesét- i Minden ob ay eltulzott vag altaraitott nr pi emlékezikepesseg ee! van fe Iszere ve. AL a4 0} ak, mint a pereek suhannak tova... a i iv az re ee 3 “Se RSE EPL OF ERT YT : '} ‘ & tt. x) Ee ees reo ees oe Ee ’ t \ len, ert a két szo az altaluk kifejezett bels6é tartalomra_ et. amelvet ne ee itt ak tott mawanak az * eép kezeléjének esak madsodrangu a szerepe. | Alig virrad meg, mar Is alkonyul, | : egyaltalan nem utal — hiszen az egyszerten egy parlamenti merikaiakrol “elfelestett, mihelyt. ‘tte oni do. A holland postanak van gépi felszerelése a igy nem satguldott eddig talin még soha - ae < dlésrendbél szérmazik — s éppen ezért sem a ‘Nobb” sem a. “bal” foralma nem ervenértékii, A két szo alkalmazasaban | babeli ziirzavar keletkezett esonortosulasokban, reakelékban, | kategérizdlasokban egya rant. A baloldali tabor, részben ecv- azeriien rosszuler tesiiltséerbol féleg azonban a sz6é bizonyta- lan tartalma kévetkeztében, a “jobb” foralmat Allandéan al ‘Gobb" hosszu 821 inskalajanak legtulz6bb végletére alkalmaz-_| ta s urvanezt tette a jobboldali on is ‘i ballal Szemben A 320 alk: asa tertiletén a legnagvobb tajékozatlansag. fe-| - Senn ae Fe at ene ‘enesen felelétlenség mutatkozik. A teljes |. o Conse ebben az eset hen therale. tarsadalomtudomany! tajékozottsdggal nem rendelkezo sai aD Hes, az lsd gy fora Hina °- milliéknak a ‘“jobbrél” éppugy, mint a “balrol” csak egeszen) sitand6 “vilagiirhajé” tudomanyos tedoneve (tét megkezdte. Sajnos azonban, csak kevés vember, akinek hamis képzeletei vannak az amerikaiakrdl, jut abba a helyzetbe, hogy a ' sajat szemeivel gydéz6djin meg az igazsdgrél, SSA, be eaah barrens aan ae pee A MOUSE ahét, a honap, s a medddé éveket tupossuk exvhelyben, mint mustta érett szélét, s kézben minket sajtol, vagyaink tiporva a kiferratian élet. szortiroz) teljesite képességéenek fokozasara ! A helvettes miniszter | tudomisa szerint son ban. sehol sines 4 vildgon olyan beépitett em. | lékezd képességeel miikédé gépezet, umelyet. Kanaddban szaindékoznak hasznalatha Allita- OO | 7 ni. Tudtok redm varni? Még alkonyat elott bis talaélkozéra talan... hazatérek. Négy kiizdelmes évet hamar eltemettiink. De azéta negyven mindig visszajar. Rev szo, egy dal, a gvermekkor emléke minduntalan kisért, hiv és hazavar, NEM LESZ TEVEDES... Cena NEVET ADNAK A NEVTELEN PROOCEPEROEDLDIL PPTL MRL PDDDELDDOE PORES CLEC, LAG A EREDAR AE A PERRO 6 egy amerikai tu- TAVAKNAK : Sy dvek esdivaven futnakt Be yeasendd testi : h mals és hozzavetéleges fogalmai vannak, s szdmukra/ A szobanforgé vilagiirhajé egy amerikai tu TA | Az éx ck szormyen futnak! Es veszendé testtink : One a . .. |d6sok altal javasolt kisebb fém-s gomb P Jes, a a- elmulasra készen lassan porba hull... ind a “jobbat™, mind a “‘balt” sajat egvéni életérzésik és eS82, a: | | mele . vildenézetith hatdrozza meg, mert a “jobbat” és a “alt” | mel csupan tudomaényos a a sdenki sajat politikai el Ihelyezkedési pontjatél szdmitja és 08 Magaval vinni. A mouse vdromsz0ros min < " ‘obb, dletdlee bal felé. | raketaszerkezettel fogjak kb. 200 mérfé éld ere GY ADODIK. hogy Moszkva szamara a romail papa ép vane aie kiléni, ahol a fold eee “fasiezta’, mint Sir Winston Churchill. vagy Eisenhower uvul, mint egy apré mesterséges hold, bizo- ury “Posis2ta . ‘nyos ideig a féld kériil fog keringenl, s ez alatt az automatikus mérdeszkizok forjak elndk. akiket viszont Berlin mélyvséges meggyoz6déssel te-. az eddig elérhetetlen fizikai, csillagdszati és kintett “balnak”. Kévetkezé szimunkban folytatjuk. kémiai adatokat a tudésokkal kézdini. (Canadian “Seene) A killénbdz6 térképek tanusaga szerint Eszak-nyugal Ontarioban, | Kenora vidékén valamivel tobb mint 1000 ' névvel elldtott és legalébb 2000 neév nélkiili | = aS , ~ seein: t6 van. Hoey a tévedéseket kiktiszoboljék af A KANADAIT MAGYARSAG hirdetéseit ezrek és ezrek ol- Mezé és Erdégazdasagi Minisztéerium most, vassik, s éypen ezért jo befektetést esinal, ha elhelyez egy névsorba szedi a tavak neveit. Sok esetben hirdetést Japunkhan. Nagyobb hirdetéseknél drajaniattal fébb ténak ugvanaz a neve. lczivesen szolgaluwk,. 6, varjatok meg! Talan... talan hazaérek - miel6tt orokre reank alkonyul