lefiza it tan an st om jelentette ki Leonyid Brezs kongresszuson. | o seleyal 83. bomrmuinista | i kor ijra akarjak rajzolni Eurépa | kan eregszus robbandassal fenye- | eetG sok belsd bajat vildgural- “hogy novekedigk a német fery- pveres erd és amikor Nyugat-Né- az | _atomfegyverek raktdraiba, Az végle- mi d4imokkal igyekezett elken- | dim. & politikal rogeszmék | kigil a magyar emigracidt leg- | inkabb b Leonyid Brezsnyev part- | Muitkér azon elvi répai allamok hatdral véglege- sek s azokat senki sem valtoz~_ tathatja meg. E kiiclentés Nyugat-Németor- | szighoz van cimezve, de mi ma- | eyarok is érthetlink beldle. A béke legveszdlyesebb tényezdje | ~~ mondja Bregsnyev —- az a sajdisigos kétoldali katonai. szovetség, amely az Egyesiilt | Allamok 6s Nyugat-Németor- | sig kOzOtt kialakult, kanelidr nyltan azt hogy - revans-politikat folytatn, w« Hidba Hinek a nyugainé- | met imperialistak amerikal szo- | rsépesiik nyakdba, akkor sem esmnck lényegesen magasabbak, iszont nagyobbat on mondja nagy deriiltsée kz Brezsnyey, — Szoyjetunid bss Se egyezil bele, hogy a mnyu- eatnémet militaristdimak atom- i feayvereket adjanak, é&§ mindent hirdeti, mectesz azéri, hogy Németor- | stig soha tObbé ne jelenthessen veszélyt szomszédaira, Brezsnyey _— fejtegetéseibal két fenyegetdé mozzanat emelkedik ki: Laz agresz- szivnek mindsitett.. bonni iranyzat erélyes elitélése, 2. az a megallapitas, hopy az Egyesiiit Allamokkal valé normalis viszony nélkiloz- hetetien eldfeltétele a viet- nami habori besziintetése. Mindeseket még hetykébben | mondattak el Andrej Gromiko | szoviet klliigyminiszterrel. A nyugatl hatalmak eldrultak a potsdami egyezményeket, ami- SRR (adar Janos kijelentése | botrinkoztatja meg, hogy az eu- | Erhard win. « ent ae “, ,akkor a mi esapdsaink megsem- | imisilGek lesznek a hAbort szer- kivan ivezdire,” Dicsekedve jelentette, * es | térképét, amikor megengedik, | metorszdgot been gedik /eurdpai hatarok kérdése ges megolddst nyert.” Mi, mMmagvar emigricid, kép rajzoldsanal. ‘ 3 : x ¢ é | Rog syion Malinoyszkil ibizios jelentést tett a iségtelen, hogy ha az imperialis- 'ték hdborit robbantanak ki, nyev * ott | _akarunk lenni az. i] eurdpal tér- Brezsnyey 6 Gromiko utin — ia szinpadi rendezé intésére — marsall | emelkedett szélaisra & maga- szoviet | | fegyveres erok magasfokd harci | | készenlé étérol, Kijelentette: , két- fF, ® szovjet partfotit magyar népi hatalom = szi- lard, a gazdasigi és kultu- rilis munkaban elére hala- dunk, a szocialista tarsada- lom ieljes felépitésén dol- gozunk sikerrel. Azutdn a moszkval Tuddsok Hazdban dprilis 4 tNszteletére rendezett iinnepségen fey nyil- ijatkazoatt: —~ Aprilis 4. a mapyar nép | am 'legnagyobb linnepe. Huszonegy ‘évvel ezelSit ezen a napon fe- ‘jezte be a Szovietunig Magyar- ‘arszdg teljes felszabaditasat. E 'térténelmi tettével epytittal be- fejezte azi a tébb mint négy- szdz éves harcot, amelyet né- | ‘plink legjobbjai folytattak a jszabadsdgért és a nemzeti fug- | | getlenségért, hogy egy atom-meghajtdsi ba- | ivarnaszadcsoport most ibe vildekdrilll viz alatti dtjat.- fejezte | Ha az eurépai hatarok végle- | ~ | Bese akkor Magyarorszig ha- | Pd on | taraihoz ‘sem enged a Szovjet- unid hozzinyilni s tlirniink kell jaz olahok, esehszlovakok és ju- | | goszlavok magyarpusztite — détinek tinteté Glee fel ter- rorjat. Uyenkor a magyar kiil- kellett | volna alini a helyérdl és elhagy-! ni a kongresszus targyaldsait. | Lam Kina és Albania el se kild- ték képvisel6iket s a hajuk sza- la sem gérbilt meg miatta, Kaddr Janos azonban tapsolt fOndkeinek, Sz6ldsra emelke- | dett s ezeket a szégyenteljes | szavakat. mondta: pA Szovietunid internacio~ nalista segitséget nyujtott a magyar népnek, amikor megszabaditotia a hifleri fasisztaktél, amikor segitett az ellenforradalmi felkclés leverésében, amikor sepit a békés épitémunkdban, A Sukarno tiltakozasa ellenere visszatér a Nemzetek Szévetségébe| Sukarno és az Gj indonézial kormany kézStt aj hatalmi ver- ssigés tOrt ki az ENSZ lagsag kérdésében. Ez djbdél bebizonyl- nok és a forradalom teljha- talmd vezetGje. Az orszag hadserege nekem tartozik engedelmeskedni.? sar a 23. mosakv nemzeti reményeinket sarba tipro kommunista kijelentesre ‘nemesak HKadddr Janos hasadruld : iszereplése miatt szégyenkezik, | ‘de azért is, hogy a moszkval | koneresszuson az Egyesiilt Al- | A magyar emigricié azonban | lamok kommunista pdrtjdnak | megjelenhetett, /képviseldje is Nem tudjuk, hogy csodalkoza- sunk vagy til mikor olvassuk Henry Winston erikal kikildétt beszédét: — w-- Az Egyesiilt Allamokat kormanyzé imperialistak a viet- tnami nép ellen viselt barbar, = haborijukkal mep- szentségtelenitették az amerikal | (Ha | nép biiszke hagyomanyait, rajtunk dlina, ez az elvtars nem: térheine td ibbé vissza Amerika- ba.) Gus Hall, az amerikai kom- relmiink nagyobb-e, ai kommunista a magyar kuldottség felallva éljenzett és tapsolt a * “munista. part veretGie nem uta- zott el Mosekvaba, mert itthon késziti eld a ju niusi amerikai -kongresszust, amit 1959 dla az 3) fgben merck megren- ‘ N N : idén. els dezni, Most a Kremilben nyilva- mosan meghiviik az Osszes test- vérpdrtokat, hogy kildiék — el ‘mok kommunista partjanak ju- niusi kongresszusdra. Hol van hat a helye az ese- mények ismeretében a magyar emipraciénak? Az Egyestilt Al- lamok oldalan, mely az eurdpai hatarokat nem tekinti véglepes- nek, hanem tijra akarja rajzoini ‘Eurépa térképét. Ennél a tér- kép rajzolasnal majd az igazsdg i ezeréves | Magyarorszag olda- lan all. delegaciGikat az Egyesiilt Alla- ment of the Hungarians wartime occupation here Areol 6 portugal hadihaidk: | ivesglegeinek Moza mbique-ban, | Beira kikGtOje clon Ge: a rhodé- | A ..ffeée" eimii cevelandi magyar hetilap angolnyelvii kinddsiban ,.Rumania is lilting restrictions on Hungarians in Transylvania’ sokat igdri fejlée alatt, a New York Times exyik cikikirdjdnak, David Bindernek az. irdsdt hozza, Filredértés ne lepyent nines semmi kifeogdsom az ellen, ha a . Het’ oly- kor-alykor kiolléz epy-egy cikket a nagy amerikai lapokbdl, Ebben az esetben axon- ban nagyon is sziikséges lett volna, ha a szerkes7ztG a lekOzdlt: cikk mellé ondhiny sores mepjeeyzést is iktatett volna azok szamara, akik ninesenck tisztaban az erdé- fyi helyzettel és a Binder-riportot konnyen arra magyardztatl ik, hogy mi mapyarok esupin izpdrdskodunk it Amerikaban, aml- kor ay ordély' magyarsig védelmében szat emellink, Az orszag nyelvét, mait nem ismeré amerikai riportertol nem vehetik rossz néven, ha Kolozsvart a ma- ga szemiivegén keresztill nem egészen ugy ldtia, ahogy mi latjuk. »seen from this genteel city of 200,000, the traditionally strained relations between Rumanians and ethnic Hungarians in the disputed region of Transylvania appear to Nridéneimet, problé- be slightly improved over what they were _irja Mr, Binder, majd niis- two years ago”, hol igy folytatia: The Rumanians' resent- | ns who dominated Transylvania. for centuries, undoubtedly will remain for nvany years ... During their expelled | almost all Rumanians: from. Cluj. - Even today Hungarians still own: most of the better apartments. in the center of town | and they ran most of the shops. Rumanians : tend to speak Hungarian in the cafés and ‘. To speak Ru- a cold. “tenacity of the Cluj Hunga- cians” ‘is evident, yet recently it was noted that a ‘Hungarian shop manager voluntarily Hired a Rumanian clerk. Other Hungarians carry their persecution feclings so far that they automatically in- regulations that affect all éilizens ay terpret as acts discriminating against them... Elég, ha ennyit kizliink itt Mr. Binder riportjabGl. Az ember onkénytelenil arra gondol az uiolsé mondatokndl, hogy vajon nem tévesztette-e dsaze a derék Mtopatd a romaint a magyarral? Elvégre az 6 szamara mindkét nyelvy egyformdn idegentil hangoz- hatott. A ,Hét" sajnos nchezen joévaicheté hibat kovetett el, amikor ezt a cikket kommentaélés nélkiil kdzdlte angolnyelvii ol- vasdi sx4mdra. Sok derék amerikal valoban elhiszt hogy Erdélyben minden rendhen van 5 a békesség a két nemzet kézitt a lep- preorter rendelie Lore nak és killin! the Hungarians ~ kapja | fogni. fen” minden oe Lord Walston kitldeymi - -helyetest Caradon for ‘payment. of saa in cash, hea a: 10 cent. jobh dton balad, kiilindsen, ha ezt az ame- | rikal magyarok altal kindatt disdgbdl tudja : | meg. Ennek a cikknek a tiikrében ay pre . dély Védelmében" het, mintha mi mapgyarok va loban ,iilddzési miniinkat talzasba vinnénk”, amiker nent elit védelmet keresiink erdélyi magyar testvéreink részére. votkoyi férumok A Danubian Research and Information Center napyvonali kutatdmunkat inditott el : ipazsip hiteles hizonyitasa a Ennek a nmunkdnak fontossigat Mr. Binder cikke azt : hiszem kellileg ig pazolja, Hiteles adatok hal mazat gyliitiik gozzuk fel egy ‘fogs, Condsneres kimuta- tassd. Ext a munkat nem magy: arok végzil hanem angol, francla és spanyol szdrmaza st tandr-tarsaink, Részrehajlds vadjaval nem ilethetnek tehat. Upyanez a csoport dolgoz za fel a Rakosi Matyas politikai rendérsé- gonek, a hirhedt Andrassy-tti kinzékamradk- j részlepeiknek szirnyiisé-_ az AVO keretelben mi- szdrmazisanak ges adathalmazat, kidé egyének nemzetiségi kidértékelése s: empont}abdl, A pontos és hi- icles adatokat hamarosan nyil Janossigra hozzuk, hogy bizonyos mapyarellenes, de magyarnyelvii sajtészemétnek betdmjtik a szajat. (Fontosnak iartom megiegyezni gydn gébbek kedvédért, hogy ,nemzctiségt szarma. zis” nem Allampolgarsdgot, hanem vérségl : koteltket jelent.) . A Danubian Research and ate : Center Magyarorszigrol, | Hletve | E a adatait, Mindezek elenére minder, aki ‘Darmllyen erdélyi magyar sremélyze pty el ka an | esctn iauiarines: “kételezziik ‘azonban természetes, h By olyat cidk, ahol nevekkel bizonyithatunk, tébbet érnek, zen munkénk nem miisok ellen irdnyel hidba probaljak eat bizonyos clemek reank eMindig magankért, soha _mfisok: ce volt induldiskor a jelezavunk s ezutan | is ehhez tartjuk magunkat, Fajtink, néplink S yvédelmét szoledlfuk azzal, hogy hiteles ada. / a paysdgokat, tokkal bizanyfitjuk arokat _ amiket ta magyarsig ellen elkdvettek & ma ryakorolnak. Ha statisztikal adataink ki- iat ane epyes eket felszisszenésre késztet, ne minket hibaztassanak érte, hanem azo kat, akik milthell vagy jelen eselekményeik- kel szégyenére vAltak amerikal fajlestvé- — reinknek. Mi esak Usszegytiitiiik a_ tértéine- i lem szanaszét heverd adatalt, de mapat | térténelmet azok esinalték, akik tettekkel rottak fl az. idé kivébe excket az adatokat. sav esthvesetiele wieg rhodezial ae masra. A Piilisan ; : ; . J - x: Londonbea | finomit6. ‘illo: Allandé &S akeié kiénnyen gy tine > PeODT ber tele Rere LECT bp RbLd net Ltn Dna i AE hibdd Malik kildeyminiszter _mosolygott e diihés kijelentése- | iken s mindissze annyit jesy- | | zett meg: ,Nincs mit hozziszdél- nom!’? A beiktatdsi tinnepség | -alatt nem beszélt tébbet az el- nékkel. | Az U} gavdasici miniszter, Sultan Hamengku Buwono, slir- gis lépéseket tesz 2 sillyvedd rupia értékének helyredllftasd- | Segitségill hivja Nyugatot és eletet, melyeknek tamogatasat | szerencsétien Kklfpolitikajuk | ‘miatt elvesztették, Szukséges- | inek tartja yisszatérni «a Vildg nemzithézi bardtait és elszigete- | Bankhoz, a Nemzetkézi Pénz- lSdiste, ce | | Ggyi Alaphoz és a tébbi ENSZ Indorrézia volt az els orszag, | intézményhez. iisird : kilépett oe EN SENG. | Malik és Sultan az Gj indoné- 965, januarjaban Kina = Kivan- | ot xormany két leghatalma-| sugdra Sukarno eindk azral vie ob peninn vj Sica it dolia mez a Nemzetek Szévet isabb egyéniscge. Visszairanyit- "| jak Indemézidt a cselekvO sem- Senet, hogy az imperialista ha- | - og talmak szolgaja. Gyakran hal-- Hlegességhez. Kinaval }0 Vir lottuk ext a rosszindulatd eriti- 'szonyban akarnak lenni, de ..ha jj : 'Kindnak nem tetszik a mi poli | Mat a ae | o ‘s kinai kommunistak sz4j ‘Hkink, az az 0 dolguk’ mondja Malik kllligyminiszter. DOL Most ag ti légiigy] minisz- ter helichaidcdr iSivectwn here et beiktatasdn Sukarno hare’ | az Egyesillt Atlamotkal a2 ut0b- ‘bi években megromlott. Sssze-_ gos beseédet mondott, melyben | | kbtte ésit most Washington. | kijelentette, hogy Indonézia | inal span helyreallitjak a régi totta, hogy Sukarno mdr ceak tehetetlen fieura az dllam életé- Adam Malik kilieymimiszter | bejelentette, hogy a jévében Uj-_ ta résztvyesznek az ENSZ tae nicskozasaiban és minden olyan | nemzetké2i testilletben, mely | Indonézia = gazdasdgi helyzeté-_ nok felvirdgoztatasdt elisegiti. | A hadserege ellenGrzése alatt | #6 Trisatki nevii heti magazin jr is slirgeti a kormdnyt, hogy de-| legdtusat azonnal killdje vissza | az ENSZ-hez. E hibds lépés | miatt Indonézia _ elvesztette | ziai valsag | naproj-na pra elmé- ENSZ nagykovetet, Walston a: jyil. Anglia kérte. a Biztonsdégi kdvetkezd nap visszatért Gs je-|s Tandes tsszchivasdt, hogy fel- lentette, hogy Alberto Franco |. hatalmazdst kapjon a rhodéziai Nogueira portugal iligymi- | olajszallitas erészakkel tartén6 niszterrel nem tudott epyetér- Tee oe ‘tésre jutni. Nem sikeriile Portu- | | Aneol hadihajok & : legijarmil- 5 palit — allaspontjanak omepgyal. |] ovek ‘landéan ellendraik Mo- toztatdsdra bimi, zambique partvidékét. Hétf6n’ portugal hatéségok tgy ren | éjjel a Plymouth nevi angal | delkentek, hory a Joanna ne ton onsagi “Tandes | cirkél6é feltartéztatta a Joanna | yonja fel horgonyat a beiral ki- |tandcsnak jelenle; LY. gérég tankhajét a nyilt ten- | patiben, Mozambique rokon-/ke van Mali allam k geren. Egy angol tisazt felment conve Rhodézia mellett ai, nek, Moussa Leo a tankhajé fedélzctére, de Paul portugdlia hat oj olajtarolot épl- | ly¢ben. Az. ‘Yand Hartitide ss hajéskapitany megta- | tett a kikitGben, melyeknek te- | szohive ea elétt meg akarja hal: gadott minden vizsgdlatot s azt kintélyes befogadé képességitk |gatni az ENSZ 36-ta pd africa mondia, hogy hajoja csupan yan, Beirabél 189 mérfiid hosz- esoport iat véleményét. éleimiszert vett fel Belra kikote- | Las tobe rondélte. Wilson minisztereln ¢ kod 0 pee $ AAAI RAR PLEASE PE OLY OEE ESEPOOLTRGEDEOOOEES IE Vietnami bennsziilétt az éserdiben eldnyomulé amerikal Lengertanesolouect kékuszdié tejiel kindlja meg. Sajat késével vagta fel az érett kékuszdidt. A felvétel Qui Nhon-tor északra készillt az ,Operation Black Horse”-nak nevezett hadmiivelet soran, A lakossag mindenilitt szivesen fogadja a kommunizmus ald! felszabadité amerikai katonasdgot. TE Pe a PERE LL ty he adept ttt tbe Rha Pe tet Del-Vietnamban mee a Keaddkidl A ddél-vicina-| mi elsé hadtest tisztjci nyilat- | j¢ben. | kozatot tettek kdazG, mely sze-) Ennek a 15.000 tonnds. tank | rint Ky miniszterelngk elvesz-| hajénak a feltartéztatasa nem-« tette a inkosste bizabnat. Al wthire ehlenst obcosotth WHH- | ed _egyelore nem fordultak | m angol miniszterelndk rend-| az estiit Allamok ellen. A kiviii ere hivia éesze a mi- ‘hadte: pstparancenok kifogasolja, | nisztertanacset és a katonai ve- | hogy harci-bombi26 gépeck sz4l-| zérkart, Michael Stewart kill- lanak sian om, a varos foe, be ~ | beymninisdert megbiztak, TES any hogy a lisszaboni angol ER AbGHAS | naeyvkivet otjan figyelmez- tesse a portugal korminyt a rhodézial olajszallitasok- bol keletkezi felelisséerc. Ha Portugalia szembehelyez- ~kedik az olajszdllitasi tila- lommal, Gory ax ENSZ rend- fenniarté — erdivel — talalja _szembe magat igy Mozam- biqueben, mint Angoliban. | Szerdan az angol haditenge- | prészet. jelentette Wilson minisz- | | tereins sknek, hogy a mdsoddik | tankhajd js kiecledik. ie Othe felé. Wi Ison a Azone | napra romlik, Most eloszir tértént meg, hogy a fiva- ros okatonai = repiiléterén, mely az amerikai légieri- nek dél-victnami kézpont- ja, magasfokd riaddé késziilt- séget rendeltek el. Ezt eli~ zetes rendszabalynak kell lartanunk arra az esetre, ha a Viet Cong partizanok feegtemadnsk a Fepiiloteret. Lézadé ek | Saigonban, ‘gépt sis | megtimadtak sok ‘Gmarikcadt , fel- [pyakoriatohas vigor, forditottak autéikat, kivel ef Ky ininierier eno a minde | baitan a Aipsticpay ae: at ae \ Neuyen Cao Ky miniszter- | ezetése alatt ahd ddl-|- victnami katonal junta azon f4-) -radozik, hogy lecsendesitse a | varosokban jelenthezd ee Jansdgot. Saigonben renddri -katonai osztagok tiibb en jesztesill feeryverciket haszndl- : az Amerika-ellenes sz6ék- i mokat orditozé. ilj fasag ellen. arikei «= kOévetség hogy az uteal politi- kai tiintetések kOreetébol omin- | iden. amerika | Allampolgd art pit- sanak el. Ezt a parancsot a ka-) tonal rendGrség olyan szigoruan | ehajtoita, hogy az amerikai | laptudésitokat & fényképésze- ‘ket pisztollyal kényszeritette | 2 forron a utcal pontokrél valdé | tavozasra. SPLEOELEPRE RAIA th dttb ened BEAPBELCEET ET! Ms van az el veszett hidrogén bombaval? a0. 2, 500 ‘kab mélyséeben a tenger fenekén. Mintegy 3 000 tengeré -renilh OPEL Szovjet. hiriigynd wksepek jelen- tik, hogy az amermkai haditenge- ‘részet Gybdél ol vesztette a hidro- | zenbombat, a Span 3 syolone rset Pas | Ott ELE Mp Rt aA a o Be im PEDDLE EEE DET BCPEEPELOBAILEEEECPEROOESTEPODCPELTILECLIPESELELECELE CL EPREE OE PCPEELCECEEEEEECEEREEOLEDTCEADEEL ODD, hem tér vissza mindaddig az | ENSZ-be, amig azt at mem szer- | erie vine md . ‘barati kancsolatokat, vezik. Kijelentette, hogy Malik | b p : ‘miniszier tal lepte hatas- politika | Sze, mely | ‘cca Ihivacra a cat van 2 . esd lépést 8 pole gar “korményzat le- ie. koneresszus kedden Git : aigonban s lagjal koxzbtL eyhas, politika, poleari és, muds | delegatusok - taldlhaték. A kongresszus - Jeladata a al- kotma y ké maid alt x we tO lansay a “ellentre vemara \etartictatiak, oe Danan igban- beanszitiét patok tamogatjak a helyi budd- | phista vezetOket, akik a Ky eas ta eliavolitasdat kdvetelik. : nyegenik a. ‘Danangban — ahaye. ett amerikai katonai “tamasz- —| pontet. Ky miniszterelnok kény- | Bt | telen volt. 1500 dél-vietnami ten- | | perészxyalog st kikiildeni, nOey | A gazdasdgi minis sztet az mnfla- cn leklzdesére esdkkenti a bel- 96 fényizd kiadésokat, Sukarno | itkozlé wdvartartasat, jejdratl hitelekre alaketia at a; iif Foidi tartozdsokat, | Indonézia mépe egyre imkAaDD | | megey Gzadik arrél, hogy az @ Ede paeiae tee. : 2 Sua mmo tel- wey s LALLA ISERIES PLLELI ED DL ARRCELTEEEELED DR in SAI mn oe | razve igy PORCOELUELEOVDRPELLEEOVAPL OEP IE 0 ka hivatalos jelents lyek szerint a januar “Yen ie | zuhant hidrogén bomba Pet rel nevi feb At SNARDDORLE PDAS tO Spi SEP RRG PPE anges anmmmmnmmcmammaain daa ites: lannak az , amerikai Silampol ga TOR is ea ig eshetiek! oe Se VOCRPORELTELEEPELLLOOLSACTVLTEALS PAELLA IA Ld thd dail yeh Mp tpt ttt if ptt DPA PRLREBE PLD AEPPESEOL ELE SF PELECEROIEEREEP REET RG ISIC R EA aS te so ta ts sep octets lL tg bat hell rl plea ytptrlslt A glial el ait SERSAREROEREBEBELL LOSEEE RHE ECCPCKSPPCESEPOE DEED ELD YOOOELELEOOEERELS OPUPOPPLIIIOOUIAIOETLEDEETLECCDELT IS FEET ACERS ELIE OR EG OTE NODAL AARLPOPPLELLP ERE RED 4. gl