MAGYAR ELET MUNKAKOZOSSEGE - compaci clisc S59 pay ‘ Med Bees Rkenotd + Meghalt a mikrobarazda. ejjen a compact! Ezzel a jelszoval nvut meg Cannes-ban a huszonegye- dik MIDISM, a lemezek es hangszalagok nagy nemzetko- Gyozotta CD * zi szemiéje. A muzsika klasszikusai csak of eve jelentes | meg ezen a decibelesben merhcio vasaron, de a vi agee- gek érémmamorban usztak. Ami nem sikerult a kdze- multban a hamvaba holt quudruphonianak, a negyvesator- nas félvételnek. most annal forvetegesebben diadalra ju- tol! a CD-vel, a Jezermodszeres lemezjatszoval. A kis eziistszinti kereng, amely Jegydzte dsi ellense- gé!, a port, a ke lemetenzore}cket, meghoditotta a zene- rajongok tabora{, ellenalhatatianal vonzotta a vasarlokat. Nem azért, mert azt hirdettek. a everek lexvarral is be- kenheti, mit sem art neki, hanem mert hebizonyitotta, Ni | i h ek Sei it See ré¥ cd A var ksege! Péesvaradi Nikeletta 3 éves. Sarospatakon él sziileivel és két batyjaval (6 és 8 éevesek), Niki nagybatyja és nagy- nénje, Mr. and Mrs, Frank Brunner, Toronto, Ontario lakosok, i |piac torvéenye az ur, allapitottak meg az orvesok, hogy Nikinck egy nagyon ritka és stilyos majbetegsége hosis), Ex a betegség olyan ritka, hogy jelenleg Magyar- orszagon nem Jehet megfelelé moden kezelni. Viszont a philadelphiai Gyermek Korhazban pital of Philadelphia) az orvosok nemesak ismerik a be- tegségel, de jelenleg kezelack négy hasonlé diagnozissal rendelkezé gyermeket, Igy Nikinek, egyetlen életmento lehetéség az, hogy Philadelphiaba jojjon és ottani orvo- sok kezelése ala keriiljén. Mivel Niki sziileinck nines meg az anyagi Ichetoségiik arra, hogy Nikit kihozassak Philadelphiaba és az orvosi kexclés, éy tObb mint valészini majatiilietés, kéltségeit fe- dezzék, Nikinck sok nemesicikti, jészivu, és adakozo em- ber segifségére van sciiksége, Adomanyt az ,,American Li- ver Foundation Transplant Fund™-hoz, Niki neveben, az alabbi cimre Ichet kuldeni: HELP NUST FUND POL BOX 1@ MIDDLETOWN, NEF U.S.A, ais UNNEPELJUNK MAGYAR KONYVVEL jf Eszterhas Istvan: NYUGODYT LEHETSZ ELVTARS! | | Regény, 483 oldal. Otthon a szabadsaghare kovetkezme- { nyei; banat, szerelem, lazadas, szeretet. A szamiizoltt fronak kitlizott romai Anonymus-dij nyertese. ARA: 10.00 dollar. Eszterliis Istvan: ATLUANTI SZALETLI | Regény, 319 oldal. Mi, szamtizétt magyarok, | szaletliépité népek hogyan rendeztiink szabadsagharcos ‘ emlékiinnepet az Atlanti-ocean partjan, AR A: 10.00 dollar. | Megrendelheté: Eszterhas Istvan, 2602 Queenston Road, } Cleveland Ucights, Ohio 44118. Telefon: 1—216—321-1701. $ Kapossy Hungarian Radio Broadcasting We are proud to announce that W.C.P.N, FM Radio on $90.3 wavelength, every Sunday from 11 a.m. to 12 p.m. } Swill broadcast in Hungarlan and English the latest § tnews and most recent events, concerning the foreign { sand community news. Cultivate and foster the Hunga- , rlan culture by listening to our broadcasts! LOUIS A. BODNAR and SON TEAIETREZESL INTEZETE 3429 Learain Avenue Cleveland, Ohia 44113 Telefon: 631-3075 oer Hs ay UR RRN ast et SRE ORNTTE ART AS a STRUNNRE & SHES ie “LANE TEs ah ans at Wee & aS Se SCET aE A magyar kultdra szolgdlatéban }zenes szinhaz, Oe _ a ta Matsushita a DAT-ot Hossa kérhazi kivigsgdlas utan, 9 kézelmultban azt (The Children’s Hos- | CREAT ES Mm szoiniizetesbe ment. ae RK BpOSSY maps ar radio mindes _Vasarnap dételott I 4 leveland, Ohio ih W : Fa J ae et Se Ee me) 2) ilven tokeletes hangzasro] Mozart, Verd.. aimodhatott. Nines az a koncertierem, ravaszul foiepitett amely hasonto verazst tudna teremtem, az ember tigvesscg lesuzdotte az utolso Keszuiéek eldallitasi arat leszorfottak az immar .egyszerti” hifi szingere, maga a lemez is csak annyiba kerul, mint kozveticn elodje. Nosza, a vasarlok megrohamaztak a kereskeddket. nom tekintettek mar luxusnak a eseret, @ magasabb elvezet megerte A terme'és, akadalyokat. A gel. * Mondjak — emlekezett vissza ra oa Le Monde —~, kor 198l-ben Herbert von Karejun a Kis fenves nyel’ g viiagsajlto fotosal ele allt. hocy lelenskepeztesse magal, meg egyes bennfentesck gunyosan musulyog- tak. Eskiit teltek ra, hogy a szamvezeriesu (d gialis) le- mez farkasa soha nem raged e! egyetien muanyug ba- ranykat sem a nyajbol. De amint ket evvel kesoba, 198 marciusaban a CD hivatalosan is megjecent a nyugat- europal piacon, a fOlajzott es kivanes) Vasariox megroha- moztak a kereskeddse!. Minddéssze ket presuzem muxo- détt még a vidagon: Japanban a CBS-e, kozosen, hogy az azsial és a tengeren ket elegise Ki ee la Phuips-€. Nauk rendcuck a ca es a nvugatnvinel Deutsche ‘Grammopt hon “Gesselschalt (DGG: mert oa hamar vege voll a hianynas, a gyur- tasfejleszlées allta az ostromot. ame Vig yak PAS eH OPHMTY iS his Olyannyira, hogy 1987 clejen a hagyormanyos mikroba- | x | randal Atadtak a mui itnak, Follendulest hogy a sgigrokkal king Jak ismet, a CD a szusertox szerint veg- képpen gydzott. hozoit: mar nemesak azzal lehet vevét esabitani, mesierekkel és friss a feledésbdél talan meltatianul melidzott szerzoxet es mu- | e iSkarzeny pisztolyaval szétlétte a kepet, ami miatt a tabor- veket, hanem a CD-vel megiiatalitjak oxet. * Japanban, Tape). Vee afthon, (Digital Audio zeriesti kazctlas magno berendezesct. nyos kazettas megnokkal, fOlveheték a CD-csodak, es a hangmindseg pontosan ugyanaz. Az ismert Technics mar- kaju berendezést hamarosan kovell a Sony, a Sharp ¢8 a JVC, az Aiwa néhany hétiel megelézte. egy bond van meg: sen 1500 dollar), és a kazettaja is a jateshossztol fuggoen fiz és tizenét dollarba keriil Ahhoz. hogy leret nyerjen. nagyobb t6megben kel’ene gyartuni, olesébban kinalni, Még esak szemiigyre sem vehetex a csodal a tokiol hifiboltok yvevdi, az clicntamadas kibontakozolt, Az IePI- ben (a lemez- és videocegek nemzetkoz! cxervegetaben) tamdrilt 640 vallalat azt koveteli, nogy a DAT gyartoi ko- telezzék, kesziilekeikbe iktassanak be olyan ehipet. ameiy jechetetlenne teszik a CD-k rdgzitesel, Vagyis a digitalis magnd csak lejatszdsra legyen aikalmas, fo.veielre nem. Ami érdektelennée tonne irantd a nagykdzonsegt. A wee shingtoni szenatus cle maris torvenylervezetct terjesztet- lek ebben a szellemben. a Kozas Pliage Foha pedi els6sorban a Philips folkerte, hogy tiltsa meg vagy leg: alabbis Korlatozaa a DAT behozataint. Megsrezdodtek az alkudozasok: a japan elektrontkal ipar azzai ervel, hogy a koriatozo intézkediés, ‘ko uz uj technodmia vivmanyaliol fuszianak meg a fogyuszl tokat, A Matsushita ceveldre az! wjanlotta fol, hogy a berenderésen olyan modositast haat végre, amely a CD hangjat analogikusan rogzitene, a ha- evomanyos hifi mindsegben, de ezzcl elvesznek a digita- lis lisztasavanak cey reséze. Az LPP az engedmenyt elcg- telennck tartja. “Os agvul * Aztan jolt ez ujabb roham. Ag ciobhinel is fenyego- tobb. Usyanesak a Philips koveteléesere oaivan intezkedes! késziinek hozni, hogy teljesen megtiltjak eddigi katalogu- suk masolasat. Ami azt akadalyozna meg, hogy MUSOPOS. tehat gyarilag kesz DAT kaze‘tat hozzanak forgalomba. A japanok cegyebet sem teheifek. mint egyclore meghatral- tek: kezdetben megelégszenes azgzai, hogy csupan odaha- za arusitjak uj esodajukat. De ezzel nem tudjak leszaca- tani a borsos arakat. A DAT vegkeppen nem jai. Vullokeppen yOAyteto psc: nem is lehet. biszen az uj teennixa lerhodiasat semmnyey | ero nem allithatja meg. Tgazan cxak most kezdenes a kU dozni, a Philips pedis | idonyeresre a emis: diilore tud- * JaSAi. nak juini — a pat talan . - 1988 ropal placokon is.” Es aki tol, mar kiadta a tomerdek penal sen {dlfrissitette lemezxeszletet. fejét: tirelmet eniil rohant a techmika ben menthetetientil Jemaradt. Iiaba, ez a maratonl tavu... uw KOszulékere, 1eiie- nvemaban, mike yorscmyhutus 1084. ougusetus Wh: — SGENT ISTVAN. eso apostall al ralvunk secnllegvalasa, 10. augusztus 21.2 — BIETHLEN G ABOR, jedelmet a besztercebalyal orszeges lites Daeyar hina Iva valasztotta. 1I8!2. aucusztus 22.: Vidinene! 22: A NEM: — KOSSUTH LAJOS es kiscre: bolgar torre eracze™. 18h IZETROZI VOROSKE- OUQUSZEHS : ! RESZT me galapiiasa. I PANAMA-C 1844. — Hivatalosan mervily augusztus Uy: SATORNAT. a torent a KOLSe- Sony-e e€s az amerikal | tl igenyve- | regi remexmnuveset uj) kar-| ClOasnak | az adzsiai szigetorszag boltjaiba szalitiotta | a SEaNIVG | ktlO- | ‘nésebb miiszaki szakértclem néikiil, akaresak a hagyomia- | ran (cholangitis eredetu cirr- | | (Reichsicherheithauptamt) az ara igenesak borsos, 198 000 yen Chozzavetdlege- | igallabo: el ilasa Schellenberg formailag Kaltebrunner beosztottja volt, az SS és a titkosrendérség min- | }denhato uraval mUkédétt egytitt. Emellett a haderék [6- ja valosagban Himmler, lis. amelynek az volt des vonalak mogott repiilégepekkel, késébb repiilégephez | Pes moge'te kinyill ber ay Mes}. one az CUr | ‘t0l! biztatvea a CD anite sisere-| most verhei a falba at , |hanva. néhany masodpere alatt Mussolini szobajahoz ért, | hogy kiszabaditsam”’. fnvti Fiescier-Storch repiilégép, amibe Skorzeny betuszkol- ita Mussolinit. maid maga is beszdllt a piléta tillakozasa | | ellene | omber szullitasara epilertek. erde vi fed, | | 8g gta are | Skorzeny magyarorszagi titkes megbizatasa Horthy kermanyzo es kornyezete 143-ban mar igye- a haborubol. Hitler kémszolgalata ré- | igen ertesil! a magyar rezsim diplomacial tapogatodza- | részleges hénulas volt. Néhany honap mulva ujra meg- anult jarni, Lt opt oy te | k@ZICK | sairal | nek. erumok hiztonsdzi berendezeseit, Horthy es Hitler hless- | A modern terrorizmus atyja: - 1987, augusztus 8, , aki elra Irta. SZILASSY SANDOR te: ae Az idésebb korosztaly tagjai kdztil sokan emlékeznek még Otto Skorzenyre, aki szlav hangzasu neve dacara a tudjuk, hogy Budapesten is komoly szerepet jatszott 1944- ben, a két nemet megszal!las idején. A terrorista akciok k6zi hirhedtségéhez jelentésen hozzajarult az, hogy a sze- renese is segitette. cialista mozgalomban, amit a sziilei elleneztek sok mas osztrakkal egytitt, kiilondsen Dolfuss kaneellar 1936-ban meggyilkolasa miatt. A naci puccskisérlet akkor nem sikertilt, do a novekva német nyomas miatt ket év- | kesébb mégis, Ausztridban is legalizaltak a hitlerista | niet Eevetemista koraban Skorzeny parbajhés mertie nevét. Tizenhat parbajban kaszabolta le ellenfeleit, kdzben maga is kapott néhany vagast, az egyiket az ar- eara, ami miatt sokan ,,forradasos kepiinek”’ hivtak a hata mogott. 1938. marcius 12-en indultak el a nemet csapatok Ausz- tria. megszallasara. Seyss-Inquart lett az uj kancellar, akinek egy Dubas nevi bizalmasa Skorzenyt kildte felfegyverkezelt naci egyseé-| vekkel az e'ndki palota elfoglalasara. Miklas elndkét osztrak katonak vettek koriil és az egy- la. tot, @s a hadsereg alakulatainak kezében hagyta a palota belsd bizfonsagat es kivul tartotta a nacikat. sxorzenynek a haboru utan Niirnbergben masa bizonvitani latszik, hogy nemesak naci volt, hanem ja Gestapo (Geheime Staatspolizei) tisatje is. A vilaghaboru els6é szakaszaban Hollandiaban bajba keruli, amikor egy kavéhaz tulajdonosa nem volt hajlan- do a kiralyi esaiad egyik tagjanak képét Jevenni a falrol. noka leszidta és nem terjesztette fel eléleptetésre. Akko- riban a pacifikalas erdekében a németek el akartak keriil- m a hollandok nemzeli érzékenységéenek minden felesle- ges megserteset, Kés6bb, 1943-ban a Birodalmi Biztonsagi Hivatal javasiatara zaszioalj ter Schellenberg lett a fénéke, akinek sikertilt 1939-ben ket angol felderité tisztct elfogni és osztagaval a windsor’ | herecget (a volt angol kiralyt) es feleségét akarta Portu- ‘abolni. Skorzeny hamar rajétt, hogy megbiza- polilikai szempontbol is veszelyesnek paranesnoksaga Canarison, a kemelharitas f6nokén al szinfén szerepet jatszott a kilont'eges alakulatok iranyi- tasaban. Canaris ekker mar titokban a nyugati hatalmak- kal paktalt és Hitler ellen askalodott. A szabotazs es terrorista akciék végrehajiasara kilon- leges alaxuletokat kepeztek ki oly ,,iskolakban”, akinek Skorzeny lett a parancsnoka. Vezelése alatt buvarokat, boamba-szakertoket, toxal vegrehajta, idegen nyelveket jol beszélé énkéntese- ket oktatiak. A tanulok nemesak fegyverek és robbano- tok, teherautok, motorkerekparok, mozdonvok vezelésehez is. A katonai kisérleti tizemek tit- KOS ler hosszu, zsebre dughato gyujtobombal, idézitett rob- bano szerkezetek, sek mevrongalasara alkalmas bombak vollak kozotttk. Skorzeny rendelkezett a KG (Kampf Geschwader) felett a feladata hogy melyen az ellense- erésitelt V—l-es raketaval celpontokat romboljanak szet. leges ulakulatok fagjal hamis parancsok tovabbitasaval les szabotazzsa’ kellettek bizonytalansagot. 1943-ban, az olasz rezsimvaltozas ulan Mussolinit eld- szir Szardinia szigetére vittek, majd az Appeninek cgyik legmagasabe. Gran Sacco nevii csucsa kézeleben, egy ho- | telben tartottak Grizet alatt. A Duce el volt keseredve, 6n- sy ilkossagta gondolt, baja ablaka mogoit wt. Az elsé gep hamarosan féldet ert, ladtax. de nem ldéttek, amikor lattak, hogy az egyik nemet |yitorlazo gep alig par méterre a hotel bejaratatol landoll. Skorzeny ugrott ki beléle, sztentori hangon orditva Mus- |. saininek hogy ttinjon el az eblakbol. A lepcsdkén felro- | | ‘lalnia aki a habord alatt maga is a német vonalak mégélt horugta az ejiot es haptakba vagta magat. .Duee™, mondta Skorzeny, .A Fiihrer kuldott ide, Hamarosan megérkezelt egy kony- re. aki blaba ervelt azzal hogy a gepet csak ket A fe:szallaskor csaknem egy sgixntaba uikoziek. de a pilotanak sikeriilt baj nelkil le- }