a Nap bl “'Poldiinkre: ‘egy “emberre. 40. 00 kW I fut evento:

(a vilagatlag (KW). Igy ha a Napbdl néhdny pere alatt
a Foldre erkezé energia 100 szazalekosan hasznosulna,

az egész emberiség teljes évi energiasziikseggietel fedez- | |
lolyan helyen is alkalmazzadk, amilyenek példdul a tavo-

hetné!

Miért nem = dolgozunk ezen? — teszi fel a kérdést
Mngelbert Broda, osztrak fizikokémikus az ,,[mpaet” ec.
tudomanyos folydiratban. |

A Nap sugarzasi energiajanak hatékonyabb kihasz-

niuasira harom méd van:

1. Fités — napfénnyel

A napsugarzas hasznositasa lakohdzak fMitésere é€s
meleg viz szolgaltaldsdra f6képp enyhébb éghajlatu vide-

haz tetején (esetleg azon az oldalfalan, amely a legtobb

leleken azonban a napfénynek ilyetén hasznositasa Broda
szerint esak kiegészit6 jellegi lehet mindaddig, amig
nincs megoldva az energia tarolasanak. elraktarozasanak

evobb — vagyis nyaron —, akkor amugy is meleg van,
a fulési idényben ellenben jéval
kellene kivenni a .,télirevaldt”.

Szamos szellemes szabadalom sziiletett a Nap me-
legének elektromos energiava valé atalakitasdra is. Az
epvik elképzelés szerint a csérendszerben keringé folya-
dékot ttikrékkel 6
igy keletkezd gaz egy turbinal hajt. Egy masik megol-
disban a trépusi é6ceanok felszini meleg és meélyebben

ihuzédé hidege rélegei kozti hémeérsékleti kiilénbseget
hasznositjak: az igy termelt hével egy alacsony forras-
pontu folyadékot parologtatnak, s ennek géze hajt meg
egy turbinat. Ezek az elképzelések és {ébb mas hason-
ld — mind igenesak szellemesek, s alkotoik képzeloereje-
rol
és kis hatasfokuak, ezért Broda ugy véli:
terjedésiik legalabbis kétséges.

széles kérui el-

2. Napelemek

Szinte korlatlannak latszik az a fejlédési lehetéség, |

amely a Nap fényenergiajat kdzvetleniil elektromos ener-
gidva alakité fényelemekben rejlik. A napelemeket eld-

Kritikus hangok
(A Christian Science Monitor alapjan)

Budapest — Az élelmiszerboltok és mas iizletek bd-
ségesen el vannak latva artval, nines hidny élelemben,
ruhazati es mas arucikkekben.

A piacok és maszek zéldségesek meglepéen sokféle
gyviimélesdt és zildséget kindlnak eladasra, nyugati szem-
mel nézve nevetségesen olesdén.

Am a magyarok tébhsége nem keres eleg pénzt ah-
hoz, hogy mindeme jékbol réSzesiiljén, A magyarorszagi
gazdasagi reformot az 1970-es évek elejétél jellemzd e-
letszinvonalemelkedés teljesen elallt a vilaggazdasagban
bekévetikezett valtozdsok nyoman.

Jelenleg a magyar dolgozdknak legalabb a fele ma-
sodallast vallal, hogy fenntarthassa szereny eletszinvo-
nalat,

Alapveté létsziikségleti cikkek dranak emelésekor a
multban mindig nyilvanos magyarazattal szolgallak a
eae Idén janudrban azonban szo szerint deriilt
égbél villamesapasként érte a magyarokat a tejtermékek
28, a fités 18 s a témegkézlekedés ardnak 55  szazale-
kos emelése.

A kommunista part nemrég lezajlott kongresszusan
szamos kiildétt nyillan birdlta a kormanyt e varatlan
meglepetésért, mely raadasul a kemény tél kézepén jatt,
amikor amugy is rendkiviil nehéz a legszegényebb rete-
gek sorsa,

Sok magyar véleménye szerint mindez annyit jelez,
hogy a lakossagon beliil kialakuidban van a ,,gazdagok”
rétege, melynek tagjai tizezer vagy annal is tObb jéve-
delemmel rendelkeznek, mint a havi atlagjdvedelem, mely
jelenleg 5 ezer forint (kb. 100 dollar) kériil van.

Meg nagyobb kézutalatnak érvend az ujgazdagok ki-
esiny, de annal feltiinébh és hivalkodébh rétege, akiki
a legdivatosabb kiH6ldi autékat hajtjdk és pompas vil-
lakban élnek, melyekrd] az utca embere nem is almod-
hat.

Uev a termelékenység, mint a dolgozék jovedelme te-
kintetében a mezégazdasag az egyetlen olyan teriilet,
mely bevaltja a hozzd flizdtt reményeket. Gnmagaban
azonban nem oldhatja meg Magyarorszag gondjait.

A magyarok tébbsége ésszertinek tekinti a gazdasa-
gi reformokat. Ahhoz azonban, hogy a lakossag tevé-
keny tdmogatasat élvezzék a gazdasdg irdnyitéi, a jelek
szerint szitksée lenne a ,,tdrsadalmi igazsdgossag” hateé-
konyabh intézésére.

‘Vallomas nyelviinkral

Magyar nyelv! Fides nemzetemnek nyelve! Tealtalad
szélaitam én meg legeldszér, tedltalad hangzott eloszor
az én fiileimbe az édes anyai nevezet, te reszkettetted
meg a levegéeget, amlvet legelészir szittam, az én bol-
esém kériil, s te {6llétted be azt az én neveldimnek, az

én hazdmfiainak s az engemet szeretéknek nydjaskodasai- |

val, teditalad kérte az én csecsemé szam a legelsé ma- | kal:

gyar eledelt, a te darabolt izecskéiden kezdettek kifesle-
ni az én gyermeki elmémnek elsé ideai, mint a sziiletett
hajnalnak aproé sugarai,
Azota mind e mai napig is, az én ifjusagomnak valto-
26 sors: napjaig édesebben hangzott terajtad az életnek

kézbeszéde, s a pajtassagnak édes szava. Az én elmém- |

nek gondolatja mindenkor feljebb emelkedett tedltalad,
mint mas idegen nyelvek altal,
kicsorgott irasakban tébb drémet talaltam, mint az ide-
geneknek legtanullabb munkdikban. Megelégedve, s ezer
gyényoriiségek kézétt repkedelt a te harmonias szavai-
don az én fiatal Mizsdm, mint egy most sziiletett pil-
lango a rozsak és tulipAnok himzett virdgain.

(Csokonai Vitéz Mihaly)

ili meterologiai megfigyeld
| személyzet. Azonban ma még a napelemek gydrtasi kdlt-
ségei tulsagosan nagyok ahhoz, hogy hasznalatuk altala-

nolégiai ‘hatter nélkiil.

jaz amorf sziliciummal végzelt kisérletek.
arré| beszéliink, hogy a napelemek nagyon dragak, nem:

feladata. Ervénves ueyanis ellentmondas. hogy a |szabad megfeledkezniink arrél, hogy egy masik felvezeté
feladata. Ervényes ugyanis az az elientmondas, hogy a- |

nikor a Napbdél érkezé suearzasi telesitmeny a legna-|}. voag — . ,
mikor a Napbol erkezd sugarzasi teljes! vod ss figen koltséges volt, de azulan rohamosan zuhant az ara,

| «1 {8 Ma mar olesé t6megtenmék.
kevesebb energiabol |

|hogy a napelemek fejlesztese és termelése azokra
jszagokra korlatozddik majd, amelycknek megfeleld tudo-

Gsszegylijlétt napfénnyel melegilik, s az Ihetnek e téren

thogy a fontos elérelépéseket eddig itt javareszt egyeni
‘feltalalok, jél keépzett,

tanuskodnak, am dltalaban meglehetésen ikéliségesek, |" 2" “ eee ne
| (mi kepzléerére van szilkseg — kiléndsebben fejlett

esztenddvel ezelott napvila-|

‘toztatta:
eus (Igazmondd) Hungaricus- |
ira. Legelsé anyaga az ud-!

pnéhany hettel ezel6tt, majus 8-an:

bel-dijas fré egyéniségét.
pban,

mikor a vilagossag lenni kezd.

s a te kedves tolladbdl |

szor az tirhajézzisban hasznaltak, dg ma mar igen sok
Allomdsok, ahol nines allando

nosan elterjedhessen.

Igaz ezek a kéltségek rohamosan csdkkennek, igy

Broda elkepzelhetének tartja, hogy az ebbdl a forrasbol
| Szarmaz6 energia hamarosan versenyképessé valik a ha-
|fyomanyos moédon termelt villanyarammal — kiiloénésen)
}olyan orszigokban, amelyeknek ninesen szamottevé sajal
| wa eee ee ge yoy | QHergiaforrasuk. Ugyanis —~ irja — a napelemek alkalma-
Keken johet szoba, att iS avlalaban eBy edt megoldasok ol izasa a napenergia “hasznositdsdnak slyan formaja,
lehet szé: az adott fdldrajzi hely, az epiilet tajolasa es | . |
szerkezete alapjan kell megtervezni a legkedvezébb meg: |
oldast. A napenergia-gyijtéket (kollektorokat) altalaban a |

mely
elképzelhetetien a jelenlegi fejlett tudomdnyos és tech-
Az elemek kiilénlegesen tiszta,
egyedileg névesztett sziliclum kristalyokbdl késziilnek,

wea oy ae coe «6 pamelyeket meghatdarozott médon nyomelemekkel szennyez-
napsiitést kapja) helyezhetik el. A mersékelt egovi teri-|

nek. Mas anyagokkal is kisérleteznek, biztatéak példaul
Amikor tehat

eszkoznek, a tranzisztornak a gyartasa eleinte szinten

A kézeljévében mindenesetre arra kell szAmitanunk,
az or:

manyos es technoldgial infrastrukturajuk van. [ez azon-
ban nem jelenti azt, hogy csak a nagy ecégek versenyez-
Az eddigi fejlédés éppen azt mutatja.

gazdag képzeléerdével
szakemberek tetlek meg.

Ha a napelamek termelési kéltsége kellé meértekben |. antacids) eli jards

elaszalit, mdr csak az van hatra, hogy megfelelo szamu

elemet t6mbokbe rendezzenek, és vezetékekkel Osszekap- |
esoljanak. Ehhez csupan jozan észre, iigyességre es neé-| _ _
aq

lgazmondo” sajto

Kereken kétszaznyolevan [vari ‘kancellaria egri.
|imellette Bercesényi.

| Janos, Forgach és

got lalott a legelso magyar
hirlap. Nem kisebb gazda
adta ki, mint a szabadsag- |
hare és II. Rakéezi Ferene.|Isméd volgyébol.
S elsé nlagvar lapunk, ‘a]melldl és Erdélybél ...
Merenrius Hungarieus  bi-|aznap ..postaztak"’ a lapot
zony latinul jelent meg; mert|Franciaorszagba, Poroszor-
igy szolgalhatta a legjobban|szagba, Danckaba
a magyar szabadsag  tigyét.
Rikéczi — és szerkesztoje.
Raday Pal — foként kiilhon-|
nak szanta ugyanis. Vissza-|
vernia ragalmakat, elmon-| - Sy bade
: _ - 2... .... [¥a a sajtoral —
dani az igazat. Rakoczi any- *
nylra esakis
hogy lapja nevét a ‘masodik
szamtél kezdve meg is val- |
Mereurius Veridi- |

Fjutott el:
cid...)

ezt kivanta, | | |
lfontosabb szavunk.

magyar sajlo a
ion szidetett.

Gabler Antal:
A _ 4 ra
»A magyar nép rabtartoit
m4 | vm - | 59
melysegesen megvetem
(25 éve halt meg Albert Camus, Nobel-dijas ir6)
laghirii francia iré: — ,,és megvetem a zsarnoksagot,
badsagat” Albert Camus halalanak 25 évforduldjan a
francia sajto ismét felidézte az 1960-ban tértént halalos

autobalesetet, amelynek Aldozata lett a fiatal Nobel-di-
jas ird. Az emigracioban éld magyarsag is mello tiszte-

lettel emlékezik meg errél a faradhatatlan titanrol, aki

a forradalom alatt hatalmas erkélesi tamogatast nyujtott
a magyar szabadsaghare tgyének

ae ae

linételten felemelte szavat az iildézittek védelmében”’.

Annak dacara, hogy 1960 janudr végén halt meg

tel negyvenedik évforduléjan, neve ismét felbukkant a
francia ujsdgokban A megszdllds évei alatt, a Combat
(Hare) nevii féldalatti ujsdgot szerkesztette és annak e-
gyik hires cikkébdl idézték a kévetkezd sorokat: ..Az
idegen egyenrutha, munkataborok és a biérlénracs, nap-
nap ulan emlékeztet benntinket arra,
a legértékesebb ajandék egy ember életében’’.

{2 a néhany sor lényegben megmagyarazza a No-
Albert Camus Eszak-Afrika-
az algeriai Moldovi kozségben latla meg a nap-
vilagot 1913 novemberében. Fiatal koraban a filozofiat
tanulmanyozta, majd késébb, mint ujsagiro hivta maga-
ra a figyelmet vezet6 francia lapoknal A masodik vi-
laghabord alatt tevékenyen résztvett a francia ellenalla-
si mozgalomban.

Habori utan egymasutan jelannek meg hires mun-
Etranger, L’ Homme Revollé és a L’ Etat de
Siége. Stilusa szinte egyediilall6 a francia irodalomban.
1957-ben elnyerte az jirodalmi Nobel-dijat.

Fiatalon, 46 éves koraban tavozott el, s_ tragikus
halala egész Franciaorszagot megdébbentette. A radio
és televizid rendkivili adasban szdmolt be 1960-ban a
Villeneuve-la Guyard-ban tértént autészerencsétlenség-
ral.

Camus nagy ird volt,
hoz tartozott mar 38 éves koraban.

a vilagirodalom elit gardaja-
1956-ban ott allt a

magyar nép mellett és tollaval harcolt a forradalom le-|
llakozott a prime rate. a leg- |

sydzhetetlen igazsagdért. Neve Szinte egybeforrt az ok-
téberi eseményekkel, s mivel kévetkezetesen kidll( a ma-
gyar nép szabadsdgdért, akdr a franciak: mi sem fogjuk
dt elfelejteni.

/kédik. Broda azt hangstulyozza,
séhez nem kell kiilénodsebb szaktudas, maguk a farmerek |

megaldolt |

majus |
30-1 beszamoaléja volt ~— 5]

Bottyan}
a tobbiek |
tuddsitasai a Vag mellol, az
a Kérosék |
Meég |

(A]
|} porosz udvarba 11 nap alatt}
jo volt az expedi-}

Rakéczi legfontosabb sza- |
. .Veridicus” |
|— legyen hat nektimk is leg- |
Immar |
{280 esztendo kotelez erre. Al oy
‘kurucelda- |

DIURNUS |

lterelnékiik kérte fel jo egy
| hénappal ezeldtt a japan pol- |
| garokal,
itékben vasaroljanak ‘ktilfoldi
jarut a szigetorszag tetemes
| kilkereskedelmi tobbletének

| . | mérés szerint
A fenti nyilatkozathoz még azt is hozzdflizie a vi-|
lket fillekre talalt.
mely felvaltotta, a kis Magyarorszag vérrel kivivott sza- |
kiifoldit venne-e,

idezettek nyolevan szazaleka-

Inak egyebként
1956 novembere végén, amikor az elhurcolasok es a|

bebérténzések napirenden voltak Magyarorszagon — Is |

«| Majdnem minden
a német fegyverlete- |

izatnak

| tobblet
hogy a szabadsag |

lYork-i értéktézsdeén:
ivenyek
laz ugynevezett Dow Jones- |
lindex, elészor haladta

atlagarfolyam

inovekedett
| vasarlasok
[Minden négy részvény koziil
iharom arfolyama 'magasab-
‘ban zart,
végén. A tézsde lelkesedését
laz valtotta ki, hogy az ame-
lrikai kézponti bank a mult

lhitelek kamiatat.

MAGYAR SLET

szaki infrastruktirdra n nem, , Ugyaner érvényes a milkédte- ||

{ésre, az iizemtben tartasta is.
Vegiil is mire szamithalunk? Sokan figy vélik. hogy
az 1990-es évekre szamos fejlodé orszAdgban mdr az ilyen

jnapelemekbdl epitett naperGmiivekkel kiizdik majd le az

energiagondokat. A fejlett orszagokban azonban sokaig

‘még csak kiegészité szerep jut nekik, s nem szoriljak ki
az energiatermelés hagyomanyos formait.

3. A biomassza

A jegelterjedtebb energiahordoz6k — a szén, a fold-

gaz és a kéolaj — tulajdonkeppen a fotoszintézisnek az

éymilliék soran elraktarozott, felgytilemlett termékel: a
napenergia megkoévestilt formai. Most azonban az a cel,
allapitja meg Broda, hogy a fotoszintezis eredményel
tervszertion, ipari dlon hasznositva készitsiink jo mindsé-

gli, kénnyen szallithateo tizeldanyag gaz, folyadék vagy)

szilard halmazallapotban. Erre valo a biomassza hasz-
nosilas. Ennek egyik Jegfébb elénye az, hogy nines sziik-
ség hozza azonnali, koltséges beruhazasokra. Alapanvag-
kent a mezégazdasagi es egyéb szerves shulladekok szin-

te korlatlan mértékben allnak rendelkezésre mindeniitt.

— sok helyen éppen a tarolasuk vagy megsemmisitésiik
okoz gondot.

Oxigénmentes kérnyezetben bizonyos mrkroorganiz-
musok a szerves anyagok celluléz- és lignittartalmanak

egy részét gaznemii anyagokka bontjak. Ez a biogaz, s |
jennek egyik legertékesebb alkotoeleme a metan. Kilono-

sen Kinaban és Indiaban igen sok ilyen biogaztelep mi-
hogy ezek mukdédtete-

is mutkédtethetik 6ket. Am szamos feladal még ninesen
megoldva: a legkedvezébb tizemeltetési foltetelek megte-
remtése, a legmegfelelébb mikroorganizmusok kivalasz-
fasa, a termék elszallitasa. A legtébb ilyen biogaztelep
kis teljesitményti, s csupan helyi sziiksegleteket elégit ki.

Eey masik igeretes probalkozas az erjeszteses (fer-
“zzel cukorbol, keményit6b6l — mik-
roorganizmusok seqitsegével — alkohol gyarthat6. Sza-
mos orszagban az igy kapott alkoholt benzinnel keverik,

NEGYESY TREN:

Szentjanosbogarka

Figyeld kicsi vilagits testét
fel-felvillan az éjszakaban a fu felett
eddig bokorban lapult. a nap kegyetlen
és tiize heves.
Glomlaba van az éjszakanak
— de végre ideért hiivésen.
A fold szaga s felujjongé mamora
felgyijtia testét s langol egymaga:
esapong, parjat keresi részegen —
ncsoda erd csapja ot fel-le
lelkével az egész keri tele —
minden alvoé virdgnak areaba nez
kigvul — s elenyesz.
Felragyog az agak felett
s nines tobbé — ha keresed.
Szemed iriszén at lelked heveben
halalra egett.

(.. Margit’)

VILAGHIRADO

@ Bar személyesen minisz-
tiz szazalék.

“greener

e
hogy szaz dollar er-
‘deletet hozatt:
‘holos italok arusitasat.
minisztertanacs,

Margaret Thatcher

leapasziasara, egy friss fel-
‘a japadnok tobb
a felhivas  sti-
A kérdeés-
re, hogy a japant avagy a
ha azok
dra és minosége azonos len-
ne. a japanok haromnegyede
azt valaszolta, hogy a ha-
2ait valasztana. A megkeér-

mint felénel
{6 hatarozatot is hozott a
nézokdzonség erdszakos c¢se-
lekedeteinek és
okozdsainak a megtorlasa-

ra. © (Dany Mail)

wnem = jut
eszébe semmi olyan kiil- @
foldi arucikk, amit a ko- |
zeljovoben megvenne”. |
miasodik
ugyanakkor azon ‘a vélemeé-
nyen volt, hogy a kormany-
kel]  valamilyen
drasztikus intezkedest hoz-
nia a nagy kiilkereskedelmi
merséklesére,

— 6
@ Rekord sziiletett a New
‘a reész-
arfolyammutatéja,

_teh T0SE6

meg |
az ezerharomszaz pontot. Az
egyetlen na-
esaknem husz ponttal
a  nagyaranya
eredmeényeként.

pon

mint a mult het |
és A”

hei végén leszallitotta — |
7.5 szazalékral 7-re az
dltala a bankoknak nyujtott |
A vezetd |
hankok kéziil a legtobb csat- |

1500 Bathurst St.

részére

jobb  hitelfelvevek |
ugyan-

biztosftott ‘kamatlab

esak fél szazalékos csokken-

tiizeldanyag

inydrfal)

dast:
em,

esolathban — mindessze 4 millis

téséhez. A prime rate most |

r Az angol kormany ren- a
| a futballpa- g
WWvakon megtiltotta az alko-

amelyen 7
elnd-
kélt, hat ponthél allé biinte- f

botranvok §

= ad «$646 00

REPULJ ES VEZESS!

Bécsig repiil és onnan kocsival

$987.00 -tol

3 hétre, személyenként, 3 felnott
utazik egyiitt,
Gyerekeknek $170.00 kedvezineény.

*Ay arban benne van:
repilé Toronto—Beécs—Toreanto
kat. kecsi unlimited kim-rel.

Toronto, Ont. M5P 3H3

_ (416) 651-4102, (

Soldat

16a

$ aZ 2 igy ¢ eldalla keverékkel miikodtetik a belsé égésii mo-
lorokal, elsésorhan gépjarmiiveket. A legismertebb pél-

‘de erre Brazilia, ahol iizemanygaként nagy mennyiség-
‘ben hasznalnak fel .
ezzel kapesolatban két
a szerz6.

Am
fontos problemara is ramutatott

cukornadbdél készitett abkoholt.

Az egyik ‘kézgazdasagi jellegii. Az etil-alkoholt a viz-
hdl desztillacioval valasztjak el: ehhez nagyon sok hd
kell, gyakran ftObob, mint a végtermékk energiatartalma.
A megoldas esak azért gazdasagos, mert a felhasznalt
olesd. Igazan kifizetédévé azonban mégis
esak akkor valik majd. ha sikertil gyékeresen megjavi-
tani a desztillacios eljaras hatasfokat. A masik proble-
ma kornyezetvedelmi: a nagyipari termelés megkéveteli,
hogy igen nagy teriileteket vonjanak he aiocukornad
(vagy mas alapanyayg) ter melésébe. ez erddk kiirtasat je-
lenti, ez pedig azzal jarhat. hogy a termeészet egyensii-
lya joeskan meghbomlik,

A meérsekelt és a hideg égévi orszagokban killin
problemat okoz az, hogy nem all rendelkezésre szamot-
tevd mennyisegt alkalmas alapanyag. Gondolkoznak o-
ivan megoldason, amely gyorsan névé falajtakat ({fizfat,
hasznalva kiindulo anyagkent, am ezek javarészt
cellulézt tartalmaznak, az pedig esak bonyolult  tech-
nologial eljarasokkal (peldaul kénsavas hidrolizissel) tar-
haté fel. Itt sokan a géptechnolégiatél varja4k a megol-
olvan mikroorganizmusokat kivdnnak .kinemesite-
amelvek kepesek lennenek a cellulozt gyorsan le-
bontani,

Veetil folvetédik egy gondolat a tudéshan: vajon mi
lehet az oka annak, hogy mind ez idaig viszonylag ese-
kély erdéket vetettek be vilagszerte a napenergia hasznosi-
tasanak kulatasara? (Csupan egyetlen példa: az Egye-
sult Allamok a hetvenes evek elejen napenergiaval kap-
esolatus ‘kutatasokra — ezt is fOként az tirhajdzassal kap-
dollart koltott. mig bé-
kes -célu atomenergial kultatasokra 396 millio dollart')

A szaban forgé kutatasok viszonylag olesok,
ri. eszkizikkel vegezhetOk,

egysze-
nines sztikseg hozzajuk nagy

|kutatékézpontokra, szupermagnesekre, bonvolult szamité-

geprendszerekre. Szerény anyagi eszkozokkel. de j6l kép-
zett. lelményes kulatokkal nagy eredmenveket erhetnenk

g latuoki kéepességee!] rendelkezo tenyerjos és kartyaveto

Ha félrevezették, esalodas, banat érie a szerelemben,
a hazassagban, iigleti Getben
vagy egeszségi és csaladi problemai vannak,
ez a tehetseges jésno tud és fog is segitent,

Tehat, ne engedje, hogy az ido vagy a lavolsag
ijaba allion beldegsaganak vagy szerenesejenek,

Hivja appointmentért és latogasson el szemeélyesen:

TORONTO—BUDAPEST—-TORONTO
$832.00-tal

egy héttol egy évi tartozkodasra.

BUDAPEST—-TORONTO—BUDAPEST
$633.00
jimius 30-ig |
Utlevél, vizum, hotel, autobérlés.
IKKA — TUZEX — COMTURIST
kildemények

i Park Travel Centre Ltd.

Hoe MORGAN GYORGY }
g 1592 BLOOR ST. W. (Dundas W. foldalattinal) Toronto §
| TELEFON: 533-9496, 533-8235, 533-8417 ;

we Reg Sse Se RS og PRB
ee & Pee Pe OE gs ak a es
SEE ts.
re. re ie:
pee RO
2 e
Ble te

57 8.00 ,

REPULJ Es HAJOZZ!
Budapestig repiil,
ounan szarnvashajéval Béesbe
és Béesbol repiil vissza;

$975.60 -tol

*Ag arban:
repulojegy; Toranto—Budapest
es BeesToronty,
SUT ASO eey:
Budapest--Bees.

Szeptember

-IKKA — COMTURIST — GYOGYSZER- ES VIRAGKULDES

COLLECT HIVAST ELFOGADUNK.

51-4593