\ német killigymint ztérium 1946-ban Amerikdban- nyilvanossagra hozott iratal kézétt van néhany, amelyek étdekesen vilagitjdk meg a hdbort el6tti és alatti ma- gyar kormanyok helyzetet. ‘Egy 1938 szeptember 16-an keltezett német memoran- dum szerint Sztéjay Déme magyar kévetet kihallgatason fogadta Géring tabornagy, aki keményen biralta a ma- gyarok lanyha érdekiédesét Csehszlovakia felosztasa ligye- ben. Néhdny nappal késébb, szeptember 21-én Imredy mi- niszterelndk és Kanya kiilligyminiszter Berlinben meglato- gatiak Hitlert, aki kereken kijelentette, hogy Csehszlova- | A német Fithrer tandcsosnak lat-| ruljanak hozzd a nemet eréfeszitéshez. kidt szét kell zuzni. ta Magyarorszdg azonnali kilépését a Népszdvetségbdl, es ugy vélte, hogy elerkezett a dontés ideje a magyar kormany szAmara, ha meg akarta védeni érdekeit a szét- darabolandé szomszed foldjen. Imrédy megjegyezte, hogy a magyar kormanyt meg- lepte a cseh kérdés megoldasanak a siirgetése. A magyar | hadsereg keszenlétbe helyezéséhez iddre volt sztikség. A német feljegyzések tanusaga szerint a nemzeti szo- cialisia kormany a magyarlakta felvidéki, delvideki és er- délyi tertileteket haszndlta mézes madzagkent Magyaror- sége”, hogy az addiginal sokkal nagyobb mertékben ja- A magyar kormanyf6 ezuttal megigerte Ribbentrop- nak, hogy a magyar hadsereg ,,képességei hataraig’’ részt- vesz majd a szamdra annyira egyenlétlen haboruban, hoz- zatéve, hogy az Gsszes fegyveres erdket nem hajlanddék be- vetni Oroszurszagban. Kallay kéteves miniszterelndksege jelentGsen befolya- solla a magyar-nemet viszony alakulasat. E sorok irdéja- hoz intézett egyik levele szerint politikajanak kifejezet- ten németellenes éle volt. Horthy nem tudott és nem is kivant tudni a killénbéke iranti tapogatodzdsok részlete-| szagnak az ,,aktiv semlegesség” teriiletére valo atcsalo- | zm gatasara. hangstilvoztak ugyan a németbaratsagot, Horthy es kor- nyezete azonban mindinkabb idegenkedett Hitlerék mdd- szereitdl. Telek} miniszterelndk 1939 julius 24-én Hitlerhez és | szerre esak beszélgetes kozben ezt mondotta: Mussolinihoz egyidejiileg eljuttatott levele szerint a ten- vely politikajahoz valé alkalmazkodas ,,semmi esetre sem | ejthet ecsorbdat szuverenitasunkon”’ és Magyarorszag ,,er- kolesi meggondolasbél nines abban a helyzetben, hadmiiveletekbe kezdjen Lengyelorszag ellen.” pénzelt nylias és pangermadn mozgalmakra utalt. n el nyek okoztak, Hitler és kormanya | ep omy ee yom cs ; 4 llye femenyek hogy ye lleniil sziiksége is van ra. Megis valami megmagyarazha- | itatlan mdédon teljesen el tud szokni téle. Ha a par-| szdz lépésnyire levé boltba kell mennie, mar autéba fil. | |'Ha kimegy hétvégén a szabad természetbe, kiszall ko- | esijabol, belefekszik a nyugagyadba és szinte egész nap | nem bizott a magyarokban. Jugoszlavia nagyreszének magyar megszallasat is hi- | aba javasoltak Teleki déngyilkossdga utan, mert a buda- pesti rezsimet csupan a volt magyar tertiletek visszacsa- toladsa érdekelte, Késébb Horthy kormanyzd megtagadta | magyar esapatok Franciaorszagba vald kiildését is. Jellemzé a masodik vildghdboru elején kialakult hely- | az a beszélgetes, amit Teleki miniszierelnék foly-| , ee as és elelment egyet setalni, de azutan egyre kevesebbszer. | Mindég talal valami kibuvét. Egyszer nagyon meleg van, | a legtébbszdr pedig egyszeril- | jés néhany napot itt toltott. Bucsuzasnal megkerdeztem idle, hogy milyennek ldtja a szigetet, ahol lakom? »P6ldi pa- zetre tatott Montgomery amerikal kévettel 1939 szeptember 23.- an, réviddel a lengyelorszagi német gyézelmet kivet6en.f[ 0, 7? . ee | ees t ‘ . ee g. o ; ’ ¥ aay eg 8 : maskor esore all az. idé, Teleki ,,képtelen volt megjésolni Magyarorszag ktlpoliti- | kai iranyvonalat akdarcsak a kévetkezé hénapra is.” Sze- | rinte minden az adott helyzetté] fiiggatt, de ,,Magyar- | orszag kiilpolitikajanak az a lényege, hogy mindendron semleges kivan maradni.” A habort alatti német politika igéretet-igéretre hal- mozott Budapesten, és Hitler kormanya mind fenyegetéb- ben lépett fel. Werkmeister budapesti nemet lgyvivé kl | liigyminisztériumdnak cimzett. 1941 december 12.-i tavira- az Amerikanak ktildendé hadiizenettél, arra hivatkozva, hogy orszdga ,,visszariad az Egyesiilt Allamok elleni tires gesztustél és nem szivesen keriilne Panama vagy Costa Rica szerepébe, amelyek bdr Japanhoz hasonlitva teljesen | jelentéktelen orszagok, annak mégis hadat tizentek. ,,Rib- bentrop azonnal utasitotta a budapesti német kévetet, hogy keresse fe] Bardossyt és nyilatkozatban kovetelje Né- metorszig és Olaszorszag nevében, hogy Magyarorszag ne esak a diplomaciai kapesolatokat szakitsa meg Amerika-| val, hanem deklaralja a hadiallapotet is. A Hiller kildn- vonatan, 1942 janudr 17.-én keltezett feljegyzések szerint | azt mondotta Ribbentrop kllligyminiszter Bardossynak, hogy a haborit biztosan megnyeri Németorszdg, de a gy6- zelem meggyorsitdsa érdekében a magyaroknak ,,koteles-: Ebben az idében budapesti hivatalos korok} hogy | A level | kézhezvétele utdn Ciano olasz kiiliigyminiszter azt irta naplojaba, hogy Magyarorszdg egyszer majd megfizet e-| zert, Horthy november 3-1 Hitlerhez intézett levelében ba-| rati hurokat pengetett. de leszégezle azt is, hogy erze-| se szerint ..Németorszag magatartésa vellink szemben | megvaltozott.”” Ezzel a megjegyzéssel a németek altal | Kedves ismeréssel beszelgettem egy alkalommal. Egy- .Tegnapelétt felszereltettem a karosszékem mellé egy villanykapesolét a falra. Eddig, ha fel akartam gyujtani a villanyt, fel kellett kelnem és az ajténal levé kapcso- léhoz mennem. Most mar esak ki kell nyujtani a karo-| mat és elérem a kapesolét. Még azt a nehany lepes utat sem kell megtennem az ajtéig”. »Latod igy kényelmesedik el egyre jobban az em- | ber”, tette hozza elgondolkozva. Merhetetien kényelem vesz minket koril, de ennek nagy az ara. Ha nem vigyazunk, ténkremegy az egesz-| |ségiink a tul nagy kéenyelem kévetkeztében. Az ember mozgasra van teremtve és nelkulézhetet- abban pihen. en nines kedve feléltdzni a seétahoz. Igy azutan az tobb- nyire elmarad.” Es azt hiszem, hogy igy van a Jegtébb vdrosban la-| -ké ember. | | Meg hat ninesen is mindenki lakéhelyéhez kéze] va-| lami park, ahova érdemes lenne lemenni, a forgalmas’ uteakon pedig nem valami nagy gydnyérliseg setalni. cig tart az ut. Mikor kimegyek a postaért fel kell éltézném, kiild- vnésen szélben, hideghen. S ha mar egyszer felélt6zk6d- ‘tem, akkor konnyen rdszdnom magam a sétara. Koriil- ‘jarom a szigetet és megvan a szlikséges napi mozga- som. | Nem is beszélve arrél, hogy olyam szép itt a termeé- szet, hogy ez maga is. sétdra ecsdbit. _ Mindég akad valami érdekes latnivalé. Hol nyilé vi- ‘rag, hol valami allat, kis maddr, lombos fa. Vagy ha nem mas, hat a gydnydrii taj, aminek latvanydt nem le- het megunni soha. A varosi élet mdsik nagy hatranya: a jd levegé hi- “g anya. Mert hat bizony esak porosak azok a vdrosi ut- NAPI JARAT BUDAPESTRE 22—45 NAPOS OTT TARTOZKODASRA (60 nappal eldbb megvéve a jegy) MARCIUS 31-1G a cak, meg tele vannak benzin fiisttel. A gyarkémények | is rontjak a levegét, még itt Kanadaban is. Itt kint videken pedig mindég tiszta, friss, pormen- [ tes a levegd. Kiilénésen tavak kérnyékén, ahol rendsze- { resen faj a szel és tisztdn tartja a levegdt. Es itt Ka- j nadaban annyi a a to, hogy ugyanesak nem nehéz tépar- ] ti otthonhoz jutni, EGYENI ES CSOPORTOS UTAZAS a vilag minden részébe — a iseznesouyan® hivatalos aron EGY ame $189.00 repuld, hotel, reggell, auté | | Kézjeeyziscg - — - Bevindorlis ~ ~ Meghivolevelek, stb. | oe RAV VEI SERVIC ED LT D. A Sean vom UTAZASI IRODA - WASS ALBERT. IRO, torontél i | ~ alkalmaval egy. antivészi i bronataleat adott ata sszeget Tee a. Gekuie amelynek calja Drdga jo édesanydm, aki kézel jar a 90-k évéhez, j s ami a legfébb kittind egészségnek drvend, szép ma- } gas korat és remek egészségét legiéképpen a tiszta, friss levegS iranti szeretetének tulajdonitja. Valésaggal | rosszul érzi magat zart, levegétlen helyiségben és egész { életén at, amikor csak tehette kint a szabadban tartéz- | kodott, kis kertjében a pompds, jé levegén. Valéban, amikor az ember estefelé, munkaja végez- tével kimegy a. kertjébe, kérbejarja a fait, megnézegeti a a viragait és kézben teleszivja magat tiszta, j6 levegé- + vel, ugy érzi, hogy az egész szervezete uijjasztiletik. Hat. még -milyen pompas, -egeszseges dolog egy-egy ie séta a ‘kézeli erdében, vagy egy kiadés evezés a tavon. = grab ‘va a napsugarral telitett levegébdl, [ hogy ben, Gyérgyi Albert professzor, Frey Andrés, a Magyar Nem- zet tudositéja és masok a Kallay kormany megbizasabdl fegyversziineti ajaniatot juttattak el angol és amerikai dip- lomatakhoz semleges f6varosokban. Kallay beszadmoléja szerint az amerikal bombazégepek evekig zavartalanul gylilekezhettek a Balaton felett; a ne- met legelharitas nem rendelkezett tamaszponiokkal Ma- gyarorszagon. A miniszterelndkség allandé osszekéttetes- ® ben volt Allan Dulles-szel, az amerikai kémszolgalat eu- irél, de 6néletrajzdbél, valamint habort alatti feljegyze- seibél kideriil, hogy az 6 faradozdsai nagyrészt a badse- reg otthon tartasdra iranyultak. 1942. janudr 10-i Hit- lernek irt levelében mar az Oroszorszagba kiiid ma- gyar pancelos hadtest visszavonasat kerte, azzal hogy ,,a hadtest meglehetésen szét van verve, man kell djbél harcképes allapotba hozni.” A kormany- kor érizheti meg viszonylagos cselekvesi szabadsagat. ha szAllas meghiusitasa sikeriilt is 1944 ‘marciusaig, amikor a német kemkézpont arrél szerzett tudomast, hogy Szent| | zetok nagyrészet stirgds targyaldsokra az auszirial Kless- S télen, mikor elAll a hdéeses, kisut a ember elindul si-turdra, a to jegen, nap erzi, hogy nem cseréine egyetlen varoslakéval sem. Harmadik nagy aldasa a videki eletnek a csend. Nagy megdibbenéssel olvastam az ujsagban, hogy egyes nagyvarosokban vannak utcak, ahol akkora a zaj, | az mar stilyos kart okoz az ott lakok szervezete- | Nem is beszélve a varosi lakdsok vékony falardl, ramelyen keresztiil hangzik a szomszed lakasban lakok | minden hangoskodasa, radidja, zenebonaja, veszekedeése. S itt kint a szigeten csodalatos csend van, Neéha-| néha megy el egy-egy autO az utcan, azonkivill esak a) szél zugdsa, vagy a madarak éneke hallatszik be a szo-| badmba a nyifott ablakon keresztil, Ha kimegyek a tépartra, mégétlem halkan suttognak | a fak s felém szall a messze tavolbol a buvarmadar | jellegzetes kidltasa. | A wiz esendesen csobog a labam alatt, de mindez | Meglatogattam egyik ismerésémet, akinek az orvos Inem bant6é zaj, hanem ideg és léleknyugtaté, kellemes | ‘szigoruan eldfirta a napi sétat. Felesége panaszkodott: »Férjem eleinte mégesak betartotta az orvosi eldirast| ideki életnek. i melédia. Nem tori meg a csendet, aldott tartozékat a Nagyvarosi ismerésém mar régéta igérte, hogy meg- latogat, megnézi uj otthonomat a szigeten. Végre eljott Elgondolkodott, majd csak ennyil felelt. radicsom.” Hat igen, sok igazsag van abban, Szivbél kivanom, hogy minel tobb ember lestveren | ltiek része legyen benne. > ~ w ve Csendes mellékutedban lakom. A postaszekrény viszont | ramelybe beleteszi a postds a leveleket, a {6utvonalon van. ‘Nem messze a lakdsomtél, de azért oda-vissza 5-6 per- rdélyi Gyula. tehat a tel folya-| es az| nagyokat szippant-| folyo ervelés kezdett mind élesebb lenni.” akkor bizony tigy| c86 menetében még nem derilt ki, | folyamatban volt. Hitler fenyegeteseit ekkor vie] amit mondott. | | De ugyanez elmodhaté Kanada sok ezer es ezer ta- | |jdrol, vidéker6él, hogy féldi paradicsorn. Itt vidéken mds a helyzet. A kériilmények egyszerus| en. rakényszeritik az- embert a mozgasra. | ta szerint Bardossy minisztereindk akkor még hizédozott |: ropai megbizottjaval. Bareza, Bessenyey és Wodidner k6- vetek rendszeresen tajékoztattak az angol és amerikal kormanyt a magyar allaspontrél. Lisszabonban, F. Deak magyar szdrmazasu amerikai ezredes, Bernben a magyar viszonyokkal ismerés R. Tyler, amerikai diplomata allt osszekottetésben a magyar kormannyal. 1944 marcius 16.-4n amerikai ejtdernyds tisztek szall- 7 | tak le a Dundntilon, akiket a magyar vezérkar megbizot- zo nyilvanvaloan gy gondolta, hogy a kormany csak ak-| , tal fogadtak. Szé'sdjobboldali besugok jelentest tettek er- . ) eA | rol a nemeteknek, akik elfogtédk az amerikaiakat. megfelelé6 katonai ero all rendelkezesere. A nemet meg-| A nemet kaneellar arra a kovetkeztetésre jutott, hogy a hatat keleten biztositani kell, 1944 marcius 16.-an meg- hivia a kormany zot és a magyar katonal és polittkal ve- heim kastélyba. A ,,Horthy Miklos Titkos Lratai’ cimt okiratgyijtemenyben kézélt, marcius 19.-i koronatanacsi jegyzékonyv szerint Hothy megtudta, hogy a megbeszé- | lések alatt nemet csapatok tértek be Magyarorszagba. A kormanyz6 hidba vitatkozoit Hitlerrel, ..a kozliik A targyalasok hogy a megszallds azzal utas!- a tartalek 2 ‘'totta vissza Horthy. hogy ,jobb volna. ha | divizidkat az oroszok elleni hadjaratra hasznalna fel. 1944 junius 6.-an és julius i7-en a kormanyz6 le- velet ktildétt Hitlernek, meglehetdsen ingertilt hangon ker- ‘ve, hogy igéretehez hiven rendeltesse el innet a megszal- ‘16 esapatokat.” A jdniusi levél Hitler szemére vetette a megszallas kdltségeit, amik akkor mdr 235 milliéra rug- jtak és megemlitette a naci titkosrendérség altal elkéve- |tett atrocitdasokat is. Hitlernek persze esze agdban sem volt lemondani Magyarorszagrél, holott korabban megi- gerte csapatal visszavondsat. A magyar allamfé felhaborodasa néitGn-ndtt a soro- zatos német szészegés lattan. Nyilvanvaldan ezért hata- rozta el hogy a ,,rugalmas visszavonulas” kesdi korsza- | kaban megszabadul a német nyomastal, orosz megszallds aran is. Horthy szandeka azonban ekkor mar kudarera volt }itelve. Német katonai tanacsadék tiltek minden fontosabb minisztériumban és a Gestapéd tigyndkei ellendrizték az jorszag politikal és gazdasagi életét. Ehhez jarult meg, |hogy a haborus évek sordn a magyar allami és katonal ivezet6 réteg osszetétele is megvaltozott, a szélséjobbol- idal befolydsa német nyomasra erdsédétt és a kooperé- |cié jénéhdny hive kulcspoziciékba keriilt. Ugyanakkor a thadvezetés és a kiilpolitika a névekvd elszigeteltseg mi- jatt bizonytalanna valt. Hitlerék nagy drat fizettettek Magyarorszaggal, de a asakmany nem hullt magatél az éliikbe. Amint C. A. | Macartney angol torténesz megiegyeale Kallay kényveéhez irt elészavaban, a magyar kiugrasi kisérletek nem vezel- -;hettek eredményre, de az elbukast legalabb ellendllds e- | lézte meg. LET CARE HELP YOU TO HELP OTHERS CARE is a meaningful f our-letter Send your dollars to word — in fact it has many mean- ings. To 25 million children in 25 countries, C.A.R.E. means food. It also means being able to go to school for a few years — long enough to learn reading and writ- ing. To some it means uncontam- inated water and to others a per- manent house. To many Cana- CARE Canada, Dept. 4,63 Sparks St., Ottawa KiP 5AG6 dians it means a convenient way of participating in efforts to re- lieve the desperate need in Asian, African and Latin Ameri- can countries. Let CARE help you to help others.