seaman tiie amas nesta ec acta poo pa : nN | A magyar - t6r' énelemtanités s sajndlatosan n még. manap- sig is hajlamos arra, hogy elsésorban a politikaikato-— nai vonatkozdsokat domboritsa ki, — lényegesen kisebb teriletet adva bizonyos kulturalis eseményeknek, — pe- dig nagyon sokszor eléfordul, hogy a kultara az, nem ,eredmenye™, hanem egyenesen .inditéka’, elé- idezije lesz bizonyos politikai sorsfordulatoknak. A kul- turtérlénész feladatat e probléma néveli, felelésség melyiti. liz éy jullus 26-dn lesz 995 esztendeje annak, mousziletelt a magyarnyelvii szinjatszas uttéréje, Kele- men Laszlo. Nem valami ,.kerek évfordulé”, mégis meg kell ragadnom ezt az alkalmat, hogy felhivjam aldozatos, hosies szemelyere azok figyelmeét, akik eddig nem hallot- | tak rola, vagy keveset tudtak rola. A Habsburgok »felvilagosult abszolutizmusa”’ volt az a korszak, amelyben élt. Maria Terezia és uto- dai felismertek. hogy a Parizsbél drad6 uj eszmek egész Eurdépaban elobb-utobb oridsi tarsadalmi fognak eldidezni, tehat ugy gondoltak, hogy .okosabb lesz’. ha ezeket az aj esaméket — mielétt a esdaszari hazra ..karosakka”’ valndnak, 6k maguk .megnyergelik”’. és lelassitott fitemil reformok utjan .felllrdél lefelé’’, ovatosan yezetik szakba. FO modszerek viselje volt IL. Jozsef jolismert kalapos kiraly” avall a francia fMlozdfia modern eszmeire s elvii’ modon kivanta orszagait kormanyozni, lut egvedurakma alatt, — nem veve észre azi a melyre- (1780—1790). a tértenelminkbsl . aki kildndsen érzekenyen re- haté ellentmondast, mely a szabadelviiség @s az abszolul| 7 Le ; dék, Pethé Adam, Isok uralom vaskeze kézétt jelentkezik. Jdzsef nem korondz- tatla meg magadl, nem hivta éssze az orszaggylilest s en- nek ellenére, meg volt gyézédve, hogy orszagait 0 egye- dil kéepes lesz ..boldogga tenn’. ..Tirelmi rendelete™. | mely a protestansok szdmara vallasszabadsagot hozolt. kétségtelen elérelépés voli, de erdszakos nemetesitese el- | keseredést idézett elé az dsszes nem-német-ajku orszagok- ban. Mint tudjuk: esupan haldlos agyan d6ébbent ra ar- ra, hogy silyos hibakat vetett: szét visszavonta és visszadilitotta az alkotmanyt is. Geese LT. Lipot (1790-1835) manyzassal igyekezet{ megtoroini a Nagy Francia Tor- radalom (1789-ben kezdéd6lt) es a hatasdra hazai f6l- dén kirobbant Martinovies-fele dsszeeskiives vetkeztében megholydult tarsadalom aprobb-nagyobb tar- sadalompolitikai f6ldrengéseit. Magyarorszagon a német voll a .hivatalos nyelyv barki is. aki akdr a fracia forradalmi eszmekert, Napoleonert lelkesedett, viszont erdteljies kor- | Kazinezy Ferenc az éledé magyar irodalom apostola is belekeveredet! a) Martinovies-féle konspiraciéba, fej- és jdszdgvesziésre itéliék, — veégiil is bérténnel megiszta. Sajal. egyeni .forradalmat’ agy folytatta, hogy — szabadlabra kertil- vén — a magyar nyely- és irodalom foltamasztasaert har- colt. felismerve. hogyha a magyar nyelvet alkalmassa teszi minden gondolat, mindenfajla miivellseg kifejezése- re. ugy olyan kulturalis gerincet ad az orszagnak, mely a nemzetet egvenessé, szilardda teszi viszontagsadgos ev- tizedeiben. Mint egeszen fiatal embert a 11, nyelvrendelet valosaggal mellbetlotte: tudta, elInémetesedelt Magyarorszagban a nemzet is elobb megsztinik magyarra jenni. Hisz: él! Mikor a .kalapos kiraly’’ — halalos fgyan — ren-| deleteit visszavonta, akkor Kazinezy is fellelegezhetett. Anélkiil, hogy Kazinezy életeére, mkbdésére itt rész- letesen kitérnék, azi mindenesetre ki kell hangsulyozni, hogy 6 volt az, dramairodalom még esak gyerekcipében sem jar. nyel, hogy egy Besse- heté6 és megkivant meérieket. Felismerte ugyanakkor act. hogy rendkiviil fontos teendé az, hogy megteremtsiik azt | mely alkalmas arra, hogy a nemzet | nyelymenté munkajaban kiildetésszerepet vallaljon: a ma- | a lelkes csoportot, gyar szinészetet! A német szinhazak mintajara magyar szinhazakat kell Jétesitenl! IX gondolat felvetidése utan energidja nagy reszét ebbe az iranyhba forditofta. TORONTO — BUDAPEST ON VALASZTJA MEG AZ INDULAS ES VISSZAUTAZAS NAPJAT, VALAMINT KEDVENC LEGITARSASAGAT. IKKA, COMTURIST, TUZEX, UTLEVEL, VIZUM, HOTEL, AUTOBERLES, MEGHIVOLEVEL. HIVJA KOCSMAROS IRENKET ES SZABO SANDORT. BUDAPEST T 580 St. Clair Ave. W. Toronto, Ontario M6C 1A6 mely ét el-; hogy -kovich-uradalom vallozasokat | fejlesztoniik ‘men Laszlo? Az ifju szakit {| kés polgari életre’ vagyott 6. hanem arra, hogy 6 is bat-] be népeiket az elodazhatatlan uj kor-|Tan felemelhesse egyik legjellemzébb eurépai kép- | aki szabad- de — abszo- | Pkodatt. rendelkezéseinek nagyré- | 18. Et Iszinhazban is miukéddétl la terve az volt, | kodhessek neha magyar inémetek szabadnapjukat élvezik. Terjedelmes beadvany- | Iban kerték Pest (1793) koe], bol: “ és konnyen bajba kerilhetett | akar | | Kazinezy. zdle. fis jol tudta, jsen veégre Jozsef-féle | -ulobb | a nemzel a’ nyelveben | fa Franciaorszaghoz tartoza | sziget Bastia varosa. A leg- aki felismerte azt is, hogy a magyar | a testériroi dramai jé kiindulast jelentetiek, de} nem iiféttek meg a magyarnyelvii atlagpolgar altal ert-| | melyi | vallalia a felelosséget, F , & | BSS eee , : Saal . ? ‘ Sa BS. x ae “it ARA sai ENDRR: A magyar arnyelvit szinjatszis tittoré (225 éve sriletett Kelemen Ldszlé) 1, Rész Kelemen Ldszl6 — egy pesti kantor fia Egy tehetés pesti kantor éppen akkor kiildte Laci fiat KUlf6ldi fanulmanyutra, mikor mar faji a Francia Forradalom eliszele. A fialalember egy olyan nyugati yilagban jart. ahol lelkes befogadtatasra talalt az .e- galite’ -fraternité™ -,liberte’’ gondolatsora, s ahol a nemzeli nyelv, a nemzeli szinjdtszds tarsadalomforrald eroket jelentett. Tez a fiatal ember, — aki 1760. juli- us 26-4n sztiletett, 1780 eldtt mar a gdddllGi Grassal- _wdigyésze’’ volt, de a jogtudomanyok helyeit az jart a fejében. hogy meg kell teremteni a magyar szinjatszast. A .wemzet napszdmosainak” végig kell barangelniok e haza minden varosdt-falvat és misz- szicnarins moddjdra kell ébrentartaniok, terjeszteniik, sit anyanyelviinket, Ezen megtitkdzott ag atyja .komédids” akar lenni Kele- menyasszonyaval. Nem ,be- is. leendd apésa is, Hat a nemzeli kultura faklvajat, — agy. mint Bessenyel, Kasinezy es masok. zz af 2g * * v & Hy + Az ,,Elsé Magyar Nemesi Szinjdtsz6 > gad rd 3% Tarsasag”’ volt a neve annak a hevenveszett szerveze Pesten Kelemen es tarsal Horvat Janos, A Dunaparti einek, melyet Pozsonyi Balazs s ma- megalapitottak. Rondellaba”™’ dékoztak bekerezkedni, A nemet igazgato elzavarta a lelkes fiatalokat. Ickkor Vella fel vellik a kapesolatot Kazinczy Fe- | tombolis logadta a magyar szinjatszas “itersit! jtozdknak fel sem tiint az .aktorok” sdpadtsaga, |palaza. Unwerth grof, aki abban reménykedett, Pmagyar komediasok amugyis fel fognak sin, | nyii képpel tapasztalhaita, hogy maga a magyar kézin- § rene. A Strohmayer kényvkereskedes kapcsan vette fel veluk az érintkezést. Nvomban tamogatojukka szegddik, sét megnyerl szovetségestil a tekinielves Raday Gedeont Ekkoriban nemesak a Rondellaban, nemel szintarsulat. szintarsulal, — akkor, megye segiséget. Idéezzitink e beadvany- dr annyira ment ai dolog, hogy a magyar az 6 anvanvelvével egvediil nem boldogulhat hazajaban. Maris annyira megszaperodiak a német theatromok, | majd esak minden népesebb varosban vagy: | a magyar az 6f hogy nak effelék. Képtelen dolog, hogy Saidt havijdban tulajdon pénzével, uvelve haszna- lataval nem vehet réSzt az efftle gyényirkodesben, hacsak németiil nem tud... 7 Most kozolt Szemere Pal. az ibevvéd és iro is esatla- a nemes gondolat megvalositasahoz. O nemesak de WKolesey Ferene jo baralja is voll. nyely- ujilasi hareos, a Magvar Tudomanyos Akadémia szerve- Korner ..Zrinyi’ drdmajdanak magvarra forditoja. 6 hogy mennyire fontos az, hogy megsziiles- a magyar dramairodalem. s megsziilessen a magyarnvelvii szinjatszas is. Sajnos, mar fwerth is. — Soos Marton orvasnéven-) de a budai Var- | | Wat. Kazineaynak lség volt az, hogy legalabb az egyik epiletben mi- | miKOr @) ges szinészndt is avatott ez az elsé merték s dsseeverték ‘Temzbe nem dobtak. Az ,.llustrated London irta az esetrdl: fis sejtette, |talya az 6 magvyarorszdgi tetteit’’. iszerelie az a kegyetlen tény, hogy a német szinhazak{ épiileteinek bérleti szerzédései egy Unwerth-nevii grét| ‘kezeben voltak. Gvé volt a jAtszdsi jog is: egyezése nélkiil nerh szélhatott magyar szinész Pest-Bue | dan magyar kdzinséghez. A helytartétandes is megpro- | fa balla a gréfol kapacitalni, de 6 mindent azzal e] magarél, hogy — elvégre a német szinhdzak is éne-] kelhetnek magyar dalbetéteket. Ez kielegitheti a syarkodok’’ igényeit. is kiulasitotta. Nem vol{ hajlandd tareyalni. Megtort a jég — Nyitas 1790-ben © Varszinhazban Kazinezy és tdrsai szerenesére tigytik oldaldra alli. | |tottak Zichy orszagbirdt, aki Unwerthet maga elé ren- | idelte. Grofi tarsdnak rabeszélésére mar megpuhult Un- |» : Hozzdjarult ahhoz, hogy a német szinészek| /sziinnapjan magyarok is deszkara léphessenek. Vajon| |mivel nyissanak? — térték fejiiket a magyar szinhaz pro- | | katorai. |Bessenyei A filozéfus” |szott, de az amalér szinészek erre sem vallalkozhattak, | |— nomeg az is problémat jelente(t, hogy a tapasztalat- &f jlan kézOnseg vajon megérti-e a darab mondanivaldjat? A ,Hamlettel” nem mertek; — tul igényes volt. c. miive flozdfiailag jonak lat- Végiill is Simai Kristdf: e. féremivere esett wigazhazi, egy kegyes jd atya” a valasztas. (KRéséb kidertilt, hegy sran- {al egyszertien leforditotta Brihl Frigyes Alajos ,,Der Hone ou , | Biirgermeister”’ ahol a pesti nemet tarsulat mu-] c. silany darabjat s — mint sajdtjat ad- ta at a lelkes, de tapasztalatlan thedtristaknak.) 1790. oktober 25-én. a budai Varszinhazban lelkes di: A viva- jam- hogy a — Sava- amely tulsegitette a kezd6é szineszeket az elsé lépesek zavarain. Moér Anna személyében tehetse- lelkes este. % 1850. szeplember 4.: — A londoni munkasok fells- JULIUS JAKOB HAYNAU, oszt- rak ftaborszernagyot, a 13 aradi vértand hoéherjat, : esak az angol rendérség mentette meg attol, hogy a News" vA laborszernagy — ugy lAtszik — nem mind iszonyattal kiserte Anglia minden osz- 8. szeptember 1. — leptek atoa lengyel hatart, Hajnalban német esapatok s evzel kezdetét vette a ae jimdsodik vilaghdbert. az erdfeszifest le- | 1939. szeptember 3.: — Anglia és Franciaorszag ha- »}dat tizent a hitleri Nemetorszagnak. -Kolgépek —zajét @e Po-|] MADRID e hangos ridba érkezctt Sadli Bend- zsedid algériai elnék. Ez az elso alkalom, hogy ‘az alge- rial ddamfo Spanyolorszag- t. Bendzsedid tar- ulobbi rebbantas, mely ko-, moly kdrekat okozott. ban- kok as tizletek kozelében| ba latoga torténtek. szerenes¢re sze-] sérides nem tortéent.| zel, Fernando Moran legalabbis ezid6— szerint | ligvminiszterre] és mas hi iva: meg nem érkezett erre vo-| talos szemeélviseageel, natkozéan hirkozles. Azon- ban az eddigi merényletek| VATIKANVAROS @ A Pa- elkoveléseért meg senki sem pa magankihallgatason fo- do jordan—palesztin kozos delegacid tagiait. A kuldott. ség ai ‘kézel-keleti térség nh Husszein-féle béketerv is- merletése végell érkezelt az olasz fovarosba. GENE @ A svajci rendorség- nek az elmult het vegeén si- kertilt letartéztatnia polyi Camorra egyik vezetojét. Raffaele Pasquale Grazia-| nil. Graziandt egy gyilkos- sagi kisérlet miatt B BELGRAD e BIZALOMMAL: gel a negyven éve jelszé” jJegveben orszigos le- szerelési mozgalom MADRID @» Ismeretien sze- mélyek nyitottak tiizet az levdlddzés ‘kovetkeztében senki nem serlilt meg.