~ erote Say PNEL MARAD- ‘nyezot ldtunk egyre erd- arbe nyomuini Ag egy dix z arab ao HAk mind gyakoribb és eNesebb tama i ee . Ha OZER saliva! : n em Vi ita 8, lem OFZ Po taki ia, ca svengili a szambelileg kicsi izraell ovéderdt, a civillakassagot és zavar- Ja ant ak é sete i -Ezt nem igen lehet idegekkel birni. A RY eola SS Golda Meir valasztasi eredmé- envei vildgosan arra utalnak, hogy “a sasok”’ szama nott, vagyis, epy- re tObb a Lturelmetien, es akarnak mérni az arabe / Ee nem sok jdt ger, “azaz sae “hogy | elobb. “utobb kénvtelen lesz rdszanni magat egy ‘itiiabb altaldnos tamadasra. Mar- most: Amerika természetesen nem akarja ext, mert attol tart, hogy ez olvan konfliktussd szélesedik, amelyben szembekeriilhet a Szov- jettel. De. ugyanilyen oknal fogva — a Szovjet is fél ettdl, Annyira, hogy bar minden. tj feayverrel el- latia éket — foleg Nasszert — de annyi municidt adagol, he Ant rjiven h ate ‘habor ahez eleg endo, ‘Nem akar nagy. MUNICIOL | : i Ley iptomban, nehog ze robaljia — ‘ujbol e i vesztent ege SZ hadianya gal egy iijabb habortiban. A megfelel ez a _lemorzsolas ru, mindentél eltekinive az oe is, mert amg Izrael nem tamad, tel- jesen magial AO. lancolja ax arabo- kat, Viszont, ha kitore ne az ae nos ha bert, — Ame rik tka eppenags biz tos. fJehet abban, hogy a Szov- n emt ay atkozik beie, meg- ay -megp * habo- mint tva. Kindval a kelet frontian ae ‘ ugtalan rab-impériumma! jet es ; SERENE EERE HERES SNH SER A NASR EAHA ESSERE RAD RISA SSAA eg aw S rer Ne, x NN KONVENCIONALIS HABORU ennel kemény beszédei nem esak az i akik Gjabb- lzrael- SOV ee zel veey itett késtolé SSS SSSA EAS pedig- elké pzel thetetlen. A Szoviet pazol tavol j es r6i ennenek idejebe _ masrészt ih anella ak jeuicinat usan teng Wis sszaVvOnU- mal - na. ockds glal me 12. H. barbie le ma ajdnem. biatos, hogy nen N ny erek iborti tamadhat De ez a hely- ner aomat svonvokra. | | SPIRO AGNEW BESZEDEIT — minden ellent kezO hireszte eléssel szemben — Salat maga irja, de ami is érdekesebb: nem mutat- ja be elobb N Jixonnak. Masszéva! avi mond, ar nit akar. Hogy mit akar mondani, az ‘egészen vil lagos: OSSZ- SISSIES SS IE VAN A RETTE. Fuész Délkeletazsia azon mulat, hogy a Szoviet milyen nagy buzga- lomma|l igyekszik MRHERRDOD TRNAS aruit eladni és ‘mennyire — nem ért hozza. Elnevezték Oket ,lvan a Rette- netes U gyndknek’, amihez | hozzanyalnak, hi rdeti a hozza-nem-értést. yisgont nem lehet csodalkozni. Az nrbenok -eddig egyféle tizlethez svoktak manvuk mas kormannyal érienek, | © Sz alin bossziija” tev ‘tértent, hogy purban, az elékelé” Hotel Mirama- ban tartott élelmiszer -eladasi ban- ket thik nem csa k esdddel, hanem hangos nevetéssel végz6ddu. El6bb tinnepélyes zene hallat- szolt, majd felallt a Prodintrog ne- vii szovjel ligvndkség vezetoje 6s a squid. meekezdte a bankettet” nevii tengeri éldlénynek majonéz- djaval. ga nagyokat kdstolt az lizkarti, nydlasan puha élolenybol, de a derék malaysi aiak kOzul sen- ki sem vett ekkora. Hiaba mondta az elvtars, .a% anvageserére remek van és a szivbetegeknek direkt or- Seat — a malaysiaiak inkabb hajlandok rossz anvag gcserevel él- hogy ez SRSA AR ENTERED Page Ae EN NR RENNER MARAE SH RIS AN AAS RITES ESRI GRIER EER SMES Mit kapni napi Nees —- megfiirdik. Miutan egyetlen to- Na mit}... Mr. Brown sebbi ae operaciot Kellett vegre- hajtani, E célbal befekiidt egy los- egy naps Kitlor yszobat re- kGzds Kor- semm tes angelesi one cba, SzZep, fen ves déluta non, oe aoe be EE oR de PRE SE NS ShERe se e i ¥ at § { et ee) i N * Mm e Sis iS atx van, Viresora nines + % > 9 . rm lamiak fa lian TELA ALTOR CEO ’ egy | Yyevid, vay al x = A ee x mast oldalpyvi- felszerelve = et 2 ap & rac ay ¢ SL ere VACSO fa = hid BS ka ISteriaba Vad sorazn lenckar bals zemen gv kie = x x oN : pecre- : reas o ay ae: nes gel SP rilk6zdt sem talalt, .Betegtink’ térilkozdt ac, Kapott. Meg... napi. La . dollarert... sem?” . Brown. Az apoldnd azon- sa ns a a a t ta al SOK gy ‘ nen es oe fel esd rlamiara felOlOz6tt, telefonalt | ae operacia ta rert om a k6é VISSZE mara 4. Oraker x“ WY scat ye a Brown _ bol nez ak et oo x t de leg job bb ott ‘then | S pcaananal a-ert Be Brow a 7 tok hare Poh. ately oh “out tav NOzASE O: g.) y Tar ae Boer ce Ue Se uF q ee Ror aE Sy ne Poe soe Saye NA mert minden, — csak Ugy — Ezen — ételt is meg aka hozza, éspedig amit a kor- m | senki sem ment lépre, kilGnosen, kOtott. De a szabadpiaci | versenyhez nem Kuala Lumé = drag come TL osak. As sem tudta, O ma: andorite. undorito, Saj iu batorsagot. hatassal i ct ar ae lenegyel.semr juan -arakon -esinaltak esengetett —- és mi tortént? Megjelent az apo! Ss * fulda- _megis isMetely ey ct wae ] gs < doe menteni, ar ral eavelore namba me nye az, hogy lesz. Akar c Fi MOLEC, #1 * katonal beve kommun 2M gy Tennetee 2 W fallace ., protest sgavazatal i és otek! 10 68-5 s . Sie aa : l¢ fares SRE TS vb RERSS EL . no * ee S,. Sa asain ene ami anny it on engedélve vel, Vagy sanoanhena eyes Be a Ns . sil | itOk hangjdt. | TET-OFFENZIVAT készite- nek. el6 a kommunistak. Minden ,»esond” az amerikai liberalis bal- ANNAN RSWARAD EGS RD NIL AL AAARAAAAIISISABIII ARIS RIN A SAAR RANA NONI N IN NNAN AAA SAARAL TIARA SAIS ABARAT NAAT NA “ ete. UGY. \O ni, Mint a majonézes tengeri nval- kat megenni, ~Olajios szardiniat is kinalt orosz konvakkal A konyakot megkostol- tak, de olyan ize volt, mint valami kanalas orvossagnak és régtén el- nevezték ,Sztdlin bossztijanak”. Egyetien dobozt sem adott el a szardiniajabol. Tébbféle mas ten- geri élélénvbdl késziilt kannazott rt kostoltatni, de hogy sem kenyér sem mas ilyesmi nem volt a2 asztalok on, ° Bedi églenek a -traktorok Kuala Lumpur egy nagy arucsar- nokaba 2 000 arufélét zsufoltak be, Volt ott textil tél kezdve, hamis akdveken at, rizsaratd gépe- kig minden, még Mars, Lenin és Engels kényvei is, de ez utdbbia- kat itették velllk, mert azok Malays sidban, Ivan ezt Viszont. azt Allitotta hogy a traktoraik jobbak az ame- rikaiakénal, Nosza,. kiprobaltal . jnos, nem akadt egy sem kézii- ik, amelyik az elsé 20 meéteren ne dig lott volna be véglegesen. ‘Kidllitottak 80 Moskvics autét is, a nagy biiszkeségtiket, — egyet- : eladni, + Alta- Q-kKal . alacsonyab! 0 ikinatt ta ik gvarumanyaikat, mint a japdn és USA-druk, sot ket évi hitelt is adtak volna, de Ossze- ny SO eger dollarnvi .forgalmat’ esak a hatalmas kidllitas anys ‘azabol, aminek csak odaszalll- tasa és kiallitasa [0] bbszazezer dal. ldrba kerlllt, KV laban Nem kell a ,Tibeti orvossag” er ee isi lag fokozza a fer sag Az jaiak re 8 iilvent hasznal Inak — persz KL hogy “e Whoasyvng aina, nee: Pe aes } orosz afrodiziakumbol még sem kellet indonéz jdban a de ‘OMOK Re a sem ugvani ete itek Pe eZ 2 Ae SIA OVSs : : or oe . yy AHR vekre, ene te . wake SUK uk aN Sok tt miniean: Nem vitds, hogy a oan "kbepére a november | n advezet Os ejtde ern yos és a Fu na do Os psztalye kat heagv 6 saps Lok rhova tapaszte ilata nik ng A hadv ezetOség attol ugvanls, Bir saingnnyipen “3 a . sem bi- ing allenalldkevesne ok, ag cesékken6 amerikai csapato- stlvos veszély fenyegetheti. védelmére kellene ez a két ayszerti hadosztaly. ALBERT SPEER, Hitler épite- szeti és municiéds f6ndkének em- lékiratait, amelyekrél mar korab- fan beszamoltunk lapunkban, re- kordeladast ériek el Neémetorszag- ban, Eddig k6zel 150 ezer példany foevott el belollik. Most forditjak le a kOnyvet. nyugatl és mas nvel- “A mas” _nyelvek kbzul a legérdekesebb —- a héber, Egy volt ndci nagysdg irasat Lar delben is fogjak olvasni, A SZENATOROK VAGYONA- NAK bevallasat stirgetik egyesek. Ezzel akarjak elkeriilni azt a kel- | ehetoséget, hogy a Sze- | tay ag(eir6l ~ utdlag siil- 1ek 26 szabalytalan- rk a vagy yonszerzés ‘kértil. A Szenatus tagjai természetesen, ero- sen tiltakoznak ez ellen. Most szenator, aki a mozgalom erés partfogoja, egy sajat ,,kdzvé- Sip RA. rs £. eh or a wees ‘ eae en dio Bots fem, es “nase. whee -leménykutatast” rendezett. Legna- gyobb meglepetésére kidertilt, hogy a 100 szenator kézuil 51 wm millio- au Nem csoda, hogy nem kivan- jak bevallani vagyo! nukat és ioleg azt, hogy az —- mib6l szarmazott. (FIGYELO) ~sS ‘ a ye * yir0 Jozsef: Végre ahol nincs ember! Az OSzé onél jdval -prolt. zoknek sinylédhetnek. Helyzettikre 26, hogy a tabort 4000 személyre : kiteritette arcat a bagvadt napfénynek. Sarga és arany fényben flirdenek a hegyek és eztist- be mélyednek el a harmatos vdleyvek a patak dgya mellett, A Mi szaraz fonala Osszetoril alatt. a rég sOkat lihegi a Fenyes kOvGn 6 bogarak vans virdg tengeul “eletet de napjai. -Sovany, alab pokok moruva & seelnesse. mar meg * melyek néman. futnak a bokrok gvenge agai és hal Igatoznak, |! kerek a megdermedt | ekete VvOngs tova. Hirtelen azonban mag Q megé teste felmere ad a bacskait, Valami rémiiletes hirt : szelld, A. fak dermedten dllana ‘luk a levelek, mintha ke PGlout. ~ Lehet azonban, hogy ~végzete elol A ko r0g ; Mogott Mintha ay is’ RaEIeA: Sake a biztonytalans: uetetl 8 SZive SK . “Elove eg me eK A So r under ttt ds + ee: soa yer fe. tna z vannak szimldiva gy yords és mez tele an, A evik 3s megkopott, sdroshatu orognak itoisé “itiuk, ‘a, WHlaZZak az avart szo- Sa, galagonya, esét_ a faradt rigdknak, az avar ee eh: iiettel, seen dins apul ry : bighatatla szemek kutatva le. ea inden ben, . tavaszodas” vegeét ért. Se eacckel és reformer tarsait elta- volitottak a a part élérél. Szemeérme- sebb formaban, mint Novotny ide- i de uj ter orhullam van Kigla- kul léban. A menekllOk szama ug- raaepevien emelkedik és magaval a szomszédos orszagok TOBB MAGYAR {ENEKULT ~ Bécsben mar arrol hogy a tavalyihoz VIE neendrontisrorozédott a magyar menektiltek szama. Attdél tartanak, hogy Moszkva Magyarors szagon is szorosabbra hdzgza a gyeplot. Az elmdlt héten 16 magyar menedékjogot Ausztriaban, de | tebben: varinak a d “vt sokaknak tavolabb- zorszagba, Francia- szidalok, me ra, mindenek eldtt Olas Nyugatnémetorszagba és orszagba sikertilt eljutniok, Az elmdlt napokban menektil- el hazulrél, az élsportolok k6- a romal olim- kardcsapat Lek zuil Delneky Gabor, plan gyOztes magyar barakkban Laat salad Vannak menekiilt. litjak, hogy a Vastliggin bor: életet, ® AUSZTRALIA A FAVORIT A Og ads Ausztralia ‘bizt OS ban a] emberi menektilleknek 40 magyar ke! nen fel “ be hi ee ae roe 4 % geet ” Rage es . hanys szaz ” torn Ausztralia stan x be a legt6bb meneki nadaiak mdr ers legnehezebb belutni az for, All lamokba, amely eevre : | saponin a bevdaoelds 7 ca tagia Genudban ,,lépett le” és on-— nan az Egyestilt Allamokba Vele majdnem egyidejtileg Szunyogh Andras Ottusazo, a ki- tliné parbajtér6z6, valamint Ban- falvy Klara, a neves kenubajnok- né és férje is a ,szabadsagol va- lasztottak”’. Az utdbbiak jélmené budai eszpresszdjukat hagytak oda. " TRAISKIRCHEN NEM [RIGYLESRE MELTO Az Ausztridba menekiilteket a traiskircheni | menektilt-taborban helyezték és helyezik el. Sorsuk minden mds, csak nem irigylésre mélt6é. Két hétig mindenki ingyen kap szallast és teljes ellatast, de utdna mindenért fizetniGk kell. Nem sokat, de ezt a keveset is csak néhanyan tudjak. eléteremte- ni, mert akarmi legyen is a foglal- kozdsuk, csak segédmunkasként dolgozhatnak, ami Ausztridban sem jOvedelmezé. | A tovabbvandorlasra csak a fia- talabb szakmunkdsoknak és a ,,ktl- lénleges képzettséggel” rendelke- van esélviik, a. tébbiek akar évekig a tulzsufolt taborban jellem- épitették és rendeziék be és ma oo00 lakdéja van. Egy-eey nagyobb vando-. jukba és. eltiinnek a vagy a munk atabor sig ® TRAGEDIAK Mas tragédiak soljak az altaldnos délvidékrol szarma ldd, Galék Ausztra “aba dorlasukra vartak, Eovik Cy 10 esztendGs Mihaly nevii ment frddni belefulla lagyari tOba, emetesén tabor esetag ga tép6 jelenetek jatszd nektiltek kOzOLt. Az osztrakoktdl nem leh varni, hogy déde ipess oe Hteket, _Egyresz (Aus! inde er) bennsziil6tt. ‘Van egy svaijci | intézmény i, meglehetisen szigort mellett, de kamatmentesen schilling hitelt nytijt egy-e nektilt csalad helyzetének sére, A kole sént 4 éva alg visszafizetni, Egy ilyen magya életrehivdsa igen ‘Sokat se -mostani menekiilteken. “Ausztr iéban, sagokba emelt, hogy a nyarat ee hall mosolyogva nytjtsak dl kezet, , | mindendron jatszani akartak v be sagos inyllathoatatas yout | voltak a “sailirds -mindenike utiélen a madar. < a madar léptel torka az utel- bal a ra a hale Egy-egy kés6i dsz tigy nézett nines mito) félni. fold kecs~ neszezve dien meg salln: HUKOL: hog Van aN eee VA sem lanybulé erdvel es Se eel i, vekkel, gazdagon, Nem eydvan, ye [ remény telentil, megalazva és Onmaga va, Sem a levelét hullato fa, szem k6n és pereg- Scared va- sag és egy-egy labaim elé Az is ismerds mindenkin ve ey vettek rade eziist, ar en. vei rakva €s | aN nth ste csk puha avar. A sok sz : Gny Orkdtesse en és eS Ai jem vel eve ram, iC mi Ha le hevert megnyugtalla testemet feszliltek, daloltak, agyamban kiszélesedett bennem az élet. Agyamban végtelen vilagosses Kelas ¥ se5% ran yak heed one’ ae al Sey : n set Sag nen oy ra gies te Ss sem a meg néz vissza soha elhullé véré ere, a Bains ra, “lathe atatlan- bdrében félel- ye. dben mintha ee rola tt _diadalmasko« porszem i gat, nem esik | barmilyen rémségeket nyosan tudja, hogy ez a fold, vehetetleniil az 6vé mare oro: | hogy énmaga esak HS. eg esele elo Ez a halhatatlansée € és a Mihelyt megismertem, ‘tozik bennem és k6riiléttem. Nigr nem félek . kK senkitél, er Oy agvamba, az esemeénye i bulla: jemet es ielkemet. Nem kere — «féle hatalmas ssagtdl, nem — szom, ur vagyok a sajat fold _ Ez a féld az enyém és én Az Gszi erdé szinesen és hem és” ‘ord ilottem. coe <3830 = :