BREZS- NYEV 4j elnéki bar- LEONID sonyszéke tuskékkel van bélelve. Igaz, hogy Nikolai Podgorny veszi- tett a hatalmi harcban, a szovjet torténelem- kényveket ismét Ujra- irjak ...Podgorny neve hianyozni fog, Podgorny nem él, nem létezik, so- hasem is létezett... ahogyan George Orwell irja ,,1984’ cima félel- metes latomasu regé- nyében: Nikolai Pod- gorny ,,non-person’’ lett. Ezenkivil azonban Brezsnyev, szovjet el- nok és part-fotitkar, a nemzetk6zi diplomaciai kudarcok sorozatat kénytelen elszenvedni. A roman Kommunista Part hivatalos napilap- ja, a ,,Scintelai’, a k6- zelmtltban vezércikk- ben hangstilyozta ismét még a korabbinal is ha- tarozottabban: a roman Kommunista Part az ugynevezett ,,Eurokom- munizmus” iranyat ké- veti és semmiféle kulf6l- di kommunista iranyvo- nalat nem hajland6é fi- gyelembe venni. A ve- zércikk letagadhatat- CR WIG Huey P. Newton Torontoban utcai tanecal iinnepelte meg a birténbdl tértént » | _kiszabaduldsat lanul a Brezsnyev-dok- trina ellen iranyult és annak a visszautasitasa volt. Nemsokkal ezutan Nimeliry, Szudan elnoke, kijelentette: Moszkva afrikai politikaja és af- -rikai beavatkozasa. ,,0j - szovjet imperializmust”’ jelent. A megjegyzés an- nal is kellemetlenebb le- hetett Brezsnyev szama- ra, mert Nimeiry nem- régiben még a ,,szovjet . felszabaditas’’ tatos hirdetdje volt. Wa- shingtonban pedig egyre erésdédik azoknak a be- folyasos diplomataknak és katonai szakértéknek befolydsa, akik a leg- modernebb amerikai fegyvereket hajlanddk allha-- mellathatéan nem ér- dekli, hogy miképpen vélekedik kijelentesei fel6l Leonid Brezsnyev. A fekete kormanyzatu afrikai orszagok nemre- giben juknak tekintették a Szoviet- uni6t, ma mar azonban legt6bbjik ,,imperia- listanak'’ mingsiti a Kremlt. Brezsnyev nem- régiben azt a szandékat fejezte ki, hogy szeretne Jimmy Carterrel sze- mélyes politikal meg- beszélést folytatni, Az amerikai elnék valasza ‘ez volt: szivesen talal- kozik a szoviet elnodkkel »valahol Alaszkaban”, eppen csak azért, hogy megismerkedjenek egy- massal, de mindenfajta , politikai megbeszé- lést’’ korainak és idé- szeritlennek tart. Brezsnyev ingerilten felelte, hogy ,,tarsadal- mi talalkozasokra”’ nines ideje. Brezsnyev szamara kétségteleniil kinos meglepetes az, a Ford - adminisztracio egykori- ,,udvarlasa’’ Moszkva felé megsziint. Egyetlen vigasztalasa lehet. az, hogy Alvaro Cunhal, a portugal kom- munista part vezetdje, nemrégiben, a New York Times munkatar- sanak adott interjiija so- ran ékes szavakkal véd- ‘te meg a szovjet politi- kat és a Brezsnyev-dok- trinat. Ez azonban so- vany vigasz, tekintettel arra, hogy Cunhal anyu- gateurépai kommunista _partok vezetdi kézil a legkevésbé sikeres és a legtehetségtelenebb. Le- onid Brezsnyev gy6zott a szovjet hatalmi hare- ban, a nemzetkézi politi- kaban azonban egyre si- kertelenebb és még az sem lehetetlen, hogy ro- videsen majd megint 0j- rairjak a szovjet torté- . ; a : e Pee . i AS \« ~ lennének Kinanak el- 0 | NS adni. Nem lehet kétség affelol, hogy a Carter-— adminisztracié pekingi kézeledéssel akarja az - aggressziv moszkvai po- “*litikat ellenstilyozni. _Brezsnyev kézelmilt- ban tértént parizsi uta- zasa is a legteljesebb _kudare volt. A szovjet ,,elnék partfétitkar’’ Valery Giscard d’Esta- _ | Sem szabadsd4g, sem emberi jog nincs még | | itott ma Kindban. — A nyi- @s azt remélte, hogy a de Gaulle-adminisztra- eié = Amerika-ellenes nid Brezsnyev is ,,non- person’ lesz. FAN = YUAN-yen, kinai pilota, Taiwan- ba menekiilt. Elsé nyi- latkozataban kijelentet- te: Szabadsdgot és em- beri jogokat akarok. latkozatot évatosan kell fogadni, nem azért, -mert barmiféle kétsé- "sasigban még mindig _hines szabadsag és em-— beri jogok sincsenek, _készhetetlen jet diktatura idénkint elfeledteti veliink azt, hogy a Kinai Népkéztar- sasag is kommunista or- szag, ahol az emberi jo- gokat semmivel sem tartjak nagyobb tiszte- letben, mint a Szevjetu- nidban. Ez, természete- sen nem jelenti azt, hogy a kinai pilétat nem befo- lydsolta az étezer uncia arany jutalma. Tény az, hogy Kommunista Kina $00 millié lakésa sem- mivel sem él szabadabb életet, mint a Szovjet- uniéd és a keleteur6épai kommunista orszagok polgdrai. Erdekes vi- szont az, hogy nem tu- dunk olyan disszidens mozgalomrél Kinaban, mint amilyen a Szov- jetuniéban van, Ez per- sze nem jelenti azt, hogy ilyen disszidens mozga- lom nem létezik Kina- ban — tekintettel arra, hogy Kinar6él nagyon ke- -veset tudunk. A jelek ar- ra mutatnak, hogy a ki- nai poigdrok Altalaban hajland6ék a rendszer ke- retei kiézétt élni, na- gyobb elégedetlenség nélkil, — kivéve, ami- kor idénkint felfordu- las kévetkezik be, mint amilyen felfordulas. példaul az aigynevezett Kultéralis Forradalom idején tértént. Llyen alkalmak az egyediili- ek (legalabb is a Nyu- gat szamara lathatéan), amikor az elégedetien- ség felszinre keriil. Van- nak olyan nyugati hir- magyaraz6k, akik agy vélik, hogy az Hj kinai diktator, Hua Kuo-feng és csoportja a néhai Mao Tse-tunggal ellentétben, hatérozottabb nyugat- barat politikat akar folytatni. Senki sem tud- ja azonban, hogy ez igy lesz-e. Nincs szé a kom- munista doktrina fel- adasarol (habar a kom- olégiai és gazdasdgi iranynak, mind keve- sebb jelentésége van) és egy pekingi diploma- ta kijelentette az Associ- ated Press munkatarsa elott nemrégiben: Min- den lehetséges — és kéz- ben kifiirkészhetetle- nil mosolygott, mert a kinaiak mindig kifir- készhetetleniil moso- lyognak. — Az is lehet- séges, hogy tisztdban vannak azzal, hogy a_ Nyugat ezt varja télik. Az AP riportere viszont | zavartabban mosoly- AMERIKA LEG- _ROSSZABB FEKETE - géppel egyiitt, Taiwan- EMBERE — mondottak kérkedve hivei. A hivek egyrésze bortonben van, egyrészik lehiggadt és a polgari életformaba pro- bal beilleszkedni és a Fekete Parducok nevi militan : CC Investig zet, amelyet annakide- jén , Amerika legrosz- szabb fekete embere”’ alapitott, ma mar az erészakmentesség hir- detéje és mindéssze 150 tagja van. Természe- tesen, Huey P. Newton- roél beszéliink, aki bér- tonben volt, azutan Ku- baba szokott és allitélag kokain-csempészéssel foglalkozott. Newton , Karrierje’’ Kubaban semmiképpen sem volt sikeresnek nevezheto: Havana egyik nyomor- negyedében élt feleségé- vel egyitt és végiilis, | amint 6 maga 4llitja: ,megtert Istenhez’’. Newton |. elhatarozta, hogy Onként hazatér Amerikaba, holott Oak- landban (Calif.) gyil- kossag vadjaval fogjak birésag elé allitani. De valoészinileg az ameri- kai bérténben is jobb éle- te lesz, mint Kubaban. Az egykori forradalmar hazafelé val6 iitja koz- ben Kanadaban érke- gett, ahol néhany napig bérténbe zartak, majd kiengedték és ma mar -OQaklandban van. Toron- t6ban nemkivanatos idegennek mindésitették Newtont és ezért keriilt bérténbe, ahonnan iigy- védje kézbenjarasara engedték ki, azzal az in- dokolassal, hogy ha Newton vissza akar menni Amerikaba, ér- telmetlenség Kanada- ban nemkivanatos ide- genként fogva tartani — hadd legyen inkabb Amerikaban — nemki- vanatos amerikai. Er- dekes hogy ez a vékony filigran Newton sem- miképpen sem kelti egy vad forradalmar benyo- masat. De a latszat esal. Newton az ellene emelt gyilkossé4g vadjaban ugyan 4rtatlannak vall- ja magat és arra szamit, hogy a felmento eskidt- széki déntés utan ismét a Fekete Parducok ve- zetdje lesz. Huey P. Newton egyébként nem _ az egyetlen Parduc- forradalmar, aki ,,meg- gélista, de nemsokara gyilkossag vadjaval ter- helten keriil eskiidtszék elé, ami kétségteleniil ritkasag az evangélis- tak kdézott. Es végill, ewton is ha- | zaerkezett Amerikaba. Kil6nés triumviratus volt Newton, Cleaver, Seale. Cleaver ma 41 éves, Seale 40, Newton pedig minddéssze 35 esz- tendés — a Fekete Par- ducok szervezete hal- doklik és az egykori for- ary ey oY yyy pip Carter elndk tijs establishment” tagjai akarnak lenni. Az egyet- len lehetséges kommen- ‘tar alighanem ez: Jaj az establishmentnek! - FORRONAK IGER- KEZIK A NYAR, kilé- nésen az allamférfiak és a diplomatak szamara. Szamos olyan probléma_ merit fel, amely szinte megoldhatatlannak lat- _szik. Az Egyesiilt Alla- mok és Izrael kézétti fe- ‘sziltség egyre erdésédik. Carter elnék nyiltan ki- jelentette, hogy Izrael esak abban az esetben szamithat Amerika ta- mogatasara, ha vissza- vonul az elfoglalt arab teriiletekrél és ezzel megteszi a kézelkeleti béke felé vezeto elso lé- pést. Ez a kévetelés Amerika részérél] nem aj, de soha még ilyen nyiltan és kenddézetle- nil nem fogalmaztak meg. Izrael nemesak az Neng tértIstenhez”’: Eldridge [9 =* Cleaver, aki valamikor a P&rducok ,,kiligy- minisztere’’ volt (a | Parducok minden szere- | pet kiosztottak arra az | esetre, ha hatalomatvé- | telre keriilne a sor), ugyanesak vallasos lett. A Parducok egykori ve- zetéi ma mar messze ke- riltek a forradalmisag- | tél: Bobby Seale telje-_ sen elhagyta a partot és megirta érdektelen, szirke d6néletrajzat, egyideig egy Ottagujazz | zenekari csoportot szer- _ vezett, majd filmet irt. | Jelenleg egy olyan cso- | port vezetéje, amelynek , célja az, hogy az 6éngyil- | kossagokat ,,meggydzés atjan” megakadalyoz- za. Seale Carter elnék-_ nek is felajaniotta szol- | | _ gélatait, mint Allamtit- — kar (Bobby Seale vi- | szonylagos jézansagara | _mutat, hogy nem akart miniszter lenni), de Mr. Carter elutasitotta az _ Meglepé hasonlat a moszkv amerikai kiv Carille?) A helyzet sem- ai Gum és : etelést ki- fogdsolja, hanem azt is, hogy az Elnék kijelen- tése alig néhany nap- pal Begin, az aj izraeli miniszterelndék washing- toni latogatasa elott hangzott el. Nem lehe- tetlen egvébként, hogy Carter valéban szandeé- kosan ideézitette a nyi- latkozatot erre az ido- pontra. A Carter- és Be- gin kéz6tti washingtoni megbeszélést a United Press International ne- vu amerikail hiriigyndk- ség riportere (aligha in- dokolatlanul és kétség- telentil szellemesen) a »Stiketek dialégusa- nak’ nevezte. A Szov- -jetunié megprébdalia ké- zelkeleti befolyasat visszanyerni, a legfon- tosabb orszag, Egyip- tom, azonban semmifé- le hajlandésagot nem mutat egy tj szévetség- re Moszkvaval. Moszk- vanak kilénben is ko- moly problémadi vannak a nyugat-eurépai kom- munista partokkal Messzetiint az az id6, amikor a nyugat-eur6d- pai kommunistak a mar-- us-leninizmus Mek- RENT SS RAM SSS NS SS sajléértekezlet utan | kajanak és csalhatat- lan préfétajanak ismer- ték el a Szovjetunist. Nemesak a francia, olasz és angol kommu- nista part hangoztatja figgetlenségét, de mar a spanyolok is beléptek az arénaba, ami annal is jelentésebb, mert a spanyol Kommunista Part kicsiny, nem befo- lyasos, tehat ma mar ott tartunk, hogy a kis eurd- pai kommunista partok is szembe mernek szall- ni Moszkvaval. Leg- tgjabb kényvében Santi- ago Carillo, a spanyol Kommunista Part fétit- kara, nyiltan Moszkva- tél valé figgetlenséget hirdet és azzal vadolja a Szovjetunist, hogy sztalinista és az embe- ri jogokat ,,megfojtja’’. (A kérdés, persze az, hogy ezekutan miért kommunista Santiago x ni, | a nemrég megnyilt torontéi Eato A détente politika yaldj \\ ‘ : = dban akkor kezdédétt, amikor SASS \ NS SSS ANS NS & ~~ SS \C ~~ a AS Eisenhower elndk meghivta Hrusecsovot Amerikaba. Eléad6- kérutjin Nikita elsdérangit propagandistanak bizonyult, {6- vagya azonban nem teljesiilt: nem Iithatta Mickey Mouset Disneylandon, mert a CIA képtelen volt személyes biztonsdgat garantalni egy ilyen lAtogatas alkalmaval. miképpen sem nevezhe- t0 vigasztalénak Dél- Afrikaban sem Mozam- bique jelenleg ,,kis- haborit’’ folytat Rho- désiaval See RSS : ss SS — Agirék rohamaban, egy washingtoni haborts dallapot kiiszé- bén van. Ha a fekete kor- manyzat alatt él6 afrikai orszagok mozgositanak, ez kétségtelenil az amerikai-angel béketer- vek haldlat fogja jelen- teni. A ,,US News and World Report’’ nevi -amerikai folyéirat tudo- sitéja jelenti Johannes- burgbél: A fekete terro- rista csoportok tevé- kenysége tovabb folyta- tédik. A feketéknek nines ugyan elég fegyve- rik ahhoz, hogy Altala- nos forradalmat kezdje- nek, a szorvanyos ter- rorcselekmények azon- ban kénnyen tinkre tehe- tik a fehér és fekete va- rosokat egyardant. A fe- kete terroristak szamos vonatot robbantottak ed- dig fel. Széval, jelenleg a vilag helyzete nem ro- zsas és ezt kénytelenek vagyunk tudomasul ven- mert sajnos révid SSS n Cent idon belil ugy tunik — nem lehet a probléma- kat gyokeresen megol- dani. Es senki sem tud- ja, hogy ez a valtozas még ebben az évezred- ben bekévetkezik-e? AZ ANGOL KON. ZERVATIVOK optimis- tak. Egyre tébben véle- kednek kézulik tgy, hogy a munkaskormany _helyzete reménytelen és a Labour Party a kézel- jévében megbukik. Az angol konzervativok op- timizmusara misem jel- lemzoébb, mint az a k6- rilmény, hogy maris megkezdték atjuk ,,ki- kovezését” az Egyesilt Allamok felé és a Kon- zervativ Part vezet6i ké- zul tébben a kdézeljsé- voben Washingtonba utaznak megbeszélé- sekre. A latogaték egyi- ke maga Margaret That- cher, az angol Konzer- Jimmy Carter szemé- lyesen fogad maja az amerikai févarosban, meghbeszélésre. Ugy tiinik tehat, hogy maga Mr. Carter is egy kize- li konzervativ kormany- alakitast lat valészini- nek Anglidban. Erdekes az is, hogy az angol kon- zervativok és a kézép- utas-liberdlis Carter va- lamiképpen politikailag rokonszenvesnek talal- jakegymast. Poel