6 _oldal_

VILAGHIRADO

Osszedllifotla: Szentmiklésy Eles Géza

KIK BRATYIZNAK a magyar — Amerikdban lato-
gai6ban jart — kommunista Sziits Pallal, a Magyarok
Vilagszévetsége fdtitkarhelyettesével? A  hazacsalogaté
Magyar Hirek-bél szarmazé eértestilés szerint Sztits elv-
tars Amerikaban meglatogatta Hamza Andras ref. lel-
készl, dr. Szabo Istvan, nyugalomba vonult clevelandi
ref. lelkeszt, Torontoban Dreisziger Kalman népi tanc-
esoport vezetdot, természeteesn Atlantaban a Leningradot
is megjart Haraszti Sandor baptista lelkészt, Blooming-
tonban Sinor Denes és Bayerle Gusztav, Torontéban pe-
dig Bisztray Gyorgy ere tanarokat. New York-ban
az Amerikai Magyar Szo, Torontoban az Uj Sz6 és Cle-
velandban a Kossanyi ,magyar” televizidadds szerkesz-
iosegét. Kossanyi egyébként most tert haza Magyaror-
szagrol. Azon. csodalkozunk, hogy Saztits elvtars

hodoltsagi diszdoktorat, dr. Brachna Gabor,
ba vonull evangélikus lelkészt? Dehat a kommunizmus
utjai kiszamithatatlanok.

eK * .

AMERIKABARAT KUWAIt ARAB emiratus votiako-
dik ellogadni Brandon W.
rikai kovetet, mert az elézdleg Jeruzsdlembe teljesitett
konzuli szolgalatot. Az amerikai kiltigyminiszter attél
tart, hogy ez az eset precedenstil fog szolgalni a tébhbi
araly allamoknak arra, hogy visszautasitsak azokat az
aimerikal diplomatakat, akik elézdleg Izraelben teljesitet-
tek szolgalatot. Az izraeliek viszont ellenkezé eldjellel
emeltek kifogast. t.1.. hogy az amerikai diplomatak, akik
arab orszagokhan teljesitettek szolgalatot, arab szem-
pontbol nézik a kérdeseket. ha a jelenlegi eset megis-
metlodik, mondja az amerikai kiliigyminisztérium, akkor
Izrael kénnyen egy ..diplomaciai gettéva’’ valhat, ahol
az amerikai diplomatak vonakodnak szolgalatot teljesi-
feni, mert ezzel diplomacial szolgalatteteliik lehetésége
jelentosen korlatozodik. Amig a zsidé—arab antagoniz-
mus lényegesen nem csékken, addig a kézel-keleti kér-
dés megoldasa legalabb is kétseges. Példa erre a ké-
vetkezd furesa helyzet. Mivel Amerika nem ismeri el
Jerugsalemeft, mint Izrael fovarosat, ezért ott esak kon-
zulatust tart fenn, mely fliggetlen a telavivi kévetség-
(dl. és {6 feladata az, hogy kapesolatot tartson fel az
Izrael ailal megszallt. a Jordan nyugati partjan élé pa-
iesztinokkal, amit az izraeliek nem néznek jé szemmel.

* & *

BENIGNO AQUINO [Uldp-szigeti ellenzéki vezér, aki
a napokban tert vissza hazajaba haroméves amerikai 6n-
kentes szamuzetesébél, merényleg aldozata lett a mani-
lai repiildtéren. Egy kinai repiilégépbél kilépé eddig is-
meretien egyén lelétte, akit viszont a manilai repiilétér
biztonsagi Grei teritettek le. A Fiil6p-szigetek elndke,
Ferdinand E. Marcos cafolla azokat a hireket, melyek
kormanyanak a gyilkossagban valé részvételét terjesztet-
iék. Aquino, volt szenator, felforgatas miatt nvyele évet
halalra itelten {t6ltott bortoOnben, amig Marcos ki nem
engedie Amerikaba 1980-ban szivoperaciéjanak végrehaj-
tasa céljabol. Marcos kijelentette, hogy Aquino nem
esett volna merenylet aldozataul, ha hallgatott volna
kormanya tanacsara, hogy ne térjen vissza, mert ellene
merenylet késziil. Marcos szerint kommunista partizanok
kdvettek el a merényletet, akik bossaut allfak Aquinon,
azéert mert megdlette elvtarsaikat, akik Aquino ellen ta-
nuskodiak egy felforgatasi perben. Szerte a vilagon, igy
Amerikaban is gombnyomasra Marcos elleni tiintetesek
indultak meg. melyeket az amerikai tarsutas
kiszinezve talalt. A kdzelmultban George Bush amerikai
elIndk latogatta meg a Fulép-szigeteket, ahol Amerika-
nak igen fontos katonai tamaszpontjai vannak, novem-
hberben pedig Reagan elnék megy a Ftldp-szigetekre, A
hébéreé tarsutas hirkdzlés azonnal megkerdezte Reagan
elndkot. hogy ezek utan is elmegy-e Manilaba, mire az
elnék hatdrozotian azt felelte, — termeészetesen. A tars- |!
utas fUlépszigeti ellenzéknek egyik fék6vetelese az ame-
rikai fegyveres er6k kiebrudalasa. Szerenesére nem az
vwevnevezett emberi jogokat, Amerika nemzetbiztonsagi
érdekei felelt elényben reészesit6é Jimmy Carter van a
Fehéer Hazban, hanem Reagan, aki tudja, hogy mit csi-
nil. ha néha nem is tudja azt csinalm amit szeretne,
2 khédevé tarsutas ellenzéeke szabotalasa miatt.

A KERESKEDELMIE MINISZTERIUM — jclentése sze-
rint az 1983-as év masodik negyedében a gazdasagi né-
vekedes ax elmult 6t ev lesmagasab yb szamat: 9.2 sza-
yalékot ért el. Az orszagos termeles (GNP) 8.7 szdza-
lek, mely 1.523 trillié dellarnak felel meg. A vallalati
haszon a masodik évnegyedre 14.8 szazalék, azaz 124.1
pillié dollar, a legnagyobb névekedées 1975 ota. A Rea-
dan-kormany élet novekedeset ille-
{éen jéval alaesonyvabb volt,

Bek oF

joslasa a gazdasagi

eee

A SZOVIET KEOPTOS.
Hill tamadasa tette sztikségessé az amerikal fegyveres |1
erék jelentetét,
ria Libia kézelében levd Szidra-dbélben.
ben a Szovjiet keri Amerikaval valo kozvetien
ithdzest, de mindaddig folytatni fogja akeioit,
Amerika és szdvetségesel komoly ellenallasaba nem ut-

O88zZ0-

kovik,
hizonvulnak. A Szovjet kézep-amerikal
hidféket ¢piteni a killénbovd allamokban,
Nicaraguadhoz hasonioan, majd birtokba venni a

tervel:  eldszér

g
Whe osalornat.
nenst, Eszak- es Del-Amecikat,
lurtekha vetele vegett
losdva tenni és az Amerikaba folyé mexikdl olaj arat
kontrollalni, vegiil megbontani Amerika allami és tarsa-
dalini rendj@t kézép-amerikai és mexikdi terroristak, sza-
botdrdk és ‘nibiloszer-csempeszek bevandorlasaval.

gatolagosan tamogatja Qaddafit, mely-
Afrika szovjet domi-

A Seavjiet hall
nek celia hosszdtaven tékeletesitent

naciojat kliens allamain — Ethidpia, Mozambique, Angola |
}és sokan masok segéedkeznek | 981 -ben
;a munkaban.

afrolalni tudja Afrika ter-
Id6ékdézben Qad-
és Mobuto

es Lihian keresztiil, hogy ko
meszeli kineseit és strateglai helyzelet.
dati akeidival alaasni Mubarak egyiptomi
Zaire-| rezsimjet en Szudanbol és Csadbdl.
eveken kiviil a Szovie
rika kavvGlemdnyel Reagan kdzep-amerikal és afrikai po

hukaja ellen akarja ferditam, mely torekvese megvalo

miért |

mulasztotta el meglatogatni Cleveland legdjabb magyar |

nyugalom- | boltak és kivegezték. Ki az a -kotéznivald bolond, Mon-

Grove diplomatat, mint ame-|

‘labb elddeink alkotasail drizziik meg, mert ha nem,
‘kor ufédainknak végképp nem lesz oka reank Be

Oosszegét adasaiban jelenteni foxja,

206tt off talaljuk az Arpad-,

hirkdzlés |

|meg é lelkes sazurkolok, melyhdl 3.000-1

vetni,

faz I. osztaly erthetéen alig varjak mar a kikeletet.
az uj palyan jatszhassanak.
szlikség van,

| Lajos es Paroska Lajos az egylet tagjaival eevtitt

| vetve dolgoznak az amerikai magyar sport s ikeréort
pelokésziileti munkak lazasan folynak
kézvelell igendékein keresz- |

elészér Kézép-Amerikaban és nemsokara |
Mindket eset-.

amig

és jgy tervei megvalositasa kilatgstalannak nem |
| 1983. szeptember 4.-en vasdrnap. Kapunyitas de.

i kor,
ikor,

Kubahoz és
Pana- |
elvalasziani a navagati féldteke két konti- |
Dél-Amerika konnyebb |
. Mesikot — felforgatassal — csat- |

Lrdekességek a NAGYVILAGBOL

|
iddket. Ebben az évben 800, zasahoz.
Fezer uj fat telepit
| erdigazdasag

Mind. |
{ propaganda hadjarata révén Ame: |
‘| larozta, hogy 18t-ben

silasaban nagy segitségeére van Reagan tajékozatlan, el-
vakult, tulfiitett ambicidju, a, politikal éervényesiilést a

nemzeti érdekek [6lé helyezé ellenzéke.
So

te,
¥
. *

YURI ANDROPOV régi fenyegetésekkel fiiszerezett

ujabb befagyasztasi taktikaval térekszik megakadalyoz- |
ni, ez alkalommal nem a Pershing II. és ecirkalé raké-

tak eurdopai telepitését, hanem az amerikai trfegyverek
ez évben torténd kiprébalasat. Ugyanis egyoldald mora-

‘toriumot ajanlott fel a Moszkvaban latogaté kielnc ame-
‘rikail szenatornak,

mely szerint
ni egy tamadé bolygot sem,
el tamada bolygot.

a Szovjet nem fog kilé-
ha Amerika nem helyez
Igen, ezt mondta az

amnesztiat es megbeékélest igért. Ezzel szemben 3.000
tank és 200.000 szovjet katona lerohanta Magyarorsza-
got, 40.000 magyart megoéllek és megsebesitettek, 63.000 | 4
embert Sziberiaba szamiiztek, 200.000 magyar kénysze-
riilt kulfoldre menekiilni; és Nagy Imrét és tarsail elra-
hisz neki’

daleon, Crastonon és Kennedyn kiviil, aki

MENTSUK MEG A KOSSUTH SZOBROT. — Az
Egyetemi korteren — University Circle — allo nypievan
éves Kossuth szobrot, a sziikseges karbantartas elmu-

Jasziasa miatt szétmarta a rozsda és ha siirgdsen nem)

Lajos révidesen hanyatt esik” —
a cle-

restauraljuk, Kossuth
mondja Kur Csaba hirneves szobraszmiivesz, ami

velandi magyar kdzoOsseg arcpirito szégyene lenne. A szo-
dsszepylijtése- |

bor helyreallitasahoz sziikség 7.000 dollar
re az Egyestilt Magyar Egyletek vezetésege vallalkozoltt.
Ha mar képtelenek voltunk Clevelandban az 56-08 sza-

badsaghare emlékét megérékiteni, vagy egy magyar ha- |

akkor lega-|
ak-

gat, vagy egy magyar muzeumot létesiteni,

nek lenni. Az adomanyok elkiildése targyvaban keérjiik <
§24-9518 telefonszamot hivni, de mine! elébb. A abe
riezi Kovaes Radid az adakozok nevell és az adakozas
azankivil a
eredménye az ljsagokban is megjelenik.

® *

KONYVNAP A CLEVELAND MAGYAR
Eredeti Gjitassal gazdagodott a clevelandi magyar nap,
mely egvittal a magyar kultdra forumava valt azzal.
hogy az linnepseg milsorvezetéje, Szabadkai Sandor meg-
hivasara tébb magyar kdényvesboll kiallitast rendezett az
emigrans irok és kélicdk kényveibél. A kiall
a Kossuth kiadékat. a Ma-
gyar Aruhaz, a Nadas és a Ferenees Rend kényvesbolt-!
jat. Ugy a kiadllilas, mint a muisor, — melynek soran Ke-
mes Laszid, az Egyestilt Magyar Eyyletek elnédke mon-

dott megnyilét — Buzané Ormay [ldiko magyar notakat | :
énekelt és Nt.
megjelenteket,

Elek Aron, mint hazigazda tidvézdlte a’
—~ SZep sikert aratott Kur Csaba neves |
szobraszmiiveész felszdlalasa, melyben bejelenietle a cle- |
velandi Kossuth szobor restauralasanak sztikségességet,
arra inditotta az egyestilt Egyletek vezetésegél, hogy a.

szobor helyreallitasat fedezé Osszeg gviijtéset macara val- |

lalla. Az EME elnoke 100 dollart, Szgabadkay Sandor a.
maga részerdl 100 dollart. a Szabad Magvar Ujsagire |
Szovetség részerél ugyancsak 100 dollart ajaniott fel.
woe OF
TIZEZER DOLLAROS MAGYAR
LYA. Augusztus 13.-an irta
Falu — labdarugdegylet vezetisege egy palya épitésére
vonatkozo szerzddést, melynek munkalatait mar atigusz-
tus 15.-€n meg is kezdtek. Idaig 7.000 dollart ajaniottak
mar ki is lzet-
palyaépités befejezésének hatarideje ez ev szep-
i5.-e, de a jatekok az uj palyan csak jovd ta--
kezdodhetnek meg, mert az désszel elvetett fe
mag csak akkor hozza meg termését. A vezetdség a pa-
lya gyepszénveggel val6 beborifasal kenvieclen volt el-
mert az kiilén 20.000 dollarba keriilt volna, Az
10 even alulink T0461) R-ig. 12-tdl
18 évesek iffusagi. a tartalek és
hogy

Tovabbi berubazasokra
mint a palya bekeritése. kapufak. stb.
Lake Plata — Magyar Falu — labdarugoegyiet bejegy
zelt szervezet lelkes vezetdsege. Cseh OO elnok,
po Aniké alelnék, Cserba Tlonka titkar. Flarmath Lasz-
16 pénzataros, Stimecz Arpad szakosztalyvezeté és a pa-
lyaépitesi harmas bizottsag tagjai: Cseh Otto. Loyicziy
na

tek,
lenber
vasszal

egvlet het csapata,
Id-ig, 14-161 iG-ig, a

az egylet szeptem-
berben megkezdédd dszi szezonban vald eredmeényes sze-
‘epleseert. A még sziikséges megajaniasek tivyvében hive
juk ParosKa Lajost a 621—3611 telefonszamon.

ake
~

A 28 CSERKESZNAPOT A MAGYAR  FALUL
-— Lake Plata — 9610 Chamberlin Rd.. Twinshure, Ohid-
han rendezte meg a Cleveland! Cserkészhardtok en
“10 Ora-
zaszlofelvonas 12 oraker, mise 12.30-kor,
vieces versenyck 3-Kor, uszas, magvar—néme! dreg-
fiuk labdaruge merkézése, regds esoporttaneci bemuta 16.
ja @-kor, zaszldlevonas kor, ulana fane velt éjfeli

ry
eS

adabe ph oahaahe gos fad cia SOMERS ae tHbaes c Ghivalbie: gig kas Loabiedttes 9 _
MSHA f dbase oa hes Pei Nase pce dae BRPUEGES heal slg HEMET ge hes 3

e

Rarhato-
| Donold Plevle sze-
enex, Az) nator ezta tokidi dénteést 4)
alkalmazol-! Pearl Harhour’-nak minssi-
tain kiviill vadaszok, diakokjtelte. Az azsiai s: lorax
vallalta
hogy evenkent
koesinal tobbet
az levesill Alla nokba
nek az Onmersékict tnek
van niost vege
Neva aud W orld Report)

kivitelenek dnikantes

Felijijak a berlini

CP-

et %
igh

nagar al.

(Gerliner Zci-| 1.60 mile

tung)
—~@--:

@ Japan egyoldaldan elha-!

nem

jfartja magat amerika) auto-|

t

. Ene

az Andropoy, |
paki 56-ban budapesti kévet koraban be nem avatkozast,

EVTLGS |

NAPON, |

ite cégek ké- |

LA BDARL Gon: ‘-

cr | Wey moevar beeslés szerint az USA,
hae |

|
;
A ai .
|
i
|
:
:
|

oie doo]

nem szallit

ki | PE

Szerkeszii:

A CLEVELAND! iROI MUNKAKOZOSSEG

cime: F850 Edgewater Dr., Cleveland, Ohio AAl0F

Dr. ‘eles , Gyula:

Jaték a szavakkal

Szimpatiaval kezeljiik a szamizdat irékat, az un.
mikré-ellenzéket, amely egyallalan még Iétezik csatldssa
valt hazankban. A rendszerrel szemben nyilvanitott elé-
gedetlenségikert pedig egyenesen gratuldlunk nekik, Kri-
likai definicioik viszont idealiszlikusak és képzeletbeli-
ek. Ugyanis esak otthon élnek. az altalanos vilaghely-
zelet inkabb elméletben ismerik es ezért kevésbé redli-
sak, .

A marsi velontole mint teszik nem lehet
ellatni sem’ kulonfele jelzékkel, sem disztingvalé elésza-
vakkal, mert az miagiiban foglalja a, béklyot, a kalodat,
)a bilineset, egyszoval a kétdttséget minden téren azzal,
hogy mas part nem letezhel csak egy, amely sajalszerti
bibliotikus’” elmelettel rendelkezik, ez pedig mindenki
fallal kiszolgalandd. Az egyetlen part a csuesponton van,
igy az egesz orszagol, annak tertiletén é16 lakossagot,
a nepet, de elsOsorban is a legmagasabb kézjogi és ha-
jlalmi szervel, az allamot is uralja.
A marsi-szocializmus egy flatal kommunizmus.
nek ciokeszit6je. egy megeldzé fazis, mely egyenesen
kellene. hogy beletorkoljon az utdpisztikus végedlba. a
‘kommunista .f6ldi paradiesomha™. Az ilyen  szocializ-
musban demo-kratosz, tehat népakarat és népuralom
nem létezhet. ;

A politikailag tajekozatlan nagy kézénség egy része
Osszeteveszli, mondhatnank dsszekeveri ezzel a szocia-
izmussal a szabad orszagokban lévé szocialista. szoci-
ealdemokrata, munkasparti politikai iranyzatokat, melyck
‘inkabb esak névrokenai az elébbinck, hiszen szahad vae
lasztasok uljan jutottak el a kormanyzathoz a legkdze-
lehbi szavazasokig. avo rokonsaguk a

usak baluldalisaguk — bizonyos méritékii allamositasok
es egyeb korlatozasok — mely messze all attdl. hogy to-
falis legven. Bargyvusdag Kadart. Huszakot, Jaruzelszkit
)Milfteranddal, ag ex-Helmuth Schmidttel. vagy a
‘han megvalasztott olasz szocialista  miniszterelndkkel
egy kalap ala venni és ezyforma cegkent kezelni.

Pe

Leunnenl eee.

lifett bekive nelkiil és demokratikus szocialigmus nem
-egziszial, azaz nines. De nem is krealhaté a vérdsecsil-
as gos bolygos-esatlos rendszerben. A  szintén felliozolt
_ fogvasztasi szocializamus”” eSak  cirkuszt és kenyeret a
Repnek™ ideiglenes allapotat jelenti a bajok eltussola-
sara. Gulyas-kommunizmusnak is nevezheté: enni, hall-
“gatni és szorakozni minden politikal hatalom nélkil.
De mindezek az erdszakolt, mesterséges. mii-jelzdk
s definiciék hasznalata a szamizdat stilusban csak —
ATER A SZAVAKEKAL.
es egy ilyen szamizdatire, kinek merész
szabadon van-e

Keres:
-cikke megjclent egy emigrans laphan.
j meg a Mogvar Neépkoztarsasag teriileten?

feeb et ARR ROTOR ORRTO RTM ELEOTEE HCE Se anemeenscenceceee

Nines hiel, csak barrikad

| isrdemes tanulmanvozni Stirling Gyérgy  .Neé@hany

az elhotelezetisegrdl’” cinil cikket. melyben megie-
jlolb az emigracio egvik igen fontos feladatat: Minden
leher modon keresztezni a hazal hatalom utjalt. célja-
(Hoes meghiusitani torekveseit”. Bzzel a felfegassal tel-
iesen egvetértiink, hiszen minden nemeeti emigrans poli-
: vagy menehult el ott-
antipatizalva az ide-

éeletformaval Példat

re lta

like: ohakbal hagyta el hazajat.
ildaztetve a rendszerté] és
denszeru, magyartalan, erészakolt —
cmerthetiink a .negymagyarakbol Rakoez} és Kos-
sath nunt a cikkire emliti —. akik az emigraciobol szin-
Z2\tén nem bardtkovtak az otthagvolt rendszerrel.

15 A eikkbel levont konzekvencia: Ne legyen ideologiail
ies adar-rajango hazakacsingatas, tarsulassag., One
| prapaganda-hid’ ¢pitstink BARRUBKADOT elleniik,

hhanral

Canad

| way

Megint statisztika

200 milhardos
koltseavetest lianval ag egesz vilag fizeti mes. Mind-
ezek fookat a fegyvverkezeshben latjak. Ez a megjegyzeés
ia bargvusag nonpluszultvaja. kitten nusen a proparanda-
kesziiesnel, A terhell agvua kommumnista ujsagira i Pally
Jozsef — , AMogvarorszag’’}, aki ezt a megjegyzest tette,

$

IIREK

B oKOt huzpar éerkezett a @ Ao Michelin-csapert. a

pan cseh erdbkhdl a Vogazek ‘be. vilag masodik fegnagvabb ee de
gumiabrones-termeléje 1982-_

ben a fenndllasa éta a leg-

kdny-

| Repuldg2pen utaziak Parizs
Ort y repildétereig. onnan a_
Ww orld Wildlife Fund sien
teheranutojan  teltak,
az ulat uj jak elvis |
Rendelletéstik az. hogy a ki-,
cousgiilt bavek helven kezd-
as hozzanak
(li.

veszleségel
(Le Monde)

nagyobb
teges velte el,

neg

ronek ay efetel,
Ceétre a} iidgesaladokat
t
ALO)
@

™ Ay Eeyestill Auamox
figectlenses!  nyilatkezata-
rol L776. ddlits d-e utan John
Dunlap Philadelphiabdal ma-
sulatokal készitetl. hogy a
koloniaknak  széloszthassak
masglal

ies RP nagy”
a vdlaszték

H PUB YS Ty aeyar szaldmi,
u borok )

a inucyar paprika

,

fe

w'inacyar konzervek.
Na-

gy

Oket. 22 ‘yen

radt fenn napjainkig.

me: 505 Woodland Avenuel§
péidany a ainap a Chrisie '

Cleveland,  Ohia,
| ee “TEL 241-5324
ue Q millié dollarert

woh, odat. Sei)

Prvebno ehh NS pth

cserel

ene |

marnsistakkal |

legujab- |

GALLUCCII

még sajal szak: és - elvtarsait is - szégyenbe hozhalja ¢ ezen
ligyetlen tulkapasaert. yen nevetséges eredmény kiboga-
raszasal a Stalisztikai mania  tendenciozusan  okozott
szamtani tévedéseire alapozta.
Szakszervezeti oktatds

Gaspar Sandor a Szakszervezetek Orszagos Tandcsa-
nak (SZOT) f{6titkara a szocialista brigadvezeték tandcs-
iilésén nagy, — jelentéségében kis beszédet mondott, —
Kézismert, hogy a szakszervezetek szerepe teljesen mas
a szocializmusban, mint a szabadvildgban.  Kézvetve
ugyan, de a part altal iranyilott inlézmény a munkas-
sig felé. Sztrajkjog nines, beremelést nemhogy nem ké-
vetelhet, mégesak nem is kérhet, valdjaban egyoldali
szerzddésben allnak az allami vallalatokkal szemben. S
Gaspar voll — d6nmagatol vagy kenyszeritetten — Lech
Walesa legnagyobb kritikusa, sot a Szolidaritas legna-
lgyobb gvalazoja, lustasaggal vadolva a lengyel banyd-
iszokat, kikét6- és acélmunkasokat. Eldadasanak lénye-
ge az volt, hogy mennyiben fligg a dolgozok viselke-
désétGl az orszag gazdasagi helyzete. Az egész tanacs-
ikozasnak oktaté jellege volt. |

_, aitekors kapitalistak

| mint mas 5 tonalon is teszik ezi — a kapitalista gaz-
2M viag problémaival hozzak kapesolatba. Inflacid-
jukban is nagyreszben kuilsd okokkal igvekeznek mente-
= a. Igy kutatasaikban nem merik megemiiteni, hogy
I
a
:
I
|

rendszeriikben maga az allam a kapitalista, mely ugy
szabalyozza az arakat, ahogy akarja, mert szabadyerseny
nines. Az 1979-es nagy inflaciénal és sorozatosan az
azt kéveléknél a ,,nagytulajdonos” tehat az allam, hogy

ajat magat eltartsa, énkényesen, diktatérikusan végez-
fe a magas szazaléki dremeléseket. Kilféldi okai az
inflaciénak nem annyira Nyugatra, mint Keletre vezel-
heiGk vissza, érive ezalatt a Szovjetuniot, csatlésainak
nagy energiaforrdas- és nyersanyag szallitdjat. A Szovjet
sokszor nemesak .,elemel’’, hanem gyakran drat is fel-
remel. De mi ts térténne, ha ezek a Lenin altal halalra
fell. most meg bajlokozdé kapitalistak mdr nem lenneé-

tek?

Visszatérve a szamizdatirasok egvikére az abban em-

Bodnar A. Lajos és Fia

LOUIS A. BODNAR and SON
TEMETKEZESI INTEZETE:
3929 Lorain Avene

Cleveland, Ohio 44118
Telefon: 631-3075

FABRICY KOVATS ~ AnIC
FABRIC MAGYAR RADIO }
Felhivjuk clevelandi olvasdink figyelmét arra, hogy a:
Cleveland State University rddidprogramjdn, a 89.3 FM hul-
Slimion minden szerdin délutén § orakor egy ords magyar-
snycivii addssal jfelentkezik a Fabricy Kovats Mihaly radio?
dr, Szentmiklosy Eles Géza milsorvezet6 és dr. Szentmikldsy
Eles Gyula miisorvezetié-helyeties kdézremiikGdésével. ,
Hallgassuk minél ibben a Fabricy Kovats Mihdly ma-
gyar ridid. programiat, amely bel. és kitlpalitikal kommentar-
jab mellett a rabmagyarsag és a kllféldre szakadt magyarok 3
detviszonyait, palitikal, tirsadalmi és kulturdalis munkdassagat
cismerteti | cs szemidlicti.

Tobb mint 50 éve szolgalja
Cleveland és kérnyéke magyarsagat

G roger Travel Bureau

Ha ulaznt akar Magyarorszagra,
vagy ki akarja hozatni a hozzatartozoit
forduljon bizalommal hozzank.

FRIEDMAN MARCEL
251 The Old Arcade
401 Euelid Avenue
Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 621-6036

ef AD,
Me Ci

SAE a i
2 ep & B: “iY oe

} ORIENTAL RUGS

with Savings

3314 OFF

regular price

Allwool,
handeratiod
orientalis can be
enjayad for
yaars as thay
anpraciate it
value.

Choose fron 8
beautiful selection
ofruge fram the
loonie of Porsia,
India, China,
Pakistan and
Turkey.

22

since
SER Chagrin Boulevard
_ ust cast afi?) ar Brainard Road
‘Monday thre Saturday 10a. 5:30 pan,
AGA-TU79
Vina ® Master Charge * Amencan Expreag
Clevaland, Qhie 4az