AL ror sedge “agink end edinburgh ‘Review tébb— ve Bee
mint mdasfél évsz4zada ekként szamolt be a Marosvasar-

hely féterén Allé, zenélé kutrél: ,,Gytijtémedencéje ha-
romezer yédérnyi vizet képes befogadni. Kér alaku te
raszan hat faragott oszlop all,
kupolat tartanak — ennek a belsejében rejtézik a esoda-
latos .zenélé szerkezet”. Mi volt ez a kilénés és nagy
hirii muzsikalé kit? Milyen volt az a .,szerkezet”,mely-
nek hire 1825-ben Eurépa keleti szélérél, az osztrak
tartomannya ziillesztett Erdélybél eljutott a kontinens
nyugati estieskéig?

A méltan hires zenélé kitnak kiilsére pentos maso-
lata ma is lathaté a Margit-sziget északi csticske koze-
lében, nem messze attédl a mii vizeséstél, amely jelenleg |
szinlén nem miikédik, akar a kit. Az arra sétalék ké-

ziil sajnos kevesen tudjak, hogy a némasagra karhozta-

tott zenélé kutat eredetileg a hirneves és talanyos sor-
sii marosvasarhelyi ezermester-mérnék, Bodor Péter ter-
vezte és épitette. A Bodor-kut — mert igy is szokas ne-
vezni ~— eredetijének, majd masolatanak kalandos torte-
netét talan még kevesebben ismerik.

A hamis tizforintos

Bodor Péter
lyi alakja. Sorsa és tragédiadja éppen ugy jellemzdé a
korra, mint az a dicséretes szdndék és dnzetlenség, mely
tevékenységét meghatdarozta, Eletét ma mar sok, néha a

valésagtél is elrugaszkodott adoma és foltételezés szdvi |

at. Egy regényiré az adatok kézdtti hezagokat, a meg-
magyarazhatatlant a jellembél, az ezermester fura egye-
niségébél igyekszik megvilagitani. Mi vegylik sorra azt,
amit Bodor Péterrél valéban tudunk.

Szarmazasat bizonytalansag veszi kortil, @ppen ugy,
mint sziiletésének helyét és idejéet. Egy vallozat szerint.
apja reformatus tiszteletes volt. A hagyomany szerint a
Marosvasarhelyhez kézel esé Erdiészentgyérgyén latta
meg a napvilagot. Ugyancsak a hagyomany allifasa
alapjan tessziik a sziiletési évét 1778-ra. Az is kétség-
telen, hogy bamulates keéziigyessége és talalékony mi-
szaki érzéke mar gyerekkoraban megmutatkozott. A hat-
esztendés fideska bieskaval gyénydrii kis oltarokat,
kédé vizimalom-modelleket faragott. Nyilvan ennek ké- |
szonhette, hogy a tudomany és miivészel partolasaban
mindig is jeleskedé erdélyi f6urak kéliségén a hires beé- |
esi Miiszaki Féiskolara, a Politechnikumba beiratkozha-
tott. Kilene esziendeig tanult Németorszagban és Ausat-
riaban, igy alaposan felkésziilve tért vissza  1815-ben |
Erdélybe. A kiulf6ldi tanulmanydl és vandorlas  utan
hazatérni és otthon ezermestermunkabol megelni — visz-
szatér6é mutivum sokk oftani tehetség életeben. Bodor

mite |

Raez Istvan:

amelyek ternplomszerti ,

a mult szazad elejének jellegzctes erdeé- |

{kozkutat allit fel,

itt aranylag n
idér térfogatu medencéhbe.
| megfeleléen a medence {6lé oszlopokon allé piramissze-
de

iladozni kezdett. A
‘tervrol,

galati fogsaghan raboskodé

ar %

olyan {60ri kastély, amelynek valamelyik részén
hagyta volna ott keze nyomat.

Erdélyben az elézé szazadok hatartalan pusztitasal

ulan, a tartomanyi szorongatottsag allapota kézben pol-

garosodas kezdédik ekkoriban. Ennek a fejlédésnek a
kezdeti idészakaba toppan a Béesben tanult ezermester.
Epit vizimalmokat és templomi orgondkat. Elkészitette
a sokak dltal megesodalt, teljes egészében fabdl késziilt
Maros-hidat. Bodor nem sokkal a zsenialis

Habsburg-uralom ellen. A lazadaéshoz azonban pénz is

‘kell, és erre a nemes célra gyartotta Bodor a bankdkat.

Bodor Pélert letartéztattak. Ekkor, 1820-1822 kozoit,
| vizsgalati fogsdga idején készitette el a hires Zenelé
| kutat.

Hatoranként zenel

A marosvasarhelyi eliljarésag ekkor mar kozel ket
évtizede tervezie, hogy a varos féterén egy bd vizt
amely egytittal a tiizolt6k munkajat
is segitheti, A ltervezésre és anyagbeszerzésre mar az
1800-as évek elején nagy désszeget forditottak. A  mun-
kalatokkal a kiilf{Gldi iskolAkon tanult szentistvani
mes Gyorgyot ‘biztak meg, aki ekkor még szenator volt,

fkesObb fobiroi tisztséget is visell. Nemes elsésorban a

vizrél gondoskodott. A Var-magaslat déli oldalan, mint-
egy 15 méterrel a Nagyplac szintje folott forrasra buk-
kant, a vizel eserfa-csérendszeren vezelte a Piacra, és

A kor klasszicizalé stilusanak

ri épitmenyt emeltek, A kit 1808-ban kesziilt el,
néhany év milva az épitmény is, a vizmedenee is rom-

Bodor Peter mint varosi mérnék tudott a felujitasi
ezért a bérténbdl tett ajdaniatot egy uj, nagy-

szabasu disz- és kozkut épitésére. 1820. angusztus 26-

an Peielle Vencel varosi f6bir6 terjesztette el6 a vizs-

&

Bodor javasiatat. A ma-
gisatratus két het mulva targyalia az ajanlatot, elfo-
gadtak, s egyuttal ugy hataroztak, hogy a rab jobb cl-

Ihelvezést kapjon, kiil6n 6r vigyazzon rea, az epitkezés-
ihez pedig
panyagokat,

az eliteltek adjak a munkaerdt. A sztikséges
a felszerelést beszerezték.

Az aj kit alapjat szilard kéépitmény alkotta. Ibbdl

remelkedett ki a hat erés faoszlop, amely a vérdsrézzel

A vikingek
nem népet, hanem egy bizonyos foglal-
tengeri rablot jelél. A szd téve — vik
— Oblét jelent, eszerint 6k Sbdllakok, parti népek vol-
nanak fénn északon, Norvégia fjordjai s Dania dblei
mentén. Hiviak dket nordmeneknek vagy normannok- |

A viking’
kozasu embert,

nak, azaz ,,északi népek"-nek is — mai utédaik a nor-|V¥ vag
,ban volt egyuttal a varosi tuzoltosag szertara is.

végek, a svédek, a danok, az izlandiak. Annak idején
még nagyjaban azonos nyelvet beszéltek.

horitott,
|A kupola tetejét egy tengely kér

féelgdmb alaku ,.kupolat’, a telézetet tartotta.
il forgo Neptun-szobor
A viz a kéalapzat 4 eséven kereszttil csor-
3000 voddrny) vizet

-ékesitette.
golt ki. A mar emililett

képest, amelybél egyszertien tigy vettek vizet, hogy a
vodrot, kantat vagy kartyust belémeritették. A talapzat-

Az elsérendii cél természetesen Marosvasarhely nvil
is

'yvanos vizellatasa volt, s emellett a tlzolfosagot is sol:

Fantasztikusan jo hajosok |

Térzsf6ndkeik, a ,.kiskirdalyok" vezetése alatt evsza-
zadokon at tObbé-kevésbé béekésen muveltéek sovany fold-
jeiket,
muk egyre szaporodott,
ger nem tudta éket ellartani. Valamiféle potjévedelem”
uian kellett néznitik, Abban az idében, valamiker 800
és 1100 kéz6tt dk desoliak a leggyorsabb, az écedn vi-
harait is jol allo hajokat! S ha cleinte esak azért me-
részkediek ki a tengerre, hogy heringel meg tokehalat
hozzanak mazsaszamra, egyszeresak nagyobb zsakmany- |
ra fajdult meg a foguk: 793-ban Eszak-Skécidban kira. |
boltak a gazdag lindisfarnei, majd kél év mulva az io-
nai kolostert. Ezek az eras népek” mindig foldttéebb
harciasak voltak. és gvakran esataztak egymassal. Most
azonban rajditek: hanshosaly, ha nem egymast, hanem
a gazdag nyugat-eurdpal kik6tévarosokat meg kolosto-
rokat raboljak ki. S aftél kezdve jo ketszaz eéven at
szinte kivédhetetlen veszedelmet jelentettek Nyugat-Iou-
ropa szamara,

Mint ahogyan a magvar kalandozox sikerénck is ay
gvorsasdg, a varatian rajlaiités voll az egyik titka, |
ugvanigy a tenger felél érkezé viking hajorajok is meg
lepetésszertien tamadtak. Es micldtt fegyveres had er- |
kezhetett volna az ellizésiikre, zsdkmanykkal — mint a)
kéd — elttintek a vegtelen vizeken.

jo hajésok voltak! Az atlagos viking
hajonak 23—25 par evezdje voll, de neha nagyobb na.
szadokat is e@pitettek. szaz par evexével! Ha kedvezé,
szelel kaptak. felvontak a vitorlajukat, ellenszélben vagy
szélesend idejen meg evezdre kapta siklotlak tova. Ak-
kor az iranyvtti még ismeretien szerszam volt Burépaban.
de 6k remekiil tudtak tajekozedni, Nemesak a partok
vonalat kévetve jutottak cl a Gibrallari-szoroson at Szi-
ciliadba és Haliaba, hanem 6k fedezték fel és nepesitet-
ték be Izlandot, s onnan Grtnland partjaira, sét — jd)
diszaz evvel Kolumbousz eldtt! — Eszak-Amerikaba ts el-
hajoztak!

és mar sem a fold, sem a ten- |

Fantasztikusan jo |
t

A dan és norvég vikingek fokepp nyugat felé indul-
tak, a svédek ellenben a keleti iranyt valasztottak: szi-
vesen fosztogattak a balti népeket. csakhamar pedig a
messzebb fekvo s nagvobb

majd onnan hajdikal gérgék segitségéevel atvontattak az
orosz folyékhoz, s a Don. a Dnveper meg a Volga vi-
vén Iehajozlak a Fekele-tengerhez és a Naszpi-tohoz. Try

terelgetiék nyajaikat és halaszgattak. De a sza-| ee ectbctentehent yi
Hass asagalts ; szerkezetet épitett, amely hatéranként megszdlalt. A ze- |

nél6 szerkezetet és annak szabalyozd berendezését egy |

| Magvarorszagon?
ajaniotta Sztiz Marianak,

Macia-éneke,

ivezhetik tev.

la hét térzs és orszagot alkot,

|harmadara fogy.
|meészdros munkaja az Orszag testén,
vilaghaboru verengzései . ..

ikal.
haszonnal kecsegtet6 utakra |
merészkedtek. A Névan eljutottak a Ladoga-té partjara, |

calia. A maga koraban igen fontos kozegészségiigvi és
tizvedelmi jelentésege mellett azonban diszité, ..kézmu-
lattaie”’
is. A felso,

kupola alaku részbe Bodor Péter muzsikalé

Cser Lasyld S.J.:

Magyar kegyhelyek
tudna elsoralni, hogy hanv
Misbta Szent Isivan a Sat. Korondt fol
azoia hany festmeny abrazol-
volja az Istenfia Anyvjat fejen a
Var-e a nepnek olvan Maria-kélleszete, annvi templomi
mint a magvaroknak? Még a karacsonyi
énekek (8bbszdza is szinte eldlerbe allitia az Anvat,
Gyermeke még szunnyad a jaszolban @s a. ,.Boldogasz-
szonv' ringatja, esitilja és hessegeti mar most az ar-
nyakat, a szenvedés arnyait, a Keresztfa sulyos arnyal,

igen, a Boldogasszony. Csak magyar nyelven ne-
A Fajdalmak Asszonya, a Hét Térrel at-
/vert, a Sztlz, a Szeplételen, az Isten-Anyja szerepel mas
nveivek fogalmazasaban is,
‘a magyar nep nevezi a Fajdalmak Anyjat.

Mert ez a Boldogasszony Fajdalmas Anya.
akar a magyar népe. 0: az Angyali

Ki

tlete.

éreg Anna és Simeon
ior veri
a temetés... A szenvedeéshez
erzekeny lebkii magyar neép tétenelmebdl. tapasztalata-
bol rdismer a Fajdalmak Anyjara. Alig hogy lefelepszik
jin a tatardilas, jin a
szazdiven éve, amikor a nemazet egy-
Aztlan a vilaghaboruk, Trianon vészes
majd a masodik

{Gi6k megszallas

Négy Maria-kegyhelyet latogattunk meg rendtarsak-

A Maria-Gytidi zarandokhelyre, mint flatal papnd-

vendtkek elgvalogoltimk a pesti Horanyszki uteabol.
Most Mariagviidén néztink a Usztavonalu, karesu

itemplom fornvaira. Bent a reneszansz-ollar ele téerdepe-
tarto. Mariahoz ko-
Insdrglnk hazank es népiink eérdekében.

link és ai halott Krisztust leben

Péter zenélé kutja

Pétert hazatérte utan rengeteg munka varta. Alig volt |sullyal hajtott éramii hozta miikédésbe. A silyt a nazy
ne

‘Neptum-szobrot is forgatta.
‘rendszer volt:

hidépités |
ulan egy meglehetésen zavares bankohamisitasi tigybe
keveredett. Az erdélyiek szerint felkelésre késziiltek a |

Ne- |

agy nyomassal Gmléit a viz egy 3000 vo-

befogado |
fartaly az éepitmeény belsejében fedve volt. s igy sokkal |
higiénikusabb megoldast jelentett az addigi medencehez |

szerepe kellett felttinést az orszag hatarain tal |

Maria-kegvhely van)

ALTATTA A LANYAT

magyar koronaval! |

‘latozast, os
hazu'rdl,

mal megin

be oa

(iinsant 9 evaroakkonoscinak
de Boldogasszonynak esak kiment a gyerekkocsinas

i izenet megddbbents |*
jelenése, az istalld, a jaszol, az egytplomi fulas, a gyer-
mek elvesztése a templomban, az
préfélak jovendélése (heét
fa kereszt alatt,

at majd a saivedet!). |
szokatt

NEM ISMERIK

de megmondom,

nyomassal aramlé viz hizta fel. Az éra nemesak a ze-
nélé szerkezelet miikédtette, hanem a tetején elhelyezett
A zeneszkoz egy orgona-
6tletes médon, a hely kellé kihaszndlasa
erdekében a kézéppontbél sugdrirdnyba szétagazd orgo-
Nasipokbél alit. Az egyes sipokban a zenélé déramiivek
Szokott megolddsa szerint forgé henger palastjabol ki-
nyulé peckek szabdlyoztak a légdramlast.

cy

Sorozatlove agyu

Ertheté, hogy Bodor Péter arra szdmifott: a nagy-

szerii alkolasért kegyelmet kap. De csalddnia kellett, —|

mert az enyhité kériilmények dacara  haldlos itéletet
szabtak ki ra és cinkosara. Az itélethirdetés utan meg-
mozdull Marosszék sok neves lakéja, valdszintileg Bo-
dor baratja, a nagy tekinlélyti Bolyai Farkas is. Véyiil
maga Peielle Vince vasarhelyi {Gbiré nyujtott be kegyel-
mi kérvény. A kérvénynek foganatia lett. Az erdélyi [6-
kormanyszék fSlterjesztésére a halalbiintetést hétévi var-
bortonre valtoztatiak, amelyct Szamostjvaroit kellett le-
tollenie. Egy legenda szerint —- az ezermester élete és
hazaja szamos legendaval van teli — Bodor azt kérte

hogy bucsuzoul megnezhesse a kutat. Ekkor kivett egy
csavart a zenegepbél, amely etiél kezdve elnéniult. Az

elromlott zenélé gépet leszereliék, és a varoshaza pad-

ldsan Griziék. Amikor aztan a honfoglalds ezredéves iin-
nepsege alkalmabdl, 1896-ban megprébaltak elékeresni, |
kidertilt, hogy idékézben az alkatrészek nagy része el-

/Kkallodott. Végtil 1911-ben magal a kutat is lebontottak

azzal, hogy helyébe felépitik a korszerti marosvasarhelyi
szinhazat. Erre azonban az els6é vildghdbord kitérése mi-
att nem keriilt sor,

Bodor Peter végiil 1827-ben kiralyi kegyclemmel sza-

»piramis” megrogyott, s a kémeden- | —
hceboél elszivargolt a viz.

REMENYIK SANDOR:

Buzavirag a magyar hataron

Tul Varadon, a réna kapujan,
Ahol a taj a végtelenbe tagul,
Ahol azola szomortian aratnak,

S ndola Se szall a lanyok ajakarul,
Olt lermeit ec kis kék bizavirag,
Onnan hozta egy bujdosé magyar
Es hozzatette: Nincsenek csod ik.

Magyar s magyar kézt dles szakadek

Nekik — otf til maradt egy kis hazajuk!
Nekiink itt semymink, semmink sem maradt,
Csak az, hogy néha gondo’hatunk rajuk.

egy bizavirag a magyar hatarrol .

Es ezt mi mondjuk igy: magyar hatar!
Kiket az Tsten egy néppe teremitelt:
Kozitink most vires tilalomfa all!

Igy biizavirag a’magyar hatarrol ...
Ott nétt a veres Ulalomfa mellett,
llalvlos hilség és-symboluma:

Aki lelépte, annak nagyon kellei.

Axi lelépie, noxem hozta el.
Hlalkan zizegnek szaraz szirmal,
Beléliik kalasztenger sohajat

S szabad szel stivilesat hallani.

Halalos huseg synrbolumakeént
Piteilem —s a szivem fo olt bordam:
llogy itt, az idegenne leit hazahan
[lontalanul is — magyar sors a sorsuom.

PETET ETI Ss Tit Citi itt teeisiLisirirerriti scree cet eit siitces Stes iter i tees ORL Cities Lecetti Ceti el stile nilesa ce Stine lg it 13

HUMOR

szoval mem adnak hi-

See

| lelbe?
Mossi szerettel am a mie

ki-kimaradozott
bar fell a felesege

egy alkalom- | |
kesén botorkalt 185 alyali. — IU nines hite-

tem, meu nen ismernck,
7 olthon meg azeit nem ad-
inak hitelbe, mivel hogy jol
Ismernek a

~~ De pemam!
~~ Wh. sti} edd meg --

Nl eater vakarta el halt Hey, { a ZO}

haza, s Vabusgheeven oson
hazba. nehogy zaj
csapjon s felzavarja a fele-
ségat. Amde a siietben ne-
is kezd- §
pissze-

mindjart tologatni
ite, mikdzhen sfirfin
“gett. |
Srre aztan felebredt az g
asszony is
~~ ML esinal off. Mozsi?
— Psall, Altatem a
leanykal — suttagta vissza

INDULAS:
Majus 25. elott

'a faradt ember.

-- Azt ugvyan altathatia @
kelmed, mett meg az este
magam mellé fektetiem!

Szeptember 5,

*

Egy esiki szekely be- |
ment Brassoban egy kocs- 7
maba, |

— WKarek cey Titer bort.
mast nines

1 héttal

CE CECE

badult, De az ‘dlesztendet varlogség mepti me | ‘Rabo 7

sokat foglalkozott orgonadk épitésével, egyes adatok sze-
rint kisebh zenélé ,,szekrényeket” is készitett. A Zendlé
kulat sohasem javitotta meg.
| Neve a szabadsaghare napjaiban bukkant fel djra.
‘A vavos tanaesa Marosvasarhely védelmi tervérél tar-
gvalt vele. Az ezermester egy sokesévii ,,orgonadgytit”’
tervezelt, ami tulajdonképpen rakéta-sorozatlévd lett vol-
na, Ujfajta gyutacsot is feltalalt a honvédsereg szdma-
ra, ezeket azonban mar nem tudta kivitelezni. 1849.
augusztus 6-an Bem tabornok kolozsvari [6hadiszallasan
varatlan szivroham végzett vele. A marosvasarhelyi Ze-
nel6 kut utolsé nyoma is régen-.elttint. Két évtizeddel
az eredeti példany lebontdsa utan, Pall Andor erdélyi
szuletésii gépészmérnék javaslatara Budapest févaros
kOzmunkainak tanacsa ugy halarozott, hogy a Margit-
szigelen felépitteli a Bodor-kut pontos masat. Pall An-
der éveken at foglalkozott a hanyatott sorsi marosva-
sarhelyi mérnok-ezermester életével. Felkutatta az erede-
li kut meglehetésen szerény dokumentumanyagat is.

- Wem szol mar...

1935. oktober 2-an kezd-
Az epilészeti-miivészeli

| Flosszas eldkeésziiletek ulan
tek meg a Bodor-kut épitését.

jlerveket Janko Gyula tandr, a miiszaki berendezést
loer Sandor, a mechanikai ipari szakiskola tandra ter-
vezle. Mivel az eredeti muzsikalt sohasem kottaztak le,
"'a Nemzeti Muzeum zenemtitaranak = gytijteményébal
W a ne Geza és Major Ervin orgonamiivészek kompo-
;naltak korhti szadmokat. Az eredetihez képest a tervek
vnviban modosultak.. hogy az immar villannyal miiké-
dé orgona orankent szolalt meg. Pénzbedobdsra, pedis
ebarmikor lejatszatt egy-exy révid reszietet Lavotta, Li-
hari és masok orgonara alirt miveibdl,

Fey.
ael*

Az ujjavarazsolt Bodor-kutat 1996 nyardn helyezték

‘iivembe,

:

A margitszigeti Bodor-kit a [f6varos kedvelt lAtva-
nyossaga voll, akar az eredeti Marosvasarhelyt. bs akdr
az eredeli — még egy évtizedet sem ért meg. A madso-
dik vilaghaboriban a kut is silyosan megronga‘ddoit.
Kesébb a Févacosi Tanacs ujjaépittetic. de hamarosan

lismet elhallgatolt. Pedig nemesak egy nagy magyar mu-

ax a

szaki tehetség emlékét Gr6kiti meg. hanem érdekes és

isokat latogatett latvanyossag Iehetne a Margit-szigeten,

fajda Pal

: ¢ Restaurant ° Cale |
7 08 8 Queen Street West at Portland
| Toronto, Canada
363-4171
A Continental Restaurant |
volt tulajdonosa ismét megnyitotta éttermét. |

Megérkezett Budapestrol a
kdzismert Balé Jézsef és zenekara,

akik hangulatos szérakozdst biztositanak
bardtainak, ismerdéseinek, vendégeinek.
Teljes italmérés, ingyenes parkolés a
restauranttal szemben.
Eskivéket, partikat, rendezvényeket
100 személyig vallalunk.

Hires, népszert konyhdjdbdl a
legfinomabb hazai ételekkel és
ételkilénlegességekkel szeretettel varja
‘kedves vendégeit és bardtait

:
N
3
¥i
wn
3
a
;
;
;
;
j

i

Cseszké Eszter és csalddja.

ER Sats RN AK te ERE € 6

Majus 26. és junius 25. kozott
Junius 26. és augusztus 7. kozott

Augusztus 8. és szeptember 4, kozétt

utan

NYUGDIJASOKNAK MAIS: 31. ELOTT

Sd

“BUDAPEST

unius 30, elott

az akkori vilagnak talan leggazdagabb vdrosaival. Kons: | Marianosziran a pléebanos bevezet a esupamozgas ee
tantindpollyal és Bagdaddal is kapesolatba keriiltek. Er-|barokk templomba és suttogé hangon mondja, hogy ¢z Sey vasam seme am amikor
refelé inkabb kereskedétevékenységet folytattak: vilték | palos templom volt és innen indultak az egyetlen ma- legkdzelebb Brassoba jovok.
észak értékes prémjecit meg a draga borostyankévet, s|gyar alapitdsu rend szerzetesei Censohowaba. Arra ké- beesiilettel megfizetem:
eserébe bizdnci brokdtokat, fémves kinal selymeket, ne-|sziillink — mondja emeltebb hangon —. hogy meghiv-
mes arab kardpengéket és persze aranyat, eziistét kap-|juk a lengyel Papankat ide, — hiszen hires kegyhelytk
ink. Ag arab kalmarok k6ziil is sokan felkeresték éketjinnen datalodik ...

-- ennek bizenysaga, hogy Gotland szigelén tobb mint | Aglan magunkra hagy benniinkel. A keronds Maria
80.000 arab dirhemet astak ki a régeszek. Az egyik sir |és a koronds Kis Jézus elétt, — aki a Bibliat tartja
bol egy kis bronz Buddha-szobor is elékeriilt, s ez azt a kezében és jobbjaval aldasos jidvézletet int, harman
jelenti, hogy arab kézvetitéssel még a tavoli Indidval diinnyégjik halkan: ,,Isten, hazankért térdeltink elot-
is kereskedelmi kapesolatokat létesitettek. | ted...”

| évigq tote we any
J ” T-tol

IKKA — TUZEX — COMTURIST — KOZJEGYZOSEG
HITELESITESEK —- FORDITASOK — VEGRENDELETEK
Turék — uflevelek — vizumok — hotelfoglalas — autobérlés

Yat .T we Res | 4 HIVATALUS MAGYAR UTAZASI IRODA
0 L U M . US T R AV FL #270 Spadina Ave., Toronto, Ont. MST 2G?

~~ fazt hogyan gondo'ja,
hatyam? — nézie meg ma- §
ganak a nem valamj biza- gj
lomgerjeszté atyafit a esa- §
pos. — Mi kiedet még suse J
lattuk! Ismeretien ember-
nek pedig nem adhatunk hi-
‘telbe italt.

Tel: (416) 595-81