1991. ‘ilius 13. Kk * NEW YORK: * NEW YORK NEWY YORK: * EW YORK NEW YORK: * NEW YORK* * “NEW YORK * EW YORK eT YORK * ni / Nagyaranya tamogatas Kézép-Eurépanak j jar, nema Szovjetunionak . ped gy: latszik, hogy. a NATO-nak sokkal ~ fontosabb | AZ, hogy - Admogassa_ Gorbacsovot, ~ mintsem hogy valamiféle biztonsigi | cernydt tartson Kézép-Eurépa télé. . ~ -Véleményem | szerint a ‘pyugatl desnokréct: aknak nem szabad beleartani magukat a szovjet PE | nyomissal? Vajon : a. . délszlay dllam nem ugyan- beliigyekbe. Kévetkezésképpen nem lehet cél, hogy barmelyik szovjet vezetdt tamogassak. AD szovjet belsé viszonyok tilsagosan ‘Gsszetettek ahhoz, hogy belejiik bonyolédjunk.. Nem télségosan dvatos ez. a politika? | - A szovjet belpolitikanak ma harom ténye- zdje van. Elészdr is rendkiviil stlyos a gazdasagi valsag. Masodszor hatalmi hare folyik kiilénbéz6 csoportok kézétt..S harmadszor teljesen dssze- kuszalodott a kézpont és a kéztarsasdgok viszo- nya. Ennek a harom témakérnek a taglalasaban az Egyesiilt Allamok nem meriilhet el. Azt kell tenntink, ami kdlcsGnésen elGnyés a Szovjet- unionak és az Egyesiilt Allamoknak és azoknak az orszagoknak, amelyek a ket” nagyhatalom kézétt helyezkednek el. | A k6ézép-eurdpai térség hiztonsdgarol beszél- getve sziikségszeriien felmeriil a kérdés, hogyan latja én Jugoszlivia helyzetét, az etnikai dsszecspasokat, a szétzildlédas folyamatat? ~ Egyetértek azzal a hdrom alapelvvel, amelyet az Egyesiilt Allamok_kifejtett. Vagyis, meg kell Grizni Jugoszlavia egyseget, de a kéztarsasigok Gnrendelkezési jogat is, s harmad- szor tartozkodni kell az eré alkalmazasatdl. Nyil- vanvald, hogy uj elrendezddést kell kialakitani a kézpont és a kéztarsas4gok k6zétt. A kéztarsasd- goknak énalloan kellene alakitaniuk politikajukat, —talan a gazdasagban és a kipolitikaban lenne sziikség egyeztetésre. -_ Nines valamiféle titkes amerikai doktrina, amely mindig a. status quo megérzését tartja szem eldtt? Sod ~ Az én véloritGayetn az, hogy az Egyesiilt Allamok a vilagnak sok térségében folytat kiil- politikat. S az adott téerségben mindig tobbet tudnak az adott helyzetrél, mint Washingtonban. Ha Jugoszlavia térténelmére gondolunk, azt mindig is az erészak jellemezte. S ezt nehéz Amerikaban megérteni. S mindaz, ami er6o- szakkal jar, sziikségképpen a mérséklet iranyaba tereli az amerikaiakat. Ugyhogy most azt mond- juk, egységes Jugoszlaviat akarunk, de nem eré- szakkal. Nem feltétleniil a jelenlegi status quét tamogatjuk, hanem uj konfGderacidt szeretnénk __ Tatni, ami mégisesak kiilénbség. /Fénntarthaté-e fugosslavia epysége Kis - “Stirling Gysrgy: Annak idején, amikor hazinkban még a kom- munizmus uralkodott, tobbszér is foglalkoztam az akkor még csak a baloldali emigraciébél és otthoni szamizdatos berkekbél jelentkez6 prébdlkozdssal, amely arra iranyult, hogy étvenhatot kisajatitsa a -kommunisték szaméra. Néhany nyugatra keriilt volt kommunista és hazai reformkommunista elv- baratok mindent elkévettek annak érdekében, ‘hogy lgy tiintessék fel az 1956-o0s dszi eseménye- . ket, mintha azok elinditasa kizdrélag a partveze- téssel és Rakosi médszereivel 1955-t6l egyre in- kabb szembekeriilt kommunista frék s mds intel- Icktuelek érdeme lett voina. Ezt elsésorban Nagy Imre és a martirsorsban vele osztozé kommunistak szerepének: tilhangstilyozasaval igyekeztek elérni - ebben élenjirt a volt prominens kommunista Mé- ray Tibor Altal szerkesztett périzsi Irodalmi Ujsdg ~, de mas titon-mddon is folyt annak szuggeréldsa, hogy a magyar forradalom tulajdonképpen nem volt m4s, mint a reformkommunistdk tijitémozgal- ma. Szeretnék kisajatitani Ezzel a nézettel mar akkor vitaba szalltam, hi- szen aki azokban a napokban-otthon élt, az tudja, hogy a forradalmat nem kommunista szerkeszték és a partvezetéssel meghasonlott funkciondriusok csindlték, hanem a magyar nép, a pesti srdcok, a Szabé bdcsik, a Ponpgracz Gergék és a Szigethy Attilék. Nagy Imre és kére, az els6 miniszterel- ndksége, 1953 éta kériilitte dsszeverédbtt kommu- nisték - akiknek érdemeit a szellemi elékészités- ben, a légkér megteremtésében senki sem vitatja - nem a forradalom élén haladtak, nem vezették a _népmozgalmat,. hanem az események sodorték magukkal éket, némelyikiiket olyan szerencsét- lentil, hogy az életiikkel kellett fizetnitik érte. De amia szellemi elékészitést illeti, azt torzité optikan At ltjék a mai, tobbségiikben reformkommunista térténészek. Annak ugyanis, hogy csupa kommu- nista nevet taldlunk az [részivetségben és sajté- berkekben ldzad6k kézétt, egyetlen oka volt: az orsz4g szellemi életében akkor mar mds nem jut- hatott szerephez, csak aki piros p4rtigazolvanyt hordott a zsebében. A tébbiek bérténben vagy ki- telepitésben tengédtek, esetleg kubikoldssal vagy gyari munk4val keresték a kenyerliket; ugyan mi- yen forumon hallathatta volna a szavat azokban az dltézi nk! 21 Vaughan Rd. Suite arra as ‘térténelmi forduldpontra jutott-e_ el, ~ amelyr re példdul Magyaro orszag, Cschsrlovikia . &s Lengyelorszag. eljutott 1989-ben? —~ Két évvel ezeldtt minden egyes orszigban kiil6n-kiil6n forradalmak zajlottak le a kommu- nista uralom és a kiilsé befolyas ellen. Nem egészen ugyanez a helyzet Jugoszlavidban. Van- nak hasonlosagok és eltérések. Ha Jugoszlavidt egy orszagnak tekintjiik, akkor azt mondhatjuk, hogy a tébbség az egység mellett van, ez sziik- ségképpen kévetkezik Szerbia dominanciéj De Szlovénidban és Horvatorszagban a tabbség a a fiiggetlenséget kivanja. Osszetarthatja- e Jugoszla- viat a kiilsO6 nmyomas? Nem, csak Jugoszlavia népei hozhatnak ilyen déntést. A kiilféldi orsza- pok csak azt hangoztathatjak, hogy ellenzik az ero bevetését, megvonhatjak a segélyeket, esetleg nem ismerik el az Uj koztarsasigokal, de ezen tul aligha mehetnek. Beszéltiink mar az amerikai kiilpolitikarél. Nem gondolja, hogy Kizép-Eurépa valamiféle azonossagi valsaggal kiizd? Washingtonbdl nézve nines is mindig kiilonbség a Szovjetunié és Kelet-Eurépa, — illetve sziikebb térségiink régidi kzitt. | = Ez valéban igy van, az elmult negyven évben az amerikaiak ugy tekintettek erre a vidékre, mint amely kommunista elnyomas alatt all. Most a tanulas folyamata kévetkezik. En ugyan tanulmanyoztam K6zép-Europat, de nem mondhatnam, hogy mindent tudok errél a tér- ségrél. Az amerikai sajtonak is ra kell ébrednie arra, hogy Kelet-Kézép-Eurépa problémai semmi- képpen nem azonosithatoak a Szovjetunidéval. Genscher német kultigyminiszter is ellatoga- tott Belgradba a minap. Vajon milyen szerepe lehet Németorszdgnak az. Gj Europaban? | ~ Ez rendkiviil érdekes helyzet. Eldszér harom kiiliigyminiszter utazott Jugoszlaviaba az Europa Kézisség képviseletében, amelynek persze német- orszag is tagja, s nyilvan beszéltek Genscherrel is. Azutién Genscher is megjelent és azt mondta, hogy 6 az eurdpai biztonsagi értekezlet nevében. j6tt. De ezt az értekezletet Gssze sem hivtak. Tehat nem is adhattak tanacsot Genschernek, ‘hogy’ mit tegyen. } Mindez azt at jelzi, miként { tudjak Az igazi martirok idékben egy nemkommunista értelmiségi? A nyolevanas évek derek4n, mikor a virés csil- lag még magasan 4llt hazdnk felett, de mar lefelé hajlott az fve, hazai és emigrans kérékbdl egyarant jelentkeztek hangok, melyek ’56 rehabilitasdt ké- vetelték a hatalomtél. Akkor batorkodtam meg- jegyezni: ha ez bekévetkeznék és a rendszer jé6- sz4ntabél rehabilitaind Nagy Imrét - mint ahogy rehabilitalta péld4ul Rajkot és tarsait -, az a furcsa helyzet allhatna el6, hogy a hatalom is linnepelné a "mi" forradalmunkat és dialektikus médon min- tegy magdénak vallhatnd, kisajétithatnd azt. Vé- giilis megtértént a forradalom rehabilitél4sa - per- sze nem Kaddrék részérél, mert 6k a térténelem szemétdombjara vettettek - és a bukott rendszert felvalté6 Gj emberek eldszér megadtdk a végtisz- tességet Nagy Imrének, majd helyére tették magat ’56-ot is. Am kiilénés médon majdnem azt kell latnunk, amitél még a p4rtdllam virdgzdsa idején tartottam: Otvenhatot a volt kommunistak iinnep- lik, 6k hivatkoznak ré, 6k kutatjdk részleteit, ha valahol ’56-ré6l tartanak ankétot, az ott megjelentek kézétt alig taldlunk mdst, mint hajdani kommu- nistat és ha koszortizds van, 6k dllnak az elsé sor- ban. Csaknem ugyanott vagyunk hat, ahol lennénk, ha a sors még ad par évet Kadarnak és 6 kény- szeriil arra, hogy rehabilitdlia Nagy Imrééket. Ot- venhat kisajatitasdn ma is szorgalmasan dolgoznak azok, akik valamikor egy parthoz tartoztak Kadar- ral... Az étvenhat kisajatités4ra irényulé igyekezet mellett még mdsik tendencia is megfigyelheté a hazai sajt6ban: minden, ami 1955/56 elétt tartént a kommunista uralom ellen, annak elhallgatds a sor- sa. Teljesen hattérbe szorul annak az ellendlldsnak a térténete, mely 1945 utdn folyt az orszdgban, amellyel a magyar nép a német megszéllast felvalté szovjet uralom elsé percét6l megmutatta, hogy nem kér a kommunizmusbdl. A mai demokratikus Magyarorsz4g idészémit4sa 1956-t6! kezdédik és a rendszer térténészei legfeljebb 1953-ig, az elsé Nagy Imre kormany megalakuldsdig hajlandék visszamenni, ami végeredményben nem volt més, mint a parton beliil megkezdédétt elsé reformkom- munista kfsérlet a terror mérséklésére és a dik- tattira konszoliddlaséra. Ami polgéri ellendllds 1946/47, Rakosiék nyilt hatalomra térésének kez- dete és az dtvenes évek, a rémkorszak kiteljese- dése k6zott volt, azt mély esend veszi koriil. . 201, , Toronto, Ont. (folytatés az 1. oldalrél) az eros orszagok félhasznalni az “eurdpai bizton- sagi értekezletet és ez bizonyos értelemben zavart is kelt. Ez a kettésség nem is tarthaté fenn. Vagy az EK-nak kell cselekednie, vagy ez EBEE-nek. Nekem mindig is az volt a véleményem, hogy az eurdpai biztonsagi rendszer foglalja magaba a gazdasagi kérdéseket, az emberek szabad aram- last, a kornyezetvédelmet, de a kifejezetten bizton- ; sagi kérdéseket mashol kell kezelni, vagy az EK- ban,.vagy a NAT O-ban, vagy az ENSZ-ben. Mi lehet az ENSZ szerepe az uj helyzetben? Meg kell-e. valtoztatni a Biztonsdgi Tandcs feldllasdt? Milyen tanulsagokkal szolgalt az Irak elleni haborti? | ~ Ami az utdbbit illeti, az rendkivili helyzet volt, mind a Szovijetuniot, mind Kinat belsd valsag feszitette, Franciaorszagot a német egye- siilés aggasztotta, tehat a BT minden Aalland6 tagjanak megvolt az oka arra, hogy az Egyesiilt Allamokat tamogassa. De ez egyben arra is utal, hogy az ENSZ, illetve a Biztonsagi Tanaes igen hatékonyan mtikodhet. Személy szerint én azzal a gondolattal is eljatszom, hogy Japannak és Németorszagnak a BT dllando tagjava kellene valnia, s csGkkenteni kellene a vét6 erejét, vagyis, valamiféle mindsitett tébbséggel is lehessen— ‘dOntést hozni. Nem tart aftél, hogy Németorsz4g, amely jobban ismeri Kézép-Eurdépat, komoly verseny- tarsa lehet az Egyesiilt Allamoknak ebben a térségben? _ ~ Nem félek ettdl, a legjobb az lenne, ha ez az epészséges gazdasagi vetélkedés Kozép-Europa fejlddését mozditana el6. A problémat inkabb a t6kehianyban latom, s nines olyan orszag, amely egyediil képes lenne a gondokat megoldani. Elégedett az amerikai ‘Gimogatéssal Kozép- Eurépanak? — Nem. S ujfent Je kell szOgeznem, hogy nem vagyok hive a Szovjetunio hosszti tava segélyezeé- sének. Kézép-Eurépanak van ilyesmire sziiksége. Magyarorszagon néha tigy érezziik, hogy a huszonkettes csapddjdba estiink bele, éridsi teher az eladésodas, de hiteleinket nem litemez- ziik at, nehogy elriasszuk a kiilféldi tékét. ~ A nemzetk6zi adossagvalsag oriasi problé- . may:¢ : en /‘azt t hiszeims : noey.8 AZ: z adossagot : azonban — nagiainitban pr a vedlett volt reform. kommunisték,. akik irdnyitjak a sajt6t és kedviik szerint manipuldlhatjak a kézvéleményt. Ezekben az években - 1945 és 1953 kézétt - még Raékosi szekerét tolték. és aktiv tagjai voltak annak a Moszkvabél irényitott bolsevista biinszivetkezet- nek, amely a nemzeti Magyarorszag ténkretételét kapta feladatul. Ertheté hat, hogy ezek az urak nem szivesen gondolnak vissza azokra az idékre és i- gyekeznek elfelejteni mindent, ami akkor tértént. Legfeljebb a - Marai Sandor szavaival élve - a kom- munista banda-harcokra. emlékeznek, mert azok kdziiliik ‘is tébbeket érintettek s megprébdlnak 4l- dozataibé6l mértirt csindlni. Pedig ezeknek semmi kéziik sem volt a magyarséghoz vagy a nemzet énvédelmi harcdhoz, amit a “felszabadulds" pilla- nat4tél fogva a kommunista uralom ellen folytatott. De ennek-1956 elétti torténete nem illik bele az tj magyar vezetés koncepcidjéba. A mai “establish- ment" legtébb tagja még nem is élt akkor, aki meg élt, azok kéziil senkirdl sem tudjuk, hogy 1956 elétt szembement volna a kommunistékkal. Anndl tébb- | rol tudjuk viszont, hogy szivvel-iélekkel tamogatta a partot. Lassuk, amirél eddig nem irtak Aki azt allitja, hogy a reformkommunistak voltak az elsOk, akik birélni merték a pdrtot s igy az 6 érdemiik a forradalom kirobbandsa, meghamisitja a tényeket. Otvenhat elézményei nem ‘DO-ig, de mabe csak nem is '53-ig nytilnak vissza, hanem sokkal korébbra. En Csonka Emil Alldspontjat fo- nete" cimii munkdja eldszavaban fogalmaz meg: a forradalom '56-ban robbant ki, de jéval kordbban kezdddétt, valéjaban akkor, amikor az els6é szovjet katona atlépte a Karpdtok gerincét. A nemzeti el- lendllés, ha nem is szervezett formdban, de | 1945/46-tdl kezdddétt és elsdé léthat6 jelei a Kis- | gazdapart 1946 tavaszi Gncsonkitdésa, majd a Ma- ~ talilékonyan, is ‘fel Iehet haszndlni arra, hogy - ~ példaul — elémozditsak a privatizaciot. Gorbacsov | a hetek vendége lesz Londonban, | mikézben a magyar, a csehszlovak és a lengyel vezetdk attél tartanak, hogy a Szoyjetunié sepélyezése Kézép-Eurépa kardra mehet végbe. _ = Szerintem nincsenek meg a feltételek arra, hogy a Szovjetuniot nagyaranyu tamogatasban ré- szesitsék, humanitarius segélyekrdl, egylittmikd- dési megallapodasokrél $z0 iehet, de masrél nem. S mi lesz azzal a reformprogrammal, amely amerikai segitséggel késziilt Moszkvanak? _-~ Ez nem egyéb szellemi tornanal. Teljesen irredlis, Gt évre szol, de a Szovjetunidban nincs senki, aki ennyi idére barmiféle kételezettséget vallalhatna. | Mégis, mit tehet az Egyesiilt Allamok, hogy Kozép-Eurépa kildbaljon gazdasagi és pénziigyi valsagabdl? ~ Nem vagyok kézgazdasz, de Gndknek az a problemajuk, hogy miasodosztalyd termékeket szallitottak a Szovjetunionak. Ha ez folytatédik, akkor nyilvanvaloan nincs megoldas. De ha a szovjeteknek amugy is kemény valutat kell ad- niuk az arukért, akkor elsdosztdlyi dolgokat vesznek meg, s ha 6ndk ilyen feltételek mellett versenyképesek maradnak, akkor nyilvan Nyuga- ton is talalnak vevOket. A lényeg tehat a gazdasag korszertisitése. § mivel a kézép-erudpai allamok kicsik, a kormanyok viszonylag stabilak, s a népek a demokracidra, a piacgazdasagra szavaz- tak, nem latom be, miért ne dolgozhatna ki az Egyesiilt Allamok és az Eurépai Kdzdsség atfogd programot ezen orszagok felemelésére. Utolsé kérdéstink nem politikai. Tudjuk, hogy on nagy futballrajongé, s egyik szervezéje a kivetkezé vilagbajnokségnak, amelynek szin- helye az Egyesiilt Allamok lesz. Nem {él egy bukastél e sportag viszolylagos népszeriitlensége miatt? ~ Egyaltalan nem, ugyanis, amikor az olim- piai jatékokat rendezték nalunk, akkor a legtébb nézot éppen a labdarigas vonzotta. Harom- millioan valtottak jegyet 35 meccsre. A vilag- bajnoksagon 54 mérkdzés lesz, s legfeljebb a kevésbé ismert csapatok nézécsalogaté erejében csalodhatunk. Azt remélem azonban, hogy nehany szabalyt addig meg tudunk valtoztatni, s igy a jatek gdélokban gazdagabb lesz..Hogy ne titkoljam, milyen idds vagyok, én még lattam a magyar csapatot jatszani a 30-as és az S0-es években is. S bizony akkor sok gdinak Griil- hettem. Most a. brazilokat, szeretem. napjaink kézszerepldi kéziil, akik buzgén segitet- tek Rakosinak dsni a nemzet sirjét, ma pedig méar- kés demokratékként Otvenhat kisajdtitdsén mun- kalkodnak, legkézelebb még érdemes néhany szét szolni. Buinds a biro Az Egyesiilt Allamok térténetében dllitélag eld- szér taldltak biindsnek megvesztegetés vadjaban szivetségi birdt. A 60 éves Robert Collins bird és ‘tizlettarsa , John Ross a bizonyitékok szerint pénzt fogadott el azért, hogy csékkentse a koraébban ka- bitészer-csempészésért elitélt Gary Young itéletét. A bfrét emellett ésszeeskiivésben és a birdésdg munkdjanak akaddlyozdéséban is btinésnek taldl- tak. Collinsék biintetése akar 25 évi fegyhdz és 750 ezer dollar pénzbirsdg is lehet. Az eset emellett faji jellegti nézeteltérések kiindulépontja is lett: a meg- kent biré ugyanis fekete bérii, s esete Iehetéséget adott hivatalnok fajtérsai szimdra ahhoz, hogy bi- raljak a szévetsegi kormanyt, | ELTULAJDONITOTT VAGYON MAGYARORSZAGON? A Magyar Orszdgydilés 1991. juinius 27-i dlésén| |alkotmanyellenesnek nyilvanftotta az 1949. juinius| |8-a utdn hozott Allamositési jogszabalyokat. A kér-| térités un. karpétlasi jegyek form4jdban térténne, |amelyek ingatlanra valthatéak. Az igényléknek az] ligénybejelentéssel egyiitt dokumentdlniuk kell] | volt tulajdonosi jogukat. Az igénybejelentésre né-| [hdny hénap 4ll majd csak rendelkezésre, a tor- ivény hat4lybalépése utdn. gadom el, amit "A forradalom oknyomoz6 térté- | Fentiekkel kapcsolatosan tovabbi informaciét, |tandcsot és elsésorban segitséget Catherine Bocskor iigyvédi irodajan keresztiil kaphat a (800) 786-6038 (ingyenes) telefonszimon gyar kézisségi Ssszeeskiivés ugyanez év karécso- -——— nyan megkezddédétt letartéztatdsai voltak. A nyu- | gati demokrdcidk normélis mércéjével mérve per- sze sem ez, sem az utana kévetkezdk nem voltak | dsszeeskiivések, mert térvényes eszkézdkkel a- | kartak megvaltoztatni a rendszert és utjtdllni a | kommunizmusnak, dm mindez semmit sem von le jelentéségikbdl és térténelmi szerepiikbél. Minderrél most nagyon kevés szé esik otthon, | aminek okait fentebb mér vazoltuk. Arré! azonban, hogy azokban aZ idékben hdnyan voltak olyanok | . | Vezérképviselet: 6G 2N2 Kéltéziink! Most mar vehet | | tulajdonjoggal lakast, hazat | Magyarorszagon, a Retur Realtyn keresztull | Uj cfmtink: 130 Madison Avenue, 4th floor | New York, NY 10016 | Tel: /212/ 695-2245 Este: /212/ 684-2175 RETUR REALTY CORP.