/ Magyarorszaggal Tk kapcso latban allo iizletemberek figyelem!!! vagy azok a cégek, akik szeretnénck magyar- | | | orszagi vallalatokkal kapcesolatot teremteni. Hirdessenek a -168 Ora- — cimd kézéleti hetilapban Erdeklédni a MAGYAR ELET kiad6hivatalaban } 221 Burbank Dr. Willowdale, Ontario M2K 1P5 Tel: 733 - 4345 | A 168 ORA-t minden héten legalabb fél- | | millid6an olvassék, mint Magyarorszdg leg- | tckintélyesebb hetilapjat. A -168 ORA- minden MALEV jaratokon ki | | lesz osztva, és ami a legfontosabb az iizlet- emberek szdmara, hogy minden 4 és 5 csil- | lagos szallodaszobaban- megtalalhatjak a | 68 ORA-t, mint "k6telez6 olvasmanyt". Pannonia Kényvesbolt Christie, Agatha: Orak (krimi) fve $ 9.90 Marai Sandor: Egy polgdr vallomdsai (regény) kve $ 29.80 Szabé Magda: A’pillanat (tért.regény) _kve $ 12.90 Guldcsy Irén: Férgeteg (tdrt.regény) Horthy Miklés: Emlékirataim fve $ 15.50 Trockij, Lev: Eletem fve $ 24.50 | Kérjik, hogy arendelésnél vegye figyelembe a 7% | | GST-t és kiildésnél a 10% postai és kezelési kélt-] | ségeket is! : A legfrisebb magyarorszagi lapok és magazinok nagy valasztéka! VIDEO KOLCSONZO KLUB! CIM: 472 Bloor St. W., 2-nd floor . Toronto, Ont. LEVELCIM: P.O. Box 1017, Station B, Toronto, Ont., MST 2T8 TEL: (416) 535-3963 | Szenzaciés mUsor a ‘Budapest Diner-ben Megérkezett BudapestréI _ Farkas Balint Kfséri: Fabian duo Fabian Janos ¢s Fabian Laszlé 778, St. Clair Ave., W. Toronto Teleton: (416) 653-0207 Taljes Haiméréai Nyltva de. 11-18! diel 4-Ip, vasémnap a6il 12-151 este 10-ig, héttin zarval Szeretettal varjuk régi ds UG] venddgelnket Remeel Marika és onside | Uctet- Hlet- -. Auté - Tiiz- Betirés lopas - betegség - baleset - vagy bérmilyen més BIZTOSITAS DR. TELEKES LAJOS | Alapitva 1955 - ben , | Clm: 29 Gervais Dr., Suite 204. Don Mills, Ont. | M3C 3L9 : ( Kozel az Eglinton Ave. E. és Don Mills Rd. sarokhoz ) Telefon:446-7423 | | MAGYARORSZAGON ELOSZOR! | VASAROLHATNAK ESZAK-AMERIKAI AUTOKAT! Minden tipus automata és légkondiciondléval felszerelt (airconditioned) Most mar nemcsak keleti gyértm4nyd autékat kiildhet rokonainak, baratainak, hanem szebbnél-szebb AMERIKA! AUTOKAT, sot vasarolhat Magyarorsz4gon is! || FORINTERTIS,DOLLARERTIS __ || | | VASAROLHAT!AZONNAL ATVEHETO! | | F ORD FESTIVA 1 3 literes _ | FORD ESCORT | 2-4 ajtés és Wagon FORD MERCURY TRACER FORD MERCURY TOPAZ FORD PROBE 1,9 literes 1,9 literes 2,3 literes | 2,2 literes | OK | Minibuszok, teherauték, haszonjar-mivek, nagy valasztékban FORD, MERCURY, SABLE, GRANI MARQUIS LINCOLN CONTINENTAL tipusok — MAGYAR ELET Stirling Gyérgy: | AJelcin - (folytatés az 1. oldalrol) Mindegy, hogy ki, csak mast mondjon Mert Jelcin kétségkiviil iigyesebben politizal. A népszeriiségét leginkébb megalapoz6 hiizdsa az volt, amikor tedtralisan kilépett a kommunista part- bdl és ezzel megtagadta addigi miltjat, elhatdrolta magat a hatalomtél. Ez koriilbeliil arra az idére esett, amikor Gorbacsovval tértént els6 konfron- ticiéja utan egyiddre hattérbe szorult és tigy tiint, végleg derékbatort politikai karrierje. Ehhez tudni kell, hogy Gorbacsov és Jelcin kezdetben fegy- vertarsak voltak és a partban ugyanahhoz a kérhdz tartoztak. Aztén hirtelen megvdltozott: ma mar kédbevesz6 okok miatt Gorbacsov ejtette Jelcint - talan mert megsejtette benne az egyetlen rivdlist -, mire Jelcin kitiinéd taktikai érzékkel a reformok hirdetésében rdlicitalt hajdani partfogdjara, s par hénap alatt visszakiizdétte mag4t a moszkvai part- bizottsdg élére. Akkor mar nagyobb témegek 4ill- tak mégétte ahhoz, hogy Gorbacsov nyiltan ujjat mert volna hizni vele, de a hattérben ott "firta", ahol tudta. (Péld4ul a mostani vdlasztdés eldtt a kommunista sajt6 mindenképp igyekezett lejdratni Jelcint és olyan képtelen hireket terjesztett rédla, hogy maffids, valutd4zik, stb.) Am a jelek szerint mindez csak haszndlt Jelcin- nek, azon egyszerti oknal fogva, hogy a valaszték, akiknek elészir adatott meg, hogy szabadon vok- solhassanak vezetdjiikre, tigy érezték: aki nem jéa kommunistaknak, akit a Pravda szid, az biztosan az 6 emberiik. Jelcin mégétt pedig ekkor mar allt egy nyilt valasztassal elnyert siker, az orosz parlament elndksége. Ez is sokat nyomott a latba, ugyanakkor til révid idétartamd volt ahhoz, és féleg nem jart olyan tényleges hatalommal, aminek gyakorldsa sorin Jelcin elkévethetett volna barmilyen bak~ lévést vagy sikertelenségével eljdtszotta volna a belévetett bizalmat. Mert Gorbacsovnak ez a te- hertétele vele szemben: az 6 reformpolitik4j4ban ami még csak papfron létezik, mar csalédott a nép és nem tud hinni semmiféle biztatésnak, ami a Kremibél jén. Jelcin kihasznalja ezt a lélektani pil- lanatot és sziintelentil kritiz4lja a reformok lasst- sdgat, a kézponti kormany tehetetlenségét. Most mar csak tettek kellenének Persze, aki még kiviil van a tényleges hatalom sincain, annak mindig kénnyd kritizdlni. Kérdés, megvélaszt4sa utén tud-e' iajd éredményeket fel: - - cs6nakjaik orrat az igéret foldjének szdmité Olasz- mutatni Jelcin? A populista politikusoknak ez dlta- l4ban nem erés oldaluk. Egy kis demagégidért soha nem mennek a szomszédba és a témegek elétt kivivott népszertiség szarnyain néha til ma- gasra emelkednek, magasabbra, mint ahonnan a realitisok és a napi problémak j6l létszédnak. Jel- cin elsé szavai a valasztés megnyerése utan O- roszorszég jjasztiletésének sziikségességérél szdltak és arrél, hogy 1992-re mar fejlédést remél. A bizalom most rendkiviil nagy az irényban, de ezt elsésorban a kézhangulatnak és nem’ Allamférfiti adotts4gainak készénheti: a kommunizmusbél ki- Abréndult, mindentél megcsémGrlétt orosz népnek jOhet akdrki, csak mdst hirdessen és ne a marxi- lenini tanokat. Jelcin rétermettségét a kdvetkezé évek tettei fogjdk igazolni, amikor mint a Szov- jetunid legnagyobb, Hegnépesebb, leggazdagabb NTE TEMNAFIONAL | | Herald ade. (folyt. az Tribune Loldalrél) “Miként nyijthatna a Nyugat hiztonsagerzetet a kozép-eurdpaiaknak? Ez ugyanis hallgatélagosan feljogositia Moszk- vat arra, hogy feliigyeletet gyakoroljon Romania barmely kollektiv biztons4gi rendszerhez valé ké- zeledése tigyében. A garancidk, kétoldalii vagy tébboldali targya- lasok titjan jOyjenek létre, ne foglaljék magukban kiils6 hatalmak agresszié esetére vonatkozé auto- matikus cselekvési kételezettségét. De alapot nytj- tanak ilyen reagdldsra, s ennek eldfeltételezése ténylegesen hozzdjdrul az agresszié elrettentésé- hez. A negativ biztonsa4gi biztositékok nyitva tartandk a kézép-eurdépai orszdgok vdlasztasi lehetdéségeit. Nevezetesen e tekintetben, hogy szorosabb kap- csolatokat éhajtanak-e akdr atlanti, akér eurdpai sz6vetsépi intézményrendszerekkel. Hiszen, ami ma nem kivdnatos vagy nem tandcsos, az holnapra lehetségessé valhat. Végill a negativ biztonségi garancidk elkeriil- hetévé tennék, hogy az ij demokraécidk magukra hagyatva mintegy "négyszemkézt" maradjanak egy bizonytalan Szovjetuniéval, Ez csupan az egyik, de aligha lényegtelen hoz- zajarulds lenne Kézép-Eurépa biztons4gdhoz. Az tj demokracidkban sziilet6 gazdasdgi és politikai plu- ralizmus meghatdrozé jelentéségd biztonsdgi té- BORISZ JELCIN (és még folytathatndnk a leg-eket) els6 embere megmutathatja, mit tud és bizonyithat. Ami nem lesz kOnnyd, mert a "nyersanyaga" ugyanaz, mint Gorbacsové: a minden tijra lassan, nehézkesen rea- g4l6 és az eurépai munkatempétél elmaradt orosz nép, amelyet a kommunizmus leszoktatott az 6n- allé6 gondolkoddsrél, Réad4sul olyan visszahtizé e- rék hatasdnak van kitéve, amivel a régi rend még mindentitt poziciéban levé emberei igyekeznek le- lassitani, meghiisitani a reformokat. Ember le- gyen a talpin Jelcin, ha itt produkdlni akar! a névy-visszavaltoztatds meghitsitasa érdeké- eg 3. oldal Egy biztos: a ‘iker, arnit ezen a ‘torténelmi j je- | lentéségfi vdlaszt4son elkényvelhet, nagyon imp- ressziv. A kézel 60 szdzalékos végeredményt ak4r- melyik nyugati politikus megirigyelheti és a két nagyvarosban, Moszkv4ban és Leningrédban elért 70-80 szazalék is Snmagéért beszél. Jelcin a varosi értelmiség és az ipari munk4ssag elétt igazdn nép- szerii, ami jellemzé a populista politikusokra: a vidéki lakossd4gra kevésbé tudnak hatni. Figyelem- remélté a két emlitett nagyvdros - a régi és az Uj f6varos - polgarmestereinek gyézelme is: mind- ketté Jelcin embere és ennek megfeleléen 6ridsi tébbséggel futottak be. S a réadd4s, a pont az I-re: a hajdani cari f6vdros népe csaknem egyhangilag a régi név, Szentpétervér mellett tart landzsét. Ami Gorbacsov személyes veresége is, hisz’ el6zé nap irt nagy cikket a Pravddban arrél, hogy semmi sem indokolja a varos nevének megvltoztatdsat... - Es mindez mély benyoméast tett a Fehér Hazra is, mert az eddigi tartézkodds utén Bush a héten taldlkozik Jelcinnel. Hidba, a tények és eredmények eldtt meg kell hajolnia: a Jelcin-jelenség hatdsa al6l még az amerikai elndk sem n vonhatja ki magat. (Folyt. az 1. oldalrél) kében szereplé romé- ben. Hiszen elvégre pré- fétajuk emlékének meg- mentésérél volt sz6. Es emilitstik meg, hogy ma- ga Gorbacsovis sziiksé- gesnek tartotta, hogy ki- 4lljion a Leningréd név mellett, ezt irvan két nappal a szavazas elétt a Pravddban: "1924-ben, a mdsodik tandcskong- resszuson az egész or- sz4g akaratinak kifeje- zéseként valtoztatték a varos nevét Leningrad- ra. Ez igazsdgos déntés volt és meggyézddésem, hogy most sem erkdlcsi, sem politikaialap nincsa Gorbi menthetetleniil le- maradt a térténelem vo- natarél, haa sztaliniidék tandcskongresszus4nak déntését igazsdgosnak és az orszdg akaratanak tekinti még ma is. VERFURDO Legalébb sz4z tamil lazad6 és 21 kormanyka- tona vesztette életét az Eszak-Sri Lankai Vavu- niya kérzetében dilé he- ves tlizharcokban. A hadsereg egységei to- vabbi nyolc gerillat dltek meg az orszag keleti ré- szén talalhaté Batticaloa megvaltoztatésdra. "___- kéorzetében, Ellenzéki Csonakkal Olaszba Nem sikeriilt kitérniiik a nyomorbél azoknak az albanoknak, akik az utébbi napokban fordftott4k hon felé. Réma tigy déntétt, hogy. visszazsuppolja azt a 680 menekiiltet, aki az utébbi napokban érke- zett hajékon, illetve rozoga tutajokon és birkdékon Olaszorszdgba. A bevandorlasi miniszter utasitasé- ra a hatés4gok azt sem engedték, hogy az albénok partra szdlljanak. Az elkévetkez6 napokban bérelt kompokra teszik éket, amelyek visszaviszik a me- nekiilni vagydékat szill6foldjtikre. A szikhek nem birnak magukkal A nyolc éve tart6 szikh lazadds eddigi legstilyo- sabb két merényletét kévették el szélséséges fegy- - veresek az indiai Pandzsdb dllamban. Hetvennégy ember életét vesztette, és tébb mint szdz megse- besiilt. A merényleteket Ludhijina varos kdzelé- ben két vonat ellen hajtotték végre a szikhek. Mind- két esetben valaki meghizta a vészféket, majd fegyveresek golyézaport ziditottak a kocsikra. A merényletek célja az esedékes pandzsabi vdlasz- taésok megzavardsa Iehetett. Szdmos, az 6ndllé szikh dllam létrehozdsdért szélséséges eszk6z6k- kel fellépé szikh csoport bojkottalja a szavazdst, és szabotazsakciékat helyezett kildtasba. Nyilvanos kivégzések Szaud-Ardbidban az utébbi hetekben tizenhat embert fejeztek le nyilvanosan. Az Amnesty Inter- national emberi jogi szervezet a szaudi kormany- | hoz intézett levélben tiltakozott a kézel egy évi sziinet utan felijitott gyakorlat ellen. Az iszlam | térvénykezés alapjin elrendelt nyilvanos kivégzé- | seket az 6bdlh4bord idején sziineteltették, majus vége é6ta azonban kiilénbézé varosokban 16 embert fejeztek le a nagy nyilv4nossdg elétt a pénteki ima utan. Az Amnesty International szévivdje felhivta a figyelmet arra, hogy az iszlaém birésa4gok itélete | tébbnyire kizdrélag a gyanusitottak vallomdsdn ala- \ueees pul, amit viszont sokszor erészakkal csikarnak ki | beldliik. soigok sohasem vltak az eurépai stabilitds for- rasiva. Az eurépaiak azonban nem témaszkodhatnak kizarélag megeléz6 rendszabdlyokra biztons4gu- kat illetéen. Mindaddig sziikség lesz az elrettentés . | és a konfliktuskezelés katonai és politikai eszkéz- taréra, ameddig a konfliktusok okai fenndlinak a Kézel-Keleten, a Szovjetuniéban, a Balkdnon. Arrél parlamenti kildéttség, illetve parlamenti nyo- mozécsoport érkezett a kérzetbe, ahol a kor- manycsapatok allitélag 150 artatlan tamil polga- ri személyt lemészarol- tak a milt héten. Egyes értestilések szerintnégy szemtantija volt a késes és léfegyveres témeg- gyilkossdgnak. Emiatt tébb mint 3000 ember menekiilt az 6serdébe. NEM TUL HIZELGO A Gazeta Wyborcza lengyel lap Romdnidré! sz6l6 "Mint magyar a ro- — madnnal" cimi cikke ké- riil tovabb gylirtiznek a hullamok. George Ser- ban, a Temesvar Tarsa- sag elndéke, akit a len- gyel tjsa4gir6 a cikkben megsz6laltat, felszdlitot- ta Adam Michnik fészer- kesztét, hogy vagy bizo- nyftsa lapja llitdsait, vagy: sajtépert indit elle- ne. Serban kijelenti, hogy a cikkben foglal- takkal szemben 6 nem a- dott nyilatkozatot a len- gyel iijsdg tuddsitéjanak és sérelmezi, hogy az meg nem nevezettroma- nok szdjaba ad a roman népre nézve sért6 mon- datokat. Tébbek kézt 1- lyeneket: "gondolkoda- sdban elmaradott, mive- letlen és nem ismeri a demokratikus hagyoma- nyokat." George Serban sérelmesnek tartja, hogy a lengyel lap cik- nok vagy szélsdségesek vagy nevetségesek. Sze- rinte roman embertdl nem szarmazhat a kévet- kez6 megallapitas: "Ro- manidban le kellene mé- szdrolni minden négy é- ven alulit és 20 év miilva a miiveletet meg kellene ismételni. Csak az ezu- tin kévetkezé nemze- dék szabadulhatna meg a lelkében meggydkere- zett nacionalizmustdél és az Onkényességre vald hajlamtél.” A lengyel ty- sig megallapitasai valé- ban nem ttl hizelgdck... BAKER MOST EUROPABAN Baker amerikai kiil- ligyminiszter Berlinbe utazott, ahol résztvesz az ig ynevezett Helsinki-or- sz4gok kiiltigyminiszte- reinek konferencidjan. A Helsinkiben 32 orszig altal aldirt Eurépai Biz- tonsfgi és Egylittmiké- dési egyezményhez most csatlakozni kivan az eddig kiviilmaradt Al- bania is. Ennek megbe- szélésére és az albdn gazdas4gnak nydjtandé segitség részleteinek tisztazdsdra Baker Tira- ndba is elldtogat, majd onnan Jugoszlavia felé tesz révid kitérdét. Baker elsé feladaténak tekint, hogy meggyézze Ju- goszlavia széthtiz6 ve- zetdéit, mennyire fontos a. soknemzetiségi orszag egységének megérzése. Bécsbe, Budapestre és mas europai varosokba ' . e konok kihozatala | IKKA Orszdgos féképviselet _DEVIZ. Kézponti befizetéhely \SZAMLA Kézjegyzoség “Grokségek, végrendeletek, forditasok, hitelesitések, re ity -myugal ugye k intézése ren. Ha pénzligyl tamogatds, vagy a Nyugat-Eu- répaba iranyulé kézép-eurépai export irdnti nyi- totts4g hidnydban, avagy az EK-rendszerhez vald csatlakozds iigyében tanusitott tilzott tartézkod4s miatt kudarcba fullad a reform, akkor ennek vala- mennyien biztonsdgi téren fizetjiik meg az drdt. Szegény, ‘hdborg6, elégedetlen kézép-eurdpai- or- nem is sz6lva, hogy a biirokratikus menetrendtél fiiggctleniil barmikor felmeriilhetnek olyan kihi- vasok,mint a Perzsa-dbélben vagy Kurdisztanban. Eppen ezért siirgés a cselekvés. S erre az eurdpa- iaknak médjuk is van. - Francois Heisbourg, a Nemzetkézi Stratégiai Kutaté Intézet (London) igazgatéjanak elemzése - | Hivja telefonon: i Torontéban: (416) 651-4102 Marikat | . Budapesten: a bemutatétermiinket és . | kézponti irodinkat: (36-1) 157-0963, | | 157-0411, fax: 157-2077 a 519 Bloor Street West, Toronto | M5S1Y4, Ontario —- Tel: (416) 537-3131