f SORAES hanem Lélek s seabad nép tess estda dolookat... BERZSENY! | kényszeritették az orsz4g néhany hénappal ezelétt hivatalba lépett tj elndkét, | | Jean-Bertrand Aristidet. A dolog pikantéridja, hogy a Duvalier-csaldd hosszt | diktétors4ga utén Aristide volt az els6 elndk, akit demokratikusan valasztott | jaz orszdg népe. CSEHSZLOVAKIA - Egyre jobban kiélezédik az ellentét a | | prdgai kormdny és a szlovdk nacionalist4k kéz6tt, akik fokozz4k eréfeszi-| | téseiket a csehekt6l val6 elszakadas érdekében. HOLLANDIA - A Nyugat-| | curépai Unié tagorszigai nem tudtak megdllapodni arrél, hogy kiildjenek-e | | katondkat Jugoszlavidba, és az erre vonatkozé minden déntést Lord Car- : | ringtonnak, a Hagdban folyé jugoszlav konferencia elndkének hatéskérébe | j utaltak at. - Hollandia visszavonta az EK tagorszagok politikai unidjarél k6-| i tendé szerzddés Altala kidolgozott tervezetét. SZOVJETUNIO - Gorbacsov | | tébb kormdnyposztra szandékszik j embereket kinevezni, akik megbiz-| | hat6ésdgdban hihet. A Szovjetunidé térténetében eldészér lesz civil honvédelmi| | miniszter a kormanyban és a Kreml fokozatosan polgériellenérzés ald helyezi | td ee | a hadsereget. - Az lzvesztyija szovjet lap hétvégi szimdban kézélte, hogy a| |Szovjetunié kéltségvetési hidnya elérte a 200 milliérd rubelt. FRANCIA- | | ORSZAG - Francois Mitterand és Vaclav Havel Parizsban aldirta a francia-| | csehszlovak dllamszerzédést, amelyben Parizs segitséget igér Cschszlova-| | kidnak az EK-ba valé felvételéhez. NAGY-BRITANNIA - Douglas Hogg brit| | kiiliigyi alamminiszter London tamogatasdrél biztosftotta azokat a terveket, thogy a szovjet segélyek, hitelek egy részét a kelet-eurépai orsz4gokban | |kéltsék el. Ugyanakkor kijelentette, hogy “hosszti tévon ez nem helyet-| EGYEDULALLO JAVASLAT Az amerikai t6rvény- hozdsban is élénken tar- gyalak Bush elnék kez- deményezését és tébb képviseldé, valamint ‘sze- nator mar konkrét javas- latokkal is eldalit a lesze- relés {6bb teriileteit ille- té6en. Tébben le akarjik Allitant a B-2 Stealth bombazégép — tovabbi gyartasat -még 75 darab tagon programjaban - és fel kivanjék figgeszteni az SDI (csillaghaborts) rakétaelhdritési rend- szer kisérleteit. A Kreml-ben is rend- kiviil pozitivan reagaltak Bush javaslataira. Gor- bacsov sietett bejelente- m, hogy a Szovjetunié is kész hasonl6 mértékt leszerelésre és a Fehér H4zzal folytatott telefon- beszélgetésben elfogad- két kormany kiildéttsé- ge Moszkvaban tirgyal- ja meg a végrehajtas részleteit. VEGE A TUZSZUNETNEK Osszeomlott Horvat- orszagban a tuzszlinet:a hadsereg offenzivat indi- tott minden fronton pol- gari célpontok ellen is, miutan ultimdtumban 1991, oktéber 5. szombat SS iii iA MM SMW] 0° LOW "2D 0 v ”W "V *°ElWt=E w”Q °° 0 OOEw\,v ”£0y "Wl "°»bt$BeW®7oDn2FtAFBSFBBUFB20wWhi ESSE Ww l'/'F@Q itd AA FER Ma g'F SE CM-_ AS IAA fenyegette meg Zagra- bot, hogy a laktanyai el- len indulé horvat tama- dasokat polgari célpon- tok megsemmisitésével bosszulja meg. Zagrab visszautasitotta az ulti- madtumot és kévetelte a hadsereg teljes kivona. sat Horvatorszagbal. Belgradban hidnyos dsszetételben dyabb - lést tartott a sz6vetségi elndkség Slipe Mesic sz6vetségi elnék ellen- kezése dacdra. ENSZ KOZOS NYILATKOZAT Az ENSZ Biztonsagi Tandcsdnak 6t Allandéd tagja kézds nyilatkozat- ban tudatta, hogy "teljes elsébbséget biztosit a megeléz6 diplomacia- nak", a vildgpolitikaban, és erdsiteni akarja az ENSZ szerepét a nem- zetkézi béke megérzé- sében és helyreallitasa- ban, illetve az ij nemzet- k6zi rend kialakftasd- ban. Az ot nagyhatalom el- fogadhatatlannak tart, hogy lrak vonakodik végrehajtani a ra vonat- koz6 ENSZ-hatdrozato- kat és bejelentette, hogy elszantan érvényt szerez a szoban forg6 hatdroza- toknak, igy annak is, hogy lrak megsemmisit- se témegpusztité fegy- vereit. Ujabb megfigyeldi te- vékenységbe kezdett az ENSZ Irakban tartézko- dé szakért6i csoportja, alig 24 éraval azutdn, hogy tagjai kiszabadul- hattak négynapos fogs4- gukbél. Ertesiilések sze- rint a korabban lefoglalt dokumentumokbél kitt- nik, hogy Bagdad jéval elébbre tart sajét atom- fegyverének megterem- tésében, mint ahogyan eddig feltételezték. FOLYTATOD- HATA _ TARGYALAS Jasszer Arafat, a PFSZ VB elndke a PFSZ és az Egyesiilt Allamok parbe- szédének folytat4sa mel- lett foglalt allast. Arafat Algirban djsagiréknak elmondta: a Palesztinai Felszabaditadsi Szerve- zet radikalis szarnyat képviselé6 Abul Abbasz- nak a vezetésbdl térténd kivaldsaval nincs t6bbé akadalya az 1990. maju- (folytatds a 3. oldalon) Stirling Gyérgy: A torténelem ismer egy biborban sziiletett melléknévvel fel- ruhazott Allamf6t - ha j6l emlékszem, Krisztus utan 300 kériil uralkodott, Nagy Konstantin csdszé4r volt az illeté - s ez arra indit, hogy megkockéztassam: Amerika jelenlegi elndkére 1s alkalmaz- hat6 egy csaknem azonos hangzdsi “epitheton ornans": burokban sziiletett. Az Egyesiilt Allamok kétszdzvalahany esztendds tér- ténetében nem volt még egy elndk, aki olyan szerencsés csillagzat alatt jétt volna vildgra, mint George Bush. gyhdt bizvdst réillik, amit a magyar ember annak mond, akinek minden sikeriil: hat, ez bizony burokban sziiletett! Fortuna kegyeltje Amikor most az Egyesiilt Nemzetek kézgyiilésén ez a szikar professzor kiilsejii ember felment a szészékre és a maga szaraz, tavolré| sem karizmatikus modordban elkezdett beszéini, a helyzet valéban olyan volt, mint amikor a tanér sz6nokol a nebuléknak. A tébb mint félsziz delegdtus kéz6tt egyetlen egy ember sem akadt, aki tekintélyben vagy hatalomban akér csak megkézelitette volna a felszélalét és a masodik vildghdbori é6ta ez volt az elsé olyan pillanat a New York-i fivegpalotdban, amikor a hazigazda amerikai elndk szambaj6heté vetélytars nélkiil a vild4g korlatlan urdnak érezhette magat. S bar beszédében rendk{viil tigyelt arra, hogy ezt egy pillanatig se éreztesse az iilés résztvevdivel, elhangzott a felszélal4s sorin egy-két olyan kitétel, aminek alapjan - ha még lenne, aki kommunista propagandaszélamokat fijna - elhangzott volna a régi amerika ellenes v4d: az Egyesiilt Allamok a vildg csendére. De nem hangzott el, mert - ismétlem - Bushnal sze- rencsésebb ember még nem iilt Amerika elndki székében: a véletlen folytén neki minden sikeriilt és sem belféldén, sem kil- féld6n nincs egyetlen igazi ellenfele. Noha, igen kevés sz4mti knitikusa iddnként meg-megpenditi, hogy a belligyek irint nem érdeklédik és csak "kiilpolitikai elndk’, tigy lavirozik, hogy még a Kongresszus demokrata tébbségével is el tudja fogadtatni magét. Feledtetni képes a belsé gondokat, a kéltségvetés rekordhidnydt, a gazdas4gi recessziét, a "szegény" Amerika még tovdbbi elszegényedését, az amerikai ipar lasst visszoszorul4sat a japan teljesitmények mdgétt, az oktatdstigy elszomorité helyzetét, stb. Olyan tigyesen cstiri-csavarja a dol- gokat, hogy mindig ki tud térni a kellemetlen kérdések eldl és - mint kézvélemény-kutatésok mutatjdk - mitsem veszit nép- szertiségébdl. Masodik elnéki turnusra valé megvdlasztasat még a legharciasabb demokraték sem merik megkérddjelezni, akiknek egyetlen gondjuk, hogy olyan jeléltet Allitsanak ellen partjuk szineiben, aki becsiilettel tud elvérezni és a vereség biztosan nem fogja tonkretenni tovAbbi politikai karnierjét. Sen- ki sem akarja énként vdsdrra vinni a bérét, mert Bush sze- rencséjét mdr valésd4gos legendakér 6vezi Washingtonban és az amerikaiak tébbsége babonds. Még a politikusok is, vagy talan azok leginkabb... Népszertisége toretlen Bush nimbuszat még az sem tépdzta meg és jdvdéjének kilatasait nem veszélyezteti, hogy h4rom évvel ezelétt elég szerencsétlen kézzel vélasztott maga mellé alelndkét a j6képd, mosolygés, de szerény képességii Quayle személyében és mar kyelentette: a kévetkezd forduléra is megtartja j6] bevélt al- elndkét. (Rossz nyelvek szerint azért megfelel6 partner sz4- mara Quayle, mert nincs sajét véleménye és nem {iti bele az orrat a kormanyzasba.) Bush legkézelebbi hiveit pér hénappal ezelott kicsit megzavarta az elndk betegségének hire, mert ha az komolynak mutatkozott volna, rontand j6vé évi esélyeit. Az amerikaiak nem szeretnek arra gondolni, hogy az elnék egy vilsagos pillanatban kiddl a munk4bél és f6leg az zavarné éket, hogy a gyakorlatban Quayle lépne a helyébe, akiben nem biznak. De Bush burokban sziiletett: par nap alatt rendbejétt és most megint olyan makkegészségesen réjyja reggeli "kocogé- kGreit" a Fehér H4z kertjében, mint annak eldtte. Mire szavazni kell, mar mindenki elfelejtette a betegségét. Ami pedig a kiilpolitikat illeti, még nem volt olyan elndk az amerikai torténelemben, aki a kiilligyekben annyira élvezte volna a masik pért 4ltal uralt Kongresszus t4mogatdsdt. Az Obdl-habort idején a demokrata tébbségii Kongresszus Bush minden kivansdgét teljesitette - a h4bori “forré" fejezetének megszavazasakor legal4bb annyi republikanus "nem" jétt 6sz- sze, ahany demokrata, de végiilis Bush terve kapott t6bbséget és az eredmény sz4mit -, amikor pedig a héborti elhamarkodott, iddelétti befejezésébd] kiilénféle bonyodalmak szdrmaztak, e- gyetlen biral6 hang sem hallatszott. (folytatds a 3. oldalon) - Sokat segithet a nyugati magyarsag kettés kétédése régi és tj hazdj4hoz: jéyenek, tamogassanak benniinket tu- dasukkal, kapcsolataikkal és legyenck tirelmesek a fdlszabadult orszdggal szemben - mondotta amerikai magya- roknak Antall Jozsef. A kormany{6 a hét elején érkezett az Egyesiilt Allamokba. Réviddel ezutén New York és kér- nyéke magyarsdgdnak tébb szdz kép- viseléjével talalkozott. Antall részletes taj¢ékoztatéjaban szélt arrél, hogy a ma- gyar és a vildgpolitika kérdéseit kivanja megvitatni az ENSZ Kézgyiilésében, majd talélkozéjin George Bush ame- rikai elnékkel. - Nyugodtak lehetnek, Magyaror- szag most is eldl jar a kelet-kézép-e- urépat valtozasokban. 1990. juniusdban a magyar kormany javasolta els6ként a Varsdéi Szerzédés szervezetének felosz- latasat, bar akkoriban még ezt senki sem tamogatta. A magyar kormanykiil- déttség mdr akkor leszigezte, hogy szlikség van a valtozdsokra, és hogy az USA eurépai jelenléte a biztonsdg szempontjabél ugyancsak nélkiilézhe- tetlen. Ugyanigy Budapest volt a kez- deményezéje a KGST utéd nélkiili f61- oszlatasanak - hangoztatta. Most, amikor végre bekévetkezett a kommunizmus bukdsa, a Nyugat, a sza- bad vil4g nem volt erre félkésziilve - mutatott ra a miniszterelnék, aki szélt arrél, hogy Magyarorszdgon a helyzet gyors valtozasaval kapcsolatos eltilzott varakozdsok is csaldddsokat oko Romanidban stilyos dsszetitkézések voltak a tiinteté szénbanydszok és a karhatalom kézétt. A Bukarest utcdin tiintet6 banydszok kezdetben csak bér- emelést és jobb élelmiszerellatast ké- veteldé jelszavakat kidltoztak, majd tér- ni-ztizni kezdtek és megiitkéztek a szét- oszlatasukra kiild6tt rendérékkel. Az eseményeknek harom haldlos aldozata és tébb mint kétsz4z sebesiiltje volt. A hérom napon at tart6 zavargds az 1989- es felkelés napjait idézte, amikor Ce- ausescu ellen folyt a harc. A tiintetdk most Petre Roman kormdanydnak le- mondasat kévetelték és ezt el is érték, mert a zavargdsok masodik napjdn a miniszterelndk visszaadta megbizata- sat Ihescu elndknek. Ezzel egyeldre si- keriilt a banyaszokat lecsillapitani. Iliescu elndk az tj kormany megala- % Az Egyesiilt Nemzetek Szervezeté- ben t6érténéd eseményekre Altaldban nem kivancsi az ijsdgolvasd, mert meg- szokta, hogy a New York-1 tivegpalo- t4ban semmi olyan nem megy véghe, ami befolydssal lenne a vilag dolgaira. A Vildgszervezet az étvenes és hat- vanas években az akkor tekintélye tel- jében lévé Szovjetunid eszkéze volt, mig a szavaz6 mechanizmus aranya las- san az Egyesiilt Allamok, illetve a nyu- gati hatalmak javdra tolddott el. Ma, a Szovjetunié csillaganak hanyatlasa ide- jén mar az, igynevezett el nem kéte- lezett dllamok, a harmadik vilag orsza- gainak szavazatara sem szamithat a A német tyraegyesités egyéves év- forduldjat a németek mar tavolrél sem oly lelkesen finneplik, ahogyan ujong- tak 1990 dészén. A volt nyugatnémetek szivjak a fogukat, hogy milyen csilla- gaszati 6sszegeket kell beledlniik a ke- leti_ tartomanyok korszertisitésébe, a hajdani keletnémetek pedig elégedet- lenek, mert ugyanannyi munkdért ke- vesebb bért kapnak, mint a nyugatiak. Nagy a dragasa4g, emelkednek a lak- bérek és naprél-napra néd a munkanél- kUliség. A két Németorszd4g lakosai k6zétt Largest, Independent Canadian Weekly in the Hungarian Language Ara: $ 1.00 (GST incl.) Lapunk tartalmabél: | "Budapesten egy hénap alatt lehet sze- | |rezni telefonvonalat, s hivatalosan 1250 | dollart kell fizetni.” | (Kelet-eurépai statisztikak - 4.old.) "Az lizletek polcai firesek, s ki tudja |hany éves holmikban ré6j4k az utcdkat a | moszkvaiak." : | (Moszkva nem hisz a szemének -} 5.old. ) | "De két dolog volt ami egyre jobban | | hidnyzott neki: a szabadmozgis és a ze-| ine." (Cigdny Pista - 7.old.) | "Nem beszadmithaté llapotban kévet-| te el szérmyd tettét. Méreg hatdsa alatt _cselekedett. A méreg nem volt mds, mint }a Halcion altaté." : (Halciontél hallucinalt - 8.old) | “Nem kézponti szamitégépeknél kell 'érdekiédni, hanem magdba a kértydba épitett mikrochip dint." (Aszpéker - 11. ald.) A miniszterelnékét amerikai ttjara elkisérte Jeszenszky Géza kiilligymi- niszter, Laszlé Balazs kormanyszéviv6 és Tar Pal, a Magyar Koztarsasdg kije- lélt washingtoni nagykévete is. Antall Jézsef az MDF amerikai szervezeté- nek képviseldivel is taldlkozik, majd fo- gadja Henry Kissinger volt kiilligymi- nisztert. Megbeszéléseket folytat majd amerikai tizletemberekkel, majd Kos- suth Lajos New York-i szobranak meg- koszortizisa utan Hartfordba utazik; ott a Connecticut Egyetem diszdoktorava fogjdk avatni a miniszterelnék6t. Antall Jézsef beszédet mond az ENSZ kézgyii- lése el6tt. kitdséval ismét Petre Romant bizta meg. Romanidban a gazdasdgi helyzet to- vabbra is kildtéstalan. Az infldcié dél- amerikai aranyi és mig az tizletek kon- ganak az tirességtdl, a feketepiacon minden kaphat6, de megfizethetetlen dron. A bérbdél és fizetésbdl élék kép- telenek megfizetni ezeket az arakat és az embertelen munkakdériilmények k6- zott dolgozé banydszok sem keresnek annyit, hogy jéllakhassanak. A banydszok erés szakszervezettel rendelkeznek, ami most sztrajkkal fe- nyegetézik és ami végzetes lenne az orszdg gazdasagi életére. Midta az o- lajtermelés csékkent a szén az egyetlen energiaforra4s Romdnidban. A lakossdg megint nehéz tél elé néz és fel kell ké- sztilni ty vildgitas- és flitéskorlatozdsok- ra. kommunista tébor, melynek létszdma alaposan megfogyatkozott. Most ugyan sor kertilt egy kommu- nista orszag felvételére - egyre, a ma- radék kevés kéziil -, de ugyanakkor hat nem-kommunista kiild6ttség is helyet kapott a kézgyiilési terem padsoraiban. A szeptember végén nyilt tilésszak hét ij tagot vett fel a szervezetbe: Dél- és Eszak-Koreat, a harom Balti dllamot, a nemrég 6ndllés4got nyert Marshall-szi- geteket és a Mikronéziai Allamsz6vet- séget, amely néhany kis szigetbdél all. Valamennyi ty tagot a kézgydlés kéz- felkidlt4ssal valasztotta be a Vilagszer- vezetbe, mely tagjainak szdma ezzel 166-randtt. mutatkozé pszicholdgiai szakadék a kezdetihez képest tovabb mélyiilt: egy évvel ezelétt a Der Spiegel kérkérdé- sére a keletick 75 szdzaléka vdlaszolta, hogy mdsodrendé dAllampolgdroknak érzik magukat. Ez az arany azéta 84 szdzalékra nétt. A nyugat- és keletné- met pszicholégusck most Berlinben megrendezett elsé kézés konferencidja arél tandcskozott, hogyan Iehetne fel- oldani azt a depresszids dllapotot, ami- be a volt keletnémetek tobbsége keriilt. Sem a mezdgazdasdgi, sem az ipari termékek nem versenyképesek.