‘| Még j jonni kell, még Jonni fog, : :

Rey j jobb kor, mely. ‘utan

Buzzed imadsag epedez

Avazezrek ajakan, —
Vérésmarty | Ww weekly

cin Hungarian langues!

“Authorized as s Second. Class. Mail .

| Ks anada legna gyobb mag yarnyelvi
Post. Office: Department, Ottawa: : gnag agy’

oo ant!-kommunista hetiiapio ao

“Bdited ann pakicked ¢ at.

szerkesztésée és. Kladéhivatal ee
996 Dovercourt t Rds Toronto

996 Dovercourt Rd., Toronto

"L évfolyam, 11. szam.

. Toronto 1958 mires fp a

 -gzimtizte a pilspokot, 8 eltévontsa atin ; ~
ET - kutatta a palotat. — : a. a
A kutatds soran “piewtaldltai a aZ “enosis” ee
szervezésére vonatkozé iratokat, néhany kez
detleges bombat és kisebbszamit fegyvert is,
Ami azonban ennél fontosabb, megtalaltak a
‘Makarios érsek és egy “Dighennis’ dlnéy
alatt dolgozé felkelé-vezér levelezését, amely-_ Co

192 indial 6eedn egy ik kis szi igeté are szAmilzte

la brit: kormany azért, mert a nvomozads ered-
Szazny ole éy ae idd a es: lidok életében és a nemze-,dig rendben volt. De ha valaki k inyitotta ; sz jit, peidaul ery |
A ee a peewee as i t, pe 8Y ménye szerint aktiv része volt a legutébbi

tek életében egyarint. Elée arra, hogy rézi emberek, régi | Kisebb-nagyohl 1a leleplezésére, e nag aju alszent
e- arra, hogy régi en a gyobb panama lelepleze gy nagysza ju dlszent | hetek és napok véres cselekményeinek elé-
szokdsok feledéshe meriiljenek, Allamformak megvaltozzanak, {6-f6-ember viselt dolgainak szelléztetésére, ¥

elyik me-| . ay
mee CER arra, hogy elavultta valjanak olyan jelszavak, olyan|/gye eldugott zugaib: fenn alld zole abiréi kegy saad ah ‘Késvitésében,  Makariost eredetiles esupan
, : F , £ s reUlenkedések |
i g) Jani J an| £y & SAAN ‘ Bi *" }azzal vadolta az angol kormAnyz6, hogy nem

szalidigék, amelyek miatt aunakidején ezrek mentek habo- kiteregetésére ; akkor— egyszerre | nent az volt _érdekes | Ld] az deriil ki, hogy Mak karios érsek csak a” 5
| a a PFOLeULLe LALO: .* CRITICS OO0k vase At ab- ne : es
rikba, forradalmakba vagy a haldlba. — hogy valaki mit mondott, hanem, hogy ki volt az, aki ki vetette latba igen tekintélyes befolydsat ab felkeldk halélos fenyegetése és allandé fegy-

‘an az irainyban, hogy Ciprusban megsztin- | one _—
l‘enek az erdszakos cselekmények, amelyek- veres ellenérzdse kévell eatében vallalta aL
| ek esak a legutébbi hetekben 17 brit kato- enosis vezetijének szerepét és a terrorese-
jaa és renddr és tébbszdz ciprusi felkelé esett — lekménye oe szervezesi Ktzpontjénak 1 fenntar-
i ‘dozatdul. Erre valé tekintettel a brit kor- tasit. Erre hivatkozdssal a brit |
e =| manyz6 egy hattel ezelétt besztintette a Cip- Gigy véli, hogy Makarios si
Jrus fiiggetlenségérdl folytatott targyaldso- esak a felkelés leverésének, |
_[sat és feltételiil azt tizte ki, hogy mindenek- testi épségének érdekében is
a 6tt a rend alljon helyre, s az érdembeli tar- Az iigy természetesen sulyos. EBORCK
: vyaldsokra_ csak azutan kerilhet ismét sor, re vezet a brit-gérig viszony szempontjéb 2
“trre nézve Makarios ciprusi gérég érseket Karamanlis gorég minisztere an
-érte fel kbzvetitésre, 6 azonban megtagadta nya atig képes a gords c
la kézbenjdrast. oe “artani, amelyc Kk mo
Miutin az ‘angol kormany tud ondai S70 nagresind oe
“int a felkelék az athéni radié 6 utjan kaptak |
‘itasitdsaikat, elés-ér felhiviak a radid ve-
“etdségét, ‘maid a fel hivas | sikertelensé Ze
citin a gérég kormanyt, hogy. a Cinrusnak S AC sp

} parasz’
— Ha Brio

Szdznyole év alatt sdrgava fakul a papiros, megsaiirkiil merte nyitni a szajat. Ha a nép kér ébél szarm
az egykori biborvérés nyomdafesték, pores muzeumi darabbiilett a neve. Ha munkas | voll  Miziténal tk :
foszlik a hajdan magasra emelt zaszlo, térténelemérak egy-! vak szarmazasd volt :
hangd tantargyava fakulnak azok a nevek, amelyeknek puszta Jott, leolthoztak. Ha dsnemesi ‘esalidbél laeir
emlitésére egvkor hangosabban doboetak a szivek.

‘De vannek olyan térténelmi események, amelyeket Szaz- m
nyole év sem lep be a feledés poraval. Ilyen esemény 1848 | amikor hazankban nem is volt. igazi diktatira.
marcius tizendtédike a magyar térténelemben, Olyan ese-| Nem volt igazi fiiggetlen | felelés minisat
méeny, mint amirél ext irta Arany Janos : isoha, A minisztérium nem volt fiiggetlen, meri a
Is veltik egy ttt a miniszterek egész rokonsdga, bavati ¢ és tar.
sal kére, a miniszterek tarsadalmi kéréhez dér-sél ee |
|tébbi tarsadalmi réteg¢el egyiitt, valakinek
_ |fiiggtek. Ez a valaki hol a kiralyi haz volt, |
{| bankvildg, hol a nyugati vagy keleti diktatara é alig vol!
ja 48 éta eltelt 108 év alatt egyetlenegy minisztertandcs is,

oe : _ jamelyen a megjelentek miniszterek migott: kisértetként ne |
Eszmévé finomult. hat a magyar marcius, Ma mdr nincs: - je-| lebegett volna egy kilfGldi hatalom, vagy egy Magyarorszir
lentésége annak, mi is tértént akkor a Nemzeti Muzeum elétt,| sorsatél idegen més érdek. Ami. pedig a felelésséget_ illeti : adott kbzvetlen a das okat sziintessék ‘be, A 5 “4
vagy & a’ Heckenast-féle diay rrvonediion, sem annak; : » hogy ¢ ya Magyarorszagon minden korszakrél mindi -azt dllapitotta  cbrdg ; orth iny azt a valaszt adta, hogy: at tonal fr
-(meg a kévetkezé korszak olesé propaganddja, hogy abban ¢ athéni rédiédtloras mag fnkézhi : .
elmasik korszakban supa “hazadrulé” élt, — s mégsem AOr-| nine befolyasa, mir e a br |
bj tént meg voha, hogy aktiv magyar miniszt rt & ages os res

kedett. lezsidéctak, Ez volt ta "sréldcazabndalg’ n

. Lera dzvan, ami benne faldi
at élleté eszmévé finomul
Amely él és néttin-nd tiszta fénye
-Amint idében, térben tavozik =
Hozza séhajt fel az utéd reménye,
Ohajt, remél, hisz és imadkozik.”

| Vilégosnél fegyv

ue JLOSZAN AGS: }  yobba iba. Azt sem hogy a magyar népben, vagy:|
‘sig fel Iszabaditasat a fiiggetlen magyar ‘felelds. minisztériu- hogy akér a a magyar nép vezetéiben lett volna a hiba. Az esz- ; ike isda aerioneiele bs. ogye aiat ,
mot, a térvény ‘elétt jogegyenléséget. Az 1848 6ta a mai na- méknek az a tulajdonsdguk, hogy azokat a gyarlé ember elér- | kikiilddtteibdl Al16 csoportok meat dma at fk :
pig eltelt 108 év alatt ezeknek a nagyszerii. eszméknek nagy-|ni soha nem tudja. Magyarorszag pedig féldrajzi és néprajzi| a svol Kenna ahs éniileteket, : upvan-
része esak papiron volt meg, vagy g gyakran még papiron sem. helyzeténél fogva ugy fekszik, hogy ott nemesak az, idedlok ne aoe aes: ae ese He s USA.
A sajtészabadsagot azéta is, napjainkig megsemmisitette alelérése Iehetetlen, de még egy elfogadhaté kompronlsar an |, eaese a) “elatt | ‘3 Hinte! Aeek Salva Kréta miért nth : tanutt ae a : itobl
mindenkorl kormanyok cenzuraja, s még a legliberdlisabb| is csak nagy-néha, rivid idére Iehetséges. | | ey 6 ai tdnteték loté Léle és eléget- “nyelbél, melyekbé! “az. derill” '
ferencjézsefi idében is médjiban volt. az aillamiigy észnek | Mi azonban, akik a szabad- nyugati kontinensen éliink. tae: " ve oe ealitd Hels eet. Miutén a birodalom tgyis ‘Onma ag KAl laman
azonnal elkobozni a napilapok ésszes példinyait, ha az ellen-)abban a boldog helyzetben vagyunk, hogy a marciusl tizenke! pec ae } ange k soran angol birt okba ke- kézi-tengeri. baziso kyél,
kezett az dllamhatalom pillanatnyi érdekeivel, - pont jelentés részét megvalésitva lathatjuk, azokban benne ate f ene ¢ ry része Maka arios érselc pa- Ickmények ezt a folyamatot 1 git
Soha nem volt szélasszabadsag sem Magyarorszigon. El-| élhetiink, Addig, amig_ ‘Magyarorszig idegen, erkélestelen Nat Abél ke “i Apa ann nO a kormany hanem Jassitjék,
tekintve a kiilénbéz6 szind diktaturak Altal az igazsag meg-|diktatira rahjaként tengédik, a marciusi eszméket otthor | ee reresioisticeeressiueses senessssccceseseccoesesesessestes 2 Storerersoe ee
-mondasdért kiszahott birténhiintetésektdl és interndldsi vég-| sem ‘Apolni, sem megvaldsitani nem lehet. De minekiink mo: al ee
hatarozatoktél, — de nem volt igazi szélasszabadsag olyan,| dunkban all,’ hogy a a negy vennyoleas: svabadsigestanéket a ALGIR: VAROSABAN ‘ke
“békésebb korszakokban sem, amikor mas orszagokban valo- szintén kédobdlésok : PS stone! a eek |
ban mindenki megmondhatta a véleményét félelem nélkiil. A _|ményekre keriilt a Bor éspedig hae Vk : m8
kimondott igazsagért — ha az nem tetszet( a hatalmon levo ak ellen, aluknel seem ead g Kime rh Cy
politikai, vagy gazdasigi kiskiraly oknak — hol biintetés, hol paz agin felkelok. Tob oie frandl, | Soe
megvetés jart és a jutalmat vagy biinfetést nem aszerint evrongaltak, s a kédob aso 3 ame sal a
mérték, hogy a gondolat igaz-e vagy sem, hanem, hogy ki az,/annyit kell, hogy mondjunk : hogy MOST V ALOSULTAK sebesllésre e adtak okot. Ugy anek (OF ele ne
aki valamilyen eszmét hangoztatott. Amig valaki olyan igaz-|MEG a negyvennyoleas magyar marcius eseméi, Bian: § -abalyos hare folyik a francia ue
siigokat hangoztatott, ami a7, ijlambatalomnak megfelelt, ad-| oe DR. Ps (NGLOSS. senlégio csapatal ¢s arab felke' Ok kkdzott

aliens ial ba _ 3 a a ll al co _Regutébbi iitkézet Souk Akhras mel! lett folyt
— AZ ‘ARAB. LIGA [zon kérelmeét, hogy ani algiri nacionalista fell Kel lokkel szemben 'e és 125 halalos aldozatot jovetel
ae FELBOMLOBAN VAR | ike idijogot és fegyveres ert alkalmazzon. A kemmunistak'a

rég f nkosség koréber ;

amig. a vilégpolitikai helyzet wzarencadscbb fordulata r meg : nem
engedi, hogy azok otthon is megvalésuljanak. S ha majd el-
jin az a kor, mikor az E: gyesiilt Nemzetek alapokmanya_ -élé
jogga. valik a felszabadult Magyarorszigon, akkor mi esal

a frar neia.  kiilpolitika a etna. “phe :
65 az észa kafvikai kérdésben ‘jatezott, st
kintettel arra a tétov Az6 és mégis: merev al. oe
daspontey melyct a f ranciak ¢ a gyarmati ‘kér- oo

désekben elfoglalnak, alig ya
Pineau felhivasdnal 1 megles

| Ag algiri figy a mult héten Ps arisra is At- acne |
I: tarjedt, Az ott élo arabok mintegy 4.000 fo- “MEKKORA 7 VOLT

hae Rens | javaslat mellett stavaztak, s ebbdl az alkalombdl- Duclos, a
yaad oy eo TEARS ae > i or % 2
Miuts nN Egviptom, Sei ia CS Sz raud Ara Ne miniszter oe : francia kommunist A part, . ille etye 8 n yuge 2 boON nN tikodé val a

avi témege tiintetist rendezett a francia ko- A SZOVJET —
nodkei hidba kisérclték meg, hogy tiznapos vai targyalasaik| mennyi kommunista part szellemi veztre, hosszabb beszéd- lonidlis minisatérium és killlgyminisztérium HABORUS 'VESZTESEGE. ?
-ercdményeként magukhoz édesgessék Jordan 4s Libanon arab) pen fejtette ki, hogy a komm unistak szamdra mindennél fon-|

‘en, azzal a célal, hogy Boar Dake. A New York Time
-dilamokat, most mar az egész Arab Liga felbomléban van. ilosabb | az, hogy a szocialista “testy érekke!" mii akodjon cayaitt | ‘oljanak a minisztérium | Weare ; 3 fog- utébbi szovjet stati
A harom angolellenes — illetve Inkabb Izrdel felstamo aséra | Mollet tudvalevéleg szocialista. er" Vevnl eftsenek egyes wagasrangt nin's a té-  analizisét, amelyb
srovetkezett — arab orszag kiadott ugyan egy crélves hanga) .

— |iddlis tisztviseléket. A felke'est a renié irség jet a habord alatt
Soe - e es . ek + *
-kozds nyilatkozatot, melyben kézés akeiot helyez kilatasba az séhany éra a'att leverte , de ez nem men’ miié fonvi emk erve

Tekintve, hogy a kommunistak eddigr Eszokafr ikea yan a

“larab aly ila rot, s egvuttal a felforgaté arab nacionalista térek- |. AL rere: mepts eto
-jzrdeli részrél fenyegeté tamadds esetén. — de nyilvanvalé. ..., SU tibet nae ° SBanven. Tudni kell ugy ani s, hogy Paris alvi- ui statisztikai adatok szcr’nt _
: veseket tamogattak minden erejiikkel, a most elhangzott 32a: | eg a rétege, r katte ~gorek ae OY - elseién kerele 5 ‘llié So
hogy a kairdi tandeskozas eredeti céljat, az egész arab vilag vazds és Duclos nyilatkozata ujabb kommunista palf “¢ ¥ ef ge, a kabitoczerek, saga oz év Januar e se. en Ker ey 00 mi is
we < & ae

Osszefogasat nem sikeriilt elérniiik. Sllenkezileg, hideg visz-| eae ACS, AAcelék és selyerm fur £6 volt, mig az uto "sh. 939-1 OL elt. adatol ae
szautasitasra talaltak elsésor ban Jordan res szérol. Husszein |, s ogreabktdia ieen ie rentos ss itt 6 ¢ er “nt 195 56-ra. mar ‘el 225 _
jer dani kirdly. ugyant is iddkdzben megkapta az : angol kor many | a |. silt bo! ih, alk k ery mas. B Oo ott é&°  shgra le shetett yolna 8° in t2 i
- ydlaszat Glubb pasa -elbocsdtasara, minek kévetkezt4ben tgy-| Havas b a vatalok rendesen iow n tarts
‘dAtszik engeszteld lépéseket fog tenni Nagybritannia fele. Li saregiat {oly ttn: a E ae a nen ey a biawhe: szdmar" a -vonatko
~benon sem esatlakozott a harom angolellencs a rab allamhoz, | jot kéles! szinv onnion ald arzbok sa atlakozta’
 sét olyan célzasok hangzottak el, hogy esetleg nsatlekoznl fog a most Pdr’sban a nacfonalista for ated | é f
a baghdadi egyezményhez. Ezzel az arab vilag szellemileg ket-| ec : ee ko. hez, | a Q mee eh he ssiig siros >

- tévalt, s az Osszes arab ¢ Allamot magaban foglalé Arab Liga i. : tal va ay ee at
qzravorialine. maris felbomlott. : |
: ‘Talan nem _tévedii k, bh ant moondiuk, hogs a on | :
c f kesztl a <6zel-

ar

jue, ad

4 aero ol tesa fanuse got. Bey Aden aat _ mandhatinls heey i ges .

vege 2 fog a za kac

2 m ég nem ih :
~ lyezés” FAszii

“| bekott a az ess kisérletnél, AZ aj fread szerint a a jee nem-) oo. a wn Drea ee <
esak + ratinszerd: vezetési i Repesetaee} kell igazo ne lanem is-| rt | vga! 4 folvt at ok oY - . UL oe ERES EG

oT =e ‘e OR ESE = laste s ages ss Mesasege MES- |i eym ister ralnkely ie
- ~~ RY mee ez Wert oe. : ked : mene rtnereit, hogy ha Franco

ztere Indi: ‘a parlamen SOOT
. hogy az aleir fem celést
jelentette, hogy a ‘guavazdst bi-| ee :
vazas. éredménve feltiind. volt : 1h g \ he
dk | lonbozteté oe najtaai engedély{ kapnak. —