Nem sokasdg,
hanem Lélek

$ szabad nép tesz
esuda dolgokat...

BERZSENYI

Vol. 30. No. 5, — ” XAX, 6 eveatyath: 2 5, szam.

Gyaloeszerrel a a ‘Fehér s+ Hézha, — — 350 nn 0 fyi

Veres za

vargasok Egyiptomban

pee

A tébbezer fdnyi tiinteté tomegek ldzaddsanak véres leverése utan Egyip-.

tom masfelbillid

dollar nemzetk6zi k6lesént kért a Nemzetkézi

zi Pénzalaptol.,

(Az egyiptomi atlagkereset évi kétszaz dolldrnak felel meg. — Szerk.) — Indi-|
ra Gandhi, India mini: zterelndk-asszonya 19 hénapos ostromallapotszerii k6-| .
riilmények utan némileg enyhitette a sajté-cenzurdt és elrendelte a politikai|
foglyok egyrészének szabadon bocsatdsat. — Windsorban agyonlétték az Uni-|

ted Auto Workers szakszervezet Charlie Brooks nevti elnékeét. — Pittsburgh: |
ben valoszintileg gdzszivargds okozta robbands kévetkeztében az egyetemi au-|

ditoriumban 4 didk meghalt és 30 megsebestilt. — A tavaly nyadron Pennsylva- |
nidban 180 frontharcos legiondrius haldlanak oka egy ismeretlen baktérium |
volt! — Az amerikai cégek elhalasztjak kanadai pénziigyi beruhdzdsi dontései-
ket, mindaddig mig ,,tisztul a levego Quebec ko ri”. — Trudeau népszertisége

erGsen siillyedGben a francialakta terti

lileteken is. — Az argentin dllambizton-

sdigi szervek Buenos Airest6] északra 11 gerilldt dltek meg. — Jamaicaban hat- |
hénapos dr- és bérfagyasztdst rendeltek el. — Egy Sydney (Ausztrdlia) felé
tarté személyvonat kisikldsa kévetkeztében 80 ember meghalt. — A Baader-|
Meinhof nyugat-németorszdgi terrorista csoport takjai egy bank vezérigazga- |
idt,.a feleségét és harom kisgyermekét megfojtottak, bar a valtsagdij egyre: |
szét leszallitottak. (Andreas Baader két mds cinkostarsqval egyiitt Stuttgart- |
ban varja elitéltetését gyilkossdg, terroreselekmények és bankrabldas cimén. |
—— Szerk.) —.A floridai varatlan hoéesés azt jelenti, hogy dragabb lesz a.citrom,
naranes és zdldsé¢gféleség, mert becslések szerint a fagy miatt a termés 40]

szazaléka 16

se &

nkrement. — 1977 nem lesz ,,a nagy kéltekezések éve” — hangzik

a Canadian Conference Board végszentenciadja. — Dzemal Bijedics jugoszlav |
miniszterelnék ikermotoros ,,Lear” repiilégépe Szarajevo mellett, tovabbi 7|
magasrangu kormdnyzati személlyel a fedélzetén, lezuhant. |

® CARTER HIVATALBA
LEPESE

Az Egyesiilt Allamok 39-|

ik elnédke szakitott a fényes
kulsés¢gek kozott meg:
rendezett elnéki . beiktata-
sok eddigi szertartasaval és
januar 20-4n a golydalld 1i-
muzin gépkocsi helyett
gyalogszerrel vonult fel
_a washingtoni Pennsyl-
vania. Avenue-n, kart
karba fiizve feleségé-
vel, Rosalyn- -nel,

lelkesedéssel

A mintegy 350,000 fényi
felsorakozott t6meg oridsi

»ujitast”, ami.
bizonyara hatasos médszer-

nek, bizonyult | ... A Water- |
gale-idék elszigetelt Fehér |
Haz politikaja utan ,,K6ze- |
lebb a néphez” felkialtassal ]
Carter bizonydra uj stilust |
iparkodik meghonositani.
| ‘Az 52 éves Jimmy Carter | ni
felesketése utan révid, ne- |
gyedéras beszéde ‘keretében |

fogadta az |
léleKtanilag |
| zunk egyutt.

— ,Tanuljunk, 6
doigozzunk és imadkoz-

beti az uj szellemet, azon-

ban azt csak a nép segitsé-
gevel lehet érvényre juttat-

.. Nagy felelosséget ru-
hazott ram az orszag népe...
Teremtsik meg a bizalom

ij ‘om ti timeg

igeimet, a
|csdkkenti hibaimat . . . Uj-
bizalommal kel! |
hazank és]

{ra teljes
| kOzlekedntink
|egymas irant. Ugy hiszem.
-|egytittesen jobb és erésebb |
|Amerikat épithettink ...”

tk
jltetick azt, hogy Carter igy
| fogalmazott:

| ,Az USA csak akkor Ichet |
-erés kiilfSldn, ha sajat ott,
| hondban is erés. |

Ujra vissza}
(‘kell szerezniink a hazankba}
vetett hitet ... Egy elndk|
megérezheti és meghirdet-

1977. januar 29, szombat.

cs egysés uj szellemét. Aj]

nép ereje potolja gyengesé-
nép ‘bélcsessége

$zaker-
min6si-

Kiilpolitikailag
el tlindnek "

A legjobb modszer mds
orszagokban a szabad-
sag ugyének elémoz-
ditasa céljabdl az, ha
mi belféldin  bebizo-
nyitjuk, hogy demok-
ratikus rendszeriink
mélté az utdnzasra.

riilj un k 7

ZAVARGASOK

EGYIPTOMBAN
Szadat —
kardcesdrtet6, habortt igér-
getd jelentése utan a héten
a fontosabb élelmiszerek ar-
emelését jelentették be. A
liszt 63 szazalék, a ruhane-

kenyér 16 szazalék, a mos6-

gépek, kocsik és televizids

,Olvadas” a roman—magyar kapesolatok teriiletén...

A Christian’ Science Monitor Bécsbél keltezett tudositasaban
valdsziniileg a kiilf6ldi magyarsag
egyre fokozédé nyomasdnak is engedve — a Ceausescu kormanya
az ,cmberi kapesolatok” | javitasa céljaboél kétoldalu szerzddést irt

jelentés csemeényrél szamol be:

ald Budapesttel.
Az elsé meglepetcst

%

fdleg az okozhatja a kiilfoldi szemlélénck,
aki nem ismeri kézelebbrol a romadniai magyarnyelvii ‘kisebbseg- -
nek az emberi jogok szemponijabol teljesen ignoralt sorsat:

| vasuti

| tablakkal

_kézelmdltbeli |

1 Kinepette

Kuba — az eloretolt esatlds

késziilékek

a fOldhOzragadt  sze-
génységben 616 egyip-
tomi paraszt egysze-
riien felldzadt:
allomasépuleteket
égettek fel, olajmilliomo-

sok villait raboltak ki, az]
egvik tartumanyi kormany-|
zO6 palotajat fosztottak ki.|

T:bbek kGz6tt az egyiptomi

|, AL AKHBAR” cimti napi-|
lap székhazat is megroha-| &
mozta a tomeg és a beren-| &&
|\dezések nagyrésvének 6sz-
iszezuzasa utan kb, egymil+|!
{lid dollar
| nyomopapirt elégettek.

értékti ujsag

A . kormany kénytelen

volt a hadsereg alakulatait
|kirendelni a Szadat-ellenes
| felvonuld, fosz-]
| ltogaté, duld toémeg  elien,
/Ugy tartsuk meg erénket,|majd elrendelték a részle- |
| hogy az a csataval valo bi-| |
| zonyitas nélkiil is elégséges-
jnek bizonyuljon.”

jt6bbek kdzétt a kévetkezé-

|ket mondotta: |

ges ostromallapotot, vegill
(lengyel mintara?) vissza-

jvontak az dremelést.

A zavargasok Kairobol ot

Lmads egyiptomi varosra ‘at:
terjedtek: a fovarosban az

utcai harcok és a hadsereg
alakulatainak

800 sebesiilt, Szuez varosa-
ban°40 ‘sebesiiltet és 5 ha-
lottat tartanak nyilvan.

_ Abdel-Al-Kaissouny, he-
lyettes gazdasagtigyi minisz-

muti 100 szazalék, a rizs ésj ae — Lee.
; -Jter benyujtotia bemondasat.

(Folytatas a 2-ik oldalon)

dl

pett fel Romaniaval szemben az emberi jogok Erdélyben valo ér- |
venyre juttatasa ‘terén. ’

“A nyugati hatalmak a Jeguidébbi idében pontos tajékoztatast
nyertck arrél a valéban igen korlatozott jogokrol, amelyek peldaul

x

a kivandorlas teriiletén Romaniaban egyaltalan léteztek.

hoe: .

Raadasul az Egyesiilt Allamok daltal legijabban aldirt USA— |
roman ketéves kedvezményes vampolitikai egyezmény ugyancsak
eldirja a romanoknak azt, hogy az emberi jogok érvényre juttata-

100 szazalckos |
paremelése utan

ile — tébbszdrés_
“sorttize -utan 50 halott és

gyan lehetséges, hogy két olyan Allam, amely teljesen hasonlé és
azonos gazdasagpolitikai felépitéssel rendelkezik, — vagyis _ mind-
ketten a Szovjetunid ,népi demokratikusnak” nevezett csatlésai —
eEySZerre sziikségét erzik, hogy az emberi kapcsolatok tercn pmnini-
détente’-t_ kezdeményezzenek?

A szerzédés nyugati

feloldja, | : 3
~ A roman kezdeményezés hatterében a csaknem hdrom iniltigny?
erdelyi magyar erkatcsi nyomasa, | | néma _tamivallomasa mellett az

mert a  nemzetkizi_ és a ktlféldi magyar sajté ‘kézve slemény is ‘exy-
re _ vildgosabban | ramutatott: mi térténik és mi tortént Erdélyben a
roman. fennhatésdg harminc egynéhany ‘eve alatt.

_ Erdély északi- részét az oroszok a roman. ‘Atallas honoréruma- :
kent” utaltak: at Bularestnek a ‘kopinyesforgatis Jolt fizetett a TO- 7

manoknak! : .
AD roman ornegsnallas alatt. _szamos ‘izben °

bukaresti_ rezsim 1 mydlt diszki mi oe. és |

tel, magasé

- felneiomer bb jeleket

megfigyelok szcrint azt. célozza, hogy.
Kelet-Eurdpa wlegzdrtabb” hatdrat harom, évtized utan valamelyest.. |

egyesités azt is. -jelenti,
‘persze feljesen negligdlta az allamfé, hogy hasoné Griiltségrél,
“miszerint egy

aay _ As valdszinii, hogy, eldfordul a kdzel
nyilvany aléva. valt. ‘a. woe

toevabba a csaladegye-

x

Sara joval nagyobb hangsulyt fektessenck,

_sitést és kivandorlasi kérelmeket ugyancsak vegyék figyelembe!

e °@

A nyugatnémet—lengyel egyezmeny aldirasa, — mely a lengyel-
orszagi németek kivandorlasat szabalvozza —_ ugyancsak - jelentés
fegyvernek szamitott a Ccausescuval szemben folytatett enyhiilést
célz6 roman—magyar dialdgus sordan,
mintegy 600,000 fényi romaniai német kisebbség hasonlé jogokat

élvezhet, mint lengyelorszagi sorstarsai, akkor igen nehéznek bizo- |
nyul megakadalyozni ugyanazt az elbanast a csaknem harom mil-
lid, fot kitevé romaniai magyarsag szamara.

Ceausescu — sarokba szoritva — kijelentette, hogy'a a. yesalad-
hogy németek jénnek, Romani: dba!” (Azt

nyugatnémet ‘polgar visszatelepiiljén
csak azért,: “mert ott rokonai_ vannak, még nem
jovében,) _

AD magyar—roman > (»eny hiilési”

AD szerzédés” nagyobb | szdmu kulturdlis eser eakcidtol

Reet

asi megkétések felolddsat is: S tartalmazza, |

findenesetre Sz kK a gyakorlat motathatja 1 meg

hisz per analogiam, ha a |

Roméniaba, | |
fordult elo cs | nem

oe “szerzédés “kétnapos targya ald SO ok
zzel-v ssal wvalo- beol+ erdménye volt a két orszag miniszterelndke k6zbtt. ; {
sggel_ szemben, ami Takdskiuta- io kezdve

eS  csaldegyesitésekig és egyéb, a miltban diszkriminativ jeliegti lato- |

, mennyit or "az 7 :

7 .giailag megmerevedett,

2
«/
o\

¢ So

Cuypas
Largest, Independent

Canadian Weebly
in the Hungarian Language

Ara: 30 cent

DR. NAGY GYOGRGY

A Szovjettinisban évek ota a Szamizdat, a nemzcti irdnyd rok fSldalatti
folydirata tartja ébren az orosz népben a szabadsdg gondolatat, a jobb,
“boldogabb jévé-reményét, Titkos- ‘kézinyomdakban._ ‘nyomjak és kézr6l-
kézre adva terjesztik, Ha a KGB néha rajtaiit egy-egy ilyen nyomdan vagy
a terjeszt6kén, jobb esetben kényszermunkatabor, rosszabb esetben clme-
gyogyintézeitbe vald beutalas var a Jetar toztatottakra, A-nagy orosz ellen-
Allok. a Szolzsenyicinek, Saharovok,. -Morozok, Bukovkyk’ s mepannyi mas
eldttiink ismeretien nevii szelemi é6rias ennek ellenére égve tariotia és
tartja ma is z a szabadsag langjat az drosz pusztak felett, erét Gntve a Icl-
kekbe a tovabbi néma kuzdelemre, reményt adva az elnyomott milliok:
nak, hogy lesz még felszabadulds, szabad élet..

Lengyelorsziigban a szellemi ellenall las nyiltabb és kiterjediecbb. Amidén
a mult évi munkastiintetések utén szamos munkast letartéztattak v: apy al-
lasabol elbocsajtottak, az irdk tiltakozé és segité mozgalmat inditottak.
Rogtonzoit kozpontokat all itottak fel, legtobbszér egyhazi tamogatassal,
hogy erkdélesi, sét gylijiések dltal. any: agi tamogatasban is részesitscék a
karosult munkasokat. Bator akcidjuk sikere oly nagy, ogy a kommunist>
hatésdgok nem mernek ellene nyiltan fellépni.

Keletnémetorszagban mult novemberben egy .reformdlus pap nyilvano-
san haldlra égette magat, hogy ily médon tillakozzék a kommunista val-
lasiildGzés ellen. AzOta mind tébb és tébb hir érkezik arrdl, hogy keletné-
metorszagi egyhazi és vilagi szellemi vezet6k k6zdtt ter jed a nyuglalansay,
a tiirelmetlenség az allandé elnyomassal szemben, ami komoly gondot okoz

a kommunista rezsimnek.

Csehszlovakidban 275 iréd és Dubesek-parti politikus a k6zelmiult-
ban juttatott cl kidlivanyt a szabad vilagba, amelyben tiltakoznak az em-
beri szabadsdg béklydba kétése ellen hazajukban. ~

Na és mit hallunk Magyarorszdgb6l? |

Semmit. Fagyaszto csend van. Miért? |

Miért iilnek ,,szaraz 4gon hallgaté ajakkal” a magyar rok, a szellemi ve-
zetok? Hisz az elmult kétszdz évben mindig dk voltak azok, akik irdnyt
mutattak a nemzetnek a szabadsag felé vea2té dton. Negyvennyoleban nem
lett volna marcius Petéfi, Arany és VGrésmarty neélkiil, btvenhatban nem
lett’ volna oktdber, ha a Petéfi korbe témoriilt irok elébb fel nem emelik
_szavukat a zsarnoksdag ellen. Hruscsov maga Allapitotta meg, hogy Magyar-
' orszagon nem lett volna forradalom, ha idejében agyonlovetett volna ne-
hdny magyar irét.

Ne ertstk felre, mi-nem akarunk djabb magyar svenvedést wep ver

*

szabadsdvert. Mézis, a “szabadsie akardsa nélkiil nem. foe megvalésuini
soha. A magy ar szellemi vezetok feladata, hogy az akardsnak hangot ad-
“janak. ‘

Mi biztosak vagyunk benne, hogy a szabadsdg irant valé vagy oll van
-minden igaz magyar szivében. Kit6rését talan elnyomja Gtvenhat Keserti
~ tapasztalata? Ez nagyon is értheté. Vagy elszunnyasziotta volna azt az
anyagi jélét hajszoldsa kdvetkeztében eldallott nemtirédimség, vagy a
- kényelemszeretet okozta kiziny? Ha ez az ok, akkor. anna] égetébb, annal
siirgosebb sziikség van arra, hogy az arra hivatottak felrazzak a lelkeket
tespedésiikbdl. | | ,

Nekik tudniok, éreznidk kell, hogy a vasfiigediny migdtti “ay szellemi

| dramlatok, amelyeknek hullamai a nyugatot is elérték mar, a. nemzetkizi-

ség kédis marxi almat félredobva az egészséges nacionalizmus, a kollek-
tivizmus: helyett: az magantton-. vald ervenyesiilés, az anyagi cldnyik he-
lyett a Telxi kidlés, a ‘szelle TH kifinomultsdg esazméjét hirdetik az ideold-
yhelybe topogd, reakcidssa valt kommunista
tf niok kell, hogy a lenini és satalini istenckben
mar nem hisz. senki, még a z a partiskolat végzettek sem. Lelkiismeretiik
_iztos stigja, talan mar ki alt tia is, hogy élre kell ismét allni, irni kell, szol-
on ‘kell, énekelni kell, ‘ha meégoly pusztanak Jatszik is az otthoni. vidék.
cn eyar rok, nem ‘felkelésre yale, tazitast var _tletek, a nemzet és a

eg
elfogassal_ szemben. Lat

Sor J