SSSR eee ee OA legels6 Magyar Szinhaz Kolozsvarott Kali N I7724ben sziiletett a Tordai-havasok kézétt megbuje kis faluban, Alsdéjaran. A reformkor hajnakin annak a mi- velt kézépnemesi rétegnek a képviseléje volt, amely a magyar nyelv fejlesztését — s azon beliil a nemzeti szin- jatszas megteremléset és ellerjesziesel — tartotta a nem- zetté valas és a polgdrosodas legfontosabb eszkdzenek. Kolozs varmegye tAblabirajaként, illeldleg varmegyei [6- birokent — e hivatali posztja mellett — hatalmas ener- gidval dolgozott abban a husztagu bizottsagban, amely- nek feladatat 18ll-ben a néhany evvel azelolt megkez- |, deft, majd hamarosan abbahagvott kolozsvari szinhaz to- vabbepitésenek folytatasadban szabtak meg az erdélyi or- szaggyiuilesen tanacskozé karok és rendek. Héstinkre ibizatott ..az épitkezés direkcioja", vagyis valdjaban dred hdrult a szinhdz megnyitasdig félvetédé mindenfajta jogi, anyagi @s kivitelezési felelésség. Vol- lakeppen mar ezzel is. beirta volna a nevel szinhaztor- iénetiink lapjaira, dm 6 ennél {tébbet ftett: néhany esz- tendeig vezette a tarsulatot. s mdr a szinhaz megnyila- sanak esziendejében papirra vetette Az Erdélyi Nemzeti JaiszO Tarsagsagnak eredete, Fennalldsdnak, Viszontagsa- gainak a mai idékig le-irasa ciml tanulmanydi, a ma- eyar szinhaztértenel-iras legelsé szdmoitevd alkotasat. Osi nyelveknek megtartdsdra”’ Kali Nagy vilagos szenimel Idtta meg a kolozsvari Nagy Lazar — székely léf6k leszarmazottja — mélyén bejéttek Erdélybe, Kolozsvarra és innen dures refonmkori Wesselenyi édesapjanak). ‘hagafi lévén mind la nagyobb, ven a jatékot... azonban 1793-ban elegend6 partfogdi | nem létek midn, Pesten és Budan megsaiint ... azon csi- raba indult tarsasagnak némely tagjai jobb partfogds re- ! is ne- hany erdélyi tagokkal magokat megerésitvén, szaba dsa-| gol nyertek Kolozsvart folytathaté jatszasaikra.”’ Tez a hisz embernél is kevesebbet szdmlald tarsulat! fennallasanak szinte a legelsé pillanatatol helyiséggon- | Kali Nagy | dokkal ktisakddott. Iezert tartotla fontosnak z 1794—1795, évi erdelyi orszdggyiilésnek azt a hataro- iat i. amely bizoltsagat hozott létre egy allandé kolozs- vari szinhdazeépiilel megteremlésére. EC bizoltsagban kivall-, ‘képp nagy szerepe voll bara Wesselényl] Miklosnak (a Kali Nagy pe- dig egyebeken kiviil igy méltatta a tevékenységét: ,.Nagy mind a kisebb sorsuakat szintelen hazaja, nemzete nyelvére, theatruma szeretete- re buzditotia, nogatia, a theatrumba nem jarékat sok- szor megszolitatta, sét meg kell réla valani, hogy az olyanokat nem is szerette, nem kivant yelek baratkozni.” Wesselényi halala (1809) utadn nemegyszer leklizdhe- {etlen nehézségek tornyosultak a kolozsvari szinészek ele. Nehany évre at Kellett tenni a székhelyiikal Marosvasar- helyre. szintarsulat majd harom évtizeddel azelotti létrejGlenek | miivelddespolitikailag sztikségszerti volat: 1. Jozsef Csaszar alatt, minél nagyobban erdilellek a magyarok nemettil tanulni..., annal jobban feltiizeltettek magok ési nvelveknek megtartasara, zasara, elannyira, hogy Il. Jozsefnek meghalalozdsa utan, _1790-ben Pesten egy régen PUSKAS-BALOGH EVA; Mintha mindig itt jarnck Atkaralt izzén és keblére ° regi emlék — magyar turul madar dlom-séhaj — vele, magasba szalll. Tapogattam Visegrad kastélyat falal igazsagol susoglak iizG arny itt Matyds még a kiraly! Fe aahanadl ern minkef, sirattam fako hontalant kiken ostor ‘pean Dunakanyarnal futo éveket magyarjaimat, Bee eeanad Seen ant esatiant, Léptem alatt -- térténelem pora idegenben kiizd6k magyar fia hogy adnam nektek hazankat vissza. wecosinen: U) vildgodtdl tavel — ohazam visszajarunk gondolat halmazan tamaszkodunk emlék vandorbotjan. qeenqoac: Se eeneeaal Kildrta smarnyait a magyar ég lagyan, magahoz Olelt a turullal mintha, akar rég mindig itt jarnék. aba anal epecanan: «Re Oe eR RE Re ME AE eR Sr Oe Rey Ay ie Re Ra tt »!DEGEN HADAKB Lora lermett a magyar", hangzik az elesépell meg- allapitas: ,a magyar — mar felig husaar”, ugy a maso- dik kézhely. Pedig hogy ez utdbbi mennyite igaz, arrél egy nemrégiben megielent (és hamar el is fogyott) tanul- manykdtet tamiskodik. Zachar Jdzsef (érténasz jo éviize- de vizsgalia a 18. szazad hadi histériajat, Idegen ha- dlakban cimmel! harminc kilfGld6n szolgabatol yallalé ma- eyar katonatisat eletrajzat irla meg. — Felfigyellem arra — mondja a szerzd —. hogy a Ritkdezi-szabadsaghare utdéletével kapesolatos eddigi fel- dolgozasok a szilléfoldrdl elavozolt kurue felsé vezetes emigraciés tevékenységét helyezik a kozéppontba.Ugyan- akkor azonban tébb ezer volt kurue is elhagyta hazajat, s a Habsburg-birodalom csdszdri-kirdlyi hadseregébe va- ld belépés helyett — amire pedig a szatmari beke értel- meében rangja meglartasaval mindenkinek modja volt — idegen hadakba allt be. Ez pedig éppen abban a torté- nelmileg révid idészakhan esett meg, amikor a sajatosan magyar kénnyiilovas csapatnem, a huszarsag. lgy min- dentitt szivesen fogadtak Oket, megnyill elétttik a ka- tonai karrier lehet@sege. Miként ebben az iddben hazai | foldin a birodalmi szervezésti allando hadsereg kerete- hen iétrejétt magyar huszarezredek kimagaslo egyéni ka- | tettek leheléve, igy voll ez abban | tonai teljesitmenyeket a tovdbbi harminenégy orszdghan is, ahol szintéen ala- kullak huszarezredek. Mi a magvarazata annak, hegy a 18. szazadban e esapatnem mindeniitt meghonosodik? Isbhen az idészakban valtak allaldnossa dos katonakbel all6, békeidében is fenntartott hadseregek. A létszim jelentésen megnétt, s a hadba vonulaskor lehetetlen volt a sztikseges élelmiszer- és ta- karmanykeszlet egvidej szallitasa vagy a hadszinteren valé beszerzése, rekvirdlasa. Igy kényszertien kialakult a raktarélelmezes es takarmanyozds, vagyis a sziikseges készleteket még a hadjarat megkezdése elétt raktarakban gyiijlotték dssze és onnan tortent a szallitas. Ez azon- ban igenesak korlatozia a hadseregek elérenyomulasal. legfeljebb ..hétmenetnyire’, azaz egy heti jarasnyira, s mintegy:szazGtven kilometernyire tavolodhattak el a rak- tdrakiol, amelyeket aztan tarszekereken utanuk kellett a zsol- ee s annak nagyobb palléro- | : |Kentett erdélyi v Ohajlolt nemzeli sziniatszo | ~ | hak drokos ibérle [rék6k elfoglaltdk a varost. )Kelet-Romai Birodalom utelso csaszidra. | : — Meghalt BOLDOG TEMESVA- | (RI PELBART, az akkori Eurépa egyik leghiresebb hit- | szonoka, | 1564, majus 27.: — CALVIN JANOS reformator ha-|! % ma . | Felhivjak a rendorségre és Kézpénzek és adomanyok tagokal szerzddtetett, La af dolgot, hagy a napdleoni haéborik utan infldcié tamadt, 8 az azt kévet6 pénziigy! rendelkezések kovetkeztében az osszegyfijldtt 100.000 forint hirtelen 20.000 forintra eérte- | , ?kelGdOU le. Emiatt az @pitkezés kéltségvetésdében szdmos tarsasdg magyarokbdél allott fel és kezdette magyar nyel-| : emiatt az epilkezes kélisegveteseber ) jontos médositast kellett végrehajtani,,.s az nem valt a Szinhdz javara. Szerencsére olyanok is szép szampan vol- tak, akik természetbeni juttatasokkal jarultak hozzd az épitkezéshez. . kézOs Aldozatvallalds 182i-re hozta meg gyiimdl- . Kali Nagynal ezt olvashatjuk marcius 12-érdl: A hhemaet tarsasag jatekjait Korvinus Matyas cimii darab- jatékkal elkezdi”. (Tegytik hozzd: a Korvin-dramat Szent- jobi Szabo Laszlé irta, s ez a mii szigortian véve csak a masodik eléadason ‘kerilt szinre; férangd mitkedvelék egy nappal azelétt bemutattak Kérner Zrinyijét.) A szinhaz miivészi munkajara erésen hatott Kali Nagy levakenysege. Kivalt azutan, hogy hamarosan felremlett az anyagi cséd veszélye. Ezért — thehogy karba vesszen lsokéves faradozasainak gyiimélese — ket esztendére ber- be vette a szinhazat. Ebbeli minésegeben legeloszér oj hogy sokoldalubba tegye a tarsu- | latot. Az 6 igazgwfasa alatt a prézal databokon kivill | zenes miivek, aperak is szinre Keriiltek. Ez ulébbiaknak kedvéert hivia vendegjatékra a kor lnnepelt’ esillagat, Déryne Széeppataki Rozat. A magyar szinhaztorténetben | aki az eszlétikai igényességet és a ké- gonseg kivansagalt egyarant figyelembe vevd, tudatos miusorpolitikat dolgozott ki és érvenyesitett. 1037. jullus 27-én halt meg, — egy hénappal azeldtt, Végre az 181, évi erdélyi orszaggytilésen néhanyan|_ ujra kévetelni kezdték, hogy -mielébb folytassak az 1804- ben megkezdett epilkezést. Akkkor nevezlek ki a mar em- | 100 éves lenne: litett Kali Nagy-feéle bizottsagot. Az épitkezéshez sziiks¢- | ges anyagiakal résaben az orszaggytilési hatarozaltdl ser- armegyeék és maganszemélyek adamanyai- hal, részben pedig Li dijabél teremtették eld. M53. majus 29.: — BIZANC ostroma végelert, 1504. madjus 27. lala. vallalt Katonat palyan virtusbol, az egymas ellen kiildétt magyar huszarok mindkét olda- | Ton seumagas's katonai teljesitmeényekel mutattak fel. En- elismerése az utdkor reszérél is megtiszteld kételes- | gyar telepiteni. Létkerdés volt tehat a raktdrakkal valdé folya-| matos kapesolattartas. A kor hadvezetesi elmélete igy a donté csatdkat elkeriil6 mandévereket részesitette elény- ben: az ellenség eselekvéképességének korlatozasat nem- esak csatak, litkézetek megnyverésevel lehetet( elérni,ha- | qpanenge: 1799, majus 26.: PUSKIN SZERGEJIEVICS A- LEXANDER, az oroszok és a szlavok legnagyobb kdl- téjének sziiletésnapja. 1860. majus 29.: — GARIBALDI kinevezte TORR ISTVANT az olasz nemzeti haderdk [felligvelojevée és tabornokava. 1947. nem szinte hatasosabb az ulanpétlasi vonalaknak elsza- kitasdval, élelmezése és lakarmanyozasa megakadalyoza- | -saval. A hagyomanyos magyar portyazd hadviselés pedig | ugvanesak keriilte a jelentésebb ésszecsapasokat. Annal|@ A hazai_,,Vigilia” kato- lobb sikert ért el a hadjdratot bevezeté felderites, a fo- erék felvonuldsanak biztositasa, az ellenség megtéveszté- sét szolgald elterelG manéverek, az allandé nyugtalan- tas, rajlatités, témbé csalas, az elvonuld ellenség filddze-| se, az ellenséges hirszerzés megbeénilasa, az ellenséges nak birtokba vetele soran. Igy mdr értheté, miért szervezidtek harmincneégy or- szighan huszdrsvadronok, sét ezredek. Mai szemmel néz- ve tragikus helyzet alakult ki: a 18. szdzad nem egy ha- bortjdhban magyarok hareoltak egymds ellen kiilénbézd | ziszlék alatt, de mindenképpen: idegen hadakban. Az onkeéent bdr legtébb esetben kenyszertiségbdl kételességteljesitésbol Daal nek e ség. A ,hecsiibetesen hareolt’’, ,,derekasan helytallt’ és thasonlé kifejezésekkel a késéi ,,szakmai’ elismerésnek | [kivantam hangot adni, Van itt azonban mas fontos moz-| jaanal is. | Az idegen hadakba a szatmari békekdtest kévetéen | legy cikk folatt: LING”. gondolkozni kell ezen Gd} ma-| heallok korabban a szabadsaghare iigyéért harcoltak, és gyernmekkent e kiizdelemert langoltak. Az 6 esetiikben jludatos valasztas volt, amikor visszautasitottak a Habs- | |burg-szolgdlatol és zémiikben éppen a Habsburg-ellenes | lfrancia kirdlysagba tdvoztak. Uj hazajuk érdekében —| fremenyuk szerint — szildfoldjiikért is kizdéttek. alando | A szabadsag esameényével vald azonosulasra ugyan- jakkor az egyéni tudatfejlodésre {alan a legjobb példa 'Rovdes Mihaly esete. Hazai, majd francia és porosz szol- |galatat egyarant elsédlegesen még a kalandvagy és rang- létran valé emelkedés tOrekvése motivalta. Neves szabad- esapatvezér volt, amikor egyre meéltatlanabb feladatokra, Meg nyilvanvalobb voll azonban a dén- amikor azg-amerikai fig- getlenségi saborurol érkezé hirek olvastan, nem az an- Jozsa Gytrgy Gabor a majdan megéplild szinhaz pdholyai- | Nehezitetle aj a ig pnek A esatg@ban hésihalall halt a} oe | megkérdezik: ,.Miért kitelepiilni? (Hat akkor miért akar relbe menni?”) — ‘ ) ; . oe | panaszkodhaltok ...” majus $1: — Magyarorszagon a Kommunistak | la szovjel Vorés Hadseregre tamaszkodva, magukhoz ra: ] igadtak a hatalmat. viseldi, entek meg. Possonyi Laszlo inek | sasakor leasing” hogy Pesten megnyilt a majdani Nemzeti Szinhaz. Dr. Sdvoly Maria Az, Erdélyi Magyar Kozmuvelodesi Keyesiilet” 1885-ben alakult meg — Miké Imre keademényezéseé- jre — az EMKE Kolozsvaron jaz erdélyi magyarsag koz- | miivelédésének és népjdlété- Mukodé- | fejlesztésére. gat, 2 foldmiivesiskolat, sériek 60 éve alatt (1946-ban | 1. ital TONE ¢. FEJES, LL. B. Barrister and Solicitor ligvved és jogi tandcsadé 660 EGLINTON AVE. EL, SUTPYE 206, TORONTO, ONTARIO MAG 2h2 Telefon: 481-7295, 401-7296 Szivesen rendelkezéséve allok Keveskedelmt jogi, | ingatlankezelési, végrendeleti, esaladjogi, hevanderlisi és buntetojogi eljdrasukban, valamint részvénytarsasagok alakitasdban. Heszeleb magyarul. (416) 593-0600 296 Queen St. W, Toronto, Ont, MSV 2Al (416) 921-8945 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. M58 1X5 | Toronto—Sudapest—Toronto | Budapest—Toronto—Budapest Eegész éven at kedvezmeényes dra jegyek. A vilag barmely részébe fervez ulazast? Keressen fel benniinket! Szakertoink keszséggel allnak rendelkezésere, Barhol érdeklddhet $ és ufdna meggyozidhet, hogy araink a legclinydsebbek! | okepviselet. Kildjon ajandékot szeretteinek az IK KA-n keresztiil! @ Miutan a dollar forint-dtyaltasi ériéke magas, mindenki g saintették meg) 180 népis- § kalat, 90 dvodat. konyvidrat tartolt fenn. tobbszaz konyvel adott ki PEST HUMOR a kérését: attelepiilni. Kohn beadta lzraelbe akar akar Hat nines itt meg mindene?” — A valasz wNem panaszkodhatok”. Tzra- Mert ott A partszeminarium ve- j2zetéje igy fejezi be eloada- 2 i Ae Mee i Ra ie in Ay Mee ye Ne A ee ae Me Ne he A ee A eee A HAZAI likus folyéirat 50. szitletes- ‘napja alkalmabél a TIT bu- -dapesti Kossuth Klubban iinnepi es-' tet rendeztek. Az est irant ulanpolldsi vonalak elvagdsa, vonalaik mégélti raktarai-|széleskoru érdeklodés |vanult meg. Az iinneplo ko- kozpontjaban, a nyil- zonség élén tébb piispok, az fegyhazi inftézmények, allami tudomanyos és kulturalis in- tézmeények, folydiratok kep- miveszek, irédk je- a Vigilia alapit6 szerkesztoje is részl vett az esten, mely- hazigazdai Lukaes Laszl6 fészerkeszto és Ma- Ferene felelés kiadé voltak. Ce ee Vastag betiikkel szedett cim a Magyar Nemzetben atk LIZ- Igy. Elsé latasra gyar sz6 ertelmen. Mit is je- lenthet? Aztan a cikk olva- kideriil, allurik tott valtozataval iszemben és a szévegben a] |bérleti szerzddésekrol 'sz0. Hala a szocialista nyelv-| | | ujiloknak, |hadisarecbehajtasra és tusz-szedésre alkalmazta a porosz | jhadvezetés. Akkor az enkélesi megfontoldsok arra észté- | jnéztek, hogy tovabballjon. A lengyel szabadsdgharc tigyé- Inek szolgalatat bigonyara mar tudatosan vallalta a ha-| izatléres helyett. ites meg kesOébb, hazai fold6n, Yan ismet gazdago- dolt egy ,,szép’, uj kifeje- zéssel a magyar nyely, sze- gény jobb sorsra érdemes anvanyelviink.A lizing jél ilik a mar mindennapos di-| jzajn és tdrsai mellé. De ide- | kivankozik az a hfreeske is, |golok zsoldjaba allt, hanem egyenesen Washington tabo- | | | famit a lapokban olvastunk: Iraba tavozott. Ezredesként életét dldozta egy idegen | |faldrészen, egy szamidra ismeretlen nép szabadsdgdert. a Rakéeczi uton uj sdrézo jnvilt. Az a neve: Sor-Shop. pNyert! [mus a legnehezebb, kervényesebb ut — a kapi- akliv dolgozéra | tekintetbevessziik, ben az allamot ‘terhell. az eltartas persze igen sze- : gényes. A statisztika szerint Sy ogy ikisebb kap havonta és az ésszes | Inyugdijas fele kétezerdtszéz | [forintnal kevesebb nyugdfj- | |bol tengodik. Mert }arak mellett ennyi pénzbél | tisztességesen élni nem le- Ihet. A cikkiré kifejti, sat: A kapitalizmusban az egyik ember kizsakmanyol- pont a¥ — @— Pesti megadllapitas a gaz- dasdgi élet un. .aj) mecha- nizmusardl’: A szocializ- legte- talizmus felé.” HIREK A nyugdijasok helyzeté- ‘rol szol a Magyar Nemzet marcius 1-i szamanak vezér- cikke. Megallapitia a cikk, hogy Magyarorszigon szdz negyven- négy nyugdijas jut. Ee na- gyon magas arany, fdleg ha hogy oa szocializmusban a nyugdija- sok eltartasa teljes egészé- a tobb mint kétmillid ma- gyar nyugdijas hetven s7a- galéka haromezer forintnal Osszegii nyugdijat mai a az ,illetékesek” tudjak ez, de nem ‘keépesek segiteni. Nines ra keret ... az angol| : megmagyarosi- | 8 arvaha- g 230 § eed 1 ja a masikat. A kommuniz- , pmusban 62 forditva | ‘torténik ... | seo ab Us enEE bat utr eettaoeyy srt teRY SaPAEL BE HMA er EEE ed TORY PIO RSENS! de geee: is aes Setaeat ss Ha te ree Vera sete tae tattetee ss Ieee aces aseeey eter sri] HER ae peed pest = ‘ ‘ aoe M2 8 eS we Re pas hogy | A Minisztertanacs meg- | vilatta a zaldség- és gyii- rerrennee mondat hogy az elmult évben sem zoldség. sem gyil- moélcs nem volt elég a pia- cokon, mert hol az atvételt, [hol a szallifaést, hol a csoma- | golast, hol a tdaroldst, hol a | ladaellatast | megoldani. | hianyzott. F. iudtak mindig M. EL nem Valami imodlestermesziés problémait | és ulasitast adott — idézem »a forgalmazaés szerve- | izeltebbe tételehez szikséges feltélelek megleremtésére.” }iz a nyakatekert Jarra utal, Sere jol jar. Keresse fel irodankat, Ontario tartomany legrégebbi IKKA foképviseletét, felvilagesilas céljabél. (Ajandékesomagok, muszaki cikkek, auté, teherauté, stb. kiildése.) | Tuzex, Gomturist képviselet. feadkinke fobh mint 59 éve pontos, meghizhaté és elézékeny tigyintézést nvajt barmilyen iigyben. Division of Kennedy Travel Bureau Ltd. 424 Bloor St. W. Teronta, Ont. M58 UNS te) 929-1198 Beet yg oS PES a ce a Ese Sos aS g Friss husok, a legfinomabb minéségd hentesaruk, felyagottak és esemegearuk nagy valasztekban. Tulajdonos a Balega esalad. PARKOLAS AZ UZLET MOGOTT 410 Bloor St. Hi (Ace GED ooh SSE BE “ AN, ADA TERULETERE . OD. SZALLd UTUNK it a ANU GE US USE SE REE = Szenvedés haldl a cime annak a flizetnek. mely az emberi 1ét legnagvobh problemajal tuddésok, irék, szentek gondolatain at mu- tatia be, és ad arra megnyuglato valasat. Csinos kiallitas, finom papir. jal olvashaté bettik. d6 oldal. Ara 50 cent. 100 és ezen feliili rendelésnél 10% aren. gedmeny és portomentes kildeés. Megrendetheto: Rev. Fr. Joseph Hitter S. J.. 307 Jolin St. South, Hamilton, Ont. Canada, L8N 21. aggre gat aefeh age RERNY beaguesnag POY A CH, GP SEMSA Qauheeaer setae cas ES ad gh By EAS ESS. j Saenk gd Hungarian Restaurant 523 MOUNT PLEASANT ROAD (Delre az Eglintontél) Kitlind magyar ételek, hazi készitésii siitemények, eszpresszo kaveé. Minden délben valtozatos business lunch. Mersékelt arak, figyelmes kiszolgalas. Kilfoldi @s kanadai sérék és borok. 60 szemeélyig partykat vallalunk. Nyitva: minden nap de. 11-t6] este ll-ig, vasarnap du. 1-t0] este 10-ig. _ Asttattogialds:: 482-401 T , ao e | . oo Koltoztetés és minden mas szallitast garancidval, legolesébban vallal ‘2 2 oe ee ¥ Koltoztetest, 20 FEET-es zart bitorszallité kocsival — garanclaval szemeételtakaritast dump-trakkal legolesébban vallal Sipos Cartage Tel.: 293-0498 SZABO §84-5065 423-9672 ey. Sas ggie ERTIES ELAS Ts SVE bg IER, oo Ee A bhe DREESARSS SS FLAS TSS ES 2 CREAT baa. ‘omren iptv ieee , teil Alb eis BEBE F t