Nem sokasdg,
hanem Lélek

3 szabad nép lesz
esuda dolgokat...

BERZSENY!

A brit hadiflotia beskelé “dott a

London 96 Oras ultimatuma @ Haig:

Az legyestilt Allamok formalisan tillakozott Varséban az USA nagykivet-
stg ket vezeto tagjanak kiutasitasa miatt — Amikor Hoszni Mubarak egyipto-
mi clnék felliinden iinnepélyes disziclvonulast rendeztetett az omani szultan
Kairéba valé érkezése alkalmabdl, ez azt is jelentette, hogy Egyiptom vissza-
tért az arah népek kizésségéhez! Qaboos Bin Szaid szultan igy szénokolt:
»Legjobb kivansdgainkat fejezziik ki Egyiptomnak a Sinai-félsziget felszaba-
ditasa alkalmabél. Evt tovabbi lépések fogjak kévetni, melyck Jeruzsalem
visszatérésénck és a palesztin nép jogos kéveteléscinek clismeréséhez vezel-
hetnek’’ — Guatemalai katonak a févaros szivében lelotték Konrad Friedrich

Schultz nyugatnémet diplomatat — Dél-Afrika egy foglyul ejtett KGB érna-
gyot, névszerint Alexej Kozlovot kémesere titjdn dtadott a szovjet képvisclii-
nek, akik a KGB iigynék ellenéhen visszaszolgaltattak az Angolaban(!) elfo-
golt, Van der Mescht nevii dél-afrikai tisztet, A kémesere is azt bizonyitja,
hagy a marxista Angola minden vonalon szoros kapesolatot tart fenn Moszk-
vaval — A haldlbiinfetés djra (érvénybe valé iktatasa megtirt az angol parla-
ment 357:195 szavazata alapjan. Thatcher a biiniigyi statisztikak duzzadasa

a két ; "Falkland it ki kine

A SALT IL. ,kamalt”!

Nagy-Britannia nem pro-
balja meg visszafoglaini a
szigetcsoportot.
Ugyanakkor Basil Hne-
me, Anglia romai katolikus

biborosa visszatért a Vati-|'

kanbél és bejelentette: ‘TL.

Janos Pal Papa Oszentsége |
lemondja a majus 26—jiini-

us 2-a kézdtt tervezett ang-
liaj kéritjat,
majus 20-ig nem két ttiz-
sziinete’ a két hareolé fél.
Javier Peree de Cuel-
lar, az IENSZ kézvetitést val-
lalt fGtitkara tlirelemre in-

amennyiben |:

HUNGA { LIFE

lapol 6thonapos forduldjarel. |
és al
ki |
junta |

hogy tijra az ulean
femplomokban  tartott
megtiintetésekkel fejezi
gytiléletét. a lengyel
ellen, —

séget vonultatott fel Varsé
foitvonalain, bizonyara. at-
i6l a céltél vezetietve,
hogy idejekoran clrettent-
se a felfiiggesztett Szolida-
ritas szakszervezet és in-|.
ternalt. vezérei
deli 15 perees
salraik tervezdil,

[ni
i térni.

ket kilometer hosszti Me-| ven yeti egység (a konzervativok, a balol-
neloszlopnyi rohamvend6r- |

i altal elren-.

Altalinos | aojeragz inteliektuelek, a nyugat politikai’

inialf az ,akasztéfa visszatérése”’ melleti: szavazott. (Angliaban 17 évvel ez-
.) — Billy Graham, vilagszerte ismert
amerikai evangélista, Szovjetunié-heli kéritja alkalmabol az ottani egyhazak

eloit térditek el a haldlbiintetést — Szerk
vezeléinck USA-ellenes politikai szonoklatait kifogasolta.

drjaratot hajlanak végre a
1§—24 kilométer szélességii
iengerszorosban, mialtal al}
‘keleti szigeten fekvé Port
Stanleybél a nyugati sziget-
re iranyulé argentin ulan-|
potlisi vonalakat ellenérzés|
alatt tartjak:

ANGLIA ELVAGTA
A“ UTANPOTLASI
VONALAKAT

A brit hadifictta,
mely a legijabb megerésité-
sek megérkezése utan
tibb mint 70 egységbdl-all-

4 és fél hitvelykes kalibe-
ri dgyitiizzel arasztotta Az
el a Falkland-szigelesoport |
argentin§ allasait, mintin
clozéleg a keleti és nyu
gali Falkland-sziget k6zal-

li tengerszorost teljes cl-

ges,

=

tarktisz

“Alacrity” nevii, btt-
varhajo-vadaszatra berende-
zelt fregatt, az argentin ten-:
geralattjaro felkutatasat
kapla feladataul, amelvyek:
valosziniileg a szigetesnport
lenoraése ala vonta, reldugottabb ébleiben tanyaz-
A brit, hadiigyminiszté-| nek, és emialt veszélyt je-
rium hadijelentése szerint a | lentenek.
hajnal stiri kédfiigginye| A ket

: : | el(fintnek nyilva-
alatt behatolt angol hadiflat- nitolt angol ‘‘Harrier’’-tipu--
ln egy teltaTa atta mozgas-

su repllégép esetet illetéen

keptelenne tett egy argentin| Argentina nem tamasztott

lartalyhajot. igényt atra  vonatkozdan,

Bar Argentina cafolja aj miszerint a gépet ék 16Lték
iengerszoros elfoglalasat, a

volna le. Ag angol kizle-
kiralyi Motta fregattjai és

: Pmeény viharos—k6dés idéja-
turpedéromboldi rendszeres|rasra hivatkozott, azonban

ANGLIA

16 ORA!

napot adolt

idd alatt

ESET ee ORs oe Pie c Eis Rea peacoat aaa

Az iguzi ellenallas nem esinal maganak reklamot és nem publikal.
Soka tar toll, amig bizonytalan hirek utan kézismertté valt a ..bazis-
kdzissege’’ — maskent: kiskézisségek — valdsaga. Nyugatra érke-
zett szemelyck beszamoldi el’enére sem akartam sokaig feltérni a
hallgatas pecsetjet, hiszen sokszor azok nyilvanossagra valé hozatala
arthat a hazalak biztonsaganak. Dr. Laszld Laszlé, montreali egvete-
mi tanar ofthoni latogalasa alkalmaval dsszegviijlétt kittiné anyvag,
valamint Andras mre S. J. és masok publikacioi azonban egyre inkabb
rairanvilotlak a figyeimet a hazat baziskézésséges munkajara. Itt az
ideja, hogy részletesen foalkozzunk ezzel az igazi ellenallassal. amely
hem marxista olvasokordk, vagy trockista szévecmagyarazok felttin-
nivagyast ktsérlete, hanem tizezres ideologiai alappal rendelkezé,
svervezell vallasi ot enallas!

Olvan ellonatlasrol van sz6. amely a ,.yallastanitas”
epi, Amely ki akarja egésziteni a hivatalos egvhaz muilaszlasait.
Pololnt gyengesegeil. Nemesak hirdetni, de érvényesiteni is az  ogy-
haz tanitasi szahadsagat", omelyet az Emberi Jogok Egyetemes Dek-
laracioja ¢s Kadar altal aldirt Melsinki Zaréakta (1. a. VIL.) is ga-
rantal, |

Igaz wryan, hogy a neosztalinista 1972-es ,,Alkotmany” 63. parag-
rafusa csak a ,.vallaseyakoriast” biztosilja és a Csaladjogi Térvény
75, parugrafusa a gyermekek .szocialista szellemben valé nevelését
leszi a sziildk kdte’essegive’, de a baviskozésségek tudjak. hogy ha
nines is veliik az allami jogrendszer, veliik van a nemezetkézi jog és
anemectek felett orkodd moralis igazsag,

A kommunista befolyas mar a negyvenes évek véegéen cltérélt min-
den nem-stovielizall szervezkedést. Megsziintette a cserkészetet, fele-
kezeti itjusagi mozgalmskat, legényegyicteket, kKlubokat. A kadari
enyhilés” egyixet sem adta virssa. Megteremtette a Raxosi-kor nyilt
dozssavel szemben a hams tolerancia’” alapotat,

A fakullativ hilektalas zsarolasra alkalmas eszkivel fennmarad-
fas selalind ferror nelkil. Ay egyhazi vezeles a retlegés sulya lett
cseleksaix, pedig [atszolug larsava tetfe a lonmunista hatalom, Per
see nent a hatalomban Ictt tars esak a felelésséghen, Az Paina
fecyelem” jelszo mogé bujva, nem az allammak kel) elvégeznie ¢
rendéri munkat. Raparenesolnt a renitensekre és athelvezi a mmaltace-
kodokat. Igy a jo munkaert magas Ketan! /elés jar. — a hértin helyell.
Van epyhaci dalssalhatwom, de ninesercs

egy be nem metszett. yal-
tovat szerint az is Ichets¢-
hogy az
 zavaroshan
légelharité rakétaikat pré-|
baltak ki, arra
‘hogy tettiik érékre az An-
‘ismeretien
malydban marad.

TUZSZLUNETI
ULTIMATUMA:

Margaret Thatcher. szil-
kebb habortis kabinetje négy
AZ
Nemzetek Szervezctének ar-
ra vonatkozolag,
‘alait a révid 96 6ras hatar-|
nyélbetisse a ttiz-|
sziineti egyezményt.

Thateher a parlament-|
ben kijelentette:

a 4 napos halaridé
jelenti azt, hogy iddkézhen | zig

Jogossagara |

> hivek. Maszeut, mint Len-

teite a riporterekel, amikor
azok tijabb fejleményekrél
faggattak a diplomatat.
A Pontifex Maximus a
Szent Péter téren mondott
‘fohaszaban ,,békés helejezé-
séri” imadkozott.
(A Vatikan szoros kapeso-
latet tart fen Argentina-
val, melynek 28 millids la-
kossaga tilnyomdrésathen
katolikus). ve .
Hume kardindlis kije-|
lentette: a Szentatya lAtoga-
fasa 6rémteli esemenynek
igérkezett, azonban jelenleg
az orszagban az ellenséges-
kedések okozta bortis hangu-
lat uralkodik, mely nem al-
kalmas a latogatasra. (Ang: |
lia katolikus lakossaganak |

! &? | szama 5 millid, — Szerk.)
Icgyesiilt |

A katonakormany, —
mely abhan az illizioban
ringatta magat, hogy ,.min-
den rendben van", a héten
kénytelen volt
hogy |

ay egyszerre 12 lengvel

oroszok, a varoshan kezdeményezett

halaszva"’
koordinaltsaga
Szolidari-

pontos ..

szamitva, annyit jelent: a

ho-,
he a ‘derekat,

(Folytatas a 2-ik oldalon)
SSegeeeceseroaseoesese

Lapzartakor
. egy papi ruhaba oltézdlt

7 : egyén bajancticl le akarta
VARSOBAN A

ROHAM-RIENDORSEG
TONTETO
FELVONULAST
RENDEZETT

A Jaruzelski-katonakor-
Fmany, — att6l fartva, hogy
a lengyel nép azzal emléke-
meg majd az ostromal-

h a Yi = Se * ao ope.
obY © -Fatimaban (Portugalia), —

de a testérik megakaddlvoz-
tak. — Az orgyilkos spanyol
szarmazast. — A Szentatya
azérl zarandokolt Fatimaba
(Maria-kegyhely), mert eg
éve menekiilt meg a ayilkos
szandéki merénylettél,

hem

gyelorszagban. A lengyel egyhaz valosagos part nerre vall a moralis
hatalomban. Szarnyai alol nétt ki a _Szolidarit tas’. Nem Lenin kepe,
hanem a kereszt fligg a szaksazervezeti vezet6k targyaléasztala felett.
Misével kezdédik a szakszervezeli munka. Teljesen ériheté, hogy a
part idcolégiai csédje ugyantgy irritalia Moszkvat, mint a fiiggetlen
suakszcrvezel. Az még a jivé kérdése, hogy nem igvekszix-e veéerbe-
fojtani egyiket a masik utan.

Vajon a magyar katolicizmus iiléereje kimdlt volua? Vajon a len-
gyel pelda ne gyakerolt volna semmi hatast? Vajon elviselhet6é az az
aapot, amely a hitoktatast a templomokra és a néhany engedélye-|
zett. iskolara korlalozza, de ugyanakkor csak wegyként, kitdn
déllyel Jehet hittant tanitani a plébaniakon?

Iebben a legkérben sziileteli a  Jegbékésebb” ellenallas:
kizdsségek orszagos méretfi mozgalma.

Mar az utolsd papi lémegperben (1972) kideriilt, hogy kb. 4.000

a bazis-

realizalni, |g panem a vilagkbzvéleménytot”,

véres utcai dsszecsapasok

fas” tivolrél sines Megtsr | poy erére pedig nines sziikség,
‘ve, még mindig rein adta. ated

raadasul a Gazdaszok Sz0-}

paitatta fel Feuropat annyira,
‘fele orosz kézre jutolt.

sztirni IT. Janos Pal papat) aysiai terjeszkedését Indokinaban is, Afga-

Y}az amerikai—argentin,
kai--angol viszony keriilt

esak azert,

|nacsot most meg is lehet.
enge-|

Largest, Independent
Canadian Weekly
in the Hungarian Language

Ara: 50 cent

K ezil 2 a nyu ug 99 ya

Irta Frey

Azt thizas lenne moendani,

lek jarasa megfordult, de annyi valdszinii-|
fnek latszik, hogy kiilpolitikai téren a nyu-
| gal nem gyonegtil tovabb. |

Sot mintha eldjeleit is lehetne mar lat-
annak, hogy a nyugat keazd magahoz

jOtle elédtt

rni?

Andras

hogy a sze-|mint a fentebb emlitett George WH.

Az is fontos, hogy ha Reagun és Naty
akarta volna Argentina meg-
zsarolni az amerikal kormanyt azzal, howy

ha koveteléseit nem teljesitik. akkor Atal

fa Szovjetunighoz, Washingtonban ijedten ta-
nakodtak

volna, milyen engedményekkel

ehetne az argentinok joakaralal megvasa-

Az erd nem old meg)

semmit, csak a
»Vvilagkozvélemény”

lyen tiinet, hogy az
eryszer a sarkukra alltak,
Amikor az argentin tigy kiéleziditt, a|

angolok  vegre ;

dali munkaspart €s a kozépen allo libsra-
lis—szocialdemokrata csoport kézti szoli-
daritas) csak addig tartot{, amig nem dér-
dult el az elsé puskalévés. Mert erre a bal-
oldal nyomban meg ékart futamodni.
Hogy miért, ezzel a kérdéssel nagvon'!
is érdemes szembenézni. Annal inkabb.,
mert az angol baloldal okoskodésa az an- |

‘masinériajanak a gyénge pontjaira is ta-| |

nulsagos fenyt vet.

Nem azért akartak meghatralni, mert ;
a batorsag hianyzik beldliik. Dehogv. Az
angol nem gyava. Nem a halaltol fémek
amit
magukat liberalisnak nevezd szokularok és.
haladd” propagandistak festenck a falra.

Helyesen mondta George Will, a kon-
zervativ amerikai ujsagiré — mert ilyen|
is van! — hogy a baloldal defctizmusa mé-
gutt az az érzelgis régeszme hizodik meg.
az eré
nem old meg semmit.

Amerikdanak|
ra kell céfolnia.
| de Gaulle-ra'

A ienvek azonban ennek az ellenkezé- |
jet bizonyitjak. Két példat hozott fal erre,
Hitlert és Vietnamot. A hitleri erészak Ja-
hogy keleti
I:s az oroszok
nisztanban is katonal eré hozta letre.

iKhhez hasoniitetta az argenlinoknak a
Falkland-szigeteken végrehajtolt fegyveres|
akeidjal George Will és figyelmeztette|
Washingtont, hogy ebben a kerdésben nem
hanem ay ameri-
teritekre. |

Szerinte az Hgyestiit Allamoknak ket
okbol van Anglia mellett a helyiik, Nem
mert Argentina jogtalansagot :
kivetelt cl és a Szovietunid politi kai tamo- |!
gatasat clvezi. Hanem azert is, mert Ame- és
rikanak Anglia a szévetségese. |

Ennek kapesan hivatkozott az amerikai |
ujsagiré de Gaulle mondasara, hogv ay
amerikaiak megbizhatatlanok s ba [uro-
pa érdekeinck a megvédéssrdl van sz0.,
Washinglon segitségére nem lehet szami-
tani.

— Jirre kell racafoluia Amerikanak
telle hozza George Will.

Es tigy latszik, a washingtoni helpoli-
tikai eréviszonyok olyanok, hogy ezt a fta-|
fogadni.

Az a ket (énvezd ugvanis. amely az cl-
nék kezél lefoghatna, a kongresszus ¢s a)
kézhangulat, az ulobbi evekben jobbva to- |
lodatt, tigy bogy a détente-politikatol valo
megszabadulast erré] az oldalrol nen fe-

:

kalolikus kis-koézésseg halozza be az orszagat. Szdmuk azdta jelento- I ny eget: veszély.

sen ndvekedett. Az clindito, az apostol: paler Bulanyi Gyorgy. Am
szag egyik legkivalobb filozdfusa, piarista tanar. 6 szervezte a Rako-

boriont kapott erte. [gy talalkoztam vele a Gylijtéfoghaz ..Bal” osz-
talyan 1955-ben. Sok-sok honapot té‘téttiink egviilt: 6 mondotta ne-
kiink elészér — és sokszor azutan a ..katakomba-misét”.

Nem voll témjén, oltarkép, miseruha. Az ésszezart nyoele ember
dhitata poétolfa a szertartas keretét. 2 volta formaktol, megatkuves-
tol es [élelemtG] megtisztitott .mikroegvhae’: ag clsé baziskdzdsség:

Rilanyival felvaltva forditottuk az altala beesempaszetl Jacques
Maritain: Humanilé intégrale (Teljes emberiesség) e. kGnyvenes resz-
leteit, A forradalom utani keserii ébredéskor — imimar az ilegalitas-

ban -—- vele talalkoztam uldljara. — Tithon érzik a magyar sors —|
Hien

seegeale nekem tlizetesen Quo vadis-at. Barmi bértén joo is,
kel) moradned!

Tisziaban volt velo, hoev visszaviszik a bértonhe. Ugy is volt. Csak

1960-ban szahadull. Nem sokkal rea elinditotta a baziskézisséueket.
Szellome meggyujtotla a katakombak langjait. Ma mar bibliaclvaso
kérék, kérusok, egyhazi zenét miivelé gitar-egyiittesck megallithatat-
lanul gyiijtik maguk kOré az iffusagot.

te

(Pelytatas a f£. eldalen)

Egy kézdéleti faktor van esak, amely a

Oe ~ ‘détente-ot, az oroszokkal valé egyiittmuka |
si-terror idején a foldalatti katolikus diakmozgalmakat. Eletfogytigiani |

dést majdnem minden aron helyre akarje

allitani, és ez a State Departmenthen dol-

gozd hivalalnekok zéme — de ca kilon te
ma. Az is, hogy az elnéx kilpolitikad ciha-
tarozasainak végrehajtasaba a Feher Haz-
nak kiilligvekhez nem érté belpoliGkai {a-
nacsaddi is beleavatkoznak. |

Egész Amerikaban
megvaltozott a
politikai légkor

Ide most osak anny] fartlozik, bagy a
polilikal léghar az egesz orszaghsn és ami
saintéen fontos, magaban Washingtonban is
mepvaltozott.

Azelitt péidant elképzelhetetlen lett
volna, hogy a legnépszeriibb televizid-halo- |
gatnak (az AQCrnek) kiilpalitikai kenimen-
latera olyan jobboldeli djsdgiro legyea,|

lmost tértent meg eliszir,

| gyorsan

| nian. de

i nck-2tiznak, amig nem. érveényesilik

rolni. Most viszont — bélesen — egy keéz-
legyintéssel feleltek ra.

Es ami a legfilttingbh és
tesebb a dologhan: hors+u

iegdrvende-
éviizedek ala
hagy amixor ay

argentin tigvben Anglia kalonal mepmios-

dulasanak a lchetésége felbuxkant a latha-

taron, ‘kevesebb iniellektuel
Amerikaban, mint Anghaban.

Uj iddk jele meg, hogy az angol had-
seregnek is mas a szelleme, mint volt ak-
kor, amikor ufdljara jelen{ mee ey pilla-

jajveszékelt

inatra ,.a (értenclem szinpadan”

Az 1956-ban lezajlott szuezi kalands:
gondolunk, Igaz, hogy olf az angal katonak
nem is juthattak szohoz, mert Misenhower
,¢s Bulganin (az akkori Brezsnyev) cgy-
mast karonfogva parancsoltak ki az anyo-
‘lokat és franciakat Egyiptombol, gy hogy
parecokra nem keriilt sor.

Lengyelorszag,
Arganiszian,
Argentina

Ha a vilag akkor Anglia meyszepyeni-
lasének ‘voll a tanija., annak nem
Iisenhower politikal vaksaga volt az oka.
Amerika ugyanis nem foghatta voina Ie
Anglia kezél, ha az angel kdtelékekel elég
ludtak volna a Svzueszi-csatorna
partjara dobni.

Az angolok azonban {ul késén és oly
lassan és célszeriilleniil mozyattak crdiket,
hogy ezt katonai szakérték esak egevel tud-
flak magyarazni, azzal, hogy Angliaban a
nagy haboru ota nem csak a vallstkands
és a munkasok, hanem a katonak is lesack
tak erejlik megfeszitéséral.

A most az Allanti-deean deli .végeire”
kiildétt tengeri s légiflollat és a tengerész-
geyalogsagel azonban éppenséggel nem a
Szueznel 56-ban kirakatba fet! lompossas
jellemzi, hanem a régi angol kotelessegtu-
das és gondossag.

Az is jo, amil az curepai kontinensrél
lchet fjabban hallani.

Az 1958-ban [étrejbtl kézéspiac Chiva-
talos neyéen az Kuropai Gazdasagi Kozds-
ség) alapitoi arral almadoztak, hogy a ke.
reskedelmi Gsszefogashol idével integine-
nyesilett. kiilpolil ikai euviilllmiikédes valtk
s hogy ezen a réven a nvugateurapai al-
lamokbol Amerikaval egycenrangu politiket
hatalom kévithet éssze.

Enuek de Gaulle allt az ntjaba és azdlu

te Vie
rely

}a kézdspiae alig t6bb, mint egy vamunid,

Csak egy id6 éta lehetetl megint ész-
revenni a (Orekvést. hogy kilpolitimajukal

is dsszhangba hozzak. mint teflek tavaly-

__ -elétt a palesztin kérdésben.

Jiven egyviittes fellepésre fell volna
szdkség Afganisztan megszallasa es a len-
yyvel siakszervezeti mozgalom Jet6rese
» Amerika hiaba hival! Kozol! a Wil
gat kizis erdekeire, az afgan es a Jengvel
iiigyben a kézéspiae Amerikat cserben-
hagyla.

A détente nytt

és titkes

elomozditsi

Reert volt meglepetes, hogy Argecnii-

naval szemben a kézéspiae kormanyai val-

laltak az Angliaval valo szolidaritast és

Argentinat komoly  kereskedclmi  szans-

elékkal sijlottak. Hs hogy ennek bejelente-

se az argentin fdévarosban. Buenas Aires.

ben a gazdosagi vesetéket cs a kermanyt
rémiilethe ejtette,

frre av ijedclemre azert erdemes fal-

figyebti, mert amikor a nyugals kelet kdz-

ti figletek megzavarasarol van szo, Len-
feyelorszag vagy a seaviellimh cellent ke-
reskedelmi, petoziigvi zarlatrol, al
lehet hallani, hogy ezt kar Jenne meghise-
relni. ilyesmunek nem szesoll fougnatyu

sok

Lenni.

Iz. azonban ugvlatszik
sozdasagi rendszabalyok

hem igaz. A
addig nem tiér-
Gket.

— Felytatas a 3. eldalen ~