XXXVI. évf. 5. szam Vol. 26. No. 5. 1976. januar 31 Second Class Mail Romania elleni orosz | Registrauoe number 1309 akcio eseten Belgradon at Peking be repiil logy emigrans ellenkormanyt | SZE RKE ESZTOSE G ES KIADOHIVATAL: 412 Bloor St. W., Toronto Ontario. Canada M5S 1X5 Tel. (416) 924-8353 ara ciak cent alakitson — A ju- voszlavok is szamolnak orosz beavatkozas lehetosegév él. fegyvert vasdrolnak Amerikaban — A japan-orosz ellentét megeyorsitotta a japan-kinai kozeledést — Angolaban a panafrikai mozgalom, Libanonban a panarab gondolat A hir, amivel ma kezd- juk, OQgy hangzik, mintha pletykarovat és nem kil- politikai vezércikk beve- zetése lenne. A J avits-botrany A hét legérdekesebb és legkinosabb eseménye ugyanis Javits szenator fe- leségének az esete s ez el- s6 pillantasra személyi iigynek latszik. De val6ja- ban politikai skandalum, mert a nagy tarsadalmi életet 616 és férje révén politikai befolyassal ren- delkezo asszonyrol kide- rilt, hogy évi 67.500 dolla- ros fizetést-és kéltségmeg-- téritést, tehat tovabbi tiz- ezreket is kap egy Per- zsianak dolgozé, iizleti és politikai propagandat tiz6 cégtél. | E kdpesolat botranyos voltat fokozza, hogy a férj, Javits, a szendatus kiliigyi bizottsAgaban, az ameri- kai kulpolitika kialakita- saban nagy szerepet visz. Befolyasa majdnem min- dig a baloldalt szolgal- ja, mert a szenator a re- publikanus-part liberalis szarnyahoz tartozik. | Azt nem lehet bizonyita- , hogy Perzsia érdekeit érint6 amerikai térvény targyalasanal Javits sze- nator tekintettel van a fe- leségét Perzsiahoz ftiz6_ szalakra. De az vilagos, hogy ha kézhivatalban van kongresszusi bizottsag- nal, képviseléknél, szena- toroknal Javits-né kézben- jar, akkor Javits politikai stilya nagyon is latbaesik, akkor is, ha Javits nevet ki sem ejtették. Vannak, akik a Javits- hazaspar merészségén esodalkoznak. Mi ezt a megiitkézést nem osztjuk. Javitsék ugyanis fényes precedensekre hatnak. Igy példdul arra hogy ha az Egyesilt Al- lamok (s éppen a baloldal- tolalegmagasabb piedesz- talra emelt) elndkének, Kennedynek, viszonya hivatkoz- lehetett egy novel, akinek ugyanakkor két maffia-vezérrel is volt vi- szonya és kézben a két gengszter koz6és baratné- je a harmadik ,,boyfri- end’’-jét is meglatogat- hatta, a publikalt adatok szerint pontosan htsz al- kalommal, a Fehér Haz- ban — ahova igazoltatas nélkil és az FBI tudta nél- kil egy legyet sem enged- nek be — akkor azon a pénzugyl és politikai kéz- leked6 csatornan sem le- het fennakadni, amely a perzsa kormany kasszaja- tol Javits-nén keresztiil az mondott csodot — Kissinger Moszkvaban amerikai szenatus — kil- “ —ligyl bizottsaganak egy be--- folyasos tagjahoz vezet el. Angola Ez a bizottsag olyan. nagy — €s sajnos névek- vo és bénito — hatast gya-_ korol az Egyesiilt Alla- mok kilpolitikajara, hogy a Javits-ligy lattan még nyugtalanitobb arra gon- dolni: a baloldalinak és li- beraélisnak nevezett, de 1é- nyegikben inkabb anar- chikus aramlatoknak nagy része van abban, hogy a Moszkvabol fiatatt angolal és libanoni szemben Amerika érdekeit senki sem képviseli azzal az erével mint amire sziik- ség volna. | Washington oly pasz- sziv, hogy még ott is tiri az angolai orosz hadjarat elésegitését, ahol joga vol- na ellene fellépni. A szov- jet megbizasab6ol orosz fegyverrel 7500-f6nyi kubai sorkatonasag harcol An- golaban a nem-marxista erdk ellen. A kubai gyalog- sagnak és tuzérségnek nem csak a Szovjetunio- bol szallitanak utanpédt- last, hanem Kubabélis. Az onnan Angolaba repul6 geé- pek a portugal Azéri-szi- geteket hasznaljak - kéz- biils6é tamaszpontnak. Minthogy Portugalia a NATO tagija, Amerikanak joga is, modja i is lenne ra, habortval - larmaznak a legjobban. Erre célzott Moynihan is, az ENSz-nél akkreditalt ~amerikai nagykévet, ami- kor azt mondta, hogy az | ENSz olyan ériltek haza, ie th Tae . _tiszteletdijert™ Perzsia érdekeit szolgalja, mint publicity agent” az Egyesilt Allamoekban. hogy az azori repiiléterek- | kel valé visszaélés meg- akadalyozza. | Ez az amerikai maga- tartas annal sajatsago- sabb, mert amikor az oro-. szoktél félfegyverzett gerilla-hadsereg szoron- gatta Angolaban a portu- gal katonai eréket, Wa- shington nem engedte, hogy a portugdlok NATO- fegyverekkel véedekezze- nek a szoviettdl tamoga- tott f6lkel6k ellen. De most engedi, hogy az oroszokat kiszolgalé kubai haderok ellatasara az Az6ri-szi- geteken olyan repitldtere- ket lehessen igénybe | ven- ni, amelyeket a NATO ré- szére épitettek az ameri- kalak. Orosz gy armatositas ellen nem tiltakozik Afrika Angolaban kilénben nem csak az amerikai kil- politika mondott esédét, hanem az Ggynevezett afri- kai kézésség is. 46 afrikai Aliamté gyult — assze Abesszinia fova rosa- zete” ban és nem sak, megegyezni, de még kom- mimikét sem tudtak kibo- esdjtani abban a kérdés- ben, hogy mitevok legye- nek az Angolaban folyé fegyveres orosz gyarma- tositas ellen. | Ugy hogy az ember jog- gal kérdezi: milyen jogon tiltakoztak az afrikai nége- rek a portugal, francia, belga, angol kolonizalas el- len, ha az orosz gyarmato- sitast tudomasul veszik? S minthogy az Amerika és Oroszorszag kozt semleges harmadik vilag térzsét a négerek alkotjak, milyen semlegesség az, amely ¢ nem létezé amerikai ter- jeszkedés ellen szénokol, dihéng és uszit, de a na- gyon is létezO és most Af- rikaban foly6 orosz terjesz- kedés ellen a diszes nevi »Afrikai Egység Szerve- meg sem mukkan. E szervezet tagjai az -ENSz kézgytilésében a sza- vazatok harmadrészével rendelkeznek s réluk irta a parizsi Figaro, hogy a sajat tigyikben tehetetle- _ nek, de az _ENSz- ben go hogy — hallgat. ahol a betegek vették at az igazgatast. A nagykévetnek nem_ volt egészen igaza. Az -ENSz brutalizalasaban és a Nyugat elleni gytlélet- ben a négerek naiv kezdék az azsiaiakhoz s még in- _ kabb az oroszokhoz képest. A négerek talnyom6é része jot akar, legtébbjtik nem is veszi észre, hogy moszk- val porazon vezetik oket. Es aki irni- olvasni tud, az a marxizmust_ tébbnyire nem aZ oroszoktol, "men ta nulta. oe - kettéosztdsanak kérdése Furesa jatéka a veélet- lennek, hogy a pan-afrika- nizmussal egyttt vallott kudarcot a pan-arabizmus is. Mert mi lehet a pan- arab gondolat politikal ér- téke, ha az arabok nem tudnak s tgylatszik nem is akarnak véget vetni an- nak, hogy Libanonban ara- bok mészaroljanak arabo- kat. (A halottak szama ja- nuar derekan a 19 ezret, a nyilvantartott sebesiil- teké a 37 ezret is megha- ladta.) Az Arab Liga pedig Es ha minden arab ugyanahhoz az egy arab ~nemzethez tartozik, akkor miért fenyegetik az arab kormanyok a libanoni ka- tolikusokat és maronita- kat, hogy a Libanon ketté- osztasa esetén létrejovo keresztény arab allamot az Osszes arab kormany épp ugy vesztegzarnak vetné ala, mint ahogy Iz- raelt bojkottaljak? Kézben Libanon tovabb sodrédik a megsemmisi- lés felé. Karami minisz- terelnék lemondott, mert nem latott Mutat az orosz polgarhaborabol Az ¢ orosz ‘hanem 7 és baloldali befolyast vég- zetesnek tart6 mozlem po- litikus tavozasa, ha sor ke- riilra, belathatatlan kévet- kezményekkel jarhat. sziria és a PLO eddig esak kevéssé segitette a mozlem szélsébalt. De ha a maronita és katolikus vezetes alatt all6 libanoni hadsereg kézbelép, hogy rendet teremtsen, akkor lehet, hogy a PLO egész gerilla-serege a baloldal -mellé all és sziriai csapa- tok benyomulnak Libanon- ba. Izrael azzal fenyege- tédzik, hogy ebben az eset- ben a Litani folyédig meg- szalina Del-Libanont. Az angol Reuter hirligyn6k- ség szerint tébbezer pa- lesztinai gerilla benyomult a aie ‘Libanonba még ~ pedig sziriai tisztek vezeté- n sével. Ha erre Egyiptom akci- 6ba lép Izrael ellen, alta- lanos k6ézelkeleti habort tor ki. A nagy, a kozponti kér- dés az, hogy ha Karami valoban visszavonul és Sziria s Izrael megmozdul, akkor Egyiptom, a legfon- tosabb arab orszag, ho- gyan fog viselkedni. Akkor gyorsan kidertil- ne, hogy kik ismerik job- ban az arab politika rig6- it, az amerikaiak-e vagy az oroszok. Mert végsé soron itt is amerikal-orosz mérkozés- rol van sz6. | Orosz diplomaciai vereség A nemzetkozi helyzet el- tolédasanal azt is szamba kell venni, hogy a Szovijet- unidt nyilvanos megszé- gyenites érte Tokidban. Ami ket okbél is meglepo. Egyrészt azért, mert a ja- panok nagy gonddal szok- tak igazodni a keleti udva- riassag hagyomanyaihoz. Masrészt pedig, mert az oroszok é6vatos diploma- tak, akik kudarcaikat rendszerint ugyesen tud- jak elpalastolni. — Most azonban az oroszok is, a japanok is vetettek sajat szabalyaik ellen. A szovjet kiligyminisazter valosaggal belefutott egy nyitott bicskaéba s ezt a japanok, szokasuk ellené- re, siettek kiktrrtdlni. Az elézménye ennek hogy Japannak a ki- naiakhoz és oroszokhoz va- 16 viszonya harom kévete- lés k6riil forog. Tokié visz- sza akarja kapni azta négy szigetet, illetéleg sziget- csoportot, amelyet a Szov- jetuniod a masodik vilagha- bora végén vett el a japa- nokt6l. Moszkva szeretné, ha Japan csatlakoznék a Kina bekeritésére iranyulo ugynevezett azsiai bizton- sagi paktumhoz. Peking pedig évek ota igyekszil 4 | | : sara, ‘ariely tiltakoznék az ellen, hogy Azsia bar- mely hatalom hegeménia- ja ala keriiljén. Minthogy a he gem 4- nia sz6t a kinaiak orosz- ellenes éllel szoktak hasz- nadini, a japanok kitértek a kinai kérés eldl, mert nem akartak azoroszokat provokalni. Gromiké orosz . killigyminiszter most is Ova intette a japanokat att6l, hogy ezt a szét bar- milyen japan-kinai szer- zodésben akar esak meg is emlitsék. Ugyanakkor azonban a japan szigetek visszaadasat megtagad- ta. : | Erre ftértént, hogy két 6raval Gromiké elutazasa ut4an a japan miniszter- elnék bejelentette: Japan kész a Kindval megko- tend6é egyezményben til- takozni egy harmadik ha- talom hegemoniaja ellen. Ez azt jelenti, hogy az amerika-japan-kinal- orosz négysz6g kérdésében Japan dontott. Oroszor- szaghoz val6 viszonyat hajlandé befagyasztani és az amerikai szévetség fenntartasaval akar Kina- hoz kézeledni. | Ez a japan elhatarozas egyebek kézt két fontos dolgot von maga utan. Amerika keletazsiai pozi- felytatas ad. oldalon) JANUAR 15 CSUTORTOK — A azahire, hogy a katonai junta jelenle- nyugatnémet Als6- Szaszorszagban az eddigi szocialista tartomanyi minisz- terelndk helyébe a keresztény-demek- rata part emberét valasztottak meg. A jobbra tol6dast azzal magyarazzak, . hogy. a tartomanygyiilés titkos szava- | -zasan a liberalis eid egy része | a szocialistak ellen fordult. | - puces tavolitotta el hely érél az eddigi gi elndke az ligyészséget utasitotta, hogy egy baratja ellen, akit kokain -esempészésével gyanusitottak, ejtsek ela vadat. oA nyugatnémet Sarlament egy: hangian szavazta meg azt az aj tor- vényt, amely silyosan binteti a varo- si gerilla4kat, s6t még azokat is, akik _ JANUAR 16, PENTEK — A déle oS amerikai Ecuadorban vérontas, sét - egy puskalé vés nélkiil lefolyt katonai | _nyeket. ranadee diktatort. AZ aj j junta ee esak fenyegetédznek bombamerény let _elkévetésével, vagy akik a nyilvanos- sag eldtt helyeslik a - terror-cselekmé-” @ Szaharov, a , viléghiro- orosz fizi- kus, aki egy idé 6ta nyiltan biralja It az Oroszorszagban_ uralkodé femurak - mat, kijelentette, hogy a nesean el © akarj ak ¢ ot tavolitani Moszkvabel. “JANUAR 17, SZOMBAT | om A Forra- datmi amikor a kommunista terror. még az egész orszagra kiterjedt, tudvalévéen olyan megegyezés jott létre a politikai partok vezetdi és a tabornokoknak egy politizal6 csoportja kézétt, hogy a kor- manyhatalom még 3-5 évig a katona- tandcs kezében marad. A téhornokok egy része, amely tavol akarja tartani magat a politikatol és a kommunis- taktél, szeretné a kormanyt a politi- kusok kezére adni. Ezzel szemben a ‘kommunistakkal szévetkezett tisztek _tovabbra is ragaszkednak a hatalom- ‘hoz. ° Tandesnak nevezett | portugal katona-tanacs nem akarja kiadni. ke- zébol a hatalmat. Tavaly aprilisban, : 18, VASARNAP — Wa- hingionban a ‘hony édelmi minisztéri- um rsozolte, kat, légelharite ¢ és tank. elharite raké- takat, valamint lékhajtasos vadaszgé- peket akar vasarolni az Egyesilt Al- lamokban. Sztalin 1948-ban taszitotta ki Tit6t az 1956-ban feloszlatott Komin- tern-bdl. Az étvenes években Tito Ame- rikatél kapott fegyvereket, de arnikor a hatvanas években Tito visszakanya- rodott a szovjet oldalara, orosz fegy- verekre tért at. Most, hogy egvre t6bb jel vall arra, hogy Tité haldla utan a Szovjetuni6 ra akarja tenni a kezét Jugoszlaviara, Tito ‘megint a Nyugat- tol var seattséget.. JANUAR 19, HETFO _ katonai védelme szempontjabél. Amig _Ugyanis: a | munkaspa) rt volt kormanyon, Nemrég : Ausztralidban és Ujzélandban. valasz- _ tottak és mind a két orszagban meg- - bukott a kormanyon lévé munkaspart. . Ez kedvez6 volt Amerika és a Nyugat ‘amerikai hadihajonak nem volt szabad ausztraliai vagy ujzélandi kikdtobe be- futnia, ha atomfegyverek voltak a fe-_ délzetén, sét azokat az amerikaitenger- alattiardékat is kitiltottak a parti vizek- r6i, amelyeket atomerével hajtottak. Ezt az Amerika-ellenes szocialista in- tézkedést most az Gj] kormany mind a. két orszagban visszavonta. : JANUAR 20, KEDD-—~ A seanyol kormany javasolta a kiralynak, hogy a marciusra tervezett altalanos valasz- tdsok megtartasdt halasszak el egy év- vel. Az tj kormanyt sztrajkokkal és tiintetésekkel akarjak gyors reformok- ra kényszeriteni. A kormany azonban lassan, fokozatosan akar bevezetni bi- zonyos szabadsagjogokat. A postas- sztrajkot Ggy torték le, hogy a postal alkalmazottakat behivtak katorianak és mint katondknak kellett a postai szolgalatot ellatniok.