Nyi It levelet irni — hely- telen dolog. Egyedil a szolgalhat mentsegul, ha rendkiviilli mondanivals akad, amely valamennyi- link szamara lét vagy nem- lét kérdése lehet. Ugy ér- zem, hogy ebben az eset- ben minden olvasémtdl megkapom a felmentest. A WASHINGTON POST 1976. marcius 22-i szamaban, a lap A-19 olda- lan két jélismert publicis- ta, a keziikbe jutott erede- tiszéveg alapjanoly ténye- ket hoztak napvilagra, mely minden képzeletet felulmalt. | A két publicista Row- land Evans és Robert No- vak s elbeszélésuk Henry Kissinger és ,,tanacsosa”’ Helmuth Sonnenfeldt 1975 deeemberi londoni eléada- sara vonatkozik, amit az. oda O6sszehivott eurdpai amerikai kévetek elott tar- tottak. Nyilvanvald, hogy az amerikai kévetek nem formaldi, hanem végrehaj- toi esak az amerikai kil- politikanak és igy az, amit Helmuth Sonnenfeldt, Kis- singer jelenlétében nekik elmondott, nem maganve- lemény, hanem ukaz volt arra, amit a kéveteknek a jév6ben szemmel kell tar- taniok. Helmuth Sonnenfeldt kil- lonben nemesak tanacso- sa, hanem puszipajtasa is Kissingernek, s ez magya- razata, hogy Kissinger szemeélyesen vallalt fele- ldsséget Sonnenfeldtert, mikor munkatarsai zé sorozta. | Miért volt erre sziiksés? Azért, mert Helmuth Sonnenfeldt urat a State — Department biztonsaégi bizalmas k6ézszol-_ szervei, ) galatra NEM TARTOT- ko- TAK ALKALMASNAK. Ezért nem lehetett under- secretary egy masik mi- niszteériumban. Henry Kissinger erre, sajat sza- kallara, bevitte a sajat hivatalaba, mint ,,counse- lor’’-t, a biztonsagi kéve- telményeket egyszeritien sem mibevette és sajat sze- melyében vallalt erte fele- lésséget. A kis Heinrich a kis Helmuthért. Mindent figvelembevéve, ezt iga- zan nem csodaljuk. A két jébarat Moszkva- bol jovet allt meg London- ban, hogy beszamoljanak a SALT I tgyében folytatott targyalasaik eredménye- r6é]. Ott persze nem sokat végeztek, mert az elndék hazarendelte Kissingert, mikor hire kelt, hogy Kis- singer a National Security Council hatarozott tilalma ellenére tjabb engedmé- nyeket késziil tenni a Szov- jetunionak. Ilyen k6riilmenyek ko- zott keriilt Helmuth Son- nenfeldt beszamoléjara a sor, melynek egyes rész- leteit — az Evans-Novak cikk alapjan — alabb ko- zoljuk. Mr. Sonnenfeldt megal- lapitotta, hogy a Szovjet rabnemzetek feletti ural- ma nyers katonai erosza- -kon alapszik. Brilliadns megallapitas! Sonnenfeldt nem hiaba a vilag ,,leg-— okosabb emberének’’, Henry Kissingernek a tanacsosa! Ezek a nemze- tek mind azért akarnak el- szakadni a Szovjet uralom alél, mert ,,nincs egy olyan organikus allapot (relation ship’, amely éket a Szov- jet birodalmon beliil tarta- ,A Szovjet képtelen arra’’ — mondja Sonnen- feldt — ,,hogy lojalitast Nagypéntek - — Husveét Hétté Nagypéntek 1976. aprilis 16-at. : 8s Husvét hétfé 1976. arpilis 19- ét Allami tinnepnek nyilvanitottak, s ezen a két napon a szemétgydjtés szlinetel. Kérjik a kévetkez6 gydjtési napon tegye ki szemetét. Ugyancsak sziinetel az ipari szemétgyiijtés és ujsag dsszeszedés 1976. Aprilis 21-6n szerdan. _ Ezeknek az osszegyijtése aprilis 28-an szerdan tortenik. Kérjuik szives kozremikédését a szerstaycneke és az Osszegyujtétt szemetet csak a megjel napokon tegye ki. R.M. BREMNER | Commissioner of Public Works rly of Toronto | Keresetének 20%s-a, maximum $4. 000 adomentes, ha azt _ hyugdijra befizeti és. regisztraltatja. Dr. Hornung Gyérgy biztositasi iroda_ oe Telefon: 787-4163 és 787-4763 oo 1578 Eglin nton Avenue West, Toranto 10, Ont. | —— Ta a bevallasat: szakszertien elvégzi_ — Apollé Travel © 1500 Bathurst St St. —— cao St Clan Avenue > West, “Telefon: Ha é Ourilis ‘lL-én vasérnap délutan 2: eae és 5 orakor, et Co este 7: 30-kor “Aprilis 14-én szerdan este 7 :30-kor _,Szerelembél nésiiltem” ‘Szereplok: - | Kabos Gyula, “Maly Gerd, Vaszary Piri, Kiss te ae | Erdélyi i Mici, Csontos Gyula, Manaty Pollan Raday Imre, Fens Sandor. igen nagy rel, ar pence i hi- ébresszen a keleteurdpai népekbe, ami egy tragikus torténelmi csapas (failu- e), holott ezek az allamok — a Szovjetunié életbeva- géan fontos érdekszferaja- hoz tartoznak.”’ Ez a ,,fer- mészetellenes, inorgani- kus allapot’? elébb vagy ut6bb forradalmak kirob- banasahoz vezethet, ami a Harmadik Vilaghaboru ki- torését okozhatja s fgy a vilagbékét fenyegeti. ,,.Ez a jelenlegi inorganikus és természetellenes viszony a Szovjetuniéd és a keleteu- ropai 4lamok kézétt sok- kal nagyobb veszélyt jelent a vilagbéke szempontja- b6l, mint a Nyugat-Kelet évtizedes ellentéte.”’ Mit kell tehat tennunk? Sonnenfeldt tanacsos ur ezt is kitalalta. Nem sza- bad semmivelsem segiteni azt az iranyzatot, mely a , Kivanatos politika fe]- lodést (i.e. a Szovjet-Ke- leteurdpal viszony ,,0r- ganikus’’ kibontakoza- sat) hatraltatna. Nem sza- bad, ugyan kinek? Az ame- rikai kiilpolitikanak es kilféldi képviseldinek, azaz az Eurdépaban alloma- sozo amerikai koveteknek. Kissinger Lisszabonban még hozzatette, hogy Amerikanak ,,minden okot meg kell adnia a Szovjet- unid szamara, hogy mér- sékelje politikajat’” — és ne kivanja elnyelni az amtigy is balra sodrédé Nyugateurépat. Mit jelent mindez ma- gyarul? Azt, hogy Kissin- ger és Sonnenfeldt véle- ménye szerint a Szovjet- unid kizarélag azért foly- ‘tat imperialista politikat, tébb mint 50 éve, nincs garanciaja mert arra, hogy kelet- és kézépeuro- | pai, kizarédlag katonai erén alapulé gyarmatbi- rodalma lojalis marad hoz- za, ha kényes helyzet adéd- na elé. Ezt az ,,inorgani- kus’ viszonyt ,,organikus uniéva’’ kell valtoztatni, vatott bizonyitani, hogy Henry mindenben egvet- ert Sonnenfeldt-tel. Sainos, jelen sorok iréjanak szemeélyesen volt alkalma meggyézéd- ni arrol, hogy Gerald Ford milyen nagy mertekben all Henry Kissinger befo- lyasa alatt s mennyire hi- szi, hogy a Helsinkibe ve- zeto ut az egvediili helyes at, amit Amerika kével- het. Gerald Ford nem kil- politikus, hanem az aki a vilagpolitika utveszto- jében ketségbeesetten szorongatja Kissinger ke- 2ét, akivel egyetért abban is, hogy Kissinger — és Sonnenfeldt a vilag leg- okosabb emberei. Nines id6 sem hely arra, hogy a Sonnenfeldt doktri- na tdérténelmi, politikai és moralis lehetetlenség get vizsgalgassuk. Jalta, Pots- dam, a parizsi békeszer- zodések, 1956 és Helsinki utan Sonnenfeldt és Kissin- ger urak a rabnemzeteket —~ é@§ koztuk Magvarorsza- gotis — a Szovjet kereszt- hez akarjak sz6gezni. Magyar embernek nem kell sokat magyarazgatni ahhoz, hogy belassa: eZ nemcsak mérhetetlenil immoralis és az amerikal elveket labbal tipré allas- pont, de megd6bbentéen aljas terv is, hogy megint Magyarorszégg gal és sors- inkrol. Fordon 1976. 4 tarsaival fizettetik meg az arat annak, hogy ideigle- nesen nyugalmat teremt- senek. FORD elnék urnak meg ‘kell végil értenie, hogy amig Henry Kissinger és bizonytalan multi ,,ta- nacsosa’’ Sonnenfeldt a kormanyaban van, ameri- kai magvar nem szavazhat ra és nem is fog raszavaz- ni. De nem fog raszavaz- ni egyetien tn. etnik sza- vazo sem, akinek politikai Ontudata van. Amig ez a két kulpolitikal Aamokfuto- Henrich és Helmuth — valamint az déket korul- vevo ,,agytroszt” az ame- rikai kilpolitika formaldi és kovacsai, addig minden- kire szavazunk, esak Ge- rald Fordra nem. Mert Henry felelos Helmutheért, de Gerald Ford felelés Kissingerért. Es ha Gerald Ford ragaszkodik kiligy- miniszteréhez, 4m ragasz- kodjék. De akkor feled- kezzen meg a szavazata- Mert mi sem va- gyunk egészen ostobak. Sok mindent lenyeltiink mar a multban, de azt, hogy amerikai kilpolitika tamogassa azt a Szoviet tervet, mely Magyaror- szagot vegleg a Szovijet tagallamava sullyessze — ezt mi soha nem vehet- juk tudomasul. A valasz- tas most mar csak Gerald all egyediil. Magyar iskolas nyari tabor! A Torontoi Magyar Iskolaszék értesiti a Sziiléket,| | hogy jilius 11-t6l jilius 24-ig iskolas nyari tabort szer- | | vez a festoi fekvést Loyola Parkban. | Jelentkezhet minden magyar lany és fit | éves korig. A tabor lehetéséget nyijt magyar tanulasra, mi- | 7-tol 13 | velodésre, féldrajzra, térténelemre, tancra, kéezimun- | | kara, festésre, természetismeretre stb. a hozzaeérto | | tanarok és tanitok iranyitasaval. Részvételi dij egy személyre $ i10.- két hétre. Jelentkezési hataridé: majus 15. J elentkezést a kovetkez6 cimre kérjitk: Ez Nyugat érdeke. § hogy | valtozna az a helyzet or- ganikussd4? Ugy, ha a rab- népek belenyugodnanak, abba, hogy a Szovjetunid tagdllamai legyenek. Ez ennek a kilpolitikai elo- adasnak lényege, Sonnen- feldt Kissinger szerint az egészséges @8 tos’’ fejlédés fitia Nyugat szempontjabol, amerikai kilpolitikanak, elé kell mozditani. . A tisztesség megkivanja j téliink, hogy elmondjuk: ahogy az el6adas sz6vege Washingtonba érkezett, ott konsternaciot keltett. Sok vezeto tisztvi- -seld tiltakozott, mondvan —- hogy a Sonnenfeldt-féle aj ,,doktrina’’ amerikai részrél egész Szovjet- uralta Europa kidrusitasat és elarulasat jelenti, ami- | ben teljesen igazuk van. © : Ilyen szégyenteljes meg- nyilatkezaés még nem hangzott el amerikai kiul- igyminiszter jelenlété- ben legkézelebbi munka- - tarsa és baratja szajabol. Pillanatnyilag nem lehet kétseges, hogy ilyen alli- tas nem hagyhatia el a ,tanaesos’’ szajat, anél- kil, hogy azt elézdleg ne »kivana- | Pas , Bala Jend ; 632 Conacher Dr. _ Willowdale Ont. M2M 3N3 _ A jelentkezéssel egyttt kérjuk a csekket a kovet- | | kezé cimre kiallitani: Toronto Hungarian School Board, School Camp. | Erdeklédni lehet; Tel: (416) 226-4777. amit az | —hétf6otol szombatig este 6-9-ig. A Torontoi Iskolaszék Elndke Balogh Jeno | | Husvéti nyuszi, tojasok, esokoladé tojdsfestékek leg- | | nagyobb val lasztékban kaphatok. | | Minden, ami magyaros, minden, a |repek, kézimunkak, magyar folydiratok és kényvek : is egy helyen a Pannénia Pelicalessenben! ami magyar: cse- | sys St. Clair Ave. West, Toronto, Ontario Telefon: 651: 3318 | Ohazai kisiparos epyediili ma- | gyar mestervizsgas auldjavito | Torontoban | 505-7 Dupont St. ¢hatul) Llelelon:_ 534-8021 tisztazta volna. Kissinger- |} $ Kissinger | szemeé- ae vagy jokarban lev _ hasznalt kocsit? Erdeniodion: | 825-1 131 és kéje Guives Laszi6- t a cégnél — 4 360 O Jonge s st. LESLIE HORVATH MOTORS Mindenneml autdjavitast ga- | ranciaval vepez, Szolid drak. | ‘Motor és automata Sebesség- i | valté specialista : Budapasten’ _ Becsben, Erdélyben, Gérdg-, Tordk-, Olaszorszagban. es Sok fr mas hel yen ~—Induthat: Torontébél, Montredibél VOLKSWAGEN YONGE Th Indu Tos Ottawabdl, Winnipegbdél, ss Edmontonbol Calgarybel Vancouverbél | rilis 10_ (No 015) & A Canad A kanadai irok k6zott ta- lalhatunk kivaléakat és. olyanokat, akiknek mun- kai nemcsak irodalmilag ertékesek, de jo lizletet is jelentenek. Hogy esak ne- | hanyat emlitstnk: Pierre Berton, Farley Mowat, Arthur Mavyse és termé- szetesen, mindenekelott, Arthur Hailey, aki ma mar vilaghiru. Ezeken kivul azonban hatalmas szam- ban vannak olyanok, akik- nek munkait a kiadék nem fogadjak el és azilyen irék- nak a konyveit, amennyl- ben irodalmilag ,,értékes- nek’? tartja, a Canada Council segiti megjelenés- hez, olyan moddon, hogy a kiadas kéltségeit vallalja. Mi magunk mindig is, min- den rendszerben, aggoda- lommal figyeltuk az alla- milag tamogatott irodal- mat és aggodalmunkat nem talaljuk alaptalan- nak, ha szemiugyre vesz- szik a Canada Council tamogatasaval legutébb megjelent kanadai k6ny- veket. A k6ényvek cimet magyar forditasban k6zol- juk, de biztositjuk olvaso- inkat arrél, hogy az angol cimilk éppen olyan ostoban hat, mint magyar fordita- sdban. Ime néhany példa: A Dodd, Mead & Co. ne- vii konyvkiadé adta ki Margaret Bennet ,,Kerék- parozas” cimili konyvét. A kiad6 elézetes ismertetése igy batorit biciklizesre és fS6leg a kényv elolvasasa- ra: Azok, akik még soha- gem kerékparoztak, fan- tasztikus élményben ré- szestiinek. A szerz6 lepés- r6l-lépésre mutatja meg a helyes biciklizés Gtjat és aki ezt a mddszert koveti, az minden idegmegrazkod- tatas nélkil fog megtanul- | ni kerékparozni. A Beaverbooks kényki- adévallalat uj konyve, amelynek. megjelenését a ladi- béekénket. ‘yeszélyés- tette. Feleségem kijelen- Canada Council tamo- gatta: Szexualis Asztrolo- gia. Az elész6 megjegyzi: alapveto elv az, hogy sze- xualis életet mindig csak a esillagképek allasanak elé- zetes figyelembe vételé- vel eljink, mert kilonben ,sikertelenek’’ lesziink. (A kényvet félretettuk és el fogjuk olvasni.) Egyik kedvenciink az 6j konyvek kéz6tt az ugyan- esak Beaverbooks kiadas- ban megjelent kényv, amelynek szerzéje Len- nart Nilson és cime: Ho- gyan szulettem? Az ismer- tetO katal6gus szerint a . kényv részletesen elmond- ja, hogy milyen tevékeny- séget folytattunk az anya- meéhben fogantatasunk és megsziletésiink 9 hénapja kézott? (A tema kétségte- lentl vérfagyasztoan ér- dekes és izgalmas mégsem fogjuk elolvasni, mert a Canada Council irodalmi biraloival ellentétben ugy érezzuk: sokkal lényege- sebb az, hogy mit ecsinal- tunk sziletésink utan, mint az, hogy mivel tevé- kenykedtiink megszileteé- sink el6tt az anyameéh- ben), 2 _Egy masik, ai kOnyV ci- ‘also magyar viraguz a Council és a szexi me: A Gyozelmes Kony- ha’'. Témaja az edények részletes leirasa, serpe- nyOk, kanalak és ttzhe- lvek ismertetese. (Ez a konyv aratta alegnagyobb sikert csaladunkban: fe- leségem szilletésnapi ajan- dékul megvasaroita, mert ugy veli, hogy a konyv el- olvasasa elonyés lesz je- lenlegi magatartasomra a mosogatas utani edenyto- rélgetésekkel kapesolat- ban. Egy masik figyelemre méltdo és igazan intellektu- alis koényv szerzdje Sir Ronald Ivelaw-Chapman légi marshal k6ényve ozarnyak Kabul Felett" cimet viseli. A kiilénle- ges irodalmi és torténelmi alkotasban Sir Ronald dra- maian idézi vissza azokat az Orakat, amikor 1929- ben a RAF (Royal Air For- ce) 600 not és gyermeket kiliritett és elszallitott Af- ganisztanbél. Az ismerte- tés szerint a kényv_,,iz- galmas és idoszerti olvas- many. S ezutan hadd keérdez- zk meg: eléfordult-e mar olvasdinkkal, hogy ugy, mint mi magunk, az éjsza- ka kellés kozepén felébred- ‘tek és hanykolodva, verej- tékes homlokkal keérdez- ték énmaguktél: mi az igazsag az iguana kérdés- ben? Termeészetes, hogy eléfordult. Ne is tagadjuk. Eppen ezért a Macmillan. kényvkiad6 vallalat kiad- ta Clarke Irwin Oj kényvét a Canada Council tamo- gatasaval. A kényv cime: | , Tudnivalok az iguana- rol.” Legkedvesebb kény- - vink azonban a nyilvan- valoan forrovert olasz, William Rossi uj kényve, amelynek cime: A Labfej és a Cipé Szexualis Elete. (A kOnyvet hem tudtam el- tette: ha a konyvet beho- zom otthonunkba, 28 évi hazassagunk és haérom -gyermekiink ellenére, — visszamegy a mamahoz és benytijtja a hazassagi bon- t6per keresetet a birésag- hoz. Igy tehat, hanyatlé éveim egyik kesertisége lesz az, hogy sohasem fo- gom megtudni az igazat a eipé szexualis életéré.) S végezetiil egy masik Macmillan kényv, a Cana- da Council tamogatasa- val. A kényv ecime: ,,Uj- jaszileté Nacionalizmus.”’ Ime, az ismertetes: Ez a mélyértelmii tanulmany teljes mértékben moellozi. a modern nacionalizmus szokasos iranyzatait és 0j perspektivakat teremt Hu- me és Kant érdekes, egy- masnak ellentmond6 elmé- lete feloldasaval, elemzeé- sével és végneélkili magya- razataval. Szerintiink, aki ezt az aj konyvet nem olvassa el, az megérdemli, hogy teljes | mértékben tajékozatlan maradjon a modern nacio-. nalizmus. és a Canada Council altal tamogatott G) Kanada »redalom” “FLORIST LTD uzlet Torontéban : “Virdg dés az egész vilagra, ee Magyaror- | A | szdgra is a leggyorsabb kiszolgalassal. ms | Eskivék mivészi kivitelben. c | Viragz6 névények és 6rkz5ldek mi inden alkalomra. | « Dijtaian hazhozszallitas. | Vasarnap is nyitva reggel 9 oratol | este 5 ordig. | _Hétkéznap regge! 9 orate este a oraig. a 35 eves ayakorlattal allunk kedves vevol nk szolgdlatéra i 1096 BATHURST STREET — TELEFON: LE 2-0864 5s) VAGY 532-0889 _Kaldjon 4 al talunk ier Magyatorszdgral