1978. Augusztus 26. A Washingtonban megjelend U. S. “News Gnd Worldy Report egyike azon nagyon kevés amerikai sajtétermé- keknek, melyek nem a szélsé-liberdlis kérék nétajat fuj- jak, s ezért ez a lap messze kitfinik a ,,mezOnybél” targyilagos hangjaval, értékes tudésitasaival. A kit(inéen szerkesztett képes magazin mindig nagy figyelmet szen- tel a Nyugat és Kelet, a szabad demokracidk és a kommunista diktatirak viszonydnak, kévetkeztetéscibdl a jatek! A jdlius 17-i szdmban is érdekes irdst olvashat- a katolikus | egyhdz Vasfiigginy mégétli helyzetével fogtalkoail. Cis] | me: ,,Vatican’s Datente with Communist Lands” és ne-|stlyozzak, hogy Pal papa éppigy megalkuvdsnélkiili el-| lenfele volt az ateista kommunista ideolégidnak mint elédei| voltak, csak szdmolt a realitasokkal és lemérte azt, hogy | funk, mely hozzank igen kézelallé témaval, kiink kiiléndsen érdekessé teszi a cikket, hogy a hozza-| Az elsd] tartozé6 Gt képbél kettS magyar vonatkozasut. kepen VI. Pdél papa lathaté, amint eéppen Gierek, len- gfyel partfétitkdrral kezel, hogy a magyar Kaddr Janos és az orosz Gromyko ugyan- esak vizitelt a papdndl. A mdsodik Casaroli érseket ab- razolja, majd Visinszki biboros kévetkezik a képalafra- us Communist capitals’’ és ,,Cardinal Wyszynsky says Vatican is too soft with Communist nations’. (Meg- jegyzéstink: szerintiink ide jobban illett volna a ,,nati-| ons” helyett a ,,governments °’s26.) A két utolsé kép egyikén Mindszenty kardindlis| lathaté (aldirds: ,A magyar-vatikani egyezmény akkor valt lehet6vé, amikor Mindszenty kardinadlis elhagyta Budapestet’), a mdsikat pedig egy budapesti templom belsejében fényképezték, szertartas kdzben. Bizony a padsorokban nagyon gyéren tilnek a hivek... De térjiink vissza Rémabél keltezett cikkre. Iréja bevezet6ben megallapitia, hogy a kommunista kormanyok- kal valé bardtkozds a Vatikan uj kiilpolitikajanak, az un. Ostpolitik-nak szerves része. ‘Egyes vatikani kérék szerint VI. Pal papa legjelen- tésebb tette a kommunista dilamok felé iranyuld diplo- maciai kezdeményezés volt. Mindez azon a felfogason alap- szik, hogy a kommunista uralom alait é16 sokmillié ka- folikus hivé helyzetét kémnyebbé teheti az, ha az egy- haz és az allam kOézt nines szakadek, Megallapitja a cikk, hogy a Vatikan jelenleg esak | ket kommunista orszdggal tart rendes diplomaciai kap- | Jugoszlavidval 1970-ben allt helyre az 1944-] csolatot: ben megszakadt diplomaciai viszony és Kubaval, mely- lyel soha nem szakadt meg a kapesolat. A papa arra | tirekedett, hogy valamennyi kommunista dllammal ,,par- beszédet” folytasson, még a kommunista Kinaval is, ahol kéztudomasiian tfizzel-vassal iildéztek a katolikus val- last az utolsé 30 év alatt. killligyek intézéje éppiigy szenvedélyes utaz6, mint haj- dani amerikai kollégdja volt és kiilpolitikai elgondolasa- | ik nagyjabél azonos gyékerekbél tdplalkoznak. Hogy e2 | a koneepcid helyes-e, azt csak a jévé fogia megmutatni. lyeslik. A legtébb kritika — irja az amerikai magazin —| a keleteurépai orszagokbél nyugatra menekilt katoli- | kusok részér6l éri ezt a politikd4t. Keseriien nyilatkozik | a Vatikdn ‘akcidirél Slypyj ukrdn biboros, aki 18 évet saroli-féle engedékenységet Visinszki lengyel biboros is. Megemiliti a cikk, hogy az Amerikaban él litvan kato- jukban -féld alatt kiadott valldsos lapbél. Eszerint a E Augusztus 26-4n, sxombaton reggel - i0 érai kezdettel i az Oshawai Magyar Haz parkjaban __Glamptc ton a Hungarian Park) ' Miisor, szabadtér! szérakozis, jatékok, versenyek, 4 sport bemutatok, kidllitds, ének, tanc, tombola, tibortiiz. Izes ételek és hiisitd ltalok. de a képaldiras utal arra, | |polgdrok szabad valldsgyakorldsdt s hogy akik templomba jdrnak, azok hdatranyt szenvednek | laz eléléptetéseknél, a lakdsjuttatasoknal és gyermekeik | |nem nyernek felvételt az egyetemekre. Ezt hivjak a vas- | Most mindenesetre tebben birdljak, mint ahanyan he-| _ lirja az amerikai lap, — mert ez ugyanigy van mas kom | STIRLING GYORGY: {{ tikAni kézeledést, mert a rendszernek behdédolt helyi egy-| pedig dltaldban kicsendiil az aggodalom: nem babra megy | hazi vezet6k révén bizonyos befolydst nyernek katoli-| jkus kérékben. Es az is mindenkép a diktaturaknak ked-| | vez, ha az egyhdz ellenzéki szerepével nem kell szdmol-|hogy a lelkekben ébrentartsa az ellendllas tiizét iniok. A vatikAni politika védelmez6i ezzel szemben hang- a teljes elzdrkézds évei semmiféle fejlédést vagy ered- | ményt nem hoztak. A pdpa meggyézddése volt, hogy a két-, ) oldali tdrgyaldsok és kompromisszumok ttjan el lehet|amerikai térvényhozas azért szavazta meg ezt a javas- | (érni azt, hogy a kommunista orszdgokban élé hivek tel- jes vallasszabadsdgot nyerjenek. sok rdmutatnak a kettjiik felfogdsa kézti kiénbségre: | Archbishop Casaroli seeks coexistence in visiting vario- | Az ajtényltast az Ostpolitik jmar Pal elédje, XXIII. Janos papa kezdeményezte, ami- | ikor 15 évvel ezelétt —- 1963-ban ~— fogadta Hruscsov} ‘lednyat és vejét. Pal papa, aki a legtébb egyhazi kér- dei désben konzervativ, itt tovabblépett elédjénél és igye-| — ‘kezett kiszélesiteni a nyitott rést. Ennek elsé lathaté eredménye a Jugoszlavidval 1970-ben kotott egyezmeny | riusokkal egy talbél eseresznyéz6 bekepapok miikodését és esalddottsdgukat fokozza, la szép szélamok és az allam valldsellenes politikaja volt, mely rendezte a diplomdciai kapcsolatot a két fel ‘RGzétt. A magyar kormadnnyal — olvastuk a cikkben — ak. [kézti dridsi eltérést. De a kompromisszumok levegéjében kor indultak meg targyaldsok, amikor Mindszenly kardi-| nalis elhagyta az Egyesiilt Allamok budapesti kévetsé- | gét és kiilfSldre tAavozott. Ekkor nyilt lehetéség a Vati- kin szdmdra ti} piispékéket kinevezni. Részlet-megegyezések “MAGYAR GLET * ae eszkézdkkel folyik a vallas lassu elsorvasztasa, Az Egy- | hdz a langyos megalkuvds légkdrében azt a feladatot sem képes betélteni, amire elsdsorban hivatott lenne: listentelenség Ordégi tanaval szemben. A Rabnemzetek Hete Most, amikor julius harmadik helében a Rabnem- | zetek Hetét tartottdk Amerikdban, — immar huszadszor | az 1959-es elnéki hatdrozat éta —, mindezen kiilénds- | képpen érdemes elgondolkozni. Mint emleéksziink, az |latot, hogy minden évben ujra és ujra emlékeztessen a kommunista elnyomas alatt élé rabnépek szenvedéseire és | ‘ezzel is erésitse az ottani lelki ellendllast. Ennek az el- | ae | felé _tulajdonkeppen lendli4snak majdnem mindentitt — de legfSkepp Lengyel- | orszdgban és Magyarorszagon, ahol 90, illetve 70 szdza- A Casaroli-féle |lék a katolikusok szima — a templomok voltak az eré- | egyezked§ detente-politika most 'megfosztotta a katolikus egyhdzat etté] a szerepétél. A} fhivek kidbrandultan nézik a kommunista partfunkciond- hogy sajat bdriikén érzik nem edzédik a hit és lélek ereje. Mindszenty Jdzsef jal tudta ezt és azért jarta azt az utat, jielkek és a rab nemzetek lutia. S meggydzdédésiink, szillettek Kelet-Németorszag- | tapasztalhaté. Csehszlovakidban 1968. elétt mutatkozott |" ~~ jéindulat, de a szovjet megszdllds éta minden stagnal.| Ugyanigy telies az eredménytelenség Albania és Kina] viszonylatdban: ezekben az orszdgokban még a katolikus | szertartasok végzése is tilos. | Kiilén fejezetet érdemel Lengyelorszdg, : merten hajlithatatlan Visinszki biboros vezeti egyhazat. tését is el fogja segiteni. Hamarosan kijelentette, hogy ezzel, de mas reformokkal is varni kell. Kézben nyo: | masztéan nehezedtek az orszdgra a problémak, ezért aj |kormanynak szliksége volt a domindld katolikus témegek | jéindulatara: ebben az évben sok templom javitasa és: lépitése kezdidétt meg. | Az Ospolitik gyakorlati végrehajtéja Casaroli érsek, | akit az olasz sajté gyakran nevez a ,szentszék Kissin- | gerének”. A hasonlésdg valéban szembettind: a vatikdni | Azonban a Vatikanban is sokan latja4k mdr, hogy a kommunista kormanyok igéreteiben nem Iehet bizni. Peél- ddul a Szovjetuniéban az alkotmany biztositja az dllam- fiigginy mégétt ,,nemhivatalos megkiilénbéztetésnek” — munista orszagokban is. Casarolinak az a felfogisa — és ezt gyakran han- goztatia is —, hogy jobb, ha az egyhaz kiilénbézé meg- ahol a kézis- | rée aw } mee ocean mre aa, [ Svervezet” Ma a eee eae cen toneimnah Got. {teh amelyen 30 afrikai or-} a katolikusok fele es megigerte, hogy uj) templomok ep: seg Allamf@je vett részt, | a valdsdg az, | jra ‘clalista elnéke fia: ,,Carter, van, A karthumi Szudan fovarosdban, Karthumban tartotta nem- az esticsértekezie- A konferencia legna- gvobb meglepelése az eles hang volt, még az énmagukat a Szovjet- és Kuba __ ,,imperia- lista’’ Afrika-politikajat. Ime egy par példa: Sckon Touré, Guinea elndke kijelentette: jelenti — azt, foghatia jet esapatok kivondsdt Af] Iszorftasokkal és korldtok kézt m(ikédhet a kommunista|rikabol!”’ tltétt a szovjet bérténékben, De ugyanigy elitéle a Ca-| oo scokban, mintha egydltalan nem miikédhetne, Eb- | |ben van némi igazsdg, de révidtdavii okoskodasnak t-| Inik. Az Egyhdz hivatdsa hosszii tavra szol és eppen a likusok nemrégiben részleteket tettek kozzé egy hazd- | magyarorszégi helyzct alakuldsdbél itélhetjik meg leg- | jobban, mire vezetnek a felemds megolddsok: a latszat- kommunista kormanyok azért viszonozzak lelkesen a va-| eredményck kédfiiggdnye mogdtt tervszeriten és raffinalt | Nyerere, Tanzdnia szo- amerikai noknek tékéletesen amikor az emberi A hivatas egyenlo a dollarral? .- (Folytatas az elsé oldalrél) — elndk ezt mondeotta: félniink!” Utana egy masik elndkiink mondotta: mit tehet érted hazdd, hanem hogy mit tehetsz hazadert! Egyetlen egy dologtél, csak Gnmagunktdl kell Ne azt kerdezd, {?? rdekes, hogy az amerikai anarchidrél beszélt meg a szazad- fordulén a nagynevii 6hidi hazafi, kimagasl6 Mark Hanna, aki Clevelandnak nemesak kozgazdasagi eés_politikai amerikai allamfeérfi, vezet6 embere volt, de felvirdgoztatéja volt a varos sajté és szin- hdzi életének is. Az amerikai kézerkéles katolikus adalékdrol irva Az Egyhdz hozzdjaruldsal a tudés James J. Walsh emlékeztet ra: | szabadsagiogok | felemeli | ke .az| szovjet-kubai segilseg amellyel | 870° | | cialistanak” vallott dllam-| }f6k is elitélték uni | vildgosabban: ;és csatiésaik, a |Afrikat politikailag és gaz- hangoztat- | . | e|.| akarjak hajtani. A ,,felsza- i igaza | baditas” neveben gazdasa- S | gi kineseinket akarjak meg- @ hogy azok segit- | ségével valésitsdk meg vi- # | Aghatalmi terveiket.”’ iszerezni, | megegyeziek fa repuldgépelléritéket k6l | csOndsen mely a rab felszabaditasdnak egyetlen hogy az idd nem Casarolit, 5"{hanem Mindszentyt fogja igazolni. gal és Romanidval, de ma mindkét helyen visszaeses. konferencia neveben tiltakezé = szavat a kubai—szoviet csapatok afrikai jelenléte ellen.” Machel, Mo- kommunista eln6- ezeket mondta: ,,A nem Samora zambik akadalyozhatia meg szagunkat abban, hogy felvegyiik a kapcsolatot az 5 | Egyesiilt Allamokkal.” , Obasonjo, Nigéria al- lamféje igy fejezte be be- § (hogy Afrikdban a nyugali § Marx: | ss lista vagyok, de ez nem| hogy ezért| |Moszkva sajat jarszalagja-| orszagomat, | | ‘Kévetelem a kubai—szov-| »Nem — tlirhetjtik, gyarmatositast, amely mar megszlint, most a ket- leti, szoviel gyarmatositds valtsa fel.” ao Senghor, Szenegal dasdgilag is uralmuk ala f SRREERE EER, DAE OE OER ER SACRE RR RAS OR ie f " % ; £ Megegyezés a légi ter- jroristdk ellen Bonnban a ,,hetek” abban, hogy kiszolgaltatjak or- § el-— |ndke beszélt taldn a leg- »,Az oroszok kubaiak els6 magyar viragiizlet Torontoban. | ® Virdgkiildés az egész vildgra, | ugyszintén Magyarorszagra | is a leggyorsabb kiszolga- | lassal. © Eskiivék mtivészi kivetelben @ Virdgzéd névények és Grdk- | zéldek minden alkalomra. | @ Dijtalan haézhozszdilitas | © Vasdrnap is nyitva reggel 9 ératdél este 5 éraig @ Hétkéznap reggel 9 6rdtél | este 7 éraig 35 éves multtal dllunk kedves vevoink szolgalatara 1096 BATHURST STREET — TELEFON: LE 2-0864 VAGY 532-0889 Kiildjén Altalunk viragot Magyarorszagra Olcsé egyéni és csoportos utazasok Rokonok kihozatala Utlevelek, vizumok, autébérlés, hotelfoglalds Reptild- és hajdjegyek részletre is. IKKA — TUZEX, GYOGYSZER ES VIRAGKULDES Felvilagositasért hivja: $Z EGVARY MAGDAT 398 BLOOR eee W., TORONTO 4, ONT. TELEFON: 923-6160 4 | ) a" «ne 8 | | _ . Telekes L. Lajos kozjegyzo| Biztositas — Alapitva 1955-ben 3101 Bathurst St., Suite 201, Toronto, Ontario (a Lawrence Plazaval szemben) TELEFON: 787-0304 Dr _ KEDVEZMENYES UTAZASOK '14—45 napra — indulds barmely nap Toronto——Budapest—Toronto $469.00 30 napos eldvétel sziikséges IKRA — TUZEX — COMTURIST Pénz és Gydgyszerkiildés Travel Centre Ltd. 592 BLOOR ST. W. (Dundas W., foldalattinal) Toronto TELEFON: 533-9496, 533-8235, 533-8417 az amerikai élethez erkilesi tanitdsaiban ldtjuk és abban a hatas- ban, amelyet eziltal kifejlett az emberek magatartasara, Es ¢z a hatas csoddlatos, Olyan dleslatastk ember, mint Mark Hanna vildgo- san kimondotta: ,,Az Egyesiilt Allamokban az anarchiaval szem- ben két nagy védelmiink van. Az egyik a legfelsébb birésag, a masik a rémai katolikus egyhdz."’ Az Egyhdz etikat azon az ala- pon tanit, hogy ami jé, az j6, ami rossz az rossz, Es nem a haszon- elvfiség és az dnzés szdmitdsa szerint. A dolgokban mindig volt és van ‘kiilénbség a 496 és rossz kézétt, és cat [elmeérthetctInul meg kell mutatni.” (Catholic Builders of the Nation.) | De azdie. “ogy Mark Hanan a neves ohidi allamférfi ezt mon- ? * dotta (1904-be: halt meg mint szendtor, elndkké jeldltetése clétt), | tervszertien e vallgattak Krisztus tanitdsdt az iskoldkban, nem hi- vatkoznak ra. birésdgokon, nem hallgatnak ra a térvényhozasban sem. A haszoi slviiség és énzés eluralkoddsa allaldnossd lett, Nap- jainkban pedig mar hideg okfejtés azonositja a hivatdst a dollarral. Mar pedig csak a krisztusi erkéles: szeresd felebardtod jogat, mint tenmagad kételességét, csak a felebarali szeretet erkélese biztosit- hatja a tarsadalom szabad dsszefiiggését, a kézdsségi hivatistudatot. A hivatds alapja a tarsadalmi erkéles és a vészes jelekbé] ma mar tisztdn ldthaté: a hivatds nem egyenlé dollarral. _De hiszen mi ezt mar gyermekkorunkban is, még Magyarorsza- fon tanultuk. Ilyefénkeppen: ,lgy minden orszdg tdmasza és talpkove A tiszta erkoles, mely ha elvész, Réma lediil, s rabigaba gérbed.” Lam: milyen révid a megtett, hossai ut a clevelandi renddr- sztrajkt6l a niklai remetéig, a nagy pannon puritanig, Berzsenyi Dia- nielig. Csak nem szabad elfeledni hozzank, magyarokhoz intézett ta- nité kdlteményét. Bizony, Amerikdban is és 1978-ban is igaz, amit erkGlesi és szellemi drékségiil hagyott rank, Barmiképpen is hitet- lenkedjenck, barmikeppen gunyoljanak, barmilyen nevetségesnek is mondjanak ezéri bevandorlé benniinket, az Wjvildgokban, Most Idt- hatjuk, a niklai remete szozata Amerikaban is tarsadalmi érvényil igazsdg. i legymasnak, tovAbba azo- jkal az orszdgokat, ame- jlyek befogadjak a terroris- flakat bojkott ala veszik |(azaz megszakitjak a légi- | kézlekedést. veliik). — Re- ‘melhetéleg a tébbi nyuga- & jti orszdgok is csallakoz- ff Fnak az egyezmeényhez. . } Bitte tol Se { A magyar iffusdg helyzete és jovéje. Egységes magyar | | ifjusdg. Felnéttek beszéigetése délelétt és délutan. | Belépédij 12 éves feltilieknek $2.00. Magyar testvéreinket szeretettel hivjuk és vdrjuk. 1. Tofontoi Magyar Kulturkézpont [ és tfjusdga. | Oshawai Magyar Haz — | Rakdeczi Szdvetség { Megkézelités Toronto fell a 401-en tkeletre Oshawan | ] keresztiil a 74-es kijdrdig, a Waverly Rd-on északra | (514 imérféld a parking). Tegyek elévételben a Magyar Kulturkézpontban kaphaték 654-4926. Kiszallitasra igényt, ugyanott chet be} elentent. | VALASSZA MEG ON AZ UTAZASA NAPJAT ES OLCSON UTAZHAT, HA 30 NAPPAL ELOBB VASAROLIA MEG REPULGIEGYET | Amerikai nyomds Tlal- ; lire | Washington — ulfimalu- jmot intézett Haiti diktato- |rdhoz (Baby Doc), amely fben felszélitotta, hogy a jmennyiben nem tartja be jaz emberi jogokal, nem imérsékeli parancsuralmat, j— megszlinteti a 27 millis |dolldros évi segélyét. f f 6) Sept. 1. utan 05s, Sui lyhatar 2 2 bérénd és egy kézitdska. eo e« @ AMSTERDAM, PARIS, FRANKFURT, LONDON, ZAGRAB, BELGRAD ~~ Kedvezmenyes ABC charter utazdisok — o » @ Vilevél — Vizumn — Hotel — Autébérlés — Eurailpass * | IKKA — Tuzex — Comturist — Ibusz — Cedok féképviselet Penzkiildemények és vammentes csomagok. Pénz és Gydgyszerktildés a vildg minden tajara, Kozjegyzdség: forditasok, végrendeletck, hitelesitesck, stb. Termelekenyseg |