4. oldal Kanadai Magyarség , Méricz Zsi; mond; Ket asSzony. ; ialdégelt a talok, olyan étvenévesek, — Nézd csak, ez a Rudi lanya — mondta a frissebbik asszony, A masik megnéate a he jott. — Kiesit feltuno. — Nem. Ma ilvenek a lanyok. Es mindjart jelt adott a lanynak, aki észrevette Oket Gs odakoszont. Visszakoszont. — Nézd, ide sem akar jonni! Ezzel mar integetett is neki, 5 az végre elszanta magat és feljott a te- raszra. . — Szervusz, kislany. —- Szervusz, Piri néni, A két asszony hirtelen megnémult. Barmilyen modern gondolkozastak is voltak, ez a legezes meg dobbentette dket. A vidamabb asszony békitve nézett a masikra s a szemével azt mondta, hogy ezt nem kell rossz néven venni, ma ilyenek a lanyok. —- No gyere csak, ul) ide mellém, eeu | furdétera- szon. Két flatal asszony, scdaylad fia- a lanyt, aki szem- igényt arra, hogy 6 a 1974, Karacsony cigaretta fért bele. Még kett6 feher- lett benne, egyiket kivette, ragyuj- tott, aztan elészedte a taskabol a rizst, rendbe hozta a festményt, amit az ar- ean viselt, kézben olyan nyugodt és higgadt volt, mintha otthon az 61t6zo- jében volna és fogalma sem lenne arrol, hogy a két néni hozta ossze a. papajat és a mamajat annak idején, a s igy voltaképpen joggal formalnak a vilagon van. — Kivel vagy a fard6n? — Kivel?...Nem, senkivel, egye- dil... — Ugy értern kedveskéem. .. nem papa vagy a OK... . Azapam gondolok rosszra...a mama vagy a rokonsag. . — Hogy 6k hol vannak?. azt hiszem Foldvaron van... — Aaaa... —- igen, Hildaval, a segevel. — Es a mamad? — A mama... Azt most nem is tu- dom hol van... Régen kaptam tole kartyat...Gondolom, Tirolban van- nak. . | Aaaa. — Igen, az , uraval, A gyerekeit el- helyezte a fonyédi gyermektelepen. harmadik fele- cajat, olyan pici volt, hogy csak ot helyesnek | tartom — mondta a moder- nebbik — az egy szornyii talalmany volt; a hazassag... Azelott... Hogy az asszony be legven zarva egy csalad- ba és egy lakasba és egeész eletében esak hazi dolgokkal foglalkozzek. . A mi korunkban egeSZ mas volt az élet.. — De j6, hogy ma élek — monata lany. — Bizony, ha akkor éltél volna, ak- kor most himeznél és hamoznal, ked- vesem. Délelétt hamoznal a konyha- ban, délutan himeznéd a staffirungo- dat, s beledlnéd minden érzésedet és -minden gondolatodat. A lany fiistét fujt. A fust estfonda- rosan szallott ki a szajabol és elszallt. — Elrepiil, mint az illuzid — s2z6- lott a beszédesebbik néni. Szeretett ilyen szebb kifejezésekkel élni. Foly- tatta: — Minden csak illuzid. A hazas- saghoz kijl6nésen sok Uluzio kell. Illt- zid nélkiil lehetetlen, hogy két ember egy életen at, egy szobaban és éjjel- nappal egyiitt lenni birjon. — Azt elképzelni sem tudom — mondta a lany. — A hazassagot? — Nem a hazassagot, azt el tudom képzelni, esak azt ne, hogy éjjel-nap- ‘tatni tak a fegyvereink. . A két asszony egymasra nézett Ss ne- vetett. | — Van ‘komolyabb flortéd, vagy csak mulatsag?? — kérdezte az asz- g szony, aki beszélni hajlando volt. — A flortben benne van a mulat- sag is? — cigarettazott a lany. — Ahogy vesszik. ..A mi idénkben mindenesetre az volt... Vegyviik pél- daul ezt a bator dekoltazst. .. Igaz, nektek sok elGnyt ad, meg lehet mu- mindent...sok mindent... De azert ne gondold, nekink is megvol- .Ha féldig ért is a szoknya, azt meg lehetett am egy picit emelni. . . Es mingyart kecses mozdulattal jelezte vélkony és fehér ujjaival a ka- eer mozdulatot. A lany hunyoritva nézett ra. Az asz- szony area fehér volt, mint egy tea- rézsa, mikor a nap mar kivette a szi- nét egy kicsit...A lany karja mezte- len volt és végig bronzbarna. A keze olyan erds volt, ahogy a kemény te- nisz és a még keményebb evezeés utan. Az asszonyoknak igen vékony csont- jai lehetnek, oly puha htsa, mint a koesonya és fehér, mint a kopasztott esirke. Ruhaja hosszi ujju. Modern ruha, de hosszti ujjt. . legfontosabb, hogy tébbet élnek... Nekiink a levendulas szekrényre kel- lett vigyazni, hogy szép rendben le- gyen benne minden elrakva. Most megszolalt a masik néni is: -~ Jobb volt az, biztosabb, egy lany- nak...Nem volt kitéve kisértésnek, nem érhette baleset. A lany mellre szivta a fiistot, ak- kor annyit mondott: — Azember vigyaz. Akkor ma sines baj. A két neni megrémiilt. Nem mertek hinni, hogy értik a célzast. — Hogy gondolod? — Ugy ahogy mondod — szélt a lany. Ezzel letorte a cigarettat a komisz xavehazi hamutartoba, s felallt. Kezet nytijtott a kénnyedébb lelkt n éninek. | — Pa édesem. A masik felée csak megbiccentette a fejet.. | . Akkor megfordult és a két neni majdnem meghalt a remiilettél. A lany bluza elélr6l egész normalis volt, majdnem rendes. Kissé spiccben ki- vagott és a honaljak szabadok ugyan, de hatulrél ott aztan egy4ltalan semmi sem volt, semmi anyag. Sze- : ogee lfelestette az , OB eS2 meselj. A Jany leult, elovette a cig arettatar- ‘SSotet éjszaka volt. Csak a Sztalinorgonak borzal- mas vijjogasa hasitott at a sotetsegen, Mert ez a -Karacsony-éj] — valoban s6tét volt. Mindent elsété- titettek a. menektléket bombaz6 repitilok elél. Az -orszagttakat eldzdnlotte a menekilé nep. Ki szeke- ren, ki hatan vitte életé- nek megmaradt kis ron- . esait, amire azt hitte még szuksége lehet. A hbethle- hemi esillag sem vilagi-_ tott. és a karacsony szel- leme sem melengette a lel- keket. Ures, kifosztott ha- zak, éhez6, korgo gyom- rok, testileg és lelkileg agyongydétort, felelemtol megbénult gyermekek es felndéttek rottak a sdros or- -szagutakat a nyirkos, hi- | deg éjszakaban. Ebben az Acheter innepe, mely bekosseeet’ és boldogsa-— got igért az emberiségnek. ezelétt a_ --Harminc évvel -bethlehemes fiuk helyett a muszkak jartak hazréol- ~hazra, hogy bolva elvigy enek mindent, ami még megmaradt. Aki tehette -‘menekiilt. Mene- kilt a dégvész, a tatar- dulas eld, szagra zudult. — A MI karaecsony napjan kezd6- dott. | Minden —kiiltnek, magyar mene- Mes vAR a ma- VEE EOL EEE GEE DM YR VEC clue C56 vannak pusztitva-ra- | amely az or- KALVARIANK, harmine évvel ezelétt 1944. 4 wer ] a pee Ne eh CZES ga ,kardesonyi meséje."’ Mint Maria és Jézsef He- rodes elél, Ggy menekiilt a magyarsag is az Uj-he- rodesek elél az istallokba, szalmakazlakba, hogy ne talaljanak rajuk a Gants katonak. Nines bennink n mar gyi: ldlet, amikor harmine év utan erre emlékezink. Csupan egy pislakolé gyer- tyat gyujtunk az emléke- 20S | | amely kitérdlhetetlen nyo- karacsonyfajara, mot hagyott lelkiinkben. Abban az évben nem kara- esonyfat, nem szaloncuk- rot kaptak gyermekeink, hanem oriiltek a szildk, ha egy darab kenyeret nyomhattak — kezikbe. a menekiilé Szent Csalad. De a Szent Csalad alabb egyltt volt. De mi nem tudtuk, hol vannak sziileink, hol van- nak gyermekeink! A_be- 6z6nlé szovjet horda leg- —eloszor sebesiltjeinket dlte meg, majd utana sor kerilt a lakéssagra. Szed- ték dssze és irtottak a fia- talokat, Gregeket egy- -arant. Mint Maria és Jo- zsef menekilt Herodes eldl, aki a Kisded Jézust halalra kereste — mene- kiiltink mi is eden A két asszony egymasra nézett. — En ezt a magam részér6l nagyon Azon a karacsonyi @jsza- y kan mindenkinek » eszébe ¢ jutott szazszor és ezerszer leg- golt ajandékokkal, mas bolti arukkal, szipor- testvéreink, hol | és csoportosan a barbar szovjet katonak eldl, akik szifiliszen kivil mast nem hoztak az orszagba. NOo- ket koveteltek, filatal 1la- nyokat, asszonyokat, tobb- gyermekes anydkat. Es, ahol a férfiak védelmik- be vették asszonyaikat, a védelmezét minden eset- ben megolték. | NEM EGY CSALADFO esett aldozatul a szovjet © horda géppisztolyainak. Es minket mindezért nem karpotolt senki, egyszerit- en — leirtak. Masok be- nyujthattak a népek bird- saga elétt vesztesség-lis- taikat, s6t vissza is éltek vele — a magyar nép nem kapott senkitél karpotlast. | Sem anyagit, sem &rkol- “Mig idekint Amerikaban a Santa Klaust tinnepel- ték szines papirba csoma- cico- kaz6-villanykortékkel, aranyzsinéron esiingé an- gyalkakkal — apr6pénz- re valtva a Kardacsony lényegét — addig a kisem- mizett magyarok maguk- ra maradtak. : Gyermekeink — sirtak, mert éheztek, az emberte- len hideg lefagyasztotta arcukroéla mosolyt a hideg barakok mélyén,’az anyak faztak, ztak, mert ruhaikba Lidia _bugyolal- COE WSS -kiad6i Pe egyult s RAEN lami képtelenség, — tak be és akinek egy kis tej jutott — az gazdag- nak, mérhetetlen gazdag- nak érezte magat és in- nepelt. De a legtobbjének — nem jutott semmi! Még esak a remény sem pis- lakolt lelkiikbe, ami me- lengette volna sziviket. Ennek a harmince év el6t- ti karacsonynak emléke borzongatja lelkinket amikor visszaemléksziink a magunk kiléndésen sétét, kuléndsen hideg magyar éjszakajara, amely élete- ket pusztitott el, csalado- kat tett tonkre es foldén- futova teit egy orszagot. _ OTTHON IS UNNEPEL- NEK. Mar karacsonyt is, mert az izleti érdek megkivanja. Pedig hiva- talosan csak— ,» Fenyéfa iinnep’’ létezik. Viszont toliink azt kévetelik, hogy felejtsiink el mindent. Fe-— lejtsik el Kalvariankat, amely pontosan harminc évvel ezel6tt 1944 kara- esonyan kezd6détt Otthon felszabadulast”’ pelnek a kommunistak és idekint is meenirdettel a békét esatlosaik. Az orszagutak mene- kiiltjei azéta fj otthonra taldltak a bethlehemi esil- lag segitségével. A gyermekek is, akik akkor éheztek-faztak, felndéttek. Ember lett beloliik. Leg- tobbjének mar sajat ottho- ~~ | Ext ; EVA , észinte torténelmi vallomast a vilag nagy (Ullstein, Macmillan, stb.) 12 nyelven, an példanyszamban boesatottak kozre. |! ~ A MAGYAR KONYV a legterjedelmesebb, mert } b Hercegprimas a magyar sors tragédiajat sajat | életén keresztiil eddig ismeretlen, meglepeles: —szerti részletekkel ismerteti. = or A MINDSZENTY . EMLEKIRATAIM Kiallitasa- : : ban i is a magyar konyvkiadas biszkesége, » _ keménykotéssel, gyényértt. miivészi ‘cimlappal, 212 eredeti fényképpel - : _ A konyv ara, enne s esak egymassal. Ez va- na, sajat csaladja van, békés boldogsagban a Ka- “sdséges régi karacsonyok. , poeta | A cgalad atta! egyedil jogositott _kényszeritettek. A kara- zéttiink, akik emlékeznek © : Reaohe és éjfeli misék- ben gyujtsuk meg most is nyi éjszakabél biztonsagos unne- junkat. pici ;S32oldalon, ilenére, meglepéen. mérsé-} | kelt — 15 dollar. — amiben a postai aj janlott kul | dés dija is bennfog altatik. | : : Az eddig beérkezett megre zesiik sorrendjébe — Sok jét hoztak ezek — mondta az asszony a masik asszonynak —, ‘ Magyarorszag Kormanyzdjanak | dodletrajza és végrendelatiieg | Niglesitet! emiékirala, mely gyermekkoratal portugaliai | sramdzeléseig egész gleigt 5 magaban fogialia, megjelant a lier Publlshing Co. (Toronto, | ada) kladdsaban a Kormanyzd § mivészi szines portréjaval, 336 § aidalas elsérangu nyomda | kivitalban, kemény § yaszonkdtésban, 25 valogatott | akikkel egyiitt tmneplik racsony szent tinnepeét. Pedig ezek a karacso- nyok, amelyeket itt tinne- pelnek, mar nem a ben- Egyre jobban kivették be- | Idle a bethlehemi szelle- met és komercialis vasar- — ra tették azok, akik ben- ninket az orszagutakra kiadas. | A kOnyv vételara (postal kdldaéssal agyitt) $12.00 | Rendei¢s aseten kéjdk avéltelarat | _Money orderan, vagy csekkban | mellaketni. . | esony uzlet lett. J6] jove- delmezo uzlet — semmi mas! | 2 Talan még. akadnak 6. | imizetéaber did magyaradyg > legpazerebb kidilitasn és > tantalmilag legitgalmasabb . RONy¥e, amely az Elsd Haghdborutdl kezdve az orgzég a mincen tarténelm! tragédlaéjat ax ‘ Allamié hivatalos tanuségéval . tartalmezzal a régi karacsonyokra. A bethlehemesekre, a ro- " Bnnek a régi elfelejtett karacsonynak szellemé- | Weller Publishing Co. Ltd. | 412 Bloor St. West, Toronto, M5S 1X5, Canada : az emlékezés pislakold gyertyajat! Es keressik meg az éjszaka mélyén a lelkiinkben {jja sziletett Messiast, aki abbél a sé- tet reménytelen karacso- | Kérem, Ki Uldjenek az alabbi cimemre ....drb. |,,Horthy Miklés: Emlékirataim’’ c. kényvet. mellékelem Az aldbbiakat kérjuk NYOMTATOTT NAGY- BETUKKEL kitélteni: : életbe vezetett minnya- A nagy jolétben. azon- | ban ne felejtkezziink meg | NOS arrél, hogy elmondjuk | ae : : Co OE aes gyermekeinknek, bara- tainknak és azoknak, akik még nem tudjak, hogy mi- = lyen ,,fekete karacsony’’ | var rajuk, ha sikeriil a Messias. szellemét kiolni a lelkiikbél. 7 | CII: cecusccavecerscesvecenesccnsectensacevestacuenscanassacuasvecensuausnen : : PEE TUTE SE TUT LTE LET IME LET Tivcie re eee ee eee atte ts -VIRAGH ANNA SS SESS AUG SINGS SO BS SR Cal EMLEK- drb. MINDSZENTY: i : & meng ; “nt