=~ & ap SNE EER : ' SZERKESZTOSEG ES KIADOHIVATAL: 412 Bloor St. W., Toronto Ontario. Canada M5S 1X5 Tel.: (416) 924-8353 Ara 30 cent SN Se oe a \ a - : S SS SS YS : . AS % oe ws : SS Ss SNe ~ ue ~ Ne ~ PO Ss Soe xt KN ratate' ate ‘ " ee ss . . aN SENS a “ Se SS . acainae scab neopets neh Pree “ RRNA RANE arenes WS x SRS “ ange Ss SESS ERE SS Ss SES s LS SHS RC SSE RNY < SRG oS WN RRRRNS SS PSS we RSS SS SAN SSS SRS SSS SEER Ws S : ERS S : REET EE SRS . x SRE SS SERRE REN ES SERN SRST S AS . S : SA AS WS NAGAR \ NENG SAAS SSS WSS EES SS WS SESE SS SS ESSE SS SS SSS SE AS \ KEKS NS SS SERS SSR RRR : SSS NES SSR S SEQ SS SSS SSE S . SS REN x :: SER INE SESS LOSS SES RS : SNe SESE BEG : . . WS SS S : : S SS S SAAS SN SS WSSENESS ; SSS x RAG SSR ARRAN SMA WO ° ASQ 3 WS IX KR es Z i yy XXVI. évf. 44 szam Vol. 26.No. 44. 1976. oktober 30 Second Class Mail oe Registration number 1309 | @ iy 2 ‘op os bs eo _ “s 7 ie 4 ¢ oe ‘ ie: ms 3 ¢ Wyn yy 2 GeOmng eZ Bey ts Wee -_ uy oe OS By Be a ges rs : eg Tp LET, a sae mnasis Ueto os Dt Meo acre Zs SSeS ee SORES & Sw SS SS ih SS & SS “upgooneecatopenutapgi. Yee TE Ford felesege szinten azt mondja, hogy a lengyeleknek szabad akaratuk van— Aki az amerikai magyarsag tamoga- \issinger oroszbarat allaspontjara — Palesztin gerillak megtamadtak a sziriai nagy- kott orosz pilota racafolt Ford és K kdvetséget Olaszorszagban és Pakisztanban — 1 ban — Maonét is letartoztattak — Amerikai bal lao ozvegyének vezetésével radikalis puccsot kiséreltek meg Kina- loves a Kozelkeleten adatasi kérelem vetett fol. csak egy cimiik volt: Ki- riletet visszaad azarabok- rut viseltek az arab keresz- nyei, mert Izraelben elke- Bonnbél ugyanis, mint na csasz4rja. Hua viszont nak, azt demilitarizdini kell. tények ellen, de a zsid6k- seredett birkézas folyik a | | : : , mar jelentettiik, tsbb em- a kévetkez6 cimeket Vi- A masik, hogy ezt a pa- kal meg fognak férni Pa- maximalistak (,,Semmit Miel6tt kifejeznék készé- amerikaikormany Jugosz- ber kiadatasat kérték ezen_ seli: — Jesaztinaiak elutasitottak. lesztinaban. Vagyis, hogy sem vissza!’’) és az ara- netiinket Ford elnédknek Jlavidra is kiterjeszti az 4 cimen. a part elndke Arra hivatkoztak, hogy 6k nem folytatnanak a hata- bokkal megegyezni akaré azért, hogy a kissingeri tgynevezett Sonnenfeldt- Vannak, akik ebben ki- az dllamtandcs elnéke; _ szuverén Allamot akarnak, ron at gerilla hadjaratot partok és aramlatok ko- agymosas hatasa alatt elvet, amely tudvalévoen zaérélag erkélesi kérdést a part katonai bizottsa- a nemzeti fiiggetlenséggel Izrael ellen. | zott. S viladgos, hogy ha elmondott zavaros szavai- arra iranyul, hogy ,,szer- latnak. Ezen a felfogdson ganakelndke; = j- pedignem férdéssze, hogy | | Amerika lovat ad a tal- val rdirdnyitotta az amerikai ves’’ kapesolatot hozzanak yoltazENSzemberijogok- miniszterelndk; —_—_ teriiletiiket vagy akarcsak Amerika akadalyozza 26k ala, akkor megnehe- kdzénség figyelmét a kelet- létre a Szovjetunid és ke- kal foglalkoz6 bizottsaga rendérminiszter; Sa hatarvidéket a fegyver- © §# §|§_a kozelkeleti -ziti egy arab-izraeli kom- -eurdépai orosz uralomra, leteurépai csatlésai ko- és a nyugatnémet parla- Hunnan tartomany el- kezés szempontjab6l kor- kiegyezést promisszum kialakulasat. elébb a malt hét esemé- 20tt. — ment is, amikor arra az 6 parttitkara; . latozasnak vessék ala. En- > Washingtonnak ez a Je- nyeire vetiink pillantast. Eszerint Wabb halligatdla- allaspontra helyezkedtek, a kantoni katonai keri- nek az elutasitasnak silyt A libanoni habortt te- ruzsalem mellett valo ki- gos Jalta Jott volna létre hogy agyilkossag, illetéleg let politikai biztosa. | +-«adott, hogy a palesztin hatelsésorbanIzraelnyer- allasa ugyanis a maxima- _A Kissinger pérazan = s vele az az amerikaielha- azabbanvalorészvételbi- Az | nél -gerillak Libanont katonai te meg. S minthogy nem listak szemében elhomé- _*"jaré Ford tarozs, hogy Jugoszidvid- ne nem évilhet el. tamaszpontnak hasznal- esak politikailag erésd- lyosithatja azt az alapvetd | ban is szabad kezet adnak Ez igaz is, ha a kérdés _hattak. = = ~=~=~——C détt_ meg most a paleszti- tényt, hogy a kozépkeleti _ Erdekes, hogy Moszkva-. 4z.oroszoknak.. . ss... erkélcsi_oldalat. tekintjiik. _ A harmadik akadaly a naiakkal szemben, hanem helyzet megoldhatatlan a ban mind a két amerikai Ami azérteérdekes, mert Ebbél a szempontbdl valé-— _ palesztinaiak nemzetké- katonai folennyel is ren-Cisz-Jordaniaban (a Jor- elndkjeléltet azzal vadol- a vilag minden kilugy- ban nem szamit, hogy a mérsékeltebbek kézti zi poziciédja volt. Szer- delkezik minden elképzel-' dan jobb partjan) és Gaza jak, hogy a détente-politi- minisztériumaban valo- mennyi idé telt el egy si- kiizdelem az utdbbiak java- vezetiiket, a PLO-t szava- heto arab koalici6 ellené- yidékén €16 palesztin arabok kaval szemben fenntarta- szininek tartjak, néhol lyos biin elkévetése éta. ra déit el —egyelére. —s=- zati jog nélkiil ugyan, de ben ki kell mondani, hogy kérdésének a rendezése nél- sokat hangoztatnak. Ez egyenest biztosra veszik, Az eléviilés azonban — Ezzel magyarazz4k Mao. gyakorlatilag ENSz-tagdllam- az amerikai kormdny részé- kiil. | mindenesetre j6 jel. Mert hogy a 84 éves és beteg ami minden civilizalt 4l- ézvegyének és a politbi- nak tekintették. Annyira, él lelkiismeretlen, kartékony Go A eee arra vall, hogy az ameri- Tito halala utan a szovjet lam térvénykényvében ré harom mas tagjanak a hogy a PLO elnékét, Ara- dolog ilyen kenyes pilla- Litvan tiltakozas,° kai valaszt6k kevésbbé 4atonai beavatkozdssal vagy helyet kapott — nem az letartéztatasat vagy hazi- fat-ot 1974 novemberben natban Izraelnek minden - _magyar hisznek az amerikai-orosz belsO. oroszbarat puccs erkélesi felelésség elenyé- 6rizetbe vételét. Rajtuk az ENSz kézgytlésén ad/- eddiginél jelentosebb fegy- —huségnyilatkozat viszony jovéjében, mint a Mmegrendezésével akarja szésén, hanem jogi meg- kivil tébb tucat radika- Jamfének kijaré formasa- verkezési segitséget nyuj- I politikusaik. oe _majd ratenni a kezét Ju- gondolason alapul. =. ~ lisnakismert embertisle- gok betartasAval fogad- tani. Mint tette Ford,ami- Fordnak ez a kézépke- MAsik j6 hir, hogy a Ja- goszlaviara. ge = Nevezetesen azon, hogy esuktak. : tak, kor az amerikai kiliigyi leti balfogasa mélté foly- panba menekilt orosz pi- ee harom évtizeddel késébb = Azt hiszik, hogy Hua-t | Ugy hogy mind mostana- hivatal és a honvédelmi tatasa annak, amit a ke- lota racafolt Fordnak és Kis- De Gaulle lranyzata a tanikszama megfogyat- a hadsereg tdmogatja és ig elképzelhetetlen volt, minisztérium tudta nélkiil leteurépai nemzetek sza- singernek egy oroszbardt ér- ss gyengul kozhat és esetleg csak a hogy az Gj kormany is hogy a vilag vezeté hatal- | olyan wj fegyvereket igert badsagardl mondott. vére. Mégpedig az atom- | oo -terhelé, vagy pedig csaka_ oroszellenes marad a kijl- mai Izrael demilitariza- a jeruzsalemi kormany- E szavait olyan megro- fegyverkezés korlatozasa- | De ha Kissinger sok te- menté tanik halnak meg, politikaban, belpolitikaja- asi igényét jogosnak is- nak, amiknek még maguk koényédés fogadta, hogy — val kapesolatban. _ kintetben az oroszok mal- yagy vandorolnak ki és ban pedig fenn akarjatar- merjékel. _ az amerikai haderék is szi- a felesége is a segitségé- Az errél foly6 ameri- mara hajtja is a vizet tiinnek el. tani arendet, hogy novel = | __ kében vannak. Mindezt va- re sietett. De nem volt kai-orosz alkudozas most Eurépaban, az ellenkez6 Ehhez hozzajarul, hogy hesse a mezogazdasagiés A PLO és Izrael l6szinileg csak azért ha- benne készénet. | részben akéril forog, hogy iranyban is mozognak bi- az emberi emlékezétehet- ‘ipari termelést és elésegit- __ SO _ tarozta el, hogy Carterre Fordné ugyanis azzal a nyugaton beckfize-nek Zonyos er6k. Mind tobb jel ség erdsen fiigg az id6 mO- hesse egy szellemi elit ki © Ebbél1 a szempontb6] a valasztasi demagogia- mentegette férjét, hogy nevezett ij orosz bomba- Vall pelddul arra, hogy a J4s4tél. Vagyis, hogy az bontakozasat. --———s azonban lényegesen meg- versenyben rdalicitaljon. amikor 6k ellatogattak veté el tud-e hatolni az francia.kilpolitika elfor- élethen lévé és még szel- A radikalisoknak—akik valtozott a helyzet—mar- Ennek pedig azért lehet- Lengyelorszagba, amely Egyesilt Allamok félé duléban van de Gaulle lemiképességeiketis meg- Maoné vezetésével Alli- mint a PLO és Izrael po- nek vészes kévetkezmé- (Folytatés a 3. oldalon.) iigy, hogy vissza is tudjon nagyzasi hobortjatol. — tart6 tanik memériaja- télag puecsalakartak most zicidja — a libanoni ha- ———— ce erememeccmemane repiilni a Szovjetuniéba. _ De Gaulle azt hitte, hogy nak a pontossaga, tehatta-. magukhoz ragadni a ha- bord kovetkezteben. VI TORTENTLAHETEN.. | Mert ha képes ra, akkor Franciaorszag ,harmadik nivallomdsuk megbizha- talmat — az voit a f6 ké- Libanonban ugyanis a ince ee fama Sito cet omi eee erre az orosz gépre is ki eré’ szerepét jatszhatja tésaga csdkken. -yetelésik, hogy az embe- PLO-nak nem esupan poli- ‘OBER 16, SZOMBAT — Palesztin gerillak meg- kellene terjeszteni az Amerika és Oroszorszég _ Ilyen problémakkal kell rek kézti egyenléséget ,,té- ¢ikai bdzisdt semmisitet- tamadtak Sziria nagykévetségét Romaban és a pakisz- atomfegyverek korlato- k6z6tt. Ezért hagyta ott a megkiizdeniék a haboris kéletesiteni’’ kell. Es hogy ték meg, és nem csak ka- tani Iszlamabad-ban. Igy akartak megtoroini, hogy a_ zasat. oe NATO Katonai szerveze- biindsség iigyében a vad- éppen ezért senkinek sem tonai erejére mértek bénitd sziriai haderék Libanonban megtortek a palesztin ge- Az oroszok (természete- tét; ezért akarta Moszk- léknak és vadlottaknak. — szabad nagyobb fizetést ad- csapast a libanoni keresz- rillak katonai erejét. | os ? sen) azt allitjak, hogy ez Vahoz valo kézeledéssel = Lehetnek kériilmények, ni csak azért, mert tébber tény miliciak s féleg aszi- ©@ Egy 29 éves német orvos csodalatra melto sport- a bombaveté nem tudja keresztezni Amerika it- melyek a gyéngeségek- vagy jobban dolgozik. Es riai haderék. Hanem a mutatvannyal székott meg Kelet-Németorszaghbol. A oda-vissza megtenni az Jait; és francia vezetés- re és szenvedélyekre itélt hogy a szellemi foglalkoza- PLO nemzetkézi tekintélyét Balti-tengeren Atiszott Svédorszagba. 18 oraig tartott, utat. Es Kissinger (termé- nek vetni ala Nyugat-Né- emberi természetnél fog- sa embereket arra kell is magyon megtépaztak. amig egy svéd hajo kozelébe tudott jutni, ez mentette szetesen) hajlik arra, hogy metorszagot — nem toréd- va a megtorlas vagyat, sét kényszeriteni, hogy a tes- | A PLO politikai veresé- ki a tengerbél. A német orvos hésies menekilése emle- -ennek azoroszallitasnakis ve azzal, hogy ezen a ré- esetleg a gyiiléletet is em- 1i munkdbdl is kivegyék a gét a legjobban két ese- keztetheti olvasdinkat arra a nemrég k6z6lt hirinkre, hitelt adjon. A Carter-re] ven gyéngitette a Nyuga- berileg érthetévé teszik. résziiket. | °mény mutatja. Az egyik, mely arrélsz6lt, hogy egy cseh fit is a tengeren at mene- - folytatott kiilpolitikai tele- _ -Mégsem szabad megen- Marx és Mao nagyobb hogy az ENSz-ben az ara- kilt el Jugoszlaviabél. O matracon tette meg az utat, viziés vitaban mar Ford is _ gedni, hogy ez erésebb le- dicsdségére. bok eddig egyetlen egy dgy, hogy a kezével evezett hisz ora hosszat s igy jutott ilyen értelemben beszélt _ gyen a jogrend kovetelmé- = = = ———__ sat sem ejtettek-a liba- el az olasz partokig. az ij orosz bombavet6rdl. nyeinédl Kell-e, lehet-e noni habortrél. Most oe demilitarizalni? RS NO @ Az Egyesilt Allamokban é16 horvat emigransok Az orosz katonai piléta — -azonban a libanoni fédele- lelkesen és Aldozatkészséggel alltak a nemrég letartoz- azonban — aki hiteles ta- | gdtus a palesztin gerilla- tatott 6t horvat szabadsagharcos mellé. Olyan sok pénzt nO! — kézdlte az 6t kihall-_ es “kat Libanon elleni tdmadds- adtak dssze, hogy Amerika leghiresebb tigyvédje, Ed- -gatoé japan és amerikai Usy ) nem lecke: A kinai események szin- jat Libanonban stilyos ku- sal vadoltameg. = —swarrd Bennett Williams vallalkozott az ot ember vedel- szakértékkel, hogy az ni és ellensilyozni akarja tén a Nyugatnak latsza- dare érte, arrél mar volt A masik pedig, hogy az “mére. Williams arr6l hires, hogy eddig majdnem min- orosz géppeligenis ellehet Amerikat, hanem egyutt nakkedvezni. § = sz6. Sajndlatos, hogy a ENSzkézgyilésénnemen- denkit félmentettek, akit 6 védett valamely buniigyben érni amerikai célpontokat. @Karvele mikédni. = = WHogy mimegy végbeKi- kézépkeleti orosz befolyas gedték meg a PLO-nak, a birésagok elott. Honoraériumanak elolegekeént 75 ezer -. Amib6él megint latni, | _Ennek az Gj magatar- naban, azzal senki sines csé 3 smerika hogy a palesztinaiak ellen dollart fizettek eddig az iigyvédnek. os hogy Kissinger és az6 po- tasnak, az Amerikaéhoz egészen tisztaban. Valo- — emelt vadra a PLO meg- OKTOBER 17, VASARNAP — Franc Miklavcic szlo- yazan jaré Ford milyen ¢S | §#Nyugat-Németor- szinileg maguk a kinaive- — bizottja egyaltalan vdla- vén birét hatévi fogsagra itélték azon a cimen, hogy “hiszékeny, ha az oroszok szaghoz valo kozeledésnek zeték is csak kérilbeliil haszndini. § |§©§ = szolhasson. j§= = -—— Salovénidnak Jugoszlaviatél valé elszakadasat propa- szamara fontos dologré] a jele, hogy Elzdszban 4l- tudjakPekingben, hogy mi Ezt agy tehetné meg, Ezek utan valdszinii, galta. Ebbél a vadbdl annyi igaz, hogy hazkutatésnal vansz6. = ~—_ lomasoz0 francia atomeré- folyik példaul a mandzsi- ha a palesztinai kérdést — hogy ha I; za- megtalaltak eddig mindenki elott titkolt naplojat, mely- az arab Allamok és Izrael] adand6 vidékek demilitari- -kézti viszonyt — a kiegye- 7aldsat akarja majd kikét- w2ésfeléterelné. = —_—scnti,_ a _Libanonban masfel UUROSSE _ Arendezésnek, legyen az _ . -részleges vagy atmeneti, — torszaggal kap- | eddig harom {6 akadaly © a probléma is, _ alitatjabanw ts” - Maoutédja ogy a szovjet politika- tudja ki- |