jonni fog, még i Meg i Egy jobb kor, mely eet d Sat st Pers aaa’ cies Ae ee Faas) 5 al a ae Ss £f3 fy tt poem ‘ee: fie e% Sennen, rp 1% 7) * ” y.. a : Ssngegrek o FARaN. DOP So ga eon aren car ana Vorosmarty Wace sctanceccdttanciikscasteneiasanatiinveacthcadi lates usimcusiu i i oS Edited and Published at 302 Bathurst St, Toronto PPE wep as oo RFE Te, 3 évfolyam Szerkeszui : KENESEI F. LASZLO Ara: 10 Cent. _SSA NADL EULER | | SARACEN REO TTT ETL NINE, Canada’s Anti-Communist] weekly in ‘the Hungarian languase | 9 eb RIEL 2 SOE AIT LIE Autorized as Second Class Mail Post of fice Department Ottawa 1953 augusatus 22 pean RE vig ep Meg a be Ot Ae ROE vals? ine oe ye. ews gf atta gt e78 ws 8y ake SEES “hail PVR Sey Seeder ows Fs ars ¥ Loe . s ; A térténelem szimos példaja megeifoinatailanul bize- | pdon ongedni Sane ders Edvart, az 1950-ben rie nyitiays hogy a népek fennmaraddsa és sikeres helytalldsa |. nem annyira a lakossag létszamatol és a rendelkezésre alld); feryveres erék nagysdagdatel, mint inkabb as dllampolge arok nemzeti dntudatatdl, a kézds multhoz, hagvomanyokhoz és az si népszokdésokhoz valé ragaszkodasatol fligg. A kéz6s nyel¥y| co gene fp Jeséxét — aki cayvébként a szinész kizdés haza, kézds tériénelmi fejlidés, kézds vilagnézet, azo- ‘Georee Sanders ségornéje — magahoz hi- nos hivatastudat és a megegye76_ célkitiizés erdésebb Ossze- ote. Hopeath Imre maevar miniszter. tarté erét képviselnek, mint a repiilégépek, tankok és atom) ¢... vn Lloyd angol allamminiszter kije- maar ee ' ft seleint’ tnél elébb- len tette ay héttel ezelétt a Brit képviseis- Asrrion rye 4 ee PER ey Hy Se ; PA * : ss . oR ERE Minden nagyabb multra visszatekinio nemzetnel elob haz ‘a magyar ktiliigyminiszter meg amerikar Ro- ey ltnlagas k6é ert rads riatt a — ‘ i tisletembert, ' Y London Daily Express jelent, utébb kialakult egy dillameszme, amely mind a vezetok, mind ie Sete, howe ag levet ujabl meefontolas ag alattvalék szamira iranyt szabott a jévét iletéen, Legen- tarevava teszi. das hésék, apostoli hitvallék, nagy tériték és béles torvény- hoz6k jeldltek meg az tat a késel utodok szamdra. Hogy he-| tyes volf-e az irany, azt a kévetkezé évszazadok tortenete dén- Sanderst 1049-ben tarté ztattak le, amikor a otandard Eleerie ¢ Co, budapesti képviseldje 3 3 ; Volt, 1250-ben 15 évi fegvhazra itélték, mi- totte e _ _ jutan bandsnek mondottak ki Vovelerre! A Karpatok medencejében megtelepedett magy AYSAE | oy itt. azimiara mar tobb mint kilene évszazaddal ezelott Szent Ist. Az elmult hoban a magyar kormény an. vin adott titmutatast. Azzal, hogy a magyarsdgot a nyn@ati petigt hirdetett a nem-polit ikai btinds dk: népek kereszt¢ny kulturkizisséehe kapesolta be, neptink hi-. | svar vatasaul tiizte ki a miivelt Nyugat vedelmét a Kelet barbar yy, slert, aki az International. Telephone erdivel szemben, Hazdnkat a karpati medence vezeté — il-| “and Telegraph Co. helvettes elndke és San- letve az 6 idejében még egyetlen hatalmava tette., ders fogolytarsa volt, 1951-ben szabadlaln . Mar a haldlat kévet6é nemzedék benne vélte fet Vedeonh a helyezték a magyar korm: anvnak tett onged. kévetésre meélidé vallasos és nemzeti eszményt. Istvan 22% erye- | | mények ellenében. William N. Oatis, az 1951- temes magyar gondolat és a korszerti haladas es: sméjének lef | ben kémkedés cimén Csehszlov. Aliab Wy Ait nagyobb megszemélyesitéjeként keriilt a magyar nemzet év- fegyhdzra itélt -amerikal ujsigiré ez szizados tiszteletének kézéppontjaba ‘\jusdban lett szabadldbra helyezve. Révid Térténelmiink legkivalébb ismeréi sokat foglalkoztak | jqgéyel szahadlAbra helvezése elétt a esch alakjaval, Ma mar tisztan latjuk, hogy Istvan kiraly tiszte- kormany amnesztiat hirdetett a btindsdk bi- lete mély és atfogd, dltalanos és alland6 volt: a rondolkod6k, zonyos katewéridira nézve. a nemzet jovéjén tépelédék, a fajtank jév6é sorsa miatt ag-| Uey Oatis, mint Vogeler esetében a letar- eddék lelkébél sarjadzott. toztatottak feleségei fontos szerepet jAtszot- A szent kiraly kultusza hivatalosan 1083-ban, a Keyes tak a szabadlabra helvezés elérése érdeké- lovagkiraly: Szent Laszlé idejében kezdédétt. Laszlé azEgyv-) pen , i _ haz hozzajarulasival a kirdly testét augusztus 20-in fel- Eeves meefigveldk Gey vélik, hogy a ma- emeltette és szentté avattatta, Utodai alatt esak nétt ez a) evar kormany azzal, hogy Sandersnet mac. tisatelet. A kirdlyok évrél évre ezen a napon jartak el Szé-| hoz kérette, ujabb fellebbezés benyustisst kesfehérvarra, hogy térvényt tiljenek s aldozzanak nagy elid- | akarja Sandersnétél kérni, hoey Jeeven in- jiik emlékének, Amikor késébb a térvénvhozé napok helyébe ‘doka a szabadlAbra helyezéshez. az orsziggyiilés lépett, az uralked6é és a nép ezutan is eljar-| Ez dy elején Magyarorszdg tak a kirdlyi sirhoz: Istvan napja tovabbra is linnep maradt, ‘hogy s szabadlabra helyezi Sanderst, ha Anc- minden magyar legnagyobb nemzeti tinnepe! Mar az 1092- lia szabadlabra helvez eey kinal st, ha Ane: ben megtartott szaholesi zsinat a kételezé tinnepek sordba | inét, akit Malayaban haldlra itéltek, A hald- iktatta augusztus huszadikat, los itéletet ugyan mesvaltoztattak de Az egsz Arpidker és Anjonkor a magyarsig legendds Churchill miniszterelndk visszautasitoita out hését, népiink szent apostolat, orszagunk els6 nagy tory ény- az emberekkel valé “csereberélési” — ajdnto- * ad ik i ta | } felajaniotta, hozéjat ismerte fel Istvan kiralyban. Mint egyik legkiv Alébb | tot. tirténésziink kimutatta, a magyar kézep tor jogfelforasa SZe- Utoljara ez év majusaban utasitotta visz- rint minden egvhazi és Allami jogositvany, minden tulajdon és kivaltsadg Szent Istvan adomanyaban “gyékerezik. Az 6. brékségébél ezallt at ufédaira, maid pedig az uralkeddhaz kie haita utdan keronajara a jogzszerzé és torvenyhozo kit: aly te~ kintélye. A szent korona kezdetben esak valldsos szimbolum volt, a kiraly nemzetségének kihalta utin azonban fontos kozjogi | jelentéséghez jutott: a nemzet akaratnyilvanitasanak esz- kézévé valt. A szent korona a kirdly és a rendek egyetemes-_ 6 bet Om ségét, minden jog és kivaltsig, minden tulajdon és méltésay_ cp Spe pon taberae? nae 8D me ésforrasat jelentette, Tisztelet az ujkor folyaman egyre job-. q oo tengeralattjardja 2 tisat ttel mer han elmélyiilt, anélklil, hegy a szent kirdly szemeélyi tiszte-. Ontétte a mélységi vilagrekordot, 2100 mé- letét csikkentette volna. A térdk hédoltsag hosszn “évtizedei | 'e2T€ (6890 lab) stillyedve a Féldkézi tenger alatt minden magyar nemes a szent korona titohzatos testé- j Szintie ala, a mélységbe jlatol6 ut 4 és fel hez tartozénak érezte magat. s igy ez a szimbélum volt a leg- | O78 NOSszat tartott. Ezzel 1775 labbal mé- 1775 erésebb dsszekété kapocs, a nemzeti egység gondolatanak [Ivebbre mentek, mint az eddigi vildgrekord egyik leghatdsosabb ébren tartéja. ° 82a a magyar kormany a Sanders szabadisib- ra helyezése iranti utolsé kérelmet. Mint most értesiiliink Sanders mar kisza- badult és el is hagyta MagyarorszAcot. Me - . “ee -_ wn fF oreeornaninitnanenarnerin nnn ion eee UJ MELYSEGREKORDOT ERTEK EL A FRANCIAK y t, amit ugyanesak a francidk tartottak Ugyanilyen jelentés szerepet jatszott Szent Istvan. A onnenetesen barn volt eee ee sone vallasilag megosztott orszagban a katolikusok a Regnum | Ma- elénk, de az a lect ‘tos: bb, ot vite us _tarult rianum megalapitéjat idézték fel benne, a protestansok vi- ink ég levegsell a: “b rend: mod miszere: szont “az evangéliumi romlatlan Egyhaz” hivekeént kovetel- mi ikédtek’” mon aa a usigirdnal Nis magukénak. . ; res Nemesak a felekezetek, hanem a politikai iranyzatok is | OS nue Ee a flunk eee allene pe- igyekeztek 6t azota is tébbszér kisajititani. Ezek a révidlaté llyet még mélyebbre me vi nan op ain an he: térekvések szem elél tévesztették, hogy Szent Istvan neni | 7 tette hozd Henri wi Ie oe a ebb, egy eszme vagy iranyzat letéteményese volt. hanem: “al m mérnék, a kapt- szentistvani gondolat a magyarsag nemz etpolitikai célkiti- zéstinek az elsé telfes és mindmaig legszabatosabhb megforel-| tany utitarsa. scinaiieaeiniinniamsiniiecid Fenian mazisa: 6 maga minden idk legnagy obb magyara. A szentistvani gondolat elevenen él a huszadik szazad-| A VILAG LEGNAGYOBB REPUL6GGEPE NEMET ORSZAGBA ERKEZETT — ban is. Visszaemlékezhetiink még ra, hogy 1938-ban — a) szent kiraly haldlanak 900 éves évforduléjan — a Szent Jobb) Az USA lég jerdinek “XC-99" jelzésii, a VE orszagjarasa alkalmaval az erész magyarsag ugy tekintett | lag Jegnagyobb repilogépe Texasbél elindu- Istvan kiralyra, mint az idével el nem poriado, most is kbz-/| va ol ora alatt a frankfurti Rhein Main re tiink levé valésagos uralkodora. |pilléterére ért 61.000 font (kb. 30 tonna) Renniinket azonban elsésorban az érdekel, hogy mi tdr-| mexterheléssel és 25 tagu személyzettel. A tént elsé kirdélyunk kultuszdval 1945 utan. gépnek 6 motorja van és testvérgépe az atom Amikor a Szent Jobb a haboru befejeziével — néhany | bombél cat hordozé B. 36 tipusu repiiléknes. hénapi tavolléte utan — 1945-ben visszatert a feldult, ki- azzal a kil6nbséggel, hogy teljesen szallitds- fosztott és leigazott orszagha, a nyomorgé és boldogtalan nép | ra van berendezve. Els6 kilfaldi at tjan rep szemében, Egy jobb kor ldgép motorokat szdllitott a légidrids és at kézé, Grémkinnyek tiltek az emberek s lee we = eljévetelét, vidamabb élet fakaddsat varia mindenki. (U.S. légihaderdk szoszléja nagy megelége- : 'déssel nyllatkozott a teljesitményrdl. (Folytatasa a 2-ik oldalon) A. ¥ Ce alepral ery Wit het ~Ortanzdtt Ngo: ma veszett s nem tudni hol bujkal.a nép diihé- | 'OYARARI GEZA: A MYUGHATATLAR | SON volt meghiva n fiatalember: va clire Washingtonban, a Pemsylvania Avenue 1600 t 1aR9 S89 nevember NeEey KLDOZATA VAN FELDRENGESNEK | ; 2 $ : Renan eee fart a néev fiatalember az volta a meehivasert. el tell az idé eviskégben és a haziasszony a An elkisérte a vendéreket abba a hivatalba, livat alos il ar yben | /saimu ih azba, ne US JA. favdrosaban és narvon halasak ssi vidan eseveges yilldsreereeli ul SAAS ARRAN SS CREAN oo eaemprerccbed it Spe ok. A % lent | ton : yu ralont va &s Zante ro smh: 4!- eahol doleuk volt. i arontoral az CRY ik fintalembert, nevet- ate dg ay eddie megtalalt holltes-) eélve sdtalt vegig veltik . févarosutiain, bement a hivatalos ecren fell] van maris, pedie még épiiletbe, ott lett a nery kbc és amikor az eeyik elfaradt az x rendszeres romel- fievek intézésében, fejét negédesen a vendéglité hdley vallara , in is fényké- { Kerdny . Tizenkétezren vale hajtotta és aludt exyet. Kivanesi fotoriperterck le is Kalatoka ka ds vessifetick el minden | pezték n jelenetet: az ismeretion, legalabbis alig ismert “rate ; fayeeron Alonidsoz6 | fiatalember édesden szandit a vilag leetéb bet emlegetett Freaneta. cardh ds izene’ ha- | nijonek AY raulan, an | Ce salle: olace Tiajd siefett oa. Ieen, a nd, akinek a vallara nae va aludt az ismeretlen 4 oursedknek sewiisenek alifjuy a vile leeismertebb, lowell ybet emlogetett asszonya at: Laset rats “tnd okozolt tina: 'vall: ELEANOR ROOSEWELT, ok feetes iit ial, i prtasai Gi .| A haa, i thel a villas , regecli vernak eevetlen korty | 160 0 nem mis, mint a FEHER: HAZ és a négy. » Tintalomber: “lo Minden € miszer elpusatit, , WIL LIAM W. HINCKLEY, JOSEPH CADDEN, JACK Me me he any ak kutatnak 6p jineve | MICHAEL és . OSEDI HP, LASH, az amerikai kontinens leg- pés ramuill arvagyers ekek bul on ae abl faglétezimu kommunista fedészervének, az Ame ne! : diva. yemery e a mentoesapatok : ‘le “ric an Youth Congress snek a néry .vezetdje voll abban one tal ve t satertdaborokban, Pal worég¢ ki- idében, A hivatalos tigy, amiben jartak: az “Amerika [llenes yily és Pridevika kirdlyné Glettik koekacte Le Tevékenyséeeket Viusedio Konpresszusi Bizottsig” hall: abta tasivn! ‘arial a teljes pusztulis kepet ruse | Tet dket Allamellencs forradalmi tevéxenységiikre vonatkozoan, taté sgigetcket és élelmiszert, ruhanemitit és. Ay Evyesiilt Allamok “elsé asszonya’ az elndk fel eSC- OrVvases vot os2tan nak a lakossfenak. Az ame- ee fey védte a kommunistakat, fey fejezte ki megveleset 8 kat | nadaiok tel jes er ‘vel 8 er varia an Ivo. Ronerens beer ellen, a leysulyosabl dllamelle- . i ; ines — Gelom Gs ory ossig esomayrok ezrel t dobjale c] yvallara ablve aud le azon a vidékeken, amelyek mepkinelithe- | tetlenné valtak. Gérévorszdg tobbezeréves torlténelme alatt soha ilven féldrengés nem volt, de masutt se Eurdépaban. A tudésok sze- rint még nines vége a katasatrofanak, mert a szamitasok szerint még wiabh rengések var- hatok, Ne felejtstik el, hogy mikor ez tértént, Stalin és Hiller saivetségesck volt tak, tehat azt se Iechet mondani, hogy ery- szeriien “antinde’” szimpathia fiizte a masodviragzason is tullevé Roosevelinét a vérés itiakhor. De nem ez volt az eevetien eset, amikor Rooseveltné ki- mutatta az ifju kommunistak iranti szeretetét. 1940 februar- janak masodik hetéhen, ery kédés, es6s napon arra keérte pmeg beteg, két botra tamaszkodva is alig-alig mozg6 férjet, hogy a Fehér Hay déli erkélyérl intézzen beszédet az Ame- rlean Youth Congress tarjnihoz, A beter elnik eleret tett a -kérésnek ~ és a fintal kommunistak, a “first lady” vendéel kiftitwilték, lehurrogtak és “pfujjoztak’ az clndkot, | Maskor az tortéent, hoe svAllévendégnek, aludni hivta ‘mor Rooseveliné a fentemlitett Joseph Caddent egy Abbott Egy 6000 fot suit mala, holsevista | Simon nevii hirhedi kemmunista tarsal erylitt és Lincoln tisetek vezetése alatt allo vérés hadseree| Abrahamnak, a navy Allamférfiunak a szobajaban szallasol- narcol 1948 dta az a ingol ok riarokny) esapatalta el éket. Hey szendtor ezért nyilt tilésen megtamadta Roo- ellen, akiket Sir Gerad ‘Templer tabornok ira- seveltet, meekérdezve, hogy “hoey engedhet arulokat, kom- Tiz és tinezer mestél emlitett. bennszii-| munista dsszecsktivoket aludni i a nemzeti kegyhellyé nyilva- Ker) njtott Lincoln szobaban’?” A betes, ronesoltidegzeli, telle- HEDRGOIRRIAR Gta penn NAY Sed #3 REA SAARI AINA SSRI WEIR NSRP AR OT EVE FOL YR A MALAJL HABORU oe + e ag evés, vila Fieyel oo Amig ea ret bry wyehne a korear fél- -dui6 paborura irinvult, kevesen vet- tak észre, hogy esendesen, de szivasan fo- vik a véves hare az agsial térster musik fél- sziveten, Malavaban. POSS nvit, itt tamoratia kény tele ‘nekellolien oa unistakat, alik nag olényben voltak ed-}sen a felesége Grdogi befolyasa alatt allo, megkinzott testi die a7 angolokkal szemnhe no mert a dzsunrwel-| és lelsG alpok wineatadzd a cea, idegesen makogta a va- lal és hiséggel nem kellett klgdeniok. mint llaset: “Phat is Mrs. Roosevelt s business.” (ez a feleségem av curopaialinak, Szazszamra gyikoltak aldelea). FE ny évvel késébb uevanaz a Cadden, aki Lineoln othe bennsaiilétteket és az nnyol telepese-levobijaban aludhatett Rooseveltné kegyel kévetkeztében, a Fehér Haz oli sit sdtalt fel-ala, tiintetve az elnék ellen. A ha- {an és mellén hatalmas plakdtokat visell, amelyek eevkori : kitértel »| vendé éeldtéiat, az Revestilt Allamok Einékét gyalaztak, Na- az oserdék mélyérél esuptak ki id6rél idéve. leyon sok hasonidan igléstelen és talan nem is annyira ostoba, Ag utébbi hénapokban azenban egyrejobban | mint blinds térténetet tudnank leirni a sztinninemakaré éreg- ‘4 angolok oldaldra fordult a hadiszerenese. | asszonyrél, akirél nem lehet tudni, hogy felttinési viszketeg- ~aazaval pusztitottak a vérdsdhet és egyre| sége, vagy vérésimadata nagyobb-e, Minden nyilvdnos sze- mnkibh északra szoritottal: éket. elvdeva an- | veples s¢ botrany és hidba hiszi a vildg, hogy “no, ennél szér- nak a lehetéségét, hogy a falvakbol és vele- nytibb mdr igazin nem johet” ~~ Rooseveltné minden Sze- peki ‘al anyagi utdnpétlast szerezzenck és | peplésénél feliilmulja énmayat. kényszerrel elhajtott bensziiléttekkel egé-| — Lewutébb két és félhGnapos vilagkériili dtjarél vissza- szitsék ki haderejiiket. térve ujabb korondt tett fel izléstelen, vérésimadé tevékeny- Most az angolok kezébe kertilt egy 1951) ségére. A z ujsdgiréknak tet nyilatkozataban (szészerinti verén kiadott moszkvai titacités, amely ar. idézet a N. Y. Times tuddésitasabdl) azt mondta, hogy: ra szélitja fel a kommunistakat, hozy méd- | “Az, dzsiai népeknek a Marxizmus ma is idedl-— szert valtoztatva terroreselekmények hel yett | ‘a és | tigzy hisznek benne. mint ery jobb ‘élethez propadandé aval igyekezzenck hiveket nyerni, he verets modszerben.” Tovabba: (“Asia hogy azutan saéles rétegek segitségével exy népel) lit jak az U. s, A, katonai erejét, de nem “vapasra végezzenek az angolokkal, Templer' latjak a Szovjetunioét és félnek az (amerikai) Labornolk &s csapatai alkalmazkodva a helyi : megszallis vesrélyétol.” viszonyokhoz és a vérés taktikdhoz egyre! | eee Sane ee ag, hagvobb eredményeket érnck el és ha Moszk- Amikor U.S, A. utlevellel a taéskajaban Azsiat jarta a nem avatkozik bele hathatésabban az kommunizmusnak ez a ven eléhareosndje nagyon sok ame- ugvbe, révidesen helyreall a rend és a béke rikai jarta Agsia dtjait — igaz, hogy utlevél nélkiil. Az ame- <. et, evultogattak, robbantottak, raboltak. satescotik eleinte alig volt & a konmmunista ‘lleeldlencl 6 és anyilt ithozetek elol | : eA pi LP sy Ysa Malaydban. ‘rikal katondkra gondolunk, akik a vérdés kinai hadifogolyta- Qn Hborok atjat r6jak, _ az idewbeteg, felesége befolydsa alatt FORRADALOM IRANB. AN ANG Roosevelt nemzetgyilkos, — talpnyalé politikaja miatt. o. Nem mint megszall6, invazids esapatok mentek ezek az ame- rikai fintalok Agsidba, hanem mint felszabaditék. Az aldl a h had sere, me ely , amelybe a Roose- ‘Teheran, Aug. 49. Az inint . ee EE CeeRS ie ¥y . hd maradt a szamiizetésben lévh Shah-hoz alrabsdg alél aka ajak fels szaba idiani Azsiat, se hatalmon levé Mosadeghet elza varta és visz- [| velt csalad kizarodlag cs alddi anyagi he asznot nézé vilarpoliti- S2aa hozta az uralkodét. Mosadegh kiiliigymi- | kal btinsorozata hajtetta ezt a szerencsétlen foldrészt. Azt is mondta ez a modernkori éregaszony, aki seprii- niszterét a feldbhadétt tame felkoncolta. A jelentések arrél is szdmot adnak, hogy nydl palyets reptilog sépen lilve reptilte kdriil a féldct, hogy Mossadegh palotajat a nép féleyuitotta és az | MeCarthy (a kommunistékat tildézd szendtor) nevét minde-- nitt Hi erével és Sztalin inéval egytitt emlegetik, médszereit niityak és elitélik. a ee as hogy an ujs sagirok 2 (folytatasa a 6-ik oldalon) © | teljesen leégett. Mosadehne ‘k teliesen nyo- e2€ kéhez tol valé félelmében.