DEER SED ARRRRPIDE ISI ILEE LEE EBIILD LE NILEEESRLLASLSSLALAA AS ADDIE TE OEELEROKLE SSIS LEME RARE BEELER ERG Le TORRE R> SI URRNA AR SSAMAAAESE NAAPY “ASB Bap Aa ‘inasnciincagey “SEPRAL TCLS SORTA eh SUIS TCLS CH REA BAL RE MRAURSGEE NE IIT EGR HAE FALISE FEY : prémi : * ws ae ae Sgr eS x (1973. jdlius 7. A GYEMANTMEZOK BAITARSIASSAGA Az Icabaru és Uaiparu folvok Osszefoly: ‘elep boltosa volt az elsu, aki egy debuz sorrel és egy gy et | Dszamot tart a masik kegeben! — megszunt a earettaval fogadott benniinket. all, Marcelina és en saa Vizbe fullt. A ,Szemhamozé Tabor’-ba éjszaka ovakudtunk be, sseHuvel luk, hogy milven rongvosak voltunk. Erintetle-| altuk a kis kunvhonkat és a hatrahagvott fOlus-| pul tala leges holminkat. eadia a folvG arja, de takardkbol miudagal a tetobdl, letette a faldre, Arra neszeltem fel, «© bambuszfalat. | George lina hangjat, — mindenvk odavesvett. fogadiak el. Rudult rassz utjuk volt, ruhat hoztam, muinkaba allhassanak. Betettem egypar penyt a konvha tuzhelvére, sog. spanyol mondast, elharitva . Kénnves celindnak. Alig aludtam el, mikor COREE rae SUED SH STEERS t Elmondta, hogy Ru-: Parson mindenhol keresick ao nvoe hank elott es Luis trinidad: angu abban a vizeseésben) ere egy banvusz pusztultunk el, ahol az G csunakja felburult és Fuggodevunk nem volt mar, agit elra hagvtunk hatra a) hunvhoban, mert a Balta folvé vidéke joval melegebb | hae a Savanna széljarta fennsikjanal. Pali kirantott két pal-! rateriterttk a taka- pokat, és mar aludtunk is nvugodtan, hadrom heét utan. hoes vValaki kivdlrol megverte ja ket * —- hallottam odakint Marce- F diam a fustot a kunvhojuk feletr és : ional a tuzfenvt a konyhajukban, hala Istennek, hogv meger- keztek. Az Uaiparu menti indidnek hoztak a hirt, hogy Exevpar darab : lement a szakadck- bafahol a felesleges szerszamjait tartja, hogy holnap fogadjak szivesen. kdszinet erie, nem er semmit!’ — fejezte be a szoka- halalkodasomat. be/sem neave, szemeéermesen csak a karjat nvujtotta be két. magavarrta kanadai lisztes zsakbol keésziilt nadrag- | a gat es ingeel. lett a szemem a meghatottsdagtol és csak | a bambuszfalon At mondtam kdszOnetet az uibél mezitelen tal-. SU SIRINIIERG SUNRISE RNIN Eine Buza J. Gyorgy: .pak surlodasat hallottam az osvenyen. a foldon... ony eooey, | UtaN Ket acdlus csenges asanal épult. ;€amban. A csuszogas ce tte | — Mister George! két tare) | bucsassun meg! “masztutta a kKutate rudat es eltavezott. el meteres értékes szerszam volt te: hat egy mas! Pnvilvan megkulonboztetett “} videt tartulta meg, time ter utan, Rudolt masnap regge neger halozsakot hozott, palt. Pali -rnmaganak belole. Peew folvendarbol aranvaso. le- : Nines | moccaszin tavire” a osem szamilat, Avval gvemantjainkat, A kereskedok hatart CURA SURUREN ERE YEE TEE BS $332 SEBEL RESES ene wn pews A cisztercita muhely A cisatercita szerzetesrend, amelvet Szent Bernat alapitott Franciaorszagban, hama- rosan elteried hazankban is. (1142) Meg- jvlenésiik azért fontos, rozott miivészi stilust hoztak magukkal, dmelvet elsdserban ag egvszertiség, a nagy- vonalisdg és a diszitések csokkentése jel- lomzett. — Magyar szempontbél jelentés a ciszter- cita stilus kialakulasa. mert a kolostorok- ban folva ipari munka, igy az épitkezés és a miivészi diszités is a hazimihelvek fela- data volt. FE mdhelvek tagjal vilagi frate- rek voltak. akik a karnyvezo magyar falvak lakoibol keriltek ki. lev a cisaztercita épit-| ee ivondasait kegés és miivészet lénveyében magyar, mi- vel esak ritkan hozattak kilfaldi mestere- ket. Ett6l az idétel keadve alakul ki a cisz- tercita mithelyekbol kiindulva ey inal. magvar kézmives- és @pitészrétey, A legielentosebb cisatercita apatsagok | ebben a korszgakban: a Zirei, Szentgotthar- di, Pilist, Egresi és Pasatol. Legtibbjik- bél csak néhany alapfal és kéfarapvany maradt meg. Viszonvlag épségben maradt a Bélanpdtfale’ eisztercite templam, telies: tisztasAgaban képviselve ezt a jelentds épi- tészeti iranyzatot. A templom a természet. és az épitészet pompas harmdniAjat totta meg. Haromhajés. bazilikas rendsze-. ri. keresathajo szeli at és egvenesen zfrd- | dik. Nines tornva és egyszerti bélletes kapu disziti, amelven nvoma sines a péesi vagy az esztergom! gazdag épiiletplasztikanak. Beltrél is hianyzik a festett disz. aminek hidnvat az épitészeti elemek egyensilya potalja. Jellemzé a cisztercita miihely erés hata- “aldst- sara, hory méy a bencések sem tudtak ki-| — Valaki bozutvagu Kessel Jo szereneset! — hosszabbik radat huzta el, és maganak a felmeteres ro. amelivel azunban csak melvsegre dofhetett a tuldbe, az Ustukus far- el 3 regi, horpadt Lp restat Auyott es ket csorba, Parson egy indian haziszottes flgguagvat hoezott, amerikai tid két tabla csukolddet és cigarettat “gy Martinique szigetcrol valo melvet ezt svetleltette es Zapata mezejérol bardatunk Jesus Gua- © regua, a boltus, ews olvan csomag elelmiszert kuldot | fant guavare-hatizsakban, _herhordo indian fin ahg birta cipelni. székelé Catire Vera, aki banvabiztos ds vegveskereske- ¢s co is volt egvszerre, terepjdro Jeep autot kiildott ket jada elelmiszerrel, mine a futotuzkent szaguldo hir, a Ulebe eu 4 ara kértek, ha talalunk idovel epvparatl . .. nem késgsége és a gyémantbanvaszok hitelképességének oka vlsietOQ Mar- >a Gran Sabana iratlan beestiletkodexcben es ~RKizdelmes cletet clo emberek romlatlansag féled6 rend Magyarorszagon hatalmas épit-| kezésekbe kezd. amelynek legszebb példai a mert egy meghata-| Lebeng? apatsag, amelvnek alapraj hdegése a tiszta bencés stilust Pbagilikas harom hajoval, egy edule Dunantalon sorakozgnak. A bencés épitészet legkorabbi emiéke a jzi elren- képvisell a vonalbél in- félkorives apszisaival, épitett toronypadrjaval A ket kapu hordozza a legjelentosebb diszitést. A kaputipus 'hélletes meyvoldisa végsd fokon Esztergom- ra mepy vissza. Meg az exymassal szembe- lallitett emberfeiet is megtalAliuk: a szob- ‘Asg az 6piltetd apat és az épltomester arakitette mer. Mindkett6 are lela J eadhatatlan magyar jelleget arul el. vanni magukat hatasuk aldl. lev az elpusz-| tult korabell Panswmnhalm? apdtsdg termplo- mat is ecisztercita izlés szerint épitik ujia 1224-ben. Haromhajds, egvenes z24rddast apszisi torony nélkiilt épdlet. A kapu ki- képzése is egyszertibb, mint az esztergomié. FALFESTESZET Alighanem osszefiigg D1]. Béla bizanci kapesolataival. hogy ebbdél a korszakbdl né- hany jelentos bizanci stilusu falkép maradt rank, Mar az esztergomi kapolndaban is ta- lalunk ilyen festett faltéredékeket, de ezen a téren elsdsorban Felsédcbrét kell meg- emlitentink, amelynek altemplomat bizanci hatasra mutato freskékkal festették ki, de amelyek egy ismeretlen magvar mester ke- zébél szArmaznak. Ezt bizonvitia a magvar| — wee isegitettek a béesi székeservhaz helvrealli- tasanal, amely 1258-ban leéyett. felirat és az a kériilmény. hors a bizdnei plasztikus hataésa kétegek vezet a fel- n szobraszati diszites sokkal gagdayabb. A reman stilus késo), szinte mar tdlérett kerszakaba léptiink. Amikor a jaki templomot 1256-ban fel- szentelték, mdr hazankban is kegdett tért haditanl a gvotika. Az elhala roman stilus vekkor mintegy egyetlen emlékere: a Jaki templomra pazarolta minden erejét. gaz- dagsagat. — Az alaprajazl rendszer nagvon kdzel alla lébénvihez: a haromhajés, bazi- likds térhez keleten a fOapszis szentélynégy- szig: kozbeiktatasaval kapesolodik. A mel- lékhajok terébe kapesolidik a homlokzati ‘toronypar és a kézotte épiilt urasdayt karzat. Lébénybsl exvenessen Jdkliez lddés Qtja, ahol mar aw A déntéo kUlénbség az épilet plasztikai minden | | diszitésében van. A hajopillérek bordajanak Onallad tarts felel meg. amelvet | Fejrészein feltiinnek a sarkanyok, Az ablakokat flirészdisz keretezt. Az éptiletplasztikal diszités teljes szép-! fognak Ossze., AA RPEREELELEEL PLEAD LED PE PEED SELL Be