19 irosag elé kerult gyar golyostoll ugye Rendkiviil érdckes por kedddétt Nyugaton, egy ott- hon és egy Argentindban é16 magyar kozt, Német birosag. b g nak kell eldéntenie a golydéstoll feltalalléja, iNetve kit illetnek meg a szabadalom utdn jar6é illetékek. A golyéstollat a Buenos Airesben é16 Biré Laszlé in- ditotta el hodité utjara. A Budapesten él6 Goy Andras, az egykori Goy és Kovalszky cég tarstulajdonosa azt allitja, hogy 1938-ban szerzddést k6tétt Birdoval az akkor még kisérleti Allapotban Iévé szabadalomra, 6 adott pénzt az cls6 példanyok kivitelezésére is. Biré szerint a koztuk lévé megallapodas nem érvényes. A pérben egy budapesti és egv svéjci cég képviseli a szembendllékat. A per kulonds véletlen folytan a niirnbergi birdsag elé keriil, (Biré Laszié Argentindban Meyer nevii német tarssal hozta-forgalomba a golydstollat, amit a két név alapjan azota is ,,Birome’-nek hivnak. Dél-Amerikaban hatalmas reklamok hirdetik a ,,Birome”-t. Egy 6ridasi golydstoll a) *Ssr 4 vilaghir magyar professzor| cinkos kedvességgel megte-| remtette a lehetéséget, hogy a zsitfolt program ellenére| Buenos Aires-i kikété elétt is Idthaté, a szemben lévd hatalmas palota tetején. Este villogé fény hirdeti a magyar golyéstollat, Sok emigrans magyar miutan kitamolygott a hajobdl, a kikété elétti Retiro parkban pihent meg. Eldétte, fent a magasban vak{téan villogott a kiloOnds szd: ,Birome”, Az emigraéns magyar az Oj] orsz4g kilszObén | csak nézte, nézie zugd fejjel a killénds felfrast s a golyds- toll nevébél fGlrémlett eldtte a kérdés: Birom-e?) Say. ¢ yp sg )~Menyasszonyi csokrok, $ | Oopprorn | Tet - . : Hungarian Florist koszonik, friss virdgok.¢ § Ordkzdldek, Allanddan kaphaték. Ingyen hazhozszdllitds. $1096 BATHURST STREET & TELEFON: LE 2-08643 ODP SP MDE AP AP: a pisos aN “y Seer ats * ay : ae oe . 3a 6 - a 3 oH a ¢ * at oR sk ‘ *y ee =. % oe % ss 8 = Ere aS “Sy hans . tek a or sy oe ie TELLER Amikor Teller Edét Ken-| nedy elndk kittintette a Fer- mi-dfjjal, a washingtoni tin- nepségen magyar tijsdgiré is megjelent. Haldsz Péter em- lékezetes frodalmi riportot készitett a taldlkozérél. Bar az Uinnepség alatt alig tudott Teller k6zelébe férkdzni, a magyarul is nyilatkozhassék. Kézds_ reptilégépen tértek vissza New Yorkba s Teller Ede diktafonba mondta nvi- 7 latkozatat. Még be sem fejez- riportot, mikor a stewardess ramutatott a dik- tafon®i: ~— Remélem, ezt nem hasz- Az orszagos vadlasztds hivatalosan ki van tdizve dprilis 8-dra. Minden kanadal dllampolgdrnak joga és privilégiuma az, hogy a vélasztdsa szerinti képviseld- jeléltre leadja szavazatdt, fiiggetlentil attél, hogy 6 maga milyen szdrmazdsi. Sokak szdmdra ez a vdlasztds Uj, izgalmas részvételt cldjanak mdikédésében. De ahhoz, hogy valaki szavazhasson (1) eldre ellen- driznle kell, hogy a neve benne van-e a kézszemlére zékben; (2) ha pedig a neve kimaradt a névjegyzékb61 — ami ujkanaddsoknal elég gyakran megtérténik — akkor errél azonnal jelentést kell tennle a Libe- jelent Kanada demokra- kitett valasztdi névjegy- ralis Partbizottsdgnal (Liberal Commitee Room) akdr telefonon, akdr szemé- eg et oe. Rena: Ree. aay Ro 7 ee are 3 piss {ooNes » F Se eae: BS €. Ce. oe N SS coat -_ os ee ae ER ae oe te EAt Roe oh az ON ERDEKEBEN végrehajtani. PARTUNK A KOVETKE UNNEPELYES 1G Sen” ele BA Soa y Telfes és egyenlé érvényestilés! Iehe- lyesen; (3) pontosan ismernie kell, melyik a rednézve illetékes szavazdhelyiség, s hogy a jel6ltek kéziil melyik a Liberdlis Part jelélije. MI A PROBLEMA? Ma Kanaddban mindannylan egy nagy problémdval kiizdiink. A LIBERALIS PARTNAK az On segiiségére van sztiksége, hogy azt megoldja: 1956 déta, amidén a Konzervativ Pari kormanyra lépett, a munkanélkiiliség szdma jelentékenyen megnévekedett, a bevdndorlds meéritéke csikkent, ellentmondd [ellegti kiil- politikink lerontotta hazank megbecsillését a kulf6ld6n, hatdrozatlan bel- polittkdnk pedig megakaddlyozta hazdnk szocidlis fejlédését. Ovakodjunk a felelétlen fgéretektél, amelyeket soha nem Iehet bevdltani. A Liberdlis Part az egyetlen olyan pdrt, amely [61 megalapozott tébbsdggel rendelkezé korminyt képes alakitani. A ml pdrtunknak dtfogd, redlis program- ja van, melynek végrehajtdsa az Gn kezében van azzal, ha On, az On bardtal és a t6bbf kanadal rednk szavaz, Miel6tt felhivndm Ont arra, hogy tdmogassa n Liberdlis Part jeloltjét: hadd mond{am el elébb, mit kivdin a Liberdlls Part dllanddan fenyegeté kommunista veszdly e1- MAGYAR naljak... Mert szigortiian ti- los, Tranzisztoros gép. Bele- -avatkozik a rddidhullAmok- ba. Sziveskedjenek eltenni. A stewardess nem tudta, hogy az atom- kutatés legnagyobb tuddsat bizonyéra | ELET MODERNIZALJAK A PARLAMENTET {|} Az ottawal parlament; | ‘épiiletelt tatarozzdk, a nyu-} | nyugati szdmy munkélata-$ Sit a torontél Mathers &} | i{Haldenby cég korszertist-} |} tl, ennek keretében tif, ma-! | }gas sebességil légszabdlyo-} |$2z6 késziiléket is beépite-? | | -tnek, melynek tervezésében$ |} ¢...otthon siit és biztos i$w. Kitchen épitész pro-} | § |} fesszor | {szakember, Galambos Beé- [$la is rész vett. A Quebec-{ sujtotta a rendszabdallyal, aki) épp az elndkt6l jén, a ki- tlintetés okmanydval és az- zal az Gtvenezer dolldros esekkel, melyet Kennedy el- nok nyujtott at neki, * A beszélgetest New York-| ban akartak befejezni, ott |szobam szamat és hivjon-hiv- | jon szakadatlanul, azonban egy orvosértekezlet | sodorja tovabb Telleréket, de vart a tudésra tiirelmetleniil. | e¢gyszercsak megszolal a mik- A gép mar kdédben szallt le. | Halasz Péter kis Volkswagen: | jébe invitalta Teller Edét és feleségét. Micike — {gy hiv- jak Tellernét ~~ hatul kuk- solt, csomagokkal betemetve. Az igazi bonyodalmak ez-| utan kdvetkeztek. Az Ujsag- iré a kédben eltévesztette az| utat s a légikikétébdl vezetd | | Péternek: ‘rofont az ijsagirét szdlitjak. iben befejezi a riportot, min- ‘den szava, mondata sziporké- \26 elevenség, béles nyugalom. Az utols6é mondatoknal t6r- pnek be a szobaba az orvosok és viszik, sodorjak amagyar tuddost, aki még visszakialt (a forgatagbdl az alélt Haldsz ~~ Megkdszdntem az autd- utat? isszafelé mennek, Halasz Péter gydtrdédve és { fl | gyongydz6 homlokkal keresi MY | az utat, a Teller-hazaspar sor-| sdba beletérddve zétydg az| ismeretlen sors felé, Egy ilires grundra érnek, hatal- mas fildet turd gépek stirti- jébe, a jovendd vilagkidllitas teriiletére, Végul egy benzin-| -kutnal visszairdnyitjak a té- m velygéket a helyes titra. rendben (wheres. o- Minden % mondja higgadtan Teller. ~ 2. Mikor a szali6ba_ beériink, maga csak nyomozza ki a Az Eszakamerikal Ciszter- ci Didkszévetség a newyorki =| Szent Imre Egyestiletben tar- totta idei Gsszejivetelét, me- lyen Bartha Léndrd paptandr képviselte a magyar ciszter- citak dallasi (Texas) rend- hazat. O vazolta a rend to6r- ténetét az elmdlt 15 évben, a Magyarorszagon él6 rend- tagok sorsat és a zirci kong- Koszonet Salzburgbol tas ezuton kéosz6ni meg bodi Kovacs Jozsef honfitdrsunk- nak, a Windsor Magyar Nemzeti Kaszind telnékének a 40 dolldros pénzadomanyat, ‘melyet az ittent szegényeink |megsegitése céljabdl cimiink- re kuldeni szives volt. Testvéri szeretettel: Bartha Janos, a Magyar Caritas vezetéje kok talalkoz a kézépiskoldsok Mikes-p4- ‘lydzatan Nacsin Karoly (Burg Kastl) els6 Hargitai Irén (B. Kastl) és Forgdch Péter (Buffalé6) elétt. Dijat kapott ifj. Terézhalmy Géza (Cleve- land) és Almay Katalin Ag- nes (St. Louis), Az egyete- mistak Liszt-palyazatan Kol- eze Ferenc (Karlsruhe) és Sinka Margit (Cleveland, ma- A szallédban szmokingos | rendezdk és bérszolgak hada’! Teller Ede oltGzkédés k6z- | A salzburgi Magyar Carl-| ! bal szdllitott berendezések } sbemérését és szabdlyoza-} ’sdt torontédl magyar cég,$ | jaz ,Aerodynamics Engine- } | |sering” végzl, ; Magyarok Syracuseban Magyar fiatalok is szere- peltek a Syracuse egyetem nemzetkOzi feszcivaljan. ban Kovach Bea, Maria, Koran Zoltan, Daké Marton, valamint Linda Wei- dul, Paula Schulda, Richard ‘Dauerhauer tancolt magyar ‘tdncokat, amelyekbél a he- lyi_ televizid is készf{tett ri- portot, Az Eszakamerikai Ma- Babbnig Istvan betan{tdsd- Sarkozy | mellett magyar} | { 9. oldal Mindenki szereti a ers ved . a Le ee ~ te y 3 zee oe See q we ie ae ck ee ay = ge > Sal ee eat hy ey ae . sikert akar, haszndlja Fleisch. mann gyorsankelé élesztéjét (Fast Rising Yaest)! $§ Heteken dt elall, hiités nélkiil Is, ROZSKENYER Hirom clpdhoz valdék: 2 tasak Fleischmann’s Fast Rising Yeast 4 cup sdtét vagy vildgos rozsliszt 3 cup (cca.) egyszer szi- talt all-purpose liszt. 1 kissé felvert tojassargaja 1 evSkanal viz 2 cup tef 4 cup melasz 2 kavéskanal sé 1/3 cup asir 2 kAvéskandl Anizsmag % cup langyos viz 2 kAvéskanal cukor $A tejet forraljuk fel: keverjiik hozz4 a melaszt, sét,$ -zsirt, dnizsmagot, Hiltstik le langyosra. ‘Kézben a langyos vizet merjlik egy nagy fazékba és? »>keverjuk bele a cukrot. Szérjuk meg élesztével. Hagy-3 ¢juk 10 percig dllni, utana j6l kavarjuk meg. Keverjiik § shozzd a langyos tejkeveréket, a rozslisaztet és az all-3 spurpose lisztbél 1 cup-ot; verjuk fel, amig lagy és} yrugalmas nem lesz. Hogy valéban ldgy legyen, kézben} gadjunk hozzA még all-purpose lisztet, kb. 2 cup-ot.§ ;Utana boritsuk ki enyhén lsztezett falapra és dagasz-} sszuk finomra, rugalmasra. Tepyiik kikent fazékba, Tete-} ict zsirozzuk meg. Fedjtik le. Meleg, nem huzatos helyen: keleszzik, mig kétszeresére nem dagad a terjedelme —§$ ¢kGriilbeltil egy Graig. (A tésztat lyukasszuk meg és boritsuk ki enyhén liszte-} zett fara, nyomkodjuk puhdra. A tésztat daraboljuk} yharom egyforma részre és formdzzuk az adagokat 10§ ginches ,,roll’-ba. Helyezziik kikent tepsikbe, takarjuk $ sie kendével. Hagyjuk ismét meleg helyen kelni, mie} smegint kétszeresére nem nO — k6riilbeltil 45 percig.} -Mindegyik kenyeret vagjuk be haromszor vékony ke-} jresztbe. Kenjtik le a tojdssargdja és evékanal viz ke-} s verékével, Végiil siissiik mérsékelten forré (375 F fok)} gyar Didkszdvetség néprajzi| 3 anyagat is kidllitottak Sarkd-| } zy Maria rendezésében. Syracusei magyarok leg- utébbi kulturestjén Babbnig) 3 Istvanné tartott Ady-eldaddst| $** és Sdfrany Karolyné szavalt.| ¢ rany Kédroly zenetandr és/ $ John Salvetti — Babbnig M4-| 3 _ : Se | . té Antal hegedtikiséretre irt) p Ez is & Standard Bra nds Limited finom gyartmanyn A zene- | szerz6, akinek késel rokonal| | zongora-szonatajat, ma Syracuseban élInek, al| mult szdzad kozepe tajan aj || Budapesti Bazilika karnagya volt. Szondtaja partiturajat nemrég talaltak meg a Sz¢-/]] chenyi Kinyvtarban, « | Oj a | | He Great-West Life assurance company | raszti Tamas (Torontd), vala-/ | 1 mint Kristéf Laszlé (Los An-|| geles) Orsvezetdék. Dicséretet siitében 30-—35 percig. A? kész kenyeret lehlilés utan } szcleteljiik, 4 Ez alkalommal adta elé Saf.| $ “= * ¥ ¥ Fondolnia kell ral... M let és betegség-biztosftds ¥Uzletl és csoport-biztositds @ Nyugdi] és jaradék ‘Forduljon bizalommal FAR Troda: 368-4707 — Lakds: WA 4-1684)] O-n l torontéi — képviseldjéhez. kaptak: Vargha Aniké (Cle-|§ veland), Labos Laszlé (To- | rronté), Hajté Erndé (Toron-|| to), Krist6éf Gyorgy (Los An-/ J geles), Papp Andras (Phila- delphia), Szakolcai Akos (To- rontd), Zoltan Zsombor (Det: | | roit). A dfjazottak legtébbie Dr. Gartha Ivan a torontéi LOCKWOOD CLINIC v. belgydégydsza ONALLO RENDELOJET MEGNYITOTTA: 202 St. Clair Avenue West we § idség a munkaképesek és a fiatalole len. A Liberdlis Pért felfogdsa szerint Ka- (Forest Hill Road sarok) szdimara. Az af Hberdlis kormdny legelsd cdlja ax lesz, hogy fejlédd gazdasdel distet, s annak keretén bellill teljes foglalkoztatottsdgot biz tositson, hogy ezzel megszlinidk az a jelen- legi szomori helyzet, hogy minden 100 ka- nadal munkds kdzill 6 munka nélktl] van. A Liberdlis Part cdélja az, hogy megteremise azt az erymillid uf] munkahelyst, amelyet nivekvd szdmtl lakossdigunk az alkévetke yendé négy év alatt megkivin. Erre mdr msak azért is saiksdég van, hogy a Liberdlis Part egyéb céljait is megvaldsithaess., Egvik legdriékesebb nemzeli kinesiink «4 tanull, jo! kikepzett iffisde. Segiteni fogjuk az ifid kanadaiskat abban, hogy «a jévé vildgdban versenyképesek legyenck, — 8 _ hogy ezt elérhessdk, segiteni fogluk 6éket muir a ijelenben, és pedig agzal, hory szd- mukra megfeleld oktatist és szankkepzdst higtositsunk. Nyugodt biztonsdgérzés az Gregek és a betegek szdmara. A Liberflis Part jdrulekszerd aggkori ble- tas{tdsa minden kanadai szdmdra lehetdve fogia tenni, hogy 65 dves kordban tsztes- séges nyurdijjal nyugalommba vonulhasson. Azonnal be fogunk vezelnl egy orszdigos jel- legu aggkori biztositdst, amely 70 éves kor- tél fogva havi 75.00 dolldrt ad egyedtildildk- nak, iletve havi 140.00 dolldrt hézaspdrnak. Rell, hogy minden kanadal orvosi és mds epészségilgy! kezeldshen részesiilin, ha ar — ra, sziiksége van, anélkill, hogy attdl kell- jen féinie, hogy a kapesolatos szdmidkat nem képes kiflzetni. A Liberdllsok ebbdél a vélbdl betegségbiztos{tds! rendszert fognak Kidolgozni, ugy a tartomdnyi kormdnyok- kal, mint aa orvostérsadslommal szoros eeyliitmakdddsben. A rendszer értelmében minden iskoldsgyermek és minden 65 éven fell] egyén minden orvosi kezelése ingye- nes lesz. A tibb! kanadeal dllampoledr ese- tében a tervezet szerint dvente 25 dolldrt meghaladd (illetve a magasabb jévedelem- mel rendelkezSk esetén ennél magasabb Ssszeget meghaladd) orvost szdmidk fognak a betegserbiztositd dltal kifizetésre keritini, | Hazdank biztonsdga. Azt akarjuk, hogy p Kaneda seabadsiga hbiztositva legven. Meg » akarjuk vedeni kanadal életformankat az nada nem folytathat izolacionista polltikdt. A magunk részérél helyesnek tartiuk azt, hogy Kanada vegyen részt a koliektiv biz- tonsdgl és védelmi szervezetekben, mint amilyenek az Egyesillti Nemzetek Szervezete és az Eszakatlant! Eeyeazmény (NATO). Ezen cél érdekdben kdtelességlink, hory védelmi jellegii atomfegyvereket tartsunik fenn. Atom-municié nélkill ezek a feryve- rek ériéktelenek. Alomfegyverekre sziiksd- gliink van, mert ezek nélkill nem tudjuk meegvédent hazdnkat és nem vehetiink hat- hatosan részt a kollekt{y védelm! rendszer- ben, ‘Kanada becsiilete ai kilfGld eldtt. “Ha katonal kdtelezettségtinket tHsztesséze- sen teljesit{llk, ezzel visszanyerjiik Kanada saimara azt a szerepet, amelyet a vilde mincen népe eldtt, mint a béke szdszdidia és a szabadsdg veédelmeadje tOitStt be. Ha nemzetkoézt jdhirlinket és nemzetkdzi keres- kedelmi helyzetiinket ismét helyredli{tjuk, akkor Kanada tjra el fogja foglalni azt a helyet, amely dt a vilde vezeté kereskedd orszdgal k6z6tt mepilleti. Ha bardtainkkal és szivetségeseinkkel a szoros egyiittmuks- dés a kSlestinds megértés Idgktrét alakit- juk ki, akkor ismét részestiIn! fogunk ab- ban a tisateletben, amelyet hazdink megér- demel. ‘Szép jovGé minden kanadal szdmira. Neklink mindazok a természeti kincsek rendelkezéstinkre dilsnak, amelyek az or sxdg nivekedésdben, a jdlet kifejlddésdhez szllkedgesek. Csupdn jdzan, dtfogd gazda- sigl tervre van sziikségiink. Kell, hogy 6 eélbdl mindenk! egylittimiaikddjék vellink. Mas orszdgokbdl j6vé uj, tobb emberre van szllkségiink, A Liberdlis kormdny s a Libe- rdils Pdrt politikdia volt az, amely ezt az orszdgot a bevdndorldk olyan nagy szimn eldtt megnyltotta, Salikségiink van a bevdndoridk dllandd bedramidsdra, mert csak fgy tudjuk gazda- sig] kifejiéddstinket felevorsitani, Azt akar- juk, hogy Kanada angol és francia nyelyd polgdral, 8 a sokfdle mis orszdgbdl bevdn- dorlo ujkanadasok kdzOtt a teljes egyen- jogusdgon alapuld baritsdg fejlddjék ki, s igy teremtstik meg a vaidban egvsdees, bol- dog Kanada, , KANADA SZAMIT A TE SEGITSEGEDRE! AZ APRILIS &-I VALASZTAST A TE SZAVAZATOD FOGIA ELDONTENT Szavazz okesan; Szavazz a Liberalis Partra met CAM ce Lae Chet PN mall az orszdeos Liberdlis Part vezére milliomos fia ie ie : litikus t * : Rane RRS % fy | konyvtaros, vagy a torontoi Ig | ujsdgird. A taldlkoz6 két gya- | Ra korlati akciédnak is dAllomasa fa volt: w itizte a cserkészekkel valé BS egviittmtikddést, fm) ociszter hagvomdany, mdsfeldl regaci6 amerikai Aagdanak, a dallasi kolostornak munka- #| jat. A magyar ciszterciek Te- xasban is magasigényd neve- I@aunkat végeznek, tj ké- | zépiskolajukban magyaror- | szagi szinvonainak megfele- 16 tanitast rendszeresitenck. (Mar megtértént, hogy egy nem ttotte ‘meg a mértéeket a felvételi RS vizsean és ner vettek fel...) A didktalalkozé, melyen Mattyasovszky- len volt, mint a passaici N 3 N egyfelél szorosabbra ami régi lezarta az Oregdidk-szdvetség idei tanulmanyi pdlydzatat. ma ~Ezeket és mas akcidkat (ott: | ws hon él6 paptandrok segitése, stb.) a szOvetség szervezdje, Ee | Bodnar Gabor, a Magyar Ra ~Cserkész Szdvetség tigyveze- td alelndke délamerikai ut- me jarél szamolt be — sok ma. = gvar sikerrél és azon beliil ! : “ | Doszpoly Dezsé iranyitja. | _eserkész-sikerrél, amit titja ; soran tapasztalt. (Buenos Ai-| gy resben 400 egyenruhds ma- | gyar cserkész vonult el elét- | tel) PALYAZATY EREDMENYEK A diakpalydzat eredménye: A lethbridgei jelolt EN Barankovics Istvan, | Bal j vagy a cserkészeket vezet6 ea | montreali fa | Zsolnay Miklos csakugy je- | okey keriilt élre. A Rutgers egyetem didkjai részére kiirt palydzatot Pricz Janos (Woodbridge) és Sas Ronald (New Brunswick, masodgeneracids) nyerte. A magyar cserkészek részére kiirt palyazat gyéztesei: Ha- mara Judith ( HiIRUNK A A Csicsery-Rénal Istvan szerkesztésében Washington- ‘ban megjelendé ,,Hiriink a vi- lagban” és ,,Bibliografia” leg- ujabb szdma kdézli Veress Sandor irasat Kodaly Zol- tanrol, tobb frast Dlyés Gyu- la sziiletésnapja alkalmabdl, sagarél, szamos hirt és ké- pet a vilagon szétszdértan él6 magyar tuddésokrdl és mtivé- szekrél, magyar szerzdk Ang-| lHiaban kiadott miiveinek, amerikai folydiratok magyar grafiajat. A ,,Hiriink a vilag- ban” igen fontos munkat vé-. gez olyan magyar vonatko- zasu irdsmtivek és részletek felkutatésa terén, amelyek a magyarsdgra kdrosak vagy félrevezetGk. Eztittal a Mac- ‘millan kiadénal megijelent mi koényv tévedéseire, Fara- g6 Laszlo ,,Strictly from Hun- gary” cimti kényvére, Zinner Pal professzor ,,Revolution ‘in Hungary” cfmii mtivének néhany téves megallapitasa- A LEGUTOBBI kanadal vdlasztdsokon magyar név$ tanulmanyt Bay Zoltan fizi-| ‘kus (Chevy Chase) munkas-| vonatkozasu cikkeinek, vala:! ‘tint idegenben megjelend| magyar irasmtiveknek biblid-| »information U. 8. 8. R. ci-| | ds szerepelt: Kapcsos Istvdn neve. Lethbridge? | keriiletben (Alberta) indult a Social Credit pdrt listd-? | Er jan és nem maradt messze a gydzelemtél. A part arra$ 'gszdmit, hogy a soronkévetkezi vdlasztdson mar meg$ gtudja szerezni a lethbridgel manddtumot, ezért a jeldlé-3 sert is nagyobb harc folyik. Februdr 22-én ujbdél Rap-¢ esos Istvdnt jeléli¢k, de ezt a szavazdst mds palydzék$ |. ' aan ws megévtdk és mdrcius 15-én tijabb jeldlésre keriil sor.$ )jon a kanadal és amerikal$ Kapcsos Istvan tanité a kézell Cardstonban, ahol} mf ae egyik legnegyobb kanadai Indidn rezervadtum is van.? se : i. leguidbbt kanadai népszdmldlds szerint Lethbridge$ me 2 korzsicben 3609 magyar ¢l, magdban Lethbridge vares-$ y gban 1500. A kérzet Ssszes lakossdga 83 ezer, a vdrosdé 33 ezer.) | l'Arbre-Bénit, pénzjutalomban is részestilt. * A ciszterci resen tart taldlkozdékat. Az el- 's6 torontél taldIkozéra a kd) Pe zeljovében keriil sor; a pon- zGIni fogla. VILAGBAN ya, a ,the earth and you. A geographic picture of the world we live in” cimti csi- hivja fel a figyelmet a_,,Hi- riink a vild€gban”. (Cim: P. 0. Box 1005, Washington 13, D.C.) AM agyar Ha: | rg 19, evfolyama Majdnem két évtizede jele- nik meg rendszeresen a briisszeli katolikus magya- rok lapja, a Magyar Haz. A tizenkilencedik évfolyamat ‘taposdé, jdészellemti, a maga: szegénységében is gazdag uj-% sag szivesen latott vendég: az eurdépai csalddok aszta- lan. Sajnos, kevesen figyel-5 nek fel szerepére és szép ol-? vasnivaldira a tengerentul-$ rol, pedig ez az érdeklédés} nagyon raférne a Magyar} Hazra, A 19. évfolyamat szol-$ tijsdg nehézségekkel§ kiizd. Az évi eléfizetés —} 120 frank — mar nem ér any-$ Sinyit, mint évekkel ezelétt.§ ¢|Aztan az olvasdk is elfeled-? keznek és inkabb utofizetdk-} ké valnak. A Magyar Elet in-& nen a miesszeségbdél szolal% ‘meg kicsiny laptestvéréért. A} magyar betti briisszeli érzdéi,§ értékes kényvek kiaddéi meg-3 galé érdemlik, hogy aj erét kap- olvasdktél a Magyar Haz, a belgiumi magyar csaladok kéltdi (Cim: Magyar Haz, 123 r. de} BRUXELLES} éregdldkok | | montredli csoportja rendsze-|§ hangu vigasztaldéja. tuner 3 SES a Soha Tg BERT ARE 2 SHEE : Telefon : 925-7313 Rendelést [dé: 2—7 ora kézétt eldzetes befelentésre . Ce ae J . * Shay ee oe eet hd adlaamihead Harom kenvy kozott valaszthat, aki a Magyar Eletnek UO] egyéves elfizetést szerez A Magyar Elet az olvasok | Az uj eléfizetés beérkezé. Skivansdgdra meghosszabbi-,se utan a Magyar Elet azon- stotta eldfizetési akcidjat. Aki kagéi kiadvany tévedéseire | a Magyar Eletnek uj egyéves_ seldfizetést szerez, konyvjutal- gmat kap. Hérom konyv k6é-) ¢26tt lehet valasztani! nal postazza a kivant kény- vet a kivant cimre. Eldfizetés- -hez az alabbi tirlapot lehet felhasznaini, de bdrmilyen egyszerti levéllel is megold- Fhaté. Csekken vagy Money 1. Korondl Andrds ,Orzém)orderen epgyéves ecléfizetést {a hdzat" cimtt verseskdtete,! kell mellékelni, ami Kanada- 2. konnyd, szérakoztaté ol-| ban 5, az Egyesiilt Allamoke g Srasmdnyként ,,Szerelem ajban 6 dollar. (Az amerikal spadidson”, Kazmér Gyorgy ividdm frdsa, 3. Van Wyck! ?Mason ,,Budapesti expressz”| kai eldfizetése a kézeljivé- scimdl konyve. postal dijszabds felemelése miatt a Magyar Elet ameri- | ben valtozni fog!) SHEAR TA TATA LETRA FASS HELO ADAGE AAG AOA LA OBO BAe HENNE OE EERE ERO R ROR CARRS Cah RST SERS SE UTCA : RATE KH TAG LISS IIS ELS ALA AITEN SHS HARARE RR ERTAS HAZSZAM $ VAROS 2 wiccescmenace TARTOMANY § Mellékelem az eléfizetést dijat egy ¢vre Bueseseesensanead $eeSaEsaciaseeesceveanad Kivant kényvjutalom : SRATPAGAS EASES EES EOD MER RRWRETR WERE RE CRETE TEE ee ce eR Az eldfizetés Gsszege mellékelhet6 a Magyar Elet nevérs kidllitott csekk, vagy Money Order formdjaban. wennene A Magyar Flet eldfizetés! dija 1 dvre $3.00,az USA teriiletére $6.00, mds orszdgokban 6.00 USA dolldr REG AIS SES AER ERE ER alafras PRE PK VPRA TVS RA TRSS . et Vy rey | fF fe * } Hogyan kiildhets be az elofizetés? Sziveskedjék kitdlten] olvashatéan, nyomtatott bettikkel a fenti szelvényt, majd kivagni és boritékba zarva elkiildeni kiaddéhivatalunk cfimére: Canada, SUERTE egae: eat ay ‘ HEE : 3 By TES. + : at FESEQ 3 eo a ; : ; ee . " “ x ny ‘ as - bg yr 8 Y . baa 4 ee oe 3 / 4 It i hay ana a DUR SS FE ore S Rhee Stes AEN FASE PSR DEER S CRESS SIS SP OSES ES SIN RES ETES Ni re ake BS EINS THES 3 SST LRAT SOS RET Rare oe pmrerentie 7 POMP CTEOSDSD ODA EER SET PAE EES SPSS MESES