+ 996 Dovereourt Road,

Telefon: LE. 6- 0333 —
3 Sazerkeszi6: KENESEI FR, LASZLO

a Meglelanik. minden szombaton ee
_Saerkemtéség @t kiadéhivatal: 996 Dovercourt Ed., Teronte
Hivatalos brik reggel ved délutin Gig :

ae KGitéidan: ‘eghar wre $6.00, fii bvee $4.00
| : & “Vilaarbélyeg, nélkdl érkexett levelekre nem vélaszolunk |
< Belhivds néikil bekGidda Rériretokat, képaket, nem 8rxUnk meg és nem kOldOnk |
wiewa, még kGlSn felhivés, vagy portskdlisdg melldkeldxe axetén. gam. A kdxlésre
 alkamainak taldlt kézlratok asetében Is fenmtartivk magunknak w fogot, hegy
 gzokba belelaviteunk, lerdvidindk, vagy megteldjuk, ha arra sxGkedg mutatkosik. |
Conk rithdn gépelt kéxiratot fogadunk al. Mindan névvel aldirt cikkért, nyllatkoxatért
a txerré felelds.

CANADIAN "HUNGARIA
| 7 Edits i in Chief: LASZLO F. KENESEI

: “Published every Saturdey by the
‘HUNGARIAN PRESS LIMITED

_ 996 Dovercourt Rd., A oronto,, aia :

Boned és ‘kénnyelmii ski és

KR talsdgos pazarlés igen| |
| mukédés”

Lae a gazdasdgi valsdg

_ bekdvetkeztére, illetve dllan-|
désuldsira_ verethet — felen. |
iette ki Mr. coves a Kanadai ie

3S : Nemzeti Bank elndke,

one shana

ee poli litikal

) ; i 3 Seve : o vel t
ads gardasdgi_ életét nem)
na zabad : re CL

siebcoyban’ az “amerikai
Gru, itvételtél figo,
ny ersanya gaink -természetes
: placa az USA. Fikeié az, hogy
Kanadénak 6
a tasztréfardl beszélni
. vesletdindlattél figgiink.
a > Szerintink a megoldast ab-
ban AZ irdnyban_ kell keresni,

hogy a két sromszédorszag i
ee gazdaségi életét még szoro-|
 sabbd- tegyék, aminthogy | al
katonal téren az USA és Ka-|
egy. és vgyan|
Lo kommunista agitatorok ebbsl

_. nada ma. 1 mér og
: ax.

. mint ezer éven St bé példéval
— srolgdit: arra,

HETE “6: Veseleves teifé
uborkasaldta. Kavé és eh

KEDO: Paradicsom! eves galuskaval,

“kol bdsszal. Szitvaslepény é &s ae é.
SZERDA ; Karal abel eves.
razott saldta, Befétt

CSUTORTOK : Husleves eperlevél ees
ormartdssal, T Furds pal ancs' ints es

PENTEK: Sa avanyu te

ya saldta, Makos metélt és kavé. | a 24

SZOMBAT :
épa forelekkel.
csom madras. Tért burge onya
FOKHAGYMALEVES

Nagyon hig, vildgos fo okhagy-

mas, paprikés réntast készitiink,'
fel lengedii Ok vizzel. Féléra hosszat
forraliuk, sézzuk, maid leszOquk

bele

boa ae

és finom metéltet fézunk
Tejfellel izesithetiik, — Ez ta lee
west készithetji Ok fStt tészta visz-
szamaradt levébé!, ha tul s0rd,

ne réntsuk be. Rizst fSzzlink bale nee

vagy plritot t -zsemlekockat |
| funk elle.” fs

Toronto, Ont., Canada

ale erejét kizs ékmanyolja mee |

| valéban | igy értelmezik a rab-llebb

sa mi! nemzetekxel | valé— gazdasdgi | megdregednénk. ‘Sziszifuszi_ vigyako2és. "E

sn dll gazdasagi oo
‘élete ' van, — és felesleges ka-|
| ~ azért,|
—mert mi az északamerikai ke- a

A ‘magysr ts srténelem tabb

hoay'a peliial| | oe

dsen. Sertéskaraj.
t aprd slitemé ene s kave.

i Sitges burgonyaleves. Borjuszelet zGldborsg AS Tees
sxdtaszeletek és kavé. oP
“ SP gos FOR roe
VASARNAP : Tae esiga tesztaval. Fate tyukhds,
. Turdsbé! ies. Kavé és gylmé!

| MECSEKY BALAZS BELA:

Bb a mivészet elvileg diagonélis. ellentéte a
|kereskedelemnek, mert amig az utébbi a pusz-
lta Gnzés tudatos eszkéze, addig a mUvészetek a
tiszta Snzetlenséget volnénak hivatva colgéini.

[De a modern kéltészet éppen az Snzetienségat
izérta ki magdbdl az bjdonsaghajhdszés hamis és
pOnzZ6 célu trekvésében, mel legaldbbis  er-
kélesi értelemben inkébb célozza a kereskede-
lem haszndt (érvényesUlés), mint az Onzetien €s
lellenszolgdltatdst nem_ keresd adast, ami csak a
szépség tiszta erkélesi értelmezésébdl | fakadhat.
A modern kéltészet tehdt énzd. Gnzésében azon:
ban mégis paradoxikus, mert sem az . anyagi,
sem az erkdlesi hasznot nem képes szimié ajan a
[maga javéra imi,

10 tent

A modern kéltészetnek azonban nem minden
lformaja vetendé el telies egeszeben. euanes
benne tiszta térekvések is, melyek legalabb ©
inyely aszketikus tisztasdgat tizték ki célul. A
jelszavak rakfenéje azonban dket is megtfertézte,
Imert.ok Is elutasitanak minden targyk6rt, format »
jes. természetes henget, mely a multban pies

elnyomast 3 gazdasigi egyitt- | pace ati rea Tet és Oa ica illeté ae a
ifekete sotétségben tapogatddzik. Nem képes tol
|l4tni az orran, ami azt a rideg merevséget ered-
ményezi, amelyet annakidején a protestantizmus:
spontan hatdsa okozott és ami majdnem a mu-
ivészetek sirjava valt (He! bein esete), Ezt az
|iranyzatot az uralkodé teljesen destruktiv irdny-
jzattal igen szerény ell entétben Ma csaknem ki.
zérdlag a pap-kdlték képviselik, ami erdteliesen
mutat r4 arra a tenyre, hogy az dstipus szigory
/parancsait (vagy a kollektlv dstipusként mUkédd
= paritiiust) esak a kélté tudatos magasabb sze~
Cak ha Viaaee nagy- imélyi erkdlcsisége i ellensdlyozni.
“elnyomast De voltak, akik ezt eldre ldttdk. Kosztol dnyi De-
ee ¥' zsé éppen ennek a térekvésnek adott [atnoki
alkalmaz abbél a. eélbél, hogy, hangot egy Adyrdl, Babitsrd! és Juhdsz Srv lard
valamely mas ors zag gazdasé. || rt rOvid kritikdjéban: |
. Ma mindnyéjan- setting ~— ‘mandia. _ Hae :
it ogy epy més | ragszunk a tegnapra, gyUl6 Sliuk a mat és egyer e- |
é : are | sen mind a holnaputdnba akarndnak beleugrani. —
an. [Még az éréra is haragszunk, hogy egy éra alatt —
| ee jon, | nem jar két Grdt. Binds a
zeta lasdgl lérj utél a nagyot és a nagy, hogy megelézi_
ie Sdés. a szabadsig sodpercmutaté. A vériink pedig nég- ‘enn
5 a Resncet én] gyorsabban pezseg. De magunkra is harag |
: : ~lebben a vad versenyfutdsban és fai, hogy nem _

nem fokozza, ha-|
nem ‘esdkkenti,. K6z6s garda:
sdgi rendszer kézés érdekeket |
hoz, fokozza a ‘félétet, tébb |
| szabadsdgot ad ax egyénnek, |
-s erért feleslegessé teszi a
szélsd nacionalista dramlato- |
haat, = az het _kévetkezmé-|

A soviet és més dlikeatoréke ni az idében legaldbbis két. évnyit, Hel kéze-

érjtink fejlédéstink céljdhoz, a

vagy és a kudare fiatalos haragja | liktet ma Ks.
L enydtimbkédést, réttink a vdéros kélelkében $s Uj verseskonyvek
| papirlapi ai kézétt. Mi, hidba, nem tudjuk meg:

Ax Egyesiit Allamok egést
térténelmik: sorén . azonban érteni a természetet, mely még a régi médra egész :

~egyszer sem | alkalmaztak eré«|nydr alatt érlel meg egyetlen szdlészemet .. .’
szakot anyagi célok érdeké-| Ezt mondja Kosztolanyi Dezs6 és ez az i igazsig_ |
ben. Nem kell tehat attél Fél- lazéta a kamatoskamat-szdémitas ardnyaiban né-
: ivekedett. Atechnika esztelen gardzdadlkoddsa,
—hdink, hogy Kanada | politikai lahogy Bertrand Russel és Aldous Huxley egybe-
és kulturslis & naliédsdga oda- hangzéan j jelentik, a masodik milléneumra a vilag.
— desz, ha _kilkereskedelmink Osszes nyersanyagforrésainak biztos és teljes ki-
akér- még fokozottabban az imertilésére fog vezetni, s ezt a viddm és egy célt
. az ember a humanitds vonalan is ilyen gyorsan
USA felé vesz Irdnyt. Félni| szerené elérni azzal,
esak attél kell, hogy széls8,/dsszes gydkereit, melyek létének szilard_ alapiei-

‘ hozzé | nem été nacionalistak |hoz kG6tétték,

és ar dket tudatosan sits Idban esak haszndlna, de a modern kéltészet ko-

: rdntserm ezt teszi. Megforditva : : kérle ihetetlent! |

a természetes jelenséghél po-| gyilkolja és egyenesen kerékbetdrl a nyelvet. A

| litikal kdoszt fognak terem- hamis. medon sett tt y cractenitore * vald torexvés
teni. |

af vt one t-

ln éc iy ~szavait, hahak ser

{det Slumaiitsl elvélaszthatatlanck volrrd-

nak. ‘Ext az si, 3 alapelveiben megvéltoztathatat-

jlan torvényt, melynek minden egyes_ sstele mo- byokat. :

Pan Am. jet vezet a2 az Atl

ikismutate, aeay nem ae

: “ig Abbél pill
Osi szimbélumatél

|vagyunk még fiatalabbak. Szeretnénk elérerohan- a, 3
_fogal

fen

’ azt a mérhetetlen rombolést. késziti eld
—sikon, mely feltétlendl
kozis sirja leend.

hogy gyényérrel végia at

A nyelv gondos és mbérté cslszolasa persze va-
! Béla, kitGnd munkatérsunk mél yenszanté tanul-}

tak eldttUnk szaza

sere~ |

git ott ‘allnak a tudatalattiban mélyen gyéke-|
rez6 abszolut erkol csbk, nem jehet bon tetien

tevtan be 3a azt a sérnyo kakofénist, ami 3 “moe
dern versek soraibél egyenesen kiivalt. oe
Persze a lélektél semmit ser lehet bintetle-
nil elvenni anélkul, hogy az elvevés dltal kelet-|
kezett vaxuumot valamivel ne pdtoliuk, ha még-

oly Ures kUlsdség is az. A szoviet. embertél elvet- |

1ék az istenfélelmet, de azt potoini kellett az al-
larnappardtus féktelen terrorjaval. Az amerikai|
nemi forradalom gyézelme utdn megsziintették |
az artat janség és szUzesség elvi jelentéségét, —
de azt legaldbb pdtolni kellett a kirlvé kozmeti-
kdval és a hegyes melltartok eltUlzott alkalmazé- |
saval. Ugyancsak Amerikaban megszUntették a]
gyaszt, de azt is pétolni kellett legalébb a halott|
kils6 kifestésével. Ugyanez a kUlsé csere vail-
toztatta meg a kéltészet alapelvelt | is. A modern: |
séqg kikapcsolta azt a tudatalatti dstipust, amely
a kélté tudatos ego.jdnak az alkotas parancsait |
adta, De azt is pétolni kellett s a pétlas meg is
jelent a kollektiv dstipusként mOxéd6 kritikus-|
eran személyében, aki pontosan gy hat, |
int'a ldzdlom, a mellen 16 lidérc, az Ures jel-
26 eleven Sembee aki’ fojt, nyomaszt és|!
lassd kinnal gyilkol. Nemesak a nyelvet, hanem
magat a szerencsétlen modern kéltét is. Csak a
természetellenest, a groteszkel 4s az embertelent
kOveteli. EldszGr félfelé mutat, aztan bekdti a kél- |
t6 szemét az Ures jelszé kendd} ével s valami sz6r- |

ny, iszapos csatornalépcsén a patkényok és de-| ltiszteket és mas, a eee nem |

nevérek démoni pokldba vezeti. A megtévesztés- |

hez az is hozzajérul, hogy a kritikus rengeteg tu- |

_ dast sugdroz magabél, de a tudds fajanak ponto- |
san azt a romlottsagat és haldlos dekadencidj jat,
ami az dsszUlék bUnbeesésében teljesedett ki.

A nagy tuddsnak azonban ez az ériési hegye |

mégis erésen. barlangos. Sébanyényi trdk téton-|

emt penne és nem ep OS Pennie a. bileses-|

|szeretnék bi izonyltani hogy a neé-

pou

_amint Snel a természetes,
a eateeioke elvagtuk nyelvi|
élet-ének gySkerét is és ha, peevia a iereadalom
inte eine ‘Ossze,

et lelditéletnek kétféle valtozata. A
masik gunyos, bar tragikus for- 1939, ‘évek konstelldciéi th Ma |
dulata a sorsnak, hogy Németor. | targyi és alanyi tényezék times |
szdgban az antiszemitizmus alig- |S sokkal nagyobb sullyal esik |

a latba, mint azoknak a hibbant
Iméj jUeknek a kihdgésai, akik |
» |Megprébélnak a névtelenség ho- :
bdjni és akiknek nin |

a nuk eari 5 ork: oldie: halmozdsaval: aie
szellerni
az egész emberiség nagy,

Ebben a tragikusan Stet képben a hivé iélek-|a

nek csak egy vigasza_ marad: az, hogy ma mar

a konzervativ nihilizmus kordt élitik,

ve |
Mai ‘szdmunkban’ befejeztilke Macey Balazs |,
many a magyar. irodalom kritikdjardl. Felvonul-
dunk divates | jrodalmi
dramlatai a tudds es

vasdinknak e cikkel | kapcsolatos. észrevételeit és

2s ae

gondolatait szivesen. k6z5ljUk lapunkban $ min- aka

den felvetett kérdésre a szerzé is szivesen vala. |
szol, Aki a magyar irodalommal fog! alkozik —
szivében szeretettel apolja. a hemzeti | hagyomé-

anti Ocean in atrepil és

“IRTA: ERNEST WAENGLER »

| Az utazds ‘tOrténetében an
11959, esztendét mindi ig hatarké-
inek fogjak nevezni.

kétszer annyit,
| Ez volt az elsé teljes esztends, minden harmadik
amikor Europat és Amerikat légi utast a Pan
JOsszekdtottek rendszeresen kéz- toll.
burgonya, fekedd iet repuldgépek. Es e
| ivoit az e@lsO esztendd, amikor.
itobb utas szelte at az Atlantl
‘jOcednt repUldgépen, mint hajén.

Tort Btteté
me Ssszekdttetast
2dtt, melyben a
‘pall jet szolgaat
olyan 3

2 Termész etesnek kell tartanunk,
hogy ez a két nagyszeru téeny)
val, Pot  Tayveast us Kae lugyanabban a as evben tortent. an
je peal tas tellesen ui lehetdsé- i goer
tnyutto ae aeR ao 3s gra mara ‘ RC ih

tel hogy a taldrészek Kozol

fea.

Ree Pea : bogs
PHT Pe Sees ~
PPOHGSOaM, KE

=

Po Q =. Se ie ena be
 tavolsagot a felére csSkkentette

=

jannak, arnelyhez a propelleres °° uy
repuidgépex korszakabd! vaitunk .
ihozzészokva.
A Pan American World Air |
ways, az elsd eal

: lalat, mely
PANNI.PISKOTA jaz USA. ban épult

}

-kanadai fox
fogjaéx  hasznain

e can jet

jet oépekkel

Két tojdsfehérjébdi nagyon ke végzi a szallitast. A vilag legna-|
mény habot veriink, majd bele-” ere let. flo nelival
verUnk 25 dkg porcukrot + Adunk | lye el a
hozzd két evokandl savanykés | vans, ar.
lekvart, ot dkg darabos didobelet, |
- hat dkg habosra kevert merga: ‘pon bell bérom kulénbdz6
A nt, eay esésze ‘tel eskavét A sba 50) seplitoos | attan azonnal e
véai | oe dkg - ~~ ie _sbtépore fo ! | ate 20 ates

;

Oi] bi méreti nyik A om

. -_ |netka ki

American 82.000 ‘uta st: szallftott, , 2

Az idén, a Pan American djabb | vagy Svaj jcban és
istesit fezakeAme- ’,
rika és Eurdpa tébb vdérosa ké- Hollandia var
a forgalmat a Nap=y 3

kizdrélagos
A| is Aas segitségé ével az utas a ‘rican ” eco
sti lefekvési Idd jrveaeser sleseh mint a.

: n biztosan 1960-ban Oj ‘évve | exel6t. Eurépaban olesé |
zek j Levels | sia ezhetlink fel a lagi éron kényelmet es
Piss tGrtenetében.

repuld gépjeit.

*~ nanan nnn AB A IO A A Mii th IN Ri lb ee a ee Re
: 5 Re)

| Errol-arrél

zeta he: @ ‘Rebeka, 8 esimpanz

iléndi- cirkuszbdl megszé-
. ké tt Rebeka, a csimpéanz. E Elsé te: Ker -MANDATUMOT VESZTETT nép r
A legkdzelebbi néhdny héna. | a egy vendéglobe vezetett, ahol |
-3 vendéglésné : a lénds vendég |

On “torontoiaknak nem “tart to-
mint osszes tébbi | vabb Parizsba repUIni, mintha ki-

iversenytarsal. Az elm ult évben hajt a Laurentian chegyek kdzé.

:
x %

Atlanti Ocedn-i | Téli szabadsdgaét Ugy tervezheti
American szalll- meg, hogy fUrdik a Féldkézi ten-|
iger partjain, siel Ausztriaban,
meglatogat.
ig, Németorszig és
rosait.
ut azas Eurdpaba nem
tébbe, mint barmilyen mas ;
onsége $  legilt ¢ és a Pan Ame-
my" repiildjegye lé-
legol-
olt néhany

ia Olaszors

let
3

latja el. Ez keri

— szeigalat, kéz

3

*

luxust taldl-
zautazas re-
“Wdbvel a tu-

Tébb at $ az eda és vis
repuini, vén megtakarite

mint eddig bd rmikor és tébben rista eghoszabt szabadség |

4 *

i a Pan Ameri- idej jét és olcsobba teheti szorako- "

zasat.

‘talmét Klinni..
ee! ketrecébe zartak, arcard]

U Urin fo! lyiak le. a konayek.
eee

AZ ANGOL MUNKASPART |

jult, Az Snérze. com

|‘‘fejldésnek”,

| amiben al
Szoviet aeeyecphtrem. esztendés multe ie elentl ali ng
| tradiciot. 8

téta megvil Agitaséban, Ol A. ee ms

jelentésége ennek _ megfele Hen |
esekély ;

tia jelszavakat talditak felfrva’
{zonyossdggal hosszd évek  éta

egyetlenegy zsidé sem -fordult
meg! Ez is mutatja, hogy a né-

ban _melynek hi lvl nem talalnak |

mint a
|tasat, akar

lezek az emberek ay! ldInek,

sok idé se keris é és pohdekes |
lyamat. Mindaddig, amig Le
iy elende ikket, amit Ke-inal és civil emléki ratok szerys),
mi is kézlink, |nek szdzai csupdn azt bizonyggt,
iresak azért | is, mert a cikk jak, hogy a hdborét rossz straté.
Iszerzéje Hendrik G. Van Dam, a ajgia, vagy taktika, vagy az a ks.
INémet Zsiddk Egyesilletének v. trilmény vesztette el, hogy Hi,
fStitkara. — jlernek nem volt katonai szakkér,
zettsége (tizedes volt) és nem ar
rol irnak, hogy Hitler egész hg

Fenth” cimmel | a 2 Hamburgbon’
megielend Die Welt. cimt lap frt

Erés antiszemita dramlatok vol-
tak Németorszdgban — messze
Hitler rezsimjének kezdete eldtt.
A ndci diktatura éppen ezt az an- eurépai nemzetek elleni mMerény.
tiszemitizmust hasznalta, mint ta. let volt, me addig komoly dema
lan legfontosabb eszkézt, a hate- kratikus meggyozodés, salen
lomhoz vezeté Uton. De még ma eretiség terjedésérd!_ nem lshe
is a zsidéellenes nyilatkozatok je- SZ0.

lentéségét Németorszégban csak
azok tudjdk tellesen felmérni,
akik mdgéje létjak a tomeggyil-

|kolasnak azta hatterét, melyben |e

la zsidék millidi és sok més nép |tdstél, melyet szézezres lapok
tlamillié estek dldozatul. A zsi-|

|vastag fécimei és apokali baa
déUldézés csak kezdete volt egy
_mely  réviddel
Hitler hdbordj anak vége -elétt
oddig vezetett, hogy arisztokrata

Lehet, hogy az elmult hete:
eseményeirdl és hatteriikrd| meg.
oszlanak a vélemények. De neha;

tetszé németeket | kampéira tarthatatlan ;

lakasztottak, A kil 88 vilag eldtt,
mindezek utan, amik megtortén-
| tek, bérmilyen ujjaszletd anti-
szemi itizmus, mint vészj jel szere-
pel.

‘Sokan vartak erre. a

(I)A telies passzivités, melyet

[Reve a maga | “tl isra és s Sayeddl 9

ielre,

ieigok:’ ame! aiyek |

“Tmetak sobs nem: képesek mop: ni akarjdk, hogy a németek kol.
vdltozni s lgy maga a Szdvetsé-
ges Kodztdrsasdg is alkalmatian
arra, hogy megbizhats ; Patines
|[lehessen, : A
A torz végzet ironlaja, hogy a
‘|német antiszemitizmusnak _ meg-
van kulféldén az ellenparja: egy
5 [e705 és hajthatatlan | antigerma.
nizmus, mindkettd— ugyanannak
az engesztelhetetlen és kollektiv

kratikus defetisték, akik mindig

rajutdsénak éve | inane ‘meg fog
ismétld dni, ee |

egy automata, :

ban a helyzet teliesen -kblénbé-
'zik ‘az 1922, 1930, 1933, vag

alig taldl magdnak célpontot, mi- a.
vel ae ‘Berlint is beleszamit./¢

n Mmalydba_

n,|csen egyetlenegy, _mégha dest

a ruktiv programjuk | sem, melyet

“ Nyilvé Ivénval ee boy 30. 000 em mint politikai | lehetéséget ki kind
rm m eee itikal L teovert hatndnak fel az a Ikotményos. te
ja : ssdgdyal bssze-| szer helyett, -
tve, | a teljesen je-}
le ntéktel en. Az antiszemitizmus-
nak, mint politikai tényezének al

. “Habér a horogkereszt k{sértet-
yént ie
tol vald féle tlem rossz tandcsads.
vice a. németeknek
kell néznidk és végre nyiltan ke

A e él I.
zelmilt napokban antiszem| kell szdmolniok ezzel a tinettel

olyan helyeken is, ahol teljes. bl. | iddkben egy, vallranditdssal hull

|gdnizmusra agy gardzda fiate-

“tl rdzni.
met atiszemitizmus egy zsiddk Kes “

nélkuli irdnyzat. De akkor mi az, kén.

igaz i tarialma?! |
Nem képvisel mést, mint egy.

szinte titokzatos hitet a nacizmus-

Oztérsasag hirneve van a koc
Felhaboroddssa! és bUnba
kok keresésével ezen nem lehet
segiteni, A kézvélemény falét
ited Taldn eljott annak az idee
ogy a Szdvetséges Kozt t
lpolitikal dnak a megvizsgé
Ikeriilhetetlen lesz, Talén a a

alkal masabb hitlerista jelszét, | be
s gyilélet nek ezt a felkial- el
r vannak még zsiddk |
Németorszagban, akar nincse-!
nek. Valdjaban az alkotmanyos !

séges -
és népképvise eleti ailam az, amit caységes nevelési-oktatési

nisz ériumot feld tani, E
‘nyos” :néhany birésdgi | ite

alatt a lll. B sirodalomrdl és al
Riedie ae _garancia

milyen, nagybetikkel irandé Ha-
jtalomré! dlmodoznak. De az anti-
szemita jelszavak még nem men-
tek feledés ne és tclkopia oke ot
réga teljes

fo yamata ei ma, mint 3 3

gandajan keresztul. De, bey is

_ flehetne: masképp?

A oe ura mat ne ma

Két kézbeesd Valasztdson dén- eee oe
Del tes ss vendég, “ret ‘tavozott, ota munt aoe az angol jvel forra

borus terve erkélestelen és. ay

Itekinteni attél a szuggesztiv ha

botranyhajhdszé ci ikkei, valamint.
{3 bindzésnek 65 huligdnizmusnat :
adott vildgnyilvanossag je felentett,

Két magatartds mi indenesetre

az elényds gazdasdgi helyzet is
aldtdmaszt, s mely mindent rd.

es Ae téves és en
jtes magatartés az. elditéletekkel
telftett megfigyeldk dlldspontj a. |
Azoké, akik minden éron j igazol
lektive feleldsek, vagy a ed

katasztrofatel sreszkatve azt. hie |
szik, hogy 1933. Hitler hatalom

A ‘Brténelem “azonban nem :
mel y szakadatla
nul ismétli Onmagét. Ma, 1960. |

ne (hi toa mai népképvisel eti rend:

jelent meg — a kisértetek

szembe-
és hatterével; melyet nyugodtabb |

lok ténykedésére lehetett magya
azonban a Szévetséges

drsase '

imet allamok gondo!kozni kezd.
jhetnének : nem * kellene-e egy

haborvt kéveté években vol. |

jleknel KUT ee is, az z idésebb | @ :
Amikor Rebakdtlneocalt bef folydsdn és proper | leg

AOELLEMPE LEED PECCETCEEGED DLL et bbl EE A A hig pipat digg tt hath Min tk gp Kee EGE BBR REE bb Mh ces ama tm . 7

SOLIDE NORE SOLPIALALEIDELIEDELL 0 POEL ELO RP CE MEA OA Bate t Keil elites Obese phd DAE AE Re RMB Se hfe tReet RO ERE hig ESO