alatt egész Amerika meg- valtozott? ,,Tegnap’’ még a kanadailapokislegalabb harom oldalon at soroltak fel Nixon biineit, amivel a sirba vitte Amerikat. Ma ugyanezek a lapok hérom | oldalon at dicsérik Fordot, akit Nixon nevezett ki az alelnékségre, aki elsé mon- databan kifejezte vagyat, hogy folytassa Nixon kiva- 16 kilpolitikajat és hogy mélt6 utédja legyen Nixon- nak, — minusz Watergate —- 1976-ig, amikoris nem fog indulni az elndki po- zicidért. — Végtelentl 6r- vendetes, hogy az egész Watergate-botranyt ezzel géréra redukaltak, mas- szoval: elismerték, hogy nem volt igazi valsag, csak 6k csinaltak beléle Alkot- manysértést, Amerika er- kolesi leziillését, a nép fel- haborodasat és Gallup agy ‘trénolt. az anti-Nixo- NEM CRODALATOR. hogy egyetlen. éjszaka — il ler, a panyasz szakszervezet eln Mrs. Fordnak yan egy kel- lernetlen nyakfajasa, a fia teolégus, de nem papnak késziil, a lanya Susan na- gyon szeret kézimunkazni, névényekkel foglalkozni és: a Chan nevii cicuskajat becézgetni. Néhany nap alatt t6bbet tudtunk meg Fordrél az 6rémujjongas- t6] elkabult sajt6ban, mint Nixonrél. négy év alatt. Mindez helyes és mindezt 6rémmel olvassuk és hall- juk, mert ez arra mutat, hogy ez a szérnyG Water- gate méegsem pusztitotta el Amerikat, nem tette cini- kus hitetlenekké a polga- rokat, hogy a szélsébal (Charles Goodell) és egyéb radikaélisok most mar az ultrakenzervativ Ford uszalyaba kapaszkodnak, egyszoval, hogy minden t6- kéletes rendben van. — De akkor — miért volt ez a kétéves megalazo (a saj- t6t megalaz6) hiszteria, ke le ami mar-mar szkizofrénia- hideg esénd fogadta, hogy nek, Részben, mert a hon- vagy is. jelentkezik, rész- ben, mert érzik, hogy van yvalarni leszolgalni valéjuk agyava elfutasert. Ha nem is a ,,hazaval’’.szemben, amiben ma mar melyik de- zertor hisz, ha addig nem hitt, amig meglogott? De azokkal a hasonkoru fiatal tarsaikkal szemben, aki- ket gyavan és bajtarsiat- lanul otthagytak, haljanak meg 6k, amig a dezertort az idegen allampolgarok adéja j6l eltartja. A lelki- ismeret rettentéen kitar- t6 bérténér — hosszti-hosz-. sza évekig egyitt jara bi- néssel. Es ezek a fitk ta- lan nem is nagyon boldo- gultak az idegen orszagok- han és szeretnék még egy- szer élvezni az sziloi haz melegét, mégha utana va- lami kis kézmunkat is kell teljesiteniiik. Ford elnok mindezt elmondta a vete- ranok gylilésén és — olyan 3 nya a | mondjunk, ba fordult?. | MINT. LAGYSZIVU EMBEREK, rettenete- sen “megoriltink annak, hogy Ford elnék amnesz- tiat akar adni a haboris dezert6réknek. Gy6ny6rt_ emberi vonas! O, akia viet- _régt6n mas témara tért at. Az ember azt nem érti, hogy ki tanacsolta neki ezt a gondolatot? Melyik tj tanacsadéja? Akarki volt is, nem azt érte el, amit akart, hogy Fordot a jé- nistak vagyai félét, mint. egy el6kel6 pajkos haz [6-_ néke, aki minden erkéles- telen. pletykar6l percek alatt tudésitja baratjat. Masszoval: Watergate nem volt ,,Watergate’’, csak az, aminek mindig ember. szerepében llitsa — tartottuk: | amelyben a bosszfiivagy6 média és politikusok nem valami szérnyii alkotma- nyos biint, hanem magat média oda-vissza érvénye- -siteni. tudja. képességeit. Nixon — egy. gazember”’, Ford egy ,,igaz ember’. - rikAban lathatélag” nem -vAaltozott semmi, sem a | / Mindennap hallottunk ar- -rél, hogy Nixon mennyire -_-_ elzarkézott, mennyirenem _ volt hajlandé a sértegeté ‘sajtéval bratyizni, meny-— nyire hagyta az arinfla- -ciét kirobbanni, stb. Most mindennek a visszajat halljuk. Ford olyanegysze- rt, rendes. ember, hogy legszivesebben a Fehér - Haz poresan aludna, hogy —barki barmikor megszo- rithassa kezét és hogy nagy. baj, hogy a piros most hasznalni, mert : _ Fehér Hazban nines. uszo- da, tudjuk, hogy baratjai_ nem is Mr. Presidentnek, eae fejvadaszat, nami habortnak | ‘legna-_ “gyobb- tamogatéja ‘volt, hogy vagy 50 ezer fiatal ‘sz6kétt el a tobbi masfel fiatal sorsa eldl, a személyt akartak elpusz- , titani. Ugy latszik, hogy a_ Oriiliink ennek, mert Ame- kilpolitika, sem az arinf- — ‘lacid, sem ‘mas, esak ép- pen az elndkok. személye mind. Van kéztiik, akinem ds. tud, mert kabitoszer- jobban megfelel a gusztu- | -—~ valami- , ellenértéket”’ -leszolgdini, amit Ford el- nok emlegetett. Nem bér- -tén — nyugtatta meg dket | elére, hanem valami civil- - -szolgalat. Dehogy fognak Ok dolgozni, amiker Kana-_ daban és Svédorsz4gban ellatjak éket szocidlis se-_ | - gélyekkel, fiirdénadragjat nem tudja ilyen gyorsan elfelejti azt, millié fiat akiket a habort idején be- soroztak,. kivittek, meg-— haltak vagy megesonkul- tak. AKL megmaradt kézi- lok, azt az atkozott Nixon hozta haza, a hadifoglyok- — kal egyutt. A dezertorok | azonban nem akarnak ha- zamenni. Legalabbis, nem att bor- : -Papandreou kanadai egyetemi tanér, szélsébaloldali- S | politikus visszatért Athenbe — _ . -ténben| il, van aki rajott példdul, hogy Nixon a le- arra, hogy Svédorszag, . vagy plane Kanada sokkal sanak és hat nem akarnak _ lakdsokkal, meg a joszivi egyhazak | a is kihasitanak egy kis - pénzt nekik abbdl, amit az afrikai terrorbandaék me-_ leg paplannal valé ellata- Sara szantak. Svédorszag- . k, ban még a bortén is kel- . eel ereuat a ainda | titkarai Kanada sem olyan barbar, napi lapért, mert 2° lemesebb mint az ameri- kai kényszermunka és hat | -agonia és amikor a mikro- te nd at, mint az USA. Vannak pe e akik megis | hazamen-— nem ennek pont ellenkezé- jét!.Nem ért volna ra ez az amnesztia-kérdés még varni egy félesztenddt, vagy tobbet? Ez nem a nemzeti kibékiilés temaja, hanem egy kis humanista- pacifista csoport és a de- zertérdk problémaja. Ok még varhattak voina, ha mar eddig vartak. Az iga- zi amerikai ember nem gondol ilyesmire,° kiil6n6- orszagért, mert seik odakiildték 6ket. Aru- voltak és mindig lesznek. vénye annak az erkélcsi -elvnek, amit mindig olyan hiiségesen szolgalt: akit a szik, akar nem, teljesiteni zertérék nemesak Ameri- kat, annak katonai hat6- -sagait csaptak be, hanem elsésorban és megbocsat-. ‘hatatlanul — a sajat baj- : tarsaikat . A TAVOZO NIXONROL: is olvashatunk a radika-. lis sajtéban sajnalkoz6 térténeteket. Azt olvassuk mondast bejelenté szézata “eldtt talalkozott az Oval kongresszusi baratjaval. —téan- irja, hogy Nixon, ahogy az idé— kézeledett, az idd még jobban kézele- dett, Nixon egyre jobban ésszetort. Elkezdett sirni, ndesadéi kéziil tdbben ug- rottak hozza, hogy megta- mogassak. De ekkor mar teljes erében volt. Kihtz-— = be. a veterdnok elétt, ha- sen nem azok, akik idegen habortkban. kiizdottek az a felette-. lok, székevények mindig De Ford ne legyen szoke-— haza hiv, annak, akar tet-. kell a kételességét. A de- Office-ban 46 -meghivott _A rad-lib ijsag gird megha- egyre furcsabban viselke- dett. Régi térténeteket me- sélt, majd utana furcsan © an hangosan nevetett. Ahogy majd amikor felallt, ee | elinduljon a TV kamera ri elé megtantorodott. Ta-) hatarozottan és impona- loan beszélt. — Nos, ket eset lehetséges. Az egyik, hogy igy tértént a dolog, a masik, hogy nem sirt és nem tort le a baratai elétt egyetlen ercre sem, Nines olyan hatalmas re- kuperativ eré, ami pilla- natok alatt egy kemény, imponalé embert varazsol- jon egy elotte folyton zoko- g6, jarni is alig tud6é em- berbél. De jél esik a rad- lib sajténak, hogy Nixont gyengének mutassa be. A hataérozottsagat mar tébb— millié ember latta, igy itt _ nem lehetett hazudni. HOGY VALAMI JOT IS azt a hivatalos reményt, hogy az USA nemzetk6zi fizetési mérlege az idén ~~ nem lesz deficites. Igaz, _ hogy 20-25 billiéval tébbet kell kifizetnie a magas olajarak miatt, de ezzel szemben All az élelmiszer és egyéb termékek export- janak megnovekedése és — nem utolsé sorban — azok a befektetések, ame- lyeket az olaj- orszagok eszkézéltek - az USA- ban, Természetesen az is fon- tos, hogy ezek a befekte- szik biztositotta a hosszabb lejaratu befektetéseket. _ -AMIOTA AUSZTRALI- ABAN. munkaskormany van, a miniszterelnék min- dent elkévet, hogy tamo- . fassa a fehérek ellen har- _ eolé fekete terror-banda- _kat. Miért ne tenné, hiszen — szocialista és minden szo-_ cialista imadja a kaoszt és az anarchiat. Sot: az Eszak-Amerikai_ protes- tans egyhazak sem csinél- nak egyebet, mint a sajat -szegényeik helyett a Dél- Afrikai és Rhodésiai terror bandaékat tamogatjak. Ausztralia 250 ezer dollart szant erre a célra, amit az Afrikai Egység Szerve- zetnek ad , humanitarius célokra”’. A Church World. Service és kapcsolt részei -szintén humanitarius pap- lanokra kiildenek pénzt, hogy a trépusi hdsegben _azon val. SON ta. magat, mosolygott, az. SI arcan nem latszott semmi B fon elé allt, hogy bejelent- _ ie ‘Se lemondasat erteljesen, hog ye Carmo Jardim (kézépen), a mozambiki _ portugal hadsereg hadnagya regisztraljuk rendes ember. Brezsnyev azért csak csévalta a fejét. Miért is nem engedtem Ni- xonnak egy keveset a fegy- verkezési egyezmeény tar- gyalasakor, akkor le tud- tunk volna k6tni valamit, de Fordrél nem nézem ki, hogy engedni fog! —-Sajnos ami véleményink szerint — ha valaki, akkor nem Ni- | xon, hanem 6 ») fog engedni. Nixon ugyanis kiilpoliti-— kailag iigyes, rafinalt és gy akorlott volt. Ford ehhez egyaltalan nem ért, mas- szOval teljesen Kissinger- re bizza a dolgokat. Es Henry nagy détente-os, 6 szivesen enged. Kérdés, hogy | Rockefeller, biliomos Rockyré6él is ugyanolyan szolidan irt, mint Fordrél, vagy az el- tavozott Nixonrél. A Szov- jet mindenaron détente-t akar, f6leg a nagykereske- yaven, oo ue AZ OROSZOK 4llandéan ; aki az igazi fondke (volt) és lesz, omit tart helyesnek?. Erde- kes, hogy az Izvesztija a | szallitgak a hadianyagot a Transiberiai vasuton kelet felé. Az Amur és. Ussuri meg van vilagitva, hogy ne Az ott laké oroszok érez- het6en szurkolnak, de nem > latszanak megijedve. Ha lehet, a Szovjet elkerili a haborit, amig nem biztos Eurépaban és a Balkan- ban. Es még akkor is... Kina olyan hatalmas, s mi- vel allandéan fegyverke- zik, mar vagy 200 kisebb- nagyobb A-bombaja és mo- dern konvencionalis arze- nalja is van.. 3 hatarozas megtamadni... SZEN-SZTRAJK FE- NYEGETI Amerikat, ami idején. Mar megindultak a békélteté targyalasok, de szok kénnyen megegyez- sasagok jél keresnek és , partja, ami egészen kézel | van Kinahoz, éjjel-nappal torténhessék beszivargas. . nehéz el-— nem valami kellemes do- log lesz az energia- -sziikség | nem biztos, hogy a banya- yvalészini, hogy meg tud- nak egyezni a novemberi sztrajk-kezdés elétt. Er- re Amerikanak igen nagy Park dél-koreai elndk felesége, aki aldozatul -esett egy merényletnek iviszik a szinpadrél sziiksége volna. ZSOLDOSOK A. FEHE- REK kézt Afrikaban — Gj lehetéséget igér. Mar -irtunk errél. Most Johan- tések ne legyenek révid-— nek. Az UMW. sok botra- : delmi Szerzbdesekert. Roc- e nesburgban és Salisbury- ben gytilekeznek Ossze a régi Belga Kongéban har- colt zsoldosok, a ,,Bolond Mike” brit volt ezredes hi- vasara. Legalabb ezer zsoldosra szamitanak, ha meg ne fazzanak Szegeny lejaratuak, de Simon pénz- : iigyminiszter’ legutébbi _ kézép-keleti. ttja ugy lat- ky 6ecese, aki a Chase Manhattan Bank minden- hat6 elnéke, gyakori ven- _dég Moszkvaban, ahol mar régebben kilénféle iizleti targyalasokat folytat. Hogy ez mennyire befolya- solja Nelsont, nem tudjuk. Nyilvan a kongresszusi vizsgal6 bizottsag nem ta- ‘Evers fekete polgarmester és faji harcos adéc: alés. vadjaval all egy nagy eskiidtszék elé ‘lal benne érdek-dsszeiitké- _zést, bar a bankban Nelson 1 is erésen érdekelve van. _Ugy lehet, hogy nagyon ér- - | dekes pletykakat fogunk. megtudni a vilag leggaz- dagabb- esaladjarél, ha_ nem is hivatalosan, de a . mindent kifiitetd ajsagirok -tudott dolgozni. A banya- szok el vannak szanva ar-— ra, hogy magas kévetelé-— —seiket érvényesitik, akar-. szér egy Boyle nevii elné- két valasztottak, de az alli- télag sikkasztott é és jogero-— sen elitélték Yablonsky ba- nydszvezér és csaladja meggyilkolasaban val6 kézremiikédésért is. Ek- nokké Arnold Miller volt tiiddben) miatt mar nem -milyen sokaig is kell majd < Most érkezett Budapestré iL " Megkérdezik a kommus, | nista part mindenttud6 tit- _ karat, hogy miképpen le- — yix het raiilni egy siindisznéra. Az elvtars nem valaszol : -Elészor tanulma- , nyozza Marx és Lenin elv- * tar: miiveit. Amikor ge ‘tajékozédott, a in ae - kavetkez6 valaszt adja: reket — Kétlehetéségvanegy : a siindisznéra ilni. Vagy lee - _ nyirjak az Allat. ti iskéit | mulva ismét wane —_} : a , 2 - sealies Apu én még a ‘Ivan az apa: — - Nézd 2 a ‘televiziot!. ee | Ot perce milva ismét a nyon esett keresztil: eld- kor valasztottak meg el-. banyaszt, aki ,,fekete ti- do" betegsége (szénpor a szit liheg6 feketéknek, ‘tal tiszteknek’’ az az elha- tarozdsuk, hogy egysze-_ sztrajkolniuk. A any tar: e ni kezdett. — Natasa, Na- - Hanyszor mondjam neked, hogy ne késd a keeskét az : | kis Ivan: — Apuka unatko-- ele -zom, mit esinaljak? — _ . Hallgasd a radiét — hang- -—zott az ingeriilt valasz. Par — perc milva tjra: apu me- gint. unatkozom. — Halle — gasda lemezjatsz6t— — ~ kia- 2 balt a nagy. Ivan. ce —_ - Szilkség lesz rajuk. Mi- vel Angolabél mar 7 ezer : ie ér telepes repiilt el bé- relt repiilokkel az alland6é - fekete tamadasok miatt és Mozambikbél is egyre tébben igyekeznek mene- kilni, lehetséges, hogy a régi’ ‘zsoldosok megint ész-_ szeverédnek, vagy tiz év- vel éregebben, de még - -mindig a régi harei tizzel - ereikben. | , - szirozasara Allitolag egy A dolog finan- mozambiki (Beira-i) mil- liomos protugal iizletem- ber vallalkoznék, Jorge Jardim, aki mar Mozam- bikb6l is elmenekiilt a por- Y tugél , fiatal katonak” eldl. Ennek a milliomosnak tiz lanya van és kéztik az -egyik, Carmo Jardim mar régéta harcol a lazad6 fe- keték ellen. A portugal hadseregben hadnagyként -szerepelt, vagy 500 ejté- -ernyés ugrasa volt és haj- landé a Frelimo Altal il- dézott fekete portugal ka- tondkat erre a mesterség- ‘re megtanitani. Nem diilt ‘még el a portugal gyarma-: tok sorsa! Nem olyan egy- -szerii odadobni ezer meg ezer fehér telepest a bosz- esak azért, mert a_,,fia- rien. felszabaditjak a gyarmataikat ee Pee (FIGYELO) - quhanas- hallatszott és sir- tasa, — kiabalt az apa. — asztal labahoz. ae Koszigin biztatja 1 Brezs- nyevet:: = Leonyid, nyissuk meg : -ahatérokat miis, minta . , eet Hadd utazza- - on a * ia or]