| Még jonni fog, még jonni kell, | Egy jebb kor, mely utan Buzgé imadsag epedez | Szazezrek ajakan. Vordsmarty Authorized as Second Class Mail ak ost Office eve nebunoud Ottawa. 7 | Seerkesztésés és kiad@hivatal 362 Bathurst St. Toronto. evfolyam 33 szam. KEVES A REMENY AZ EUROPAI VEDELMI KOZOSSEG MEGSZULETESERE ntl) ne Az Europai Védelmi Kézésség létrejétte- nek egyetlen igazi akaddlya, mint lapunk- ban mar tébb izben megirtuk, a francia par- “VIGYAZO SZEMETEK PARISRA VESSETEK” 0 vn alee —- Ezt irta a franeia forradalom kitérése utani héten e- gryik langolé versében Bacsanyi Janos, a 18 szazad végének testérkdltéje, s ha volna ma szabad magyar kolt6, aki ke- rank politikai kavargasat rimekbe foglalna, megint csak ezt irhaina. Eurdpa sorsa, talan a vilag jévdéje, ma a habozo, ha- tarozatlin, tizféle partbdél Gssze takolt francia parlament ke- zében van, E hét szombatjan fogja Mendes-France miniszter- faldiré dllamok parlamentjei mar mind évek . se + yy a -t . tb nowt La / ; waft at Ve . . . . . a ae | . elndk ufoljdra felvetni a képviseléhazban az Euroépai Védel éta elfogadtak a szerzédést, amelyhez mint mi Kézésség ratifikalasanak kérdését- Ha a parlament le-| ivi) szerzédé {él Nagybritannia is csat- szavazza a ratifikalast, akkor az EDC kerdéset végleg leve-|jayovott, csupan Olaszorszag és Franeiaor- svik a napirendrél s ezzel visszavonhatatlanul meghiusul az | Eurépai Védelmi Koézéssée, amelynek tervét maga Francia-| orszig dolgozta ki harom évvel ezelétt. szaig p arlamentieinek ratifikdlasa volt még hatra, de az olasz orszaggytilési partok tébb. sége mdr elére kijelentette, hogy amint Franeiaorszag belép az IeDC-be, Mieért fligg a vilag sorsa attél a latszdlag tisztan formal | | ; nal belépnek. A francia parlament most mar kerdéstél, hogy a francia hadsereg az EDC-n bellil, vagy a- , zon kiviil akar-e majd kiizdeni (ha egydltalan akar) a kom-| Vek ota szabotalja az EDC-t. Mendes-Fran. munizmus ellen? Azért, mert az Evrépai Vedelmi Kézdsség | Co: Franciaorszag radikalis miniszterelnéke, nem esupin a hat alairo allam haderejét helyezi kizés fépa- aki el merte vallalni az indokinai haboru szé- “ancsnoksiig ala, hanem egyuttal a magja lenne Eurépa gaz-|@venteljes befejezésének sulyat, valamint a dasigi, katonai s politikai egyesiilésének,—Igy egy olyan Eu-|fTancia gazdasagi reformok bevezetéséenek rapanak, amely a vilag legkulturadltabb népeit — Anglia,; nepszertitien feladatat. teté > ala akarta hozni Franciaorszag és Németorszig népét — kézis témbbé kova- |?” EDC tigyét is. Kézélte a tébbi résztvevd esolnd éssze. S ez a magas intelligencidju, mérhetetlen szel- allammal, hogy “bizonyos mdédositésokkal” ae oe jemi és anyagi kincesel rendelkez6. kézés Eurépa végre PQ-| pai kisnépeknek, — olyan szellemi és politikai programmot, ivevo allam a médositasokhoz nem jarul hoz- amelvhez minden eurépai nép nyomban csatlakozhatnék. zi, ugy az egész EDC-kérdést le fogjak ven- nia napirendrél. Mert politikaban nem lehet vigyalmokat kergetni. Tud-| a> elmult héten Briisszelben meetartott nunk kell, hogy sem a Strassburg-i “Eurépai parlament”, a-| nemzetkizi konferencian Mendes-France elé- mely kizdrélag kulturdlis célokat kévet, sem a Schumann-| oq¢, javaslatait. Melvek a kévetkezdk: terv. amely a nyugateurdpal nehézipart kdzés vezetés ala he-| 1.) Az EDC nem bnalléan, hanem esak az brezi, de gazdasagi kérdéseken tul nem terjed, nem elég arra,) povakatlant) Exveamény egyik szerveként hogy Nyugateurdpa népeit dsszekovacsolja, Csak ha a nem- miikddik, 2.) Az EDC székhelye Paris kell. yvetkézi hadseree létrején. ha francia katonak békésen allo- hogy legven. 3.) Az EDC barmely tagja ki- masozhatnak Németorszaghan és nemet katonak Francia-| léphet, ha akdr az Re yestilt Allamok. akar orszagban, ha majd a megboesdtas és a meghbékelt, néma | Noeybritannia esékkenti az Eurépaban Allo- gyasz esendje fogja boritani az ési ellenfelek katonasirjait— | misoz6 hadseregének létszAmat. 4.) Nvole esak akkor for megsziiletni az a nyugateurépai tomb, amely , haboruban biztos védelmet nvujt a keleti tamadas ellen, de hékében is szellemi bastyaja lesz a bolsevizmus ellen harcolo TTT KR VTTTT A DAT. egész vilagnak. ee PRU . Meg lehet érteni a francia képviselék és az egymast ké-| ; veté miniszterelndkoék habozasat ebben a kérdésben. A leg-| tébbie sajdtmaga, vagy legsziikebb csaladjanak szimos tag. | ja esett aldozataul az évszazados harcnak, és a francia kézvé-|Ciprus sziyete, amelyet Gérégorszigtdé) esak lemény egyszeriien nem akarja bevenni azt, hogy miutan két|szik tengerszoros valaszt el, az angol biro- vilaghaboruban legydédzték a németeket, most megint német}]dalomhoz tartozik, s most miutan Szuezré} katonak masirozzanak végig a véraztatott francia mezék6n.)az angolok lemondtak. az angol flotta egyik S igy, ha a parlament tébbsége meg is szavazna az EDC ra-)legfontosabb bazisa. Churchill kiilén sulyt tifikalasdt, még mindig fennmaradna Franciaorszagban egy |fektetett Ciprus jelentésévére abban a par- olyan hatalmas parlamenti — és kézvéleménybeli — ellenzék. | lamenti beszédében, “amelyben bejelentette, amelynek jeleniétében a kormanyzas majdnem lehetetlen. eee De ami ellen a jogos ellenszenv és ¥ f. KANADAL kezés tiltakozik, azt mégis el kell fogadni, mert igy paran. | - me .. 2 oe se csolja a térténelem kérlelhetetlen szava. Németorszag fel- | POSTA TORTENETEBOL A Foldkézi-tenger keleti estieskében fekvé Oa SL RO I ME a szentimentalis emlé- | feryverzése mindenképen létre fog jonni, akar az EDC ke-| sinsininiominniinintiom retében, akar azon kiviil, Ezt ma mar Eisenhower és Adenau- | It kijelentései f szerint is megerdsiteték. Lét.| A kanadai posta ~~ “Royal Mail” — évi = » 3 er ismételt kijelentései formasze egeros et- 130 millié dollar haszonnal mikédé intéz- re fog jonni, mert igy kivanja Europa érdeke, Amerika ér- meény, amelynek tébb mint 12.000 hivatala deke, sét az egész kulturvilag. De amig az EDC keretein be-| 21 &5 tabb billié kildeménvt széllit évente lil Nyugatnémetorszag csak 14 hadosztallyal venne részt,! RA 4 , Wak danke, ee addi ha Franciaorszag csatlakozasa elmarad, ugy Nyugat-; 7" a % ‘tee oh ent eloforduld , & laspusd. németorszag 27 hadosztaly erejii modern hadsereget kell, (Be matt ‘ in ségtelen az. hogy az e elmult ev hogy felszereljen. S amig az EDC keretein belil Franciaor-| ~ ad alatt a posta igen sokat fejlédétt. szagnak kézvetlen beleszélisa volna az allamokfeletti fépa-| 1844 elétt a péstadijat a level lnpaaa ranesnokség hatarozataiba, az EDC-tél fiiggetlen német had-| S2erint szdmitottak és 2 boriték kiilin lap sereget a sajat vezérkara mozgatna- nak szamitott- Ennek az lett az eredmérive, : ; Co ; (hogy boritékot esak a i Jegnagyobb okiratok S ha bekévetkeznék az Europa elleni bolsevista tamadas,| szamara haszndltak. « a tamadas Iendiiletét Ny ugatnémetorszag, S a vele szévet- séges tébbi nyugateurépai orszdg és Anglia, valamint az Eurépaban allomasozé, vagy partratett USA-hadsereg fornd fel: a hadtapteriilet, a felvonuldsi ut, a bombazas és az oda- vissza-dzinlés féldrajzilag mind Franciaorszag teriiletén vol- John Ross Robertson ““Torontoi mérféldké- na, -—s ezt Franciaorszag nem tudna, de nem is akarna meg- | vek” ¢. munkaja szerint, 1842-ben a toronto’ akadalyozni. Es azutan, — a harmadik vilaghaboru hefejezé-| pone személyzete a postamesterbé], 3 tiszt- se utan a franciak ismét a romok felett sirathatnak annaka | elobél és egy kihordébél Allott. os , Nydron hajén és pdéstakoesin szallit- «tak gvoényvoérii orszagnek a pusztulasat, amelyet egylgyl vezetdi |. postat, télen pedig (amely akkor hid ee) j934-ben olvan sziikla4tékGrien idéztek eld. | volt), szdnon. Kelet és Nyugat fébb pontjal- Az orszag legnagyobb pdstahivatala To- rontoban van. Itt sok sz4z alkalmazott keze- li a sok szaz millié pdéstai kiil Ideményt. Sir Szerkeszti : KENESEI F. LASZLO Fr rw rr wv vv Vv VV WWW YTV eweww wv wWw4 | lament magatartasa. Az eredeti szerzédeést dk is azon- ae EDC parisi székhaza felé, biztositani tudna a parlament yatifika}ssa'4 4 A Briisszelben désszegytilt EDC-hatalmak | we ZITIV SZELLEMI programmot is tudna adni a tétova euro-| k6z8lte azonban azt is, hogy ha a tébbi résxt- & Maguk’ rés2ér6l ' esp mm te he m: t it 3 $ F magvar overckek ; Canada’s largest | Anti-Com munist] weekly in Hungarian language Kanada lepnaryobh magyarnyelvii antl-kommonista hetilapja. " WBaitea and | Published ‘ at 362 Bathurst St., Toronto Toronto, 1954 augusztu 28 Prbtnt ital ne A OP OL EGY MAGYAR KOMMUNISTA PUSPOKKEL | -seneennaeenonnceneneeond YF amonngenntren aue.o oe ONE Péter Janos magyar kommunista reformatus plispok en- gedélyt kapott. az Egyesiilt Allamoktdl arra, hogy négy mas ;pap-tarsdval egyiilt résztveryen a Vilage Egvhdzainak Tané- esa altal Evanstanban (IL, USA) meetartott nageyiilésén. A magvar kommunista papok vizuma csupan a naggytilésen valé meejelenésre jorositia fel éket, utaznink azonban nem 'szabad., Az amerikai sajtd — természetesen —~ nyomban feltar- ta, hogy Péter és tArsai utazAsdnak valédi eélja az, hogy az emigrans magyar egyhazi férfiakrdél szerezzen bizalmas in- formacidkat. Erre a vadra mar jéelére felkésziiltek az dAruld bolsevista papok, s Magyarorszdgon késziilt, és elére kinyo- Hiduuedc sive, 2k adta az ujsdgiréknak azzal, hory kizdarélag a nvomtatvanyban megjelélt kérdésekre hajlandék valaszol- A kérdés-felelet nyomtatvanyt Péter Janos reformaétus piispok adta At az ujsdgiréknak, a kévetkez6 tartalommal: even at barmely tag kiléphet az EDC-bél, ha i hadtigyminisztérium ugy véli, hogy az, DC intézkedései orszaganak létfontossdgu | erdekeit. sértik. 5.) Kizdrélag azok a esapa- | tok tartoznak az EDC paranesnoksdga ald, ly amelyck az eldre meghatarozott védelmi 26. nakban allomasaznak. (Azaz a német hadse- rey teljes erészéber, a francia hadseregnek azonban esak a Rajnan tul allomaésozd egy- sével.) Minden jézan embernek be kell JAtnia, | hogvha ezeket a feltételeket a tébbi résztve- v6 allamek elfowadndk, az EDC miikddése sokkal, sokkal kevésbbé volna hatdasos, mint ery egvszceriion kdlesénés vé delmi sZereo- dés a tagallamok kdzétt. Hiszen an 20D soo alakitasanak a lényere éppen az, hogy a ké- zs hadserey a féparancsnoksdg utasitass- ra miikediék. minden nemzeti parlament, at ae. sr panna anscnnniaAte ARTO ASTEEETEASAAAARHE: §—snoeibbnnhaadittnnnnh tht nnend bh: ‘iia eae, toatl. fag, vagy minisatérium tovabbi megkerdezése Kérdés: Tagja-c On a Kommunista Partnak ? nélkiil. mihelyt a kézds hadseree miikédésé- Felelet: Tyvesmi Iehetetlen volna, Kérdés: Lehet-e Ont kommunistainak nevezni a sz6 bar- ilven artelmében ? Felelet "A szé szoros értelmében engem nera lehet kom- munstinak nevezni, heérdés: Lehvt-e preszlény is? K clelet: re szil ikséer 4 van. Ha az GDC paranesnoksiga- nak me t ay 2 ami sruverenitas? eletti h ata "tathone ‘ditt: ‘egylet, amely “dott illanat ban majd éppen akkor nem tud hatérozni, a-' mikor az ellenség rohamléptekkel kézeledik' | My a valaki ervidében kamraunista is és ke- Le ‘het, au sz6 bizonyos értelmében. “ellenjavaslatokat ” LetteR! heey os Eezeknek leny ege az, hogy elfogadjak a Fel yet Felelet: Iyren. . EDC és az Eszakatlanti Eeyvezmény jt. oe ag, , eet eee sgyezmeny kézdt-, _Bautan kijelentette Péter Janos plispik, hogy az epry- t) szoras kapesolatot, valamint ava. _is, hogy : de csak egvhangu hatsronuttal, hos t hitet suaibatlon iehet hivdeba, hoxy i es yhazi isiea- Ay eavmassal oly Knyevesen — ellenkezé lak mitkiidn ek, hogy istentiszteleteket sabad tartan és hir- scovnikinyvek kézzetétele utan a Briisszel- j|detni és hogy a radiGban rendszcres cgyh Niai Ort k vannak, es . Péter Janos, és a ptispdki alruhaba 6lt6z6tt szovjet-kém hen asszgeevilt miniszterek meofllapitottak, ae NE? . . — -_ os i k meg p} tak, nem beszélt Mindszenty Biborosrdl, Ordas Lajosrél, a kivég- hogy ag adott helyzetben nines remeény ax] } Knronal Védelmi Kovosse letenc zett vaev bebdrtangzott plispikokrél és panokrol, az elboesé- SOUPapa? Yeareany SOYOSSCE MNGOSZUICLOSGPe, — es eewe pe’ pe ner, cand! | Po | ig ' RO MCAS AMICTESeY®. 4 ott, kitaszitolt magyar papok ezreirél, a feloszlatott szerze- A kévetkezd lépés kétsértelentil az lesz, a- mital a franeak felneks a német hadserey nemzet! alapon valé felallitasa, tesrend eknek az utedn és utakon koldulé tagjairdl, sem a hi- vok millisiral, akik hittikért nap-mint nap nyomort, éhezést, smeghureoltalast szenvednek. Nem beszélt arrdél sern, hogy a a mairvar Iskoldkban, heti hat oran At a hogy Anglia dtengedi Szuezt az exyiptomiak.:marxizmus istentagads tanait tanuljak. Minderrél Péter Ja- nak. Ezért, ktilénésen fontos az a hir, me ly) nos mélven hallyatot. . ezerint Ciprus szigetén a tulsulyban lévé gé-: _ i - -_ rig lakossag nagvaranyu tiintetéseket ren-| ES A VALOSAG: 2 ee FI dezett, s Ciprus éndélldsagat, lletve Gérégor- svaghaz valo esal lakozdsat kévetelle, Az egvetemi halleatékbol és mas if}jusagi szer- | i TRUD, az orosz szaksvervezeltek hivatalos Napa nagrvh anit felhivast infézett a moszkvai intellirencié- lhoz, hogy hagyjak el a “kereszténység elavult babondit” és veretekbél alla tomer bsszetitkizétt az an-! eet dec, a hott? Wted ¥ ; tiintetésnok tébb sebe | hird essék az egvetlen igaz hitet, az “istentagaddst”. Minden | rendérsérgel, s a tiintefésne 9 sebe-!.. | ‘ ete nat td o tn ie van. Ay angol kormany tdi j6 érzésti orvosnak — irja a TRUD — propagandat kell ki- 8 gata is van. Az > tar. |%. ull @ eat ; k ” it: 3 vopust svéls6 naciona fejteni ay istentuyadds érdekében a paciensek kézétt, PVE as WAL KRESTELL a ; < By ait Py - ¥ oe re alaso 4 kal fe pn “vet minder “al | Usvanekkor a4 KOMSOMOLSKAYA PRAVDA, 4a szov- ista esoportakkal és az Ugyvet nde pee lp, nihoroddssal ostore cesta ttt ll la € DOTIOR RAS he Be ug) Je jet ifjusag lapja, felhaborodassal ostorezza a szovjet ifju- szerint békésen fowja clintezni. eo eE te * sag kérében “elharapoz6 vallasos fertOzést”. Egyuttal jelsza- A moszkvaz EY NRO E.R OW HE vakat ajanl, amelynek tanitadsaval el lehet fojtani a névekvé ra naponta ery post asvallitmany érkezett, a | vallasos érzést. Tevek a tipikusan bolsevista jelszavak a ké- tébbi helyekre heti egy. Angliabél haventa'ivetkezok: “A vailds mérer — tartsd téle tavel gyermekei- eeyszer Jott a posta. det!” és “Ha clfelejted az Istent, jobban Gsz”, valamint “Taé- volitsd el az Istent, tébb lesz a temelés!” Hallod Péter Janos “piispok”? Halljatok kanadai kom- munista magyarok? A postadij sokkal magasahb volt az akkort) idékben és a varosok kézti tavolsagtél flig- gOtt. Nyolevan centbe keriilt példaul egy le-| vél kildése Torontobéi a Prince Edward szi-|, geti Charlottetown-ha és 16 centbe Toronto- té] Kingstonba. FORRONGAS BRAZILIABAN Bar a levélbélycget akkariban talaltak fel) Brazilia ban katona! forradal lom van készi Jében, Getuile Anglidban, Kanadaban nem volt hasznalat-| Vargas, a 17 éve hatalmon lévé idés diktator titkosrendérsé- ban és az elére fizetett levelekot vords, a fi-l ve merényletet kévetett el egyik politikai ellenfele, Carlo zetetlencket pedir fekete szinti tintaval pe- ‘Lacerdas ujsagir6 ellen. Az ujs edgiré megmenekiilt, de a ta- esételték le. A pésta tovdbbiteita az elore imadds Reuben Vaz katonai reptild-Grnagy életébe keriilt. meg nem fizetett levelcket is. a cimzettél [A haldoklé Grnagy és a kérhdzi agyon fekvé ujsdgiré egy- szedvén be ez esethen a szallitas: dijat arant Vargas-t vadolta a merénylettel és az orszag szabadsé- . gat elfojté parancsuralom fenntartasaval. A dramai esemény 1852-ig a Felsé Kanada-i (Ontaro) vinta Eat forts paranen a léwihaderOk tisztikara feliratban ké- a londoni (angliai) kermany ellenorzése alat att | vetelte Varras azonnali lemondasat, s azt izente, hogy fegy- volt. Akkoriban két kihords vitte 2 leveleket, i veresen fowjak Vargast eliizni, ha nem tavozik helvérdl. egvik a varos nvugati, masik a keleti részébe. A késziil6 forradalomnak egy pisztoly d6rrenése adott Kézbesitett levelenként 1 pennyt kaptak. |esattandt. Lapzartakor érkezett hireink szerint Getulio Var- ‘was elndék palotajaban szivenldtte magat és azonnal meg- A levélbélyeget 1853 elején vezettek be | halt, abban a pillanatban, mikor a vezérkar féndke felkereste, Kanadében. a péstautalvany rendszere pedig ihogy aldirasson vele ery Jemondé nvilatkezatet. A diktator két évvel késibb honosull meg. 71 éves volt. ¥