Nem sokasdg,
Aanem Lélek

s szabad nép tesz

csuda dolgokal ...

WERZSENYI!

Vol. 43. 35, XLII évfolyam, 35. szam

Kina toro

/kereskedelmen milliomosok lettek ~ Chilében kormanybizottsag
alakult a politikai emigransok hazatérése és letelepedésének elo-
|'mozditaséra - Kilenc izraeli rendért vad ala helyeztek, mert arab |
| foglyokat kinoztak ~ Kohl kancelldr javasolta a nyugat-német |
parlamentnek az alkotmany megvaltoztatdésdt, hogy nyugat-nemet
| katonai alakulatok békefenntarté mindségben kiilorszagba mehes- |
| senek ~ Margaret Thatcher brit miniszterelndk célzott arra, hogy |
| még ot évig kormanyf6 kivin maradni ~ Az angol-irani kapeso- |
latoknak egyik akaddlya, hogy nem tudnak diilére jutni, hogy |
| Salman Rushdie iré, akit az Ayatollah haldlra itélt, haljon-e vagy |
| éljen-e — Brasséban 3,000 munkas és értelmiségi ttintetett a kor-
|many tehetetlensége miatt, hogy az orszdg stlyos gazdasagi |
| problémdit megoldja ~ Hat kanadainak sikeriilt elhagynia Irakot -
| Tarik Aziz iraki kiilligyminiszter Tehranba, Irian f6varosdba |
| érkezett. A targyaldsok elsé rendii célja, hogy talalkozast hozzon |
| létre az iraki elnék Szaddim Husszein és az irani elndk Hasemi |
| Rafszandzsani kézétt ~ A Quebec tartomanyi Oka kisvarosnal egy
| Mohawk indian megsebesiilt a kanadai katonasaggal valé Ossze-
tlizésben ~ A kelet-németek attél tartanak, hogy a volt az allam- .
| biztonsdgi rendérség Altal réluk begyfijtétt adatok illetéktelen
-kezekbe keriilnek — De Klerk délafrikai elndk szeptember 24-én
| meglatogatja Bush amerikai elndkét - Egyiptom lakossdga minden
| nyole hénapban egy milliéval névekszik, ma mar 56 milliéd - |
‘Kindban egy dllami tisztviselét megvesztegetés biincselekmé- |
| nyében taldltak biinésnek és ezért halalra itélték — Samuel Doe, a |
| polgdrhabora gyétérte libériai kéztarsasag elndke a jelentések sze- |
| rint sebesiilten a felkelék fogsdigdba esett és a legutobbi jelentések |
| szerint nines mar az él6k sordban — Gorbacsov szovjet elnék 1991
| dprilisdban Japanba latogat. Allitélag engedményeket fog tenni a
| Kurili szigetek ligyében, melyeket Japan magadnak kévetel.

AZ NDP
ROHAMMAL VESZI
BE ONTARIOT

Az ontarioi valasz-
tok szeptember 6-an
NDP kormanyt valasz-
tottak: az NDP 74, a
liberalisok 36, és a
konzervativok 20 man-

baloldalra valo szava-
zassal a tartomany a
jobb oldali iranyzat
ellen agaskodott fel,
mely mar évek ota
divat nemcsak Washing-
tonban és Londonban,
de magaban Moszk-
vaban is, s mindez dra-
mai valtozasokat hozott

David Peterson, aki
sajat mandatumat is
elvesztette a politikai
szerencsének ebben a

hirtelen fordulasaban,

lemondott a part-
vezetésroél. Bob Rae,
az NDP vezetdje is
bevallotta, hogy nem
varta ezt az eredményt.

HUNGARIAN LIFE

many nem fogja elri-
asztani az iizleti vallal-
kozast. Valasztasi had-
jarata alatt igérte, hogy
bevezet egy minimiéalis
vallalati adot, bevezeti
az allami gépkocsi biz-
tositast, felemeli a mi-
nimalis béreket és a
szocialis juttatasokat.
Ugyanakkor nyilvanos
vizsgalatot kévetelt a
kormanynak a nagy
épité vallalatokkal valo
kapesolatainak kivizs-
galasara.

A SZUPER-
HATALMAK
IRAKHOZ: URITSD
KI KUVAITOT!

Az Egyesiilt Allamok
és a Szovjetunio szep-
tember 10-i helsinki ta-

-ndeskozasan egylittesen

figyelmeztette  Szad-
dam Husszein iraki el-
nokét, hogy hagyjon
fol a Kuvait elleni ag-
resszioval, kilGnben
tovabbi szankciéknak
néz elébe.
Lehetetlennek tart-
jak a nemzetk6zi rend
biztositasat, ha elti-
rik, hogy a nagyobb
dllam felfalja kisebb
szomszéedjat. A nyi-
latkozat szerint egye-
diil az iraki erék ki-
vonasa Kuvaitbél tud-

1990. szeptember 15.

ja csak megoldani a
valsagot. Gorbacsov

szovjet elndk kemény

figyelmeztetést inté-
zett Irakhoz ~ korab-
bi kegyeltjéhez, -
mely szerint az iraki
yezetOsép orszagat
zsakutcaba juttatja.
Szerinte ez a valsag a
vizsgaja, hogy a hi-
deg habortbol kike-
rilé két szuperhata-
lom egytttesen meg
tud-e oldani felada-
tokat. (Itt jegyezztik
meg, hogy Gorbacsov
a fepgyverek mellé
kiildétt katonai szak-
értéket egyelére nem
yonja ki [rakbol.)

A szuperhatalmi
egylittmukdodés —na-
gyobb méretti gydzel-
met jelent Bush elndk
szamara a Baghdad el-

-leni vilagméretti pszi-

holégiai hadjaratban.
Bush elnGk szerint az
Egyesiilt Allamok és a
Szovjetunio vélemeénye
lényegében megegye-
zik.

EUROPA
VISSZAUTASITJA
A PENZUNIOT

A romai tanacsko-

eredményre, hogy k0-

zOs pénzegységet ve- |

| katonanak

Dr. Varga LAszlét, az tigyvédet és politikust éppen 45 év
6ta ismerem. Varga Laszlét, az irét, tobb sikeres konyv és
szindarab szerz6jét csak tizvalahany éve. Eloszér akkor
hozott dssze‘vele a sors, amikor 1945-ben, a nagy demok-
ratikus kiréltet elsé hénapjaiban egy kereszténydemokrata
part elindités4n f4radozott, pontosabban azon, hogy az ak-
kor politikai féhatés4g szerepében tigyk6do Budapesti
Nemzeti Bizotts4gt6l megkapja az engedélyt a partalapi-
t4shoz. Mint az alakulé dj part fotigyésze, naponta jart be a
BNB tjv4roshd4zi irod4j4ba s elsé6 emlékeim onnét vannak
réla. Nem "rémendésségén" és tigybuzgalman milott, hogy
a partot az 6 Altala elképzelt formdban nem engedélyezték -
"felsébb hatalmak" szovjet-kommunista érdekek szolgéla-
téban elgdncsolt4k a tervet -, {gy azt4n egyszercsak elmarad-
tak a ldtogatdsai. Kézéleti ambiciéi kiéléséhez és tervei
megvaldés{t4s4hoz mds politikai kereteket keresett s talalt is,
szereplésér6l még ezutan is gyakran hallottam, aztan a
rohané zirzavaros események messzesodortak benntinket
egymastél és elveszitettem szem eldl.

Latsz6lag magdntigyekbe bonyolédtam és sajét mdltbéli
emlékeimet eleven{tgetem, amikor a cfm szerint Varga
Laszl6r6l, illetve legajabb kényvér6l kellene frnom. De min-
dez hozzdtartozik a kényv szerzdjének fréi portréjéhoz - a
‘jog&szihoz és politikusihoz is, amelyek egyike se kiiléntt-
het6 el az iréit6l, de az emberitél se, mert n4la ezek el-
valaszthatatlan egységet alkotnak - és azok az évek érlelték
ir6v4, halmozt4k fél benne azt a gazdag élményanyagot,

Megnyugtatta a ke-

BUKOTT!

Konyv a jellemproébalé évekrél

-amibél kényvei és szinmtivei sarjadtak. Senki se képes-

\ K"

kibijni a sajdt bérébél: Varga Lészl6 fzig-vérig politikus
alkat, ez mindig 4tsiit frdsain, aminthogy jog4sz énje is

feliilkerekedik a szépfrén. S amennyire ez legtébbszér po-
zitivan 4rnyalja {rasait, nem mindig valik azoknak eldnyére:
a szerz6 néha foléslegesen Gnti szavakba és summaézza
egy-egy gondolatsor, vagy bekezdés végén az erkélcsi ta-
nuls4got, a térténtek konklGzidjét. Nem kell mindent az
olvas6é sz4jdba ragni: hagyni kell, hogy az frottak alapjan o
maga fogalmazza meg az értelmet.
"Zubi és Farkas tanar ur"

De més kifogdst igazin nem tudnék hamarj4ban mondani
az Uj kényvrél, ami kulesregény a javabél. A recenzor sz4-
méra duplén is az: elsdsorban 6 is ugyanabban az évben -
1939-ben, az utolsé fél-békeévben - lépett ki az életbe, ami-
kor a térténet egyik fészerepldje, "Zubi" és diaktérsai lete -

szik az érettségit, amivel tulajdonképpen indul a cselekmény.
Mé4sodsorban ezt kévetéen ugyanazokat az esztendoket
csindlta végig, ugyanabban a kérnyezetben, mint Zubi (aki
nem més, mint maga a szerz6) és a kényv mésik fosze-
repldje, Farkas tandr tr. (Aki olyan kiv4l6 ember és atlagon
feliili karakter, hogy helyenként mér kissé ttlidealizdltnak
érzi az olvasé. Az 6 alakjat tébb modellbél gyirta Ossze a
szerz6, legink4bb Bajcsy-Zsilinszky Endrét juttatja az ember
eszébe.) A szerz6vel kézis emlékei révén aztan a recenzor
kénnyen azonosftotta az egyes alakokat, amiben segitett az
is, hogy az fr6 csak kismértékben véltoztatta el az eredeti

(Folyt. a 3. oldalon)

| szomszédjatol
| hiszen azt hosszabb tavon nemigen

vy

| Kozel-keleti konfliktus

MAS “ee st .

Az arabok véleménye nagyon

| megoszlik arrol, hogy a Kuvaitot
| elfoglalo Szaddam Husszein iraki
| elndk-miniszterelnGk véres
| veszélyes diktator-c,
| belevalo arab hés. Abban viszont
| majdnem mindnyajan  egyetérte-

kezu,

vagy pedig

nek, hogy a kézel 100 ezer amerikai
semmi_ keresnivaloja
nines az Arab-félsziget kérnyékeén.

| Az USA-nak — katonai szakértok
| szerint — maris elég hadihajoja, ra-
| kétaja és repiildgépe van a tér-
| segben ahhoz, hogy a gy6zelem re-
| ményében inditson tamadast Irak
| ellen.

Villamhabort?

Villamhabortroél azért valoszi-
nuleg nem volna szo: ahhoz tal-

| sagosan jol van fOlszerelve az iraki

hadsereg. A katonai elemzdk sze-

| rint Bush elnék ennek ellenére is el

| tudna fogatni Szaddamot, vagy leg-
| alabbis elérné, hogy elmenekiiljén

| az orszagbol, az tj vezetést pedig
| rakényszerithetné, hogy vonuljon ki
| Kuvaitbol.

A félerésodé Amerika-gyilélet

Am ezzel még nem stabilizalna a

terséget: Irakot megszallva tartani
| mar nagyon nehéz fdladat volna,
| hiszen a helyiek partizanharcot viv-
| nanak az amerikaiak ellen, s nyak-
| ra-f6re robbantgatnak f61 koesijai-

kat és épiileteiket, s az lrakot k6rtil-

| vevd allamokban is f6ler6sGdhetne

az Amerika-gyiildlet. Az tj kézel-

*

| keleti valsigban csak az a biztos,
| hogy senki szadmara nem zarul
| majd egyértelmtii ,,happy end”-el.
| Es hogy még majdnem minden
| megtortenhet.

Szaddam hosszabb tavon valé-

| szintileg esak akker maradhat
zasok nem vezettek | hatalmon, ha megtartja Kuvaitot.
| Irak koltségvetési deficitje tavaly
| mintegy 5 milliard dollar volt. Ha
| viszont Bagdad szabadon exportal-

hatna sajat és Kuvait olajat, legalabb

| évi 10 milliard dollart vonhatna ki

Kuvaitbol. Ebb6| megoldhato volna,
hogy tovabbra is évi 5 milliard dol-

| larért vasdroljon fegyvereket, és
| hogy ne kelljen elégedetlen obsi-

tossa tennie a hadseregben szolgalo

| L millio katonat. Kuvaitba cipelt és

Rijadra iranyzott rakétaival, repiil6-

| ivel és hadseregével tovabbra is
| sakkban tarthatna az Arab-félsziget

allamait, s el6irhatna nekik, meny-

| nyi olajat termeljenek ki.

Az lrakot és az altala megszallt
Kuvaitot sujtO blokad miatt persze

| leallt az olajexport, s Szaddam f6
| gondja, hogy élelmiszert szerezzen

a kiil6nben mar az idei telen éhezeés

| elé nézdé lakossagnak. Valoszintileg

sikeriil is neki: nagyon valdszinut-

len, hogy se Jordanian, se T6r6k-
| orszagon, se a most terilleti enged-

ménnyel békiilékennyé tett Iranon
keresztiil ne fussanak be az orszag-
ba kamionok. Iran annak is G6riil-

het, hogy Irak keze nem keleti,

hanem déli hatarainal van lekdtve.
Iran vélhetGen nem akar nyugati
teriiletet hoditani,

tudna megtartani. Rafszandzsani

| elndk az iraki hatdrengedmény
| utdn otthon a gyéztes szerepében
| tetszeleghet, s most mar majd-
| nem édesmindegy neki,
| Szaddam vagy egy masik diktator
| uralja Bagdadot.

hogy

Orszaga_ ra-
adasul 1-2 milliard dollirt keres-

| hetne is azzal, ha atengedné terii-

Largest, Independent
Canadian Weekly
§ in the Hungarian Language

Ara TS cent

letén az lraknak cimzett élelmi-
szer-szallitmanyokat.

A delnyugatrol hataros Jordania,
amely mar csak azért sem csatla-
kozna  szivesen az Irak-ellenes
blokadhoz, mert a feldtihodott
Sszaddam kénnyen bombazhatna
varosait. Az ingatag tronjan 33 éve
sikerrel egyensulyozo Husszein
kiraly belsO helyzete sem kényel-
mes: a lakossag 60 szazaléka
palesztin, s Ok nyiltan szimpatizal-
nak az iraki hdéditoval. Amman
szaud-Arabiaval sem akar Ossze-
veszni, hiszen onnet évente 40-50
millio dollar segélyt kap. Husszein
kiraly vagya az, hogy talélje a
konfliktust. Nem fog tehat Irak
ellen harcolni, 4m azt is igyekszik
elkerulni, hogy tettekkel is mellé
kellien allnia.

A vele szomszédos Sziria év-
szazadok Ota vetélkedik [rakkal.
Tébb mint husz éve sajatos mdédon
megterheli a két orszag viszonyat,
hogy mindkett6ben az arab egysé-
get és szocializmust zaszlajara
tuzo, az 1940-es években alapitott
Baathpart van uralmon, s persze
nem tudjak eldénteni, Damaszkusz
vagy Bagdad foladata legyen az arab
egys¢g Osszekovacsolasa. Sziria az
1980-tol 1988-ig tarto irak—irani
haboruban a nem-arab lran partjat
fogta, s a t6éle kapott ingyen olajért
cserebe lezarta a teriiletén at a
FOldkdzi-tengerig vezet6 iraki olaj-
vezetekeket, valamint-.az aru- és
személyforgalom clol az Trakba
vezeto utakat. Szirianak 400 ezer
katonaja van, hadserege az irakinal
lényegesen gyengébben {[6lszerelt.
Damaszkusz semmi jot nem
remélhetne egy Irak elleni katonai
akceidtol Hatiz al-Aszad szir elndk
nem banna, ha iraki kollégaja
megbukna, e magasztos celert
azonban biztosan nem lesz hajlandé
arra, hogy amerikal csapatokat
engedjen tertiletére. Marad annal a
jelképes segitségnel, amit 1200
katonajanak Szaud-Arabiaba  kiil-
dése jelent. Rijadtol ugyanis nem
szeretne elhidegtilni, hiszen az —
politikai feltételekért cserébe — az
utébbi idészakban évi 100-300 mil-
lid dollarral segitette meg k6ltség-
vetesct.

Az ingatag Husszein kiraly

Izrael az arab vilagot és az Aaltala
megszallt terlletek kézel harom
éve lazadozo palesztin lakossagat
aligha akarja még a mostaninal is
jobban magara haragitani azzal,
hogy aktivan részt vesz [Irak meg-
rendszabalyozasaban. Ha tudja, a
munkat meghagyja az USA-nak.
Maga csak akkor lépne habortba
Irak ellen, ha az kozvetlen érdekeit
veszélyeztetné, példaul lerohanna a
szomszédos Jordaniat.

Kuvait, Szatid-Arabia és az Egye-
sult Arab Emiratusok az Iran ellen
vivott habort nyolc évében k6zel 30
milliard dollart folydésitott lraknak
kamatmentes kdlesGnGk és segé-
lyek formajaban. Az utdbbiak -
attol tartva, hogy Bagdad irantuk
mint Kuvait esetében tette - ame-
rikai csapatokat engedtek tertiletiik-
re. E dOntés nem volt k6énnyt,
hiszen az ottani kiralyi és hercegt
csaladokat nemesak fényizd élet-
modjuk, hanem tulzott Amerika-
baratsaguk miatt is kritika érte
korabban, s mindkét orszdgban elé-
fordulhatna, -hogy az amerikaiak

(Folyt. a 3. oldalon)

&