ete e ets | Nem sokasdgy hanem Lélek | | 5 szabad nép tes, . i ; | esuda dolgokat s+» - ' BERZSENYI | a sajat sorsdt.., @ BUDAPEST HALLATIA A HANGIJAT Sok mds kelet-eurdépai ve- zeté utan, most végre a ma- gyarorszagi kommunista kormanyzat is hallatta hang- jat a szovjet. megszallé csa- patokkal kapcsolatban... A part politikai akadémidjan tartott eldaddsdban Kalla. Gyula miniszterelndk _kije- lentette, hogy a békéhez ve- zeté elsé Iépés a hadseregek- nek a nemzeti hatdrok modgé valé6 visszavondsa lehetne, majd hozzatette, hogy az is jé volna, ha az idegen tertile- teken lév$ katonai tamasz- pontokat felsz4molnak. Mindez termeészetesen ! mint lé. ‘Sisa Istvan: | BEVEZETO SZAVAK HELYETT Vol. ies 27. XVII, évfolyam, 27. szém, De Gaulle nem igér semmit A hét folyaman a szabad vilag folytatta a kommuntzmus ellen védelmi ha- | borajat — mind diplomactai fronton, mind a csatatéren — melynek folyaman a vGrés6k t6bb teriileten stilyos vereséget szenvedtek. A “békésebb” tipusti kommunistak kéztil Kdllai Gyula és Nicolae Ceausescu mért “silyos csapdst” — a“harclasabb” tipusd kommunistdkra, Kallai végre kinyitotta a szajat és I¢- nyegében elismételte Ceausescu kordabbi kdveteléseit a szovjet csapatok kivonu- ldsdrél, mig a romdn pdrtvezér a hét jd részct azzal téltdétie, hogy Csu En Lal kina partvezér Szovjetellenes temperamentumat féken tartsa.. Europa masik részén Walter Ulbricht tette magdt nevetségessé azzal, hogy hirtelen lemondta a nyugatnémetekkel valé nyflt vitdan valé részvételét, mig Azsidban a buddhis- | ta laziték felszdmoldsdval a Viet Cong vesztette el Dél-Vietnam gyors meghddi- | tdsdnak reményét, — De Gaulle Moszkvaban nagy fogadtatdst kapott, denem | ‘jgért az oroszoknak semmit, s6t, székimonddébb volt, mint gondoltdk, vagy sze- retiék volna, Es Nyugat-Németorszag — a jelek szerint - mm NALA akarja intéznil mdr régen nem uj, s Kallai ‘évatos megjegyzéseit tobbfé- leképpen is lehet értelmezni — Kdllai nem nevezte meg a Szovjetuniét — de valami| haladdst jelent a pesti bab- kormdny. -politikajaban, tovabbiakban: a miniszterel- nok ujra felhozta a NATO- Varsdl Egyezmény dllamai kzti- ‘Ugynevezett csere-tizle- tet, — ami szintén nem mas, -sokszor szovjet ajanlat a Nyugat fe- A hattérben a Szovjetunio és a csatidsdllamok k6ézotti véleménykiilonbségek Alla- nak, melyek legjobban a. nemrégen tartott moszkvai konferencidn jéttek napvi- mye na eR ie un a ie cc lagra. Mig a kelet-német kill- iigyminiszter a Nyugat u- jabb kézés “elitélését” kéve- ielte, a romdnok szabad ke zet akartak kapni a kiilén- kiln vald ‘targyalasokhoz, Ez természetesen a kelet-eu- ‘répai allamok bizonyos 6n- A utdan, amit a Szovjetunié ‘nem enged meg. Egyelére te- hat szajkozott tel nélkiil, vette a moszkvai (melynek létét készénheti) most, ha uijat, legaldbb — clismételte azt, amit masok mar régen sz6rél- szora ké- ae by 4 MAGYARSAG BIOLG Sisa Istvdn mdsodszor fordul a nemzetgyilkkos abortusz. iigyében megraz6 intéssel és felhivdssal a vildg magyarsdgdhoz, hazalakhoz . és emigrinsokhoz egyardnt. Kordbban az abortusz tdrsadalmi és gazdasdgt okaira és a fejlédés aggaszté Iradnydra mutatott rd, ez alkalommal hivatalos statisztikdkkal a ma+ gyar nép szdmbeli elsorvaddsdnak ijeszté perspektivajat tarja elénk. Az abortusz-kérdéssel, annak érdemi vonatkozdsaival és a. felelésség megs dllapitdsdval kapcsolatban Iényegesen eltéré vélemények vannak, Az okok és a felelésség boncolgatdsa azonban nem valtoztat két lényeges, sot egyediil lénye= ges ponton: 1, A népesség-robbands korszakénak kezdetén a tchetséges, Jobb sorsra. é1> demes magyar nép a sorvadas, a torpe néppé vald valds titjan: halad, 2, A szervezett emigrdaciénak a kovetkez6 évtizedh en nincsen fontosabb fel- adata, mint megkeresni a lehetéségeket, melyekkel e helyzeten segiteni tud, A segités sziikségét illetéen a meleg sziv, a segités médjainak megtaldldsa- ban azonban a hideg fej kell, hogy vezessen. Az érzelmi mozgésitdsra sziikség van, de érdemleges eredniényeket, megolddst csak szervezett segitéakcidktal - virhatunk. Az emigniclénak most be kell lépnie. abba a ézakaszba, amikor komolyan, szakszertien és feleldsségteljesen leméri, milyen kézzelfoghatd. cselekedetekkel tud hozzdjaruini a hazal népszaporodds felemelés¢hez, Az emlgrdcié. erefe om ha szervezett — dridsi, de vezet6i csak olyan kételezettségeket vdllalhatnak, ame: lyeknek teljesitését hazai testvéreink felé telfes felelisséggel vallalni tudjik, A cimben feltett kérdés eldszér 1964 ta- yaszan hangzott el a “Quo Vadis Hunga- ria?” vészkidltassal, mely azdta is szivbe- markolé szalldigeként jarja be a magyar vilagot. Az 1965 éta otthon folytatott futd- szalagszerii magzatirtads kévetkeztében — szolt a figyelmeztetés — “a magyarsdg né- pi szaporodasa a vilagon a legalacsonyabb lett... Magyarorszdg kivéreztetése ndvek- vo titemben folyik és a nemzet egyre gyor- sabban sodrédik sajat veszte-felé. Ha ezt a folyamatot nem dAllftiadk meg, hamarosan elérkezik egy olyan stdciéhoz, ahol mir nem lesz feltdmadds,” | | Ma, két év multd1 a nemzet kézelebb ju- tott ehhez az utolsdé stdcidhoz, mint vala- ha. Az ujabban birtokunkba jutott adatok a “Quo Vadis. .."-ban foglaltakat is elhomé- lyositjak, Mig az 1956-os forradalom jelké- pe a haromszinti zaszlékbdl kitépett szov- jet cimer volt, addig az azdéta eltelt egy év- tizedes megtorlis korszakat a magyar anyak méhébdél évrdl-évre kiszakitott mag- zatok szdzezrei jelzik. Mialatt a szabad ma-— gyarsag a forradalom tizedik évforduldja- nak megiinneplésére késziil, a magyaror- szigi abortuszrendelet megtervez6i és vég- rehajtdi is megtilhetik, ez év oktéber ta jan, a maguk véres jubileumat:. 2,000,000 magyar magzat elpusztitasat egy évlized alatt! Ennek a magyarsagra rakényszeritett haldlos menetrendnek szo- mort: dallomasait ma mar elérhet< Statiszlikai adatok jelzik: 6 aldbbi GYALLAY-PAPP DOMOKOS a K, M. SZ, elndke 1956 | — 123,600 abortusa 1957 — 162,900 ” | ‘1958 — 183,000 ” 1959 we = 187,700 * 1960 — 196,000 ” 1961 — 203,000 ” 1962 == «=. 197,600” 1963 — 208,000 ” 1964 — 200, 000\ beeslés nz elézé A965 me 200,000 | ° & év dtlaga . 1966 —~ 200,000 alapjan sszesen: 2,061,800 abortusz E -nemzetgyilkolasért val feleldsség hem lehet | kérdéses, Legfelsé fokon az or- | szdgot még mind{g gyarmati sorban. tarté moszkvai kormdnyzat felelés, melynek tud- ta, beleegyezése, sét gyanithaté Sszténzése nélkiil ez meg nem térénhetne. A kiilfSldi magyarsdg kiérében egyre terjed az a gya- nu, hovatovabb meggydzddés, hogy né- pink egy “ldthatatlan front” altal kiagyalt merénylet aldozata, E merénylet, Magyar orszag trianont megesonkitdsdnak mintegy betetézésdiil a magyar néperé megesonki- tdsdval akarja a nemzetet. egyszersminden: korra. elintézni., De nem kevésbé felelds a moszkvai dré- ton. rangatott otthoni kormanyzat, mely az elmult évtizedben a nemzetpusztitd intéz- kedések egész sorozatat hajtotta végre. Ez a rendszer brutdlisan szétverte népi utdn-— pétldsunk mindenkor legerésebb bastyd- jat, a magyar falut; a keresztény valldsok . R am i Német—Szovjet } ifelismertek és ‘mondani moszkvai engedély inélkiil hangosan is, | DE GAULLE | aorszdg elnéke, a héten foly- tatta térténelmi lAtogatasat a Szovjetunioban, [sé francia elndk, aki valaha} |meglétogatta a Szovjetuni- ét; az elsG nyugati személy,| - igi Utja alatt, rendelkezését vonna maga. folynak a targyalasok. | Mindemellett, érdekes meg-| jegyezni, hogy a Kadar-Kal-| lai kettés, mely eddig felté-| julle kejelentette, boldog a; vonalat | boise ha -nem is mondott| _ezeréves erkélcsi alapjait, ki mertek| le hozzatette, egyeduralmi MOSZKVABAN a Charles De Gaulle, Franci- melynek | ¥ folyamin 6 lett Napoleon éta az elsé francia Allamfé,) aki a Kremlben aludt; az el- aki egy szovjet rakéta-dllo- mast ldtogatott meg, és igy tovabb, De Gaulle sok rekor- dot déntétt. meg oroszorsz éridsi tome- gek iinnepelték mindeniitt, ahova ment — | de a titkos vagy nem-tl kos megegyezések, . ame: lyekt6] a nyugatl politiku- sok annylra féltek,. nem | sztilettek meg, 7 Tradicionalis nyugalmaval z0s, és székimonddsaval, De Ga-| b olitik i miért van egy Seovien “ egyenstilyozhatja it - —_ de mielé tt a mnaglepel ten mosolygé Brezsnyev “Va=| 820 a IGIAI TRIAN ON J A elleni irtéhadjérataval alddsta a nemzet melynek rom- jain azutan a nemzeti és. valldsi idedljaitél megfosztott fiatalabb nemzedéket egy uj pogdnysdg, egy kontraerkélesbél fakadé -nihilizmus prédajdul vetette oda, — A fen- ti intézkedésekkel ténkretett Amokfutd- va valt nemzetnek pedig az abortuszrende- let fegyverét adta kezébe, mely évente szaz- ezrével szedi aldozatait bimbézé magyar életek kdzétt, A helyzeten vajmi keveset valtoztat, hogy most ugyanez a kormdny-— zat, a fokozéd6 belf6ldi és kilfeldi felha- borodas hatésa alatt, korabbi kézényét le- vetve krokodilkénnyeket hullat a felidé- zett nemzeti Gngyilkossdg ldttan, anélktil azonban, hogy ennek az aboriuszrendelet eltorlésével egy tollvonassal végetvetne. A magyar j6vé felszimolasa valtozatlanul folyik tovabb, 2000 A.D, FINIS HUNGARIAE ? Hogy a-magyarsdg mikor érkezik el a térténelml Iét vagy nemlét hatdrdhoz, ar- ra ezutial elsdizben rendelkezésre alld tu- domdnyos becsiések alapidn is kévetkez- tetni lehet. A U.S.A. Bureau of Census lepijabban egyediildllé demogrdfial kutatdst fejezett be: Az UNIVAC 1105 tipusti. nagyteljesit- ményli computer segitségével negyedszd- zadra kiszdmitotta a Vasftigginy mdgétti adllamok népességének vdrhaté alakuldsdt, moe A Magyarorszdgr6l jovébevetitett szdmf- tdsok a magyar nemzet “MENETEKEL”- jét rajzoljak kia szdzadforduld horizont- jan. | AZ UNIVAC 1105 szerint a legkizelebbi 20 esztendében. Magyarorszdg lakossdgd- nak 2 szdzalékos. csékkenésével lehet szd- molni. Még az abortusz kor elétti, régi szii- leiésl atlagnak betudands dtmeneti emel- kedés utin a‘ csikkenés 1980- tél kezdve fog megindulni, 1985-ben Magyarorszdg | 10,348,000 — varhaté lakosdval szemben Csehszlovdkidnak 17,734,000, Romdnidnak 23,670,000, Jugoszldvidnak pedig 25,690,000 lakosa lesz. A régi kisantant dllamok éssz- lakossdga a jelenlegi 52 milllérél kb, 67 millidra fog emelkedni. Ez 15 milliés nive- kedésnek felel meg Magyarorszig negyed- milliés dtmeneti gyarspoddsdval szemben, Ez azt j elenti, hogy a jelenlegi irdnyzatot . alapulvéve a kérnyezé dllamok gyarapoda- sa 60-szorosa (hatvanszorosa!) lesz a “mar gyarénak, $s hogy minden sziiletendé ma gyar gyermekre 60 ujszu iilétt fog jutni a szomszéd orszdgokban! Ez nem mids, mint szolhatott volna, De Gaul: | hogy Gril az SA létezésének, mert az] gyenstilyozza a Szovjetunié | : ‘térekvéseit ...| a latogatas rendkivil | bardtsdgos légkGrben folyt | le, mindkét fél megelégedett masik bardtsdgos mosolya- | val. Egy Kelet-Nyugati meg: | egyezésnek még a lehetdsé- | ge-sem meriilt fel, bar vala- mi tudomdnyos szerzidés_| 1ég létrejohet, , no NYUGAT-NEMET ed SZOVIET. -KOZELEDES. A masodik vilaghabori be- fejezése éta Eurépa egyik | egfontosabb © problémaja al ét Németorszdg egyesitdse | volt, mely a béke fenntartd- sdnak egyik legfontosabb té-| nyezdje. | ‘Nyugat németorszag | ‘ polgdrai, katonai, valamint _-vezet6i mindeddig ara valamilyen K6- mee ED tn i ee - gyaldsok ma ‘mir a né _ oly rettenetesnek, oo). Néhany héttel exelé tt. pel | dul. Ulbricht . kommunista | vezetésége javasolt . egy ke | let-német-nyugatnémet kon- . melyet, | Brandt vezetésével a nyugat- német szoc-demek el is fo- gadtak és nyilt vitét javasol- tak, egyet Nyugat- egyet pe- dig Kelet-Németorszagban, | ferenciat, . magat: nyilt vita tak szdmara. mondtak a vitat unidt hibdztatni, Barzel, resztény-Demokrata Part al- egyesitett Németorszdg eset- kozvetlen | ba}evennt ETE anteater tH IH a vég kezdete, mert nyllvanvald, hogy Ma- gyarorszdgnak ebben a tdrsasdgban. sem- | mi keresnivaléja nem lesz. Azt csak szomo: | ri kuriézumként emlitjiik meg, hogy a Magyarorszdgéndl szigoribb lakdshidnnyal | kiizkédé. Lengyelorszdg lakosséga ugyan- annyl idé alatt kb. 8 milliéval fog emelked- ni! De taldn Albdnidval még dlljuk a ver: senyt —— — meriilhet fel a kérdés, Elrettenté- siil diljon itt a kivetkezé dsszehasonlitds: UN IVAC 1105 szerint a nem egészen 2 mil- liés t6rpedllam lakossdga 20 év alatt meg fog kétszerezédni és az albdn szdmszeril szaporodds 1,800,000 Idlek lesz, aml szdm- szerti T-szerese (hétszerese) a magyaré- mak! Az abortuszrendelet igazi hatdsa azon- ban csak 1985-461 kezdédéleg fog elészér mepgmutatkozni, mikorra az elsé abortu- szos évjdratok elérik a reprodukcldés kort. 1984-ben Magyarorszdgon az dévodds gyer- mekek szima mdr csak 475,000 lesz és e iéren az orszdg a volt kisantant dllamok, Bulgdria, de Albdnla mégétt is az utolsd helyre fog zuhanni, A volt kisantant dlla- mokban az évodds gyermekek vadrhaté szd- ma meghaladja majd az 5 millidt, aml tébb, mint tizszerese lesz a magyar lét- szimnak. Ez a tizszeres tuleré azutdn a szazadfordulén katonal téren is jelentkez- nl fog. 1985- ben a volt kisantant dllamok hadkiteles polgdrainak szdma (8,580,000) még “csak” hétszerese. lesz a magyerorsza- | A térténelem erél ké- ginak (1, 388,000). nydrteleniil legdzoljak a gyenge, életkép- telen népeket és az ugrdsrakész, terjeszke- dé szomszédoktdl kériilfogott Magyaror- szag sem szdmithat kegyelemre a Karpdt- medencében, Az UNIVAC 1108 szerint sziiléhazank 1985-ben csupdn egy téren fog{a feltilmulni a szomszédnépeket: az eltartdsra szoruldé dregek ardnydban, mely 50 szdzalékkal (!) lesz magasabb, mint a volt Kisantant dlla- mok kézis dtlaga, Ez az ardny a magyarok “javdra” egyre emelkedni fog. hagyjuk ki Albdnidt sem az ésszehasonli- tdésbél: mig e kis orszdgban (100 lakosra esak kilenc Gregember fog jutni, ez az a- rdny 1985-ben Magyarorszdgon 22 lesz, — Miutdn pedig egy orszdg jdléte munkaké- pes korban lévé, a termelésben résztvevé polgdrok szimdanak ts fiigevénye, a magyar életszinvonal katasztréfalis zuhandsa is el- -keritithetetlen lesz, (Folvt, a 3. oldalon } - tek s szdmadra sem Jétszanak | Willie : | Ulbricht el is fogadta a ja: | vaslatot, aztan meggondolta| mégsem | alkalmas terep a kommunis-| Ulbricht és| ‘tarsai inkdbb a nevetséges- | ség vadjat vallaltak és le-|| -— bar meg: | | prébaltak ezért a Szovjet-| A masik esemény az USA- | . ban tértént, ahol Dr. Rainer) a nyugat-német Ke-| elndke kijelentette, hogy egy | leg egy kiilénleges katonai| | ‘stdtuszt” kaphat ( semleges- || ség) sdt, esetleg szovjet esa-| | patok is 4llomdsozhatnanak. 1 az orszdg teriiletén, A nyu-| | gat-német vezeték ugyan el-| | -| utasitottak Dr, Barzel . jarpoo. vaslatait, de ez nem vAltoz- |! Ni tat azon a. tényen, hogy Nyu-} — | -| gat-Németorszdg_ most mar| - targyalasok — ut | = te 16] | jan is. hajlandé sajat sorsat = [Labour parti kijelentette, hogy a kereske- 4a kommun : | communista ren Hogy ne Largest, Independent Canaiian Weekly: in the Hungarian Language : me VADIS HUNGARIA | London. — Wilson angol minisztereindk |delmi tengerészek sztrajkjat | ladtak, stak irdnyitjak. + j20tt ismét stilyos Ssszecsa- pas tértént, amikor tdbb veznek ki, SUT _ Iilyés Gyula: A _ -Amelyik orsz4g évenként tébb embert tesz sirba, mint bélcsébe, az nem takarft a jévdre: fleszi a ké- szet, Végiil teljes Gnmagat. A gyermekek fOlnevelése § az Gregek eltartdsa egyforman k6zdsségi gond 8 végzetesen dsszefiigg. A sziiletések orszigos csdkke- nése érzékletesen tigy Abrazolhaté, mintha egy ho- mokéra fels6 tartdlya Allandédan ndvekednék az alsd -_terhére, egész addig, amig e teher alatt az utdbbi ész- szé nem roppan. Az tj] nemzedék szambeli csékkenése ugyanis nem vonja maga utdn régtén az idésebbekét. Sdét. Sokkal t6bb Greg lép ki a munkdabdl, s tart igényt nyugdijra, mdr csak az életkor Allandé emelkedése folytan is, mint amennyi fiatal a helytikbe lép. Elére lathaté az idéd, amiddn egyszerre lesz legkevesebb a munkaba alla s legtObb az eltartast — az egyre keé- nyelmesebb eltartast —- igényl6 s amitél fogva is,., kirajzolédik egy sajatos, ugynevezett kdltdi igazsadg- szolgaltatas jogrendszere. Ezt — nem Ichet elégszer -ismételni —- sosern egyéneket marasztal el 5 k6ételez, hanem mindig kézdsségeket, Amely tarsadalom nem nevel gyermeket, vagyis nem jarul kellden hozza, hogy egyénei, akik onként hajlandék, gyermeket nevelni, az gazdasdgilag, s igy _erkdlesileg is arra itélte magat, hogy munkdbdl kiallé korosztalyait agyonverjék, Bocsdnat, a miizsa beszél, mi csak a mikrofont adtuk a kezébe. “Az rablégaz- dalkodast folytat!” Még mindig évé a hang, “A dolog gyakorlati része nem uj, de persze korszeriisitheté, lévén a logika Grdék.” A sziiletés-csdkkentést ds az életkor-csékkentést nemcsak a hasonl6 kifejezés koti dssze, “Ahogy az al- lami befektetéseket s a nék gyermekdgyba fektetését sem!” — nem kell mondanunk kié e latszdlag jAtékos -8z0, A £6l6s magzati lét megszakitadsa és a f6lés aggas- tyani lét megszakitasa e jogrendszer alapjan valéban dsszekapcesolhatd. Cstirhetjiik-csavarhatjuk, a muzsa kezébdl akkor se tekerhetjitk ki a hang-faklyat, ha az poklot vildgit, Nincs mds, mint vita és veszekvés he- lyett e toérvényt kdvetni, visszafordulva a j6é utra. Nem az agglegényadd, a ni test-tulajdon megsziinte- téschez persze, nem a szemforgatashoz. Az életkedvi szabadsdg szabdlyaihoz, a haldinak ez vet gdtat. A térvény, amit Szofoklész papirra vetett, tartésabbnak bizonyult, mint amit Nagy Sandor irt. Miért? Mert az elébbi a rendbonték kézé a végzetet is beleszimit- hatta, Annak pedig még mindig van hatalma — ki tudhatna ugy, mint aki érzi? Pa NUL GoM tis Ga SuoLei SHITE UL en ear L ORCL LL al oS Sol Sak Secs Seren ECan MUS oxo NNN SENN AEA 7 x 5 & 3 SS \ S y - * Fa ERTS Re mint ezer tiintetét vertek szét, gumibotokkal, amint zok a partk6zpont felé ha- a+ Santo Domingo — J oaquin . Balaguer, Dominika ujonan 1-| megvdlasztott elndke,’ bizal- . masan bejel entette, hogy a 6-| kéztarsasdg 26 tartomdnyd- ban néi kormdnyzékat ne cera: AE DISA US DAU TUTTI GHB CURL Lac ceu ra T LEE ERROR RHC RT Renter DR if ye RUC HBUHGTE a eRE UB an $ i AUT US Sarhssvesaseset esa ssrt sere: srsep gress weeeysper: nesiees: . ; UE GGA AM sU IDA HBR BHT UMMM AtuU rt TES MRE EERE SEATS Stir eereapra eect gene 4 $: AU ae Hi