A svajcl ,Zeithild’ cima folydirat kilon — szar mot sventel egy életbeve Agdan | fontos keérdés nak: a politikal hare mal formmajanak, tartalmanak Kifejlésére. — Ez az iras| eyyuital felhivds is a sza- badvildg felé: .Vigyazat, | mert a politikal hare mai| formaja, amelyet a kelet diklaturdk viselnek a sza-/ badvildg ellen, veszélye- sebb, mint a fegyverek ha- bonija, mert ebben a hare- ban a nyugati diplomdacia egy jd Iépéssel lemaradt a yoros polilikal tol és taktikatdall” Politikal hare Moszk kat tud felmutatni, mint} amit fegyveres harceal ért el. Nem a fegyverek szerez- i¢k meg a Szovietunionak a keleti csatldserszagok, koztuk Magvarorszag{folot- Hi uralmat, hanem egy vak, satiklatokGrti nyugati poll-| ton se nyujt ezeknek segtt-| seget (iisd a franciaorszagi | didkvavargdsokat ada oa han Gs tika Kreminek Potsdamban! ajandékozta Jalts A POLITIKAT HARC MA —« [DEQLOGIAT HARC Ez nem azt jelenti, hogv mostmar Nvyugat is dol- gozzon ki egy ,anti-mars-| ista” — ideologiat, hanem |° esak arra akarja felhivii a figvelmet, hogy: haa sta | badvilag eredmenyvesen | akar harcolni a keleti dik- is taturakkal politikal lon, akkor ismernie azoknak ideoladgiajat és bir tokolnia kell egy pozitiv eszmet, amely a sajat tabo- rat is lelkesitse. Karl Jaspers, a vilaghird svajel filozdfus fria ,Azl atommbomba és a j6ve" ct mii kényveben: A politr cab habortuukat maioa voTas | kell} Kreml urai szeretik ¢ meg: | aw és sdrga haly Ttt van az alkalom, hogy | poli-| itikal és tarsadalmi vezetGi Ipozitiven fel tudjak venni a politika aré- | iéveszt6 jelszo moge rejle-| ni: ,,Mare a marxivmus ¢s a] kapitalizmus kozGtt.’ Pe. dig ma mdr tavalabb all Moszkyva a marxizmustol, mint a kapitalizmustol. Nem is beszélve a kedvenc szavajarasukrél: ,imperia- livmus”, amely ma minden tOrekvéstik kénvege. — Egy szoval igy Iehetne jellemez- | ey. | lven partallasu, niaomail politikal ¢s tittal ideologial kilzdelem lényeget: hare a totdlis vi- laghatalomratéres — és szabadsag kozot” Lassunk tehat vilagosan: nincs ma szd marxizmus: rol a keleti diktaturaknal, amelvnek Iénvege a hare a| barmilyen | magintuajdon formaja ellen, amikor pont] avok épitettek ki egy olyan | mint ma. Szazmillidk einck monopol Allamot, minden szertien az a helvyzet, Moszkva Peking is V1 laguralomra tor os evi a svandékat IS, tatni. marxizmustol all a nacionalizmus, mivel infernacionalis- |} ta. Ma pedig a Szovict c¢ Kina is a famegek naciona- Hiamusanak ebresztésevel | tudl csak maganak koveto-) ket, hiveket biztositanh. a nacionalizmus vilte hare: be ai szoviet militia vivia kia evdvelmet a TT. vilaghaboruban, a seoltségevel, Ex a naciona- Hzmus fit ao Vietnami. a Jaoszi, a kambodzsai vak mdgé bij A favel seat QUT UT eT Stratégia- réeven | ‘fa nagyobb hdditdso-| PCOl : nacionalizmust, Vvaooa szabadsagukeért peknek, hogy a legnagyobb | veszdlyt ezen a téren pont a | dése jelenti. bleckét mar pa kuzdelmet nan a keleti diktatitr Akkal: ia svabadsagot Allitsuk eld-| ftérbe, azt az eszmeét, amely kinesiink, | amelvet mindenki felt bar-| vie] | dgnézetii is legven, — és el-' isdsorban amely | fontos termeliesz-}a keleti diktaturak kozt a hezében tart. — Egy- | gatoan. hogy | ievekszik hang: | gatos, clhomalvosito jelsza-| elvileg CS | Ez | N g we OS a eS “sg N N ~~ i Nyvugat | ee we 3 arca | zan if es tesel képesse ‘bertelen lemondasra a ki nal kulit. tisztdzasa- | | MIK TEHAT A MAI POLITIAAI- IDEOQLGGIAI HARC ESZKOZEI? A propaganda minden leszkdzevel Vilag Kozve! ie ay emenvel, if TUR un, Moszkva CS Peking roden yilaguralamra mindent¢ Te Kommunizmus nelkul. Pont azt az alapvetG ember jo- got veszelveztcuik, amiert a mal ijdsag ugy a szabadsagat, Erre a legjiobb a hogy CEYSZe- lelkesedik: ellensegenek tartia a spor tan diakmozgalmakat, mint) ~ ty oy peas sp et pyre ft Los at Sajat orszagal | s RAK 6 fa Nvugat, ban a leekegvetlenebb esz- kaozokkel nvom el chakmozealmat és Nvuga- igvnoket is mar Moaszkva leaclesebb har- ban}, mozgalmak spontancitasa ellen, inkabb ppartsepnekel evekben kemeny avelmet probalnak Iositant, Ford partfe- fliggetlenségtikert, ; harcolé ne-] keleti diktaturak terjeszke- | jal megtanul-| tak sajat bGrukon, — most a szabadvildg népei szemé: | § rél kell leoperalni a vords ogot, Nvugat gondolkoddi, a leedragabb Vagy ifjusdgunk, Ne Fhadakozzunk egy nem léte- iad rémkep: a marsxizmus és | kommunizmus inem ellen, hha- az alapvetG, emberi szabadsagot eltipro dikta- ttirak és rendszereik ellen. A szabadsdg taldn. soha folvan veszélyben nem volt, “absagban De soha nem vol- tak olvan tdg lehetdségei a svabadsdg eszmeéjének teér- hdditdsra, mint éppen ma, amikor a svabadvilag mdr ridibbent az elnvomd dik- itattirdk példdjabdl arra, iegy milven kincset birto- kool. KilGndsen az ifjusag leTke tarult fel a szabadsag oszmeje Feld s csak rajtunk malik, hogy evzel a gondo- lattal omegnverfiik dket ‘Uigviink szamara. relnvemasban és A szabadsdg eszmeéje egy: fuittal a oszebb, emberibb, hboldogabb eljvends kar -alapkive amely nem épllhet fel mas eszmeén, mint a szabadsdg szerelme- 'sétél, Petéfitel megénekelt: | »Vikigszabadsidgon”, * is, Hi Our Miner e TEL EERELEEE Kevesen tudjak, hoyy igen sok oly many van, amelyet lild megdlmodatt, Westinghouse ndieki kiiszkGdGu a problemava heey hogvan lehetne a leve xe Is | 2 g Bo os les yeseknel lhassnositani. Avgutin neevon elfaradt, lhe San JO aludt oa az asztal melett, s ban megtalalia a dolzazoszob als ab an WVO myasat eb fekberende- ni yes TI an talal-| Cilastia mal légick ayverkeose dk felta: tet. : | — Edison eey | beverd au, amebven a gyakran mhent