- Sorrendben a negyedik NAPLG, amit a kezemben fartok és hol itt, hol ott iitém [6], hogy ismerkedjem — a tetszetés kétettel. Az elsé még otthon, Budapesten je'ent meg és a két utolsé haboris esztendé emlékeil rogzitette. A kévetkezét mar nyugaton adtak ki és az elsé fejezetekiél eltekintve az iré emigraciés életének a kezdeti szakaszat Oleli {6l. Az 1958-tOl 57-ig tartd év- tized tapasztalatait, benyomasait a harmadik kotet tar- talmazza, mig a most az olvaschoz kertit negyedik Nap- ld 1975-tel zdrul. Nyole év [6ljegyzeseil drzi: megfigye- léseit emberekr6él, tajakrél, jelenségekrél és az élet min- dennapi eseményeirél. Marai Sandor frdsmivészete ebben a Naplo-ban tel- jesedik ki: a tartalom [ilozéfiai mélységei és az emigra- | clés évlizedek alatt kristalytisztasagabdl milsem veszitett magyar slilus olyan olvasmannya emelik a konyvet, melynek parjat nyelviinkén sem hatarokon innen, sem hatarokon tulnan nem lehet talalni. Mily gazdag is te- hetségekben a mi kis hazank, Magyarorszag! Lam meg- engedheti maganak azt a fénytizest, hogy legnagyobb irdja idegenben éljen és alkosson! Es micsoda veszteseg a mai otthoni generaciok szamara, hogy a kommunista kulturpolitika megfoszija 6ket Marai olvasasanak élmé- nyétdl! ...A konpmunistak id szetosebben csomagoljak: a -hadt marad, mint voit. A hidé mondatait egyre fokozédé 6 racid allaspontjat, nekem, hogy az ellenséggel i 4. A »turistak”, — aki hogy egy o /katonai erével, nem turisalikai célpont, Nem gondol arra, hogy m egy cinikus hatalmi klikk h dollarbol is fegyvert vasarol, l6, hogy elpusztitsa az orsz: let falalt. Es fegyvernél is ‘ditjak ezt a turista dollart A rendszer romlottsaga De a diktatirak, az elnyomod rendszerek felnek az igaz iréktol és tilalmi listara teszik muveiket, nehogy a szellem sugarzdsanal leleplezddjenek az énkényralom hazugsdgai. Marai Sandor a legujabb Naplo joneéhany oldalat szenteli erre a leleplezésre: a felelmetes pontos- sageal fogalmazott mondatok a dolgok elevenére tapin- fanak és a révid néhdnysoros politikal elmefuttatasok jobban ravilagitanak a kommunizmus vilagesalasara, mint hossza ertekezesek és szaraz tanulmanyok. Aki eze- kel a sorokat olvasva sem veszi észre a rendszer rom- lolisdeat, az siiket ¢s vak. Vagy annak teleti magat, mert az érdekei ugy kivanjak. Marainak ezek szamara t nN igen megszivielendé: | is van mondanivaldja, ige ha lehet?... Emigrans orosz kényve, amely beszamol a szovjet Nem gondol ar tarsadalom belsé, mindennapos erkéles¢roél. Mm mondja, } amit sokan, akik nem hallomdsbol ismerik, hanem be- liilrél élték meg ezt a rendszert: eldadja a korruptsagot, amely athat mindent, hivatalt és maganéletet, bizony- | j.orte al. valja az intézményesitett rablast és tolvajlast; a feltet-| Eszébe sem jut len, pére cinizmust, ahogyan allast, pozicidt _ Pane las években elm onekedeti , osztogainak; a fegyér es a fogoly 6 OSS: zjatekat, és az ba. olf mexielepedett, La emberek tékéletes kézényét minden irant, ami mas, mint ‘yéllel és dolldrokkal a - a pillanatnyi, anyagi lehetéseg. Semmeringre: a nacik: clél éppen ugy drulonak szamit al egy rendszert. amelynek A vasfiiggény mégiil erkezett, vargabett- levéliré is, cimzell is kézel a sir- de a multrol egy level. Ir6ja oreg ember: A haza nemesak a foéld, alakulasanak k6zés reménye s a s ez mar nines meg. A nemzet a titjan van, az érielmiség zéme vel. hog. Fat irja: vala felfogas, a jévé jelen megitelese is, — biologiai ongyilkossag gyenge és jellemtelen, az irokat, koltoket beleerive. Nem lehet valaki egyben proféta és talpnyald. Az ul egysze- ri: beletérédés, kozémbésség, elaljasulas, cscledsors kel- ld berrel, arulas.” ben. ,A kérem, ben amertkal vagy masfeéle zalatogato. Magyarorszagon elsdrendtien csak Hasonlo6t mond egy latogato, aki szerinfe az embercket mrost mar o Negyvennil ford doliar bevetel td Lagjal, smikon favaly mar- cilusban wgy hataroztak, hogy O{ dollarral eséskentik a ‘hordonkent] abaparat. 1980-ban a szervezel lagor- szagai még 278 millard dol- jart: az erdekli, hogyan lehet megjavitani a mindennapos élet- Jehotésegeket, — politika, vilagnézet, mindez kdézémbés svamukra, modia és ven k6z6s tervezésben, ahol inegparanesol]ak szamara, hogyan éljen, mit higyjen, mit mondjon, olvasson, — elkévetkezik a fasult kozony ideje. miker az emberek mar nem varnak semmil. nem félnek semmitél, esak a mindennapot akar jak él Ivezhetobb for- maba tulelni. Az alkalmi, fogesikorgatva meghirdetett lberalizala- sok nem valtoztatnak az allandosult terrorral fenntartott fogta 87 szovietrendszer igazi lényegén; a valdsagban ez a rend-_ szer nem emberszabast. vitel 771 millié tonnara csék- jopa reszl we: |lemmel rendelkeziek. | esékkem. éssel egyliit a szer- egy Lirsadalomban, ahol az egyennek nines te rey Gspor? “Keep YOUR Food Costs DOWN — Shop By The Box” Nagy valasztek hus, élelmiszer, fuiszer és mas arukban! vasarol! Toronto és kornyeken hat oriasi uztet. Hetenkent, hetfotol szombatig egyes ark 6nkent kénytelenek engedni a ‘ndke osztaly{6n6k a beliigyminisztériumban’”’. rendszer szorilasan. De egy rendszer, amely alapjaban | Vetett megjegyzésre, ~~ hagy minderré!l esak akkor lehet-| -othadt, nem lesz jobb, ha izesitik, megfiiszerezik és tet- Marai Sdndornak hatarozott véleménye van azokrol, akik ezzel a rendszerrel szabad [6ldr ten — bardtkoznak vagy kompromisszumot kétnek. A hid- épilékre és az okkal-ok nélkiil hazajarékra 'vekv6 szorongassal olvastam. Mert nagy ird allaspontja e kerdesben orésiti a nemzeti emig- de vajon ezekutan ki hiszi majd el immus el6l menekiili zsidék felfogasardl mar tébbszor is papirravetett gondolataimat nem Maraitol plagizal- fam? Mi all ezekrél a NAPLO-ban: orszag; ahol a kommunista a nép beleegyezése ellenére uralkodik: hanem ellenséges teriilet!. geil annak az alattomos propagandanak, amely a Nyu- gat nepfrontositasat és finnorszagositasat késziti elé, mi- ‘kor kullureserek, dialogusok tiriigyével penetral ‘ton. Igrre mind nem gondol, ‘a, hogy amikor vizumot kér és fogad egy esatlos orszag killképviseletétél, lélezési és miikédési jogat a ‘ntagyar nép de facto kénytelen elviselni, hogy példdul egy zsidd, de 39 nak, a hitleri hatalom kérze ez nem ugyanar” .Mar egészen j6 dolguk van az otthoniak- nak. Az emberck, — mar amelyik — jol keresnek és Je- VILAGHIRADO | eslek el az OPEC: laros dsszesitelt olajjévede-| AZ are | _vezet az exportol is vissza- szazal. kal @s ez t zel a teljes mull avi alajki- _jat olvasva Re Re ine biztosat tudni, ha kivontak az orosz csapatokat, a magyar nép él a nemzeti dnrendelkezés jogaval mokratikus, tehat szabad és titkos valasztasokon kinyil- vanitja, milyen politikai, tarsadalmi, gazdasagi rendben kivan élni? — nem felel. valésagban éppen olyan rot- pitdkrol él — barmilyen szin- pango, talan nem is tudatos bosszivagyat vél kielégite- ‘ni, amikor berepiil a kommunista rendszer altal Jetepert vonatkozo rommel, de késébb mind no- j6 volt latni, hogy a ae Ff Ugy erzi, most 6 a kivételezett, akit — talan ginyosan, de szinreszemre udvariasan — megsiivegelnek ott; hen- cegni akar, mert most mar nem névtelen, vagy éppen ‘masodrendii magyar, hanem kiilféldi utlevéllel, idegen- ben szerzett poziciéval, valutaval biiszkélkedé turista. gy masik hazalatogat, mert pikans, j6 hece az ilyen kirandulas — és a vasfiigginy mdégétt olesédbban lehet enni és fiirdézni, mint ‘a floridai Palm Beachen, vagy | Biarritzban. valé cimboralasrél, a hitler- k nem hajlanddék felismerni, rendszer idegen A dollarjaikat fitogtato, reumas labukat Hévizen az- ffato, herendi porcellanokkal megrakodva Nyugatra visz- _|szatéré ,,emigransok” elgondolkozhatnak ezeken a soro- kon. De nem kiméli Marai azokat a szellemi embereket sem, akik hiusagukat kielégitendé hajlandék szdbaele- inden dollar, amit nazavisz, asznara van, amely ebbdl a — fegyvert, amely arra va- agot, ahol az emigrans fede- | veszedelmesebb célokra for- , mert ebbél fedezik kéltsée- ,dani emigrans német irok magatartasat idézi (megint a! plagium gyanuja velddik e sorok irdjara, aki par hénap- ja ugyanesak Thomas Mannra hivatkozott...) és elkép- zeli a valaszt, amelyet a Zauberberg iréja adatt volna egy feltételezett gébbelsi meghivasra: Nyuga- csak megy, mert miért ne, Az Oreg tudomanyos mumia, mint egy kiveniilt apa- szinész, nem birja ki, hogy ne menjen haza egy buesi- fellépésre, mikor mégegyszer meghajolhat a rivaldafény- ben. A megrokkant aggastyan tudds, iré. mozirendezé. szinész, aki kilféldén mar befejezte szereplését, haza- cullog, merit reméli, hogy kap a kommunistaktol vala- aki a 30-|/milyen vigaszdijat... Es ezt néha megkapja, mert a hitleri tildézés el6l Amerika- | kommunistaknak megéri, ha felmutathatnak az ottho- nyaran — amerikai utle-|niak eldtt egy hazaterdé tekozlo fiut és igy is dokumen- bében — elment nyaraini a /taljak, hogy a kommunizmus, -—- melyet a magyar nep menekiilt zsidok szemében [Soha nem ismert el, — mar nem oszatracizall vallalkozas, ott, mint a nacik aldozatai- /hanem véglegesség. Az ird, aki szabad {f6ldrol hazakul- {ében maradt zsidék szemé- log a szliléhazdba, — ahol kommunistak birtokoljak — feleli az idokdz- allampolgarsagot szerzett ha- de jure clismer de soha nem ges hivasara Thomas Mann, — és még sokan masok. emigrans német irdk, — ha 1939-ben a naci propaganda nagyimesterének eszébe jut, hogy Berlinbe hivja az emig- “alt német irot? Megesillogtatja eldtle, hogy kiadjak va- llamely régebbi irasat ... Nem kivanjak, hogy ofthon ma. radjon a naci birodalomban; mar az is elég, ha felol. vas Liibeckben, vagy Berlinben. Aztan visszamehet Kalli- ‘farniaba, mert megtette, amit vartak (die: latogatasaval ‘bizonyitotta, hogy a nacik Birodalma mar nem_ ,,ugyan- az’, ami volt: a felesleges zsiddkat nagyjabol mar ki- irtottak, a rendszer ellenzdit megsemmisitelt¢k, a saj- [dt és irodalmat gleichscahltoltak, «a Gestapo udvarias, ihiszen e lkévetkezett a koegzisztencia ideje... Nem kell pest tettek a agynevezeit |kiiléndésebb fantazia hozza, hogy elkepzeljiik, © milyen ,; ae NS. -, {a Csendes Geean partjarol Berlinbe athangzo oroszlan- Glidik generaciés szamito- | ee _ sen .. bégéssel felel az emigrans német ird Gébbels hivasara? gep megalkolasa felé. Az uli. | iaetiia sestees let sad -_ | Milyen hangnemben utasitia vissza a beestilelbevago |, berendezesrél, egy adatba-| ..* . | ‘ gE. tek mete dns ir ; ve oe teh ajanbatot? De a hazalatogato tudos, iro, szinesz, mozi- zist kezeld kesztilékrél nem oe | en are 7 is tothe | rendezé nem gorndol erre. lack a keszseges es nyajas kOzdllex bdévenbet. A nagy ae tas gg ey - —- =" tturistak nem mindig tarsulasok. Ok azok, akiket Lenin tiloklarias mellett folyo fej- |, | hy a oo , ., 4. {Igy nevezett: ,,Ezek a hasznos htilyek. leszt_s olyan gépek kialaki-| * ‘fasara iranyul, amelyek | eleklronikai felépitese az eddigitS! elteré: benne olyan ephdclemeket alkalmaanak. amelyek mindsegileg ternek el a jeleniegi szamilogapek- ben hasan-it. nagy Integra't- saga felvezelG elemestil. | kenl, szemben az 198-as 1233 millio tonn aval. * if) Jlapan kitatok bejelen- ftedek, hogy ajabb fontos lTe- lopakodé, hazai podiumokon szereplé és irasaik, kény- , veik otthoni kiadasat engedélyezé ..megtért” — vagy ni) — emigransaink koziil? Ezek esak eldsegitik a hid. épi-ést, de vannak, akik tudatosan munkalkodnak Vidrainak ezekhez is van néhany szava: A kommuounistak, az igaziak, szajuk ele tartjak lla sikeriil meovalkotni. az. wertiket, a markukba réhégnek, amikor OiGdik generaciés gép kiipes | akkal bratyizé kulf6ldi tarsutasok dalegyletet, lesz a gondulkodas magas | jeientO feltateleze- | Japan ja gépek Ki- ealzd —s tizeves te- — Vyagy lialégusokat, az anyanyelvi konferenciak, hidepitések es szintj at sexre fefiesztesel programot 1982-ben inditotta | el avi a japan kivkereske- | deli és ipari minisztéerium | felilgyell. ~ Is. N ks tj iat. De PynISzl a kétfelé bratyizd hidépité, a nyajaskodo, ala- Felbeusrvesets rosszabb, mint a i(akik voltunk, akik vagyunk.) Es lehet, buds: -saros gédérben, ahova mindent, ami tas, dignitas, belapatoltak a hidépiték, mar ez sem KISJOKRAL ERZSEBET: Uzenet a miivészeknek vt e esere jrla le regen, ait uratol hallett ekeppen: INDULAS: A aiivesz nem herd het bért, mint masek, ezert sebzik meg kis (iszdrasok.” Micrt pem tanuliam jol meg a leekét? Szivem khariam, saureok. sebestek. KGHO meg pktor. muesikus, dalnek, auis alketni, tenn) akartyk, - kevesebh fet; bGrt adeti nekiak a Sars. Ag intest jegyvezectek meg: irigy és banto sok adag ember, de hin, ha miivész harcolni nem mer, | “| szunkat yatalmat, — nem gondol arra, mit felel Gébbels esetle- | Vajon hanyan ismernek magukra az emigracié haza- | rajta: , I. a | i a kommunis: | yaya kortars hogy abban a emberi tar | Sza- | A koézbe- ; és de-| Van, aki hazamegy ldtogatéba, mert homalyos, lap- | - : cent O leereszkedden elfogadja mindezt, aztan visszamegy a ‘Kiutalt: tuszkulanum, mindig erészakkal vettek el olyan emberektél, enrdg-ved6 ‘kat, — végiill is tapinthatobb jelens< gyedni a kommunista hivatalosokkal és meghivasukat is |, elfagadjak otthoni szereplésekre. Thomas Mann és a haj-|, | ~Détente”. Az 2 ellenséggel | lehet targ yalni, —~ tizszii- netrél, az arevonal kilgazitdasdrdl, fogolyeseréré il, miért ne?... De mas a targyalas és mas a baratkozas. Az el- lenség soha nem lehet mas — targyalds kézben sem — csak ellenség. A ldtogatokrél A szabad vilaghan (4bél) hazafelé iigykédé hidépi- ‘onek fermészetesen megtalalhaté a. tiloldali partnere is, aki otthonrdl tevékenykedik a nagy Osszeborulas ér- lekeben, idénként Nyugatra latogat, az emigransok ké- .@, ahol sokan hésként tinneplik és kézrél-kézre adjak.