. 1985. december 14. Azzal a javaslattal fordulunk az ENSZ-hez, hogy sajat égisze alatt vesse meg egy olyan intezményrend- szer alapjait, melynek célja: a vilag valamennyi nem-, | | . | oo zeti kisebbsége érdekeinek elvi képviselete, yalamint a |/akitasaban, melyek enyhithetnék a nemzetek kézdtti fe- hozzdjaruldsa e kézbsségek egyenértékiiség- és egyenjo- | S#ultséget és erdsiten¢k a bizalmat. gisag-tudat altal definidlt jellegzetes énképének kialaki- | tasdhoz, hozzajarulas a helyzetiikbél kévetkezé hasonl6- | sdgkent kell elkonyvelniink a tényt, sagok, valamint pozitiv lehetéségek felismerésehez és tu- datositasdhoz, egyszéval a kélesénés tajékoztatashoz es megismeréshez — ahhoz, hogy a vilag nemzeti kisebbse- gel tébb figyelemmel, reménnyel és bizalommal fordul- | janak egymas felé. Mikor a kisebbségi érdekek elvi képviseletét emlil- jiik, tisztdban vagyunk azzal, hogy a vilagszervezet ha- iaskérébe nem tartozhat bele adott orszagok esectleges kisebbség-ellenes intézkedéseire valaszul gyakorlati el- lenlépéseket tenni. De bizonyos aMalanos, a kisebbse- gekre vonatkozé elvek kidolgozasaval, s ezeknek, vala- mint a szellemiiket tiikréz6 konkrél példaknak a nep- szertisitéséval egy, jelentékeny szerepet jdtszhatna olyan kézvélemény Kia- ,Urvossag” — honvagy ellen Tehetiink-e valamit a honvagy ellen? Gyduyilha- to-e a honvagy? FE kerde- sekre eloszor is azt kell fe- lelni, hogy a honvagy ter- meszetes érzés. mindenkit) ,elkaphat’, aki hazajatol.| otthonatdl tavol él, aki md-| sutt kezdett uj éictet. vagy] sajatitania aki huzamosabb ideig nemia nyelvét, szokdsait, de mehet haza. Mint termeésze-|igazi hazajat és azonossaga- tes 6rzést, iehdt el kell fo-|/nak mas gyékereit nem sza- gadni. Sokan azonban cl-|bad elfelejtenie. s nem Is fojtjak magukban a hon-|tagadhatja meg oket, Pcl- vagy élménvéet. Ok azok, | daul Kanadaban hivatalosan akiken a legtObbszér kitGr.jis erre torekednek. Az az majd elhatalmasodik. Ez -alapelviik, hogy jé kanadal- lélektanilag nem helyes el-|va az saz ember valik. aki jaras. Ahogyan a gyaszat is|megorzi credeti nemaeti cs dt kell élni, fol kell dolgoz-| valldsi identitasat, ni miagunkban. ugyandgy alis azt. Ellentétes ez az kgve- honvaggyal is szembe kell; silt Allamok magatartasa- nézniink. Hagyni kell. hogy|val. az ..olvasztetagely" el- a fajdalom tudatosuljon.|vevel, a kulonbozo naciok foglalkozni kell a honvagy targyaval és emlckcivel. Torténhet ez a tképzeletben, de ugy is, hogy az ember lickeit, talalkezik ival. a falujabelickkel, Egvidejuleg kell alkal- Imazkodni az aj kérnyezet- hez, s ragaszkodni ‘a regi azonossigerzessel. Az olt- hontél fave] éelonek el kell uj hazajanak sinak politikajaval. A Ka- nadai Ely Iclektanilag sok- kal jobb. egeszségesebb. TP 8 7 Vizi hang tg erdssegu . letkeazen. tobb ezer ‘lézerre velna sziiksey. sebb lezerekkel vegzelt Ki- serletekben mar Ictrehoztak ‘lven hangokat, s ezzel iga- ‘izoladal{, bary ennek az | elidraisna’ nz oelve alapjan Fhang anelkiil keltheto viz- ben, hogy benne hangforras kellene elhelyezni. = Vele Fraldan ujffajla viz alati @sz- ‘leld- és tavelsdgmeéré — be- rendezest (szonart) keszit- hetnek. wizi gene’ ke- MW -os Ao dever feényve, azzal. hogy folheviti azt a kozeget, amelyen athalad, hango-: kelthet. Ha példdul vizbe: iranyitanak dézersugaral, a megvilagitott vizoszlop fol- melegszik, s emialt esekcls meériékben ‘Kiterjed. IIa a ldzerfény erassége szakaszo- gan valtozik, vagyis ha a kézer oszeilalva mikodik, a viz is hol kitagul. hol meg osszehtizodik, s ekdzben benne hang képzodik. Ahhoz, hegy elfogadha- ater S nereia ” $694.0 (Egy héttol egy évi tartozkodasra) A nalunk intézett kihozatal ulasanak meghivolevelét dijtalanul elkészitjiik és hitelesitquk! Utlevél — Vizum — Kocsibérlés — Hotelfoglalas — UTAZZON DELRE: Hawaii, Barbados, Jamaica, Bahamas, Kuba, Miami. e tonne a késziet. Vezérképviselel — Kozponti befizeto hely Figyelem! Ismet kaphaté auto! Rendeléseit kivansagara még aznap tovabbitjuk sziikség eseten TELEX-en bud apest kézpontunkl iz! TUZEX — COMTURIST foképviselet KOZJEGYZOSEG Ferditasok — Vegrendeleteck — Okmanyhitelesitesck Orokségek intézése és 6rdkségi osszegek hazaulalasa, meghivolevelek, sth, A LEGNAGYOBB MAGYAR HUIVATALOS UTAZAST TRODA, Agency Travel Service Division of Intragserv Ltd. Telefon: (416) 97-3101 fa nemzetek kézétti kézeledést eldsegité a vilagszervezethez tartozd bizoltsag | drzi és apolia a mull em- honfilarsal- | sagra 1ép, ‘za megmentésére. megkézeliteni, natkozik, § apoljal és kullarak egybeolvaszta- igazi feszica leanyt flatal asszonnya: [pasztalta za be a flatal anya areat, zatat? Ki-} amellyel szanyvhoz kdU, fének verhet, y munkaere kamoly segitség volt, Bekativ oa cime! Bez @ olajexportalo B kepeszté s felesleg van energiaherdozokbdl. 5 B lan? * Bo abszurdum volt, B valaminck B minden olajkut teljes erével dolgozott, R ban Bonak, ms Maskent 5519 Bloor St. W. Toronto, Ontario M5S 1Y4 4 a egy 1973-ban. épiilt ( kor ugyanis még madsok voltak az épitési normak. _MAGYAR. BLED ™ Javaslat egy kisebbségi vildeszerveret létrehozasara Nemesak realitasként, hanem problematikus sajatos- hogy Foéldiinkin a- lig akad olyan orszag, melyben ne élne egyiitt a tébb- séggel valamely mas etnikai csoport is. E szébanforgé elnikumok sok esetben valamely, {ébbnyire szomszédos | orszagban mint tébbségi, vagyis allamalkoté nemzetiség | szerepelnek. |konfliktudlis lehetdségek kdvetkeznek, hanem az ellen- |{éleken s a partikuldris nemzeti ambiciédkon tulmendéen | I, sajatos helyzetbél nemcsak fenyegeté kézés és realis politikali érdekek komplexuma is. Ennek kOlesénés érdek- komplexumnak a felfejtésében és tudatositasaban nagy szerep harulhatna az ENSZ altal patronalt kisebbségi vilagszervezetre, mely ily médon jarulhatna hozzd eset- leges konfrontacidk megelézés¢éhez. Ugy gondoljuk, e szervezet hataskiérébe tartozna a Ifentebb emlitett elvek kidolgozasa és népszertisitése, to- ~|vabba elfogultsagtol mentes szellemben és targyilagosan |megirt évi jelentések kézzététele, egy tébb nyelven meg- DR. KOHARI JOUSEF: : Mentsétek meg zt a nagybeltis cimet a Katolikus Magyarok Va- sarnapja szeptember 22.-1 cimoldalarol vessziik, A targy nem uj sem az idézett ujsagban, sem a Magyar Elet- ben, hiszen 1964. aprilis 1l-én itt jelent meg Sisa Ist- van klasszikus cikke: ,,Quo vadis Hungaria’. Szamos hazal magyar ird tartfa felszinen a témat. Magyarorsza- gé az a kétes rekord, hogy tulteljesitette a zéré-szapo- rodast és par év ota tébben halnak meg, mint ameny- nylen sziiletnek. A ,.mentsalek meg a magyar népet’’ és hasonlé fel- hivas a magyar anyakhoz sz6l, ‘hogy fogadjak el a gye-| rekaldast a nép fennmaradasa, a haza érdekében. Felunk, hogy amikor egy fiatal magyar par hazas- akkor nem gondolnak sem a nép, sem a ha- Iizért olyan szdhasznalattal kell éket ami az 6 egyszerti hétkéznapjaikra vo- Materialista vilagban éliink, idekint épptigy, mint odahaza. A gyerekdaldds elutasitasdnak anyagi okal vannak, idesorol a gyerekneveléssel jaré aldozat- vallalas hidnya. Tehat materialista oldalrél kell a gye rekaldas elfogadasat ésszertivé tenni. A rabeszélésbdél ki kell hagyni a vallasos vagy hazafias indokokat, ki- derul, hogy nem kell {élni a materialista analizistél, — Csuk igazsagosan dollarra kell szdmitani a gyerekaldas elogadasanak elényeit. | Vevyiik az anya testére gyakorolt elényéket, mint wanyagi” javakat. A terhesség okozta atalakulas szebb lesz, mint volt. Maga a gyvermek léte a legjobb szépitészer. Ki ne ta- volna, hogy milyen boldeg szépség sugaroz- amikor magahoz 6élell mag- A’ gyermek ertékét eZ a néveli az az erdsité kapocs is, -husversegi’ kapesolat a feérfit taz asz- ezt az erteket nem lehet dollarban vagy forintban felmerni. Aautan kovetkezik az a pénz-értekben szintéen kife- jezhetO anvagi elény, amit az a szérakozas ekoz, aho- gyan a gyermek fejlidését figyeljtik. Szemiink eldtt pe- reg le a vilag legszorakoztatobb filmje. sajat emberi éle- ujrajatszasa, — amelyet csak most lithat és él- mert hajdan 6 volt a fészerepl6, de nem lalta. Nem kell modern ) acini, csak a noévekvé gyerekkel labddzni, futbailozni. faltisi, mezdgazdasagi vilaghan a gyerek mint hiszen aprojészag ér- fulkarozni, A Féliis encrgiak a fel vilag reszketett a félelemtél, hogy e- nelkuil maradunk. Ma viszont félésle¢ van olaj- foldgazbol. villanyarambél — allitja Christian Ge- Tig éve bal, g rondeuu, az Icladd energia cimii kényv szerzéje. A Le ‘ Point ¢cimit lap munkatarsai beszélgettek a szerzével, | foaki Bibb kéola ma evente 800 millid tonnaval mint amennyit elfogyasztanak. Az on konyvének igazdn provo- nu vilagon jat termelnek, lado onergia, szerint Nézziik cldészér a ‘kéolajat. orszagok szinle ‘kénydrognek a vevéiknek, kegyeskedjenek vasdrolni. Sokszor hasztalan. U- nem tulzas. hovy g syanakkor oriasi szenkészletek halmozddnak fel. Ceupan az NSZK-bun’ és Nagy-Britannidban kézel 100 millid Senki sem tudja, mit kezdjenek vele. a villanyaramot ileti, sok orszagban el- tultermelés. Kideriil tehat, Ami pedig a — Tehat a szakérték tévednek? Mi tdrtént egyalta-[5 ~~ Roppant egyszerti a dolog: és folleteleztek, az energiafogvasatas folyvast névekedni fog. Ez eleve _hiszen a Fold készletel ketsegkiviil kor- 197 73 ulan az emberek kezdtek rajénni, meg kell valtoznia: latozottak. az egesz Kozel-Keleten kelle aremelések Jdnnie es 1978-ben. Az nott az olajigeny. 1075-ban iok takarexoskodni keadtek az iizemanyaggal. | Az enermahordozok felhasznalasanak esékkenese ki- | B jonosen 1980 ota olyan aranyd, hogy mindenkit megle- pett, a szakertoket is beleérive. 1979 és Francigorszagban 45 Szazalekkal esékkent a folyekony lizensanyagok felhasznalasa. Mindossze négy év focalmazva, egy 1983-ban éplill haz fileséhez kaloriat haszndlnak fel, mint ugvanilyen haz fiteséhez kellett, ak- harmadannyi fitness club’-oknak tagdijat fi- | — Csuk szet kell nézni a vilagon, és lathatjak, hogy | Jelenleg az | hogy mindeniitt | az evekkel ezeldtt ké-| @ saitett energiafelhasznalasi elérejelzések az eléz6 évek J novekedesi titemél vettek alapul, hoey | hogy | és meg gyorsab- | ft a két olajivalsag- | : ‘koveikezte- | B ben vilagszerte csdkkent a sztikséglet, ami teljesen nor- | B malis placi reakeié. Az aremelések nyoman a fogyasz- | $983 kezotty alatt. | amennyi | jelené kisebbségi profili kiadvany fenntartasa, dszténdil-; jak odaitélése, kulturdlis eserék és értekezletek lebonyo- litasa, s olyan lehetéségek biztositasa, melyek a tdébbseé- giek részérél a kisebbségi helyzetben él6k felé iranyuld szimipatiat és tamogatast volnanak hivatottak érvényre juttatni, stb. zediink egyik soron kévetkezé esztendejét. Az ezzel kap- esolatos teendék lebonyolitasat e szervezelre lehetne ra- bizni. Bar a szervezet céljaival ellentétes volna barmely nemzetiségi izgatas, vagy destabilizalas és felforgatas, tiszlaban vagyunk azzal, hogy e javasiat kivalthatja pl. nem egy, sajat népe érdekeit fel nem ismeré és onndn preszlizsére mar mit sem add kormany ingeriiltséget, s ily médon az ENSZ-en beltil is megvolna a maga gya- nakvo ellenzéke. Anakronisztikusnak és tragikusnak é- rezziik azl, hogy mig a belyemgytijtoktél kezdve a ku- tyatenyésztOkig aminden érdek-kdzésség rendelkezik va- a magyar népet! jzesnél, gylimélesszedesnél nem lehetett potolni éket. S menmnyi oGromot hozott e ,,;munka”’ mondjuk a TV-nézés passzivitasa helyeit. Hogyan fejezhetjik § ki pénaben azt a segitseget,— amit pusztito haboru, természeti csapasok, {dldrengés, arviz idejen a nagyobb csalad képvisel? Megsziinhet a villany és wiz-szolgaltatas, ébelmiszer-szallitas. Jaj ak- kor az egyediilallad embernek! A bekevilagban is raszorulhatunk a gyerekre, ha azi éreg sziiiket — magunkat — kell orvoshoz, kérhazba kisérni vagy gyégyszertarba menni, nekik bevasarolni. A fejlédé6 gyernmek szemén keresatiil néezve a vilagot olyan felfedezéseket tehetiink, ami szintén pénzt ér, — mégha az anyagi ériékek szemiéletét meg is valloztatja. Mennyit ér a fiatalsag pénzben? Mennyit kéltiink szépitészerekre, kozmetikai operacidkra, fogyaszté kurak- ra és sportra? A régi gérégék tanacsa szerint a legjobb fiatalito — igen — a fiatalok tarsasaga. Ezt legkénnyeb- ben sajat gyerekeink, illetve azok bardtai szerzik meg. Eegy-egy rossz gyerek, barmi sajnalatos vagy olykor sze- renesetlen — nem valtogiat a témyen, minthogy auto- vett tobbseggel szemben. Nagy szolgalatot tehetne a kisebbségek iigyének, ha | az ENSZ ,,A Kisebbségek Kvé’-nek nyilvanitand évti-| egyes utast kiflon-kulon le- telenség (az NSZK-ban 1984- szuikseg, hatalmas teljesitmenyu re- lésnek", lamely nemzetkézi forummal, addig a vil4g népességé- nek mintegy negyedét kitevé nemzeti kisebbségeknek nines mindannylukat témérit6é reprezentativ szervezete. A vilag orszagaiban é16 nemzeti kisebbségek egyiitt hatalmas tébbséget képviselnének barmely, kulon-kulon Ennek a kisebbségekbdl szer- vezodott tébbségnek a kinyujtott békejobbja lehetne az altaluk elképzelt kisebbségi vilagszervezet. Kolozsvar, 1985. szdes Géza Mennyit nyom egy atlagos legiutas 1977-ben cs 1978-ban elveg- zelt prébamerlegelés — vas- kos meglepetessel szolgalt: az utasok atlagosan 3 kg- mal tobbet nyomnak. Egy 379 utast befogadé Jumbo- nak tehat a szamitotinal esaknem 1500 kg-mal tobbet kell szallitania. Ezt a meérést az iden a frankfurti repuloteren megismeétlik: a belfoldi, az europai cs a fengerentult jaratok mepgfeleloen kiva- lasztott kelezer utosal es kézipoggydszat merik majd le. A szakertok szerint va- loszini, hogy ‘az adédé at- lagos testsily nem ter el iszamottevdoen a het évvel lial | ezelottitdl. (DaD) .Nemetorszaghan —:1980- ig a beszallas elott{ minden| mértek. Ma azonban ez kep- ben mintegy 40 millid utas volt). A harmincas evek é6ta ugy | szamoltak, hogy az - p légiutasok szama légiutas 75 kilot nyom. Er- az adatra azert van mert meg a mal re plilégépeken is pontos ha- tara vanoa ..hasznos terhe- s Tninden I¢égitarsa- sagot kételeznek ra, hogy ezi — mar csak ia repilds biztonsiga vegett is ~— be- tartsa. A Lufthansa Weinstein gyogyszertar 326 College St. Toronto, Ont. telefon: 922-4145 Mindenfajta receptet elkészitink. Gydégyszerkildés barhova. balesetek miatt nem hagyjuk abba az autézas{, csak | igyekeztink megeldzni. A gyermekaldas pénzbeli értéke olyan, mint a sze- miink vildgaé. Amikor egy vak embert latok fehér bot- javal lassan elére-kopogva menni az utean, hirtelen eszembe jut, Istenem, milyen jd, hogy nem én vagyok vak. Csak amikor kés6, tamikor mar nines gyerek, akkor ,deriil ki, hogy mekkora aldozatra képesek az emberek a gyerekert. Sok hazassagra ra sem ert u.n. .,execuli- ve” asszony férj nélkiil mesterséges megtermékenyilésre adja magat, hogy megtapasztalja néi mivoltanak koro- najal, a gyermekaldast. Ugy érai, hogy ez hozzalarto- aik az élethez, nem akar meghalni, hogy ne esetl voina Fecal at terhességen. Ilyen szemmel megbocsatoélag nézhetjiik — a gyermektelenek ,,test-tube’ babyra vagy még rosz- szabb ,,surrogate mothers'’-ekre kdltétt sulyos ezreket. Hangos bizonyitek ez a gyermekaldas érieke mellett. A termékeny anydnak jJehet lermészetes csaladtervezéssel — ee family planning) a gyermekaldast ugy iranyi- ‘tani, hogy mellette jé egészségét megbrizze. Ugyamak- kor a gyerek elfogadasa révéen életenek és férje élete- nek folytatasa lesz és ha az elony6ket pénzben kifejez- 'zik, olyan dsszeget kapunk, anvelybol a gyerekre szant fanyagi aldozatokat levonva, — még mindig pozitiv eld- jelii egyenleget kapunk a gyermekaldas javara. Figyelemre mélt6, hogy 1973 és 1983 kézdtt a fe}- lett orszdgok ‘brutté nemzeli terméke nagyjabol 25 sza- zalékkal ndvekedett, ugyanakkor az olajfogyasatas 20 szazalekkal esékkent. A gazdasagtérténetben elészér for- dult eld, hogy az allalanos névekedés nem jart egyiilt az energiafelhasznalas névekedeésevel. Ez fotradalmi jelentéségi tény. Ennek kdvetkezte- ben a vilag olajtermelé kapacitasa ma évi 800 millio tonnaval haladja meg az olajsziikségletet. Tessek elkep- zelni, mit jelent evi 800 millid tonna olaj! Tizszer any- nyi, mint amennyi nyersolajat Franciaorszag egy év a- ‘lait felhasznal. Ezt senki nem laita eldre, amig meg nem mutatkoz- ‘tak az 1979. évi masodik olajsokk kovetkezmenyel. Ma 'viszont valahogyan mdr reagalni kell. Ezzel egyidejt- leg tovabbra is energiatakarékossagi polilikat kell foly- tatnunk. — Hogyhogy? On az imént azt mondta, hogy ull sok az energiank, most pedig takarékossagral beszel? | ermeészetesen mindent meg kell tenniink, hogy ‘takarékoskodjunk az energiahordozokkal, kilonben a nyu- gali orszagok maguk rohannak a kévetkez6é energiaval- ‘sagba. Feltétlen kételesséegiink, hogy takarekoskodjunk a ‘kaloridkkal. Kételességiink az egész emberiseggel szem- ‘ben, kiilénés tekintettel a fejléd6 orszagok lakosaira. Ha ia fejlett orszdgok kevesebb kdolajat fogyasztanak, az fazt jelenti, hogy a harmadik vilag orszagai olesdbb és 'tébb kéolajat vasarolhatnak. Nem tudjak ugyanis a mai magas arakon megvasdroini a kéolajat. Ha pedig nem tudjak kielégiteni energiasziikségletiiket, az nagymertek- ben hozzajarul a fejlédé orszagok tobbsegének rendkivill Isilyos gazdasagi helyzetéhez, és attételesen kihat az c- gész vilagra is. | (Le Point) Parizsban a: mottan Muzeum keéptarabdl - 2 8 rd , Erdekessegek eam | _szakemberekhez melto ala- |¢ A> golydstoll vilaghirre | Iszert tett fellalaloja, a nva- ¥ oe tettesek, fényes nappal. képek kézGtt van t6bbek ko- fott Monet és Renofr is. leyar szarmazaisd Biro Jo- fzsef Laszlé. Buenos