Nem - sokasd sdf,
Aanem Leiek

$ srabad nép tess

ésuda dol cokat vas

BERZSENYE

Trianon negyvenegyedik évforduldjan tandcskozik Kennedy Hruscsovval

A viligérdek ladés nibal KGzép- |v
Furdépara ine Kennedy és
Hrusesov ag osztrak f6varosban-

fart taldlcozdt.
felon es ydrat! an
wildepolitikdnak: Keaneds elndk
hivatalbalépte utdn ign tszott,
hogy Washington  vissco ts
enyugadt dinfomadcia’ 0°

kertini a

PSPs yY¥ g& a

el kivAnis
iikordkat, A
mutatia, hoey ezek a cs
ord Pye

nem hovtak

Se ea aS a

OO AN EEO Lt:

CLG GS HOOT EE

‘za rendkiviil érdekes térkép az amerikal hadsereg hadi-

echnikal ~sremléfeben Jelent™ wee”
‘ols Agi tamaszpontjalrdl,

ildrészkizi (CBM) rakétak kilivihelveit, a srarnynélicdilick
i kézepes hatésugart (IRBM) rakétak kilivdhelveit jelzik.
legtibb kilévébazis a Szovjetunié nvugatl,

Felliind, hogy 3

Az Associated Press és az
United Press hirszolgdlath iro-
dak, valamint a New York Ti
mes tudésitél elhagytik Kubat.
Okmanvaikat elvették:
kovetség fdeiglenes dUeveleivel
fotek el.

A partraszAllisi kisérletet ké-
vet6 Ietaridztatdsi hullam —
melynek sordn 200.000
yottck
Havana tovdbbra is az ostrom-
‘llapot  feleit
gyalana nent kaphaté, te} is ke-
wés van. Hilsért sorba kell allni.

embert
Grizetbe —- végetért, de

nittatia, Vaj és

Ris azonban kaphatd és amig
rizs van, addig Castrénak nem
kell témepfelkeléstit
De a pyllldlet nd Castro
= ria a New York Times.
| Rav mérndk esoporija kivalt
t kubai

tar tania,
ellen

emigransok bizottma-

wabdl, melyet Cardona vezet.
Ray frdnyitotta és ininyitia a

8A.

i
fel a vildgkommunizmus eléretd-

i ts revalis hir-

Hagy

CULES Ts
:
;

tapasatale! oo azt.

esoy-besséd  yerat

ubal (i
vezetet,

tek.
a svajel,
cuvilt levélben valaszoltak a hos-
toni Harvard egyetem professzo-
rainak lilsd
minden amerikai ,beavatkozAst™
: ellenez, Kubahan, A kubai pro-
fesszorok valasza
hogy mikézben a partraszallasi |
kisérlettel kapesolatban
kal beavatkozdsrdl és sepitség- |
él folvik a sz, megfeledkeznek
rdla, heey az USA hatalmas O87-
sregekkel segitette Castrat, Ae |
: mikor Kuba fizetésképtelen lett,
az amerikal
folytatédtak,
400
(Ezt most leiria... ‘Szerk.)

zottmany bd} Barquin ezredes is

dg bajaira és nem tartottak

Ken nedv rondan!
réset, :
Valami mégis sziikségessé tet- nal,

taldlkazét, valamilven ok nél

mand verezés-
overt

diplomicial

fe oa hatasosabban --

mégis a estiesdinlomdcla fthira a btrozta el meagdt a bées! titra,
yveresti Amerika tf einékét is. vagy ezért lehetett erre rabe-.

myo oex ag ok, agt nem is- oréini

A nyugati sajlo tala leat

ssf taldileordt tbh Hrus- Hr susesoy omoast a leszerelésril |

maid be,

curdpal hatdrat mentén és Japannal
a szovjet rakétacrik ta.
A szArnyas rakétafigurak

AAA AED

eheti omiiszakl oldalin — tovabbi

gu @
dalatth szabolizs-szer-
rine yet oa legutdbbi
kisérletndl mellz-

leazott ki

=

partraszallasi meeddntésére, de tarvét nem fo--

gadtak el, Ramon Barquin Kuba

Emigrins kubal professzorok [washingtoni katona) _ atlaséla |

volt’ Batista idejében, de részt-

vet 8 diktAtor

+ ha

dsszeeskiivésben | és
keriilt.
Hlomra jutasa utan szabadult, de.
lhamarosan elhagyta Kuba

ehirdetésére, mely [szervezett

bdrtinbe Castro hata-

megidllapitla,

mers

gene et OA SASNNNS SENET scogpegenesnat So

Washington, Decker tAbornok, |

Irériarl findke nyolcoldalas nvi-
Hatkozatot adott az U.S. News
simli lapnak és megdllapitotta,

szallitasok hitethe

Castré- -addssiga
dollarig — eme Ikedett, (90: | a
idelmi felkészlltsépe

ans bi mint 1989-ben az akkori
ay é § a : , }
emign ne i Prete megfelel den valt.

milli

Nivalt a kubai

Az a.

x

Az ENSZ kong6i famesbizott- | nista Gizenganak, hogy M obutu | lyettese, a ‘studant Abbas simf- ‘London, Az angol sajté hetek

‘a, az indiai Dayal lemondott.
isatségéral. |
Daval annak idején olyan |
: nértékben kedvezett a _ kommu-

Ki tessékelték Bu
Zalka. Ant

An argentin korminy nemrég g

 téskormanyait, hogy.
8k Buenos Aires-i kdvetségitk
- tétszamat.
kormany se_

gentindba nagyobb személyze- |
tet, mint amekkora az argentin:

sivetséeg IdiszAma az illeté or-
 wAgban. |

i, kommunistak mostandig ha-_
logattak az intézkedést,
wwenban Camilién kiligy: ale,

amtitkar ismét felhivta az. érde- |

relt kévetségeket ay argentin |

—tormdny kivAnsAgdnak teljes!-

owsdre. Zaika Andras, a buda- £¢. Vera Lestova Buenas Aires: Jomata, Krishna Menon baratja_

yesti okommunistak  kévete Is.

ras”

-megijelent Camil inal sa lato.
 felkérte a Szovjetunidt és csat-
esikkent-

Egvik kommunista - 7
ee Xe “Feresey
akkreditAljon Are

most | wee .
: kar, Ujvari Tibor © frodatiszt, | 7

rh

kongdi cs apatal bojkott ala fog. totta el a nézeteltérést. Abbas |
tak 42 ENSZ -alakulatokat és ele egyiittmiikddést hozott Mtre az.

foglalt ak az ENSZ ki ki tye. Da-, ENSZ és Kaszavubu-Mobutu |
‘yal ekkor elhagyta Ko ongét 5 he “kGztt s a kongdiak: visszaadtak |

ors ‘a kikdtéket, Abbast azonban |
esol | E hamarosan felmentették és Da:
“BOl lyal visszatérni késziilt, Ezt a-
oe |zonban a kongédiak megakada-.

L

“brigidia ier:

*

hogy Daval vi isszatérése esetén |
az orszag. 0 \ibO!_boikottaini fogia |
“RE -ENS?2-4, ,
: | talanos vélemény,
sit az

tébb hue
dapest kommunist a ‘diplomata’

gatas ered ményveként

azonnal -elhanyta Argentinal.” hogy
| — indial-
Janos szerkesnté
mepziclend Délam erikal.

apyarsde kOzi, hogy a. kovet~

As. a kommunistéknak - kedvez-

vad alaplan |

vsében .
Ma “nek . (U lev, anily en

‘kez6— budapesti kommunistak- |
irdnvitdsdbél. A jelek szerint a
nak kellett azonnali -hatdllval | :
kongéiak: Nasszer afrikal politi. |
tavozniuk: Vass Mikids elsd tite)
-KAJAtO! ‘félnek . legkevésbé; Ab-
kar,  Csdszdr. Ferenc masodtit: |
cbas is ezt képviselte.)
Kaszavubu bojkottal | vald
nyegetése utdn Hammiursk}t i
‘ENSZ-fotitkar elfogadta Dayal

| lemondasat” és az indial dip-

Varhegyi Teréz és Jaros Ervin!

tisaztvisel@k, Varga | Jozsef por.

tds. Zalka és orosz  felesé-|

| ben maradt, |. visszatér haza jaba,

chet tudni, de dgy tinik, mintha |
akarna vala- pa
omit Hrusesovnak — levélvaltas- 26

:
3
: Hie i

(és Berlinedl beszél leginkdabh: ez

lahat, A szaviet “hatérokon kivill csak x eayt
gis vam a lengyelorszagi Seroe mellett. (A’ Magyar flet |
tudnivaldk. olvashatok a
szovjet rakétaerdkrél.)

!

Rarquin annak idején tervet dol-
Castro hatalmanak |

megdintésére |

RASS SANSA SAISAAINISE SONA SNnSeReR RRR EN ORNATE Y MERA a NA SSAA RAIE NAAN ARABIAN

RASA SARIS AN RADON OE RD NBR NITEM sphwiine nani AAI SS assnanataareneamante RAEN LE NN NI NN NL DIN TI TTR LE ALOT TTT ART,

liz amerikal szdrazfSldi erik vee

thoay az Epyestilt Allamok vé--
ma jobb,)
helv- |

oa imerikai hadserea _ al ilénleges a. 0 nak. Nézeteltérés fileg 2g szaha-.

lyvoztak: Kaszavubu: kijelentette, |

Leopoldville-ben al.
Dayal,
-ENSZ-alskulatok |

' rekedt ki Ghana_ is a politika

- ‘Torontd, 1961.

a két téma lesz a szovjet pro-{| Kennedy nem engedni
ga nda vonala a bécsi talalko- | hanem figyelmeztetni.

alkalmaval — taldleatjdk az nedy ért hozz
“ajsde sok — felezze ki magat,
| Kennedy eziikebb hazajaban, |
-Bostonban tartott beszédet elu-
-tarfisn elétt és. kijelentette:

nem avert outazik  Béeshe,

hogy barmiben engedjen. lekvésnek — tulajdonit
Az Egvesiilt Allamok ma mar. fontossigot,
_kettds tapasztalathdl tudja, hogy | Az eurdpal
az engedékenység vilAghdbora- lyen ke
hoz vezethet..,

nedyt. de nem tulaidonit

i -tésnek, mert mindenkor
|
i

z

s

lapok legtabbje |
érdijelekkel boessitia at

mes’ azonban mée  szigorabh,
Sua ever ard iia a lap egyik

sy

yerdrenk

, kében, hogy Kennedy
[bees 8 id j
}
i

n egy szempontbdl HUTS
is karos:

Sulzberger arca wrorban esak

pmos areca kéztil. A lap egy
masik “elékéseit6" cikke arral

ir, hogy a szovjet.esapatok ta-
lin elhagyjak Magyarorszagot.
Ez a hir mindig szdrnyrakap,
ivalahanyszor nemzetkézi falil
| koz6, napjia kézeleg, Hol Léderer
“Lajos fria mee a hirt a londeni
/Observerben, hol Hand ler a New
York Timesban, —

jed a vilhgsajidéban, hogy .d1-

OCOOELLLSELOIS  PRAPPECLLLOE SRAIR PREIS EAPLPPDELEPEELEPL LEO EDEE COP

mindk" akarnanak lenni,
Ezduuial nagyon sovany adat-
tra epi a esapatkivonas hire, de

pe ebebr nbn bape ltt te LOPE IOR

:

sromben helyezkedik el.

“ Adolt ‘Eichmann
ruzsdlemi. targyaldsa az 1944
évi mapyarorszagi események |
érkezett, Az

vadak egyik

LOOSE OAD SEAS AREDRROLEELPELELO ECOL EE DRED CELALEDUSEEDODCADLOOOLADEEELOESL EERE EEEES SEREEESSESEEOCCESABEELE ORE EE SES,

Livotsiel bie

Eichmann -sileni

ema ételéhez

A foglyul ejtett seabadsighar- |i verengzés.
_cosoknak traktorra vald dteseré- |

‘lése _egész Latin-Amerikaban
visszatetszést -keltett.. Ax
ligylet lebonyolitasira Miamiba |
‘killdétt fogiyok letargyaltak a.
esere | feltételeit és. visszatértek |
‘Kubaba-

nek ebben az a) sze
taki, Freadiger FUISp, aki a)
résl Magyarorszagon mapas tare
rangot higeadt
hangon adott szdmot a mar

sad alm viselt,
Jhonnan becsiiletszdra_
-engedték el Sket,.

Nyilvanossdgra hoatak Garibi
Rivera mexikéi biborosnak. Ar
: taega sy Bet tancour kubal bil VOrOs: |

hoz. irt- levelét, mely batoritast
ntéz a kommunistaktél tilddézétt |
| kubai katolikusokhoz,

MSNA AA IEEE Old

“habora koz6tt.

ANP EAR EE AREER EE

FREUDIGER FULOP
Vv ALLOM A SA
A zsiddék ebben az. idészakbat

He tipi

RRNA RUIN SCARCE

idiger —~ és érderhleges

| szemitizmusrél a masodik vil an

Sakae ad

ae aa

Nakulatairél (STRAC. Strate sje Deszelni.

Army. Force) s2zélva kijelentet- | Ekkor is német nyomdsra szil-
te, hogy ezek ma mar S7AZN7278 | letteck  bizonyos
s hadsereget alkotnak. A STR AC jogszabdlyok, amelyek a xsi

katondi kézitt a vilag minden’ gok  gazdasdgi lehetdségeit
nyelyének van _képviseldje, | korlatoztak,. |

‘Amikor a hatésdgok 50.000 zsi-
 dét munkaszolga latra vezényel- |
‘tek §

Evian. A fr ancia-algirn targya- |
lasok kedvezd légkdrben — foly- |

ral olajvidék jOvdjéL Wetden ala- |
_kult ki. Franciaorszdg ezt a te.
rtiletet. is hajlandé feladni, de,
nemzetkbzi ellendrzést kivan. szigoni zsiddellenes -rendszabéd- |
lyokat stirgetnek os.

a magyar hatésigok a munka-

szolgdlattal prébalidk a néme-
ivezetéje Nvyugatra  szdkitt. és | tek szandékait meghiisitani.
fontos leleplezésekhez segitette Ex az iddszak azonban 1944.

:

Ota. céloz ray hogy. sero]
_kommunista kemszoledlat egyik |

‘a szabad vildgot, Most nyiiva-
| nossdgra- hoztak, hogy Alster
ezredes, helyettes lengvel bel-
| Ugyminiszter a szikevény; tiz|; Bot megs7Allé németek kezébe
| héttel ezelitt érkezett: London-| — keriilt,

ba, A lengyel emigricié londo- | Ekkor azonnal- megkezdidtck a

oniclapja. szerint Alster tibb tit.
te rtéztatasok és egvéb zsidé-
ket tud- ae: aki eddig el-| letat

partolt kommunistaktél.
Daily Mail azt irja, hogy a rsi- | Fil Spot a német
dé svdrmazast Alster szakése | cmisnapian Hzennégy zidd
“miatt Hruscsov elrendelte a len | zeté tarsasagaban Krumey

tavaszan lezarult Sa magyar-

pyel. kommunista’ vezetésben he-.
yet. foeglalé zsidé_ szarmazast
_korifeusok- levaltasdt,

Salt Lake City. ‘Utah @lamban |
|felrobbant a transzkontinentalis |
| telefonhalézat hérom mikrohul-|
ba és Hanehepentl, > rob- Icy MENEKOLT MEG
ands ismeretlen ottesek sza- . ae

| botdzs-cselekményének — kdvet- BRODI SANDOR
fe kezménye volt és tébb éréra Tes! A magyarorszig Mens
| bénitotta. a nyugatamerikal és | felidézése érthetien ideges han- 3
,ahhoz- esatlakozé ° tavkizl ési “ha | gulatot keltett a jeruzsdlemi tar:
(lézatot, ideértve annak az ame-

‘rikal védelem Altal hasmnalt ré-!

(szétis. A’ hatésdgok ezéleskdrt |”
nyomozdst - ‘kezdtek az lpyben. [ayalast révid id6re fel Kellett

met SS-drnagy plé vezettéek,

habort jutdn kivégezték. Szerk.) |

eseményes |

Mette
APE

igyaléteremben, kiditasok | hang: |
ottek ef Eichmann fel’ s a tare

 MOBRAARE REALE EE A

@ 4 rnyékban a parizsi latogatas

akar,.
Es Ken
‘A, hogy vildgosan-
Hrusesov vie
“szont mez fogja hallgatni Ken- 2
maid.
tilnagy fontossdgot a beszdlige-
a ese. St
na evobb | :
| : jabl b bakiivése,

|jdra Kennedyt, a New York Tie

Kadar Janos is s satnre lep

azért felepllt. Az
fegy arc a New York Times sza-

Es a hir mindig régtin elter-

relemre” intse azokat, akik oa
meevar ley miatt netan dz.

perének  je-

"| vissencsatolt leriileteken @okkel:
A jerugsilem! birdsag a per
mikaszaiban ele
osének Freudiger Fulépat hal Iaat-

_ausehwitzi trageédidrdl. — A viv a
Yate.
“orszdg gi zsidék helyzetéral a ket
. lamok

“rémtettek
Horthy visszarendelt egy Ausch-

| telativ biztonsighan éltek Ma:

pyarors — Mm ndott Frew- a See |
pyarorszagon ® 4 -litba killdte a szereivényt. Reich |
ante | |

ben a haldlvonat egyik utasdnak |
i haborti idoszakdig, nem iehetett.

antiszemita |
| Brdédi
ikedik Orszagos Kézponti Szé-|
vetsége volt elndkének tantval-

sheenpes

siddé veretik a kormany- 2
seaee: penett ° xo ae jeszté munkaja fontos tényez6 a}
hoz fordultak, azt a tajékozta-

‘tast keptak, hoey a németek

MAAR Leb ta epi sae ecceeegnntantee tebe lt ett ¢8b¢ éhe AAAS bMmRbE HET Es

orszagi zsidék sorsa az oreek

rosie Gordon Abrahamot is, abit
vannak idején dvéhelyépitO mun- |

Lenes S MCh or . “ wee
AL -ellenes intézkedések. Freudige dakott. Gordon ant

x x, g 5 & Rn ey wantin : eet 9 =
megszalls Eichmann és Slawik nevil test-

Er gka 4 : ve . ee wt bret &
“ere megiltek egy zsidé kishat,
omdsar

} : kerd- og, pint
kGzblte, hogy _mostantél e r habort utand

* Pe Ry 85 ha- : 2 8
ve minden zsidd lipy az * népbirdsagt
x “ ; ;
fiskd we be tartozik. (K ru meyt A i tigvésze

‘jén tiihbels

dék elhurcols sdval kapesalatos |

szinvonaltig

vi vizcsa t orn nak |

Me “Rées sben e388 ak az
jab artekes
' SZEYOZ.

Konferencia
megf usztotta lel entoséreétol De)
talalkozd-
jit, mely pedig a szabad vilig |

jévéje szempontiabdl sokkal
a Hrusesoev-

fontosabbh, mint
val folytatandd ,meértékvétel",
ilzberger szerint a béesi tall |
korG az amerikal diplo macia |
mely euy fone)
szorit Adttérbe env)
hedveert,

Valoban lehetséges, hogy Ken: |
cnedy elndknek olyanok tandcsol-
tak a béesi utat Washingtonban,
cakik tudtak. hozy ennek kedve-
zétlen hatdsa lesz Pdrizsra. és,
| ezaltal w~ §& NATO-ra®

Gaulle ix Kennedy

lortenelmiink

diszletei kéxt

|

| Beesre nem ageri kell remeény-
kedve tekinten!, mert a vildg ket
phatalmassiga ott taldlkozik, has
nem azert, sora

eon eet PO OO PECELPE ELD

mert oa vihie
-ennek a Hatalmassignak a sxa-
va ka pott hangoat Beethowen és_
(Mosart zenéjében, ennek a hae
italmassdenak a mozdulata

oakeiat
DG -akeid

kas

to és éheziinek ételt add “osrt
a rakok keze-mozdulataban, Eze
| kell reménykedve Bécs felé te.
hk sintent — Hitni annak a Hata
lomnak nyomat, azt a szellemet,
jam ya tirgvaldasztaloknal diab.
ban nem dt szdhoz, Mi magyva-
[rok kilGndsen sokat

are,

Associated |
Press jelentette . Budapestréil,

hogy Kadar Janos -eny gyarban
beszédet tartott és kijelentette:
Nem virhatjuk el, hogy hata-!
rainkat és nemzell biztonsdgcun- |
cat az idk veégtelenidig bard-
taink védjék", Ebbol a bizony- gyar-

e tmanoni évforduléra esd.
ko sfer enchl eldest iN,
A hely,

ondke
kozik, kazel all

(islen mondatbél kOvetkearteti ki. volt pompiis és félelmetes disz-,
+. 2 8 % Ri
AP-irada, hogy a szoavjet csa- ete. Kivi Anfuk, hat, hos gy a Ma.

a tok esetles kivonulnak.. A
New York Times az AP-jelen-
tést Kaddr képével egyltt koe.

-gyaror s7aigot szétdarabold iria-

noni sxorzdés: él orduldjan OF.

aY~

eebededrebedtbeddided bier,

ene tén wef :
hogy a flatal amerikal elndk U- caitdrandke
tapaszialatokat hogy

esay

_tesspek

nag evobh hatalmussdetal Mee. Es. weg ge
eS eens irgya vasnikat 8 uevanitt

| patt format a menekiilter seei-

gondolunk:

 bemulatoat
ahol most Amerikal el |
az Azsial- diktaterral (alal-
hozzank; ama- |
térténelenmnek is sokszor,

Largest. id epemtent
ianwiian Week’

in the Uangariaan Leniguare

ye
a nen eae aati

”

Pierre Salinger, a Pebhdr Nay

Beéeeshe érkevett,

Kennedy elndk és) Hrus-

*

taldlkozoiat  elokésvzitse,

Az eddie nvilvanossagra hovzatt
hirek szerint Hrusesov [anius 2-
ain vonaton érkezik Béesbe, Ken-

_nedy hinius Sein ropulocdépen

“érkezik Sehweehatha. Junius 3-

: an reggzel mindketten [itorntast

Schaert elndknél, a

Burgban, maid ag amertkal ké-
vetség onule téh en kerdik meg
ehe-
deinck, Este Sehaerf elnik ad
‘Unnepi estebédet a schénbrunni
| kastélyba n. diinins 4-én Kenne-
di elndk és felesége a Burg ka-
srentmiset,
korminvii a bécsi
émiletében

{arevalisokal

palndjaban hallgat
kat

kovetség

maid a
szoviet |
folyte tia oa Bite
gyanitt ebddelnek. (Renney el-

ntk felesége kézben a lipleni

omének hires spanvolisholdlinak
tekinti oo meg)

BS

Hrusesav is felesévével indelt
al Réeshe, “de eldgdleg valakol
saemlct tart a esathaspdriak yve-
vaercivel. Dudapesten iigy: fdisk,
estiestaly’-

hogy a khommunista

_koze csazinhelye eziital Pozsone

zblte.., | _ (a nenizethkdzt talalkoz6" fe azt. lesz. Itt gyilekeznek mak Bo.
* a szellemet szolgilia, amely Ay dirék az fiabb vidhendsetl di

Kennedy és Hrusesov talilko-
zéja az figy természetébil folye- |
can nem hozhat. vildemegvaltast, :
A Nyugat hanvagsdga a szenny- dort, a a

pdt a pusziolas: drvényébe SO

‘figgeszteni. Egy felindult halle ne meg taldlnd Budapesten,
ratdt kikisértek a ‘1056. oktéberében.
yem engedtek vissza, —~ 69 ro: | mentumok elpusztultak,

terembol s§ | tin a doku-

kona, pusztult el, | are
" MENTEGETIK
Freudiger Fiilép elmondotta, | oe .
EICHMANNT ?
“hoev Magyarorszag zsiddsaga a |

_A New York Times Jerugsd-

8 halaltabo- | kisérelni, hogy a
sziel  zsiddiildiizések
elharitsak ” “Eichmannrdl,

wid képviseldl

mugy
terhdl

3
S|

got szalliloiik. el

-rokba s amikor a pestiekre is
sor kertilt volna, hir érkezett az.
azanban s7i-

ade Pezsonybal Budapesten al dokumentimot

MOS
kapott hirt és az Egyesilt Al

terjeaztel-
tek a birésdg elé annak igazo-
tizenetben hivta lastra, hogy az 1944,

ayarorszigi gsiddiidiizdések kez-

dramai avi wa.

fel Horthy Miklés kormanyzot. a
|deményez6i é és ininvitdl a one.
met hitleristak volt ak,

az AUkGn,

mugakadalyozasira.

Rie hn Nh 4 n -
Witzbe Inditott Eich: nal

‘man agonban késGbb mégis ha- -

vonatot,

Margit felolvasta oa terem-|
levelét, Szenes Erzsébet elmon- |
‘dotta hoevan tudott
RHn) a vonat utasal kéztil,

Merendité voll dr.

Sandor, a Magyar Keres-

PROCTER) aan

hatasi

i

Jomasa. A Brazilidban 6 tizlet-|
ember, ‘akinek magyar kinyvter-

magyar emigricid életében, ele |
emondotta, hogy
Nawak, Eichmann - szallitind-
nyvainak parancsnoka ét is be-
osztotta | egy
',tuszok” kistaresal tAbordban,
de egy emberséges magyar Or)

,

halAbvonatra a]

segitségey el meg tudott SzaK+

m. |
Kihaligatta — a jeruzsalem! bi-

kAéra vezényeltek Aschner Lip6t |
-eeykori vill Ajdba, ahol Eichmann
vallotta, hoey

N

Kihallgatta a jeruzsdlemi bi- |

*

dr. Ferenc Tibort is, aki|
MALVATOTS 2: so]
tdrevaldsoak egyik
volt, Ferenc annak ide-
kizstt Baky Liszhit
(és Endre Lasziét is kihallgatta
6s megallapitotta, hogy a esi
részletintézkedéseket is Eich- talmait, Magruder tabornok,
mann kdvetelte el az “utdbbisk-
6, Ferenc hoev |
“errél feliegy7é st is készitett, de
hem tudia, hogy azt hol lehet-|

megierverte, hogy a Xatendk puceskis

i dvrvel exclott hazankat és Euré-

miu

egylitt tbbszirisére not. A né- embe kkildGtt tuddsitdja szerint 4%
“metek eldszir a videki zsidési-; Eichmann védéi meg fogiak :

aroer- g

Rage ARAB SSRIS AS SNE SoM WARN AACS ETA on SA TAT TOA RSS UIT TRUSSO SAAS EAD

deit s emiatt most CRVES aw lapok
Dulles: titkesszolgalatat tAmadiik.

tara" melynek serdan fsmeét fo’.
-yfantiak életiinket &s  vértinket
caruknak. Es féleg a vabat...

natkozast Ganukibaligatisal fo'v-
tatédnak, A magyar innuval’o-
omasok emelkedett szellemral €:

¥.

jozansdprél tanuskodtak, ezall
a magyar probléma helyes nepy
: zetkdal meérlegeldséhez is hoz-
xijdrultak. a

Kiilinés viszant, hogy ao me:
kor.
tartdzkodassal fo-

evyarorszarl  kammunista
: mine nlyen
gadia a magyarsig feleliss¢gdt
esikkenté vallonuisokat, Kidi-
rék oddig elmennek, hogy a mia-
: evarorszanl embertelenséeck te
gyében marie Elehman védel-
inére kelnek, esupin avert, hogy
a muliat és

“szert

fdleg a Herthy-rend-

mine] rasssabh ‘svinben

jtiintethessék fel,

SNARES RRIISY SRS SERRA Sp RSS STR

: Képek a détkoreat pucesral, A térképen Jd) WAthatd a hires J8~
as szélessép! fok, mely Koreat keitészell, Dél-Korea naciona-
lista katonatisztiel (vezetijiik a fent lthaté Csang) megdon-
tétiék Csang minisztereindk Cobbra lean) borneinvdinak has

ay ENSZ-csapatok amorikal pax

ellenczte a pucesol és arra szdamifattranesnoks (baloldall)
riste kudareat val, Magruder téve-

isnidt a CTA Alles

A fer uzsalemi per Hagar ae