| we Bont k kell, még in a toe, oie | coe pee : dane y * | /

Buzgd imidsig epedez

| Szazezrek ajakan.

Vorésmarty

ELLE LL LOL ALA AOE

| in Hungarian language

peoreneesteoes
OE:

Authorized as Second Class Mail
Reba Office poe itment, (Ottawa,

“Kanada legnagyobb magyarnyelvil ee
cant-kommunists’ hetilapja. SoS

ew i Ai lh 4 ni A nN ly Pl Atal

site és kiadéhivatal fo OS  perkesttis fap sath mae oto op "Edited and Published at
362 Bathurst St. Toronto. | a KENESEI F. LASZL6 | | oo Oe - 362 Bathurst Bt Toronto .

V. eviolyam a szam, | | . | “fra: 10 Cent, ee — . es . ee ay ws ey, sige e eg te ae 1955 eee oe

Dr. Takaes J. Géza:

| Dr. Sulyok: Dersé ; A \ MAGYAR TRAGEDIA" C. kinyverdl.

VILAGPOLITIKA] MOZAIK

Sulyok nem hivatasos térténetiré, S bar mindepk jouo-

A korabbi eseménydiis hetek ulan tgy Mitszik, hogy az | | | an oo ae are |
: | | wo ae _ se EB an sult ilyen mi irdsdra, mégis éppen mert nem térténctiréval
elmult hét sorin nem annyira az ujdonsdgok dominaltak, FORRADALOM: 7 -: nemzeteket, amelycknek  felvételét a ban- , mégis épp

™ bb, hogy félvesse a kér-
mint inkabb a korakhi eseményekhél lesztirhet6 eredmények. — (lunel agsiai konfer encia eryhangdlag javas- | ul szemben a kritika, egy okkal to ‘
Ma kissé tisztabban latunk kafril de. a eit ‘ | ARGENTINABAN latba vont. | Sy RANBIR Jay “I dést : miért fogott a szer2zé e munkéhoz ? Sulyok érezte,
bets : ¢ AZ eSZA airi {ai felkelés, 2 ciprusi Ee Qua hoztn * ezek pedig Kambodzsa i, Ceylon, hogy A |eéy dés fal fog meritilni, gs nyiivan. ezéeyt. drt “Elés76b?
4 : a | ne . : $3 es .. ’ : + , 7 — . eS e * OF wan? | feta
fliggetlenségi mo7galom, Adenauer moszkvai titja, A argen« Soe . Japdn, Jordan, Laoas, Libia Qh. Nepal,

3 ei ee eee ane [Ss “Zardszot" is kényvéhez, Az elfogadhaté vélasz azonban—
tin forradalom és tébh mas nemzetkizi kérdéshen, mint al Miutan Peron, Argentina lemondott, maja Mar clore biztositva ldtszik az UNO koz- | |

korabbi hetekben, mikor a problémaék még tul kézel voltak| ujra hatalomralépett diktatora két héttel ex gvtilésen az, hogy Véréskina  felyételének
ahhoz, hogy higgadt kovetkeztetéseket lehessen bel6liik le- elétt mondvacsinalt és megrendezett “kéz- Usxyel, illetve ennek targyalasat tovabbi cBy eB
sztirni. | felkialtas” alapjan ismét teljes korlatlan ha- evvel elhalasatjak.

nindkettébél hianyzik. Forrdsai, amikbél béven merit, mar

slegendékép féltartak a magyarsfig és a szomszédai kérara |
‘Ikévetett trianoni “béke' elézményeit és kévetkeaményeit.
| (Itt kiléndsen. az 1928-ban kiadott remek “Justice for Hun-

AZ ESZAKAF *RIKAI FELKELES nemesak végetért,’ .talmat nyerte vissza, szeptember 14-én Is- _ cer | |zary” ec. mtire gondolunk), Nyugat e kdézlésekkel sem sokat &
hanem az arab uralkodék térzsfék és a francia kormany k6- mét, elem! erdvel tort ki a katonasag, a ten- EGY JELLEMZ se ] Lorédétt, s megmaradt mind a mai napig amellett az Eurdépa- .
zOtt a jelek szerint megnyugtaté és hosszantart6é megallapo- ibe es an ‘ Miter enon at ie -_ —_ rate : ds _ [sé mellett, amit Masaryk, Benes és propagandistAi rajzol- oe
das jétt létre, A francidk kidolgoztak a marokkdi és tuntszi | Bie AGT rReaen ela Salaguer gout KOMMUNISTA | \tak meg. Amikor ezt Sulyok is megallapitja, megkérdezhet-

: litik (dle, vajjon, ha mar ilyen kéltséges vallalkozasba fogott,
~faem lett volna-e célszertibb alkalmas. compendiummal ismét

alkotmany részlet al . ,ralis parancsnoksaga alatt allé felkelék Bue- ites 7
esmitiell, megallapitottik az alkotmanyas fells {nos Airestél délre elfoglaltak szimos varost, PROPAGANDAFOGAS

dés iitemét Eszakafrikaban, s ezt_a bennsziiléttek vezetdi el-|

fogadtak. De ami ennél sokkal fontosabb megallapodtak al int Puetr esi en rabies bat, a ; _—o—— a vildg lelkiismeretéhez fordulnia...? A magyar kézvéle- >
személyi kérdésekben, tigy francia, mint arab részrél elmoz- " MELO DOIBTano €8 10. OANUARO NaGl- | Oo

ae | op aes 6 : nény elott NIB gonan all ay, x Roni ¢ él Hlen elkévetett, ees oe a :
ditottak azokat az elemeket, akik akdr imperialista meggyé- kik6t6 varosait. De kitért a forradalom Eva krdekes példdjat lMtjuk |

‘a kommu nist |i las, de a jelenlegi helyzet megvaltoztatasAt esak a me
zédésbél, akdr szélsé nacionalista érzelmektél fiitve intran- Peron-ban, a diktator elhunyt neje emlékére_ _gondolkodismédnak és Kétsainiiségnek ca né-|

zigens politikat kivettek, s ezzelja meghékélés kerékkbtéi felallitott 200.000 lakosd munkasvérosban met hadifoglyok hazabocsdtasanak ‘kérdésé-| ban : foglaltak még - kevesebb ‘azintestget idlesbndznek

“is, valamint Ensenada-ban, amely Buenos ben, Mint tudvalevé, Adenauer nyugatnémet |'yok vall llalkozd sdnak. Itt arra eathonii hogy Mindszenty

lettel, Azzal, hogy Ben Youssef volt marokkdi szultdin Fran- |
ciaorszigha kéltézhet vissza, de lemond trénkéveteléi jogai- [Aires kéavetlen kézelében fekszik. A felkelé _ kaneellar azzal a feltétellel fogadta el Moszk-] Jousef killdte ki at, hogy “ .

r6l, valésziniileg sikeriilt elvagni-a gordiuszi csomdt. “Agzal Vadseres ellen kiizd a kormanyhi hadsereg  vaban a Nyugatnémetorszég és a: Szovjet| ne
pedig, hogy Tuniszhan és Marokkoban felszimoltak a kom- .tobb | hadosztalya, 8 bar Peron kort manya él kézdtti diplomaciai kapcsolat helyredllitasat, |
munista lazité ézpontokat, meusrintetidk:. a kii ilf6 ildrol Jove lands optimista jelentéseket ad ki, szeptem- _ hogy az oroszox ennek fejében Sperinitar |
[ber 18-n fe8Be aa : volt, a helyzet, “enviar > a-még mindig fogsigban sinylédé német ha- iB

difoglyokat. Az crrevonatkozé szovjet. igé- ic
het Peupan ee eee tette: meg ages

rekintve — ‘Térosns-t sroealée 0 VE ibaa lab id :
Oh) mney a Eres :

paw ta 2 - mar ' te
} | i) Lhe ‘ , térténtek az elsd konkrét intézkedések : a hae . u :

y woe ee tt: 7 a oe ee as
gépesitése rohamléptekkel halad lire, : Sa | gépek nagyrésze ie way helt & kell adni egy. héttage | ne ‘difoglyok hazahozataléra. Nyilvanvalé” | szerepet, vallalt, Irhatnank tehAt, shary? ‘ha. Hike, jogsz tie bo
Kanadabél szarmazik. Szamos magyar honfitarsunk, akik al’? ene ne elkel6k az ultimatumot wail mint lapunk korabbi szdimaiban mar tajékoz- alkotmanyos alapot nem tud felmutatni Sulyok. 1945 utdni
vir jarul hozza az p Sszakatrikal békéhez és prospe- [pon ee 2 Uean @ Telkelo repuiogepek bom- keriilt a teljes német n

nagy kanadai mezégazdasagi gépgyarakban dolgoznak, sajatl® fenyepstioee kapesoltak dssze, hogy an- tattuk az olvasét, — hogy Adenauernek si-|eselekedctei igazolésdra, akkor eat a hidnyzé alapot méssal
nak lejarta utan a felkeld repiilogépek bom- keriilt a teljes német nép egyvik régi keserti-|
ritashoz,

Iprébalia potolni, liz a mas a magyar térténelem kiilénésen

bazni fogjak a févarost. Az ultimatum le- ségénck, a hadifoglyok visszatartasdnak kér- ~Iutalsé negyedszizadanak annyira sétét rajza, amely feléb-
jart, a bombazék nem jelentek meg a féva- *désében a kommunistakat belatasra birni.  [reszti még a kevésbé tajékozott olvasd biza Imatlansagit. is.
ros felett, azonban a haditengerészet alaku- De mir Adenauer. hazaés -kezésének mas-|A mi igy nemesak céljat téveszti, hanem eo ipso hitelét is
latal egyséyesen a felkelékhéz csatlakoztak, napjan a ‘Pravda — a szovjetl kommunista elveszti. Aki nem tudja, az legalabb érzi, hogy a jouteartien
f azonnial elhajoztak Buenos Aires kikot6je part hivatalos szoesive — nagy cikket ho- alkotmanyos alap hianya semmi ivel sem pétolhate i llr, $ hogy
ele. . — gott, mely szerint Adena mer & SAz0V, jet ‘illés-| ext. az tirt éppen nem | téltheti be cay letiint kovszak esemé-
_ Akar gyéznek a felkelék, akar nem, annyl | pont szerint nem jogosult a “teljes német I nyeinek célzatos eléadasa. :
mar bizonyos, hogy Peron személyes dikta- nép” nevében nyilal i oantoleat Lenni se moa) .

fog semmiféle nacionalista moz galmat, tAmogatni Ciprushan, | tirdjat tovabb nem képes fenntartani. német hadifoelyok  kéerdéséhen batmilyen| . Sulyoknak soha senki, Jeghevéshé 6 6 maga nem ‘fogia l-
—Legujabb hfrek szerint Peron maris le, lean soverséwot kétni, amely a teljes, —| hinni, hogy amikor Magyarorszdgra a szovjet-horda szurony-
ADENAUER UTJANAK eredményeirdl lapunk mas he- mondott. Olyan CRYCAS CEC Oe BE ny Js | ardejének arnyéka borult, akkor térvényesen lehetett volna
lyén mar beszamoltunk. Biztosra veheté, hogy a német hadi. | tehat nyugatli és kelet-némel illampolgar.
feglyok (s veliik ogyiitt valosziniileg szamos magyar is akik-
nek hollétérél nem tudtak) -haza lesznek bocsdtva. Ezekutan |
a német-orosz targyalasoknak meg fog sziinni az a jellege,|

A CIPRUSI fii iggetlenségi mozgalom ugye e szintén a meg-
felelé, békés mederbe_ terelédétt ; bar a Londonban megtar-
tott brit-gordg-térok ‘értekezlet nem hozott konkrét eredmé-
nyeket, abban mégis megillapodtak, hogy mindegyik fél ki-
dolgozza a sajat allaspontjat, s addig, amig megegyezést

ae. be

nem hoznak létre, sem a gérég, sem a térék kormany nem

| itélkeazni ! S képtelenség birkivel is elhitetni, hogy aza rend- 6

ees af ey ¥ ¥ > j
siggal biro hadi pelea Vonst hoa Hazel hszer, amely e szuronyok segitségével szétdulta a jogot és a

MEGNYILT AZ UNO kapesolatban azt, kézilte a Pravda, hogy ‘endet, jobb Iehetett volna, jogosabb lett volna, mint barmely
4 Grotewolll keletnémet. mini nisatorelnsk sike: | olédje | Még alk kor sem, ha Sulyok kévetkezetesen felszaba-

0

hogy azt a habordban gyéztes hatalom folytatja a “megvert KOZGYULESE res tirgyaldsokat folytatott Moszkvs fiban es | lulasnak nevezi az orosz horda beézénlése utdni helyzetet !
ellenséggel szemben. A nyugatnémet-szovjet diplomaciai kap- pedig Adenauer ulin két nappal, 4. “nemel | cpp « -4944-—-45-ben valéban- felszabadultunk.” 563). Jaj!

Az Egye silt Nemzetek Koézgytilésének | hadifoglyok sz badonl voasittasa’ ig vében § to Jett volna saabad sze srepet, vallalni. ! Nines ra mentség !
észi iilésszaka szeptember 19-6n megnvilt. Pravda szerint tehat a német foglyok haza- | ines Kiheszélés! Hidba 600 oldal, hiéba. 6.000, ss akar 600. 000.
Szakérték szerint ez lesz az els6 igazi al engedése nem Adenauer, hanem (Grotewoh | didba az dlkonnyek a demokrécia hanyatlasa felott, — a de.
lom a Szovjetnek arra, hogy megmutases. sikereként kinyvelendé el, s igy mint a Prav. | nokracia gyilkosaival Sulyok azonositotta magat! Errél :
hogyan értelmezi a “genfi szellemet”. W ash: irta : “A nyugalnemet anvil és asszonyor | 6p akaralaval, tehat a demokratikus erdkkel ellentétes ‘alla.
ingtoni jelentések szerint van remény arra. ® Keletnémetorsvag 6s a Szovjet kozott fen sotokrél maya Sulyok is vallomdst tesz ekként : “Magyar-
hogy a Szovié el foeja fogadni Eisenhower alld baratsagnak jiszinhetik, hi f laikatt és : Irseag ery feltiinden gyors folyamat sordn, mely kézvetleniil
ajanlatat a leszerelés kélesénés légi cllendr- férjeiket visszakapjak’. fae els parlementari is kormany megalakuldsival nyomban
z6se kérdésében, Uevanesak elére biztositva Hogy ex ax Allatsas kommunista propa 1945 nov, 4-c utan kezdédétt, bolsevista dllamma alakult at,
latszik, hogy a kézgytilésen telies mogesrye- gandafogis a német nép véleményet semmi iépének a szabad yalasztason hatdrozottan kifejezésre jutott
zés fog létrejénni az “atomerd a bekéert”? ben sem befolyaselja, azt  Adenaucr mon | arata ellenére” . (134), Tlyen és ehhez hason!é megallapita-
bizottsdg tigyében. ° . dotta meg a lewjellemzébben, mar két nappa | ‘ok, s-ténybeli ismeretek | esak alatamasztjak azon nézetiin-

esolatok felvétele még fagyon messze van Németorszag
egy esitésétél, de lassan mégis abba az iranyba vezet. Maris |6
ez6 van példaul arrél, hogy az ausztraliai olimpiaszon jévé év-
ben Nyugat- es Keletnémetorszag kikiild6ttei kézisen, “né-
met” szinekben indulnak. Hasonloképpen. megalakuléban van
tébh nagyaranyt német ipari és kereskedelmi vallalat, mely-
nek hataskére Nyugat- és Keletnémetorszagra epyforman
ki fog ter jedni. Ne felejtsiik el ezzel kapecolathan, hogy min-
den kis rés, melyct a nyugat képes iilni a Vasfiiggényén, ké-
zelebh horza a rabnemzetek felszabaduldsat.

AZ ARGENTIN FORRADALOM enultal dgylatszik vég-

oP RE

legesen gydzétt. Peron, aki éppen tiz évvel ezel6tt keriilt ha- {0 |
ialomiea, neiiesel lem ondott, pen tf é el is tint éspedie e a De a nemzetkézi politikai helyzet tekinte- ? i Pravda cikke utan kiaaétett nyilatkozata. cat, hozy Sulyok esetében minésitett biineselekményrél van
« x Py . , : tées * est } Saat a ¥ 3
hirek serint éngyilkos lett, masok szerint P Be eae ° tében ennél sokkal fontosabb témaja lest it ban mely szerint “a keletnémet népnek ally 326, Mivel pedig néla és mas | “népidemokratikus” Nyugatra
nekiilt. Jellemzé és mindenki szimdra ‘negnyuctaté hory kézgyiilésnek az uj UNO-tagsdgok kérdése, 3 %-8 kommunista, mig a tobbi a Nyusat | ‘szabadult” szerzénél ismét tlédik az az allitas, hogy” 1945
Tere doeieadiodent egyidejéleg Argentina biboros "scale jamirél kézel tiz éve folynak sikertelen tar- németorszag altal kepv iselt nyujea , demo. Fiov, 4-én a magyar nép “titkosan, szabadon és befoly: asmen-
fenkélt hangd nyilatkozatot tett, melyhen A ti gyaldsok a nyugati és keleti blokk kézoit. ‘A kratikus rendazer hive” —_. |tesen"” (1) valasztott (pl. 298), szlikségesnek tartjuk Nein. :
pes gn MS ett, melyhen Argentina népét lerut t A kommunista allasfogle As az olesé, bee. “] 16t] zok ké utal 1945 -évi “sal a t]
békér mukara hivta fel Jézus Krisztus Rék H eg fu ébI n ellentétes ajanlatok szerint a Szov- “ V@Ko8an a> Valo ansagok oue u a ni cA De vi BZA dat SED,
bekere S4. + GU iszuus, a Beke Hercege hozzaja a | felé iranyulé propagandan — kivul azonivan ' alasztas meséiét. : mee ee
nevében, Minthogy pedig a Peron-ellenes forradalom elsisor Jiet ozzajaruina Finnorszag, Olaszorszaf. peep i. ¢ } vilasztas meséjé Be oh et gag

. * * = + -_ * * 2, ted y ry : - Pye secon: | var : pee oar oh SOEs gS
han az argentin egyhazfék i iildézése, miatt tért ki, a biboros Trorszag, Portugal, Nepal, Libia, Jordan és Pregnansan mutat ra arra, ho Yas inovjet ‘ke! | _Ugyanitt jénak latjuk felhivni Sulyok 7 rsal figy

° 3 8 * ag eee & * , ae ¥E Le) sen 3 ry @ oe ris pt 0 8
nyilatkozatat csak tigy lehet értelmezni, hogy Argentina éle- Ceylon felvételéhez, ha ezzel szemben 4 jelenleg még nom fog kenkret Tep a fe |mnét a jogegyenléségre. Vagyis, cha majd alkalmasint }
|UNO tagként felvenné Albanidt, Bulgariét, tenni Németorsady ceyesitéscre, hinem Tenn 14s a7 orosz-holseviki nyomasra akarjék haritani re

tében nyugalom és megértés korszaka kévetkezik. | oe
= Magyarorszagot, Romaniat és Kiilsé Mongo- tartja R2t ae alldspontjat, hogs » dt Német- | netes biineikért a felelissézet, akkor. mérjtink igazsdgosan ! .

Sokat irtak az ujsigok az egész nyugati vilagban tapasz- lidt, tehat a “rabnemzeteket”. Az amerikei FS24g van, — egy a stovjet DI okt va bekebe- |— Az 1945. év elétti politikusok mentségére miért ne lehetne
talt, szinte tilzott, iitemii ipari fejlédésrél. Egyes orszagok, Allaspont és az UNO tébbsége szerint azon- lezett kommunista Nemetor: szag, 8 egy Nyu- fethozni a K ézépeurdpira neheveds. nemzeti szocial ista 1
elsésorban Nagybritannia, olyan tempéban fejiddétt 1955 iban minden egyes orszagra nézve kiilén-ki gathog tartozs, epvuttal azonban a azoviet mast? Ugyanesak az egyenl6 mértékkel - Va if mérés del
elsg felében, hogy a kormany a tulzott vasarlasok és tilvott | én kell targyalni, s az UNO tagsdg oléfel- is teljes mértékben németnck és “rns Sulyok egy masik énellentmondaséra Gg fell ivjuk ee

hitclélet miatt inflaciétél fél, 5 maris megszoritotta a. hite-|tételeit minden egyes orszdgra nézve kilén Ew elist mert Németorszig. 5 fa \figve elm et. Jollehet a cavének faji aie on ‘valé ell: Masse
leket. Hasonlo intézkedés seket tett  Myngainémetorszag is, | kell viasgalni. Ebben a nehéz k kérdést poe ae , Ae

dékosan vieszatartja a indlkoz6 ki fold bevésirlisok eld. lesyenss, mert ez szorosan éssz fi “> a wonfi’ de ha.arra gon¢ folunk, * hogy mee nem 7 cease maga a tay famételgeti ai greeny
szovjel a német nép egvediili

: |Imrédy. zsidészarmaz4sanak - a meséjét. ‘Ezért
elojének a Grotewohl-féle  babkor- | ten-nyomon Szalasi neve mellett a Szalosjan, Rue
manyt tekintette, Berlint pedig ism ételt blo- ett a Ranezenberger, stb. thy

| Adokkal akarta éhsérbe kény szeriteni, lat- | hogy Rakosié m llett a a Toth ie a
k kell, hogy a Ny ugat diplomatai_ igen| Be hee ek ey Cue

fellendii ilés eredményét arra “hacmndljak fel, hogy az ; ipari egnehezebb kérdéssel, a "vabnemcetek fel
munkasok bérét lassankint felemeljék, ha nem is az amerikai baditasénak. kérdésével.. eg
nivora, de legalabb az anglial mértékre. Amerika és Kanada} Ezzel szemben biztosra veheté hhasy 4 ken
— eddigi politikajanak megfeleléen -~ gigaszi méretfi kdz- , :

MM gyiilés egyhangila fel fogja ve tagiai
munkak ‘Iétrehozdsdra hasznalja fela Fejlodés eredményét. [kz Ausztriat, Rane eink pies a ou a

SE A RE, NG EA AE, ER I