Me ember nem hisz a | szemének, amikor ezt ol- vassa. Nines nap, hogy azzal a polluciéval, amit modern gépeinkkel és ter- — melési eljarasainkkal oko- | zunk. A kérnyezet-tudésok © mar csak évszazadokra te-_ szik a Féld lakhatésaga- nak hataridejét, mert az ember mindent elkévet, hogy megfojtsa Onmagat. yNEM 16a" : Mindez ‘nem igaz! = | mondja egy tudos.. Még- Al els és esyetlen - pulaidonos: Elek Zoltan Gyors, udvarias, lelkiismeretes szolgalatot ad kedves magyar vasarloinak! _ hoaa egy. ‘komoly’ {nde amellett, Beey a kémiai- -professzora az ajsagok tele ne legye- — nek az ember szornyti” - -szennyez6_ mikédésével, John Me Ketta. Ez az egyedilalloan G kivalé polluciés szakérté — emlékeztet arra, hogy Dr. William Pecora, a beliigy- -minisztérium ‘szakértdje -szerint (Amerikaban a belay miniecteriom nem a rendorségekkel, hanem a kérnyezettel foglalko- _ z2ik), harom tiizhany6é ki- -térése tébb polluciét kiil- détt az atmoszféraba, mint minden ember altal | ee “) a talaj, s olyan nagyon | hasznos fungusok taplala- 8 gyszerta r Texasi Egyetemen, a ONeGosal Air Quality Management Commission elnéke, Dr. “elkévetett. ‘szennyezédés. Ez a harom tiizhanyé volt: la. Izlandon 1947- ben. A SZEN MONOXID J | JELENTEKTELEN ‘Dr. MeKetta szerint a .$zén monoxid pollucié- 93 %-a a fakr6l és névények- r6l keriil a levegobe, s esak 7 % az emberi teve- kenység {aut6k, gépek, stb.) kévetkezménye. Ez -azonban nem tragikus az ember életében, a szén monoxidot elnyeli sat segiti vele el6, ame- lyek a talaj termékenyse- | gét fokozzak. Vilagszerte | mintegy 270 millid tonna | ember Altal okozott szén ‘Welfare, Blue Cross, Workmen’ 8 Comp., privat, stb, recep-_ | teket készséggel toltiink Ki: | magyar aaa os Hiv atalos ‘orake: , - hétkéznapokon reggel 10 — este 1. 04g Nyakas Kati és Bek Zoltan, c monoxid kertil a levegdbe, amit azonban szinte mara- | dék nélkiil elnyel a talaj. | Az atmoszféra szennyezé-— dését tehat a szén mono- | xid semmivel, vagy he- | lyenként alig valamivel Segiti eld. - szombaton reggel 10 — este S-ig La Vaséenap. @S lunnepnapokon zarva | s a ae OA belvizeink felmelege- E dését. is stlyos pollucié- _ ként kezelik. Ezeket a bel- vizeket a gydrak elhasz- — nalt melegvize, az atom- reaktorok melegvize - és | hasonlé ipari vizek mele- MAGYAR SPECIALITASOK AD | FRANZ. ser ETTEREMBEN | r UJITAS! |e Vasdrnap i is nyity a — délutdn 4.30 6rdtol este 10 br dig SS ~ hétkéznap délelétt / ! 45 O1 tél difélig S 6 ‘Sz zalonzene Doe @ » Jain ES. _ hivdlo konyhdnkrol 603 MARKHAM. STREET (Bloor- Bathurst- neh O26djon meg : | gitik fel, néhany ekologus — |.szerint annyira, hogy az | élet megsziinik benniik. ¢ | Ez sem igaz. Maga a Nap a legnagyobb melegito for- _ ras, de ennek csak készé- #& nettel tartozunk. Az Erie. © - jesztettek, zat, malariat, tifuszt, stb. a Krakatoa Javaban 1883- _ ban, a Mt. Katmai Alas-— “kéban- 1912-ben és a Hek- ‘szat, _pihendéteriiletek mert ezt “ Salyes betegségeket ey < mint sargala-_ : _ korunk neveldje, akinek si- Az ember 2-3-szoros gabo- _kerilt egy teljes genera- < ciot elnevelni ¢ és tonkreten- natermést kapott ennek el- on — mar mint emlitettiik — lenében és legalabb 100 -millié ember maradt élet- ben, aki masként bele- -pusztult volna ezekbe a betegségekbe. Egyes ritka. Allat és ma-_ darfajok kihalas4t sem a. pollucié, hanem a vada- vagy a megfelelo igénybevétele okozta. A ipari on nemrégen visszavonta . elméletét. Na nem az egé- szet, esak egyes ‘részeit. Most egy aj hang, egy Gj nevelé jelentkezett dr. ‘T. Berry Brazelton szemé- lyében, aki pont az ellen- - kezéjét allitja mindannak, amit elddje Spock: hirde- tett. | mult szazadban 50 fajta — halt ki és erre a szazad- ra is ennyit varnak az -ekolégusok. De Dr. Me- Ketta szerint legalabb 100 millié fajta pusztult ki a -féldi élet kialakulasanak 3 billié éve alatt. Sajnos, a_ természeti fejlédés egyik eszkéze a feleslegessé valt. fajtak kipusztuladsa. Mindent egybevetve te- hat ne féljiink a kérnye- | zetvédék Altal megjésolt ‘kézeli pusztulastol. Dr. MeKetta szerint attél a polluciétol, amit az ember okoz, még sok millié évig valtozatlan marad az em- | beri élet minden alapvets | létfeltétele. Z | | 7 “Hirdessén 7 | | a szabad vilag legnagyobb | lapjaban: a | _Kanadal Magyarsagban! | 16 vize példaul 45 fokkal — Ee melegszik fel télt6l a nya- #4 rig, de nem pusztitja ki, 2 | sOt néveli a halkészletet. & _Mindig lehetnek egyes he- 7 | lyek, ahol ez, vagy mas ee L | pollucié koncentralodik, — | ami karos: lehet, deez al- #2 -MIRVISH, VILLAGE — _ KNITWEAR by OLGA | “ Ertesitiiik a kedves kézonséget, ‘kotottaru iizletinket megnyitottuk, legajabb divata | Ruhak, kabatok, kosztimaik, | hosszt. | modellekkel. 7 szoknyak, mellények, nadragok, estélyi ruhak, noi. | és férfi puléverek készen és mértéek ular rendelésre | syari dron kaphatok. — Orlen — ‘Lurex Gyapit_ _ Sajdthészitesi anyagokbdl. 252 Sheppard Ave w. / A 225-4082 i ga & : George Havas : ce a Willowdale, | Ont “Datum - - Jénius 14 - — Jilius 12 Janius 27 — Jilius 23 Junius 28 — Augusztus 16 - Jalius 04 — Sz pt .. Jilius: 2 - Augusztus 2 ae oo 19 Anguertas, 09 hogy. specialis e A DDT NEM _VESZELYES : Eey masik veszélyes” -polluciés | anyagnak a. _DDT-t tartottak az ekol6-. | gusok, annyira, hogy hasz- | nélatat torvényekkel be is | tiltattak. Ujabban ezt kez-- _ dik revizié ala venni. Dr. -McKetta szerint ez ‘sem a igaz ebben a- formaban. — Ep A DDT billio é és billi6 olan - talaban az emberi életre #7 -magara nem gyakorol ha- @ J --tast, ez csak helyi hatasu, © : amit Ki lehet kiiszbbéIni. -BRAZELTON SZERINT. a nevelést mar a csecse- _mokorban kell elkezdeni — — elsésorban a rendsze- -_rességgel. -szoktatas, étkezés, fiirész- tés hozzatartozik a cse-_ A rendszeres csemo_ életéhez. _Legke- ‘Miért siitne -otthon? — | “Igazi finom Siitemények, torah arch tea barmicyoky 3; partykra | — Spock. elrontott ‘Dr. BENJAMIN SPOCK . egy -sébb kilenc hénapos kor- ban — mint nagyanyaink -tanitottak, el kell kezdeni a csecsemét , Szobatiszta- : agra’ nevelni. Nem tgy, ahogy hogyha majd a esecsemé- nek magatol eszébe jut -@s raszanja magat, hogy — —igénybevegye a toalettet, hanem mint ahogy nagy- — —tudja, generaciét — Spock hirdette, anyaink tanitottak ési em- beri gyermekszociologia- val 9 hénapos korban. De meg kell tanitani két éves” korig a gyermeket a $z06- fogadasra is — vallja dr. -Brazelton. Aza gyermek, akit nem neveltek — bi- zonytalanna valik és nem mit lehet és. nem. Amikor a gyermek ellenkezni kezd sziileivel 3-4 eves” korban azonnal Tel: 651-7689 732 St. Clair ‘Ave. Ww. ae _Tulajdonosok: N agy Laszlo es Szécsi 7 elmélethez, le kell Allitani- a folyama- _ tot. Nem nevetni rajta, mert ez a nevetés késébb- mar sirassa fajulhat. De -ebben az esetben marnem > a gyermek sir, hanem _ minden_ esetben a szilé. NEMELY GYERMEK | elsé széra megérti, hogy mit kévetelnek, van azon- ban aki csak ismétlésre, _ de akad olyan is, akinek a szép sz6 nem hasznal, esak a verés. A szulének : annyira, ‘hogy: a harom fo: kozat k6éziil melyiket mi- | kor vegye igénybe. Sajnos 8 dr. Brazelton 25 évvel ké-. : sébb jétt ki elméletével, : mint elédje dr. Spock és ez . az uj generdcién meg is latszik. Dr. Brazelton el- - méletéhez nem kell sok | kommentart fiizni. wm Vinkbdl beszél és mi mar | csatlakoztunk ehhez az _ mielétt Bra- Szi- zeltonon keresztiil meg- sziletett volna. Dr. Gerald Hughes, az American Aca- __ demy of Pediatricians il- lusztris tagja teljes mér-_ tékben csatlakozik Bra- | zelton kollegdja elméleté-_ hez és a Spock elméletet | teljesen elvetette. Az en- | gedékeny nevelés meglat- | szik a mai fiatalokon. | Munka helyett és iskolak | helyett sokakat kommu- © _ | nakba és biintanyakra ker oe getett. . ae | Ontario a ezer Nibkoe: ine ebben' : az evben adovisszateri- . -tésben reszesiilni. Vegye ki On is a részét. ‘Téltse ki gy a. ‘Federdlis Jévedelmi Adobevallasi iveket: a ce mint a csatolt ado-visszatéritési drlapot, mes akkor i 1s, ha nem is et t jOvedelmi a adét. | | will ham 1 Davis, ‘Premier Arthur Meen. Minister af Revenue ; ¢ ae REDIT SYSTEM | - Brtesitjak. a | vasarlo kozonséget, hogy ‘ma- a evar) keramia nagy mennyiségben érkezett| | . _ |raktarunkra. Tébb ezer darabbdl valaszthat, ap p STovabba szinekben ¢ és s fazonokban._ | — FHHTSIB