Meg jonni fog, még jénni kell, ‘ jobb kor. mely utan su7e0 imddsig epedex nach tpacpascate ag feed Dae MAUZOZPER fakin, szerkeszii: KIEENESEDL FL LASZLG aos Nliecentatemnamameab attains mdccoseenedberersemecrs carrier cre eer eee ink rasa homer cancaanamaasesiantaneeniensiimaientiii nea VL aun aa ucmnie~Y Edited and Pul Wished at | 362 Bathurst st., Toronto | 4 evfols yam 2 SALUM. Ara: TQ Cent. amigo a kommumunistak nem fognak keényszeriiln? arra., pe ewenft kenferencia, de mar| dig, Még nines ugyan hefejezve a senki eldtt sem kétséges, hogy eredmeény nem sziilethet. A| largy sorazal elso pontyat, a koreai kérdest, mar régen lev Cle mely en bell a bekes szervezésre térhetnek At. 2) Sent ay ték a napirendrél, — az indokinal kérdésben pedig esak teg-| USA, sem Nagybritannia, sem a tébbi hatalmak em fognak nap jelentette ki Eden. a nyugatiak szdszdloja, hogy a Molo- | Franciaorszignak tébb feevveres segitséget nyuitani mint | tov Altal eléterjesztett “kdzvetitd inditvany™ elfogadasarol | F amentyvi ahhoz sziikséges, hogy Indekinaban ery efogadhats | zg sem lehet, s a most folyd héet vée~én a konferencia siker- | egy ensulyi allapot Jojjén létre, de nem adnak secitséget | telenséwet hivatalosan is be kell jelenteni. 'Franciaorszlgnak, vagy a Bao-Dai-féle Vietnamnak ahhoy,| hogy nagyobba ‘any ellentdmiudast inditsanak barmiker is! Ay fzsiai béke nem jétt létre Genfben, A vilag nagy keér- a Viet-Minh ellen. 3.) Indokina helyett, Mletve az ott szenve-| déseit, mint mindig, most is a feevverek foejak eldénieni, s dett részleges veresége ellensulyozasdra a nyuratli hatalmak: a békekonferencidt pedig akkor lehet majd megkezdeni. mie 27 UNO-n keresztiil mee foonak szervezni ers Délkelet-' kor az egvik fél mar letette a feevvert. Ae ujsigolvase, aki dzstai véedelini hézdsséeet az Eszakatlanti Védelmi sviivetsée | a pi edticlinclinsintnc inte Mee SARA NA ‘hogy Indokindban is valamilven hatdrvonalay hugvanak, a-! CHURCHILL ES EDEN WASHINGTONBA | UTAZNAK Winsten Churehill, az gneel korminy ta- 7 farahan deve foje és Anthony Rden, « kisze- smelt uted, a kézelj évdben Washtnetonba jataenah, agzzal a edllal, heey a nvuenti hatal- politikajt | Ssenhow errel oe. peviitt korvonalazaik Churehill most kapta imeg’ a terdszalnaerendet, s valaszind, | most kévetkezG washinetoni litdn vissza fee vonulnl, , mi ik Gry SOU EES hoev on mecrbuszeles a een f ; on eee ener TISZTOGATAS CUBABEL ENA iW Juan rdeta t sgonitus! vevérét Cu- A hava vith rondé IPSeye let artdgtatta Marinellot. a kommunista eszmeéket hi iNept Szocialists part PERE IP tt PERE RED DEL SORB OEE AE CRERO BREE Ip RP CCCREE LEBEL LIPID OD DEED A) A REGEE 0 PE LAAS LEM Heap DLE PLEDDDELODEEAL OEPELERADEE LOLI DEAR EL ADE OTE OEE 3 By AN ha Korma iva cevuttal naevaranyny tisetows- naponta esak néhany pereen at gondol a vildg nagy keérdesei-. mintdjara, s ebben az isszes érdekelt Azsiat szines OPSZAEO+ eo Gheist inditott a kone mistabarlt wey re, s amikor a lapot munkdja utan révid iddre a kezébe ve- kat reszvetelre, vigv legwahibb is tamaszpontek eneredesere a vetok ollen as szi. jobhan sveret svérakezni, mint a fejgét fdrni sorst inté fogjak felkérni, s ha kell, kényszeriteni. tet (Yan eneneaene problémakon, bizonyos eevkedviiséggel dllapitia meg, hogy. . a nagv politikusok megint eevszer kudarcot vallottak, hisy Ha tekintethe vessziik azt a fantasztikus vliavart. a- A FRANCIA minden jozan ember el6re meemondhatta volna. hogy sen inely a nyueatiak kazéott a genfi konferencia elején uralko-. Berlinben, sem Genfben, sem masutt nem lehet a zéld asztal- dott, megduplazva Deélkorea dllanddan valtezi macatarta- KORMANYVALSAG nal jeazi béket letreherni. Mire valé hat a konferencidzis, stival és a Colomboban egvbegyillt délkeletazsial szines are) Tan sel korméanyet tnewhnkort Ag elma ssaigok kapkedd fellépésével, — meg kell jan genfi konferencia rendkiviil jotékony Ne hievjiik egy pillanatig sem, hogy a vilag vezet6 dip-|— lewalabh nagyvonalukban — lomatai hutabbak. vagy tajékozatlanabbak, mint barmelyik: iranyelveket szabott meg. ujsdgolvasé: ne higvjtik azt, hogy a Berlinben, vagy Genfben | ‘llapitaunk., heey hatasu volf, mert kéyvds konmministnellenes — ay idd huzasa. a rengetee pénzkiadds, : ¢ | munkatarsaik barmelyike is koamo-| De mér az a hatisa is meevolt a rents ih : filésesd miniszterek és nas ra * Ivan remdlhette, hogy lehet egy fenyegeté haboru MEGE- j hoe: By fetnyitotta a vilag —elsésorban az adzsial vilig — Ja- LOZESERE békét kétni, — hogy a bolsevistakat lelehet be-| Koss eanak aszemét. Mert azak a tervek, amelyeket a nyue x evélni a viliehddité vaevaikrél. — vagy hogy egydltaldn le-| gat jak — diplomatiknal szokatlan énmérséklettel — elvileg het veltik barmilven egyességet kétni, amit be ts tartanak. | clfogadtak — egyszertiek, igazsdgesak és kinnyen kiviheték | Avonban a nemzetkizi konferencidknak és elsésorban a gen- lettek volna. Korea egyesitése az UNO dltal ellendrzitt sva- fi konfereneiinak mégis volt sok pozitiv eredménye. _ (ind va ot tine ki ul —— e% minden koreai szivenek legfébb va- oT gy nanvugatiak, s ha eat a vartsik A legelsé eredmény az, hogy tisztizta a kommunizmus- visszauitas totttk, CZ nagy yban kinyilotta az Esvakkoredban crombenill hatalmak Allispontjat. s s most, ha kivés nvu-i-—— és mas azsiai Alamokhan — holsevizmushan sunylidé sloniieial akdr militdris (éren, | millidk szemét. Ezekutin nehezen fornak mire szimithat a masik ré-/ ezeken a helveken NACIONALISTA JELSZAV! iKert elérni, — Az Indokindhan ajdnlott és a nyugatiak Alte! jelfogadott fegyversziinet terve — Vietnam ideiglenes felosz- fasa, azonnali fegyversziinet, majd az UNO altal ellendrot USA nem fog-|syahad vilasztasok nal eati akcidva kertil sor, akar diy mindegvik nugvhatalom tudja. azeral, A KOREAIT KERDESBEN konkrét formaban az deriilt ki, hogy 1.) Az | ja visszavonni esapatait Noreabal, hanem Délkoreal hata- rozatlan ideig ugrédeszkdanak fogja hasznalni minden eset- leces kelet-nvugati konfliktus esetére. 2.) Hogv Synghman : | | | Rhee kormanya hozzajarul ehhez a helyzethez és nem f og. | meselik a kelet-nyugat hatarszélein dé szazmillié malajnak, ja nacionalista elvek kedvéért a litszdlagos fiiggetlenseg ah-°% Franciaorszig jndokinal narvhatalni * ¥ j helvzetenek feladdsaval — szintén minden dzsial emher elftt nyilvanvals, sha a véréisik ezt sem fowadtak el, akkor hidha vietnaminak. kinainak, hindunak sth. hogy 6k az agsiai na- ‘andjait kergetni. 3.) Hogy sem az UNO, sem az USA nem Gonalista tirekvések tAmogatisara fornak fegyvert TaAval- szandékszik a délkoreai kiztarsasignak segitseget nyujtani keleten. Lehet, hogy a bolsevista terror hatasa alatt fognak arra, hogy Eszakkorea ellen tamadé akeidt inditson, — mind- harcoini ha kell, — de a nacionatista fanatizmus. amellvel + addig. amig egy “nagy” héhoru sordan ez nem valik katonaileg Vietminhi sargikat a francidk ellen kergették, ezekutin tob- sztikségessé. 4.) Koredy nem fogjak egyesiteni, hanem a 38~ ye nen lesz mer. ik szélességi fokon huzédé mesterséges hatarvonal végleg kettéhasitja a 24 milli6s koreai népet. éppugy, mint a Né-- m | Arn Nem varhatjuk a genfi konferenciaté! azt, hogy a ha- metorszagon at huzédé kelet-nyugati mesterséges hatar. ox keletdzsiai népek ezekutan a fehérekben haratokat, > V apy Felszabs paditekat lassanak, De annyi sikert mégis hozott s, hogy az avsiaiak beldssik: |mus nekik éppugy AZ INDOKINAT KRERDESBEN | olymoédon tisztazédott a helyzet, hogy: 1.) Franciaorszaig ¢ nem mond le Indokinarél, hanem azt védeni fogja mindad- ellenségiik. mint az eurdpai népeknek. rezt ugy jellemzik, hogy ald foxia vennl ah; ag ‘aMANVOS esetben | Franciaorszageal — szemben elfoglalt abispont i cannak érdekében, hogy "Németbraninet telies erével be Jehes set Yorn sen vonni 22 eurépal véde sim? halozatba. Gvakorlathan ez nem A sémetek ugylatszik nem biznak abban, hogy Keletneé- jelent egye vebet. mi nt t hogy esetlog, avt haiaroz7 ak 2 | Washing. metorszagot az angolszdsz hatalmak segitségével fogjak te . visszuszerezni Adenauer kancelldr diszeindkséve alatt mer- NYUGATNEMET MOZGALOM NEMETORSZAG EGYESITESERE dést kétnek, az _ ne ~ keretein ivi, az feenakatl anti S2erzZ0- alakult a “Németorszag Egvségéért” nevii orszagos ne dés, esctleg az UNO keretein beliil, s hogy ennek értelméhen lom. A mozgalom hivatalosan elnékéiil valasztotta Jakob esetlee Nyugatnémetorszagat felfeseyy erzik akkor js Kaisert. a nyugatnémet Allam beliigyminiszterét, alelnékiil a francia politikanak ninesen invére. pedig Erie Ollenhauert. aki az ellenzéki szocialdemokrata | part vezetdje. Az alapitaskor Adenauer kancellar Gzenetet ine tézett a mozgalom tagjaihoz. kiielentvén, hogy kermanya a leefébb feladatanak azt tekinti, hogy Nyugatnémetorszagot egvesitse a jelenleg kommunista megszallas alatt allo Kelet- németorszaggal. Eurépai haboru esetén orszag kimaradjon, vagy semleges szerepet télthessen be A. és Németorszdgon at kell térténnie, — aminthogy Itt emlitiink meg egy masik hirt, amely azt mutatja, teté hatdsa alatt az utolsé érdban kell, hogy hogy jézanul hogy Németorszag egyesitésének problemaja az érdeklodés meérlegelje a sajat politikai helyzetét. tulajdonképpen ugyan- kézéppontjaban All. Washingtoni jelentés szerint ugyanis az ¢ldtt a probléma elétt All, mint 1940-ben, amikor a néme- | az angol és amerikai diplomatak azon faradoznak, hogy a tektél szenvedett vereség utan eredménytelentil prébalt meg. ae ee mar-mar kildtastalannak latsz6 EDC (Kézés Eurépai Hadse- egy mondvacsinalt t semleges szerepet betélteni. Igy sem tud- metorszagot hathatosan felfegyverezzék. Washingtoni k6rék: haéboru alatt kétszer valjék hadszintérré. Loney ereiinah | # konmmunistak | VEKIKAL xi-| jmes parlamenti hemutathogisa olGtt hogy a holseviz- ee HE RR HE ROR Re ER OR OR ERO RR ER ER RRR TE RRR RR RO RH RR REAR REE RE ee EO az amerika: kormanvy esctler revizid! ee rer Serna yee ea beter a ae i szavetsercselvel .. jelen s ha oz elképzelhetetilen. hogy Francie-. : ‘Kelet felé iranvulé minden, felvonulasnak Franciaorsz4ygon me idas esetén a hadtapteriilet nem lehet mds, mint Francia- orszag. Amikor Franciaorszag e komoly amerikai figyelmer-. reg) helyett mas megoldast talalianak arra. hogy Nyugatné-, ta elkeriilni azt. hogy az orszag teriilete oda is, vissza js. egy | | het yeren a ominisztcrelnak felvebette abe. palin) inditaainyt ag indokinal haboru folyta- i fsanak kérdésébon és n pe tranenten vere [sdvet szenvedett, A franeta Heat me ny jrint a kermany bizalmat! ance padity ‘ing ssetén is esak aklear hitteles cece adani , bizalmat meevond képviselék abszolut sevet kepviselnek. A tallott fenn, s exért nem veulorwos, sastied elndk x eo: : canoe talab- jelen esetben ex sin Laniel lemondisa mév Lanicl utodaul Coty kagtar- \ Mendes-Praneet neverte ki, a- is nek viszont a parlamentben sgintén absze- plat Labbsévet kellene kapnia, amihes Hlee STR saznvazal satikséwes, Nem hiztos, hogy Alendes-Pranee ext mee tudja kapn’. Mendes-Franee eoevibkent, aki ns elmult evben is jelolve volt. de Laniellel szencben ve- roséret szenvedett, oa RadikAlis Svocialista art vezere. Partya hatdregettan beloldadi, a- gonban a kommunistakkal éles cllentétben call. Mendes-Franee —~ szokatlan moden — prop: ranimot adott, melyvnick lenvere az hoey ay \ indakina) kerdésben agoannall béket kivdan kAtni, de nem hallandé magat Indokindt, ha- Pnemn annak exak oeves kisebb részét Aten- rodnt az ellenséenek. Mendes-France eeveb- Kent azon ax allasponton van, heey minde- nekelatt az orszige vazdasayi emvensulvat hell helvreallitant, csak azutan Jehet a ka- tonal kérdéseket tarevalni. Mendes-PFrance nem all hatarozotinn szemben ay Murd- t olvan nal Kagds Hadserewre vonatkozé szerzidés ratifikaldsanak gondolataval, mint elddje —~ A hirek szerint Bidaul kiiliivvminiszter rr thelvén marad. ec ce . EGY IGAZI BEKES ATTELEPITES ee eenemeee! Franciaorszag déli részén erves szénba- avak késglete kifoevaban van. A Sehumann- terv alapjan milhodé nvugateurdpal szén- és nehézipar| keresére most tobb, mint 5400 francia széenbanvasz atkoltazik el- gasz-Lotharingin teriiletére. ahol « szénba- nvak méoe hosszu évtizedekre tudnak munkat bigtosttani. AA RE Ieee eet Me; wed a toshe oe VENTA NWA ANAM SNA «MII KOMMUNISTAK ALTAL TAMOGATOTT FELKELEST VERTEK LE COLUMBIABAN A Popota-! Ryvetem hallgntsi felkelést ki- séreltek meg a columbiai kormany ellen. Az erdszakos kormanybuktatasi kisérlet szalai, ‘mint eddig. ezuttal is a kommunista bujto- -gatékhoz vezettek. A kormany erélyesen le- ‘torte a felkelést, amelynek a rend6érség és az egvetemi hallgaték kérébé] 15 halalos 4l- 'dozata volt. WasIees drhggyiteeiantes cease ye ite Soe Re Canada largest weekly in the Hungariun linguage | Auterized as Seeond Class Mail Post Office Department Ottawa ia, PST Junius 19 MI AZ M. RB, A.? My a harem bet, amely an aneol Aloral Rearmament Movement réviditése, eey nem- eoikGei mozealmat feclent. amelynek eélja: lis igvagsdetalansdeek mepsziintelese a kemmumistn esgmeéek kikapesolasaval, eovezaval hare a bolsevizmus elfen anaal, heey a kemmunista propaganda-jelszavak- ban hanveztatott idealis eclokat a kemmu- nistaik akarata cHenére is meevaldsitjuk, Az MRA«moegentom leefdsbb teriilete: ma delame- rikab dllamok. ahol valéban iren sok a tenni- vilé szocidlis téeren, Lemutdbb Varens, Bra- vita elnéke nvilatkezott lelkes szavakkal er- rél a nemzetkézi mozgalomrol, amelyrél még sokat fowunk hallani a jévoben. pr elelsielee see SRE {}- SSEIIONAROOR. MASINI RNR ReR ENCED NIM MANN MiRMe Sy MnNin WiReRTMREN NINETIES CSOKKENG SBEN VAN A MAU-MAU MOZGALOM Sir George Erskine, Keletafrika aneel ka- tonal paranesnoka kijelentette, hogy a ke- nyeal aneoal haderd teljes meértékben ura oa helvzetnek minden ponton. Sad van arrél is, heey Renvaban meesziintessék ag astromal- Inpatot, erre avonban esak akkor fae sor ke- rillni haa bennsziiléttek mar belattak, hog 4 felkeléssel esek rontanak a sersuken, — Az afyvikat helyget frvendetes merszilardulasa f lee annak kdszinhetd, hoey » kommunista Kenvatiat ds f6bbt vords tarsab kellG klGben folaridetatiak, oS Se SARIS aaNet ins 1000 GYERMPE ET s dat iE Gy? pre oy gee gO O'Brien, a sasketche wan Qu’Apnelle kozsée kogismert orvosa, aki 59 eve healt tinal, most finnepl 86-ik sziiletésnap dit, s ev alkalommala hasza elétt foonak dsz- sscevillekesni agok a ferfink @& nok valamint everniekel. akikn ek suilletéséndl uz dsz dak- tarp serHett. A halas paelensck hatalmas konyvben adtak ki ennek a nagyszerfi viddle herorvosnak az Gletrajait, © A kdiney elme: “A nyeremtaskds sebéss” ~ ulaldesnl arve- si prakszisfnak arra a kdzel 30 évére, amikor mer léhditon kellett a betereket folkoresnie, D r A fy urrou eh sven ssf sswenmnnnnnnsiannnann ewe NE M TARG YA .LN AK TOVARB A KOREAT RERDESBEN ena RA SRORORRORDRIERRN oo oo ¢ } Sn Si SRA ROTA MARRS NROROOONE - 1 Ohta bizoltsae, amely Genflien a korea béke letarevaldsaval volt mewbleva, junius Th-én véelee heferezte miikidésdt, A hizoltsdy 16 UNO- tava, amely szgemben al ao kommunista taggal, kdzds nyilatkozatot adoaty iki amedly snorint a kerear kérdéshen morervegest nem lehet remeini, s egért to- wibbi tirevalasokra ninesen se A kon- ferencia avert valt sikertelenné, mert a kom- munistak nem voltak hajlandék eHfonadni ax UNO jogat a békeszerzédés — cllendrzésére, sem asl, hoary a meetartands kéxzis kereai smubad valasztasnkat az UNO ellendrigze. Malotoy a nvilatkozatra nvomban azzal a kKitclentéssel felelt, hogy a tarevalasok meg- szakaddisa a nyurati hatalmaknak készdnhe- t6, s hoey a koreal helyzethen bedllé kévet- kezmeénvekért a 16 UNO-hatalom fogja vi- selni a felelésséget. A kommunistak egvuttal vey utalsé kisérletet tettek arra, hogy a gen- fi tarevalasokat tovabb huzzik, s ujabb el- fovadhatatlan ajaniatot tettek. amit a nvu- galiak réetéin elutasitottak. Végiil Chou-En- Lai azt javasolta, hogy a tdreyald felek alla- vod qa mt mog abban, hog v kesébbi iddpont- 1 alle bieottadr cat: a “ia raslatet is elutasi- Latta. SAA SNAANASREEOE AIEEE ENN 2 Fonoreennisensinteonninnionioeniiviri KORMANYVALSAG VIETNAMBAN Run Loc hereeg. Vietnam minisztereln6- ke lemondott. Utédja Neo Dinh Diem lett, aki Vietnamot Genfben is keépviselte. Diem buzedé katolikus, széls6 nacionalista, rendki- vill erélyes pobboldalij politikus, aki talan al- kalmas azemély Jesz arra. hogy a vietnam) antikommunistak élére alljon. Jelszava: E- lébb a viéréséket kell eltavolitani, azutan kell a franciakkal Vietnam fliggetlenségérél tar- gvaini, oe Rs ae = sos a ee Soh ae Soe.