- Gondolatok egy. nektrol6g olvasésa. kézben

Piven, miiveltségi, eurépai ‘1atékorfi fr6 volt a te o
‘Nagyon tehetséges, Irdsaiban hol filozofikus

netséges.

hitrokat pengetett, hol sajdtos humordval mutatta be az
élet fondksdgait oe - gyakran. nem kimélve sajdtmagat | sem

Gnirénidja élétdl —, de mindig lebiiincselé, magavalraga- _
dé stilusban vetette papirra mondanivaléjat. ‘Kénnyedén, |

elegdnsan_ és igényesen, mint akinek életelemie az irds.

Es igy is volt. Nagyon koran megmutatta oroszlan-|

kérmeit: még alig mult 25 esztendés, amikor az akkor | nek, 8 féleg azt, ahogy eltevelyedéseit” interpretaljak.

E | vA nagy szellemek kivaltsdga, hogy tévedéseik is na-|_
; | | Zz, hh t, | gyok. Ez a paradoxon senkire sem illik jobban, mint
. sikeres iréva vdljon: pesti nagypolgdri csalddbél szdrma-| Déry Tiborra. Ugy érezziik, méltatlan volna egyéniségé-

zott és médja volt tanulni, vildgot lAtni. Sokat jdrt kiil- | hez, ha kritikatlan dicshimnuszt zengenénk rola, Ugy
Eis6 izben- egyetemista-korban, amiker sztilel |

Svajeba kiildték, ahol t6bb nyugati nyelvet is elsajatitott. | nagy értékeivel és izgalmas gondolataival, tanulsdgos |

| botldsaival,
Déry Tibor — ahogy mondani szokas — rossz tarsasdg- |
ba keveredett. Fiatal f6vel megismerkedett a marxista!

fénykorat él6 Nyugat mar kézélte verseit, elbeszéléseit.
Minden adottsdggal rendelkezett ahhoz, hogy népszeril,

foldén.

A siman. induld paélya azonban hamarosan megtort:
eszmékkel és mint afféle lelkes idealista, hamarosan be-
kapesolédott a kommunista moztilomba. Ne feledjuik:

roszorszdgban mar eldrevetette arnyékat a bolsevizmus

kdlis - mozgalmaknoz.

Ez a fiatalkori lépése egy életre mieghatéroz6jéva valt |

magatartasanak és irdi mlikédésének. Mégis akadt életé- |

ben szdmos | kilengés” és kanyar: sosem tartozott a | kévetkeztek, majd késébb a térvénysértésék korszaka- |

szemellenzé fy parttagok kézé. Annal intellektudlisabb volt. |

De most adjuk dt a ‘sz6t néhdny mondat erejéig egy | tak munkdit és személyét, de politikai szereplésével |

| szembeszegiilt a néphatalommal, amieért lérvenyes biin-
“ tetést kapott.”

hazai nekrolbgnak, mely a Mayer, Nemzet-ben v jelent, mes.

ss sedenn kézlemény

az ¥szakohioban laké magyar radio hallgatok -részére. |
{ - Ordmmel, értesitjiik hallgatdinkat, hogy a KOS- |
| sanyr RADIO, amely 15 éven keresztiil sugdrozta ]

| szon, kibévi tebt miusorral jelentkezik. ——
A magyar miisor ideje. du. 5. ratél ‘este 9-ig. ;

| is Tehat hetenként 28 ora. phe, ‘houy napi 4 Oras | 4

terror éveibe lépett.
gy6zelme és a hosszi hdborut6l megcsomérlott intellek- |
tuelek kéziil ebben az idében sokan esapodtak a radi-

figyelni- a finom meghatarozasokat, ahogy kétesértékii
»vonaihiseget” magyarazzak és s tehetsége eldtt tiszteleg-

kell feleleventteni életmiivét, ahogyan az olvaséban él:

litmutatasaival és tévedéseivel, ellentmonda-
saival egyiitt.” yO
Ezekutan az dltaldnossdgok utan ldssuk a konrkrétu-

|mokat: miket ért a nekrolég botlasok és tevedések «att?
| Ugorjunk egy nagyot vissza az idében és nézziik Déry
mindez az 1910-es évek kézepetdjdn tértént, amikor O- [Tibor palyajat 1948 utdn, amikor az orszag a Rakosi-
,,1948-ban Kossuth-dijat kapott —|
mondja a nekrolég —, de két-hdrom évvel késébb mar |
| kitért kériilétte az dldatlan vita ,,Felelet” cim( regénye |

rol irt elbeszélései uijra az érdeklédés eléterébe Allitot-

Ez a par sor z6l arrél a korszakrél, amikor Déry

: Tibor szembekeriilt a rendszerrel. Félreértés ne essek:
| nem kommunista meggyéz6dését tagadta meg, csupan. a

q tiilkapdsokat, a Rakosi-terror médszereit kritizdlta. 1948 |
i utdn, amikor eldszir tert el a hivatalos partvonaltél, ai
| friss Kossuth-dfjast, a régi kommunistét még megvéd- |
| te a tekintélye és Rakosi- nem mert hozzdnyulni. Csu-

| = | PE pan AZ frdst és a pubitalast tették sudmara lehetetlen- |
| esti mitisorait; szeptember 15-2 koriil, apt hulk amhosz- ia |

F myés Elemér:

ey: ‘Szabé_ Béla. hirneves kolozsvari > gratis, vagy

3 st Gye”, -ahogy. kortarsai. nevezik, -épp. koltézés

létt all, metszeteinek egy részét. mar becsomagolta, ae

ae mikor megltogattam. Kordbbi_ munkait még a harmin-

LS még | nagy részben itt Allnak, a. falakhoz témaszkodva.

ga gaté

PERERT EO RHEE eRPAI RET ER
PREMERA T SERED ERE RET EDR
RES EREN ER EES

Se eRAMVG RT HATRR

De amugy: is: lolietatisneée: volna most. Bulicai

ilamdljas s mivész, a : Roménidban +

aton is. kidllithatnak.

réla qupusetas 19. én, haldla. uténi napon. - Erdemes meg-

unka- A kotémiiveszetén most mart ¥

cae oe ezzel : az

“nehdiy: ‘széban. foglalkoz- .

oat kell, mert. az sedmunkra igen tanulsdgos.

A nekrolégban olvashatjuk a kévetkezéket: ,,Déry

ue Tibor a Tandcskéztarsasdg alatt tagja volt az irdi di-—
=. -rektériumnak, majd évekig emigraciéban élt: elébb Cseh-
_ _szlovakidban, majd ‘Béesben, Németorszdgban, Parizs-

né. A stileneiunsak - Rékosi pukdsa vetett véget: ‘Nagy

Imre elsé kormanyalakitésa ‘utan ujra kiadtak munké-
it, melyek a terror éveinek szérnyOségeit t tartak a vildg
elé.
Déry: Tibor étvenhatban habozds néliiil a forradalom

iigye mellé allt. Nagyszerfi irdssal szerepelt az Irodalmi
Ujsdg hires forradalmi szdmaban, melyben — rajta ki-
vill Tamasi Aronnal az élen —- az él6 irodalom legjobb-
jai tettek hitet a magyar nép igaza mellett. Amikor a|
forradalom elbukott és a Kadar-kormany megkezdte a le- felelésségrevondsra, -ezért kilféldre. menekiilt, Alig hét
iszdmoldst, az wn. Irész6vetségi-per egyik fOvadlottjaként |
| Alliitottak birédsdg elé. Akkor mdr mit sem szamitott {réi
tekintélye: a rendszer mdsik prominens iréjdval, Hay Gyu-
|laval egyiitt tibbéves bérténbiintetésre itélték, mert —|
}mint a nekrolég irja — »szembeszegiilt a
| mal.”

_néphatalom-

Biintetését ugyan nem kellett végig leiilnie, de igy
is megszenvedett Stvenhatos szerepléséert. Kiszabadula-

lten tdmogatott irék kézé ugyan mar soha tébbé nem |
kerlilt vissza, de a tlirtek kézt egyike volt az elséknek. |
Miveit Ujra kiadtak és irdsait kézilték az irodalmi fo-|/
lyéiratok, dregkordra tehat mindent megkapott az élet- 1
61, ami karpétlast nytl tijthatott szamdara az elszenvedett |
| méltanytalansdgokert. A kénnyebbik litat vAlasztotta: fel-|
hagyott az ellenzékieskedéssel § aZ ilyen magatartast: ay >
| diktaturak. mindig honordljak. | |

83 éves volt, amikor most, wigientiag 18- an meghalt.
Déry Tibor fiatal koréban éveket t6 ttt emigracis-

|ban. Ez akkor volt, amikor politikai, meggyé dz6déséért el-
Es {
ep | nyugatra. Vajon hazamehetett volna 1963-ban_ valaki is
|azok kéziil,
és vezets kultdrdlis posztot toltétt be a forradalom alatt?.
oT Aligha!

86 izben ker lilt Ssszelitkézésbe az allamhatalommal.

i sul

| ban és Olaszorszagban.”” Aztan kévetkezik egy meglepd—
| mondat:
: mok ‘cimfi aktivista’ (azaz burkoltan kommunista) folyé-—
| irat szerkesztésében. -1928-ban_ versei,
| irésai jelentek meg kétetben. ”

+1926 ban hazatért © és résztvett a Dokumentu-

1929-ben prézai .

Es itt dlljunk ‘meg egy pillanatra. Dery Tibor tehat
tagja volt az elsé- kommiin egyik legmagasabb kulturd-
lis vezeté szervének, - az u.n. irdi direktériumnak. Kun

| Béla terroruralmanak bukdsa utdn joggal szdmitott a

évet télt6tt emnigraciéban — ahol nyilvan nem huzdédott

|a hdttérbe, hanem valésziniileg igen aktiv politikai te-
| vékenységet folytatott és szapulia a Horthy-rendszert,

ahogy tébbi emigranstdrsai is tették —, aztan fogta
magat és hazatért. Csak ugy siman: hazatért! § rdadd-
azonnal bakapesolédott egy kézismerten baloldali
sajtétermék szerkesztésébe, tjsdgiréként dolgozott, sét,

|hazatérése utdn két évvel mdr megjelentek konyveil a

Isa utén nem sokkal felajanlottaék neki: ujra irhat, ha Kony vkereskedések: kirakataiban is...

|miatt. (Ezt a regényét erés tarsadalomkritikajaért ,,el-| i
|hajlénak” bélyegezte a Rékosi-féle kultirpolitika és ez| keriili a veszélyes temakat. Es Déry Tibor. megalkudott |
| dridsi vihart kavart. A szerk.) A magiba zarkézds ‘évei E _ Kor iilményekkel. A nekrolég szavai szerint: _,»Emberileg, |
| iréilag is uj lapot tudott nyitni életeben.” A kifejezet-

Ezen érdemes elgondolkozni, mert a hazai sajté i-
lyen kis, véletlen elszolasokkal kerill ellentmondasba én-

| magaval, amikor ‘nem szlinik meg ébégatni a ,,Horthy-
fasizmusban” uralkod6é terrorré] és diktaturdrél.

llyen-
kor eldruljak magukat: az a bizonyos ,,fehérterror” olyan-
elnézé volt, hogy . alig hét évvel a véres vérés uralom
utan annak | prominens szereplji minden tovabbi nélkiil
hazatérhettek | hazdjukba. Nemhogy biintetésté] nem kel-

lett tartaniok, de még ujsagirdként, s6t irdként is dol-

gozhattak, baloldali lapot szerkeszthettek.
El lehet ezt képzelni_ ma, a ,,liberalizdlodott” K4-

-| dar-rendszerben? Ahogy 45. utén hét évvel — 1952-ben
— sem mehettek volna haza a hazdjukbél eliildézétt
fu.n, hdébords biindsik, a régi rend képviseldi, ugy 56.
‘utdn hét évvel sem gondolhattak hazamenetelre azok,

akik. a forradalom utani menekiiithullammal sodrédtak
-aki. Stvenhatban | , kompromittdlta magat”

is at el lehet-e. -képzelni, hogy. ha valaki. am~-—

- | nesztidval, vagy valami -esoda folytan meégis: hazakeriilt .

kete és: fehér vonalak eddigi aranya_ felborul, a saéles.

pasztaju fénynya bok megsokszoroz6driak | és a ‘sitet fe- :

iiletek kiegyensilyozdiva valnak (Nydrdd menti. taj). A

ob felborult — lelki egyensilly utdn- a -harménia ‘megtaldlasd- |
| cas- évekbdl ismerem, az utébbi idék alkotdsai pedig nak volt az_

' ideje. ‘Metszetei_ a. raciondlis” szerkezeten
| nyugalom, a rend és a ‘tisztasdg kifejez6i.

reismerhetetlenek an eX: t
y. | tudnia. : Annak a ‘Dérynek, aki eldrulva az_ osztalyt,

. | volna,. Kadarék engednék lapot — méghozzd egy ellen-

2éki_ lapot -szerke szteni? — (Ami méginkabb_ lehetetlen,
mert’ mig- a “Horthy-rezsimben béven léteztek baloldali.

Al lapok, ma. ellenzéki sajté teljesen ismeretlen odahaza. )

Ez a killénbség hat a mai liberalizdlédott |,népi

5 demokrécia” és. a sokat. szidott  Horthy-fasizmus” kézt.
_| Ssszehasoniithatatlanul tébb. szabadsag volt akkor, mint.

ma van hazankban.. Es_ ezt Déry Tibornak is kellett

Sia melybél szérmazott, ‘kommunistava- lett. ‘Es. ha voltak

=f | 1951—2985-9. me fen nt
a | 16 magyar espe A
| vészek kevés szdmu. Kivételesei kozé tartozik, Ae Te

nena vett m — saa ee ae

_ “temairél’ —

hace viselkedett, , életének mér-

vl szemben szigordbb er.
ar cet kell -alkalmeznunk eugigontipes, 3

it 7 : metszétein. “kitdgul: \" mm a a
ae horizont, napfény. émlik: szet, a eek a béke ne “eh 2s : :
| eevenstily fluiduma hatja at. ee eee

Az Grettség. ‘koréban_ ‘hésel it Dante-illusztréciok al |

| kotomtiveszete kiteljesiilését fémjelzik. A jelképteremtés | |
is igang valt, a. gondolatisag - a legmagasabb | szinten fo- ]
| | galmazédott .
[Habe ‘kivalo fametszetgylijteményt adott. k6zzé. -

meg. benniik, -1973-ban Hénapok —

y. Szabé Béla ezret meghaladé— alkotdsai “kézott
ferastiseles: portrét és Snarcképet | is | taldlunk 7

npresszionist ns ‘Ebbél az, pike 2 Ren 16
Japjain ais villannak elé fe-]| szetek
maszt6- See :

os Panne! miivészetére. ‘emlékeztet, Be 7
| etszeteken és e peetalleten Endely. y fe |

e A176 oldalas, vaszonkdtéses kényv I

: | feaatpit és 10 ilusztracidjat Osze Andras a neves}
-cimmel. J poes

_ szobrasz- | és: festOmiivész készitette.

A konyv megrendelheté a szerz6nél:_ os ; :
FLORIAN TIBOR, 3 Mountain: View. Drive,
. New Milford, Conn. 06776, ‘USA,