ti

MEL

Lie

No

lések és a német gyar-
_ipar teherbiré képessége |
egyenstilyban marad-

—nultan hull a kommuniz-
-musba, az egyensilyat,
_jogbiztonsagat, gazda-
gagi termelékenységét,
‘kétségbeesésbe és ijabb |

ellenzék megértésével |
-svivja-e hareét a kan-
cellar a masodik terror-

szin alatt valtozatlanul
viharos a. coke
nevek és 5

oma

: ass |
_ dalom

Miinchen, 21. okt. 1977

A németorszagi ter--

rorhabort? elsé fejezetet

gyasz @s taps kiserte.

Sehmidt kancellar oko-
san, megfontoltan es
6szinte egyuttéerzéssel
biestztatta el Sehu-
mann jetkapitanyt, aki
megsz6khetett volna a

hagyta cserben utasait
és Hanns Martin Schle-
yert, a német munkaa-
dék szervezetének eln6-
két, akit azért itélt
halalra a kommunista
jovétervezés, mert hi-
vatalbol és emberi meg-
gyozodesbol azt a gaz-
dalkodasi rendszert

szolgaita, amely a_né-

met nép kezdeményezé
erejébél, szaktudasabdl,
szorgalmabol €s szocia-
lis kényszerébol, vagy
szocialis joszandékabol,
— a ket sz6 kulonb6zo
értelme végeredmény-
ben elveszik az ered-
ményben — épit korsze-
rii tj vilagot Schumann
kapitany bicstiztatéja-
ban azokat a fogalmakat
allitotta el6terbe a kan-

cellar — a hésiességet

és a felelosséget —,
amelyet a gyavasag és a
feleldtlenség
ki a jolét rendszerek
filozéfiajabol. Hanns
Martin Schleyer ttra-
valojanak az volt a le-
nyege, hogy a magasfo-
ku, jd] elékészitett és

pontosan végrehajtott |
 terrorhullam déngeti pol- | |
 gari vilAgrendiink né-/ ¢
metorszagi varat. Az) Uygh
allambiztonsagbol kilot-| on
ték a legfébb agyészt, |<
“megélték a bankvilag |

vezetéjét, majd arra a
Hanns Martin Schleyer-

_vatalbél vigyazott, hogy. | se.

a szakszervezeti kovete-

jon.

A gyaszbeszéd nem
volt alkalmas keret, de
a bonni parlament kép-

viseléi megértették a
_kancellar figyelmezte-

tését, hogy az eurdpai

_terrorhullam legfébb |
feladata a német gazda- |
— sagi, tarsadalmi és lelki

egyenstily lerombolasa.
Ha sikeril, Eurépa_ bé-

élet-halal harcba ker-
getett Németorszag tj
habortba keveredik a
vilaggal. Hol értett
egyet, vagy hol fogta
fel masként a német par-
lament a gyaszbeszédbe
agyazott figyelmezte-
tést, arra nem adott va-
laszt a megilletod6tt és
a helyzethez alkalmaz-
kodé esend. Azt is csak

a gydsznapokat kéveté

lathato és lathatatlan |
_harcok dontik el, hogy a

kormany part, vagy az

hullammal, hiszen a fel-.

kai tenger. Tul komoly

t i 3 ‘*

—6szorit

-godalmat

: E
+; Se RES 3
¢ RSS

orszagban ugyanaz a
szellem, erk6lesi, tar-

sadalmi reteg ugyan-

olyan attetelezetten
tamadja a polgari ren-
diinket, eszmevilagun-
kat, mint az Egyesuit
Allamokban, Kanada-
ban, vagy a nyugat tob-
bi orszagaban. Vilagve-
szély lett abbol, hogy
szabad tarsadalmaink
legiobly elméi, legjobb
politikusai és erkélesi
tisziségviseld6l nem ér-
tették vagy félreértet-
tek a kommunista dog-
makat és a kommunista
tartalommal  bélelt,
ordkéletiinek femjelzett,
témjénfusttel konzer-
valt régi fogalmainkat.

A bonni parlament ak-
kor tapsolt, amikor Sch-
midt kancellar azokat az
alamvezetOket — kis-
kiralvokat, kéztarsasagi
elnékéket, szocialista,
félkommunista diktato-
rokat, valédi és alpoliti-
kal tényezoket sorolta
fel, akik széval vagy tet-
tel tamogattak a német
kormany harcat a ter-

rorizmus ellen. Kulonbo-—
26 tarsadalmi, torténel-

mi, filozéfiai hattérbdl
es még kilonbézébb ér-
dekekbél értették meg,
hogy az uj terrorhul-
lam nemzetkézi és egy-
forman veszélyeztet
minden orszagot, amely
a vilagforradalom és
vilagfelforgatas utja-
ban all. Tapsot kapott

= a

A détente politik
lentése egész egyszerit-

fen a fesziiltség csékke-
ése, illetve-csdkkenté-:

kabb névekedett, mint

lesékkent. Ennek csak

egyik oka az emberi jo-

| gok kérdése. Tegyik fel,

hogy a Szovjetunio a leg-
| lelkiismeretesebben és a
legteljesebb mértékben
-betartotta volna vala-

-mennyi Allampolgara-_
val szemben a helsinkii,

ugynevezett harmadik

| kosArban vallalt minden
| kotelezettséget, tegytik
|tovabba fel, hogy Szol-
| zsenyicin és masok nem —
|apellaltak a vilag lelki-
-ismeretére, — a nyugati

-hatalmaknak még eb-

ben az esetben is sok ag-
okozna a
_kelet-nyugati kapesola-

tok alakuldsa. Nem két-
séges, hogy a szovjet

‘kormany Allandéan és
|kévetkezetesen néveli
| katonai kiadasait. Rend-.
i kivli mértékben fokoz-_
\za tengeri itoéerejét.
|\Nem kétséges, hogy a
| szovjet kormany koézvet-
|leniil vagy kézvetve in-
| tervencids politikat foly-.
tat a vilag szamos tér-
ségében, példaul Ango-
‘laban és Afrika tgyne-—
-vezett Szarvaban. Akon-

frontacié kockézata

-emelkedik. Carter ame-

rikai elndk és tanacs-

adoja, Bzsezsinszkieset- tés: kockaza

_-keriilése. A Nyugatnak
is ez az érdeke, feltéve,
6zi hogy nem taplal illtzio-
_kat biztonsagat illetéen.
—Felelésség-szomjas l-
lamférfiak és_politi-
_kusok nem hiszik, hogy

| az Egyesiilt Allamok el- | _
| noéke, az angol kor-

| manyfo, afrancia allam
| vezet6je, a rémai papa |
és a parlament tagjai |

ai je-

vastapssal mondtak ké-
szonetet az arab allam-

fonek, elsésorban Szo- |
malia elnékének k6z-

vetlen, vagy kozvetett
segitségikert a Luft-
hansa gép utasainak és

személyzetenek meg-

mentésében. Ezutan. ..
tapogatodzo, bizonyta-

lesztinai Felszabadité
Bizottsag vezérének,
Arafatnak a nevét, ami-
ért nem vallalt erkolesi
és politikai kozésséget a
német jet arab elrabloi-
val. | S

Miért kell kiemelni ezt
a révidke szinjatekot?
Mert szinjatek volt. Az

rult az a) ,,szovetség-
hez’’, hogy a Szovjet ki-
szoritasa a Kozel-Kelet-
rél kézvetien és k6zds ér-
dek. Ha sikerul, az mar
masodlagos  kérdés,
hogy Dajan és Arafat
szoba all-e egymassal a
genfi konferencian és
elfogadja azt, hogy min-

den népnek egyforman |

joga van arra, hogy Osi

nyai koz6tt éljen. Eny-
nyit akkor is megér a
tapogatodzo, bizonyta-
lan taps, ha a Nemzetek

Szévetségének palotaja |
helyett abban a német|> a
- eséretet és birdlatot.

 Elismeréssel mutat-.

parlamentben hangzik

el, ahol a kancellari szét |
akkor is komolyan ve- |
szik, ha nem _ biztos, |
hogy komolyan mond- |
tak. |

ség szempontjabél meg- |
nyugtat6 jelenség, hogy |
kézéptavon a Kelet és a |

Nyugat, a.szovjet:t6mb

érdekei jelentés mérték-

ben azonosak. Hosszt ta- |
von azonban nines ha- |
sonlésag. Az oroszok is |
ki fognak haszndlni |
minden kinalkozé alkal- |

mat arra, hogy tilsagos |
kockazat nélkiil kiter- |

jesszék befolyasukat a |
Kézelkeleten, Afrikaban |
és Azsiaban. Elképzel-_
het6, Moszkva tévesen |
fogja majd megitélni, |
hogy mi a realis és mi |

az irrealis kockazat. Azt
azonban tudjak az oro-

szok, hogy mibe keriil a | nu
| masfajta szocializmus-
| ba—kommunizmusba me

nukledris fegyverkezés,
a nuklearis hadviselés.

‘Tudjak az oroszok, hogy |
gazdasaguk gyenge la-

bakon all. Kezdik azt is

belatni, hogy politikai |

befolyasuk kiterjesztése
milyen nehézségekkel
jar és milven kdltséges.
Az 1971-es szovjet egyip-
tomi és indiai 4llamkézi
szerzodések  szovjet

z6tt, ugyanigy, mint az

1970-es évek elején,

tése, és a kockézatok el-

az emberi jogok kérdé-

_ sének eldtérbe helyezése ||
-segit a helyzeten. Nem |
-osztjak azt a nézetet, |
hogy minden mas prob- | hallgattal :
. rsza- | hogy aterroristaknak dult meg az oroszbarat
apénzforrasaiugyan- és németellenes uszi-.
-azok (Libia és a Szov- tas, hogy ott nem csu-_
jetunio) és hoeyw mee nan nolitikusokés fisae- | - .
a kiképzést is ugyan. irok, hanem jogaszok is | Akét keretmegallapodas, a moszk-
_ ana. | Vales a vlagyivosztoki nem jelentett —
lyesebb napilapja, a ogy honnan f4j a a Szovjetunié haz hasz-
Aaltalaban a német—

_ lemaval csak akkor sza- |
-badna foglalkozni, ha a |
_szabadsagjogok iigye |
-rendezédétt. Minden te- | >

iasra™’
hogy volt ilyen motivum
is: dea Mavflower-t ere-

szempontb6él karosok- |
nak bizonyiiltak. A szo- |
mAliai, ethiépiai habo- |
raban.Moszkva komoly |
dilemma elétt all, hisz
két csatlésa ha
massal

reol egy- |

Ilyen kéritlmények ko- |
t. ug | | botrdnkozdst keltett a_
német koézénségben, —
szovjet érdek a nemzet-
k6zi fesziltség csékken-

Plymouthban. —~ A Za-

randok-varosban a ha-
zak csticsos tetejlek,

stilizaltan angolosak.
A kolénia masodik kor-
manyzéja, William
Bradford, leirta— a kéz-
irat sok hanyvodas utan
most visszakerilt Mas-

| sachusetts-be — az elsé
-harom éy térténetét.
bapo' o, | Oszinte irds: a Mayflo-
Jan taps kiserte a Pa-| wer utasai az Uj vildg-
' ban, az els6 harom éven
-at szabalyos kommuniz-
/musban éltek. A keve-
/sek, akik tulelték az el-
-s6 kegyetien telet, itt
-Plymouthban megya-
lésitottak az eszményi
| és. gyakorlati kommu-
|nizmust: minden kézés_
BLS i volt, a birtok, a hoza-
a politikai elgondolas ja- |

dék, a munka, a haszna-

‘lati cikkek, az @lelem.

Az at trtigve az volt,

Hhogy ai ,,lelkiismereti
'szabadsag vagya kész-

tette 6ket a kivandor-
— €§ DbIZONYOS,

detileg angol részvény-
tarsasag finanszirozta,
a zarandokok szérmeke-

|resked6ék, prémvada-

foldjén, sajat hagyoma- | szok yoltak, a londoni

megbizok a befektetett
t6ke utén uzsorakama-

tak ra, hogy a nyugat-
német kormany tapin-
tattal, turelemmel igye-

| kezettid6t nyerniés nem _
“| engedett a zsarolasnak.
‘| De ugyanakkor elkép-

| pedve kérdezték sokan: |

— Milyen Allapo-
tok uralkodhatnak a
német bérténékben,

ha megtérténhetett,
~ hogy kiilénféle fogha-_

zakban leesukott go-
hosztevok a kilvilag-

_rendszeresen érint-
kezhettek és szanato-

tiumi lakosztalyként
berendezett ,,cella-
jabol" Baader tovabb |

2 & 2

irdnyithatta bandaja-
Es hogy még revol-
vert is tarthatott.
maganal.,

_ Ez a rendszer annak.
az eredmeénye, hogy a
habort utan a német ta-
nitok és tandrok nagy-
-része a nemzeti-szoci-
| alizmusbél nem a huma-

nizmusba, hanem egy.

nekilt. Igy nevelték

| bele a német jogaszok-
| ba, birakba, tigyészek-

be, no meg foghazigaz-.

gatokba is azt a ,,ha-
| lado” tant, ami az ame-
-rikai jogszolgaltatast
is sokhelyitt elziillesz-
tette. Ez a doktrina tgy

sz6l, hogy aszegény biin-
tevo a tarsadalom—
(értsd: az igazsagtalan

polgari rend) aldozata.
Es hogy jobban kell vi-

hof banda a sz6 szoros”

| értelmében kézbs haz- csaklyakkal tamadta.
tartast visz a japan és meg a német konzulatu-
/palesztin gerillakkal, sokat és tizlethelyisége- |
| altalaban az egész vilag ket. A ..demokratikus

| Valamennyi terrorista gorégék"’ is kivették
szervezetével és cso- résziiket a kommunista
| portjaval Kubatol Rho- eszmék szolgalataban —
déziaig, |

“Bonnban_ példdul

- eddig is tudtak, esak a_

: jetek
nak tevékenységét.

tot szedtek és a pilgri-
mek iparkodtak az adés-
sagot lehetéleg gyorsan
visszafizetni. Bradford
leirja, hogy a kommu-
nista gazdalkodas teljes
esédbe fulladt: senki

sem dolgozott igazdn,

mindenki szabotalt, lo-
pott és a telepesek egy
év alatt kézel voltak a
tonkremenéshez. Akkor,
hirtelen, sutba dobtak a
kommunista rendszert,
feltalaltak a magantu-
laidont @s a profitot
€s hihetetlen furgeség-
gel kezdtek tollasodni.
Bradford kormanyzo6 azt
mondia, az elso év miul-
taval megtartottak a
Thanksgiving, az els6
Halaadas tinnepét, ami-

remtonek, hogy tulélték
a telet, az indidnok ta-
maddsait. A masodik év
vegen megkoszonteék,
‘hogy sikeriilt megerési-
teni a telepet, j6 volt a
termés. Es a harmadik
év végén megkészénték,

hogy tuléltek a kommu-

nizmust. Azt irja a kor-
manyz6, aztan mar
kénnyen ment minden.

Részlet Marai Sandor
Naplé (1958—1967) ¢. ké-
tetébdl. |

mukba keritették a né-
met repiilégépet, akkor
nem esak térok6ktol el-
itélt. két palesztin ter-
roristanak, hanem a Ba-
ader—Meinhof banda
Németorszagban fogva
tartott tizenegy tagja-
nak a szabadonbocsa}-
tasat is kévetelték. Es
hogy a nemet terroris-
tak kézdlték: azért ol-
ték meg Schleyert, hogy

-bosszut alljanak a Szo-
malidban lelétt palesz-
: tin gerillak halalaért. .
és a nytigati szévetség | gal és egymassal-° Ez a szolidaritas és
isziltség az elmalt ha- |
rom-négy év soran in-

egyiittmtikédés is mu-
tatja, hogy az oroszok
megvaldsitottak azt a

jelszot, hogy ,,Vilag

terroristal,  egvyesiul-
f 3%
- sépredék

Legestinyabb része a

dolognak nem is az, amit

a terroristak miveltek,
hanem az, hogy Schle-

yer torkanak az elvagasa |
és anémet rohamosztag

szomaliai héstette mi-

lyen visszhangot keltett

Nyugat-Eurépaban, {[6-
leg a kommunistakkal
bélelt Olaszorszagban
és Franciaorszagban.

Kiilénésen_ visszata-
szité az egyetemni dia-
kok egy részének a vi-
selkedése. Megbizhaté-
nak tartott adatok sze-
rint Nyugat-Németor-
szagban 800.000 f6isko-
lai hallgato. kéziil min-
den 6todik egyiittérez a
Baader—Meinhof ban-
daval. — oo

Mas nyugateurdpali

ta banditak mellett. Ez

1, a magat ,,szellemi elit-
| hogy a sajto csak most nek’’ nevezé félmiivelt
vett tudomast arrél, csécselék tébb, mint
hogy a Baader-Mein- hiszfrancia és olasz va-

rosban bombakkal és.

végrehajtott rombolas-
bél és fosztogatasbdl. —

_ Franciaorszagban o- |

lapok hallgattak réla, lyan széles fronton in-

a kiképzést is ugy

| azokban a féleg iraki korusban vadoltak a né-

_ rokban kapjak

és dél-jemen

abo- meteket,,aljas antikom- _
- munista propaganda- —

val’ és természetesen
a nacizmus felélesz-

“Az orszag legtekinte

-Félmiivelt.

| aris bombaallomannyal felszerelhet.

parizsi Le Monde is
olyan gyilélkédé cikket
‘K6zdlt a németek ellen,
hogy ez ellen a londoni francia viszony megron-

Times félemelte szavat. tasabél Eurépaban csak

Leal

A nemzetk6zi kapesolatokban a

politikusok vagy diplomatak meg-
}egyezése okvetlentl nem jelenti a
| katonak egyetertését is, akik rend-

szerint masként értelmezik egy or-
szag habortis felkészultségét, mint
a vezetoi. A katonak legiobb szévet-

'ségese a technikai-technologiai fej-
| lodes, ami meglepdo gyorsan eléviti
|a megallapodasokat, s az tjabb fel-
i|mérés és kiértékelées, azt kévetoen
|ujabb egyezkedés, esetleg egyezség
| elkerilhetetlen.

Pontosan ez a helyzet a SALT-tar-

gyalasokkal is, melyek eredményes-
| séget, befejezését a politikai fontol-
| gatasoknal a mtiszaki szempontok
|jobban akadalyozzak. Amikor a
| SALT-egvezmény lejarta, tehat okto-
ee | i ber harmadika el6tt az amerikai és
kor megkész6nték a Te- | res

. iszovjet kormany egyidejuleg, de
ikilén-kilén kijelentette, hogy a

targyalasok folytatasa érdekeben

'dgy tekintik, mintha valtozatianul

érvényben lenne, merdben Uj erévi-
szonyokra adtak aldasukat. Nuklea-
ris arzenaljuk szamszeruen talan
mitsem valtozott, de annak ma mar
szinte egyetlen darabja sem ugyan-

/az mindségben, hadaszati éertekben,
/mint volt 1972. majusaban, a SALT-
Imegallapodas moszkvai, vagy 1974.
jnovemberében az tn. vezérelvek
| viagyivosztoki alairadsakor. .
| Egyik fel sem csalt (eztttal, a
| Szovjetuniénak sem volt ra oka),
-esupan végrehajtottak azokat a val-

toztatasokat és mddositasokat, me-
lyekben kéles6n6sen megallapodtak.

| Ha valéban teté ala akarjak hozni
| a végleges SALT-egyezményt, amire
| gyakorlatilag egyaltalaban nines

szikség, akkor majdnemcsak eldlré]
kell kezdeni az alkudozast, a keret-

|egyezménybe tartozé hadaszati ta-
'madé nuklearis fegyverrendsze-

rek értékelését és mindségét ileto-

'en. Ez mar azért is sziikséges, hogy
|tudjak miben is akarnak mege-
gyezni, milyen korlatozasra, iletve
| csékkentésre gondolnak? Kiilénésen
Carter amerikai elnék az Egyesilt

Nemzetek Szervezete kézgyiilésén

_ Anukledris arzenal étven szazalé-

kos csokkentése nem tjkeletii javas-
lat Carter elnok részér6l. Valasztasi

hadjarata soran tébbszor kijelentet-
te, beiktatasi beszédében kihangst-

| lyozta, hogy a legjobb, legeredmé-
|nyesebb leszerelés az lenne, ha be-
| tiltanak a nuklearis fegyverek gyar-
tasat és alkalmazasat. kiligymi-

nisztere, Cyrus Vance ezt a felfoga-

sat kézvetitette tavasszal a szoviet

vezetéségnek Moszkvaban; az Egye-

| stilt Nemzetek Szervezetében el-

hangzott oktéber 4-i javaslata is

| sejtteti, hogy Carter elnék célja az
| emberiség megszabaditasa a nukle-
aris deliriumtél. 17

| Elképzelései, idealis allaspontja uj

tavlatokat nyitott, mit is kellene

}igazan csindlni a részletek, a fél-
| vagy negyedmegoldasok fésiilgetése
| helyett. Ugyanakkor siirgeti a rész-
letek tisztazdsaval a SALT-egyez-
| mény mielobbi megkotését, amivel
| viszont érvényteleniti naiv elkép-
| zeléseit, idealis Allaspontjat. . .

A nuklearis arzenal felméréséhez

| nines okunk kételkedni a rendelkezé-.
istinkre all6 adatok hitelességében. |
Olyan fegyverrendszerekrol van szo,

melyeknek legyartasa nehéz, bonyo-
lult feladat és lizemeltetése sem re}j-
tegethet6. Fenntartas nélkul elfo-

| gadhatjuk tehat az otév-eldtti moszk-
vai és a haromév-eldtti vlagyivosz-

toki felmérést. Moszkvaban megal-

| lapodtak, hogy a Szovjetunié készen-

létben tarthat 1618 silozott, beton-

| all4sba sillyesztett és 740 tenger-—
| alattidroéra szerelt interkontinenta-

lis, ballisztikus rakétat; Amerika
kontingense 1054 silozott és 656 ten-
geralattjarora szerelt, hasonlé jel-
legit és kapacitasG@ rakéta lehet. A
nukled4ris bombak szallitasara alkal-
mas nehéz bombazékat akkor még
kihagytak a leltarbdl. lees

A moszkvai rakétaegyezmény
2558:1710 volt az oroszok javara, de
a szamszerii f6lényt az amerikai

'technika a mirvesitéssel, hidrafeji-_
séggel kiegyenlitette. Viadivosztok-
| ban aranyositottak: mindkét fé12400-
| 2400 hord6-, szallité eszkézt tarthat,
jrakétat és nehézbombazét, amibél
|1320 rakétat mirvesithet, vagyis

tobbszéros és kiil6n célozhaté nukle-

feltéltdttséget, esupdn lehetéséget, |
hogy az adott kontingensttarthatjak. |

Ha még nem érték el az engedélye-

zett plafont, akker a hidnyt gyartas- |
sal kiegészithetik; a szallitéeszkoz6k |

minoségeét és kapacitasat illetoen pe-

dig azt csinalhatnak amit akarnak., |
A nukledris bambak szamanak kor- |

latozasardl meg egyszertien (vagy
tudatosan’) elfeledkeztek ...

A Szovijetunié a lehetéségekkel igy |
élt, hogy kb. 12 szazalékkal ugyan |
rakétaallomanyat |

esékkentette
iszamszertien értve), de megnégy-

szerezte a rakétak teljesitoképessé- |
gét. Ertve alatta, hogy minden en- |

gedélyezett rakétajat, tehat az 1320-

at mirvesitette, hidrafejes nuklearis |
téltettel ellatta, ami igen jelentos |

mindségi eredmeény.
Az interkontinentalis, balliszlikus

rakétakrol tudni kell, hogy harom |
vagy négyszakaszosak, kilénben |
hatésugarukat nem ndévelhetik. Ut- |

juk jérészét a sztrateszférdban te-
szik meg; az utolsé szakasznal a
visszatérés a légirbe a komoly fel-

adat, ami rendkiviil szofisztikus |
megoldast igényel, hiszen nukledris |
bombarakomanyukat is meg kell ki- |
mélni a kiégéstol. Kilénben joval a |
célpont eldtt felrobbannak. A szovjet |
rakéta er6ék jelenleg hatezer, a ten- |
geralattjarokra szerelten 7100 visz- |
szatéré, tébbeélzati szerkezettel |

rendelkeznek. Egyben hatékonyan
javitottak rakétaik megbizhatésa-

gat, tranyithatésagat és pontossa- |

git. A silokat megerésitették, szak-

nyelven a betonallasokat keményi- |

tették, hogy kibirjak az esetleges
telitalalatot. _

A telitalalat elkertilésére a szov- |
jet technikusok a mozg6 raketarend- |

szereket favorizaljak: nehany tipust

(S-17, S-18, 5-19) sikeresen kikiserle-
teztek, legyartottak és tzemeltet- |
nek. Amerika elonyét azonban nem |

tudtak behozni. |

Az amerikai interkontinentalis, |
ballisztikus rakétak kivétel nélkil |
mirvesitettek, hidrafejesek; vissza- |

térd szerkezetiket szintén tokéletesi-

tették, célzépontossaguk telitalalat- |
—jellegii; a betonallasok kibirjak az.
-esetleges szovjet telitaldlatokat..
Sorozatgyartasa kikiserleteztek |
mozgé rakétakat (MX); az elévilt |
rakétakat kieserélték Gjakkal, a leg- |

modernebbekkel, kiilénésen a_ ten-
geralattiarékra szerelteket, melyek

elényét nem lehet elvitatni. Az ame- |

rikai haddszat a nehezen fellelheté

nuklearizalt tengeralattjaré flottaja- |
6] varja a dénto csapast egy habo- |

ru esetén, '

A hadaszati, tamadé nuklearis |
fegyverrendszerek néven ismert és |

emlegetett arzenal legvitatottabb
elemei a nehézbombazék. Mindkét

nagyjabol elavult; mindkét fel, |

Amerika és a Szovjetuniéd az igen

kéltséges és lassti, a sziikségesnél |

nagvobb, tehat jobban célbaveheto

egységek helyett ijakat allitott be. |
Az amerikaiak a B-52-eseket eldszor |
a kisebb és gyorsabb B-l-esekkel |
akartak behelyettesiteni, de Carter el-|
nok elvetette a tervet, Helyette a |
cirkalé rakétat gyartjak, amit a cél |
felé a B-52-esek vihetnek: fjabban |

beallitottak az FB-111H sorszamu
kénnyii és gyors, mozgathat6 szar-

nyt repilégépeket. Az oroszok a |

a

Medves és a Buffalo fedé-nevil

nehézbombazéik mellett a Tupolev |

V-G sorszamt, a nyugati nevén job-

ban ismert Backfire Visszalévo bom-

bazoval prébalkoznak.

Mig a diplomatak alkudoztak az |
elmult Ot, illetve harom év alatt, |
a katonak sem aludtak. Az akadozo, |

de mindig beindulé SALT-targyala-

sok feladata tisztazni, hogy a sok- |
féle fegyvert hogyan tudjak majd |
kélesOnOsen elfogadhatO egyez- |
ménybe heleszoritani. Es ez nem |

konnvii feladat!

Ha sikeriil is, a veszélyt még nem |
haritottak el egymas, és az emberi- |

ség feje fel6l, mert ki garantalja a
betartasat, féleg szovjet részrél?

Ugvanakkor a vlagyivosztoki 2400- |
2400-as keret, vagy akar a tervezett |
2200-2200-as keret legalabb a harom- |

szorosa annak, ami egymas meg-
semmisiteséhez szikséges.

Minek akkor alkudozni? Egymas, |

vagy a vilag megnyugtalasara?

Carter elképzelése, az altalanos |

és teljes nuklearis leszerelésrol ép-

‘pen olyannaivsag, mintelhinni, hogy | _
a Szovjetunié pontosan ezt az egyet- |

len, marmint az esetlegesen teté ala |
hozott SALT-egyezményt hetartja. |

isa kommunistak szeke-

mage
co RS
oo See

baloldal tehat — mint _

yyy

yy
hf

we

y

LE: