bess Mandel ‘eladje Sees Anton ¢ volt AL kinaiakat szinte. eee Moszkva “ellen és - Mosz kva- Peking elleni po- ‘akit az valeindki pera ics ugyancsal yen vaddal kényszeritettek lemondas a miatt. és valaszaban _kijelentet- te: az amerikai- politikat — nem Kina hanem Ameri-_ redlisan senki sem varhat. ta. A kinaiak felhivtak Ford, figyelmét egy esetle- és elfogadni. ezekutan: jelentett-e vala-— ges Jugoszlavia elleni szoviet akci6éra Tito halala esetén, figyelmeztették | were real peek derereme és ibe ‘igynevezett er adikelie litikai. szertien tudjak : megfelelébbel he- | lyettesiteni. | azonban azért nehéz kijat- -szani.Moszkva ellen, mert ‘Kina — hatalmas ember- anya gatol eltekintve - — ka- tonailag gyenge , politikai- | dag pedig nem egységes, a fadikalisok és a mers | tigyelmieztetia a Szovjetunid provokativ kilpolitikajara. Mr. Ford elképzelést, egy- azért, mert nem. Pekinget © nll a ae a "val Sagos” helyzetet az Amerika- é k6zotti -_értekezlet oan va szamara? A leheté leg- targyilagosabb valasz az, hogy alighanem semmit. A Kreml tisztan latja, hogy — Ford szamara azért lehe-- 2 ~6tetlen az -amerikai- kinai _ kapesolatok | kifejlesztése, mert az -amerikai s jobboldal éllandé | veszélyt jelent Ford sza- _ mara 97 elkévetkez6 el- | ndkvalasztasi_ izdelem | Kérdés- az ‘hozott, a ‘latvanyos: kinai -esticsértekezletet dobta oda politikai baratainak és ““¢llenfeleinek koneként — hadd rag6djanak rajta. -KIRALYNAK LENNI SEM KONNYU, nemesak alattvalonak, legalabb is erre mutat a fiatal spanyol _kirdly kériili ziirzavar. A - spanyol ujsagirok altala- _ ban arra szamitottak, hogy Franco halala utan a basz- kok figgetlenségi torekvé- sei ellanyhulnak. Nem -igy tértént. Franco halala 6ta is allandéak a tinte- tések a baszk varesokbau. ‘A kirdly erre valaszul bi- zonyos halvany engedmé- nyeket igért, ez a homa- lyos igéret azonban tgy- latszik még jobban felbé- szitette a baszkokat. Egyik _kisv4rosban baszk radika- — jisok: meggyilkoltak a pol- - garmestert. A baszk eso- ~ port azonban nem azegyet- len, amely alapveté célja- _ul tiizi ki a terrorista cse- ” lekvéseket. Akadnak trotz- _ kyista maoistaés anarchis- ta esoportok is, amelyek —azt allitjak, hogy Juan Car- los azért nem hajthat vég- re alapveté tarsadalmi és -politikai reformokat. ‘Spa- -nyolorsz4gban, mert 6 ma- ga is Franco kreatura. A _ kiraly egyetlen elénye az, hogy ezeknek a ki lénb6z6 terrorista esoportoknak | nines 6nall6 és meghataro- zott politikai ideolégidjuk a terrorista eselekménye- ken kiviil. Juan Carlos » Regprobalioaitt egy na- _ gyon enyhe, részleges poli- _ tikai amnesztiaval, de eza kisérlet csak ijabb zurza- vart okozott. A baloldali- ak szerint a Teszleges oa nol tellektudlis kezik: nék nem lehetnek harei pil6tak, nem szol-— galhatnak hadihajékon és tengeralattjarokon. Mas szavakkal: a néi katondk © nem. keriilhetnek igazan — -veszélyes posztokra. S a. * dologban a legk lénésebb az, hogy a ndi egyenjogu- sagért harcolé amerikai a) szervezetek az ellen egyetlen széval se tilta- koztak. S most hirtelen visszagondolunk — —arra, hogy a vietnam habort * éveiben egyetlen néi szer- vezet sem kévetelte, hogy az egyenjogusag alapel- heal vének megfeleléen néi katonakat i is kiildjenek Vi- etnamba harcolni — és_ meghalni. S mivel ez a helyzet, agy érezziik, dele hogy felszamoljuk ezt. képmutatast, amelyet a noi szervezetek tanusita- nak az ugynevezett noi egyenjogusag kérdésében. OREG EMBER — VEN: EMBER. Senkire sem il-— lik ez a mondas jobban, mint Titora, Tueosusvigy elnék-diktatorara. jelenleg $2-ik. ‘évében. van és nemesak éreg, hanem — meg is Gregedett, a réla ké-_ szilt legutébbi. fényképek bizonyitjak ezt. A jugosz-— fizikai és in- kondicidéja | gyorsan hanyatlik $ éppen — -nyilt aioe: ur / latkozatokat tesznek. : Sza- 32 cominform: altek el, mindegyikik beval- lotta, hogy Moszkva tgy- - nékeként Jugoszlavia elle- — nes ésszeeskiivésben vett | gan telen. volt?” arra kérni_ aD szovjet vezetéket, heey sziintessék meg a jugosz- lav beliigyekbe valé- be- avatkozasukat. A szovjet Kommunista Part hivata-_ los napilapja, a ‘Pravda, néhany nappal kés6bb, vezércikkében minden ké- zosséget megtagadott a ju- goszlav cominformistak- — nyilvanvaloan a ju- goszlavokkal kiépitend6é jobb jovo érdekében. A ju- goszlav titkosrendérség azonban 1974. é6ta szAmos cominformista | csoportot tartoztatott le. A legutob- bi letartéztatasok a Vajda- sagban térténtek. Ezuttal istat itéltek részt. A beismeré valloma- sok természetesen semmit sem jelentenek énmaguk- ban, mert hiszen kéztudo-_ munis- ta rendszerekben Lege masu, hogy a ko pen csikarjak ki ezeket a ~ nyilatkozatokat. Ennek el- — lenére, lehetetlen nem gon-_ dolnunk arra, hogy a Szov- jetuni6 valéban erésiti te- vékenységét Tito esetle- ges halalara szamitva. A Krem! 4ltalanos politika- janak ismeretében ez min- denképpen_ valészini. Az | problémak pedig —lesz-e Tito haldla : stan olyan vezetdje Jue goszlavianak, akinek ele- - gend6é személyi vonzereje lesz ahhoz, hogy ezt a bo- nyolult | érekvésii, — zetiségekbél mindenekelétt: dalyozza a. szovjet imperi- probléma nemesak a ju- -goszlavokat_ és Titot, ha- nem Nyugatot i is nyugtala- nitja — teljesen értheto. A -_DETENTE ISMET A REFLEKTORFENYBE KERULT. A lengyel Kom -munista Part hetedik kongresszusan Varsoéban _ Brezsnyev, a szovjet Kom- munista Part fotitkara és. a détente-politika atyja, éles tamadast intézett tente- politikaval -_ kapeso- g h lathe ‘Brezsnyev_ a. 7 dastua® révid opie laldsa a kévetkez6: A hel- § Js sinkii egyezmény alaira- Ota Nyugat (a f6titkar . nem nevezett meg hataro- f zottan egyetlen nyugati orszagot sem) céltudato- »yhazug propagandat’’ terjeszt és _,,ragalmazza”’ a szocialista orszagokat, s ezaltal lehetetlenné te- ae Szi a a ae rene Pou Mee, cal iIdé tt) Paves ult ‘Nemzetek ‘Szer- dalrol), hangulatot. Nem lehet tud- ni pontosan, hogy mit sze- bss zetett nemzetet Opszetartsa es neta eatate oe mos “jel rSubava: — a Srovietunty nem tartotta S yegeustal az Al xraham Beame, new yorki a iescaester és -unokaja, exyiitt innepelte a x Sikert: Ford elnék elhatarozta, hogy Atmenetileg ,, megmenti’ New York varosat. kabb tii kréznek (minden ol- mint a détente- retne a szovjet part-fétit- kar, valésziniinek tinik azonban, hogy a kézelgé szovjet Kommunista Part. kongresszus kildéttei sza- mos valamiféle olyan. Re zsannat szeretne intonal- ni, amélyet a nyugati or- szagok. énekelnének a dé- tente- politikarél. azonban nines sz0: Ngee tente- politikat ‘illetéen, - | ennek Allandoan kifejezést ad, Mivel pedig a szovjet partideolégusok — egyrésze détente-ellenes, a_ kong. resszuson | : felmerit kérdés: mi volt az ‘ertal. me a détente- politikanalk sb ila Mei omény kapesolatban, © —egyéb csak 6naltatas, vagy ures frazis. : ‘kalo az irodalom egy kiilénle- ges irdt vesztett el benne. Wilder haromszor kapott Pulitzer 76 nyelvre forditottak le, kedik. A N ATO ra és a Szovjetuni zat gabona- és veté- magszallitasi egyezmény- nek. Végezetiil: a helsinkii . egyezmény megfogalma- zasa. olyan, hogy annak meg nem tartaésa esetébe semmiféle | gyakorlati_ In- tézkedésre nines leheto- ség, egyik fél szamara sem. Annakidején, a mimcheni egyezmény ese- tében, biza kodott abban, hogy a legalabb Nyugat nacik. megtartjak Szavu- kat. A mostani détente-po- litika esetében. azonban mar kezdettél fogva nem hitt a Nyugat abban, hogy Kelet megtartja az egyez- ményt. A helsinkii egyez- azért értelmetlen, mert mar kezdett6l fogva egyik fel sern hitt abban, hogy a masik fél igére- it megtartja, s abban sem hitt, hogy 6 maga megtart- ja. Ez a kend6zetlen igaz- sag a -détente-politikaval -minden ‘THORNTON WILDER, ~ amerikai i iré, 78 éves kora- ban meghalt New Haven- ben. (Conn.) A vilag” eBy nleges egyéniséget és dijat és munkait ny : Sera ve- tett hit s a regény néhany -részlete a modern iroda- lom legjobbjai k6zé emel- _,Our Town” cimii szindarabjaban, forradal- mi elgondolassal, diszletek nélkil, egy new englandi _ kisvaros mindennapi éle- tat allitja elénk. A spiritu- alis és. humanista eszmé- nyekben hivé Wilder itt vi- lagosabban jelentkezik, ne _barmelyik mAsik munkajaban. A banat és ant 6rom a mesindiian szép ldivel. LAPUNKRA!