Az ogy fokozddé szovjet fenvegelés nyoman né-
vekvs nomzetkini fesziiliség és az esztelen fegyverkezési
verseny miatt vildgszerte terjed a habortis pszichdzis.
Innek egyik jele, hogy nyugaton mind tébb kényv és

lanulmany jelenik meg, melynek témaja a harmadik vi-
hol, mikor és hogvan keriil sor eldszér nyllt)

ldeghabornu:
clenségeskedésre a ket szuperhatalom kézétt, és milyen
forgatokényy szerint zajlik majd le a tegyveres konflik-
tus, a gigaszi erépréba, melynek {étje az emberiség jd-
vdje. S a nagy kérddjel: ki lehet gydztese egy ilyen dsz-
szecsapasnak, melyben az évtizedek éta megoldatlan kér-
dések eldéntésére a diplomataktél a katonak és a fegy-
verek veszik at a szot? Vajon lesz-e egyaltalan gydztese
az tj vilaghaboranak, vagy a tuleldk irigyelni fogjak
azokat, akik i

kullQra és civillzacio?.

Meganny! megvalaszolhatatlan kerdés, baljds  vizid.
liven vizid, de sok logikaval és ésszerfi kévetkeztetéssel
isszeallitott fantazgiakép az a tanulmdny, amit a nukled-
ris habordra valé polgari védelmi felkésziilést szorgalma-
zo Ground Zero elnevezésti amerikal szervezet publikalt,

s melyet kivonatosan a Washington Post ismertetett az |

eovik fegutdabbi szamaban.

A ,,Washington Post” cikke

a harmadik vilaghabordu 1988.
favaszan fog elkezdédni, ugy, hogy a vilag harom ki-
lénbézi pontjan parhuzamosan, de egymastol fiiggetle-
nil véebemend események folytan az Egyesiill Allamok|>

A tanulmany szerint

és a Szovjetunié szinfe észrevétientil sodrédik abba a

egymasra lének. A nyoleva-
minden megegyezési kisér-

helyvzetbe, hogy a katonaik
nas évek elejen zatonyra ful

let a két szuperhatalom kézélt és a fegyverkorlatozasok

terén sem sikeriil kézds platformra jutniok: a fesztltseg
notlén nd, a veszélygécok sokasodnak és a nyolevanas
évek kézepére mar vilagosan latszik, hogy a mindket
oldalon hallatlan mennyiségben gyartott fegyvereket egy-
szer valahol fel fogiak hasznaini,
1988 daprilis els6é napjaiban kerul sor,
helven is,

Az els6é krizis dugosslaviaban kovetkezik
Tito halala utadn létrehozott kollektiv vezetés a soknem-
zelisécii orszdg sulyus belsé bajai mialt 1985-ben dssze-
omlik és polgarhabora tér ki. Moszkva elétt felrémlik
az Adriara valo kijutas régi alma. de beavatkozas he-
Ivett esak katonail tanacsadokat
nid nvokkal tamogatia a kommunista kormanyt. A NATO
erre -—~ egyeldre esak titkos utakon — a kormanyellenes
felkelOk részére juttat utanpotlast, amire tengeri uton

A Maeyar Kultura
szolealataban

{ A Nationality Broadeasting Network, az “NBN” Radié |
| és Televizidallomas
cyar radidmfisoral: Cleveland és kérnyékén
Minden nap: délelétt 11-t61 12-ig
délutan 5-td] 8-ig hallhat6k. |
Az FM/SCA 106.5 hulldmhosszdn, valamint a Cleve-
land kérnyéki “cable” televizié 1l-es csatornajan.
“Cleveland Area Cabletele-
vision’? 33-as esatornajan lathatjak:
Minden vasdrnap 3-t6l Sig
Minden szerdan 8-t6l 10-ig.
| Bovebb felvildgositasért hivja az “NBN” Radid- és TV-
| Allomast (216) 221-0330 telefonsz4mon.
i Cim: NBN Radié/TV

| Ma

| Magyar televizidmisorait a

elpusztultak, mert megsemmistil az embert |

Ailitani

Az elsd dsszetiizésekre
Egyszerre harom |

be, ahol a ,

rdtjdval. Tavol a magyar gécpontoktol, a
‘kis faluban, Perriopolisban halt meg s

yy tg eye, [el a ittsburghi gérég-katolikus piispék kdzremikédese- |
kiild és fegyverszallit- | P gh g

| kan. sziiletett.

} legium

| keriilt Magyarorszdghoz. Amikor_

| ralis

* * =:
~
x

Stirling G yirgy:

Ha elszabadulnanak a hab

nyilik lehetéség: a felkelék kezén van Horv dlorszdg egy
része, Zagrabot is beleérive és az egész adriai tenger-
part Fiumetél Splitig.

Ugyanekkor Eurépa egy masik részén is kommunista-
ellenes megmozduldsokra keriil sor. A nyelevanas évek |
kézepén a lengyel Szolidaritas mintajara Kelet-Németor-
szaghan megalakult ,,Egység” nevii szakszervezet egyre
tébb jogot kévetel a munkdsok szamara és félveti a
Nyugat-Németorszaggal valéd egyesiilés gondolatat. Apri-
‘lis elsején megtartjak a ,német egység napjat’, s tébb
fvarosban véres zavargasokra keriil sor. A kivezényelt ke- |
etnémet csapatok nem tudjak, vagy nem akarjak helyre-|
a rendet, mire a szovjet parancsnoksag sajat
fankjait kildi a Uinteték ellen. A szovjet esapateok bru-
tdlis beavatkozdsa mindeniitt let6ri a zavargasokat, de
a nyugtalansdg szétterjed az orszagban.

Szinte ezzel egyidében élezédik ki a helyzet Kézép-
Amerikaban. Az évek ota huzddd polgarhaborttol legyen-

‘wilt @s mar-mar a bukas szélére jutott sandinista kor- |
‘mdany megsegitésére Castro otezer kubai katonat kiild
Nicaraguaba, amivel az amerikai elnok

az Egyesilt Al- |
lamok biztensdgat latja veszelyeztetve. A kt bai erék ele.
lenstilyozdsdra tengerészgyalogsag indul Hondurasba. A
ymarinok” hatarvédelmi szolgdlatot latnak el és ekéz-
ben tébb kisebb incidens térténik. Aprilis 17.-én a ku-,
baiak tiizet nyitnak az amerikaiakra: a kifejladé csete-
patéban mindkét [él veszleségeket szenved,

Eldirdiltek hat az elsé lévések, melyeknek ameri- ;Ami azu tan tértént, malig is tsztazatlan: az egyik szov- | helyzet

r

kai életek estek aldozatul, ha kézvetlen konfrontacis

ay
+. a
re x .

Mser. Dr. MARINA GYU

A rutén szarmazdsi Msgr. Dr. Marina
laval a magyarsag ismét szegényebb lett

Gyula hala-
epy igaz ba-
a pennsylvania |
ott is temetteék |

rel. Volt munkatarsal és bardtai kéziil esupan Pazuha-
nice: Parnerélos Mihaly, a Karpataljait Ruszinok Szabad-
sdgymozgalma vezetéje, Karpatalja Felszabadito Tanacsa
alelnéke tudott részivenni temetését.

Msgr. Dr. Marina Gyula 1901-ben a karpataljai Lon-

katolikus theolégian végezie. 1926-ban szenteltek
Germanico-Hungaricum tanuloja szerezte

Visszatérve Karpataljara ajbdl dtvette a papnevelé in-

tézet rektor-helyettesi munkakoret. Csakhamar bekapcso- |
| iddott Karpatalja politika életebe is.

Belépett a
hekkel szemben Karpatalja autondmiajaért ktizdé Kur-
tyak pdrtjaba. Az elsé béesi déntéssel Ungvar s igy
munkacsi gérég-katolikus piispékség székhelye is vissza-
1959. marcius 15,-—n

Csehszlovakia szétesése alkalmaval Karpatalja egesze

felszabadult, a magyar kormdny az éppen Budapesten |

turtézkodé Msgr. Dr. Marina Gyulat nevezte ki a kar-
paitaljai katonai kézigazgatas mellé kormanybiztossa. A
katonal kézigazgatds megsziinte ulan Karpatalja kultu-
ligyeinek vezeléset vette at s e poziciojat 194.
Atmenetileg a veszpremi |
1948 vegén innen

oktober végéig megtartotta.

3

Kézépiskolait, Ungvarott kezdte el s az. ™™

nkkor mir roman uralom ala kerilt Marmarosszigeten :
fejezte be. Theoldgiai tanulmanyait az ungvari gérdg- |
pap: |
pa. Theolégiai doktordtusat 1929-ben, mint a romai Col- |
meg. |

eS. |

isasag 35. evi kéegytilésen. A

:

i

ord. démenat...

‘még nem is kévetkezett he amerikai és szovjet erdk kézt,
resak a Moszkva gzsoldjaban all6 kubaiak hiiztak el az
orosz gyartmdanyu géppisztolyok ravaszat.. Az észi el-
nékvalasztasra késziilé amerikal nép (1956-ban is az el-
ndkvalasztas avére esett az egyiptomi vaisag és a moa-
gyar forradalom ...) egyre névekvé aggodalommial figye-
li a fejleményeket, de ugy ttinik, az események mar meg-
Allithatatianok, és a masik két fronton — Jugoszlavianal
és Németorszagban, ahol a NATO-erék mar riaddkésziilt-
fséghen vannak — elébb-utébb ki fog robbani az ellen-

sépeskedés a két szuperhatalom katonai kézétt is.

f

18k Nyugatrél érkezé utdnpétldsat. Aprilis 22-én az
jamerikai elndk — mintegy valaszul a kubai csapatok
lnicaraguau akeiéjara — ulasitja a Féldkozi-tengeri flot-
F iat, hogy .tapogassa ki” a szovjet tengeri blokadot, de
'keriilje a nyilt dsszeiitkézest az orosz hadihajékkal,
/U Byana kor diplomacial uton iizenetet kid Moszkvanak,
“hogy n gafolja a nyugati aruszallitasokat, ha azok nem
egyve orek esupan békés kereskedelmi jellegiek, vagy ép-
Ppen humanitarius kildemények, mint pld. gvégyszer- és
'élelmiszersegelyek.

Ag amer ikal és a szovjel hadihajok kb. Dubrovnik
macassagdban keriilnek elészér érintkezésbe egymassal.

_—n

jel rombolé figyelmezteté lévést ad le, az amerikalak
visszulonek, A pereek

veszteség: egy rombolé es négyszaz halott, ‘
A kelet-németorszagi helyzet kézben tovabb élezé-
dik. A kelet-német katonak tébb helyérséghen megtagad-

jak a paranesol és két varosban — a Németorszagot ket-
itévagd hatarhoz kévelfekvé Sehwerinben es Helmstedtben |
'... [ggadds tor ki

a laktanydkban. Aprilis 24.-en a laza-
dé katonasag a civil lakossdggal egylitt kiveri a szovjet
csapatokat a kérnyékrél és kb. 200 negyzetkilometeres

iter filetet tart ellendrgese alatt.

jak allasaikat, de a massziv szoviet :

 26.-an dénté rohamra

torni
A Koé2épenrdpa feldl érkezé hirek aggasztéak: Moszk- ozonlik at a nyugati zonaba,
ya egyre téhb katonai tandcsadét és hadianyagot juttat |feben kOvelik oket a szovjet pancélosok.
E belgradi szovjetbarat kormanynak es tengeri erdivel |

| blokadot vent az adriai part elé, hogy elvagja a felke-|

}erdvel betor Nyugatnémetorszagba.
‘Hamburg fele }
Fmaguk mdégdit a hatart. Ugvanakkor kétszdz kilométer-

lrel delebbre Helmstedinél is tombol a hare: a NATO

ala,

alalt kibontakozo tengeri esataban |
a repiil6gépanyahajokrol felszallo F—l4-esek elsiillyeszte- |
nek két szovjet hajét és lelének 6t MIG-et. Az amerikai |

Jeteuropai szovjet

«

ri blokad még tart, bar az Adriava beszorult és utdn-
pollasi vonalaiktél elvdgott szovjet tengeri erbk ér2é-
keny vesvteséveket szenvednel az amerikal F—1l4-esektél,
Az amerikal replldgepek f6lénye a szovjet gépekkel
szemben vilathatatlan. A jugoszlaviai felkelék még tart-
szaraziéldi tamada-
soknak egymagukban hosszabh ideig képtelenek lesznek
ellenallni.

ay
Ou
in.

A szovjel hadvezetiség Németorszaghan is le akar
szdmolni a felkelékkel. Schwerin és Helmstedt lérséue-
ben hatalmas eréket von éssze és igen nagy vesztesé-
gek aran sikeriil az ellenallékat visszaszoritania, Aprilis
indiulnak a szovjet tankok és a
felkeléknek nem marad mas ft a menekiilésre, mint at-
a hataron. Tébbezer keletnémet katona és civil
ahova az tildézés lendiile-
Tizenegy nyu-
életél vesztt,

A nyugatnémet sajié képeket kézél a betérésrél. a.
kozvelemény felhdrdiil. A nyugatnémet kancellar erésite-
seket rendel a hatar biztositasara és a beérkezé {riss neé-
met esapatok visszaszoritjak az tldézéket. Moszkva né-
met lamadas hirével ktirtéli tele a vilagot és ériasi tul-
A nyugainémet es a
alnak, a szovjet tankok
haladnak, btven kilométernyire hagyva el

gainémet hatarér

NATO esapatok védekezve hatr:

es a nyugatnémet erék itt is visszahizodnak Hannover
mikozben naugy veszteségekel szenvednek: a halot-
tak és a fogsdghaesettek szima tébbszdazra feheté. A
kritikus...

ey. ¥ # .
A tovabbi események ...
Idaig tart a Ground Zero altal szerkesztett tanul-
many, hogy miképp alakulhatnak a tovabbi események,

smi varhato a frontokon, hova fejlédik. milven mértékben
szélesedik ki,

-~ Szinte elkeriilhetetlentil vilagégéssé — a

koniliktus, hogyvan viselkedik a tébbi ke-
szoyetseges” és hogvan a nyugati
ihatalmak, Anglia, Franciaorszdg, mindezt a fantaziank-
ra bizzak a tanulmany frdi. Csupan az amerikai elnék
elott alld alternativakat soroljak {61 befejezésiil: 1. Tel
fogadja Peking felajanlott bekekdzvetitését és megegye-
zest keres. 2. Hagyomanyos fegyverekkel — elsésorban

harom ,helyi”

Aprilis 25.-én Magyarorszag és Romania felol 150) j@gibombazassal — megallitia a szovjet elérenyomulast

rezer fénvi szovjet hadsereg vonul be Jugoszlaviaba, hogy |

Jugoszlaviaban és Németorszdgban, s kézben az Atlanti-

— mint a TASzSz jelenti — tamogassa a térvényes kor- | ;oceanon at’ kiild6tt erdsitéssel biztositja a NATO hely-

manyt az imperialista agresszorokkal szemben. A lenge-

Fjlentmondas van a
vallasszabadsag elmélete
OY: akorlata kozott

Franz! aldirdi a Helsinki
manynak,  ennek cvener’
ezekben az orszagokban

rajnal EgyhaztOrtineti Tar-)kilénbdéz6 vall llAsok vets
még mindig  diszkriminal-
jak. Nines meg a joguk,
hogy pedagégusok, kéztisat-|
viselék. katonatisztek legye-
nek vagy a radidban @s a te-
levigidban — nyilatkozzanak.

allapitalfa meg = dr.
Kénig biboros. A béesi érsek
Wormsban beszélt a Kozép-

Varsoi Szerzidés tagallamai- |
val kapesolatban kijelentet- |
te: A vallasszabadsag mar-
xista értelmezése ellen van)
kifogdsom, mivel nem egye-|
zik meg a gyakorlattal”
A Varsodl Szerzédes tag-|
allamai kezdeményezii és!

tdrsadaiom  .alsébb reéetegel-

be™"

_,. {dulnak a haboru demonai,
Zarook- | enougy fenyegetiek.

az emberiség sorsat,

zelet. 3. Korlatozott nuklearis er6ékkel és kisebb hatasi

» jatomfegyverekkel minden fronton tamadast kezd a szov-

jet csapatdsszevonasok ellen, vagy 4. Beveti az inter-
kontinentalis rakétakat és az elsé csapas erejével vag

elebe egy varhato szovjet atomrakéta-tamadasnak.

A négy lehetéség kéziil akarmelyikre is esik az ame-
rikai elnék valasztasa, a kévetkezmények belathatatla-
nok. Ki tudja, hova fejlédhetnek a dolgok, ha elszaba-
de a meghatralas veszélyei
Az elndki déntés megpecsételheti
vagy — talan — megnyithatja az
julat egy szabad és beékes jév6 elétt? Csupa kérdéjel!
‘Es nagyon konnyen elképzelheté, hogy még ebben az
eviizedben, Ot-hat éven bellil ilyen, vagy hasonlo dén-
lések elé keriil az amerikai elnék. Nem kellemes erre
gondolni, de strucepolitika lenne hallgatni réla. Mert
aki manapsag az események el6l a homokha dugja a
fejet s ugy varja a yvihart, az menthetetlentil aldozatul

Aki vailasos. az leszorul esik ‘az elemeknek — ezt sugallja a Ground Zero érde-
AKT VaNaSOS, a2 lesZ0hll Al kes és elgondolkoztaté tanulmanya.

plispdkség teriiletén kapott beosztast.

is menekiilnie kellett. Révid bécsi tartézkodas utan RO
_{ madba keriilt. Tisserant biboros, a Keleti Nongregacio |
: yezetéje Amerikaba, a pittsburghi gér6g-katolikus piis- |
| pikség teriiletére iranyitotta.
| Ket éves chicagéi miikédés utan, 195l-ben Cleve-
}landba keriilt s nyomban bekapesolodott az emigraciés | muszerek |
|} magyar kézéletbe. 1952-ben vezeté szerepet jatszolt a’ tengermélyi aknaban
| Dunai Intezet megszervezeseben s annak els konferen- | A Glomar Challenger ku-| unio teriiletén. A tobi bar-
| cidjan Karpatalja kerdeset a2 6 tanulmanya ismertette. | aton 1ajé. Japan Hokkaido | namedve éldhelye: Romania|
| De felettes hatdsagai nem 46 szemmel nézték 2 magyar szigeté atél 720 tengeri mér- 7 (3700), Jugoszlavia (2600), |
| emigracioval vale egyiittmukodeset S plispoke Cleviand- | feldnvire, $480 m mély viz Svédorsadg (600), Csehszlo-
| bal eldugott kis pennsylvania és newyorki plebaniakra alatt egy 378 m mély fié-|vakia (440), Pinnorszag|
| helyezte at. _ tlyukat rirt, s abban egy| (400), Norvégia (100) es Spa-
| Meg ilyen koriilmenyek kOz0U 18 memoran camel Mr faldvengésjelzé allomasnak| nyolorszag (100). (Tiet
| tévett oa Kersten-Bizottsghoz 9 karpataljal gérdg-katoli- P niliszer eit helyezte el. Ez) Terwelt)
I kus egyhaz erészakus felszamolasa, ‘agydobrony bom- az elsé ilyen jellegit kisér-
bazdsa s Karpatalja magyar szellemi vezetdinek a Szov-| 14) peeze egy lébb orszagra
| jetunioba valé deportalasa targyaban. Amikor 1958-ban | kiterjedé kutatasi program-|
| New Yorkban kapott beosztast, ujbol bekapcsolddott az nak. A mélytengeri féldren-
ottani magyar kézéletbe. Eindke lett az Amer ikat Ma- séskutatasnak kt elénye
| gyar Szovetseg Keleti Osztalyanak. Amikor 1959-ben ai” van. Elészir is: a legféljebb
| clevelandi Szent Istvan Unnepségen elmondott tnnepi| ‘néhany szaz méter vastagsa-
| beszédében ujbol leszégezte, hogy a rutén népfennma- gu iiledékréteg alalt mint-
raddsa csakis a szent-istvani magyar allam keretében | egy 10 km vastagsagig terje-
| biztosithatd, plispoke ujbol kozbelepett 5 a kis Perri lo- | a8 bazaltr éleg huzddik, 5
| polisba helyezte at. 197l-ben itt ment nyugdijba s itt ‘abban a rengéshullamok {él
| iria meg emlékiratait is. Kéziratat a Romaban é16 Msgr. | terjednek. Ezdltal e miis2 e.|
| Nyisztor Zoltan rendezte sajto ala. Emlekiratal eldszor ek ‘ek mag olyan kéregmozga-|
a torontol Magyar Elet hasabjain jelentek meg 1905. sok kelfette hullamokat is!
augusalusatol 1976 augusztusaig, majd 1977-ben kényv- | ‘észlenek, amelyek tH |
alakban is megjelent a Patria” kiadasaban, Msgr. Ma- nagy tavolsagban  keletkez-
| rina Gyula emlekiratat: «Rutensors 7 Karpatalja veg- nek. Masodgzor: olf ninese-
zele”’ Karpatalja 1918-1944 kozth lorténetenek ertekes: nek a jarmtiforgalom vagy
forrdsa, annal is inkabb mert Msgr. Marina a harmin- ‘a vulkanizmus okozta zava-
| cas évek kézepetél maga is vezetd szerepel, jatszott Kar- | rok
| pdlalja torteneteben. ow |

1975-ben részt vett a Dr. Kontz Zoltan vezetésével| gaz, hogy ‘Koahen cl
| megalakult Karpatalja Felszabaditaé Tanacsa megszerve- miiszaki nehezssgekel asl
| zésében s annak brékés tiszteletbeli elndke lett. jlekiizdent: @ mélysegekben
| 1976-ban 6tven éves papi jubileuma alkalmabél az? _Vienyomas tb) | a we
| Arpad Akadémia aranyérmeével tiintette ki. (tobb szaz nr “
| Msgr. Dr. Marina Gyula élete @s munkassdga _ bi- tengerviz vegyile eg agresszi
. | zonysdgtéiel volt amellett, hogy a ruténség népi meg-|° nehez feladat . ol Aohal ,
| maradasa, sajatos kulldrdjanak megmentése és gazdasa- pKet (bb KNEES eh tar:
gi boldogulasa csakis Magyarorszdg keretében  biztosit- pmiikedtetni. (Frank urter
-haté. Ugyanakkor amerikai kalvariajdrasa arra figyelmegz- Allgemeine Zeitung)
| tel benniinket, hogy az amerikai gérég-kalolikus egyhdz-
| ban a magyarok mostohagyermekek s hogy az ukranok
| Kdrpataljdra emelt igényével szemben a magyar érdekek
| Rémadban sem taldinak meghallgatasra.
Homonnay Flemér |

11916 Madison Ave.
Cleveland, Ohio 44107

teriletet még
dsszesen mintegy 33 000
barnamedve él, leglébbjiik
— 23 000 egyed — a Szoviet-

| terjedé

ee

Kr. e. 551 augusaztus 27: — KONFUCSE, kinai bal-
reselo. szilelésnapja.

1526.

748. augusztus
His, a legnagyobb

1900. augusztus
fus halala.

DH.
napja.
«sR, augusztus 29:
hajé befejezte vilagkérili atjat.

Foldrengésjelzo

Ae Amerika
agyar Szepmives Czeh

MEGJELENT:

i Pr. Bohula: Oriein of the Hunearian Nation

Wass: Eliva and the House that Jack Built, a historical
novel in the seuvies “Footpt ynts an the Banks of

| the Ohio” “cecessusnigen vaseanantanvesss

f Wass: History ol

augusztus 29: — A MOHACSI CSATA napja.,
28. WOLFGANG VON GORT-
nemet kéltd sziiletésnapja.

26: NIETZSCHE,

bY ‘ee

* ;
Be Gay oe 3
SESE Si

ets
Ka
os

woo

német flozd-

ae

C eaaand
tH ot

“a”

22

26:

A TANNENBERGI CSATA

Asior on the St. Jobns auguszlus

: Kaphatok még
MAGYAR NYELVEN:
| Somody [sivin: Szemben a Sorssal .... apeaqeyiuusbivenaebaes enannazes
| Torok: Teleptiléstéridéneri Tanulmanyok
| Valogaroit Magyar Ne@pmesdck, Uhusztralva icc
| Wass: A Eithatuthan lobogd, versek nc ccssessssensneceenss
j Wass: Erdok hanyve sata ase sits
; Wass: Ember ay orszagut szélen,
if Wass: Magvar urokseé gunk | ; seibheaniteserssVeanvvuscestorsds
| Wass: Kard és Kasza TI. Syemtanusag cecsvsissanataecuveeossansaesnee
Wass: Haldles Kéd Holt ember Partjan, regeny . eatennen connaes
Wass: A Funtineli Boszorkany, esd resid, snus sbensensadinagibedvedeti
Wass: A Pontinell Boszorkany, 1 TL é TL

ANGOL NYRLYVEN:

| Countess Tuna Karolyi Széchényvi: The Pendulum
| Swings one cessvocsesnanavasn seenteneunnsaeneneaceneetenser
| Baross: Hungary ANG Hither scccssssvsssscescsssnsssscrnsinsenssevsseestn
| Chaszar: Decision in Vienna vies. syd esent
| Haraszth The Ethnic History of “Transylvania .
| Harasazti: Origin of the Rumanians ....... sisnnnnen
| Jobbagv: Hungarian Folk Dances, illustrated .....
| Kisjakal: Counsel for the Defense, novel .
Kostva Sandor: Panslavism_... cexavees
Major: American-Nungarian Relations “1O1B—1944 ,
Nagy So: The forgotten cradle of the Nungarian Culture
| Nanay: Transylvania, the Hungarian Minority f in
| Romania . sececennovnesenee
PSzemak: Living His story of ‘Hungary ceueeseasennastavedtececeeensrsaseee
Po Svilassy: Revolution: UV UAT cc esseceeesceentenenieoeseseeen
P Varga: Homan Rights in HUngary cocoons
Pr Waener: Toward a New Central Europe, a symposium
P Wass: Oar Hunvarian Heritage... en
P Wass: Sclectedd Himeartan Folk Tales, “il astrated sas vaneeesen
Wass: Documented Fucts and Figures on Transylvania,
kotve Dive heveecenenx
fliave .. ccconenases
Deadly For at Dead Man's Landing, novel sraveeeecens
Hungarian Legends, iustrated, seecand edition,
CIOUR ween peaeonsenes
| paper sevenees cevenetuanaetete
PY¥ees de Darnvar: The Tragic Fate of Hungary .
| Zathureesky: Transvivania, Citadel of the West . .
Transslvanin and the Hunearian—Rumanian Problem,
a svmmpesiio, 330 pp. mips, bibliagraphy, hard
hboaund . 7
Megrendethetok ay ar r egvideitt bekiildése ‘mellett
portéomentesent

AMERICAN HUNGARIAN
TERARY GUILD

Rt 1, Box 59
ASTOR, FLORIDA, 32002, USA

_ — A GRAF ZEPPELIN” lég-

ae

*

AARP EERE EES Ae REE OES EE EME
regeny

Konyvet ajandekozunk minden t
elofizetonknek,

valamint mindazoknak, akik a Magyar Elet-nek wij,
eldfizetét hoznak.

j, evyeves

ma

SSuavwoorn,eoe
SSS ASS BwRSS

hes Fgh
hd sos

ARLE VL RAET ECC N RARER

ii FE gemigt

me

*

BERS SES SSSSSR2R2 SSSSSRSSSR

Megren delem a Ma evar Elet-et

SEES TENNER E EERE SE * tae

ins ‘ .

: #
NEV: Se STREP ESHER REE EET REE EERE. REECE E RRR E AER HERERERHEE TES DRE ERE CER ED EE ERE we EERE RAE Sd

7  D
CIM: eR eee YE TEER A Ree HER HER EER & BRP Ree Ree EER EK ED ETERS EEO RE ER ES BEER EAH E ER EF STS REESE EH &

abe OO er oe he Crh Se te ts On Co Co oo Ud ts Co Oo de

eRe Eee Re Se SHR eH R HE REET ERE Re RH ERR HER ERT Ree REO RE ee eRe FRR Rem ee ewe ee eRe Oe Ee Do

ead

A Magyar Elet eléftzetés! dija egy évre 25 dolldr.
Péléyre 15 dollar.
Az eléfizetés Usszegét kérjiik a Magyar Elet cimére
. kiildeni:
€ Alcina Avenue, Toronto, Ont., M6G 2E8, Canada
kiallitott esekk, vagy Money Order formajaban.

Az alabbi kényvekbél valaszt-
hat:

| Wass: ;

| Wass: “1, Kenéz Zsuzsa: ,,Ivsai Kar-
tarsné” — 9. Acsay E. Laszlé:
Save the Splendor of Buda-
pest” — 3. Toldy Endre: ,.Az
Oreg Csalar’—4, Eckhardt Ti-
bor: ,,Regicide at Marseille”,

‘seh

Kérem kiildjék at ee ee ee ee er ee oe ae

cimli kényvet re

ufan

tj eldfizetés beérkezése
a Magyar Elet azonnal
postdzza a kivant kényvet, a
megadolt cimre.

Barnamedve-
szamlalas
Eurépaban ~~ beleértve
a Szovjetuniénak az U

Ree SE KER Ee SF ETRE EX Be we wR |

alairas