ny! ‘lt kérdés, —_ . melyet egész Eurépa sajtéja ‘ajra meg | iijra az elsé oldalon feltesz, mindig azonos: merre halad | Portugdlia? Teljesen balra kanvarodik? Kommunista hatalomatvétel, vagy fokozatos ,egy lépés eldre. ketto | hatra” taktika kOvetkezik? VASCO DOS SANTOS GONSALVES miniszterel- nok, aki jelenleg 34 éves, és akit Ugy ismernek ,,az em- ber, aki soha nem alszik”, a kovetkez6képpe en véleke- dik: wA& portugal forradalom hosszttavu célja: cialista tarsadalom felépitése. EloszGr gazdasa megalapoznunk a hosszunak igérkezO hare eldfelteéte- leit: a monopdliumok (egvedarusito, privilegizalt, hatal- mas gazdasagi érdekszGvetségek) és a latifudiumok (nagybirtokok) erejének megtorésére. agilage kell Co SSREN EEE sere nageentat on eNETEE ERRATA CD ETA TTT SERRE SHUN ue: SINSES Su eee ae MAAR EUR ARI ESH RS UBS TARE SCI ASSUS KAMBODZSA USA KERESKEDELMI A TENYEK: Majus 12-én a MAYAGUEZ nevi amerikai kereske- delmi szallitehajot egy kambodzsai torpeddonaszad Tegv- | veres crével megszallta a thaitoéldi Gbolben. Elozetesen a kambodzsai partmenti Utegek 60 mérfdldrol tizet avi- tottak a MAYAGUEZ szallitéhajora. A kapitanyv ugy déntétt, hogy a tovabbi vérontas elkertilése végett meg- adja magat, 39 fénvi legénységével egviitt. A MAYA- GUEZ fedélzctén semmiféle tamado, vagy ZO fegvvert nem tartottak. Rakomanya kereskedelmi jelle- eu volt. AZ ELOZMENYER: Keét hasonlé, stlvas kévetkezménvekkel jaro kaloz- | koddsi esetet jeevez fel az USA hadtoérténete: az cgvik a nevezetes »Tonkin-6bélben” tértént, ahol 1964-ben egy észak-vietnami torpeddrombolod flottila megtamadott | egy USA hadihajot. vedeke 1. A. ,Tonkin-incidens’-ként ismert tAmadas utan | Gt nappal Lyndon Johnson, az akkori USA demokrata | elndk felkérte a kongresszust, hogy minden eszkézzel | megakadalvozza a békebontast az indokinal térségben. Kiilén kiemeljtik, hogy a vietnami haboru kiter- jesztése ekkor kezdGdétt: a Kongresszus 2 (kett6!) sza- vazat hijan teljes egészében elfogadta az clndki javasla- tot, mire Johnson elndk fokozatosan 543.000 fonyi had- sereget kiildétt Vietnamba s elrendelte Eszak-Vietnam bombazasat is. : Késébb az utélagos szemrehanvé és btin-felhany- | torgaté, btinbak-keresé vizsgdlatok idején olvan valto- | yatrel is hallhattunk, hogy az USA hadihajo ,,kiprovo- kalta”’ az észak-vietnami flottila tamadasat, hogy ezaltal Johnson elnék szabad kezet nyerjen a hadviselésre. 2. A masik emlékezetes nviltvizi kal6zkodas szen- yved6 térgva a PUEBLO nevii hajd volt, melvet 1968. ja- nuar 23-an fogtak el az észak-koreai hadihajok, azzal az iiriiggvel, hogy egvrészt a partmenti felségjog vizein be- lil tartézkodott, masrészt, hogy kémkedéssel foglalko- Zoltt. A 83 fénvi legénység minden egves tagja kedési vadat emeltek. Megkinoztak Gket, vallomasokat csikartak ki t6liik. majd 11 hoénapi fogsdg utan szaba- | don engedték Gket. Egy matréz a fogsagban halt meg. A PUEBLO KAPITANYA MEGTORLAST KOVETEL: A MAYAGUEZ incidenssel kapesolatban az United | Press interjat készitett LLOYD BUCHER-rel, a PUEB- LO volt kapitanvaval, aki a kove! velemeéenyet: ,Az Egvesiilt Allamok kormanyanak barmilyen eszk6zzel ki kell szabaditani a MAYAGUEZ hajet és le- eénységet, még akkor is, ha ez a lépés katonai interven- cidt jelentene ... Ezuttal tiirelmi promaierre van szo. Az amerikai reakcid legven gyors és hatékony. A megtorlas vers mely formajfat mielobb aikalivacni. kell. Rendeliék cl a meg- felel6 hadier6 és hadianvag azonnali atiranyilasat a kri- tikus térséabe és téritsék vissza a hajot, legényscgevel evviitt hazai vizekre!" {Llovd Bucher jelenieg 47 éves, a [Ll hénapos fogsag és meghurcoltatas utan nvugdijaztak, San Diego kornve : kén él Kaliforniaban.) Végil Llovd Bucher kemeény fenvegetését, meivet adresszalt. A FEILEMENYER: magasra érickelte Ford ¢cinok a kambodzsai kormanynak | Annak idején orszagos felhaborodas és birald-hul- | y BO EY ¢ # 5 ; kony akcidkeépesseget. lim kerekedett, amikoris az amerikai tarsadalom csak- egy SZO- | ; THESERAP ARES NS LERTORS SES ellen kéem- | tkhezokben oOsszegezte | 't6 értelmiségi réteggel. Ezért allamositjuk a bankokat és a biztositasi intézeteket. a Tudataban vagyunk annak, hogy az uton, melvet | { | valasztottunk, sulvos problémakat kell lekiizdentink.” | GONSALVES a tovabbiakban kifejezte abbeli ag- ;godalmat, hogy Nyugat esetleg gazdasdgi bojkottot alkalmaz Portugalia ellen: galia ellen. A kulfoldi érdekeltségek nagvyrésze kivonult, | parlagon hagvva gvari és ipari felszereléseit, annak elle- féldi be- | yvagvunk els6sorban. Az eurdépai munkaerépiachoz tar- inére, hogy a kormény tiszteletben tartja a kiil ruhazék vagyonat .. .”’ — mondotta Gonsalves. SERIS) CONUS ESE SE HAJOT ZSAKMANYOLT! nem minden rétegének képviseld adminisztraciojat azért, mert nem lépett elég hatékony modon kézbe a PUEBLO kiszabaditasa érdekében. A MAYAGUEZ incidens azonban ujabb jogi talanyt ielent a habozdsra és megosztottsagra felépitett jelen- legi hadiigvi hatalom-elosztasi USA struktdrdban. Miért? | Mert egyeldre az alkotmany-tuddésok (és nem a katonak) jazon vitatkoznak és azt talalgatjak: vajon megvan-e | Ford elnGknek a felhatalmazdsa arra, hogy katonal erot jalkalmazzon? Kéztudomasu, hogy a Watergate-tigy egvik melle- kesnek tlin6d, de életbevagé fejleménve az volt, hogy az elndki végrehajt6é hatalmat rendkiviil mértékben meg: | t |orszagos viszonylatban arra lez a statisztika pontosan kifejez. elrende- | ési) ) Térvény kiilfoldén alka ‘Imazand6 haderdk beveteé- nvirbaltak, olvannvira, hogy szamosan azt tartjak: a SZeKer és a kocsis keétfele huz. magyaran, Mabe akar a sét formalis hadiizenet hianvaban 60 napra koarlatozza, | feltéve, ha a Kongresszus nem engedelyez kulonileges e] néki felhatalmazast. Raaddsul a Kongresszus a 60 nap | hataridét is megrdéviditheti. A fent leirt elnéki hatdlom-korldAtozdis ellenében legy masik jogaszcsoport (és nem katona!) ugy véleke- dik, hogy az USA fenndllasanak egész torténete soran szAmos izben megtértent, hogy az Elnék, mint a legfébb vhadir, és mint a fegvevres erdk legfébb parancsnoka el- prendelhet katonai akciokat abban az esetben, ha ame- rikal érdekek megveédésérdl volt sz6. Precedens akadt ra féppen elég, hisz a