Talan nem esupan a vilagirodalom béngeszbi débben- nek majd ra, hogy 1986. januarjaban émlekeztiink arra, hogy Reda ar 7 Kipling, a nagy angél iréfejedelem ponte san félszdzaddal azeléit halt meg. Elete egybeesett a brit yildgbirodalom aranykoraval, aveel az aranykorral, mely- nek 6 volt az elsO szamu apostola, — ha ugy tetszik: pré- fétaja is. If irodalomtérténeti, likal vonatkozasn. : sét poli- maknak mindig vannak lelkes, Aztan elttinik a vildgbirodalom & térténelem konvorte- len siillyesztéjében s vele egylitt elsiillyed, elttinik, kod- dé valik az apostol is. Az elsiillyedt vilagbirodalom helyén rothado sebek keletkezhek ¢ a viagol, uj, meg 0) viszdly ok magjat hintve el. Most, mi- kor erre a valoban zsenialis tréra-kélléfe emlékeziink, éha- fatlanul arra is kell gondolnunk, hogy vajon mily esald- dott szemekkel nézne ma kériil glorifikalt birodalma tom- jain’? Milyen csalddottsaggal venne tudomasul, hogy a féld- tekét is kérilolelo, brit Indiaban, Dél-Afrikaban, a Kézel-Keleten és masutt — mint | vert tanvat az ember-ember-elleni sdtét gyfildiet s mint keletkezelt vores kdosz pontosan azon a pontoken, ahonhan | m Valaha diadalmas ano hdaditas — Kipling halala ulani evekben — kivonult . A brit vildghoditas fénykorardl fellétleniil szdinunk kell par sz6t, — hiszen enélkiil Kip- ling élete, mikkddese meg sem rthet6. Balla Antal t6r- tenésziinkhéz fordulok most jellemzé idézetert: zen a ponton ent ne nat nem lisztan | Arr a kell gondotnuat, hogy a torténelem | soran vilagbirodalmak jénnek és élmulhak. A vilapbitodal-. idealista hivel 6§ apostolai. a féldtekénh s e sebek mérgezik lobage régi helyein, orszagain, + eséség, Bidai Balint (50 éve halt r meg Rudyard Kipling) Szeretném még az igen jellemzé idéezethez hozzatenni, hogy a brit nagyhataloni valéban gy jétt létre, hogy an- nak polgarai kaban, mindeniitt — ugy érezték. hogy egy nagy, kézis érdekszévetséghez tartozfiak. A gvarmatok kormanyzdsa nem epységes séma alapjan téneént. Mindig a sajatos he- lyi viszanyekhoz alkalmazkodtak. Ugyanakkor a fel-felbuk- kano lazadasokat kényérteleniil fojtottak vérbe. A nyil- vanvalé tendencia a fejlédés sordn az volt, hogy a lAtszdla: | igos ,,tolerancia’’ mellett, az angolszaszok altal uralt terii- legek lakossagat — amilyeh gyorsan, iigyesen csak iche- ‘lett — ,,elangolositsak”. Az azéta is sokat emlegetett an- gol ,imperializmus” tulajdonképpen a szigetorszig sajat nacionalizmusa volt s e nacionalizmus jellemzé apostola volt Rudyard Kipling, aki vakon bizott benne. hogy az an- gol lohogé elébb-ui6bb be logja fédni az egész féldgo- | 3 taj lyét s az angol faj — mint az .egvetlen erre mélta” { —~ uralkodni fog e¢ fildin. Az evész féldkerekség foko- ‘yatosan egyetlen hatalmas Nagybritanniava vallozik! Kip- ling életmiivében taldn a legjellemzébb formAban jelent- kezett az, amit a 19, szazad utolsd negyedében majd min- degyik honfitarsa gondolt: Angol nacionalistanak lenni di- — de ha mds nemzet merészel nacionalistanak lenii, az Isten elleni biint kiévet el... Ez persze nem- esak az angol nagyhatalomra jellemzé. — azelOtt. azutan is bukkantak fel nagyhatalmak, melyek oa nacionalizmust Angolorszag az ipari forradalom és a munkasmozgal- mak lezajlasa ota a zavartalan fejlédés kepet mutatja. Ey a kor volt Viktéria kirdlynd kora, az angol térténelem ; ‘yrand siécle’-je; ebben a korszakban épill ki a vildpbi- rodalam, a logn agvobb mérelii s legesodasabb uiralmi szer- vezet, éta felmutat. Vikléria uralma alatt érte el az angol faj estiespontjal, mutatta meg a vildgnak fényes jellembeli tu- lajdonsdvait: gyakorlati élethilesesséxét, wralkodni tida-. sil, heroikus munkakedvél és szenvedélytelen nyugalmal. A brit allambatatom nem az Allamnak, hanem a nemeet- nek volt expanzidja. Magantarsasagok, vallalkozd, kalan- dos szellenni amber sek miive a féldkerekség minden re- szére kiterjedé angol imperium... Az ligynevezett domi- ninmokat nem az allaral alalom, hanem tiszilan a nemeeti szolidarilas tartja dssze.” (Balla Antal: A legijabb ker vi lagtirténete, Budapest, 1932., 24-26 0.) MEGJELENT: | PL Tneze Lajos: Székely llek 1.0.0.5 | Wass: Man by the side of the road | (Bmiber ax or sragit seclan) | Wass: The Purple Ghosts of Danmnation | Kaphaték még: | MAGYAR NYELVEN: ) Samody Istvan: Szsemben a Sorssal . Tordk: Te epi Nestor lenicl tanulmanyok .. A rat wey ttlan loboz6, ver sek , ErdGk kOnvve vn. cccsnsage reeeveees ssse Tamber ag orszagut srclen, reeény cutuvecegengnesinsanstechandsees Mopar Gr k set hnnbe coc ccscssccnsceeseestseeenenonaretneccarsanansende Kard és kasza Lg H. cnaseeeeessnane Halilos kad Holtember, partjan, vregény A furtinel basvorkany, clsd résy ...... A fauntinell boszorkany, t. Toes TH, © Toscanal harangek .. Wass: r Wiaiss? i Wass: | Wass: PF Wass: Wass: | Wass: ; Wass: | Zaszlos Zsoka Gyorgy Oe OL NYELVEN: | Bobula: Origin ef the Hungarian Nation wc. | Barose: Hungary and Pbither seecenununvanesyavesyeeaneneccans sents PeChasvrr: Dechshor En VECR I oc ccccssseeoveeeceeessenneenssmneeccnnaes i Countess Hona Kiurolyi Szechényh: The Pendulum Swings oo... weiiiaasvinisaee Harascti: The Echnic Histary of { Transylvania Haraszit Origin al the Rumanhins . cceccueeecipnetesssanes i Kisiok: vie Counsel for the Pe letySe, MOVED oc ccossoneceesseanes fF Rostvn Sandor: Panslavism a i Majer: American Hiumgarian Relations “}918—1944. | Nugy SoThe forgutten cradle of the Hungarian Culture | Nanay: Transylvania, | the Hunearian Minority in RANI A cccccetenscaerreecons | Srenitk: Living Elistory Of Hungary ccc cece eceeeeeccnseeesssnnans i Saillassyv: Revolutionary Huongary as | Varga: Human Rights in Hungary . - | Warner: Townrd a New Central Europe, ‘a “symposium | Wass: Our Hunearinn Heritage... seeeaeeneesyt Wass: Deadly Foe at Dead Man's Landing, “novel coneseaceten } Wass: Hounearian Legends, dlustrated, second edition, | CHOU coc cosecccnssecerseee Pape . hot Jack built, a . histor ical wo tthe Ste es in AA 1H ASFA Et 48 St toh 40 acaaad Wass: Plisa and the House | | novel in rhe series “PRootnrinis an he Ranks af the Ohio" I farhureezky: Transvivania, Citadel of the West . -_ i Transvivania and the Tlangarion--Rumanian Problem, | symposia, 330 pp. maps, bibliography, hard beund Tranavivanian He eng: arian’ Pelk Art, illustrated . ‘ Meerendefthborgkh az ar cevideitl bekuldese metlett POLO en Losen: 8S ee 22 23 a bet Ahr tfi he tA melyet a térténelem a rémai birodalom eltiinese | zea vilag rendjet, viselje ..a feher ember terhet" .veny hehez kotelesseget. | lentés részet, | geri utat. 1876-ban Disraeli mar Viktériat India ,.csaszar- | | néjéve” tehelte! Ket év mulva Anglia sikeresen megaka- | | dalyozta azt, hog) az oreszok elfoglaljak Konstantinapolyt. @ | Cipftus &zigete is Anglia élébe hullott. $30.00 | stone idészaka Anglidban (1880—1885). | elndk leverette az egyiptom! katona ferradalmat s meg- | | szallta a régi | kévette a ,,Plain Tales from the Hills’. sajat privilégiumuknak érezték, hirdették ... Jellemz6, hogy Kipling mdr nem Anglidnak, hanem a vilagbirodalomnak a szilotte! Bombayban, — Indiaban lAtet( napvilagot 1865-ben s elébb tudott a bensziiléltek nyelvén, mint angolul. Mégis ugy noétt fel keletinidial szolgalatd allamhivatalnok embere, kinek hivatasa, mint egykor a romaie, hogs > Oriz- Ifjusagat Indiaban ftoltétie, ennek emlékei alapjdn rajzolta aztan olyan finom és tgaz | gqyarmati hivatalnokok és katondk életet. Féiskolait: ima- Disraeli a Fid- Iez kéveltte Glad- farack Osi foldjet. Kipling az angol vilaguralom megszallottja lett Fanatikus volt mindenfele tekintetben. Elsé publikalt ‘oo | KOnyve egyebként szatirikus koltemenyeket tar falma- | 60 | zott ,,.Departmental Ditties” cimen (1886). India katénai és polgdri életét elemzi e munkajaban. Tat (1887) ¢. (Egyszerti tortenetek a dombvidékral.) 1957., 475. 0.) | zillete. Novellai kéziil ki kell emelni pl. a ,,The light that ay : “LITE RA Al Ri. 1, Bex 58. | ASTOR, PLORIDA, 32002, USA Failed’ (1891) ¢. irfsdt, amely egy vak mifiveszrdl szol, aki még ilyen aAllapotban is emelkedettebb, humanusabb | tud lenni embertdrsainal. Megjelent verseinek els6 gydn- gye a ,,Barrack-Room Ballads’ (1892). Ez az év jelentés volt szitmdra égyéb vonatkozasban is. hiszen ekkor ndsiilt meg s ekkor kezdte meg Aimeneti amerikai cletet is fele- { sége sziikebb hazajaban, az amerikai Vermontban (1892- B97). A Nationality Broadcasting Network, az “NBN” RAdi6 } | és Televiziddllomads Magyar radiémiisoral: Cleveland és kornyekes | Minden nap: délelétt 1t8l 12ig délutdn 5-61 B-ig hallhaték. Az FM/SCA 108.5 hullAmhosszan, valamint a Cleve- f land kérnyéki “cable” televizié Ll-es csatornajan. { Magyar televiziémfsoralt a “Cleveland Area Cabletele | j vision” 38-as csatornajdn lathatjak: Minden vasdrnap 3-tél S-ig | Minden szerdan $id] 10-ig. | Bavebb felvilagositdsért hivja az “NBN” Radié- és TV- } Allomast (216) 221-0330 telefonszdmon. | Cim: NBN RAdié/TV | 11916 Madison Ave. Cleveland, Ohio 44107 Si SN, REN inna sibt { rom angol kézkatona kalandjait mondja el friss és F vetlen humorral és szeretettel. i szabalyokat, Ekkoriban mar nemesak Indidban és Angliaban, de A- merikaban is mind ismertetté lettek érees, hazaszeretet- | idvoli féldek hivasatél duzzadé katona-dalai, s a (Harom katona) ec. kényve, melyben ha- kO?- tél és a » three Soldiers” Eszményképe az impériumteremté férfi | — irja réla nagy irodalomtérténésziink, Szerb Antal, & majd igy folytatia: A férfi, aki valamelyik nagy angol public schoolban | nevelkedett, ott megtanulta a testiileti szellemet, a jatek- a fair play szinte vallasos tisztelefet, paran- esolni és engedelmeskedni tud, de nem felejti el az angol | humort sem". (A Vilagirodalom Torténete, Magvet6. Bu- # dapest, 1941., 801. 0.) | Ez az idealizmus, ezek az eszményképek hatoftak at az | 1893-ban megjelent ,,.Many Inventions” c. novellaskotetet, [| majd jétt.az a kényve, mely vilaghirtivé tette nemesak | felndttek, dé a vilag ifjisdga szemében is, a The Jungle | _{ Book” (A Dzsungel Kényve)! Ezt egy év milva kévette — Angliadban, Indidban, Rodéziaban, Deélarri- | atyja- oldalan, hogy vakon hitte: az angol ember Isten valasztott | .& tore : « |hogy igazan nem csoda, hogy hatalmas filmsiker is lett be- [léle késébb. Mikor_ 1896-ban megijelent a ,,The Seve Se-|j5yg minden tal-onhitt birodalmanak elébb-utébb valé e : « a < . + ‘ age i eye’? tes * 4 ¥ ee 7 szinekkel & keletindiai természetet és az ott G6 angol |®5 ¢ miive, a kézdnségsiker mar eleve biatositva volt. “; . Visszatérve Indidba udisagirassal | | prébalkozott. 1882-161 1889-ig a ,,Civil antl Military Gazelt- | ’ (Lahore) egyik szerkeszt6je volt. A napihireken kiviil | Yévidlélegzetti elbeszéléseket is irt lapjaba. | egyre jobban jelentkezett a gyarmattarté, vilaghddito an- | {.gol ember biiszkesége. Ne feledjiik, hogy Anglia az 6 if- | jusdga idején mar nemcsak elsdszamu tengeri nagyhatla- | lom volt, de ezen Uilmenéen, Disraeli tory-parti miniszter- | elndk (1874-80) mar a vilaghatalom megszerzésére fordi- |’ | totta mindén erejet. Kipling még jol emlékezhetett pl. ar-j, | ra, mikor 1874-ben — 9 éves volt akkor — |} | siszigeteket csatolta a birodalomhoz. 1875-ben az egyiptomi | alkirdlyl6l megvettek a Szuezi-csatorna reszvenyeinek je- mialtal bigfositottak az Indidba veseld ten-| . Hehetett mis, mint ,Jazad6", vagy ,,btindzd”. Irasaiban | Az tj miniszter- | A brit gyarmati | miive. | 116 tajan valéban azt hitte énmagardél, hogy a vilag uta. , Kipling, a brit India sziilétte valdban tijsdagirdbdl lett | Kipling diaktérténetel kozul kimagaslik az 1801-ben irt | #2 Angol imperializmus tabori balladainak koltOjeve. — | | Bees? ynds vildgnézettl ird: de az igazi jelents- | seat one ‘nha ne teen hogy dzsungel vneséivel ‘s in- | kalandot nem kell a messze miultban kere esni, eléggeé cso | diai novellaival a realiszlikus irodalom szdmara mintegy | dalatos a Biredalom is, végtelen tajaival és kiilénés re | megkezdte az exotikus [foldrészek filfedezését és meg- | peivel. Egyeh diak- kényveibbl az olvasé szamara kivilag- | héditasat. Utdha csapatban jénnek a conquistadorok.” — | (Babits Mihaly: Az eurépai frodalom térténete, Szépiro- | dalmi Kényvkiado, | | 1888-1889-ben egyre jobban kidomborodott az ifjd Kip-| | ling irasaiban egyrészt a gyarmati élet szeretete, masreszt | | az angolszasz vilaguralmi gég és ,isteni elhivatottsag” er- la The Secontl Jungle Book” is § ezzel Kipling mégalapoz- ‘ta nevéet a vildgirodalom Lérténetében. A kényvrél ezi irta a mi 1927-beh Rindott Tolnal Vi- lavlexikonunk: A Dzsungel Kényve egy, a vadonban, farkasok k6zé kerilt és kézttik felnevelkedelt hindu gyerek térténéte- inek képében a keleli mesék motivumainnk s a2 indiai természet és dllatvilag fantasztikus sZineinek felhasznala- saval az indiai embernek a fhagy termésgettel vald szoros ésszeforrotisagat példazza.”’ Egy masik erdekes jellemzés: ‘medve és a parduc tarsasagdban tanulja meg a legszen- ‘tebb emberi érzéseket és amikor egyszer kimerészkedik vissza dzsungelbeli bardtaihoz.” (Juhasz Andor: A Vildg- jirodalom élettérténete, Révai kiadas, 1927., 410. 0.) Az allatok éreznek. szeretnek, gytilélnek és besdel- inek a Dzsungel Kényvében! Megtanftanak benniinket is | remberibb-emberré lennif Neni véletlen, hogy a konyv Vie laghird lett, nem véletlen, hogy efytke lett a legfontosabb ifjusigi miiveknek és az sem yéletlen, hogy pl. a magyar eserkészmozgalomban is ,farkaskélykékhek" Nivtak ke- sobb a legkisebb eserkészfitikat. A mult szizad végefelé — mint Babits Mihaly is em- lékezik ra zsurnalisztikus iréké volt. Kipling kapta soronkent a leg- nagyobb honorariumot.” te, 476. ina is nem ez a legfontosabb, hanem az,a amit pl. ry S. Pancoast angol iredalomtérténész ugy fejez ki, — "a Kiplinget a ,,Greater England’ nagy szész6léjanak imtive pl. olyan izgalmas cselekmeénysorozatot tarlaimaz, Az angolszisz vilag fellsmerte, hogy Kipling az angol nati- meg: nemzetének azl a térekvését irla még gsenialis mnti- lvészi Oszténnel, amely az 6 kordban a legfontosabb és ‘a legnépszeriibb volt: az egész aligol fajjal val6é betisé szolidaritas sugallta méiveit. Népszerti novellai k6ztil most megemitem az 1897- ben rt ,,Caplains Courageous’’«l. Valésaggal ,, hipnolizalta’’. | imar ekkor a sokmilliényi angol olvasét oly iranybah, hogy lesaknem minden gyarmati tiszthen, kapilanybali, tsztvise- HSber az .Istent6l iranyitott’ nagy angol nép delegatu- sat, a ,szeht angolszisz kiildetés’ teljesitéjet lassa. Az angol nacionalizmus, emberfelettiség szinte termeszetes volt szamara és olvaséi szaimara. Ha mas nemzet, mas Inép merészkedett — akar védelmi — nacionalizmusra, azt megvetette, Az ellenfél nacionalizmusét nem ismerte el: aki ellenallt a diadalmas angol lobogénak, az nem is Nem érzett semmiféle eurépai szolidaritdst a holland szarmazasi bérokkal kapcsolatban sem Az 1899 okléberében kifért és évekig tarté Bur Ha- bort) soran keptelen volt, — mint annyi sok mas kélté /— ,europai’ is jenni, ugyanakker, mikor nemzell” is I volt. Delafrika nemesak zsdkmany volt a szdmara, de az langol lobogé tjabb, .Istental is segitett” diadala. Nem csoda, hogy Kipling elsésorban az angol ifjaség balvanya lett, az6 az dilelt és jomddt iffiisagé, mely a szazadfordu- Kim” efmil. Ez az indiai , Secret Service” (Titkosrend- ’rség) @posza. mely arra tanil, hogy a romantikat es a Hk. hogy: neecqeane @ Bozeman, Mont. Yellowstone National Park| hejdratanal levG West Yel- | ‘iowstone varaska lalG! egy. | re nyugtalanabbak: oktober | li. éta tébb mint 300 fle. rengést észleltek. Bar leg: | tobbjiik nem nagy és a vis] jdék 735 lakoja hozza is SZ0- | katt kb. evi 24 féldrengés- hez. a mostani surdbben és | ferdsebben jelentkezik, és falnck egy nagyobb féld- rengéstGl. 1959-hen egy féld-| rengéssorozat utdni — fold- | Fesuszamias — kévetkeztében , 2}-en haltak meg a parktdl uz mérfoldre eso Hebgen — ito kagelében. Sa cca Iran epvik felegyver- a PorzeeGhal | & gett hajdja ikogelében., de wigeken fellartdztatott atkutatott egy amerikal te- herszallitét. Washington az] esetel sulyosnak mindsitet- | te és erclyes tillakozast jut. [tatolt el Teherdnba. ‘és (1902-1903), s azok, akik neg Mihdig a ,. i vetkeziiek wa siker-a nagykézinség eldtt ezekée a) (Ag Eutépai Trodalom Tortene- o.) De — jelen tanulmabyom és konkluziém szd- | Hen- | 16 vegsé tavozisa heteiben jelentkezelt elészér az angol itudatban annak érziilete, hogy — ime — mas hagyhatal- *tmak emelkednek [61 és a brit birodalmi aranykornak vé- iteszi. (Az Introduction to English Literature, 624 0.) Versei | ge van... agbahoztak az angol sziveket! A ,,Gunga-Din” c. koltéi | et ajandékozunk minden tj, eg __ elofizetonknek, valamint mindazoknak, akik a Magyar Elet-nek tj, eléfizetét hoznak. HERSEK SE REE EMER ERE EERE Eee Oe PETER ERE ERROR ERED ERE aR RR ERR ES A Magyar Blet elétizetés! difa egy évre 32 dollar. ‘Félévre 20 dollar. Az eldfizetés Ssszegét kérjtik a Magyar let cimére kildeni: ¢ Alcina Avenue, Toronto, Ont, M6G 2E8, Canada kiallitott esekk, vagy Money Order formajaban. Kérem killdjék a: SSP RR TER KEE ED EERE EE SS ee SO eo o cin kinyvet ‘4... a2 angol iskolatendszer A miéiktél 1 ep ab- ban “ktiloAbBzik. as irta Seeth Antal, == hogy a didkok ott egymiist nevelik, kiutatjak mafuk k62Ul a @)4vit, az dn- z6t, a ferfiatlant. Ezt a nevelO mimkat mutatjak be, eré- seh eszinéhyitve, Kipling didkkdnyvel. Szemiet hilfiynak a tehdszer Sokat tamadott hibdl elétt, termésvetesnalt talal- jak a publié schoolok Kasztjellegét, amely a magasabb tar- sadalini Osztalyok Merev alkiléhilesére neveli a | yeretés- re Rivalasztottakat.’ CA V. Itod. Tsyt., 01 4.) fuzt a birodalmi biiszkesévet az egéseen apré g¥erme- kekbe is be kivanta oltahi a ,,Short Stories for little ehil- ‘dren’ «. kGnyvében, de isinéliélten megdobogtatta a fel- néttek szivet is a ,The Fivé Nations’ ¢. véerskdfelében Kim” félver an- gol-hindu fil tértenet-eposzan dradoztak, most a nagy an- gol alkoté ijabb és ismét Gjabb oldalait ismerhették meg. -1906-ban kapkodtak el a ,,Puck of pook’s Hil” c. miivet is. lhdia meseifiondéja, aki elmenekill az emberek al | az ésvadonba, mint hése, a kis Maugll, aki a farkasok, a| 1907-ben j6H a Nobel-dij Eekko? még mindéssze esak 42 éves volt. Grilt a nem- ‘az emberek kézé, megestifolva és megalizva menekiil zetkGzi elismerésnek, de talén még ennél is jobban Griilt ree. : Anglia valfozatlan vilagsikereinek: a burok (616Uli véres gyézelemnek, Tibet megszallasinak (1904), a gigantikus, modern hadihajok épitésének, a gytilélt Németorszag kdriilkeritésének (Entente). Erdekes viszont, hogy a vi- szohylag még mindig fiatal iré mar kiégetinek, kissé me- lankélidsnak mutatkozott az 1. vilaghabord — ugyanésak } Anglia szamira diadalmas ~ megnyérése utan. Vajon érez- te mar, hogy fokozatosan lényegestn Szomottbb idék ké- elébbutébb eljén a ,pyrrhusi gyézelém” idbSzaka is? (.Még egy gyézelem és elvesztiink. ..") Given évvel ezel6tt, 1936. janudr 18-in halt meg, 71 ‘aves koraban. Egy évvel halala utan jelent meg ,,Soime- jthing of Myself’ ¢ dnéletrajzirasa. Haldla évfordul6jan arra kell gondolnunk, hogy kérilbelil e [6ldi létbél Aztan elkévetkezet! mas hatalmi héditasok ko- ra, elkévetkezett a hajdani nagy angel birodalom f[oszla- inyokra valé szakadasa is. Mar nem ¢sak Kiplinggel és nem fis esak a brit vilagbirodalom romjaival, hanem a jelen és |bukasaval kapesolatos az, hogy ismét eszembe jut a mar “acon tettth badethd dass ~ |sokszor hallott frazis: dott Angliajaban végezte és erdekes, hogy ez az Indiaban lonalizmus, az angol iniperializmus kdltészetét teremteite |szuletett Tid kezdeltol fopva valahogy meégisesak Angliat ‘'tekintetté ,hazdjinak”’ sic transit gloria mundi’; — ime, igy mulik el a vilag dicsbsége. .. HUNGARIAN BOOKS and RECORDS 251 KE, 88nd St., New York, N. Y. 10028 (82. és 83. Street kézdit) Telefon: (212) 879-8893 Sok ezer magyar kinyv, tjsig, hanglemez, hangszalag. Ikka-befizetes. Litogassa meg boltunkat a new york-i magyar hegyedbeit! Postiin ts szallitunk — kérjeh katalégust. ~Ausztriaba és Magyarorszégra telepiil6k:! Oj Griklakasuk és ésaladi Inizak Béesben, Badenben és a magyar hatdr kézelében, $37.000-t61, Svajeban $55.000-61, Spanyolorszdghan $28.000-tal, Badapesten és vidéken mir meglevé fhgatlanok | $25.000-(61 kaphatok. Csoportos utazasok november-—decembetben és marciustél kezdve minden hénapban, RETUR REALTY (AMERIKAI VALLALAT) $92 Fifth Ave. New York, N.Y. 10018. Mrs. Kertész: (212) 605. B245 este: (718) pad 088. yeves Niegrendelem a Magyar Elet-et NEV: PERSP ER EHTS CORE e eRe ERODE TEER RO REE R OE RTE EERE RESTORED COM eek eee eae ees tM * , C F SSSR ERR Eee ET eee ee tee REDE E EER A eR ORE RE REE RE eee ERE PRE RO OER RR ee SRRP ERPS T HOS Few a & Az alabbi kinyvekbél vAlaszt- hats "1, Kenéz Zsuzsa: ,,Iteal Kar. tarené” —~ 2. Acsay E. Lészié: ySave the Splendor of Buda- pest” — 3, Toldy Endre: ,,As Oreg Csatar”—4, Eckhardt Tt bor: ,,Regi¢ide at Marseille’. Az j eldfizetés beérkezése litan a Magyar Elet azonna) postazza a kivant Kinyvet, megndort ci cimre., SPCR TE DER EERE ROE ERE ERS