Nem sokasdg, hanem Lélek $ stabad nép tesz esuda dolgokat... BERZSENY! Vol. 82. 50. XXXIL évfolyam 50. SS Teheran bai dbnnctlan az siey ila tuszok iigyében Kelet- és Nyugat:) -Németor szag kizeledése? ° Al rit mormanyi Rhodesiaban Helmut Schmidt nyugatnémet kancelldar meglepte a szocidldemokrata part plenumat, amiker Nyugat-Berlinben bejelentette, hogy 1980 elejen talalkozik Erich Honecker keletnémet partvezérrel. A bejclentés érdekes moédon egy nap-— pal elézte meg a dintést, vajon a kormanypdrt megszavazza-e a NATO eurdpal nukledris fegyvertdrdnak amerikai kezdemenyezeésre tériend korszerlisitését? — Szatid-ardbiai esapatok végiilis kiverteck a Mekkai Nagy Meszké épiiletebal a radikalis muzulmiin gerilldkat, akik november 20-an foglaltak el a kegyhelyet. A harcok soran 130 [6 esett cl — Carter elnék a kivetkezé szavakkal jelentette he hivatalosan induldsat az elnékjelélési versenyben: ,,Hare kézben kaptam seheket, de ezeket hiszken viselem”’ —- Letartoztattak egy merénylit, aki Mondale USA elndk életére tort — A dél-afrikai rendérseg 15 milli6 dollar ertékii marijuana szdllitmanyt kebozett el — Carter elnék 1980, Januar 1. ha- tallyal egyoldaluan felmondotta a Taiwannal kététt kéleséndés védelmi szerzé- dest, Az Elnék déntését a washingtoni Fellebbezési Birésag jévahagyta — Niearagua kormanya icmondott, hogy az 5-lagd juntanak szabad kezet adjou — Jurij Orlovot, — aki a Szovjetuniébeli emberi jogok betartasdt cllenérzé wllelsinki csoportot’’ megalapitotta —, héteves urali kényszermukatabor itéle- tén kiviil, kiilén hathavi maganzarkaval sijloliak. AZ EGYESULT NEMZETEK ELITELIK IRANT A NEMZETKOZI JOGSERTESEKERT Eddig tébb mint negy- ven allam IENSZ képvise- —|éje bélyegezte meg egyén- ielfien a példa neélkill al- 16 torvénytelen ket amiatt, hogy Iran tébb mint egy honapja fogva- tarija az dtven USA tusat. Ez a vadsorozat . nemesak az igyesiilt © Nemzetek Szervezele alapokmanydnak szellemével, tovabba a Béesben Iran altal is ald- irt, viseletek munkajal — szaba- lyozd eyezmeények — szelle- mével homlokegyenest Uike- se is, hiszen targyi nyitékok, nyllvanos cyalds, birésdgi itélet nél- kil egyszertien megfosztot- tak SOket szabadsdguktol, — esupan azert, dartatlanokkal nek egy olyan velt, vagy allamfé uralma alatt nem (ott le a’ trénrdl, akkor timadtak vehemen- sebb erével, amikor a sah mar elhagyla az orszagot. A tondoni ,.Qbserver” cikkiréja (Lederer Lajos) szerint: és hataimas: Az oroszok mindent. egy békeoffenzivaba kezdtek, miszerint Kelet- Németorszdgbdl és jogsertése- | |hogy a diplomaciai kiilkép-|gadjon el hogy veliik, | fizellesse: | igazi biineiért, | akit a nép 37 évig tartd| aszi- | és csak | | tuszokat | USA {Tu- Nur Aw Irani Néppart deh) KB elsé titkara, reddin Kianuri igy kozolt: -—~ ,Népiink elszantan fog, kiizdeni az amerikai —im- perializmus tj OSszeeskit- vése ellen, amit az élede- | kévetkezden 76 harebél vallalnia kell’... Kurt ENSZ cikkelyé ere. te az egész vildg. békéjet veszélyezteté —iigy = mie- lébbi - rendezését. takor Iran megtagadta azt., amerikal dollart fo- Waldheim Alapokmany 99, le- IRAN 8 USA TUSZT -KEMNEK BELYEGEZ Az 50 USA kévetsegi fiuiszt fogvatarté didkesécse- lék vezére kijelentette: kémgyanus — sze- Allit: réglinilels bi- 4. nyole mélyt rosdg elé a november e ota tuszkent diplomata csoport tagjai kovziil. — Annak ellenére, hogy a ‘didkek szdszdléja szerint a még mindig az nagykévetseg ¢piile- propag sanda-lap ta fettek fel ! tében tartjak ‘Togs Wa [bizhaté forrdsok szerint nyilat- | Lapzar- | fizetéeszkbziil.Az |e, rani olajszallitmanyokat az USA felé mar eldzdleg | tiltottak, zik, hanem az alapvet6 em-| beri jogok durva megsérté-| bizo- | tare | ‘CIA. tigyndke.”’ drzott | te el az 50 tiszt szétszértak Iran négy sarkaba, hogy ezzel a lépéssel isa kadalyozzak cid kiszabaditdsi akcidit. 19 amer ikai hadihajo tartézkodik, mintegy ie Az a szovjet haditengerészetnek a kbézelben cirkalo 14 egy- sége, A didkvezer bejelentet- hogy az egyik tisz, név- szerint William Douherty — .madr bevallotta, hogy a Egy — ma- sik, Maleolm Kalp nevi lisat pedig ugyanesak kém- | skedéssel vadolnak. | ellenérizhetetlen | ‘hirek szerint két ilegyes. szemelyt mar kivégestck a akik ujra seiket, miszerint ha a texasi légierék kli- nikajan lébadezé —ex-sah- of nem szolgaltatja ki az USA, azesethen megkez- dik a ,kémpercket”. Mondale aleIndk a legéle- sebb hangol haszndlva_ itél- a barbar banasmé- Ma- meg: az esetleges | amerikai felmenté expedi-| 40 kos veszteseg!) ugyanakkor USA flottaval , farkasszemet"’ néz | 2 szazalékkal, diakok, | meg djra maka-| esul ismételgetik kévetele- | eat 67 szdzaléka helyesli fa méddot, iéeban a két fronttdl HUNGARIAN LIFE a 4 : 1979. december 15. Szombat amely ben ag) részesilik, dot, tuset BS A A CARTER — KENNEDY VERSENYFUTAS Taldn az egyetlen em- ber ban, a jolismert USA-Iran frantacid okozta nemazetké- zi feszliliseg, sdt, rus riaddé miatt. Ez a fér- fi az Allamok elsé szamii embere: maga Carter nok, Ime a bizonyilék, ban kifejezve: 1N78 november elsé ténck kizvélemény ~ he- nedy 54 szazalék, mig Carter 38 szinten Allott, ami szazalékos Kennedy lényt jelentett. Az — 1980-beli félény lapzartaker leolvadt szazvalékra (14 szdzalé- Carter javitotta helyzetét ami idészakosnak tartott tést is jelent a massachu- settsi demokrata szenator elétt. | Az ABC-TV _ hirszolga- lat alelnike hozzdflizte a magyarazatot Carter meg- lepden jd eredmenyehez, mi- szerint az elthez hasonlé elére- térés tipikus olyankor, a- mikor az Egyesiilt Alla- mok lakossdga egységesen | tag felsorakozik egy-egy din- —té tigy soran az Einik —ambégstt.” az allitast alatamaszt- hogy az amerikal nép | aut ahogyan Carter az irdni 50 tisz tigyét ke- ja, zeh, Jerry Brown, Kalifornia demokrata kormanyz6ja 31 szazalékrol 11 szazalékra e- yald félelem, fegesetben eédes-kevesel lent, az Inevestilt Allamok- |. aki lemérhetéen nyert | kon- | |d6 targyaldsok utan, — me- félhabo-|lyek sikeres kimenetelét a} iZimbabwe MWazafias |néven ismert gerillavezérek | tijabb meg ttjabb kifogdsok- | ikal ganesoltak el, szamok- | |az angol kormany a sarka- ira allt és intézkedett: a in| ismert eljd-| el- | kula- | tasai szerint Edward Ken- | Council’’-kent ‘rasa szerint szuzalékos | 16 | C+ | elnikje- | lélti versenyfutdis elsé sza-| Az irani vizeken jelen- ‘kaszanak szdimité Kennedy- | leg ay, | zer fOnyi tengerészgyalogos- hivatkozva kér- | sal a fedélzetén. ‘kil | szail mit. egyben | veze- | Amint ‘tiletel valasztottak, sett = vissza, harmadik”’ ami helyet, NAGYBRITANNIA ATVESZI RHODESIA-ZIMBABWE ~KORMANYZASAT Tizenharom heétig huzo- gill katyuba juttattak, miniszlertandecs ,,Order Sir Churchill vejet, vexte ki Winston Lord kormanyzéul az. elszukadt volt brit gyar-| mat élére, parlament jovahagyasa_ nél- _ sztikségintézkedésnek Raadasul law brit tdbornok egy 1500 fébél allé, a relkizisségi orszdgok ka-| tonaibdl sorozott hadsere- get vezényel Rhodesia — Zimbabwe-he, tervezelt tizsziinetet lenorizze. Lord Carrington, zorewa-kormany 68 a a Mu- Ha- zafias Front gerillal 2620t-| bizottsag | elnéke egyszertien megelé-| gelte a hdrom hdénapos hi-| ti béketargyalasi zavonat és a fent vazolt eljdrds szerint végre elvag- gordiusi csomot, Ag tj alkotmany — sze- rin az uj valasztasokat még azesetben is, ha a Zimbabwe Hazafias lizsziineti feltételeket. i torlénik az uj) kormdny Gsz- szeallitasa is. "Tudom — tovabbi —, hogy a Krem)] urait erre a lépésre esak a ,kettés front” veszélye kényszeritené. Mélyen él a szovjet veze-, ami most Kina folytonos eré | |... Minden 826 lrok, jéve . biztos | azazi. a oe ny Sighs iL | ee] hogy a negyvenes évek végén azert bom- ~ lott | igyézidéses szocialdemokrata, Hugyanahhoz rban megint csak azt latjuk, [lan majdnem hazadruld, mig vé-|- » |iré akar, akkor bizony kildtastalan ine a helyzet. ra dt-ozd egység nemesak az emigracid | a sokrétiiségel semmi- |} | siteni meg, hanem ilyen formaban szinte | _Jelképzelhetetiennck is bizonyulna. , Soamest ne-|- tekinteniink az emigraciéd eredetére, lvagy hogy tudomdnyos kifejezést hasznal- a by setavas | neq! a - Az ,,Order in Council” — 8) junk, — az emigrdcio ala apjdt képezd ki-) nem: | pneélkiil dsszetar tas csak ott létezik, ahol minden- két hénap milva kiirjak, —|@ "ezzencsere zendil, Front gerillai nem fogadjak el a] térvényhozd tes- | meg: gyarorszagbol kivonndk az Gsszes szovjet csapatokat, — feltéve, ha cserében Nyugat-Németorszdgot semlegesitik. Sot beleegyeznének a> két Németorszdg egyesitésebe és Magyarorszag semlegesitésébe is.” Termeészetesen — mint minden jozanul gondolkozé ember — én is kétkedéssel fogadtam ezt a hiraddst. Azt még elhiszem, hogy az —oroszok szeretnék elérni Nyugat-Németorszdg semlegesitését, ami a NATO tinkretételét jelentené. A nyugati katonai szivetség legeré- sebb eurdpai pillére — kétségkiviill — Nyugal-Németorszag. Igy el- hiheté, hogy e pillér kiddntése érdekében, Moszkva még a ket Neé- metor szag egyesitésébe és semlegesitésthe is beleegyezne. De a londoni tudésité tovabbmegy és azt allitja, va még Magyarorszig semlegesitesebe is beleegyezne. zt a hirtl a- zert mar nagy kéetkedéssel fogadtam. Léderer szerint: az oroszok a- zéert dobtak oda ,,koncnak’’ Magyarorszdgot is az ajanlatukba, mert. tudjdk, hogy Nyugat-Nemetorszag kivdlasdért a NATO-bol igen kis | Eezert mert hizonydra az oroszok is tudjak. hogy Magyarorszag kivdldsa’ a Var- soi Paktumb6él — majdnem sziikségszertien — magaval hozna. a {0b- kirpdétlas Kelet-Németorszég kivdlasa a Varsoi Paktumbdl. kellett Magyarorszdg mint wraadas”’. — Ez azért hihetetlen, bi kdzép- és keleteurdpai orszdgok kivalasat is. Mindezek clérebocsatasa utan, -mégis eljalszom a gondolattal mi lenne, ha igaz volna ez a hir? — Mi lenne a véleményem, mint : eurdpainak: és magyarnak a kérdéssel kapesolatban? Mint eurdpai eléenken tillakozndm az orosz ajanlat, ‘elfogadasa - ellen. Hisz_ vilagosan ldtom, hogy Moszkva igy akarja_ a NATO-t -ténkretenni, Eurépa orosz: érdekteriliette. val6 tételét. hogy Moszk- : € kettat —_ nézetem szerint — ezer évi eur épai kulllirkézésség - | tan nem lehet kUlénvalasztani). Ha a magyar népem létérdeke tigy, ‘Aivanja, elfelejtem nyugatisdgomat, eurépaisdgomat (ahogy Nyugat | és csak népem eérdekeit tartom szem_ -eldtt,. Jol tudom. azonban, hogy Nyugat és Eu- — répa érdeke is a magyarsdg. fennmaradasa, amelyet most a moszk- . nné szimukra elészér Nyugateurépa ami lehetGve le vue pa vai Kommunizmus. Mologial és. ; lelki, erkélesi letél en fenyeget. _ finnesitését” (orosz befolyds ala vald. vondsat), majd késébb_ egész. oe sédésével sziikségszertien kialakuldban van. Abban a pillanatban, a | hogy Nyngat-Nénelorszag kilépne- a NATO-bél, ma valtozna, -eurdpai a kettés front veszélye megsziinne, t a NATC litereje megbénulna. mint magyar drémmel tidvizdiném a tényt, mer Viszont, hogy oroszok kivonulnak Magyarorszdgrdl, i, 6ngyllkossdg lenne, amikar ezért harcoltak, adtak életiiket az 56- - 4 os fiatalok. -Ezenkiviil: hiszek az Igausig gydzelmében, a Gondviselésben. Vallom, hogy egyszer az Igazsdg gyézni fog, mert van Isten, szajara siilne el: és Kelet-Eurépa felszabaduldsa kévetkezne be. A leigazott - Végiil: elsésorban magyar, esak azutan Vv agyok eurépai (habar js” szamtalanszor, ‘aruld modon elfeledkezett rolunk), S. Zsigmond Andris. semleges hatalom | s beleegyeznek Magyarorszag | ~ semlegesitésébe, a Varsoi Katonai ‘Szivetségbél valé kivaldsdba. Hi-} _ szen ez volt 1956 Iényeges kévetelése is! — Ezt pedig nem elfogad | fzalma_ lattan, | nek, AK y ha ideig-érdig biintet is érdemiink szerint, — de utdna gyézelemre segiti az Igazsagot. Hiszem, hogy minden szovjet mesterkedés visz- | nem Nyugat-Eurépa szo ovjetizalasa, hanem Kbézép- | nepek | ugyanis, csak a jelre (ezesetben Magyarorszag felszabaduldsara) var- | nak, hogy mind lerdzzak magukrél a szovjet igat. | Lie | Viadar Pal: azl jelenti, amit én aka- Se tébbet, se kevesebbet."’ — Szdz mar, hogy Lewis Carrol mély irénia- val leirta ezeket a szavakat, de még ma is elmondhatnaénk ezt a legtébb emigrans|t polilikusunkrél és szénokunkrél. Egy metorszagi magyar folydiratban olvastam, fel egy szervezkedés, mert egy meg lilhetett le Mas lapok- hogy aki az iréval nem ért egyet, az labane, vagy ta- de minden eset- lehetetlen az e- meg- voll csendértiszt csak nem az asztalhoz? re egységbonté. Igy hat migraciés dsszetartas, vagy talan a bun-| Front] ké az egység? — gondolhatja ilyenkor al. | lnydjas olvaso. ’ san azt jelentené, mint amit az emlitett Egy ilyen vezényszora hat- legnagyobb erejét, Hogy megértsiik, hogy miért” is lehe- emt a Gos valasztodasi kritériumra.. Barmilyen SZ0- |mort is legyen a helyzet egy orszdgban, John Ae-| ahhoz, migralasra, jelentés egyeni hatdrozdképes- |’ jség kell. Ezért természetes az, hogy min- |“ den emigraciéban az atlagndl sokkal | na- | a-| den esoport’ ‘mas és mas kiaisséget tud Pelérni.. nem félnek egyeni utakat keresni és nem | zel halle gatésAgukat, magad_ titjara_ nem tudod meghdditani, ha- fem legfeljebb elriasztani_ | magyarsag- | ranesszora és igvy az -emigracié bizonyos | ¢ gyobb szamban taldljuk meg azokat, kik éndlldan szer etnének | hatérozni, akik hogy al el- | ijednek jrans meg az ismeretlentél. Az emig- tehat nem ‘szivesen ha allgat a fokig az -anarchizmus” felé hajlik. Egy ilyen. kdzisséget nem lehet kettds rendek- ben meneteltetni. Le szabad-e minden elfogadni azt, “hogy. az ogy seg De vajon ka? kia karmester paleajat figyeli, amelynck vagy hallgat ¢s_ melynek az titemét szolgamédra kell ké- vetnie az egesz Haberit mar tUbbet is viviak az va; de vajon valéban megkétik-e a ké- nem zabad félreérteniink és odast. A mai izraeli politika hivei ‘isszadassal — nekik ‘kell megfizetnitik.Az gati dllamférfiak Gj keletit rendezési buz- mert csupdn arra amit kapni vélnek, és kevéssé. a, hogy mit Kell Majd adn érle. 2énysz6, v CBY | _ : . |vagy szévetségi dilam; Ha az Osszetartas, az egység ponto- | len- | lat vezet Romdaba, i nyl us gondolatoknak megfelel nek és igy ha- ilyenfajta egység, vissza kell totni. | ‘seg? Nem egészen. A kbs pozitiv mellett ott van egy tilalom: ds: hogy valaki elszanja magat az e-|- - | sok titja. egyben nem a te utad i pas] oe ona tovabbi | az] eeugened Lehelc | ve- | o- | Hlajért, mas nyersanyagokrél nem is sz6l- lajfegyvert a tibbinél jobban forgate a- ligyel- | Largest. Independent . Canadian Weebly in the Hungarian Language Ara: 40 cent LTT TTT TTT S TT SST TSS TT SSS STS SS STC SSS S SESS SSSR TT SS CS eT Ss Ae Me. My A bead Vetoes ‘he Me ~ cy 2% RSH AES Se SESSA SS SSS SSE SS ea Me He Me Re Re He Me i than ie ~ os pine ~~ pears i % Salted LXE agy karmesteri palea néikil is egységrél beszelni? [genis Jehet! — Az egység. az dssze- tartds nem jelent sziikségszeriien vak en- gedelmességet. Az emigraciés egység a- lapja a kézés, alapveté cél, amelyhez — minden emigrans azzal csallakozott.hogy jemigraldsra szanta ra | magat. A kézis cél, nem pedig a kiézts ulak alapozzak meg az emigracié egységél, Ez a cél a |fiiggetlen haza és az egyéni szabadsig. 'Ez a cél a magyarsdg tulélése a szom- | szédos_ allamokban, a szorvanyokban. iz a cél a nagyvildg joindulatanak a meg- nyerése a magyar nép irant. vagy. kapilalizmus; em- vagy revizié; kéztdrsasdg, mindezek esak t- tak. Tegyiink le. mdr arrél a szellemi géar6l, hogy. én -vagyvok az egyediil tid- vizité kinyilatkoztatas sz0sz6l6ja”. Sok de Roma esak. egy van. Sok tt vezet célunkhoz, sokszor keriil6 utakon is kell jarnunk, de ha minden ton mennek néhdnyan, akkor mindig lesznek olyanok, akik a pillanat- politikai széljardsnak, kérnyezetnek Szocializmus, beri jogok, fasosabban tudjak — a maj gyarsag szekeret hat az ogy: cel has a ma. ne dobalj kéveke a labuk elé, ne ‘eat, A : ganésold, ‘szidalmazd ‘ket. “Min- . Pusatén ennyibé | dllna Badrmennyire is tamadod dkel, ez- Ssszckdttetésciket a él. A Tosszat mindig kénnyen hiszik el és ha. eleget szidalmaznak benniinkel,— jegyszer majd tehozzdd is. visszaker il az a vélemény, hogy ,tény! eg gyatra —nep a hiszen sajat maguk mond mo : Sveresd ‘népedel, hazddat, Ne bantsd a mds titon jaré testvércidet! Ezek a mi lemigrdcids parancsolataink. Ez a mi Lar- alka, sokszinit, sokrétii egységtink értelme. (lag) ‘ar Csalad) 7 ick visszaadasanak kikényszeritése 6n- | magaban is biztositand a Nyugat, s ver- isze Amerika béséges olajellatasit. jzel-keleti békét a yfolyékony arany’"k ced-| véért, miként azt- némelyek félve vagy re- | ménykedve allitjak? ‘Természetesen leegyszertisite- | link sem az ag ggodalmakat, sem a biza-| és | ‘Artlogéi azért tartanak az olajbékétél, | vert csak az drat latjak, amit — teriilet- | asbél esupdn ezt az ‘egyetlen szivetségest (hat ee oy a rs , jmeég ellenfelet!) akarja »moresre tanita- ‘abok viszont azért Orvendeznek a nyu-}, Jobn Connally Tepublikanus — elndkjeléltrsl Gs. Jesse Jackson fekete vezetérdl van sa: egyikGjik lzrael szamara_figyelmeztelden emlegeti az. amerikai érdek elsébbseget”’, a masikuk Arafattal Glelkeazve f{ényképez- teti_m magat, A milliomos és. AZ olajallambol Tex- valé Connaly persze kordntsem i” és a nyugati vilag ,,hanyatlasat” i- géri “meggatolni a tébbi kézt az olajbé- 2 tke ujstiteti tervével is, A néger politikus. ar. lviszont a gazdasagi bajokat szdrmaziat- lia az olajgondoktél, ekként Amerika szi-_ -[nesei_ és. szegényei érdekében slirgeti a Mindenesetre egyre “nyilvanvalébb,— lassan, de biztosan aldrendelik egy | syobb koniliktus, az olajesata kévetelmé- |gika” nem -vezethet a megoldishoz, nyeinek. A tekintélyes, és az Izrael na- a) politikai. ingadozasail kévetni cikkben mara asztalta el a ket — a vildg- |; nézeti skdlan bizony egymastél messze al ‘lia ‘felfelé az drakat, ‘|hogy sorra- visszafogjdk a Altera. So mesterségesen eldidézve olajsziikét és Pia oS 16 ~ _amerikai peat cetera oe - tévhittel, | hogy a Tel Aviv -altal, ‘nec. tertile- | nem 6- "| biinbakjava teszi Izraell, sét a zsiddkat, fhajté New York Times indulatos vezér-| holott az OPEC tagjainak tébbsége nem | valesztin probléma- rendezését Q Tel. A- hogy a ‘kézel- keleti arab- izracli_ viszalyt na | viv-i makacssdg megtérésével. A New— York Times: szerint ez a .veszélyes — |o- hae. nem ‘esupan a benzinsorok és. olajarak is arab, viszont, -éppenséggel mind srofol- példdul akként_ adok ‘Maca.