ones pnage Seite Tegel Mb ig te Nh bescac cp eide . *
Lett. Sil Ot KMD LEVEE RE GIO Sh GEM cod gafit Lape te ae
Sialitihedt! acct oe a

meee te eae:

~ ee pate wae nie
EAMAWAD AIL ALRREEE REED AARA cA ill! POPP DEOOOLLELOLELL EPELLPEPAPERAREL! Fd bifida ps ses Ze

MO RPE SORE SRRRERE tite Lt ip Lb pete

COOP IPP ERED EE EN sgt AID ERE on AEB Es

“ i kezett Kanadéba, |
| tari. fartomAny legjobb tanu: |
| 16ja lett.

| (éretiséginek megfelelé) évvé- |
| gt Vesrikon, mmellyel $4 ezer
| keitilt,

i magas Vari Tamas, aki a Va- |

| fog tanulni.

 tryan helyredilott, Kanaddnak a.

$ $ szabad nlp teen

csuda dolgokat . bee.

BERZSENYI |

Vol. 18, No. 34. XVIII, évfolyam, 34 Sem 7

| Anét st egylk legfontosabb eseménye William C. Westmoreland tdbornok, a Viet:
| namban harcolé amerikai erék féparancsnokdnak Johnson elndkkel valé tdr-

India fegyverkezik

-gyaldsa volt, melyben a tdbornok megdllapitotta, hogy a kommunistdk folytatni |

| akarja4k a hdboriit, Az amerikal csapatok Franclaorszdgbél valé — kéltséges —

| kivondsa is megkezddétt, Kelet-Berlinben a kommunistdk a hires fal épitésé-
| nek ét éves évforduldjat iinnepelték, de az ditaluk meggyilkolt menekiilékré]
nem emlékeztek meg. India, Pakisztan szerint, tovabb folytatja a fegyverkezést,
mig Anglia tijra megkezdi a Rhodézidval vald targyaldsait — melyek eddig ered-

| ménytelenek voltak.

mM =WESTMORELAND-
JOHNSON
TARGYALAS

William C, Westmoreland
tabornok, a Vietnamban har-
cold amerikai erdék fdpa-
rancsnoka vasdrnap délutan
Johnson elnék texasi farm-
jan targyalt az elndkkel, a-
hol kijelentett#: “Minden
Jel arra mutat, hogy... (a
Viet Cong) a ‘habordnak a je-
lenlegi mederben valé foly-
tatasat tervezi”’, majd hozza-
tette, ee

Haz egyetlen és legfonto-
-sabb tény a mi elhatdrozd-

sunk, hogy folytassuk &
harcot. mindaddig, amig a

‘kommunistdk beldtjdk cél-

jaik elérhetetlenségét és

“ONTARIO LEGIOBB
~  DYAKIAL
Vari Tamas toronto! magyar

] didk, ald a forradalom: cutan |

| A magyar tid 96.1 ‘exhzalékos ;
| eredményt ‘ért els Grade XID

Aid ‘bites, 5 5 ib 11 Inch

q ughan Road ‘Collegiate ditija.
volt, kiting atléta is, szereti a |
| birkézdst, ‘Yiszist és siilyeme:
| Jést, ezenkivill tanulig kézhen
hosszi &jszakai sétakat’ test,

| Varl Tamdst mar felveite a
| University of - Toronto, ahol |
matematikat, fizikat és kémidt

“Az elmult hetekben a napisaité
valamint egyes rddid és televizid
allomdsok ismételten hirt adtak
magyar szdrmazdsi. kanadal dl-
lampolgdroknak - Magyarorszdgon
trtént letartdéztatdsdrél. A toron-

tol Dally Star ismeretien magyar |

hirforrdsra. hivatkezva charmine-
ban jeldlte meg az orizetbevéte-
lek szdmit, A kdzdlt hirek, Rule.
nisen a szfmadatok nem min:
denben feleltek Re. & valosdg-
nak.
Ag. elmult. héten a -KMSZ. és &

Szabadségharcos ‘Sztvetség. “YezEe

tél ebben | oR kérdésben - ‘Ottawé-

ban illetékes ‘tényezdkkel megbe-

széléseket, folytattak, Ezek a meg
beszélések nagy mértékben hoz

gdjdrullak a helyzet tisztdzdsdhoz,
Kanada magyarsiga. kbrébdl egy:

re tébb és siirgetébb kérdds érke-
zeit a KMSZ -hez, kérve, hogy 8
SzOvetség adjon vildgos wtmuta-
tist a hazaldtogatésok érzelmi és
egyéb motivumok _ _kOvetkeztében
rlirzavaros kérdésében, A KMSZ
vezetdsége gy -érzi, hogy | ‘félre-
érthetetientil és ‘elvi éllel kell eb-
ben a. kérdésben ‘dlldspontjdt ki
fejezésre juttatni,

Kanada és -Magyarorszig kbzbtt
fi diplomaciai kapesolat 1964 “ben

zonban
sége vagy ‘Allandé jellega diplo-
mdcial képviselete nines, Kanada
prdgal nagyktvete, Mr. Bow a

- budapesti korményndl is akkredi-

tdlva van, azonban Prégdban Bue.

‘ay Wah on | .

cot, vagy békés megolddst

keresnek”,

Ezalatt Dél-Vietnamban

Ky miniszterelnék, aki most! ,
Pirzada pakiszténi kiilligy-|
hogy| miniszter kijelentette, hogy|
“két-hdrom éven beltil a!
kommunistak be fogjak is-
majd| Kinatél
hogy még a}
kommunistakkal js targyal-|.
‘na, ha visszavonndk csapa-|
taikat Dél-Vietnambdl. A}

féldén és a levegében a ha-|

érkezett vissza a Fiilép szi-
getekrél, kijelentette,

merni a vereséget”,
hozzatette,

borti ezalatt tovabb folyt, a-

-|hol az amerikai és szévetsé-

ges. erdk tovabbl . komoly

'veszteségeket okoztak az el-
Jenségnek, Az amerikai repii-|
16k Bszak-Vietnam olajtar-|
talékdnak 90 szazalékat el-|
puszt{tottak, a
vagy. abbahagyjak a har: — : bee |
| - INDIA PEGYVEREKET |van indiai hadiigyminiszter |
. Pakisztant vddolta fegyver-|
Nem egészen egy éy telt ell

India és Pakisrtin rvid ha-

_VASAROL

borija éta, de a két fél még

mindig fegyverkezik, s egy-|
mast vadolja fegyverkezés-|

sel. Nemrégen Sharifuddin

India ijesztd mértékben

fegyverkezik — s nem. Vorbs-
valé féleimében,

Pirzada. szerint

a hangsebességnél — gyor-
sabb. jet repiilégépet
és még sok mas hadifelsze-

| relést, melyeket Pakisztdn el-
len akarnak felhasznalni, A
| kiiliigyminiszter kijelentette,

hogy India mintegy 20. had-

osztalynyi hadsereget helye-:
zett el a pakisztdni hatdron.
| és még 9 hadosztdlyt készen-} .
|étben tart. Ugyanakkor Cha-

kezéssel,, A két orsz4g mar|

A KULUGYMINISZTERIUM LEPESEI
“A MAGYAROKERT

Paul Martin kanadai kiil-|
| ligyminiszter hivatalosan be-
| jelentette,

hogy jelenleg 8
magyar szarmazasi kanadai
allampolgar van bért6nben,
vagy all letartéztatds alatt,
Magyarorszagon.

A kiilligyminiszter jelenté-
se szerint az utolsé 18 hénap

| alatt mintegy 6 ezer miagyar-
| kanadai. utazott vissza lato-

kel és 6 valamiat a prigal nagy-
kivetség beosztottjai csak elka-
lomszeriien és silrgés esethen
utaznak Budapestre. (Bow nagy-
kSvet Idtogatta meg annak idején
hosszas huzavona utdn a letartdz-
tatott Tormat a szombathelyi bor: |

tinben), A prégal kanadai nagy-
kivetsdg személyzete’ megiehetd- |

sen esekély, alfg elégséges. & cseh-

orszig! ligyek elldtdsdra, A kana

dal Uigyek képviseletét a tuilterhelt

| budapest! angol nagykdvetség Jat.
fija el és az angol nagykivetség

képviseli. Ausztréliat: és més, 8
brit nemzetkbabsséghez
Allamot ist llyen kérlilmények
kdzbtt ‘érthet6,. hogy a. kanadal
kormény. ‘kanadal. dllampolgérsé: |

gu magyarok letartdztatdsa vagy

drizetbevétele ligyében siirgdsen
és hatékonyan alig tud  elidrni,
Bhhez jéral az is, hogy a kom-|
munista jogrendszer a nyugati
clvilizdlt | tdrsadalomnak jogrend-
szerétél merdben eltéré. A “sz0-
clalists trvényessdg’-nek. neve:
zett elgondolis — legiébb elmé-
leti kifejtéinek frdsaibél is ‘kive-

hetdleg ~— lehetdvd teszi.a kom-
-munista jogszabdlyoknak  eldre|politikal célok elémozditdsdhoz.
nem Idthaté és a rendszer pilla.|

natnyl érdekei dltal indokolt al

Be kalmazdsdt.
‘Magyarorszigon — Kovet-

A kanadail kormdny intervenci6.

jJanak sikere az adott esetben
mdresak ezért is kétséges. Ezek
‘a kOriilmények tették -szliksdéges-
sé, hogy a kanadal killiigyminisz- |
térlum a Kiadott utlevelekhez vi-

tartozé |

ie Rrioinr.

gatas céljdbdél Magyarorszdg-
ra, akik kdztil a kommunista
hatosdgok 19 személyt be-
bértondéztek,

A 19 kéziil 11-et idékdzben

/szabadon bocsdjtottak, mon-

dotta Mr, Martin. A kiiltigy-
miniszter nem volt hajlandé
megnevezni a letartéztatotta-
kat,

Mr, Martin Jelentése SZe-

lagas flryelrneztetést esatoljon,

amely arra intl az utlevél birto«
kosit, hogy a vasfligginy mdgut- |

ti orszdgban Kanada hatékony vé-

delmére nem szdmithat. Ez nem}

azt jelenti, hogy Kanada nem e-
mel. szot birmely szdrmazdsi dl-
lampolgira meliett,

legutdbbl letartéztatdésokkal kap-
esolatban is megtette) hanem
azt, hogy a tiltakozds esetleg ered-
ménytelen marad vagy ardnyta-
lanul hosszi id6é.utdn vezet csu-
‘pin eredményre..

AKI tehdt hazaldtogat, ext ‘kizd-
rélag A maga kogkdzatdra és a

ellenéra. teszil meg.

EttOl fUggetlenttl mindenki tisz-|

tdbhan kell legyen azzal, hogy a ha-
zaldtogatds a magysrorszigl re-
zsim anyagl érdekelt szolgdlja. A
magyar kormdny sulyos és dllan-

dé nemes valuta hidnyban szen- |!

ved, A hazautazdktdl kisajtolt dol |”

Idrok jdrulnak hozzd a magyar|

killképviseletek fenntaridsdhoz, az

Eszak-Vieinam-i fegyveres inter-/

vencld tdmogatdsdhoz és egydb

Ez az uldbb emiftett szempont

magyardzza az egyre gyakoribb|

és “feketézOkkel” szemben.| felyételt kiildj jon vissza a

ke ¥%
A kommunista dilam jelentOs va-
lutaforrésa az drdrdgitéd és tedr-

kedd hivatalos Ugynbkség: az IK-|

KA is,
(Folytatisa a 3. oldalon)

| félszigetet_

imasik oldaldn
richt kelet-német partvezér, Po oe yes
a fal épitéje, és virés gyil-| Nehany napon beltil wjra_

|kosai a maguk kis “iinnepsé-
get” tartottdk, Mintegy St}
ezer gyari munkast vonul- |
tattak ke a kelet-berlini_ Un- |
India nemrég vett 600 tise

kot, 400. nehéz dgyut, 200 |

19 éve - ~~ amiéta az jndial |i

netelti k6
kapott biintetését télti; hdar-|

odahaza |
elkdvetett atrocitds miatt, fezt al

Westmoreland Texasban_

“Nyugat-Németorszag el a |
karta pusztitani ‘
metorszag katonail, politikal »
és gazdasdgi eredményeit”, §
Ulbricht nem emlitette, hogy
|melyek voltak Kelet-Német-
jorszag  katonai, }
vagy gazdasdgi eredményei, 1
Sét, még az 58 meggyilkolt x

Mialatt

nekiild
a. szabad Berlinben,
Walter

ter den. Linden-en, a -varos |
valaha egyik: legszebb uit jan, |
teljes harci diszben, . ‘hogy | ae AS
‘|meghallgass4k Ulbricht elv-| thodéziai
tars beszédét. Mialatt a men- |
|ték td ibb. mint. 50 Ajult mun- |

ikAst -szAliitottak | el a szin- | sem akar arrol, hogy most — |

helyrél,

rint a jelenleg letartdztatot-|

2% te

tak kéziil egy valuta csempé-

szésért és egy haldlos kime-
zlekedési balesetért

man targyalaésukra varnak,
akik kdziil egyet csempészés-
sel, egyet nyugatra vald me-

nekiiléshez nyujtott segitség- ,
gel, egyet pedig lazité kije- |

lentésekkel vadolnak,

Négy letartéztatottat nem |
engednek ki Magyarorszag-
irél, mondotta a. kiilligymi- |
. , | niszter, amig “stilyos kdzle- |
Hitt [seat baleseteiket kivizsgal- |

j i
| Mr. Martin szerint kanadai |

kulképviseleti szervek meg-

|vizsgdltak minden letartdz- |
|tatott esetét, kivéve azét, a- |
|Kit “ldzitdssal” vadolnak,

A vizsgalatok szerint, elséd

‘|ldtdsra, “tigyldtszik, hogy a |
|kihdgdsok a magyar végre- |

eee

hajtészervek akciéjat igény- |
dik”, mondotta Mr, Martin, |

majd hozzatette, hogy “min-
denesetre,

emberiességi okokb6él kézbe-
lépjiink”.

A kanadai kiilligyminiszter |
kijelentette, hogy a magyar |

és kanadai hatésAgok kGzdit-

ti targyalasok egy 1964-es e- |

| te a rendérséget s a nyomozis | | | ‘B
| aggastyain, Voll, mikor rosszemlékt nemzetisdégi

gyezmény alapjdn térténtek,

mely szerint a kommunista |
jhatésdgok garantaltdk, hogy |

kanadai magyar ldtogaténak

nem fopgjak megtiltani Ma-
/gyarorszdg elhagydsdt azon a |
cimen, hogy jelenleg vagy va- |
|laha is magyar Allampolgar |

kanadal kormdny figyelmeztetése (kettés Mampolger ) volt.

Ennyit tienda ® a hivatalos
jelentés, Hogy mi van a kii-
lénbéz6 kommunista vadak

a|mdgott, azzal “A magyaror-
| Szagi letartéztatésokrél” ci:

mil cikktink fogialkozik.

- FENY KEPEZO TANHOLD

_ CAPE KENNEDY — AL |

1st fel, melynek feladata az
lesz, hogy a hold kériil ke-

ringve a kévetkezé 36 nap |

jalatt tébb mint 400 fénykep-

foldre,

A mttholdnak a hold felett |

26 © mérfbld magassagban

kell Keringeni,

| szétvilasztot- ;
‘(tk — vitatkozik Kashmir!
| hovatartozdsa felett és mar
'tébb fegyveres Gsszecsapas-
\ {ra keriilt sor.

‘M ULBRICHT UNNEPEL

Nyugat-Németor- |
|szag és Nyugat-Berlin lakos-)
|saga a berlini fal épitésének |
5. évforduldjan a kommunis-)
|ték Altal meggyilkolt 58 me-
emlékének aldoztak/
a fai po

Ulb-|

gol-rhodéziai

| ‘Ulbricht. kijelentet- |
jte, hogya co
| ‘Szovjetunts. és mas kelet-

eurépat dllamokkal vald|
; megegyezés alapjén épit

jogosnak tartot- |
tuk, hogy néhany esetben |

[és tébb mint hérom millié §
sikeres menekiilét sem emlt- |

| M ANGLIA TOVABB

TARGYAL

| megkezdik a félbeszakadt an-|
targyaldsokat, |
eztittal Salisburyben. A két |
fél még most is azon vitat-|
/kozik, hogy vajon fognak-e |
Rhodézia négerei egyenjogt- |
|sdgot kapni, vagy sem. A|
Smith kormany, |
mely Gnhatalmuilag kikial- |

totta fiiggetlenségét, hallani

vagy barmikor a jévében —
- egyenjogtisdgot (s ezzel tu-

| lajdonképpen hatalmat) ad-
jon az orszagban él6 nége-

reknek, Rhodézidban 18 né-

4 tise a ‘a fliggetien afrika dlla-

mok, melyeknek |6 része a

Brit Allamkizéss¢g tagja, |

egyre nagyobb nyomAast

gyakorolnak Wilson kor- |

manydra s fegyveres be-
avatkozdst kévetelnek.

Wilson, érthetden, el akar
kerlilni egy angol angol el-
leni haborut.

Vilagraszolé
talalmany,
vagy zsenidlis triikk?

Montreal — Az évezdzad leg: |
nagyobb propsganda triikkje |
-—~ vagy legnagyobb taldimé-
nyay |

Ex a. kérdés foglalkoztatta a |
vilig kizvéleményét a hét ele |
jén, amikor hire jétt, hogy |
egy Montrealban é16 1956-08 |
magyar feltalilé allitélag at
kelt az Atlantl dcednon egy sa- |
jdt maga Altal készifett nukle: |
| fris tengeralattjirdval, ©, |

Papp Jdzsef 33 dyes mecha- |
nikus mult szerdin este elbd- |
| estizott a feleségétdl azzal, |
| hogy 12-14.é6ra mulva felhivja |
ét telefonon — Anglidhdl vagy |
Trorszigbdél.

Amikor az Igért telefonhivas |
elmaradt, Mrs. Papp értesftet«
megindult, Kazben a francis
| parti érség Brest kikitéje mel. |
| lett kihaliszia Papp Iézsetet |
a tengerbdl,
Papp Jdzsef egészséges, de |
| tekintettel hihetetlennck hangs |
| z6 tUrténetére — mely szerint
| nukledris meghajtist, egysze- |

| mélyes tengeralattjéréja 300 |

| mérfSides vizalatti sebességre |
képes — az ottani katona! kér. |
hazba vitték, shol pszihidterek
megfigyelése alatt all. |

A zsebében egy Parizstél |

| taldltak, Montrealban ezalatt |
| tibben tantiskodtak, hogy |
Papp valdban éplteit egy egy: |
személyes tengeralattjardt, me- |
| lyen mar évek éta dolgozott. |
Lapzirtakor Papp még a |
| bresti kdrhdzban tartdzkodott |
| 8 a hatdsdgok még nem tudtak |
| eldinteni, hogy valéban 5 sa- |
| Jat tengeralattjdréjin kelt #5 a |
| tengeren?

A torontol Telegram szerint |
annakidején Lindberghnek és
| Kolumbusnak sem hilick...

Kelet-Né- @

politikal, j

js a feszillt kengyelszi}] tanuskedott arrdl,
‘minden fejedelml mozdulaténak engedelmeskedik

ger esik minden fehér em-
"| berre .», Kézben, Anglia egy-|
os se re nehezebb helyzetbe keriil,

'|A bevezetett gazdasdgi meg-
ee 2 | torldsok hatdstalanok ma-|
4 té tUrékeny. lak} a figedtt.
Gejza fejedelem és szilaj Sarolt vére taldn legald.
zatosabb, leghdségesebb és. legodnadehhy magyar

hatésigok jelentették, hogy a |
| midsile oldalrdl Istennek ez az dldott magyar

| Brestig érvényes vonatjegyet |

| ségszerség megszilletni kényszeritett,
| gyarsdg, mint KillGndlld, Gncéld és filggetien népi

Sy 0 eae er ™ ele See Se oe Men Mare eee ae ee ee ee an

OK. dvvel ezeldtt Székesfehérvdr epgyik te
'rén taldlkoztam eldszir az ignzl Szent Ist-
vannal. Mokdny érclovdn keményen {it a Nagyir

hogy

& szilaj paripa, Kissd keletles, nemes srevondsalt

| bliszke, hatdrozott ds magabiztos sastekintet ural-
ita, mig jobbja, melyet a Gondviselds ezer évekig
megérzendének itélt, magyaros szablydia marko-

latin nyugodott. Mégis mds volt, mint Napkelet
annyl gdgis fejedelre, kik ‘vérontdst, pusztuldst
és haldlt szdrtak szerteszdéjjel a miivelt Nyugat el

jpuhult és magukkal tehetetlen orszdgaiban. Szdé-

Jes mellén ugyanis nem a Haldl, hanem az Elet
Brok jelképe, hatelmas kereszt és rajis a Megvdl-
A Megvaltd, kinek

apostola. lett.
A magyar 1ét alfdja

I OZEL ezer esztendeje, hogy sfrba hanyatlott

minden idék legnagyobb magyarja és ma is
kiztiink dl, mintha drdk élete.lenne ezen a fdld-
tekén. A s2dkesfejérvdrl uj szobor alkotéd miivésze
is ugyanazt drezhette, aml bennem motoszkdit,

az & ‘magyar Pi mely fegtiaatatan Szent Istvan
kbzttt, i
Szent Istvan erchedntott alakja kétségbevon-

| hatatlan feleletet adott arra a kérdésre, hogy rm-
| ért éppen Szent Tstvén kirély alfaja ds omegdja
| 8 magyar létnek, a magyar tUrténelemnek s ugyan-
| akkor & magyar jOvonelke is. A milvéss magyar szt-

ve érebe dimodta Szent Istvan turténelmi nagysd-

| gdnak ldnyegét: azt, hogy Szent. Istvdn alakia s
| legtikdletesebb suintézise ‘a kereszténynek és a ma.

gyarnak 8 ax marad mindaddig, mig magyar él
ezen a f{§ldin, Szent Istvdn, aki izig-vérig, csont-
ja velejdig drva népének prototipusa volt, aki ha.

| talmdt Arpdd vezér jogdn s utddjaként birtokol-

ta, de aki melién Krisztus hitének brik jelét horde
ta, Azét a megfeszitett Krisztusét, Akinek szivvel-
Idlekkel mind&rdkké elkitelezta nemesak Balat
magdt, de népdt és orszdgat is,

Emlekét nem lehet kitépni
a szivekbol

ae ISTVAN megingathatatlan jelentdsé-
J gére jellemzd, hogy minden kor s minden

magyar tdrsadalmil vagy politikal szemiclet igye-
| Kezett nevét és dsl tekintdlydt sajdt ideoldgidja
| yon2zébbd tételdre hasandini.

Volt mikor barokk
figurdt alkottak beldle, hosszu szakdllal s esetlen

 ként8sben rimdnkodva, mint magdval tehetetien

vitdk zlirzavardba rdntottak, Ugy az egyik, mint a

szentla lassanként holmi magyar imperlalizmus

| felképdvdé alacsonyodott azok szemében, akik ai-

ettek Usszeromboini azt, amit Szent Istvan, Isten
segitségével, jdforman a semmibdl alkotott. Még
a mal Magyarorszég | szovjet rabszolgatartdl is,

akik pedig. évezredes iinnepnapjit is elraboltak
-Szent Istvantél vagy htisz esatenddvel ezeldtt, meg

kellett, hogy emiékezzenek rola tavaly, augusztus
20-in, — ha otrombin, akadozva és esetlentil is, ~
mert a lakdjok fs rdjuttek arra, hogy Szent Istvan

| emidkét nem lehet kitépni a magyar szivekbdl s

nélkille egyszerien nincs Magyarorszig.
A nagy allamatapiio
-_jelentésége

IT JELENTETT hét ez a magyar ember-
. Grids, ez az egyediiidild magyar dilamala.
pité géniusz a magyar tirténelemnek? Mint mon:
dottuk, Szent Istvan felentl a megaikuvds nélkull,
szdzszdzalékos magyarsig. és a keresztény hit és
nyugati vilderend tOkdletes szintézisdt. A Gondvi-

| selés az 6 szemdlydben mintdzta meg azt a ma-

gyart, kit a tUrténelmi és fGldrajzpolitikal sztik-
hea a oma

mikor dnkénytelentil is fejhajtdsra Kényszeritett .

Largest, Independent
Canadinn Weekly
in the Hungarian Language

Ara 18 cent,

SZENT ISTVAN -— 969-1038), #
fiiggetlen magyar dilam megalapitdja
elsd apostoll kirdlyunk, Apla, GEZA
fejedelem drékségét 997-ben veszl At,
Tudja, hogy a magyarsdgnak Eurd-
paban csak akkor van létfogosultsd:
ga, ha felveszi a keresztséget és be
illeszkedik az curopal népek kdézis-
scgébe.

1000-ben ASZTRIK apatot Rémdba
kildl, hogy munkdjdra Il. SZIL-
VESZTER papa diddsdt kérje, A pd:
pa korondat kiild neki és Istvdnt 1001+
ben megkorondzza Domonkos eszters
goml érsek. Vdrmegyéket, hatdrie
pansigokat és piispékségeket alapit.
Minden tiz falut templomépitésre
k6telez, a vasdrnap megszentelését
eldirja s az egyhdzi térvények meg-
szegéit kemény  szigorral  biinte.
tl. Kiilpolitikailag Magyarorszig-

nak fiiggetlenséget és tekintélyt biz-
tosit.

Istvin kirdlyt Imre herceggel és Gel
lért piispékkel egyiitt 1083-ban —
SZENT LASZLO uralkoddsa alatt —
avatjdk szentté,

'
i
V
Ay
J

get ese a nd ttn ta ee ann an eee ran ee eee

egység dletet Imdnyelt maga szimdra Furdpa kel-
lés kOzepén. Szent Istvdn sajdt fizikad személyé
ben bizonyltotta be, hogy az uf magyar ldét STUpGTe
lavitusza a tUrastkis, hagyomdnytisztelé, de szfe
vében és jellemében fenntartds ndlicill Krisztust
azolgaid és igénylé uf magyar. Ugyanakkor bebt.
ronyitotta azt is, —~ nemesak a szent kirdly, de
maga 8 tirténelem Is, — hogy mindenkl, aki nem
ezt az utat jdrja, aki multba, vagy keletre ka«
esingat s vidltozatlanul a sdmédnote ds jévendé-
mondok balgasdgalban reménykedik, akdr a tizea-
dik szdzadban, akdr a huszadikban tesz! eat, pely-
vaként vergddik s biztos pusztuldsra {téltetett a
térténelem szdmunkra mindig oly kegyetlentll dtl
héng6 vihardban. Igy Szent Istvdn glete ds szemd-
lya legaldbb olyan értékes Sroksdg minden. iddék

: ‘Tagyarja enim, mint maga a keresatény: moe

: ‘raterejo és; energldja t teremtett meg a ‘sréthulldara

és pusztuldsra itélt elavult tUrzst rendszer helyén,

A Szent Istvan-i Grokség

M* @ vildgban szdtszdrddott srabadfiicdtt
a magyarok ugyan mi midst tehetndnk «
Szent Kirdly ezdvi Unnepén, mint amit Idlekben ax
otthonmaradottak milllidi tesenek: Szent Istvdn
nyomat keresstik, Sriket kutatjuk, hogy vdlaszé
és utmutatdst kapjunk a kidbeveszd iivd mae
gyar problémdira,

Itt kell mindjdrt visszatutasitanunk azt a sok-
szor hallott telfesen alaptalan dilitdst is, mely
szerint Szent Istvdn Oriksées Snmagdban yvéve
idejétmult valami s elvdlaszthatatlanul Ssszekap.
esolddik egy letlint, idefétmult, antiszocidlis « {dl
feuddlis dlamberendezkedéssel, melyet mdr elste
purt a térténelem sodra. Navetséges ex ax dllitds
mdr csak azért is, mert nincs s magyar tériéne-
lemnek még egy olyan progressziv dllamférfia,
mint maga Sgent Istvdn volt. Az dtalakulds, melyet
lényegében 6 kezdeményezett = vaskdzzel végre is
hajtott, még mindlg pdratlan a magyar nomyret
tibb, mint ezerdves tUrténetében. Pogdny fejedee
lemséghdl modern, keresztény dllamberenderke-
dist, tUrzsi tdrsadalombdl nemzetl tdrsadslmat,
iéinoméd lovasnéphdl {Sldmiveld és rendezett kul-
turdju népet teremlett s médgis ugy, hogy az ujat
éppen olyan azdzszdzalékos magyarnak tartotta
meg, mint az elavult régi volt. “Mert ki az a bale
ga’ — irja Intelmeiben fidhoz — “aki a gtrtgiket

_ romal térvény szerint s a rdmalakat girtg tir

vény szerint akarnd kormdnyozni?" A szentistvant
gondolat tehdt Snmagdban véve a szd legszebb dr
telmében yelt haladd gondolat, melyben a prog
resszivitds és a hagyomdnyos magyar dletszemldé
let szétvdlaszthatatlan a tékéletes szintézisben je
lentkezik,

Utmutatas
a ma magyarjainak
EG nevetségesebb ez az dilitds azdri is,

\ meri noha Szent Istvdn alakja, hdla Is«
tennek, valdban elvdlaszthatatlan a magyarsdgtdl,
& magyar multtdl ds tirténelm!l hagyorninyaink-
tal, de ezen tilmendleg semmiféle politikal szeme
idlet legyen az Idefétrnult, vagy koravén, Szent
Istvién Orékségét a maga szdmdra kisajdtitan! nem
tudja. Szent Istvdn tanitdsa ds briksége valdban
epyedlll tAmasza az drva. magyar ldtnek, de vdlto-.
zott viszonyok vdltozatt alkalmazdsdt {rjdk eld,
mint ezt teliék mds ds mds korban, mds és mas
tdrsadalmi berendezkedésben €16 magyarok is.
A tizedik szdzad magyarjdnak valdban mdsok yvol-
tak a problémai, mint a tizennegyedik, vagy tizen-
nyoleadik szdundbell honfitdrsinak, Mas volt tar
sadaimi berendezkedése, szokdsa, gondolatvildga,
sdt részben még nyelve is, melyet hasendlt. Szent
istvin tréksége azonban {ddtalld ériék, melyet
minden kor minden magyarja Utat mutatéd mécs-
ként haszndlt egy dvezreden dt, akdrmilyen sdtdt
éjszaka is borult a nemzet did ds kiladé generdcidl
felé,

Ha mal keserves napjainkban ennek «a szent-
istvanit Srékségnek kdrvonalait keressilk, Szent
Istvan ttmutatdsa semmivel sem gyengébb, vary
érthetetlenebb saimunkra, mint barmnikor volt a
magyar tirténelem folyamdn.

iFolytatisa a 3. oldalon.)