Yi Mea os jo ty Ls Le ey Lda ua Le ie ye Le MELE LEU -esztelennek latszik. Kulonos, hogy Erdé- vetségeink, nem-vilag- szovetségeink, egyesi- leteink, bizottsagaink | és bizottmanyaink, tisz- telt és néha sajnos ke- vesbé-tisztelt vezetdi nem figyeltek fel a Call- fornial Magvarsag »Gvalazatos roman kul- turbotrany’’ cima, juni- us 10-1 cikkére. Feényes Maria megrendito euré- pai hiradasa kézli: a ta- vaszi [oldrengés soran 203 katolikus, reforma- tus @5 unitarius temp- lomunk sérilt meg Er- délyben, s kozalik tob- bet lebontasra itélt Cea- sescu barbarsaga. A tu- désitas fényképfelvé- telekkel igazolta, hogy az europal kultartorte- nelem ritkasagai k6ézil melyik kozépkori temp- lomunk, milyen sériilést szenvedelt, egyben aztis _jelezte, hogy ezeknek a templomoknak a lebon- tasaval kell szamol- nunk. WS - SEAM hoz kézelall6 szerve- zettél eltekintve, a nyu- gatnémet, svajci, hol- landiai, skandinavial egyhazi iletekesek nem fogadtak el a bukaresti A kézleménybdl azt is megtudhattak erdélyi szervezeteink vezeldi, hogy a kulttr- és egy- haztérténeti muermleé- kek megvédésére euré- pai akcié indult. Ka toll- kus és prtestans egy hazi szervezetek tiltakoztak a roman kormanynal, egyben felajanlottak anyagi segitséguket a megsérilt templomok helyreallitasara. Te- kintettel a szervezetek egyhazi és politikal si- lyara a roman kormany nem ulasitotta vissza az anyagi segitséget, mind- ossze azt kotétte ki, hogy az anyagi hozzajarulast a féldrengési karokhely- reallitasara létrehozott k6zos alapra fizessek be és majd a roman hat6- sagok allapitjak meg a helyreallit4si munkak ajanlatot. Kézés kivizs- galé és karmegallapité bizottsagot kuldtek Er- délybe és k6zvetien csatornakon”’ juttattak tettemes pénazt, épito- anvag segitseget Er- délybe. A bukaresti kor- many, ahogy varhato volt, kiilénb6z6 admi- nisztraciOs nehezsége- ket emelt a nyugati se- gitség elé és csak akkor nyltotta meg a kézvetlen esatornak zsilipjét, ami- kor tobb eurdpai_ kor- many is figyelmeztette Bukarestet, hogy a hel- sinkli eszme megsér- teésének tekinti a nem- zetiseégi templomok re- novaldsanak megakada- lvozasat. Mivel parhuzamosan olyan hirek is érkez sorrendjét és anyagi se- |] gitség nagysagat. A roman kormany | nemzetkézi hitelképle- lenségére jeilerm 26, hogy néhany, a Vatikan- ifolytatdas az elsé oldalrél) _fegyverekkel — ma is rendeznek biintet6 expe- dicidkat a dél-libanoni keresztény arabok ellen. Marciushan tett kozel- keleti kéritjan e sorok iréja sajat szemeével lat- ta, hogy libanoni keresz- teny falvakb6él asszo- nyok izraeli korhazakba mennek sziilni (arab or- ~yosok allitjak ki a szi- letési bizonyitvanyokat iigy, mintha a gyerekek Libanonban jéttek volna | a vilagra) és hogy Del- Libanonbél keresztény munkasok ezrével jar- nak at minden reggel — Izraelbe dolgozni és na-_ pi bevasdrlasaikat el- vegezni. | S ha a palesztin moz- lemek keresztény arab testvéreikkel nem tud- nak megférni, logikus foltetelezni, hogy meg -kevésbbé lennének ké- pesek a gyil6lt izraeli- ekkel jészomszédsag- ban élni. , Begin viselkedése te- hat teljességgel erthe- tetlen. Minthogy Carter marciusban meghirde-. - tett béketerve — izgraell visszavonulas ,,valédi béke"' ellenében — tgy- is megvaldsithatatlan, Béginnek kénnyti lett volna ezt a Carter-féle tervet elfogadnia. Az pedig, hogy a leg-- ujabb harom. telepiilés legitimizalasaval (ami- bol senkinek senuni hase- na nines) még provokdlta is Cartert (azt az embert, akitél Izraelnek a léte majdnem hogy | # | Egyiptom Egy masik arab-arab Qadafi-rél —kiilénben | * most végre valami jotis valéikon: tomboljak ki ditheiket, Qadafi egre- des Libiaja olyam bal- oldali elmebajfosok bandait latja el fegy- verrel és robbamésze-_ rekkel, akik a Nwiugat ellen harcolnak. Libia révén keriilnek oroszés eseh fegyverek a Baa- der-Meinhof-féle eur 6- pai terroristakhoz és a palesztin gerillakheoz is. A szovjetre tarmasz- kodé Libiaval szem- ja kiszakitotta magat az orosz befolyas ~ Amerika. megmozdul Ugyanakkor —— mint arrél mar hetekkel ez- elétt hirt adtunk — Szo- malia is kezd elfordulni Oroszorszagtél. A Szov-— jetuniét ért észak-afri- kai kudarcok sorozata pedig Amerikabél meg- lepé aktivitast valtott Ri. Washingtonban nyil- tan beszélnek arrél, hogy fegyvereket adnak egyrészt Szomdlignak (hogy megkonnyitsék neki a szovjettél valé el- tavolodast), mdsrészt_ annak a hdérom alrilkai orszagnak is — £gyip- famnak, Szuddnnaak &s Csadnak — amelyeknek kormanyait Libia meg akarta dénteni. — | Az Egyiptomnaks zant amerikai tamogatas kil- lonés figyelmet eérde- mel. A két legnagyobb arab tenyez6O ugyanis | - Szaudi Arabia és Egyip- Libia és" tom. Szaudi Arabia be- folyasa azon alapul, hogy ennek az olajban gazdag és konzervativ, ~haborti — Egyiptom és. - Libia kézétt — mar vé- get ért. Errél sz6l6 mult heti jelentésiinkhéz any- nyit kell még hozzaten- ni, hogy egy libiai re- pilotér ellen intézett egyiptomi légitamadas - sordn harom egyenru- _ has orosz katona is _ meghalt. Ami tjabb bi- - zonyitéka annak a kéz- _ tudomasi ténynek, hogy _. Libia tengeri és légi - _kik6téit az oroszok hasz- mnéliak: vallasos, antikommu- nista arab allamnak a pénziigyi segitségére ta-_ maszkodik a sziriaiés az egyiptomi kormany, Egyiptom pedig térté- nelmi és féldrajzi okok- — bél télt be vezetd sze-— repet az arab vilagban. — Amerika szamara_ eletbevagoan fontos, © hogy Szaudi Arabia és __ Egyiptom nyugatbarat — orientacidjat téle tel- het6en erésitse. Ezért volt béles elhatdrozas Carter részér6él, hogy — / a londoni rik Onlot ben Egyiptom Szadat- a z befolyas akol és lesujté megalizast Os reket kapott arrél, hogy orosz tengeralattjar6k hirtelen elézonlotték az jlasztasokat irt ki, Az a célja, hogy tébb fekete képviselé le- |] ‘| gyen a parlamenthen. Jelenleg 16 a szamuk szemben az 50 |) os fehér képviselével. — es a esemény kéziil azt kell még kiemelni, hogy mi ranesnoksaga riaszt6 hi- Atlanti-6eeant, az angol munkasparti kormany egész felttinéd médon ha- nyagolja el az orszag ka- tonai védelméet, Az Eurépa és Eszak- Amerika kézti vizeken az tértént, hogy mig ott a Szovjetuniénak eddig rendszerint hét bivar- hajéja cirkalt, aprilis-_ ban egyszerre 89 orosz tengeralattjar6é jelent meg az Atlanti-dcean északi részén. Ez a szov- jet tengeralattjaré flot- tajanak tébb, mint a negyedrésze. Ez két okbél keltett feltiinést. Elészor azért, mert haditengerészeti szak- érték véleménye az, hogy ha a Szovjetunid habortit akarna inditani, akkor ennek el6ékészi- tésére kuldene ennyi buvarhaj6t az észak- atlanti vizekre. | Masodszor pedig azért tamasztott aggodalmat ez a lépés a NATO ve- zetdi kéz6tt, mert kide- riilt, hogy ilyen sok orosz rengeralattjdrdt a nyuga- ti hatalmak bivarhaj6i és megfigyeld allomasai - 3 oo : _ Angliaban azonban — olyan. az eurépai egyhazak kOzpontjaba, hogy a bu- karesti kormany ,,biz- tonsagi szempontok’”’ szerint dént a helyreal- litasi munkak tovabbi -engedélvezésér6él, ujabb eurdpai utaztak Erdeélybe, hogy a legkitiindbb epitész- szakértok kozremuko- désével akadalyozzak meg a biztonsagi szem- pontok miatt lebontas- ra javasolt templomok megsemmisiteset. Az eurdpai szakértok véle- ményét az is alatamasz- totta, hogy Elena Ceau- a diktator fele- sége kontéjara befize- tett nyugatl pénzekbol Sseseu egyetlen filler sem ju- tott a megseérult erdelyi templomok helvreallita- - sara. Megismétiodstt az erdélyi arvizkarosultak -megsegitésere inditott nemzetkézi gyiijtéssel kapesolatos botrany, bizottsagok leg Fekete-tengeri szal- ledakban és campingta- -szer segitséget a buka- | resti feketepiacokon er- - tékesitettek, a pénzse- eélyek ismeretien hely- re keriiltek az arvizka- rosultaknak juttatott ta- karo kildemeénveket és satorberendezéseket [6- borokban talaltak meg a nyugati jétekonysagi szervezetek kikuldott el- lenodrel. Nem keltett te- hat kul6nésebb megle- petest, hogy az Elena Ceausescu kontéra kul- dott segitségbol sem kaptak az erdélyl ma- gyvar és német egyha- zak. A pénzek akkor is eltiintek, ha azokat cél- segitsegkent, pontos megjelolessel utaltak at a bukaresti kontéra. Most az Qjabb bizoit- sag jelentese alapjan alakul ki, hogy milyen utak jarhatok Erdély fe- le, vagy melyeket zar le a roman kormany. Egy || biztos: az eurépai kul- turkephez tartozé temp- j|| lomaink megmentéséért || folytatott hare ajbdl fel- a || hivta az eurdépai kultira- . || lis és diplomaciai kérék || figyelmét a roman 4l- lamvezetés barbarsaga- /raes korruptsagara. Ez |i magaban is olyan jel- | zés, amelyet a belgradi || Kkonferenciara ésszpon- || tosité emigraciénknak iinem szabad figyelmen [| kivul hagyni. Annyit || maris mutat, hogy telje- - || sen hibas az amerikai —llerdélyi ,,mentécsapa- beejtének, mert ha | Oroszorszag _ konvenci- onalis, tehat nem atom- mények kézétt a NATO ez ellen is csak nuklea- ris bombak azonnali be- vetésével tudna véde- kezni. Es az ebbdl ki- alakul6é atomhabort szét elpusztitana. - Hogy egy eurdpai ha- bort atomhabortva val- jek, azt csak egyféle- képpen lehetne talan — | talan! — megakadalyoz- ni. A most kikisérletezés alatt 4ll6 amerikai neut- ren-bomba felhaszna- lasaval. A Ez az egész kis atom- bomba nagyon sztikre szabott teriileten oltja | 3 ivezetébb. A belgradi ki az emberek életét s jelentéktelen datomesapadék marad utana, hogy az orakon beliil elenyészik, tgy hogy az oda behatolé ka- tonak — sem pedig a ké- zelben lévd polgari la- kossag — egészségét semmilyen utéhatas nem fenyegeti. _ _Ezért gondoljak so- kan, hogy ha ecsak ilyen neutron-nak nevezett apré atombombakkal | -harcolnanak, akkor ez nem vezetne szikség- képp amerikai—orosz atomparbaijra. irja a londoni Daily _ Telegraph — éppen azok —bélyegzik meg Ameri- kat a neutron-bombak tervbevett gyartdsa-_ —€ért, akik Anglia (és Nyugat-Eurépa) kon- _vencionalis fegyverke- zéséb6él minél tobbet _szeretnének lefaragni. Vagyis—eztmarnem az angol lap, hanem mi -Mmondjuk — az atomelie- nes pacifistak baloldali | cs. TT | sugdroz értheté jelzést | -_régeszméikté] vezettet- || taink’’ taktikaja, ami- kor a washingtoni kor- manyhoz juttatott, sok- szor egymasnak ellent- mondo torténelmi, jogi, || statisztikai beadvanyok- bél azokat a napi aktu- | alitasokat felejtik ki, |amelyekhez politikai és hatalmi hattér nélkil is- jjlehet segitétarsakat | Kapni. Az amerikai ka- olikus és protestans fegyverekkel tamadna | /#/hatjak az europal meg Nyugat-Europat, akkor a jelenlegi kéril- | egyhazi szervezetekhez vezeté utat, hogy kézés erével folytassak a har- feot az erdélyi kultir- emlékek megmentése- re. Helyesebben, az er- délyi magyar jelenlét és -kildetés leghitelesebb ee ee —. |bizonyit6 anyaganak Nyugat-Eurdpa nagyre- | ny en 8 : | megovasara. | A mentésben résztve- v6 egyhazl szervezetek jellege azt is mutatja, hogy erdélyi hareunk egyszerre tébb szinten folytathat6 és a washing- toni kiliigyminisztéri- um ebben a sorban esak -az egyik lehetéség. Te- gyuk hozza: kézel sem -biztos, hogy a legtisz- tességesebb és legcélra- konferencia most folyé eldkészitése soran mar- is olvyan jelzések buk- | kantak fel, hogy Roma- | nia legajabb politikai lé- pése eleve lesziikiti wa- ishingtoni lehetéségein- ket. A roman megbizot- | tak mint ,,politikailag el inem kotelezett’’ orszag képvisel6i a Szovjettel | szemben aztazamerikai | allaspontot fogadtak el, | hogy az emberi jogok > belgradi vitajat nem | szabad bizonyos szamit, |elére meghatarozott | 6rahoz kétni. Ez pedig -olyan politikai eldleg, famelyet. Washington jnem felejt el, amikor.az | °° '-*" oe Se /emberi jogok megsérté- | nak réla, elveib6] nem enged. | sének binlajstromat 4l- litja Ossze. A binhal- |mazbél kénnyen kima- |radhat a legfontosabb: | erdélyi néptink tragédia- |jat nem a kivandorlas | -|engedélyezése, hanem | | az emberi és népi jogok | |helyi és térténelemsze- | iri rendezése oldhatja | esak meg. Errélaz titrél | °°** #464!" ‘Sak Mm : pa | az eurépai egyhazak se- | gitoakeiéja, amikor tér- | Az elmult hetekben a nemzetkézi | politika nagy hizasai koziil a két leg- | fontosabb katonai jellegu volt: szov- | jet haditengerészeti egységek végig- cirkaltak az északi Atlanti-éceant: /-Amerika hadfelszerelési segitséget -ajaniott fel Egyiptomnak, Szudan- pnak, Szomalianak és Csadnak. A két }egymastél tavoleso terség ugyan- |}annak a konfliktusnak a mind na- leyvyobb aranyokban Vamerikai-szovjet vilagmérk6zés ele- /me és bizonyitéka. kibontakoz6 Carter és Brezsnyev értheté uze- ineteket kuldézget egymasnak, kéz- | vetve és kézvetleniil, melyek szigo- ra kiértékelése nem hagy kétséget }afelél, hogy valéjaban erejiiket, el- szantsagukat és akaratukat vetik Ossze. Carter félreerthetetienul | Moszkva tudtara adja az egyittmi- | kédés feltételeit, mikézben Amerika |katonai felkésziiltségét fokozza. Brezsnyev ugyanakkor méltatlan- /kodik, hogy az amerikai elnék nem 'tartia be a jatekszabalyokat, meg- | szegi a détente kodexét, iratlan tor- venyeit. A détente lénvegeben kimalt, em- legetése csupan védépajzs, ami m6- | gé bijjnak, hogy valédi céljaikat, t6- rekvéseiket leplezzék. Kiilénben is a | détente kissingeri értelmezésben | tisztara eurdépai fegyversziinetet je- | lentett, a hideghabort: befejezését: | vildgviszonylatban nem létezett. A earteri politika vilagviszonylatban iméri fel a kérdéseket és az emberi | jogok koré ecsoportositotta a kapcso- |latokat, Amerika viszonyat az egyes i orszagokkal. A szovjet vezet6k nem | értik a valtozas jelentéségét, a dé- | tente mechanikus felfogasanak fog- lyai, s valtozatlanul azt hiszik, hogy | torvenytelen, diktatérikus uralmuk elnézése ellenében lehet csak a nagy | kérdésekrél (SALT, stb.) targyalni, | azokat megoldani. A szovjet vezeték félnek, tartanak | Cartertél, ,,kiszAmithatatlan’, nem tudni, hogy végsé fokon mit akar; ezért sirjak vissza a régi jO idéket, -amikor az amerikai elndk6k még a i kedvikbe jartak. Becsaphattak és kijatszhattak dket, szamitani lehe- tett rajuk a Szovjetunié érdekeinek -|nedy, Johnson, Nixon, Ford kisza- | mithatéak voltak, legalabbis abban, | hogy nem lépnek fel keményen el- |lentik, a vilagbéke biztositasaért elnézik és tudamasul veszik a szov- jet megtorl6, vagy imperialista moz- | dulatait (berlini fal, a magyar for- | radalom leverése, a esehszlovak in- | vizi6, afrikai agresszio). Carter az emberi jogok biztositasabdl nem en- | ged, bar a szovjet vezetéket meg- /nyugtatta, hogy kéveteléstikkel nem _akar beliigyeikbe avatkozni, ami at- | latsz6 gesztus, mert val6éjaban be- | avatkozott. A szovjet tabor disszi- | densei a helsinkii nyilatkozatra és | sajat alkotmanyaikra hivatkoznak, |amikor az emberi szabadsagjogok |sz6észerinti biztositasat kdévetelik, Carter kiallasa azonban olyan bizta- tas és erd, aminek hatasat a kommu- |nista vezetédk dihddt reagenciaja | mindennél jobban alatamasztja és | bizonyitja. Carter felajaniotta Brezsnyev- |nek, hogy iiljenek 6ssze egymas megismerésére, kitapogatdzasara, mint a birkézék, vagy bokszoldk a /ringben, mielott a mérkozés meg- kezdodik. Brezsnyev valasza az ame- rikai elndk maganlevelére a szoka- sos, nyers Nyet volt: 6 esak akkor hajland6é vele talalkozni, ha a SALT ‘Il-egyezményt teté ala hozzak és ala- | irhatjak. A szovjet vezeté nem vette. | észre, hogy asajat csapdajaba esett; | a SALT I okt6ber 2-4n éjfélkor lejar, a SALT II tehat siirgés, Brezsnyev | mégis elzarkézik azzal, hogy megko- fése elott Carter hagyja abba az em- |beri szabadsdgjogok emlegetését. Carternem hagyja abba, szamtalan- szor kijelentette, de azt is tébbszér megmondotta, oly mindegy, hogy a | szovjet vezet6k és lapok mit gondol- _Ennek bizonyitasara, kicsit késve | ugyan, de jalius 20-4n iinnepélyesen kinyilatkoztatta a rabnemzetek he- | tét, amire a Kongresszus 1959-es ha- | tarozata az amerikai elnékéket kéte- | lezi. Felsz6litotta honfitarsait, hogy _ Mind nyilvanvalobb, hogy a szov- jet vezeték elszamitottak magukat |ténelmi emlékeink és | 2™! egyuttal kifejezi aggodalmukat | vallasi kézpontjaink | 15 4 Szovjetunio sorsdért. Brezsnyev vi | megmentését elkiiloniti_ pai | - nagy | pai kultartorténet egye- éreg és beteg, hidba illegeti magat | és fitogtatja kondiciéjat; a kérilét- |te all6k is oregek, hetveneven felti- |temességéhez koti. —«L/eK,_a2 Ordkos jeloltek sem keépvi- selik az Gj] nemzedékeket. Az éré- késédés médja nem tisztazott, Szta- | lin kijelélt utédjaval, Malenkovyval | hamarosan végeztek rivalisai; a ha- | talmi versengésbol gydztesen kike- | rilt Hruscsovot, Brezsnyev segitett | lividalni, most rajta a sor, de huzo- | dozik, mert elég intes szamara Hrus- | esov skartba-tétele. A hatalmi vetel- | kedés széleskorti, a hadsereg, a bel- | biztonsagi szervek, a partapparatus | és az Allami adminisztracié kepvise- | léi, vagy jeloltiel készen Allnak az | ugrasra. En az 54 éves Grigorij Romanov- | ra teszek, a leningradi partszerve- | zet Uitkarara, aki tavaly kerilt a Po- | litbiréba, de nem azért, mert ki- lonb a t6bbinel; miért ne legven a | Szovjetunio vezetoje egy Romanov a | bolsevik forradalom hatvanadik ev- | fordul6jan? ... | Legaggalyosabb a hadsereg, mely | a partnal mind hatékonyabb eszko- | ze a szovjet politika végrehajtasa- | nak, s talan sohasem volt ranagyobb | szikség, mint ma. A Kreml bomla- dozo impérium felett uralkodik: ba] | van belul, a nemorosz nepekkel és | nemzetiségekkel, baj van kivill a re- | nitenskedé kommunista paértokkal. Az ismert ukran irdé, filmrendezo | és hazafi, Geli Snegirev, még letar- toztatasa elott levelet irt Carter el- noknek (sz6vege csak most jutott nvilvanossagra): intette az ameri- kai elnokot, ne higyjen Brezsnyev hazugsagainak, az Uj szoviet alkot- | many elejétél] végéig hazugsag: ne | hallgasson a rossz tanacsokra, ne bijjon az asztal ala: feszitse meg iz- mait és mutassa meg erejét! ,,Elhin- | tette k6zéttiink, marmint Carter az igazsag és szabadsag magjat; most ne engedjen, kiil6nben a vilag a monszterek uralma ala keri”. A| szovjet vezeték szemébe vagja Sne- | girev, hogy osszetorték a legjobb uk- | ranokat, a parasztsag és az értelmi- | ség javat, kilagozzak torténelmitket, | meg akarjak fosztani éket a nemze- | tPéntudattdl. A, szovjetszekér rohan a vélgybe, a mélybe’’, allitija az uk- | ran ird, ,,de azért még képes, hogy | végiggazoljon Eurépan’’. _A megfélemlitett, agg szovjet ve- | _ zetOségnek dgylatszik a haborts | — megoldas maradt utolsé reménye. A | NATO briisszeli féhadiszallasat meglepte a nagy szovjet haditenge- részeti kivonul4s az Eszakatlanti Oceanra. Aprilisban a vilag legna- gyobb katonai és haditengerészeti tamaszpontjarél, Murmanszkbdl 89 tengeralattjar6, a szovjet tenger- | alattjaro flotta negyede, eros hadl- | haj6é kisérettel, koztik a negyven- ezer tonnas Kiev anyahajéval és re- | pilofedélzettel kifutott, Norvégia f6- | lott az északi-sarki vizeken, az At- lanti-6ceanra, s Eurdpa és Amerika | kézott nagyszabasu hadgyakorlatot | tartott. A tengeralattjaérék egy ré- sze nukledris meghajtasu és inter- | kontinentalis rakétak kil6vésére al- | kalmas; a t6bbi tamad6-tengeralatt- | jaré, akarcsak a kiséré hajék tobb- | sége, melyek konvoj-elharitast gya- | koroltak. ee A NATO féhadiszallasan talalgat- jak, mit jelent a nagyaranyt de- | monstracio? Feltételezés szerint a | szovjet tamadast egy-két héttel meg- | eldzi a murmanszki hajohad riaszta- | sa, ami a szdrazfoldi csapatoknal | két-harom hét lenne. A szovjet had- | sereg majusi gyakorlatan 120 ezer | katonat repllégépen szallitottak Ko- zepeuropaba (elterel6 magyarazat- tal), hogy a megszallé helydérsége- | ket felfrissitsék ... A Szovjetunié katonai benyomu- | lasat Afrikaba (tanadesadékkal, kubal | zsoldosokkal és fegyverszallitasok- kal) Amerika végiilis ellenstilyozza. A jatszma a Horn of Africa, Afrika | ‘szarva biztositasa4ra megy, mely az | Arab-tengerr6él a Vorés-tengerre ve- | zet6 hajéutat ellenérzi. Nem kell a | _ Szuezi-csatorna birtokla4sa ahhoz, | hogy elvagjak Eurdépat az olajszal- | litmanyoktél, bar Szadat kiakolbo- | lintasa Moszkva célja, elég a Dasi- | buti-Adean szorost lezarni és kész. | A kiélezédott helyzet haromszogi; a Szovjetuni6 és Kuba az egyik olda- | lon, Amerika és az érdekelt eurdpai | hatalmak a masik oldalon; az arab | diplomacia és petrodollar a harmaz- | dik szégben. | | Az ij helyzet dramai kialakulasat -aszovijet politika 4tkapcsolasa okoz- ta Szomaliarél Ethiopidra; eddig Moszkva Szomaliat tamogatta, hogy lekapcsolja Etiopiarél a vele rokon | _ torzseket, aztan Eritreat, amit az |_ ENSz Hailé Szellassziénak juttatott. | Moszkva Ethiopiat, mint Afrika cita- dellajat jobb poziciéba vélte, de figy- . latszik itt is elszamitotta magat. Ha mas nem tud vegezni a Szovjet- | uniéval, elszamitottan 6nmagaval | — biztosan vegez... oe tL gO OIOOOIIX_™—_Dt Ly yyy ty ~ RRS \ S